|
|
|
 |
| Aktuális
híradó |
|
 |
 |
|
227.
híradó |
2020.
június 1. |
XX.
évf. / 6. |
|
|
|
|
|
|
|
|
 Rudnay
Sándor esztergomi prímás a szlovák
10 euróson |
| A
Tótfalusi – típusú kelta „dénárok”
egyik változata |
| A
II. Nõi Ökölvívó Európa
bajnokság érme |
| A
13. Elektromos találkozó (Pécs) jelvénye |
| Délelõtti
összejöveteleink helye |
|
| |
|
Soltra
Elemér: II. János Pál pápa Pécsett
|
|
|
|
Száz
éve született Szent II. János Pál
pápa
|
| |
| |
Karol
J. Wojtyla, ismertebb nevén Szent II. János
Pál pápa 1920. május 18-án Lengyelországban,
a Krakkótól ötven kilométerre fekvõ
Wadowicében született. A karizmatikus római
katolikus egyházfõt születésének
centenáriumán világszerte ünneplik.
Személyében a pápaság kétezer
éves történetében elõször
járt hazánkban római pápa. Ekkor
(1991 augusztusában) városunkat is megtisztelte
jelenlétével. Magyarországi látogatásának
emlékét számtalan érem õrzi,
melyekrõl Soltész Ferenc számolt be (Az
Érem 1993/2 és 1994/1). A pécsi mûvészek
közül megmintázta a lengyel pápát
Soltra Elemér és Nowotarsky István, míg
Török János eozin érmén portré
nincs, csak a körirat utal a készítés
apropójára. Ezeket az érmeket pedig Raýman
János írta le. (Az Érem 1995/1). A pápa
pécsi útjának honfitársai is maradandó
emléket állítottak, amikor 2007-ben felavatták
a Székesegyház déli bejáratának
falán azt a márvány emléktáblát,
melyen Keményffyné Krawczun Halina lengyel származású
pécsi mûvész 25 cm nagyságú
bronz portré dombormûve örökíti
meg a pápa arcvonásait. A tábla szövege
magyarul és lengyelül is tudatja, hogy milyen
alkalomból készült. Errõl a Pécsi
Dénár 2008. márciusi, 80. számában
e sorok írója számolt be.
|
| |
|
| |
Mi
most a 2011-ben boldoggá, majd 2014-ben szentté
avatott pápára egy, a szülõföldjén
alkotott éremmel emlékezünk 100. születésnapja
alkalmából. A 32 mm átmérõjû
vert, aranyszínû kétoldalas medál
elõlapján Szent II. János Pál
pápa balra nézõ profil portréját
látjuk. A körirat: SWIETY JAN PAWEL II - 1920
– 2005 -. A nyak mögött egy kalligram szerû
ábra látható, ami az alkotó mesterjegye
lehet. A hátlapon a vonalkör határolta
éremmezõ jobb oldalán a pápa családjának
a háza, ma már a múzeuma, míg
baloldalon a pápa profilja és imára kulcsolt
keze látható, fent vízszintesen pedig
kézírással Jan Pawel II név, vagyis
a pápa aláírása olvasható.
Alul a vonalkörön belül ugyancsak kézírással
Ziota Polska szöveg látható. A körirat:
MUZEUM DOM RODZINNY OJCA SWIETEGO JANA PAWLA II - W WADOWICACH
-. (Magyarul így fordíthatnánk: Szent
II. János Pál pápa szülõháza
és múzeuma Wadowice-ben.)
Végül megemlítem, hogy ezt a kedves és
mutatós kis érmet Herczeg András unokámtól
kaptam ajándékba 2019-ben, amikor hazatértek
a Waclaw Felczak Alapítvány finanszírozta
lengyelországi osztálykirándulásukról,
amelynek során meglátogatták Wadowice-ben
a pápai múzeumot is. |
Süle
Tamás |
|
|
|
|
Rudnay
Sándor esztergomi prímás a szlovák
10 euróson
|
| |
| |
Rudnói
és divékújfalusi Rudnay Sándor
Vágszentkereszten (Križ nad Váhom) született
1760. október 4-én. Pozsonyban tanult, teológiai
tanulmányait Nagyszombaton és Budán végezte.
1784-ben teológiai doktor. 1809-ben a Magyar Udvari
Kancellária tanácsosa. 1815-ben Erdély
püspöke. I. Ferenc 1819. július 12-én
esztergomi érsekké nevezte ki. Nagy érdeme,
hogy a hódoltság idején Nagyszombatra
menekült érsekséget visszahozta Esztergomba
és beiktatását már itt tartotta.
Esztergom érseki város régi fényét
is szerette volna visszaállítani. A várhegyen
a romos Szent Adalbert székesegyház helyett
1822-ben lerakta a mai esztergomi bazilika alapkövét.
Érseki kinevezése 200 éves évfordulójára
Szlovákiában egy 10 euró címletû
emlékpénzt adtak ki 2019-ben arcképével
és az esztergomi bazilika ábrájával.
|
| |
|
| |
E.:
Középen a prímás szembenézõ
mellképe. Mellkereszttel és a Szent István-rend
nagykeresztjével. Balra családi címere
a tölgyfa elõtt lépkedõ medvével
és egyházi rangja a bíborosi kalap a
15-15 bojttal. Alatta a felirat: ALEXANDER / RUDNAY / 1819.
Körirat a folytatása, VYMENOVANIE ZA OSTRICHOMSKÉHO
ARCIBISKUPA. (R.S. 1819 esztergomi érsekké kinevezése).
Jobb oldalt a címlet 10 / EURO.
H.: Középen az esztergomi fõszékesegyház
fõbejárati képe. Alatta a prímás
aláírása. Az alatt balra SLOVENSKO /
2019. Alul középen a szlovák állami
címer. Jobboldalt PV betûkbõl a mesterjegy,
Peter Valach éremmûvész mesterjegye. Az
érmet Dalibor Schmidt vésnök készítette.
A vert ezüstérem 900 ‰-es ezüst, 18
g súlyú, átmérõje 34 mm,
11 000 db kibocsátását tervezték.
|
Raýman
János |
| |
|
|
|
A
Tótfalusi – típusú kelta „dénárok”
egyik változata
|
| |
| |
Gyûjtõtársaimnak
szeretnék ezúttal egy viszonylag ritka pénzt
bemutatni.
1903-ban, gátépítés közben
a Szentendrei – szigeten, Tótfaluban került
elõ egy kb.: 2,5 kg-os, több mint 900 darabot
számláló kelta drachma lelet, amely számos
különféle típust tartalmaz, de mégis
mint Tótfalusi típus vált ismertté
érmész körökben. Igazából
a hátlapon látható kis lovacska figurája
kapcsolja össze a többféle elõlapi
képpel párosult példányokat a
méretükön és súlyukon kívül.
A Magyar Nemzeti Múzeumba ebbõl a leletbõl,
Paulsen szerint, 195 példány került. Ott,
a most tárgyalandó típusból, jelenleg
két példány létezik, mindkettõ
a Tótfalusi leletbõl származik.
Áldor Gyula, aki 1904-ben részletesen beszámolt
a leletrõl, egyébként maga is vásárolt
belole 699 példányt. Õ akkoriban még
9 darabot látott ebbõl a típusból,
de képet csak egyrõl közölt. A tótfalusi
érmék elõlapi típusai különféle
kelta, sot római mintákra mutatnak, még
ha a közvetlen kapcsolat e távoli területekkel
csak feltételesen fogadható is el. Most közölt
típusunk közvetlen eloképeként egyes
noricumi érmék elõlapját (pl.:
Frontalgesicht) azonban számításba kell
venni (1. ábra). |
| |
|
1.
ábra A tauriscusi „Frontalgesicht” típusú
tetradrachma elõlapja |
(kb.:
Kr. e. 140 - Kr. e. 15) |
| |
A
tótfalusi érmék hátlapján
általában egy balra vágtató lovacska
alakja tûnik fel, felette néha napkerék,
máskor egy balra álló madár (holló?)
esetleg más szimbólum látható,
s idõnként a ló alatt is megjelennek
motívumok, pl. spirál. Érdekesek a lovacska
hasáról lelógó „tõgyszerû
képzõdmények”, a függõleges
pálcikák a végükön ponttal.
Az elõbbiek száma kettõ, három,
de néha négy is lehet. A Tótfalusi típusú
érmék ábrázolásmódjai
egy nagymérvû stilizálási folyamat
eredményeként jöttek létre, a vésnökök
nagymértékben leegyszerûsítették
az elõképek ábráit illetve az
ábrázolni kívánt szimbólumokat.
E típusra már mindenképpen az jellemzõ,
hogy az érmék verésénél
nem csak görög, hanem római hatás
is érvényesült. A tótfalusi
típusú érmék súlya
általában 2.4 és 2.6 g között
van, bár akadnak ennél könnyebb és
ritkábban nehezebb példányok is.
A Tótfalusi típussal – éremképe
alapján - egy másik típus is rokonságot
mutat, a Simmering - rétei. Kisebb súlya
(2.0 - 2.4 gramm) és elterjedési területe
miatt azonban nem valószínû a közvetlen
kapcsolat.
Míg a Simmering - rétei típus
elsõsorban a mai Nyugat-Szlovákiában
volt forgalomban, addig a Tótfalusi típusok
inkább az Észak-Dunántúl keleti
részére (a mai Pest, Fejér és
Komárom-Esztergom megyékre) jellemzõek
mai ismereteink szerint.
Az elõbb említett típusnak talán
a Tótfalusi típus lehetett az elõképe
és a Simmering-rétei éremleletek alapján,
feltehetõen kapcsolható a boiokhoz.
Hogy mely népcsoport készíthette a bemutatott
típust? Egyes szakemberek – mint már említettem
- elsõsorban a boi népcsoportra gondolnak, de
talán a Tótfalusi típus esetében
egy másik ismeretlen népcsoportot vagy törzset
sem szabad – véleményem szerint - teljesen
kizárni. Régészeti anyag és korabeli
pénzek is igazolják, hogy az érmék
készítésének idején, a
Kr. e. 1. században több népcsoport megfordult
a fentebb jelzett területen.
A bemutatott érme elõlapján (2. ábra)
egy babérkoszorút látunk, alatta levelek
sorozata dol jobbra, lenn középen pedig egy szembenézõ
kis „hajas - koronás ” fej, a hátoldalán
(3. ábra) pedig balra tartó, érdekes
fejû lovacska „üget”. Hasán
„három függesztett pálcika”
figyelhetõ meg. A ló felett elmosódott
napkerék látható.
Ezüstbõl készült, valószínûleg
Nyergesújfalun, a Duna partján találták.
Súlya 2.49 gramm, átmérõje 16-17.2
mm, vastagsága 1.9 mm.
|
| |
|
|
| 2.
ábra Az érme elõlapja
|
3.
ábra Az érme hátlapja
|
|
| |
Köszönöm
Dr. Torbágyi Melindának a MNM osztályvezetõjének
a lektorálást és a néhány
kiegészítést, egyik gyûjtõtársamnak,
Schmidt Jánosnak, hogy megszerezte számomra
az érme fotóit! Köszönet Röss
Norbertnek is, aki a fotókat közlésre
elõkészítette!
Felhasznált szakirodalom:
Bernward Ziegaus: Kelten Geld, München, 2010, 203. oldal,
538. sorszám; Dr. Torbágyi Melinda: Késo
kelta pénzverés Magyarországon, Az Érem
48, (1992:2) 6.-11. oldalak;
Dr. Torbágyi Melinda: Tótfalusi kelta kisezüstök
(Internet: http://www.muzeumicentrum.hu/totfalusi-kelta-kisezustok/;
Áldor Gyula: A tótfalusi kelta éremlelet,
Különlenyomat a Numismatikai Közlöny III.
Évfolyamából (8-r. 9.l)Budapest, 1904;
Rudolf Paulsen: Die Münzprägung der Boier, Verlag
Anton Schroll & CO. Wien, 1974, 43.-53. táblák,
44. tábla 1002. sorszám; Ladislav Kostur - Gergely
Gáspár: Katalog Keltských Minci, Argo
Numismatika, Vydáni, 2018, 242. - 247.oldalak, 201.8
sorszám; Gróf Dessewffy Miklós barbár
pénzei, Budapest, 1910, 13.-14.- oldalak, VI.-VII.
tábla, és a XXX. tábla 749. sorszám.
|
| |
(vir
ex pannonia inferiore) J. M. |
| |
|
|
|
| A
II. Nõi Ökölvívó Európa
bajnokság érme
|
| |
| |
PénzverésPécsett
a Lauber Dezsõ Sportcsarnokban 2003. május 10-én
nyitották meg a II. Noi Ökölvívó
Európa Bajnokságot. A viadalt 18-án fejezték
be. A rendezés jogát Magyarország kilenc
ország közül nyerte el, Pécs rendezhette,
mert sok eredményes versenyzõjük volt.
Bár a nõi boksz még szokatlan sport,
de azért európai rangú sportverseny volt
Pécsett, mégis úgy tûnik a pécsi
sajtót kevésbé hozta lázba. A
versenyzõk 13 súlycsoportban mérték
össze tudásukat. Tehát 13 arany-, ezüst-
és bronzérem talált gazdára. A
versenyre 20 ország 150 versenyzõje nevezett.
A magyarok minden súlycsoportban indultak. A diákok,
nyugdíjasok és a katonák ingyen látogathatták
a sporteseményt. A megkérdezett szakemberek
színvonalas versenyekrõl számoltak be.
Egyesek technikásabbnak találták az itt
küzdõ nõket a férfi öklözõknél,
mások agresszívebbnek tartották õket.
Aranyérmet nyert Kovács Mária, a helyiek
üdvöskéje, Csík Mónika ezüstérmet,
Ducza Anita és Kovács Viktória bronzérmet
szerzett.
Egy érem került elõ, amely a verseny alkalmára
készült. Nem téveszthetõ össze
a nemzeti színû szalagon viselhetõ díjéremmel.
Pontos rendeltetését és a kiadás
körülményeit nem ismerjük.
Elõoldalán kettõs vonalkörben rakott
szoknyás, népviseletbe öltözött
lány áll szemben. Körirata: II. WOMEN’S
EUROPEAN BOXING CHAMPIONSHIPS.
Hátoldalán középen egy felemelt,
tenyerével szembe látható boxkesztyût
találunk, alul szalaggal megkötött, nyitott
babérkoszorúban. Félkörben felül
PÉCS, HUNGARY, alul MAY 10 – 18, 2003 a felirata.
Mesterjegy nincsen rajta.
Vert bronz. Átmérõje 70 mm. 4,6 mm vastag
|
|
|
| |
Raýman
János |
| |
| |
|
|
|
| A
13. Elektromos találkozó (Pécs) jelvénye
|
| |
| |
A
Pécsi Dénár elõzõ (226-ik)
számában bemutatásra került a Villamosenergia-Ipari
dolgozók 19. (1969-es ) találkozójának
a jelvénye és plakettjei.
A sportmozgalomban résztvevõ villamos-ipari
dolgozók 1951 és 2016 között 66 alkalommal
az ország különbözõ városaiban,
ahogy a mozgalom fejlõdött más-más
néven szerveztek évente egy hétvégén
turista, sport találkozót. |
| |
Pécsett
és Baranyában a 66 alkalomból 7-szer tartottak
országos találkozót:
4-ik (1954-ben)
Pécsett, DÉDÁSZ
szervezésben
7-ik (1957-ben)
Pécsett, DÉDÁSZ
szervezésben
13-ik (1963-ban) Pécsett,
DÉDÁSZ szervezésben
19-ik (1969-ben) Siklós-Harkány
DÉDÁSZ szervezésben
26-ik (1976-ban) Pécsett,
DÉDÁSZ szervezésben
34-ik (1984-ben) Pécsett,
DÉDÁSZ szervezésben
47-ik (1997-ben) Pécsett,
Pécsi Eromu Rt. szervezésben |
| |
A
mozgalom 13-ik pécsi találkozóját
1963. június 25-én rendezték. A helyi
sajtó (Dunántúli Napló) egy rövid
hírben tájékoztatott az eseményrõl,
miszerint az Elektromos turisták 13. találkozóján
31 csapat 186 versenyzõje küzdött az Áramszolgáltató
Vándordíjért. |
| |
|
| |
A
Pécsi Áramszolgáltató Sportkör
természetjáró szakosztálya ez
alkalommal nyitotta meg Kövesteton, a társadalmi
munkával épített új turistaházát
is.
Az alkalom résztvevõi egy zománcozott
jelvényt is kaptak.
A jelvény fõ motívuma egy fehér
színû porcelán szigetelõ, melynek
a felsõ részében 1963, alatta a piros-kék
szalagon ELEKTROMOS, ezalatt TALÁLKOZÓ / PÉCS
felirat olvasható. A szigetelõ alatt zöld
színû hármas halom, ettõl balra
épület (Kövestetõi Turistaház
?), jobbra piros szirmú virág (Bánáti
bazsarózsa ?) látható.
A zománcozott jelvény 38 x 34 mm méretû. |
Hágen |
| |
|
|
| |
Értesítjük
tagjainkat
és minden érdeklõdõt,
hogy vasárnap délelõtti összejöveteleink
helye
az edd magad DEGESZ-re
újra várja vendégeit,
és minden vasárnap
9.00 és 10.00 óra között
a numizmatika iránt érdeklõdõket. |
| |
|
| |
| |
| |
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
| |
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs
- pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
- numizmatika |
|
|
|
