|
|
|
 |
| Aktuális
híradó |
|
 |
 |
|
201.
híradó |
2018.
április 1. |
XVIII.
évf. / 4. |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
 Az
ÉKE 2017. évi érmérõl |
| A
templomépítõ Virág Ferenc püspök
érmen |
| Szabó
Géza emlékére |
| Képek
a Baranyai Éremgyûjtõk 2018. március
25-i összejövetelérõl |
| |
|
| |
|
Ferenczy
Béni: Bem
|
| |
|
|
Gömör
Béla: Mesélõ mûtárgyak
Alcím: Válogatás a gyûjteménybõl.
Kiadó: GMR - 2016
(Könyvismertetés) |
|
| |
| |
Az
elegáns küllemû, keménykötésû
kötetben 235 oldalon 100 mûtárgyat, köztük
58 festményt, 14 grafikát, 4 sokszorosított
grafikát, 8 kisplasztikát, 12 érmet
és 4 fotót ismertet és mutat be színes
ábrákon a szerzõ. Célkitûzésérõl
saját szavait idézzük a Bevezetés-bõl:
„Ennek a könyvnek az elsõdleges célja
nem egy magángyûjtemény bemutatása.
Már csak azért sem, mert anyaga nem vetélkedhet
az utóbbi évtizedekben, hazánkban megjelent
ilyen jellegû reprezentatív albumok anyagával….Ez
az albumszerû kötet sokkal inkább azért
kerül a reménybeli olvasók kezébe,
hogy megszerettesse a festményeket, grafikákat,
kisplasztikákat, érmeket, fotókat –
és a bemutatott mûtárgyak kapcsán
érdekességeket, ismereteket meséljen
el.”
|
| |
|
| |
A
festõk közül van néhány ismert
név, mint pl. Kádár Béla, Mattis
Teutsch János, vagy Hencze Tamás, míg
a többség kevésbé hírneves
alkotó, de ez nem véletlen, mert Gömör
Béla célja – egyebek mellett – az
is, hogy ezeket a mûvészeket ismertebbé
tegye. A szobrászok terén már más
az arány, amennyiben sok közöttük a
„nagy név”, mint pl. Beck. Ö. Fülöp,
Berán Lajos, Borsos Miklós, Csúcs Ferenc,
Ferenczy Béni, Ispánky József, Madarassy
Walter, Reményi József. A kötetben szereplõ
érmek közül képen is bemutatjuk a
Bem tábornokot ábrázoló, Ferenczy
Béni alkotta érmet (címlapunkon), különös
tekintettel az 1848-as forradalom és szabadságharc
két hete ünnepelt 170 éves jubileumára.
A hátlapon – stílszerûen –
mozgalmas csatajelenet van, melynek elõterében
Bem és Petõfi ismerhetõ fel. Másodikként
a Belák Sándor Emlékérmet mutatjuk
be, ugyanis ezt a szerzõ, aki „civilben”
reumatológus professzor, szakmai kitüntetésként
kapta 1991-ben. A Magyar Reumatológusok Egyesülete
PRO RHEUMATOLOGIA érmét Fekete Tamás
alkotta. Az érdekes kompozíciójú
érem szimbolikáját a szerzõ szavaival
írjuk le: „A felirat alatti részen szabálytalan
alakú lyuk elõtt, az érem felszíne
felett kiképzett, izületet bemutató két
csontvég látható.”
A kisplasztikákat alkotó mûvészek
közül, pécsi vonatkozása miatt Taubert
Lászlót emeljük ki, aki a „Bálvány”
c. mûvével szerepel a könyvben, de láthatjuk
a 2007-es párizsi kiállításának
a meghívóját is, melynek címlapját
a városunkban a Szent Mór és a Király
utca sarkán álló Kurosz címû
szobra díszíti (képeinken).
Romváry Ferenc Pécs szobrai c. könyvében
errõl azt olvashatjuk, hogy az egészalakos bronz
torzót a mûvész ajándékozta
a városnak. Majd azt is leírja, hogy: „A
pécsi Kurosz egy vízszintes csõ formájában
fallikus szimbólummal is rendelkezett, ám a
prüdéria ettõl megfosztotta, bár
a stilizált fallosz mind az obszcenitástól,
mind pedig a pornótól messze állt.”
Így aztán a görög klasszikusokat idézõ
szobor több évtizede, sajnos fütyülõ
nélkül álldogál posztamensén,
a fentebb nevesített belvárosi utcák
sarkán.
Végül megjegyezzük, hogy a sok szép
festménybõl, grafikából és
fotókból is jó lett volna néhányat
bemutatni, no és a tíz kimaradt érembõl
is, de terjedelmi okokból erre sajnos nem volt lehetõségünk.
Viszont, aki teheti, olvassa el a könyvet, érdemes!
|
Süle
Tamás |
|
| |
|
| |
|
|
|
Az
ÉKE 2017. évi érmérõl
|
| |
| |
A
MÉE ÉKE (Magyar Éremgyûjtõk
Egyesülete, Éremkedvelõk Egylete) 2017.
évben készült érmével Izsó
Miklós szobrászmûvésznek, a 19.
századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb
alakjának állít emléket.
Izsó Miklós 1831. szeptember 9-én Disznóshorváton
(Izsófalva) született.
A sárospataki Kollégiumban végezte tanulmányait
1840-47 között.
Az 1848-49-es szabadságharcban is részt vett,
ahol megsebesült. A szabadságharc leverését
követõen õis bujdosni kényszerült.
1851 és 1856 között Rimaszombatban élt,
ahol Ferenczy István tanítványaként
kõfaragóként dolgozott. 1856-ban Pestre
költözött, majd egy év múlva
Bécsben tanult szobrászatot. 1859-tol a Müncheni
Akadémia növendékeként kezdett hozzá
elsõként a magyar szobrászok közül
a népi figurák ábrázolásának.
Elsõ sikerét a még Münchenben alkotott
Búsuló juhász szobrával aratta,
mely máig az egyik legnépszerûbb alkotása.
A népi életet ábrázoló
terrakotta szobrok mellett számos híres kortársa
mellszobrát és köztéri szobrot is
mintázott.
1870-tõl két évig a Budai Fõreáltanoda,
1871-tõl a Mintarajztanoda tanára.
1875. május 29-én (43 évesen) tüdõbajban
(gümokór) hunyt el Budapesten.
A róla készült kétoldalas ÉKE
érmet egy ifjú szobrászmûvész,
Pelcz Balázs mintázta.
Az érem elõoldalán Izsó Miklós
szembenézõ portréja látható.
A portré Székely Bertalan (1835. május
8. Kolozsvár – 1910. augusztus 21. Budapest)
az 1860-as években alkotott Izsó Miklóst
ábrázoló olajfestménye alapján
készült. Az érem jobb oldalán IZSÓ,
balra lent a mintázó mûvész mesterjegye
PB/2017 olvasható.
|
|
|
| |
A
hátoldalon Izsó Miklós: Táncoló
parasztok címû, 1870 körül készült
terrakotta alkotásának a képe került
megmintázásra. Balra: A / MIN / TÁZÓ
/ KEZET / NÉPÜNK / FORRÓ / SZERETETE /
VEZETI • LYKA, Lyka Károly mûvészettörténésztõl
vett idézet olvasható.
Az érem Ø 118 mm méretû öntött
bronz, a peremébe ütött szám szerint
33 példányban készült. |
| |
|
| |
| |
|
Az
érmet alkotó Pelcz Balázs 1985.
április 10-én Gyöngyösön
született.
A facebook profiljában olvasható bejegyzés
szerint: „Az elsõ munkám, amely
a Magyar Nemzeti Galéria Éremtárában
is látható lesz mostantól. Az a
megtiszteltetés ért, hogy a Magyar Éremkedvelõk
Egyesülete 2017. évi tagilletmény
érmét én készíthettem
el.”
Gratulálunk a jól sikerült éremhez!
|
|
Hágen |
| |
|
|
|
| A
templomépítõ Virág Ferenc püspök
érmen
|
| |
| |
Bonyhádon
(Tolna vármegye) születet 1869. augusztus 22-én
Blum Ferenc néven. Egyszerû szülõk
gyermeke volt, de tanult. A gimnáziumot és
a teológiát Pécsen végezte.
1892. június 25-én szentelték pappá.
Majd magyarosította nevét. Káplán
Bólyban, gimnáziumi hittanár. 1897-tõl
pécsi székesegyházi káplán,
a Katolikus Legényegylet elnöke. 1923-ban címzetes
apát. 1926-ban Zichy Gyula pécsi püspök
érseki kinevezésekor átvette az egyházmegye
irányítását. 1926. március
27-én pécsi püspökké szentelték.
1936-ban egyházmegyei zsinatot szervez. Már
a kortársai templomépítõnek
nevezték. Csak néhány a 30 templomból:
Pécs - Gyárvárosi, Pécsi - Köztemetõ,
Pécs-Pius, Pécs Szent István templom
és jelentõs a Mohácsi Fogadalmi templom
is.
|
| |
|
| |
| |
|
Letelepítette
a karmelitákat, folytatta a Pálosok
visszatelepítését. 1943-ban Esztergár
Lajos polgármester kezdeményezésére
a Széchenyi téren püspöki
mise keretében Jézus Szíve oltalmába
ajánlotta a várost és lakóit.
1948-tól Rogács Ferenc segédpüspökként
segítette. Utolsó tíz évében
élete munkáját az új rendszer
alaposan megnyirbálta. Iskoláit, egyleteit
elvesztette. 1958. március 2-án, hatvan
éve hunyt el.
Címere sírkövén is látható.
A negyedelt címer 1. mezejében egy ostyán
I H S felirat, a 2. és 3. mezõben ötszirmú
heraldikai rózsa, a 4.-ben két, tollával
kifelé álló kulcs látható.
Zöld fõpapi kalapjához 6-6 bojt
tartozik, feliratszalagján PER CRUCEM AD LUCEM
(Szenvedéssel a fényhez) a felirat.
Egyetlen érmen szerepel, a Fritz Mihály
mintázta Ezeréves Pécsi Egyházmegye
éremsorozat záró érmén.
Szemüveges mellképe a baloldalon látható,
nyakában a püspöki kereszttel, VIRÁG
FERENC / 1926 / 1958 felirattal.
A vert ezüst- és a vert bronzérem
átmérõje egyaránt 80 -
80 mm.
|
|
Raýman
János |
| |
|
|
|
| Szabó
Géza emlékére |
| |
| |
Ha
Szegeden jártunk, nem mulasztottuk el kedves régi
barátunk, Szabó Géza ötvös
mester híres éremverdéjét meglátogatni.
A patinás mûhelyben ezer számra készültek
a szebbnél szebb vert érmek. A cég pazar
kiállítású, színes prospektusából
megtudhattuk, hogy szinte nincs is olyan kortárs magyar
szobrászmûvész, akinek egy, vagy több
alkotását ne vésték volna verõtõbe
és ne ott nyerte volna el végsõ formáját
bronz, ezüst, vagy éppen arany veret formájában.
A pécsi és baranyai mûvészek közül
Palotás József, Rétfalvi Sándor,
Soltra Elemér, Szõkõcs Béla és
Török János szerepel a névsorban.
Az éremverde alapjait id. Szabó Géza
rakta le, aki 1930-ban szerzett ötvös mesterlevelet.
1984-ben fia, ifj. Szabó Géza a régi
berendezések, gépek segítségével
indította újra a vert érmek készítését.
Még az édesapja által készített
pantográf is muködött. A fejlesztés
eredményeként azonban már a számítógépes
technológia is mindennapi gyakorlattá vált,
és a hajdani golyósprést is a hidraulikus
technika váltotta fel, de a verõtõ készítésben
nem mondtak le a kézmûves munkáról
sem, ami egyedivé teszi az itt készült
érmeket.
Ami a tematikát illeti, az elmúlt évtizedekben
rengeteg érem látott itt napvilágot történelmi
évfordulóinkról, neves magyarokról,
vagy aktuális kongresszusokról, illetve egyéb
országos és helyi eseményekrõl.
A pécsi-baranyai vonatkozású számos
érem közül megemlítjük az éremgyûjtõk
híres St. Eligius érmét 1987-bõl,
vagy a MÉE 40. vándorgyûlésére
2010-ben kiadott érmet, melynek elõlapján
Pécs nagycímere látható.
Fentiek ismeretében nyugodt szívvel mondhatjuk,
hogy Szabó Géza emlékét nem csak
mi, pécsi barátai õrizzük meg, hanem
a mûhelyébõl kikerült sok-sok érem
is, mert a bronz „évezredes üzenet”!
|
Süle
Tamás |
| |
|
| |
|
|
|
Képek
a Baranyai Éremgyûjtõk 2018. március
25-i összejövetelérõl
|
| |
| |
|
| |
|
| |
| |
| |
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
| |
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs
- pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
- numizmatika |
|
|
|
