Aktuális híradó
  
237. híradó
2021. április 1.
XXI. évf. / 4.
 
 
A Pécsi Dénár több mint 19 éve jelenik meg!
Az elsõ szám 2001. augusztus 2-án látott napvilágot.
Azért ez már valami…
   Tejszövetkezetek üzletrésze
   CALEN (CALES) feliratú, kelta kakasos hátlapú obulus
   Turul 2020
 

Szem

   Egy újabb pécsi orvosi érem
Tápai Antal: Kukán Ferenc
 
 
Mármint csak e sorok írójának új, ugyanis, sajnos eddig nem volt tudomása róla. Az érem pécsi vonatkozása „felfedezésének” elõzményeirõl annyit, hogy a Huszár-Varannai (H-V: Medicina in Nummis. Hungarian Coins and Medals Related to Medicine, 1977) katalógusban Kukán Ferenc, csak, mint szegedi szemész professzor szerepel, viszont Bóna Endre katalógusa (Medicina in nummis Szegediensis, 1986) és Gömör Béla könyve (Orvosi érmek gyûjteménye, 2020) egy-egy mondatban utalnak Kukán Ferenc pécsi mûködésére is, amirõl jómagam csak ezen utóbbi forrásból értesültem.
Kukán Ferenc (*Érsekújvár, 1898 - †Szeged, 1971) munkásságáról elõször Szabó Pál korabeli, sok értékes tudnivalót és adatot közlõ könyvében olvashatunk. (A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940. A címlapját lásd képeinken!) Egyebek mellett ezeket írta: A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1924-ben avatták orvosdoktorrá, ezt követõen a pécsi egyetem Szemklinikáján dolgozott, „kezdetben mint díjas gyakornok, majd fizetéstelen tanársegéd díjas gyakornoki illetményekkel, 1930 óta mint díjas tanársegéd. Az 1928-29.-i tanévet, mint a Collégium Hungaricum ösztöndíjas tagja Bécsben töltötte, foleg a II. sz. szemklinikán. 1936-ban az Orsz. Társadalombiztosító Intézet pécsi kerületi pénztáránál osztályvezetõ szemész szakorvos lett. 1936-ban a pécsi egyetem tudományos munkásságának elismeréséül magántanárrá habilitálta. 1938-ban egyetemi adjunktus lett. 1939. V. 31-én a kassai állami kórház szemészeti osztályának fõorvosává nevezték ki.” Eddig az idézet, amelybõl kiderül, hogy tizenöt évet munkálkodott Pécsett. Ezt követõen, az ötévi kassai mûködés után 1945-tol Gyöngyösön, 1946-tól pedig Hódmezõvásárhelyen volt kórházi osztályvezetõ fõorvos, mígnem 1951-ben nevezték ki a szegedi egyetemen a szemészeti klinika igazgatójává. Számtalan tudományos közlemény, róla elnevezett mûtéti eljárás és szabadalom is fûzõdik nevéhez.
 
 
Az érmet, amely szögletes mivolta miatt plakettnek is nevezhetõ, 1969-ben, Kukán professzor nyugdíjba vonulása alkalmából munkatársai készíttették Tápai Antal szegedi szobrászmûvésszel. Ezzel köszöntek el fõnöküktõl. Az elõlapon a portré kissé balra néz, a nyolcszögletû plakett alsó felében olvashatjuk a köriratot: DR. KUKÁN FERENC 1969 - . A hátlapon stilizált emberi szem képe látható.*
A 102-108 mm nagyságú öntött plakett anyagáról a Gömör katalógusban nem olvashatunk, a H-V és a Bóna bronznak minõsíti, míg a róla készült színes(!) fotón szürke színûnek láthatjuk. Ezért felmerül az emberben a gyanú, hogy nem bronz az anyaga, hanem spiater, „magyarul” szürke fém, azaz cink és alumínium ötvözete, esetleg csekély réz hozzáadásával.
 
 
Az Csak a Bóna katalógusban szerepel, hogy Tápai készített egy tervezetet is, amibõl vélhetõen csak egy példány született. Az egyoldalas, 100 mm nagyságú öntött bronz érmen a profil portré balra néz, alatta DR. KUKÁN FERENC / 1969. szöveg olvasható. A nyak alatt TÁPAI névbevésés található. Képeinken a nyolcszögletû plakett elõlapját és az éremtervezetet mutatjuk be, míg a plakett hátoldala, a szem címlapunkon látható.
Süle Tamás
 
 
*A plakett eredeti fotóit kérésemre Gömör Béla professzor bocsátotta rendelkezésemre, amiért ezúton is köszönetemet fejezem ki! S.T.
 

Tejszövetkezetek üzletrésze

 
 
Az elsõ világháború és következményei szétzilálták a gazdaságot, a tejipart is. A tejtermelés és feldolgozása, a tej fogyasztóhoz juttatásának újraszervezésére nagy szükség volt. Ezt a célt szolgálta az 1922-ben létrehozott Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ (OMTK). Megalakulásánál a mezõgazdasági tárca mellett a Hangya szövetkezet és az Országos hitelszövetkezet is bábáskodott. A szövetkezet szervezésére a dánok által kifejlesztett mintát tekintették irányadónak. 1925-ben 32, 1928-ban 60 szövetkezeti fiókjában és 700 viszonteladónál árulták a szövetkezet által termelt tejet és tejtermékeket. 1932-ben, az addigra 270-re szaporodott tejszövetkezeti fiókot már több központi feldolgozó telephely szolgálta ki. A budapesti mellett a pécsi tejcsarnok is jelentõs volt. Eredetileg 1886-ban a Magyar Gazdák Tejcsarnoka közkereseti társaságként jött létre, majd 1910-ben részvénytársasággá alakult, 1927-ben az OMTK tulajdonába került a Rákóczi u. 18-20 alatti épülete, ahol a feldolgozás és árusítás is helyet kapott. Az épület egy részét már azóta lebontották.
A tejszövetkezet tagjai üzletrészt vásárolhattak és ennek arányában részt vehettek a tulajdonosi jogok gyakorlásában.
A tejesüvegen is jól látható az OMTK jelzése.
 
Az üzletrész jegyek a 30-as években azonos minta szerint készültek. A két baranyai mellett bemutatunk egy gyomai és egy jászberényi szövetkezeti üzletrészt is. Ismertebbek a 2 pengõs, 10 pengõs címletûek. Nyilván nagyobb címletû is létezett.
Méretük 250 x 175 mm. A nyomtatását Budapesten a Pallas Nyomda végezte.
A püspöknádasdi (1950-tõl lett Mecseknádasd) feliratú üzletrész sorszámozott, Kiszler Ádám és Gungl Ferenc által aláírt és a püspöknádasdi szövetkezet pecsétjével hitelesített. 1932 február 25-én fizették be. Hátoldalára rávezették, hogy 1937.-ben a szövetkezet hozzájárulásával átruházták új tulajdonosnak. A szelvényén látható FIZETVE felülbélyegzés igazolja, hogy 1932 és 1934 évre az osztalékot a tulajdonos fel is vette. (Az osztalék szelvényeken a beváltási idopont két évenként szerepel.)
A Püspökszenterzsébet (1949-tõl Erzsébet) tejszövetkezet üzletrésze viszont sem számozva, sem aláírva, sem bélyegezve nincsen. Mivel ilyen forgalomba nem került üzletrészt két példányban is ismerünk, de bélyegzettet nem, ezért lehet, hogy nagyon kevés tag jelentkezett és talán meg sem alakult.
Raýman János
 
 
 
 
 
 
CALEN (CALES) feliratú, kelta kakasos hátlapú obulus
 
 
Gyûjtõtársaimnak ezúttal egy kakast ábrázoló apró érmét (1.-2. ábra) szeretnék bemutatni. (Sajnos csak gyenge minõségi fotót küldött egyik ismerõsöm, de azért még felismerhetõk az ábrák.)
A ló ábrázoláson kívül nem gyakran fordul elõ, hogy a közép vagy keleti kelta érmék hátlapján állatok képe jelenne meg. Ezúttal azonban ez a helyzet.
1. ábra 2. ábra
Az obulus elõlapján (1. ábra) egy jobbra nézõ fejet látunk, a hátlapon (2. ábra) kakas, „csillag” ábrázolás és CALEN felirat olvasható.
Az érme súlya 1.0 gramm, átmérõje 10 mm. Ezüstbõl készült. Valószínûleg Észak-nyugat Magyarországon kerülhetett elõ.
Ezt a típust Ladislav Kostur-Gergely Gáspár: Katalog Keltských Minci címû katalógusában a 80.-81. sorszámok alatt tárgyalja. A bemutatott obulus elõ- és hátlapja a 80. sorszámú kakasos drachmához hasonlít a legjobban.
E pénzt készítõ kelta csoport a kakast, a drachmán és obuluson is megjelenítette.
Az imitált korai drachmák hátlapjainak éremképei szinte teljesen megegyeznek az eredeti görög darabokkal, a CALES - legenda megjelenítésében mutatkozik némi különbség.
Az ilyen típusú érmék elõlapján kezdetben a balra nézõ Athéné sisakos feje tûnt fel, melyet késõbb egy hajfonatos férfifejre „cserélt” a kelta vésnök.
Kostur-Gáspár: KKM katalógusa egyébként 8 féle változatát ismerteti a CALES obulusoknak.
Harald Jandrasits osztrák gyûjtõ az ezüst CALES feliratú pénzek fõ típusait röviden a következõképpen írja le:
1. Elõlap: Fej balra - Hátlap: kakas „csillag” nélkül
2. Elõlap: Fej balra - Hátlap: „csillag” a kakastól jobbra
3. Elõlap: Fej jobbra - Hátlap: „csillag” a kakastól balra, CALEN (CALES) felirat jobbra.
A numizmatikusok – a mai ismereteik szerint - a közép - boioknak tulajdonítják e tárgyalt kelta, kakast ábrázoló obulust, melynek elterjedési területe elsõsorban a mai Nyugat-Szlovákiában, Kelet-Ausztriában (Marchfeld és környéke), és talán Északnyugat-Magyarországon is keresendõ.
Harald Jandrasits osztrák gyûjtõ a jó ezüstbõl készült obulusok készítési idejét a kb.: Kr. e. 220 és 180 közötti idõpontra teszi.
Kostur és Gáspár katalógusában a LT C1-C2 idoszakra datálja az ilyen típusú érmék verését.
E típus elõképe valószínûleg az itáliai Campaniában található CALES városból származó, öt gramm körüli, CALENO feliratú görög bronzpénz (HN Italy - 453. MBC) lehetett, melyet közvetlenül Kr. e. 268 után verhettek (3.-4. ábra).
 
3. ábra
4. ábra
 
Kérdésként vetõdik fel, hogyan jutott el ez a görög pénz a közép - boiok által lakott, fentebb megnevezett területekre, hogy mintaként szolgálhasson a kelta vésnököknek?
Vajon egy Észak-Itáliában élõ boi csoport hozta-e oda magával, vagy egyszerûen kereskedelmet esetleg „zsoldpénzt” kell sejtenünk az érme megjelenése mögött?
A biztos választ valószínûleg már sohasem fogjuk megtudni.
 
Köszönöm Dr. Torbágyi Melindának a lektorálást. Külön köszönet jár V. J. éremgyûjtõ társamnak, aki elküldte nekem a kakasos obulus fotóit!
Felhasznált forrásanyag:
Harald Jandrasits: Obol Imitation CALES, Numismatik-café. at, 2015. július 14.; Eva Kolníková: Nemcice, ein Macht-, Industrie- und Handelszentrum der Latènezeit in Mähren und Siedlungen am ihren Rande. Brno 2012,184. oldal V. típus (H.: kakasábrázolás, de másféle típus, az E.: szembenzõ fej koszorúban).; Martí Hervera & Soler y Llach árverés, 2015. április 30. Auktion subasta 86, 2007. tétel; Ladislav Kostur-Gergely Gáspár: Katalog Keltských Minci, Argo Numismatika, Vydáni, 2018, 97-100. oldalak, 80. - 81. sorszámok.
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
Turul 2020
 
 
Megjelent az 2020. évi Turul, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye 2020 évben is négy számmal, 93. kötetként, összesen 196 oldal terjedelemben.
A szokásos címer- és pecséttörténeti cikkek mellett most is sok családtörténeti leírással találkozhatunk a lapban. Talán két írást emelünk ki, amelyek felé az éremgyûjtõk is érdeklõdéssel fordulhatnak, ezért felhívjuk rájuk a figyelmet.
Az egyik dolgozat bár egy kicsit családtörténet is, de a szabadkõmûvességre vonatkozó adatai és a bemutatott szabadkõmûves érem miatt a gyûjtõket is érdekelheti.
Fricz-Molnár Péter: Páholytörténeti adalékok: szabadkõmûvesség a friedenliebi Fritz család történetében. Turul, 93. kötet, (2020/4.) 154-165.
A másik írás már valódi éremtani érdekesség, a Magyar Tudományos Akadémia alig ismert és különleges Wahrmann Mór jutalom érmének részletes története.
Soltész Ferenc Gábor – Soltész Márton. A Wahrmann Mór jutalomérem. Turul, 93. kötet, (2020/4.) 166-176
Figyelmükbe ajánlja Raýman János
 
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán