Aktuális híradó
Régebbi híradók
Melléklapok
Érmek/kiadványok
Tartalomjegyzék
Híradók szerzői
Magunkról
40. Vándorgyűlés
Partnereink
Adatvédelem
Kapcsolat
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  Aktuális híradó
  
211. híradó
2019. február 1.
XIX. évf. / 2.
  
 
   50 éves a szervezett éremgyûjtés Fejér megyében 1968-2018
   Az ÉKE Procopius plakettjérõl
   A Huszár-Procopius ürügyén a „folytatások”-ról
   A Kapos-völgyi kelta tetradrachmák újabb két típusa
   Palotás József kiállítása
   Az új 500 Ft-os
 
Szabó Gábor: Dollinger Gyula Emlékérem
Pécsett a Dollinger Emlékérem
 
 

A PTE Orvoskari Hírmondó múlt évi, decemberi számában az újságíró a következõ kérdést tette fel Than Péternek, a pécsi Ortopédiai Klinika igazgatójának: „A 2018-as országos ortopédiai-traumatológiai vándorgyûlésen Ön vehette át a Dollinger Emlékérmet. Mekkora elismerést jelent ez?” A válasz így hangzott: „Dollinger Gyula (1849-1937) sebészprofesszor volt Budapesten. Õ a magyar ortopédia egyik megalapítója, õsatyja. Az 1800-as évek második felében rengeteg, ma is használatos eljárást írt le, honosított meg, és nagyon széles körben publikált is a mozgásszervi betegségekkel kapcsolatban. Nem véletlen tehát, hogy róla nevezték el a díjat. Ez a Magyar Orthopaediai Társaság legmagasabb rangú elismerése, amit évente egy személy kap meg szakmai, szakmapolitikai tevékenységéért, az ortopéd közéletben tanúsított szerepvállalásáért. Egy régi, tradicionális díjról van szó, ami már több mint harminc éves. Az elismerést nem csak az ortopédusok, hanem a traumatológusok, a reumatológusok és a rehabilitációs orvosok is megkaphatják. Ünnepélyes átadása mindig a kongresszuson történik, ahol a díjazott emlékelõadást tart.” Than doktornak az emlékérmet Gyõrben a Társaság 2018. évi kongresszusán Szendrõi Miklós elnök adta át. (képünkön)
 
 
Az emlékérem attribútuma egy 105 mm nagyságú, egyoldalas öntött bronzérem, melyet Szabó Gábor alkotott. Az elõlap bal felében kissé jobbra nézõ portré látható. A jobb oldalon hét vízszintes sorban az alábbi szöveg olvasható: MAGYAR / ORTHOPAED / TÁRSASÁG / DOLLINGER / GYULA / EMLÉKÉREM / 1984. Jobb oldalt a váll fölött apró betûkkel látható az SZG mesterjegy. (címlapunkon) A hátlapra a jutalmazott nevét és az adományozás évét vésik be.
 
 
A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy létezik egy Szöllõssy Enikõ által alkotott Dollinger érem is, amely szintén egyoldalas öntött bronz. A portré ezen is kissé jobbra néz, a körirata pedig: DR. DOLLINGER GYULA-DÍJ. A kalligrafikus SZE mesterjegy baloldalon a váll fölött látható. (képünkön) Ezt a díjat a Magyar Rákellenes Liga alapította, és 2009 óta adják át a rák gyógyításában elért sikerekért. Tudnivaló ugyanis, hogy Dollinger Gyula az ortopédiai betegségeken kívül a rákbetegség elméleti vonatkozásaival és sebészi gyógykezelésével is foglalkozott.
Süle Tamás
 
50 éves a szervezett éremgyûjtés Fejér megyében 1968-2018
 
 
A MÉE Fejér Megyei Alba Regia Szervezetének története
Szerk.: Igari Antal, dr. Szabó Antal, Ulcz Miklós
Székesfehérvár, 2018. B/5, 328 p., ill.
Ötven év történelmi léptékkel mérve nem nagy idõ, de az egyes ember szempontjából már jelentõs, hiszen két emberöltõ alatt generációk váltják egymást. Ugyanez elmondható egy társaságról is. A MÉE Fejér Megyei Alba Regia Szervezete 50 éve alakult meg és azóta is töretlenül és folyamatosan mûködik. Az alapító tagok nagyobb részét a mai generáció fiatalabb korosztálya már nem is ismerhette és közülük sajnos ma már csak egy van a tagok sorában. A fél évszázados jubileumon kívül ez is indokolta, hogy írásban is megörökítsék az öt évtized történetét. A könyv a Székesfehérváron 2018. szeptember 30-án megtartott VI. Oszi Éremgyûjtõ Találkozóra jelent meg.
A szerkesztõk dolgát megkönnyítette, hogy az elsõ negyedszázad eseményeit a korábbi elnökök, Hada Róbert és dr. Szabó Antal már akkor megírták, így azt most csak változatlanul át kellett venni a jelen kötetbe. A második 25 év krónikáját pedig a korábbi háznagy, Magyar István foglalta írásba.
A vaskos, szépen szerkesztett, sok jó minoségû ábrával rendelkezõ kötet részletes tartalmát terjedelmi okok miatt ismertetni itt nem lehetséges, de kedvcsinálóként fõbb fejezeteit felsoroljuk. A bevezetõ és a történelmi áttekintés után következnek az éremkatalógusok, melyekben részletesen ismertetik és képeken is szemléltetik a Szervezet által kiadott éremsorozatok egyes darabjait. Ezek: a „Székesfehérváron koronázott, eltemetett királyok” (25 érem), a „Királysor” (12 érem), a „Fehérvári nagyjaink” (2013-tól napjainkig 12 érem) és a „Fejér Megyei Éremgyûjtõk által, vagy közremûködésével kiadott alkalmi emlékérmek.” (23 érem, köztük a Szervezet Ereky Alfonz kitüntetõ érme és a mostani jubileumi medál, lásd képünkön.)
 
 
Az érmek túlnyomó többségét Fritz Mihály szegedi szobrászmûvész tervezte és azok Szabó Géza szegedi ötvösmester éremverdéjében valósultak meg.
Ezt követõen felsorolják a Szervezet által az idõk folyamán (1972 és 2018 között) rendezett, a numizmatika népszerûsítését szolgáló tudományos, ismeretterjesztõ 81 elõadást, köztük e sorok írójának 2015-ben tartott „Az egykori fehérvári ciszter diák, Semmelweis Ignác emlékezete érmeken” c. elõadását is. Ezután a Szervezet által kiadott numizmatikai tárgyú könyvek, majd a megyei szervezettel és tagjaival kapcsolatos közlemények és sajtóinformációk (beleértve az elektronikus sajtót is) felsorolása következik, melyek között – örömünkre – a Pécsi Dénár is szerepel. Aztán olvashatjuk a tagnévsort, a kitüntetettek névsorát és az elhunyt gyûjtõtársak neveit is. Az „Egyesületünk élete képekben” c. fejezetben 52 oldalon keresztül nézegethetjük színes képeken az elmúlt ötven év eseményeit. Végül a köszönetnyilvánítás zárja a sort magyar, angol és német nyelven.
S. T.
Az ÉKE Procopius plakettjérõl
 
 
A MÉE Éremkedvelõk Egylete 2018. évi plakettje Procopius Béla numizmatikusnak állít emléket.
 
 
Procopius Béla 1868. július 23-án született Budapesten. A Budapesti Tudományegyetemen államtudományi diplomát szerzett. 1893-tól a kereskedelemügyi minisztériumban dolgozott, késõbb a külügyben folytatta tevékenységét, és 1928-ban athéni nagykövetként ment nyugdíjba.
Ezt követõen minden idejét gyûjteményei fejlesztésére fordítja, melyben antik bútorok, könyvek, régi fegyverek is szerepeltek. A legfõbb szenvedélye azonban a numizmatika volt. Gyûjtötte a Római Birodalom pénzeit, pápai emlékérmeket, érmeket és plaketteket. Gyûjteményének nagy része a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Numizmatikai Társulat tulajdonába került.
1916-ban lépett be a Numiztatikai Társulatba, melynek alelnöke, 1934-tõl tiszteletbeli tagja.
Huszár Lajossal állította össze a mai napig alapmûként szereplõ Die Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn címû kötetet, mely az ÉKE kiadásában látott napvilágot 1932-ben.
1945. július 24-én Budapesten hunyt el.
Az ÉKE plaketten keretben Procopius Béla szembenézõ portréja, jobbra lent a mintázó mûvész, Lapis András LA mesterjegye látható. A kép alatt PROCOPIUS BÉLA / 1868 – 1945 felirat olvasható.
A plakett jobb oldali peremének az alsó részébe „2018. ÉKE 13. 31. példány készült” szöveg került gravírozásra. Mérete: 91 x 142 mm, anyaga öntött bronz.
 
 
A plakettet mintázó Lapis András 1942. december 8-án Kecskeméten született.
A Magyar Képzomûvészeti Fõiskolán 1974-ben szerzett diplomát szobrász szakon. Mestere Szabó Iván volt. A szobrászaton belül fõleg kisplasztikával és éremmûvészettel foglalkozik.
Hágen
 
A Huszár-Procopius ürügyén a „folytatások”-ról
 
 
1932-ben jelent meg a Huszár Lajos - Procopius Béla szerzõpáros „Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn c., ma már nagyértékû könyvritkaságnak számító mûve, melyben 1500-tól 1932-ig 6860 tételben ismertetik a magyar éremmûvészet alkotásait. A nagyalakú (25x34 cm) könyvben 60 képtáblán, kb. 900 fekete-fehér ábrán mutatják be a szöveges részben leírt érmek egy részét.
Vélhetõen ez, a ma már csak „Huszár-Procopius”-ként emlegetett katalógus ihlette a következõ hasonló jellegû kiadványok szerzõit, nevezetesen Huszár Lajost és Varannai Gyulát (Medicina in nummis. Hungarian Coins Related to Medicine. Bp., 1997.), Csoma Máriát (Medicina in nummis. Magyar orvosi érmek katalógusa 1974-1994. Bp., 2000), végül és egyértelmûen Török Pált is (Magyarországi érem- és plakettmûvészet 1850-1945. Bp., 2011) mert kötete az alcím szerint a Huszár-Procopius „kiegészítése és folytatása”. És ezt oly annyira komolyan gondolta, hogy nem változtatott sem a könyv méretén, sem a válogatási és szerkesztési elveken. Az említett katalógusok címlapjait alábbi képeinken mutatjuk be.
Hágen
 
 
 
 
A Kapos-völgyi kelta tetradrachmák újabb két típusa
 
A Pécsi Dénár 174. és 182. híradásaiban már írtam Kapos-völgyi pénzekrõl. Ezúttal ismét szeretnék a gyûjtõtársaknak két korai tetradrachmát bemutatni. Az elsõ érme elõlapja (1. ábra) azért érdekes, mert a Zeusz fej orra elõtt egy függõleges, hullámvonalszerû, kígyó alakú (?) jel, az állától kiindulva jobbra pedig egy fekvõ Y ábrázolás látható (2. ábra). A súlya alapján úgy vélem, hogy ez az érme talán a típus egy korábbi verete, esetleg egy másik kelta vésnök vagy verde munkája lehetett. A hátlap (3. ábra) bal oldalán, a ló elõtt egy torques, a lófej elõtt hosszúkás, ma már ismeretlen jelentéstartalmat hordozó ábra szerepel.
 
1. ábra
2. ábra
3. ábra
 
A tetradrachma anyaga ezüst, súlya 13,54 (!) gramm, átmérõje 23,2 mm, vastagsága 3 - 5 mm. Minden bizonnyal Baranya megye déli részén kerülhetett elõ.
 
4. ábra
5. ábra
6. ábra
 
A második tetradrachma elõlapján (4. ábra) az elõzõn szereplõ két kis jegy viszont nem szerepel. E pénz elõlapján, a fej háta mögött azonban kirajzolódnak azok a ma már megfejthetetlen jellegzetességek (5. ábra), melyek a legtöbb ilyen típusú pénzen megtalálhatók: egy felfelé álló halszerû ábrázolás, vagy esetleg egy fejjel lefelé álló teknõsbéka? Tõle balra egy cikkcakk jel, felette egy ismeretlen ábra (esetleg egy hajfürtmaradvány), és a hátlapon (6. ábra) a lovas bal lába alatt pedig a fekvõ nyolcas, középen ponttal, mely a matematikai „végtelen”(8) jelre hasonlít.
A tetradrachma ezüstbõl készült, súlya 12,91 gramm, átmérõje 22,8 mm, vastagsága 2,2 – 5 mm. Az érme lelõhelyéül valószínûleg a mohácsi járás területe jöhet számításba.
Köszönöm Dr. Torbágyi Melindának, a MNM Éremtára osztályvezetõjének a lektorálást!
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
Palotás József kiállítása
 
 
2017. december 7-én a Pécsi Galériában nyílt meg Palotás József Munkácsy Díjas pécsi szobrászmûvész kiállítása, amely nagyszámú közönség elõtt Wehner Tibor kiselõadásával vette kezdetét. Az ismert mûvészettörténész egyebek mellett a következõket mondta: „Palotás József ezen pécsi tárlata bizonyítja, hogy a 2015 körüli idõszakában egyre erõteljesebbé vált a vonzódása a festészethez. Három nagyméretû, figura emlékeket hordozó, erõteljesen stilizált, gipszbe öntött, és néhány 1986 körül keletkezett festett öntöttvas szobrászati kompozíció mellett e bemutató anyagát a táblaképek uralják…Palotás festészeti mûegyüttese a tradicionális táblaképfestészet keretei között készült, olyan olajjal és akrillal vászonra festett, közép- és nagyméretû kompozíciókból felfûzõdõ kollekció, amelynek minden alkotását a különlegesség aurája övezi és karakterizálja. Különös a téma- és motívumválasztás, és különös a szimbólumokra és jelképekre fókuszáló, metaforikus töltetû képalkotó elemeket hordozó-tolmácsoló interpretáció: különös a komponálásmód, különös a formarend és különös a kolorit. Szürreális-expresszív látomás és reális leképzés, furcsa torzítás, elvont és konkrét megjelenítés, jelentésgazdag kifejezés és dekoratív jelleg szabadon váltakozik, békésen megfér egymás mellett e változatos, sokrétû és sokszínû piktúrában. Így szólalhatnak meg képei által a tragikus, drámai, feszült mondandók és a könnyed, felhõtlen emóciókat tolmácsoló szín- és forma fantáziák, vagy így rögzõdhetnek, jelenhetnek meg a festõi meditáció futamai.” A fentebbiek szemléltetésére bemutatunk három képet a kiállítottak közül: a „Lélekcsónakok”, az „Alma” és a „Fehér hó, fekete virágok” címûeket.
 
 
A szakszerû mûvészettörténészi elemzés után, laikusként annyit mondhatunk, hogy a valóban igen gazdag szín- és formavilág elkápráztatta az egyszerû szemlélõt, de idõnként zavarba is ejtette, mert az „Alma” érthetõ volt számára, de pl. a „Lélekcsónakok” már ugyancsak próbára tette képzelõerejét.
Végezetül megemlítjük, hogy karakteres szép érmeivel Palotás József szobrászmûvész már sokszor szerepelt a Pécsi Dénár lapjain (2004 és 2015 között a 33., a 42., a 78., a 127., a 158. és a 162. számokban), ezért sajnáltuk, hogy a mostani nagyszabású kiállításán az érmei nem voltak láthatóak.
S.T.
Az új 500 Ft-os
 
 
Február 1-tõl kerülnek forgalomba az új 500 forintosok, a bankjegyek régi változatával 2019. október 31-ig lehet fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfon az MTI-vel. Megjegyezték azt is, az 500 forintos bankjegycserével a forintbankjegyek 2014-ben megkezdett megújítása a lezárásához közeledik. A 10 ezres még mindig marad. A régi 10 ezer forintos bankjegyek bevonásáról még nem hozott döntést az MNB, ezért e címletnek mind a régi, mind az új változata továbbra is korlátozás nélkül használható a készpénzforgalomban.
 
 
A régi 10 ezer forintosokkal lehet találkozni az ATM-bõl való készpénzfelvétel során, azzal lehet fizetni a vásárlásoknál, és a kereskedõk sem utasíthatják vissza elfogadásukat. A címlet bevonásáról a jegybank késõbb dönt – tették hozzá. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a forgalomból korábban már bevont bankjegyek nem veszítik el értéküket, mivel a bevonási határnapot követõen még három évig minden bank- és postafiókban, húsz évig pedig az MNB lakossági pénztárában díjmentesen beválthatók – azonos címletû – új fizetõeszközre. A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetõeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetõk el – írta az MNB.
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 
 
 
 
 
 
 
 

 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán