Fodor József (*Lakócsa [Somogy megye] 1843. július 16. - Budapest, 1901. március 20.) középiskolai tanulmányait Pécsett a Ciszterci Rend Fõgimnáziumában (ma Nagy Lajos Gimnázium) végezte. 1860-ban tett sikeres érettségi vizsgát. Pécsi diákéveirõl csak keveset tudunk, de az iskola irataiból kiderül, hogy jó tanuló volt. Ezt követõen egy évig a bécsi, majd a pesti egyetemen tanult és 1865-ben kapta meg orvosi diplomáját. 1874-ben õ lett a közegészségtan elsõ professzora Magyarországon, a budapesti egyetemen. Elõtte nem oktatták külön tantárgyként ezt a fontos tudományágat! Õ szervezte meg az Országos Közegészségügyi Egyesületet, melynek vidéki szakosztályai is voltak, többek között Pécsett is. Az Egészség címû folyóirat fõszerkesztõjeként az egészségügyi felvilágosítás úttörõje volt. Létrehozta az iskolaorvosi hálózatot, megszervezte az orvosok továbbképzését és foglalkozott a mai értelembe vett környezetvédelemmel is. Vizsgálta a talaj, a víz és a levegõ szennyezettségét és rámutatott ezek járványtani és népegészségügyi jelentõségére. Egész munkásságában az a cél vezérelte, amelyet így fogalmazott meg: "Tedd egészségessé népedet és ezzel hatalmassá, gazdaggá, boldoggá teszed hazádat!".
Fodor József életének és munkásságának további pécsi vonatkozása, hogy az 1890/91. évi nagy tífuszjárvány okát az õ vizsgálatai derítették ki. Megállapította, hogy a Tettye forrás vize a lakossághoz vezetõ primitív égetett agyag-csõvezetékben szennyezõdött tífusz (régies nevén „hagymáz”) bacilussal a környezõ árnyékszékekbõl. (Errõl 1891. októberében a "Pécs" címû újság „tárcájában” részletesen beszámolt. Kezdõ mondatát lásd címlapunkon.) Vizsgálati eredményei és az abból levont konklúziók nagyban hozzájárultak az új, korszerû pécsi vízmû építésének megkezdéséhez.
Majd 1894-ben újra visszatért Pécsre, amikor is a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi vándorgyûlésén õ tartotta a megnyitó elõadást „A betegségre való hajlandóságról” címmel.
Életmûvének nagyságrendjét mutatja, hogy 1901-ben a budapesti egyetem egyhangúan õt ajánlotta Nobel Díjra, mint olyat, aki a higiénia területén végzett elméleti és gyakorlati munkásságával az emberiségnek nagy szolgálatot tett.
Fentiek ismeretében nem csoda, hogy Fodor József emlékét tudomásunk szerint 15 érem õrzi, melyek között jutalomérmek is vannak.* Az alkotók sorában egy kortárs orvoskollégát és autodidakta éremmûvészt, nevezetesen Hõgyes Ferencet és több neves éremmûvészt találunk, mint pl. Madarassy Waltert, Csúcs Ferencet, vagy Kiss Nagy Andrást. Képeinken ez utóbbi két alkotó érme és egy ismeretlen mûvész plakettje látható. Csúcs Ferenc az érmet Fodor születésének 100. évfordulójára mintázta. A hátlapon allegorikus jelenet ábrázolja Hygieia-t, a görög mitológiában az egészség istennõjét. Kiss Nagy András érmének hátlapján egy, a Kr.e. kb. 500-ból származó görög váza-rajz adaptációja látható: Achilles bekötözi a csatában megsérült barátját, Patroclost.

A Mecsek Kupa Nemzetközi Országúti Kerékpáros Versenyt 1960-ban alapították. Mintegy 50 értékes tiszteletdíjjal és az OKISZ által felajánlott nagyméretû vándorserleggel. A serleg ezüstbõl készült 2,5 kg-ot nyomott és csaknem 1 m magas volt. Képét a Dunántúli Napló 1966. szeptember 3-iki számában csodálhatjuk meg.
Az országúti verseny három napos versenysorozat volt, ahol rövidtávú hegyi verseny 6-10 km és idõnként megváltoztatott útvonalú országúti versenybõl állt, amely 150-250 km közt változott. Egyik jellegzetes útvonala a pécsi Széchenyi térrõl indulva Pécs - Pécsvárad -Bonyhád - Szászvár - Komló - Pécs. Hasonló: Pécs üszögpusztai indulás - Mohács - Bátaszék - Szekszárd - Bonyhád - Komló – Pécs.
A nemzetközi megnevezés is teljesen helyénvaló volt, mert legtöbbször legalább tíz nemzet csapata mérte össze tudását. (Fõleg az olasz és osztrák kerekesek hajtottak jól.) A versenyeket minden évben szeptember elején vagy néha kicsit korábban rendezték meg. 1984-ben már a 25. jubileumi verseny volt a mûsoron. 1987-ben megváltozott a Mecsek Kupa megnevezés. A versenyt támogató cég, a Mûszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat beírta nevét a verseny nevébe is, így lett MAGÉV- Mecsek Kupa a neve 1987-tõl. Valószínû utoljára, mert a Dunántúli Napló, amely minden évben részletesen, több cikkben is beszámolt a versenyrõl, a következo évben már tudósított róla.
A versenysorozatnak néhány hasonló jelvényét ismerjük. Bizonyára ennél a valóságban jóval több van. Akinek a közölteken kívüli jelvénye van, kérjük jelezze, hogy legalább az ábráját megõrizhessük.