Aktuális
  
188. híradó
2017. március 1.
XVII. évf. / 3.
 
 
 

   Huszonöt éves a Pécsi Szent Eligiusz Társaság

  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2017. március 19-én Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 



Huszonöt éves
a Pécsi Szent Eligiusz Társaság





Csóka Zsuzsa érme



Huszonöt éves a Pécsi Szent Eligiusz Társaság
 
 

Már huszonöt éve annak, hogy 1992. február 29-én, az év szökõnapján néhány pécsi éremkedvelõ összejött a Sopianae Sörözõben, a pécsi ötvös céh pecsétjén lévõ Szent Eligiuszt ábrázoló színes ablak alatt, és megalakították érmészkedõ asztaltársaságukat, amelynek a hely ihletésére Pécsi Szent Eligusz Társaság nevet adták. Sajnos, azóta a sörözõ is és vele a mûvészi értékû, pécsi céhpecsétek emlékét õrzõ színes üvegablakok is eltûntek.

 
Szent Eligiusz a pécsi ötvös céh pecsétjén
A Társaság 20 éves történetét a Pécsi Dénár 10. Melléklapjában 2012. február 29-én már megírtuk. Az újabb 5 esztendõ sem múlt el nyomtalanul. A 20 éves évforduló emlékére 2013-ban készült el Csóka Zsuzsa nagyszerû Szent Eligiusz érme, a verõtövet ábrázoló emlékérem, amely hazai és a német gyûjtõk körében is osztatlan sikert aratott. Szakszerû leírása megtalálható Helfried Ehrend: Eligius auf Münzen, Medaillen und sonstigen Sammelobjekten. (4. Nachtrag zu ELIGUS IV) Speyer, 2013. 40-41 oldalán. és Hágen: A 2013. évi Eligiusz éremrõl. Pécsi Dénár, 145. sz. 1-2 old.
Az érem tulajdonképpen egy verõtõ, amely negatívban ábrázolja a pénzverõ Eligiuszt és értelemszerûen negatív a felirata és a mesterjegy is. A verõtõ szárán van csak a szerszám neve, SZENT ELIGIUSZ feltüntetve. Hátoldalán PÉCS / 2013 bevésett szöveg olvasható. Kiosztására 2013. június 8-án, Süle Tamás meghívására Hásságyon került sor, a Társaság rendkívüli összejövetelén. A mindössze 10 példányban leöntött remek bronzérembõl ma három német éremgyûjteményt gazdagít, (többek közt az Esseni Szent Eligiusz Gyûjteményt), a többi a Társaság itteni tagjainak a tulajdona. Mérete 88 x 93 mm.
2016. május 12-én alapító tagunk, Schröder-Zákányi Péter elhunytával sajnos ismét megfogyatkozott a Társaság. Emlékét Grünhut Gábor 2016. december 1-jén, Eligiusz napján megtartott Serlegvacsorai megemlékezésen igyekeztünk feleleveníteni.
Raýman János
Az Elsõ Pécsi Bõrgyár részvénye
 
 

Több mint 20 éve gyûjtöm a történelmi értékpapírokat, de most találkoztam elõször ezzel a részvénnyel, és sikerült is megszerezni.
A pécsi tímáripar több évszázados múltra tekint vissza. Az ipari méreteket a 19. század második felében érte el. Az elsõ gyárat Höfler János alapította 1884-ben, mely 1912-ig családi vállalkozásként mûködött. Ekkor tõkebevonásra volt szükség és megalakult a Höfler Borgyár Rt. Höfler János halála után, 1919-ben döntöttek a névváltoztatásról és Elsõ Pécsi Bõrgyár Részvénytársaság néven mûködött 1948-ig, az államosításig.
1923-ban tõkeemelést hajtottak végre és ekkor döntöttek arról, hogy a részvénytársaság vagyonát 20 000 darab 500 koronás részvény testesíti meg.
Az itt bemutatott 64. sorszámú részvény elsõ tulajdonosa a Pécsi Takarékpénztár. A kiállítás dátuma Pécs, 1923. október 20. Aláírók Roth Sándor és Ereth Ede(?) igazgatósági tagok. A viszonylag egyszerû háttérgrafika világoskék színû, a Pécsi Részvénynyomda készítette. Lila színû bélyegzés tanúskodik arról, hogy a névérték 100 (száz) pengõre módosul 1926-tól.

 
Az átruházásokat a belsõ oldalon vezették: 1926-ban dr. Nick Alajos, majd 1942-ben Nick István került bejegyzésre. Az osztalékszelvényeket 1944-tõl tartalmazza 1952-ig, 1943-ban még fizettek osztalékot.
1948-ban az Elsõ Pécsi Bõrgyár Rt-ot államosították. A részvényeket be kellett szolgáltatni és azokat megsemmisítették.
Forrás Jakab Antal: Fejezetek a pécsi bõrgyártás történetébõl.
Ijjász István
 
A kelta "Pi" és "pont" / típusú tetradrachma
 
 

A fenti típusú érmét Göbl: OTA katalógusa 408/1-2-3-as, M. Kostial (Sammlung Lanz) pedig 716/1-2-3-as sorszámokkal hozza. E típus nem olyan gyakran fordul elõ magángyûjteményekben, viszont több ismert leletben is megtalálható, így pl. a zichiújfalusi éremkincsben (1873) 1 db, a dunaújvárosi leletben (1958) legalább 9 db, esetleg még néhány „elkallódott”példány is lehetett. Pink szintén említ 1 db -ot Felsõ-Kelecsénybõl. Néha aukciós házak is felkínálták e típust: pl. az Auktionshaus Rauch H. D. 84. Auction, 9. tétel (2009), a First Auctions, Auction 1, 90. tétel (2012), a Darabanth Aukciósház, 17. aukció, 175022/13. tétel (2013), Numismatik Lanz Auction 158. 5. tétel (2014) és a Rauch H. D. Auctions 98. 18. tétel (2015). A Pi-típus szoros kapcsolatot mutat a zichyújfalusi típussal (Pink: 434) valamint az észak-magyarországi Audoleon utánzatoknak az Egyházasdengelegi leletben található érméivel (Dreizack típus, Pink: 415), ahol az éremképen a hátlapi lovas alatt szintén látható egy triskeles motívum, véli dr. Torbágyi Melinda. Én azt is el tudom képzelni, hogy mindkét típus elõ- illetve hátlapjának elsõ verõtöveit azonos vésnök készítette, esetleg ugyanabban a pénzverõ mûhelyben is készülhettek. A Dreizack típust is tartalmazó egyházasdengelegi (Nógrád megyei) éremlelet elrejtését dr. Szabó Miklós a Kr. e. 3. század utolsó negyedére teszi. A Pi-típus verése is, az éremképek több egyezõ jellegzetessége miatt, véleményem szerint, erre az idõszakra keltezhetõ. Mindkét említett típus (Dreizack/OTA: 415 és a Pi) a korai Philipposz (elõlap)/Audoleon (hátlap) - utánzatok közé sorolható, valószínûleg megelõzik a zichiújfalusi triskeles érmék készítési idejét, esetleg még azokkal egy idõben is készülhettek, de – tudomásom szerint- ez a kérdés ma még nem tisztázott. Hogy kik készítették és hol történt a Pi típus verése? Pontosan nem tudjuk. A törzs neve ismeretlen. Valahol talán a mai észak-magyarországi (Nógrád -, Heves -, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) megyékben verhették ezeket az érméket. Ziegaus is ezt az álláspontot osztja. A Rauch aukciós ház szakértõje általában a „Mátragebirge”, a Mátra hegyvidék területére teszi a verését, a Lanz numizmatikusa „Ostkelten - noricumi típusként” árverezi, máshol egyszerûen csak pannon típusnak nevezik. Az ismertté vált és elárverezett példányok alapján elmondható, hogy az érme verésénél mindegyik ilyen típusnál más-más verõtövet használtak. Így a maga korában mindenképpen nagyobb számú ilyen érme készülhetett. A bemutatott példánynak eddig több tulajdonosa volt. Elmondás alapján, minden bizonnyal, Fejér megyébõl származik. Elõlapján (1. ábra) Zeusz stilizált, jobbra tekintõ arcmását látjuk, fejét alulról felfelé szélesedõ babérkoszorú díszíti. Hátlapján (2. ábra) egy jobb irányba lépõ, bal mellso lábát emelõ lovat ábrázolt a vésnök pontsörénnyel, mely egy „pontvonal” alapzaton áll. A lovon copfos, kéz nélküli lovas ül. A lovas feje mögött, a copf felett Pi betû, a fej fölött egy pont látható. Az érme ezüstbõl készült. Súlya 13,4 gramm, átmérõje 23.7 mm, vastagsága 4.5 mm.

 
Felhasznált fõbb forrásanyag: M. Torbágyi: Der Münzfund von Zichiújfalu 1873, VAMZ, 3. s. XLV (2012) 539-542. oldalak; Torbágyi Melinda: A keleti kelta éremverés kronológiai problémái, Numizmatika és társtudományok IV. Esztergom, 1999, 64-65. oldalak; Robert Göbl: OTA, 33. tábla, 408. és 415. sorszámok; Ziegaus: Kelten Geld, München, 2010, 207. oldal, Gyûjtõk szóbeli közlései.
 
1. ábra A bemutatott érme elõlapja
2. ábra Az érme hátlapja
 
Közlök egy másik Pi típusú érmét is (3. - 4. ábra), lelõhelye Észak - Magyarország.
Adatai: Ezüstbõl készült, súlya 13.2 gramm, átmérõje 21.12-22.09 mm, vastagsága 5.07mm.
 
3. ábra
4. ábra
 
Köszönöm dr. Torbágyi Melindának, a MNM Éremtára vezetõ numizmatikusának szakmai kiegészítéseit, fontos információit!
Külön köszönetemet fejezem ki G. S. és F. A. gyûjtõknek is, akik az érmék fotóit rendelkezésemre bocsátották, illetve Röss Norbertnek, aki a fotókat közlésre mindig elõkészíti
.
(vir ex pannonia inferiore) J.M.
 
            Új könyv.
            Soltész Ferenc Gábor – Tóth Csaba – Pálffy Géza:
            Coronatio hungarica in nummis. A magyar uralkodók
            koronázási érmei és zsetonjai (1508-1916)
 
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest, 2016. 414 oldal.
 
A könyv elsõ fejezete áttekinti a magyar királyok és királynék koronázási szokásait. A koronázó városok kényszerû és politikai okból végrehajtott változásait. (Székesfehérvár, Pozsony, Sopron, Buda). Majd a magyar uralkodó koronázások érmei és zsetonjai következnek. Elõbb a kutatástörténet és az érmek változatainak összefoglalása. A fõfejezet, a katalógus II. Lajos-tól IV. Károlyig, uralkodónként idõrendben taglalja a koronázásra készült nagyszámú érmet. A többnyire aranyból készült mutatós emlékérmeket, nem feledkezve meg késõbbi másolataikról sem. Az új uralkodó gazdagságát hirdetõ, a nép közé szórás eszközének szánt, néha egyszerûbb, de nem mindig olcsó fémveretek, a koronázási zsetonok is már II. Rudolfnál megjelentek. Az érmek leírásához egy valós méretû színes kép tartozik, de a kisebb érmekrõl nagyított változata is segíti az éremkép megismerését. Az érmeken lelhetõ érdekességek magyarázatához számos részlet nagyítása ad lehetõséget. A több mint 300 oldalnyi katalógus eddig a legteljesebb leírása ezeknek a különleges érmeknek. A Függelékben külön találjuk az érmek feliratait, a rövidítések kiegészítésével és a szöveg fordításával. Majd az érmek súlyadatai következnek, de a korabeli mértékegységek ismertetését sem felejtették ki. Az éremindex részben az érmek mûvészeirõl olvashatunk rövid áttekintést. Majd a képek jegyzéke következik, forrás megjelöléssel. A hatalmas szakirodalom két részre van bontva. Elõbb a tényleges irodalom, majd az árverési hírek és adatok szerepelnek, de még ezek is több mint 10 oldalon.
 
 
A vaskos, nagyon szépen szerkesztett és kiváló minõségû ábrákkal ellátott könyv az utóbbi évtizedek egyik jól sikerül, értékes kiadványa. Csak örülni lehet ennek a sikeres alkotásnak. Az éremkedvelõk mellett a történelem és a mûvészettörténet iránt érdeklõdõk is haszonnal forgathatják.
Raýman János
 
I. József koronázási érmeinek és zsetonjainak rajza.
Korabeli ismeretlen német metszet. MNM Történelmi Képcsarnok
 
Ferenc József és Erzsébet vert ón koronázási érme, átm. 65 mm
 
 
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2017. március 19-én
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 
 
  A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete
Baranya Megyei Szervezete

2017. március 19-én (vasárnap) 8.00 – 13.00 között
új helyen, a Delta Étteremben
Pécs, Indóház tér 2.
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendez
A találkozó helye a Pécsi Fõpályaudvar mellett, az Indóház tér nyugati oldalán található .

Azok a vendégeink, akik nem tagjai a MÉE-nek, vagy a Baranya Megyei Szervezetnek egy asztal igénybevételéért 3000,- Ft támogatást fizetnek.
Tagjainknak egy asztalt 1500,- Ft támogatásért biztosítunk.
Asztalt igénylõktõl érvényes tagsági igazolvány felmutatását kérjük.
Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158, e-mail: langerno100@gmail.com

A gépjármûvel érkezõknek az épület melletti parkolók a találkozó idején ingyen állnak rendelkezésre.
 
Vezetõség
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán