Aktuális híradó
  
221. híradó
2019. december 1.
XIX. évf. / 12.
 
 
 
Minden kedves olvasónknak békés, boldog Karácsonyt kívánunk!
 
   Raýman János: Az ércdúsító üzem
        A Pécsi Uránércbánya Vállalat Vegyi Dúsító Mûve / Pécs, 2019
   MÉE Országos Titkári értekezlet 2019. október 15.
   50 éves a MÉE
        Ünnepi Küldöttgyûlés 2019. november 09.
   A vasúti érmekrõl
   A kelta „Mit Wulstlorbeer und Reiter” típusú bánáti         tetradrachma (OTA: 62)
    Képek a 2019. november 24-i numizmatikai és filatéliai          találkozóról
 
Fritz Mihály: A MÉE 2019. évi vándorgyûlési érme
   A MÉE 2019. évi vándorgyûlési érme
 
 
A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete ez évben Esztergomban tartotta vándorgyûlését. Az Egyesület központi érme mindkét oldalán helyi témát mutat. Az elõlapon alul három vízszintes sorban MÉE 49. VÁNDORGYÛLÉSE / Esztergom /2019. 08. 10-11. szöveg olvasható, fent az esztergomi Bazilika és a vár egy részletének az ábrázolása látható, elõtérben a Mária Valéria Duna híddal. (Címlapunkon) A hátlapon a körirat SZÁLLÁSI ÁRPÁD - ORVOS-NUMIZMATIKUS - 1930-2012, az éremmezõben pedig a nevesített esztergomi családorvos félprofil portréja kapott helyet. A 42,5 mm-es vert érem alkotója Fritz Mihály szegedi éremmûvész, kivitelezõje a Szegedi Éremverde. Vélhetõen az érem témáját a mûvész „készen kapta”, hiszen Csóka Ferenc, a MÉE új elnöke esztergomi és egyben a helyi csoport titkára is, így Szállási Árpádot jól ismerhette. De e sorok írójának szintén régi ismerõse és egyben kollégája is volt, ezért veheti a bátorságot, hogy „kiegészítse” az érem üzenetét.
 
 

Az elõzményekrõl annyit kell tudni, hogy Szállási a debreceni egyetemen szerezte orvosdoktori diplomáját és kezdettõl fogva nem csak a betegek gyógyításával, hanem orvostörténelemmel is foglakozott. Rendszeresen visszajárt Debrecenbe, ahol megszervezte az egyetemen az orvostörténelem oktatását és az orvostörténeti múzeum létrehozását is. Az Orvosi Hetilap orvostörténeti rovatát, a HORUS-t évekig õ szerkesztette. Sok orvostörténelmi témájú cikke és tucatnyi könyve jelent meg, többek közt megírta az esztergomi kórház történetét is. Az ország egyik legnagyobb orvos- és kultúrtörténeti könyvtárával rendelkezett, amit aztán hivatalosan védetté is nyilvánítottak. Munkásságának pécsi vonatkozása is volt, amennyiben az Orvostudományi Egyetemen 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére rendezett tudományos ülésen meghívott elõadóként „A magyar orvosképzés évszázadai” c. elõadásával szerepelt. Fentiek ismeretében az érem köriratába, a teljesség kedvéért még egy szó kívánkozik, olvassuk hát hozzá lelki szemeinkkel azt is, hogy orvostörténész. Így lesz teljes a megjelent érem üzenete.
De az õt ábrázoló vándorgyûlési érem kapcsán numizmatikai munkásságáról is szólni kell. Fõleg orvosi érmeket gyûjtött. Gyûjteménye ezret meghaladó nagyságrendû volt. Sok orvosi-numizmatikai témájú cikkét felsorolni nem lehetséges, de fõ mûvérõl megemlékezünk: 1997-ben jelent meg elõször „Medicina in nummis Debreceniensis” c., Lampé László szülészprofesszorral közösen alkotott könyvük, melyben a debreceni vonatkozású orvosi érmeket adják közre egy küllemében elegáns, tartalmában gazdag kötetben. Ennek megszületett második bõvített és javított kiadása is 2005-ben, amikor is 240 érem adatait, tudnivalóit és színes képét közlik magyar és angol nyelven.

Süle Tamás
 
Raýman János: Az ércdúsító üzem
 
     A Pécsi Uránércbánya Vállalat Vegyi Dúsító Mûve
     Pécs, 2019
     Kiadja: Andrell Tamás ügyvezetõ, HÁZMESTER ’98 Kft.
 
November 21-én „telt ház” elõtt volt a könyv bemutatója a Laterum Hotelben. Bár nem numizmatikai témát dolgoz fel, de mégis indokoltnak tartjuk, hogy megjelenésérõl lapunkban is megemlékezzünk, ugyanis szerzõje a Pécsi Dénár egyik szerkesztõje és sok éremtani közlemény szerzõje. Egyébként „civil” foglalkozását tekintve vegyészmérnök, akinek az egyetem után egyetlen munkahelye a Pécsi Uránércbánya Vállalat Vegyi Dúsító Mûve volt.
 
A könyv tartalmát illetõen egy részletet idézünk a hátsó borítón olvasható ajánló szövegbõl: „2017-ben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában rendezett gazdaságtörténeti Konferencián elõadást tartott (a szerzõ) az urándúsítóról. Ez adta az ötletet és biztatást a vegyi üzem emlékének megörökítésére. Ezt az alig ismert, bár sokat szidott és néha irigyelt különleges vegyi üzem leírását, az urán történetével kiegészítve, titkosságának és egészségügyi helyzetének vázlatos bemutatásával nyújtja át a Tisztelt Olvasónak Raýman János vegyészmérnök.”
 
 
Végül, hogy azért némi numizmatikáról is essék szó, bemutatjuk az egyetlen érmet, amely a könyvben található. A 60 mm nagyságú öntött bronz medál Raýman János alkotása és a feliratából tudhatjuk meg a készítés apropóját: 30 ÉVES AZ URÁN / DÚSÍTÁS. Az elõtérben egy mozsár van, melynek öv részén 1988 dátum látható, mögötte pedig egy retorta kapott helyet. A mozsár az érc dúsításának fizikai folyamatát, az aprítást, míg a retorta a dúsítás kémiai részét szimbolizálja. AZ RJ mesterjegy a mozsár bal füle fölött található. A 30 éves jubileumi ünnepségen a kezdetektõl ott dolgozó 120 „alapító tag” kapta ajándékba az érmet. Aki az éremrõl több információra lenne kíváncsi, az a Pécsi Dénár 81. számában olvashat róla.
A fentebb látható B5 nagyságú, kemény borítójú, sok fekete-fehér és színes ábrával „dúsított” szép könyvet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklõdnek Pécs ipartörténete és a szocializmus jellemzõ kor és „kór”- történetének egy kis szelete iránt.
S.T.
 

MÉE Országos Titkári értekezlet 2019. október 15.

 
 
Csóka Ferenc a MÉE Elnöke köszöntötte az Országos Titkári értekezleten megjelenteket. 24 csoport képviseltette magát a megbeszélésen. Lippai Zoltán MÉE fõtitkár rövid beszámolójában ismertette a 2019.évi eseményeket. Elmondta, hogy az egyesület évek óta veszteséggel kûzd, a taglétszám folyamatosan csökken. Jelenleg 1723 fõ tagja van az egyesületnek. Majd Heincz János Nyugat-Magyarországi régiótitkár fejtette ki elképzeléseit a jövõre nézve, elsõsorban kiemelte a MÉE és a csoportok közötti jobb kommunikáció fejlesztését. Továbbá a „Huszár terv” megvalósításához kérte a 42 csoport együttmûködését. Javasolta, hogy a MÉE anyagi helyzetének javítása érdekében, 2020. január 1-tõl emelkedjen a tagdíj 12.000.- Ft/évre, valamint a titkári értekezletet évi 2 alkalomra kellene emelni. Majd tájékoztatta a jelnlévõket, hogy 2020-ban a Hóman Bálint Nyári Egyetem rendhagyó módon, a felvidéki Búcs községban kerül megrendezésre az MNT-vel közösen. Az 50. MÉE Vándorgyûlést Siófok és Kaposvár közösen rendezi 2020.08.07-09 között. Ezután került sor a hozzászólásokra. Heves vita alakult ki a titkárok között a várható tagdíj emelés miatt. Végül is a 10.000.- Ft/évi tagdíjat javasolja a Titkári értekezlet a Küldöttgyûlés elé vinni szavazásra. A végén a fõtitkár eredményesnek itélte meg az értekezletet és megköszönve a részvételt az ülést bezárta.
 
50 éves a MÉE
Ünnepi Küldöttgyûlés 2019. november 09.
 
 
A MÉE megalakulásának 50. évfordulójára meghírdetett Küldöttgyûlés megtartására a Fõvárosi Mûvelõdési Ház adott helyet. (Bp.,Fehérvári út 47. szám alatt) Itt került sor a napirendnek megfelelõen a jubileumi Emléktábla felavatására. Az emléktáblát Csóka Ferenc Elnök leplezte le.
 
A díszteremben az asztalnál az elnökségen kívül több meghívott illusztris vendég is helyet foglalt.
 
 
Az elnök köszöntötte a megjelenteket és felkérte Szilágyi Mihály fõtitkárt, hogy tartsa meg ünnepi beszédét, amely egy kis történelem volt, hiszen 50 év történéseit elevenítette fel.
A következõ mozzanat az volt, amikor a fõtitkár és az elnök a még élõ elsõ 50 tagnak adta át a jubileumi ezüst kitûzõket díszoklevél kiséretében. Ezután a MÉE kiemelt támogatóinak adták át a kitûzõket, valamint MÉE titkároknak, tagoknak.

E szép jelenet után kellet szavazni a 2020-as tagdíjról. A szavazás eredménye 44 fõ igen, 5 fõ ellenszavazat, és 4 fo tartózkodással a küldöttek megszavazták a jövõ évre a 10.000.- Ft/év tagdíjat, amelybõl a csoportok 4000.-Ft-t kapnak vissza.
A szavazás után az elnök a küldöttgyûlést bezárta és a jelenlévõket meginvitálta egy állófogadásra.

Kvéder László
 
A vasúti érmekrõl
 
 
Nem most jelent meg, de mostanában árveréseken többször felbukkan Baron Ludwig Döry - Mihály Kubinszky: Die Eisenbahn auf der Medaille in Mitteleuropa von den Anfängen bis 1945. Frankfurt am Main, 1985. 192 oldalas könyv. Közép-Európa vasúti érmeinek leírása a kezdetektõl 1945-ig. Szerzõi: Dr. Dory Lajos báró, aki Frankfurt am Mainben mûvészettörténész, az ottani Történelmi Múzeum igazgatója és számos mûvészettörténeti publikáció szerzõje. Valamint Dr. Kubinszky Mihály a Soproni Egyetem professzora.
Az elsõ részben azt taglalják, mi célt szolgáltak a vasúti érmek plakettek és bárcák. Úgy vélik legfontosabb szerepük a propaganda, de e mellett nem elhanyagolható a közgazdasági szerep. Az érmek elsõsorban valamilyen vasúttal kapcsolatos fontos eseménynek, vagy az események jelentõs szereplõinek állítanak emléket. A bárcák inkább gazdasági feladatot töltenek be. Lehetnek alkalmi fizetoeszközök, vagy azonosítási, igazolási feladatra is szolgálhatnak (kantinok, vasúti vendéglõk bárcái, sörbárcák). De a bemutatottak között több ismeretlen rendeltetésû is található.
A leírás nem katalógus, ikonográfiai szempontból osztották be az érmeket és a hasonló ábrájú érmeket tárgyalja együtt.
Igen gazdag anyag és látványos, a különbözõ mozdonyokat bemutató érmek és bárcák csoportja. Köztük látható a Ceglédi Mozdonyvezetok nemzeti színû szalagos jelvényei 1914-bõl
A vasúti pályaudvarok fõleg német és osztrák érmeken mutatkoznak be, köztük magyart nem találtam. Nagyobb éremcsoport a vasúti alagutaknak állít emléket. Köztük van két magyar is, de Erdély területérõl. (Udvar-völgyi alagút 1907-bõl és a gyergyószentmiklósi alagút 1909-bõl. A bányavasutak közt bemutatott plakett a szuhakállói szénbányák csillevasútja 1923-ból.
A személyi érmek gazdag anyaga Boczán - Gácsik: Baross Gábor érmével kezdodik, aki a magyar vasút fejlesztésének fontos szereplõje volt.
Azt csak sajnálni tudjuk, hogy a Pécs – Mohács-i vasút megindulására készített érmet nem találták meg a Szerzõk. Ez az érem a magyar vasúttörténetnek is egyik legrégibb emléke, de eddig csak egy árverési anyagból ismert, volt pécsi tulajdonosa szerint a Közlekedési Múzeumba került.
A könyvben egy fejezet a vasút és a háború érmeit tárgyalja, ebben sincsen tényleges magyar érdekeltségû érem. A kiállítások, egyéb események érmei között sem.
A forrásmûveknek tekintik a vasúti irodalmat és Európa múzeumainak anyagát. Ebben gyakran találkozni a Budapesti Közlekedési Múzeum Közlekedési Éremkiállításával 1977-bol és A Huszár-Procopiust sem tudták kihagyni.
Külön összefoglalja az érmeken található, vagy azokkal összefüggõ személyneveket. Végül az érmekkel kapcsolatba hozható helységek szerepelnek. Budapest mellett 9 érem, majd Cegléd, Déda, Dombóvár, Fiume, Gyergyószentmiklós, Kassa, Kazincbarcika, Legenyemihály, Lonja-völgy, Marosfo, Nagyberezna, Sopron, Pest, Szalárd, Szekszárd, Szerencs, Szuhakálló, Ungvár, Uzsok szerepelnek, még felsorolni is sok.
A könyv az éremtörténetnek ugyanúgy érdekes része, mint a vasúttörténetnek. Ábráinak többsége jól olvasható, az érem leírásoknál az érem szövegét nem adják meg, de az éremre vonatkozó szakirodalmat mindig.
Raýman János
 
A kelta „Mit Wulstlorbeer und Reiter” típusú bánáti tetradrachma (OTA: 62)
 
 
A „Mit Wulstlorbeer und Reiter – Dudoros babérkoszorúval és lovassal” típusú tetradrachmát Karl Pink könyvének III. tábláján, 62. és 63. sorszámok alatt közli. A típusról elõször 1881-ben hallunk, amikor is egy Ágrisban (Almásegres/Agrisu Mare) talált, egykori Arad megyei leletrõl esik szó. A leletrõl sok információ sajnos nem maradt fenn, de az bizonyos, hogy 4 db, az Arad megyei alispán révén, hivatalos úton a MNM - ba került. Közülük kettõ példány azt itt bemutatott típus. (Gróf Dessewffy Miklós könyvében egyébként a XI. tábla, 311. sorszámú példány is ilyen típusú tetradrachma, de ennek nem ismert a lelõhelye.) A tárgyalt típus hasonlóságokat mutat a bánáti, így a kricsói „Criciova A” típusú pénzekkel is. Valószínûleg ezek a típusok szolgálhattak közvetlen elõképül a bemutatott pénz verõtõ vésnökének. Hasonló vonások: a balra nézõ fej, a babérkoszorú, a homlok feletti hajtincs, mely itt csavarva jelenik meg, a tarkó-hajtincs, a bajusz és a szakáll megjelenítése. A hátlapi ló és (csonka) lovas egyszerûbb ábrázolásmódja között is felfedezhetõ hasonlatosság. A „Mit Wulstlorbeer und Reiter” típus így egyértelmûen magán hordozza azokat a jellegzetességeket, melyek a „Banater Lokaltypen” - a „Bánáti lokáltípusokhoz” teszik hasonlatossá. A bemutatott típus talán a Kr. e. 3. század második felében, inkább a vége felé, vagy a Kr. e. 2. század elején készülhetett.
 
 
Az érme elõlapja egy eléggé elvadult kinézetû arcot, a hátlapja egy balra tartó, pontsörényes lovat ábrázol. Hátán egy csonklovas ül, mely egyik karját felemeli. A lovas köpenyébõl (itt sisakdíszébõl) már csak egy vonal maradt, mögötte még egy pont is látható. A bemutatott érme lelõhelye ismeretlen. Valamikor egy budapesti orvos magángyûjteményének részét képezte, én egy Baranya megyei gyûjtõtõl kaptam a fotókat.
Súlya 13.27 gramm, átmérõje 21.5 mm, vastagsága 5.2 mm. Ezüstbõl készült.
 
Köszönöm Dr. Torbágyi Melindának a MNM Éremtára osztályvezetõjének a fontos szakmai kiegészítéseket és a lektorálást!
Felhasznált forrásanyag: Karl Pink: Die Münzprägung der Ostkelten und ihrer Nachbarn, Klinkhardt & Biermann, Braunschweig, 1974, 25-29. oldalak és a III. tábla; M. Kostial: Kelten im Osten, München, 2003, 76.-77. oldalak; R. Göbl: OTA, VIII. tábla 62. sorszám; Gróf Dessewffy Miklós barbár pénzei, Budapest, 1911, XI. tábla 311. sorszám.
 
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
Képek a 2019. november 24-i numizmatikai és filatéliai találkozóról
 
 
 
 
 
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán