|
|
|
 |
| Aktuális
híradó |
|
 |
 |
|
223.
híradó |
2020.
február 1. |
XX.
évf. / 2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
 A
Pécsi Bartók Béla Férfikar emlékérme
1970 |
| A
legújabb Eligiusz éremrõl |
| „Leierblume
– lantvirág” típusú ritka kelta
obulus |
| A
hradec kralovéi numizmatikusokról |
|
| |
|
Karizs
János: Krisztus
(bronz,
Ø 90 mm)
|
|
|
|
Az
ÉKE „Átjáró” címû
érmérõl
|
| |
| |
A
MÉE Éremkedvelõk Egylete 2019. évi
érme nem személyt ábrázol, hanem
egy fantázia szülte átjárót.
Az elõlapon negatívban ábrázolt
férfialak a keskeny résen, az „átjárón”
át tudna haladni, ha akarna és akkor az érem
túlsó felére jutna, ha meg az érem
valóságát nézzük, akkor a
semmibe érkezne, ugyanis a hátlapon csak az
átjáró keskeny nyílása
és tõle balra, két vízszintes
sorban ÉKE / 2019 negatívba vésett szöveg
kapott helyet. Az alkotó, Karizs János szobrászmûvész
KJ mesterjele az elõlapon az emberalak mögött
látható. Az Ø 97 mm nagyságú
öntött bronzérem nem szabályos kerek
formájú, mert a jobb oldala a függõlegeshez
közelítõ, szabálytalan cikk-cakk
vonalban le van törve. Az éremmezõ pedig
függõleges és vízszintes irányban
is különbözõ mélységben
elhelyezett téglalap, háromszög, félkör
és szabálytalan alakú síkokkal
tagolt. Az egyes elemek között még színbeli
eltérés is látható. Az éremre
jó ránézni, mert a felületei nagyon
szépen cizelláltak, ami nem véletlen,
ugyanis az alkotó néhány évig
cizellõrként is dolgozott. Összességében
megállapíthatjuk, hogy bár nem példanélküli,
de azért „formabontó”-nak nevezhetõ
az érem. |
| |
|
| |
A
mûvész interneten olvasható, „Egy
pár szó magamról” címû
életrajzában egyebek mellett olvashatjuk,
hogy élete során mindig képekben tudta
feldolgozni a körülötte lévõ
és benne érlelõdõ világot.
Ismerkedett az anyagokkal és a keze erejével,
a saját látásán keresztül
próbált alkotásokat létrehozni.
A hetvenes évek végén a Képzõmûvészeti
Kivitelezõ Vállalathoz került, ahol cizellõrként
dolgozott. Itt tanulta meg az érem és a szobor
végsõ, bronz formában történõ
kivitelezését.
|
| |
|
| |
Mesterei
voltak Fegyó Béla, Balogh Jenõ és
Cséri Lajos. Ha a mûvész honlapján
megnézzük az alkotásait, akkor láthatjuk,
hogy nagyon karakteres, klasszikus stílusban alkotott
portréérmeket is készített pl.
Krisztusról (címlapunkon) és nagyjainkról,
így Szt. Istvánról, Mátyás
királyról, Erzsébet királynéról,
Ferenc Józsefrõl és Kossuth Lajosról
is. Mûvészeink közül pl. Bartók
Bélát, Mikszáth Kálmánt
és Kós Károlyt is megörökítette.
De akad azért néhány „impresszionista”
érem is a kollekciójában.
Született: Kondoros, 1959. május 22-én.
|
Hágen |
| |
| |
|
Szervezetünk
tagjai közül többen a megállapított
éves támogatási összegen felül
fizettek be a számlánkra.
A mûködésünk megkönnyítéséhez
nyújtott megemelt támogatásukat nagyon
szépen köszöni a Baranya Megyei Szervezet
vezetõsége!
|
|
| |
|
|
|
A
Pécsi Bartók Béla Férfikar emlékérme
1970
|
| |
| |
A
Bartók Béla kórus1943-ben alakult, de
a világháború miatt megszûnt. 1945-ben
újra alakultak, részben a Pécsi Kórus
tagjaiból, de az énekesek többsége
a pécsi közlekedési vállalatok alkalmazottai
voltak, villamosvezetok, kalauzok, gépkocsivezetõk.
Elsõ karnagyuk 1957-ig Sólyom Józsefné
volt. További jeles karvezetõi Antal György,
Ligeti Andor (Ligeti András hegedûmûvész
apja) Hegyi István, Jobbágy Valér és
Hergenröder József. 1980-tól dr. Lakner
Tamás vezette, máig tartó világsikerhez
a dalosokat.
A dalárda 1970-ben ünnepelte 25 éves fennállását,
amelyre egy emlékérmet készíttettek.
Az érmet Ligeti Erika Munkácsy díjas
érem- és szobrászmûvész
(Budapest, 1934. március 30 – Szentendre 2004.
július 30) mintázta. A mûvésznõ
1958-ban diplomázott a Képzõmûvészeti
Fõiskolán. 1969-tõl Szentendrén
élt. Kisplasztikákat, érmeket és
köztéri szobrokat is készített.
1969-tõl rendszeresen szerepelt az Országos
Kisplasztikai Biennálé pécsi kiállításain,
ahol 1974-ben III. díjat kapott. Ismertebb érmei
a Gyógyszerészet 25 éves érme,
Esztergomért díjérme. A Bartók
érme nem tartozik az általánosan ismertek
közé, ezért fontos bemutatni.
|
|
|
| |
Elõlap:
Bartók Béla szembenézõ arcképe,
minden felirat nélkül.
Hátoldal: Középen egy kórust figyelhetünk
meg, amelyet háromszögben végzõdõ,
harmonikaszerûen rendezett takaró lemezek mögé
helyezett. Felirata felül: NEGYED / SZÁZADOS A
/ PÉCSI BARTÓK / FÉRFIKAR. Az ábra
alatt 1945-1970 évszámok. Alul baloldalt LE
betui egymáson, szokásos mesterjegye.
Öntött bronz. Átmérõje 55 mm.
|
Raýman
János . |
| |
|
|
|
A
legújabb Eligiusz éremrõl
|
| |
| |
Eligiusz
a Krisztus utáni 6. század végén
(588 körül) a franciaországi Chapteletben
született. Kitanulta a kovácsmesterséget,
majd az aranymûvességet, valamint a pénzverést
is és királyok (II. Chlotar, és I. Dagobert)
szolgálatába állt. 632-ben elhagyta a
királyi udvart és a papi hivatást választotta.
641-ben Noyon püspökévé szentelték.
Halála (660. december 1.) után lett a kovácsok,
az ötvösök és aranymûvesek, a
pénzverõk, és a numizmatikusok
védõszentje.
A pécsi éremgyûjtõk közül
kilencen helyezték magukat a néhai püspök
védelme alá azzal, hogy 1992. február
29-én, azaz 28 éve megalapították
a Szent Eligiusz Társaságot, melynek történetérõl,
tevékenységérõl a Pécsi
Dénár már több alaklommal is beszámolt.
(Pl.: Süle T.: Tíz éves a pécsi
Szent Eligiusz Társaság. PD 8. szám;
Raýman J. 20 éves a Pécsi Szent Eligiusz
Társaság. 1992-2012. PD Melléklap 10.
szám, illetve Trischler Ferenc Eligiusz érme.
PD 125. szám; Hágen J.: A 2013. évi Eligiusz
éremrõl PD 145. szám.) Az „Alapszabály”,
egyebek mellett, a 6. pontban azt is kimondja, hogy „Idõszakonként,
lehetõleg két évenként egy Szent
Eligiusz Társasági érmet bocsátunk
ki.” Ez azt jelenti, hogy napjainkig 14 érmet
kellett volna kibocsátania a Társaságnak.
Ez nem teljesült, mert a most bemutatandó, 2019
decemberében megszületett érem csak a tizenegyedik.
De, ha beszámítjuk a Szent Eligiusz Társaság
tagjairól készült 10 portré érmet
is, akkor már más a helyzet, mert a 11+10 =
21 érem már kiadja, sot meg is haladja az alapszabály
által megkívánt számot!
|
| |
|
| |
A
legújabb érem alkotója Raýman
János, aki már korábban is megörvendeztette
a tagságot két éremmel. A 80 mm nagyságú,
egyoldalas, sárgás-zöld mázas égetett
agyag érem kivitelezõje az alkotó leánya,
Raýman Johanna volt. A körirat fent: QUINQUE ECCLESIAE,
lent római számokkal: MMXIX, vagyis Pécs,
2019. Az éremmezõ közepén Szent
Eligiusz egyik ismert attribútuma, a „horgonykereszt”
látható, amelyet „Eligiusz kereszt”-ként
is szoktak említeni. Annál is inkább
mondhatjuk ezt, mert Eligiusz az általa vert pénzeken
is megjelenítette a horgonykeresztet. A hat példányban
készült érem tulajdonosai a pécsi
Eligiusz Társaság jelenlegi tagjai: Egerszegi
Zoltán, Grünhut Gábor, Hágen József,
Raýman János, Karl-Joseph Sommer és Süle
Tamás.
Végül felsoroljuk azokat a mûvészeket,
akik a fentebb említett érmeket megalkották.
Nevezetesen Csóka Zsuzsa, Palotás József,
Rétfalvi Sándor, Soltra Elemér, Török
János és Trischler Ferenc. De megemlékezünk
hajdani alapító tagunkról, néhai
Balogh Imre bronzöntõ mesterrõl is, aki
az érmek nagy részét végsõ
formájukba öntötte. |
S.
T. |
| |
|
|
|
| „Leierblume
– lantvirág” típusú ritka
kelta obulus
|
| |
| |
E
típust a szakirodalomban több néven is
megtalálhatjuk: „típus két liliommal”,
„heraldikus liliomtípus”, „lant típus”,
„lantvirág típus”, „tulipán
rajzokhoz hasonló típus”. Pink katalógusa
alapján a bemutatott érmét egyértelmûen
a „Leierblume - lantvirág” típusú
pénzek csoportjába sorolhatjuk. A bemutatott
obulus hátlapja szerint az OTA: 398. sorszám
alatt hozott tetradrachmához tartozó aprópénz
lehet. A típus a nevét a hátlapon a ló
hasa alatt és (vagy) háta felett látható,
a lanthoz (lírához) hasonló szimbólumról,
valamint a benne szereplõ virágbibeszerû
ábrázolásról kapta, mely néha
fordított állású. A tetradrachmák
elõlapján a rendszerint Apollo istennek nevezett
hol balra, hol jobbra nézõ szakáll és
bajusz nélküli fej szerepel. A hátlapon
pedig a ló felett ábrázolt egyik „lantvirág”
helyett néha egy stilizált (pálcika)
lovast, csillagot vagy triskelest fedezhetünk fel. Ennek
a típusnak a különbözõ tetradrachmái
egyébként délnyugat - és dél-szlovákiai
területeken voltak elsõsorban forgalomban, de
egyes példányait megtalálták Észak-Szlovákiában,
Morvaországban, Alsó-Ausztriában és
Magyarországon is. „Lant(virág)”
típusú érmék a mai Szlovákiában,
Pozsonytól keletre, sírmellékletként
is elõkerültek. A leletek fényében
a típus elsõ tetradrachmáit a Kr. e.
2. század elsõ felére, újabban
még korábbra is datálják a régészek.
Ez az obulus némileg késobb készülhetett.
Bernward Zigaus a mai Pozsonyba vagy annak közvetlen
közelébe helyezi a „Leier”
és „Leierblume” típusok
verdéjét. Bár az sem kizárt, hogy
több különbözõ helyen is készültek.
|
| |
|
|
1.
ábra Elõlap |
2.
ábra Hátlap |
|
| |
Ladislav
Kostur-Gergely Gáspár: Katalog Keltských
Minci könyvében egyébként 74.1-es
sorszámmal hozza e típus egyik gyengébb
tartású példányát.
A mi kis érmünk elõlapján (1.
ábra) szokatlan domborulatú, „örvényléshez”
hasonló éremképet látunk pontokkal
és hullámvonalakkal. Hátlapján
(2. ábra) balra tartó ló van,
rajta végtag nélküli, gömbfeju, pálcika
formájú lovas ül, sisakdísze hosszan
hátra nyúlik. A ló hasa alatt a teljes
„lantvirág” motívum szerepel. |
Anyaga
ezüst, súlya 0,93 gramm, átmérõje
10,3 mm, vastagsága 1.9 mm. Veszprém megyébõl
származik. Igen ritka típus, külföldi
árveréseken az utóbbi években
néhány példányt kínáltak
csak eladásra. Ez a baranyai, magángyûjteményben
lévõ darab az általam ismert legszebb
példány.
A H. D. Rauch 94. aukcióján szerepelt egy a
bemutatott példánnyal megegyezõ obulus
(59. tétel). Ott elõlapját a „többszörös
örvénylés” kifejezéssel
illetik.
Eva Kolníková a bemutatott obulushoz némileg
hasonló példányt a „Leier –
L” típusba sorolja, és elõlapját
„Volute und drei S-förmige Zeichen”
vagyis „Csigavonal és három S-alakú
jel” formában írja le. Ez már késobbi
változata lehet a most bemutatott példánynak.
A korábban rendszerint boioknak tulajdonított
éremveréseket ma már differenciáltabban
kezeli a kutatás, és a lírás típust
is inkább egy ismeretlen nevû délnyugat
szlovákiai kelta törzshöz kapcsolják.
Köszönöm Dr. Torbágyi Melindának
a MNM Éremtára vezetõ numizmatikusának
a pontosításokat és lektorálási
munkáját valamint Harald Jandrasits osztrák
gyûjtõ tanácsait! |
| |
Felhasznált
forrásanyag:
Kolníková,
Eva: Nemcice, ein Macht- Industrie- und Handels-zentrum der
Latenezeit in Mähren und Siedlungen am ihren Rande. Kommentierter
Fundkatalog. Münzen. Brno, 2012, 184. oldal; Pink, Karl:
Die Münzprägung der Ostkelten und ihrer Nachbarn,
Klinkhardt & Biermann, Braunschweig, 1974, 65. oldal;
Ziegaus, Bernward: Kelten Geld, München, 2010, 172.oldal;
Ladislav Kostur-Gergely Gáspár: Katalog Keltských
Minci, Argo Numismatika, Vydáni, 2018, 83. oldal,74.1
sorszám; Harald Jandrasits: Ergänzung zum Typ
(email-váltás).
(Részletesebben tárgyalja a lírás
típust Iulius Fröhlich a Numizmatika25 (2015)
számában, a 45-60. oldalon. Sajnos a cikk szlovák
nyelvû, rövid angol rezümével, így
azt írásomhoz nem tudtam lefordítani
illetve felhasználni.) |
(vir
ex pannonia inferiore) J. M. |
| |
|
|
|
| A
hradec kralovéi numizmatikusokról
|
| |
| |
A
csehországi Hradec Kralové, mintegy 90 ezer
lakójával kisebb Pécsnél, de hasonló
iskolaváros, a helyi egyeteme mellett a prágai
Károly Egyetemnek is van itt kihelyezett kara. Éremgyûjtõi
a Cseh Numizmatikai Egyesület Hradec Kralovéi
Csoportja is régi társaság, igyekszik
tagjait a numizmatika számos tudnivalójával
megismertetni. Egyik kiadványuk a Sberatelské
zprávy (Gyûjtõi hírek), amelynek
105. száma 2003-ban a magyar börtönpénzekrõl
is hírt adott (Josef Nejedlý: Madarské
vézenské „penize,” azaz magyar börtönpénzek)
és ezért került hozzám. Ebben közölték
a náluk akkor megrendelhetõ irományok
jegyzékét. (A végén az összeg
cseh koronában értendõ) Lásd a
8. oldalon. |
| |
Bukic-Zikmund:
Pénzek és érmek tisztítása
és konzerválása. 30
M. Jízdný: Csehszlovák pénzek,
kiegészítése 50
Klima-Brunner: A cseh Numizmatikai Egyesület 70 éves.
30
Kollektív: Hradec Krakovéi folyóirat
1977. 8
Kounovský-Heinz: Cseh kitüntetések munkasikerekért.
55
M. Mixa: A papírpénzek gondozása 1. 30
M. Mixa: A papírpénzek gondozása 2. 35
Z. Nechanický: Korvin Mátyás pénzei
Csehországban. 8
Z. Nechanický: Új cseh pénzek.
50
Z. Nechanický: I. Lipót pénzei . 30
Z. Nechanický: Garashoz hasonló cseh pénzek.
50
Nechanický-Šafár: Kladi pénzverõ.
20
V. Nemecková Michael Vitanovský- érmek,
plakátok. 5
Kollektiv: Aukció kimutatás 80-100 számig.
10
Kollektiv: Aukció kimutatás, 101 számtól.
45
Kollektiv: Gyûjtõi értesítõ
53-90 szám. 15
Kollektiv: Gyûjtõi értesítõ
91. sz. melléklet. 50
Dubská-Likovský: Cseh komlójelvény
1. sz. 15
Dubská-Likovský: Cseh komlójelvény,
ábrák. 20
Dubská-Likovský: Cseh komlójelvény,
2. sz. 15
Dubská-Likovský: Kutyajelvények (ebbárcák?).
25
I. Graus: A salamandro kitüntetés története.
8
M. Gyöngyösi: Újlaki M. boszniai pénze.
15
M. Hradil: K. Korschmann-Brnenský éremmûvész.
8
Kollektiv: Élelmiszerjegyek. 25
J. Kounovský: Kitüntetés munkasikerekért.
55
Z. Likovský: Cseh sörjegyek (sörbárcák?)
2. sz. 15
Z. Likovský: Iskolai célú bélyegek.
(Jegyek). 8
Z. Likovský: Morva, sziléziai és szlovák
sörbárcák. 20
Z. Likovský: Cseh sörgyári érmek.
20
Z. Likovský: Tanuló jelvények, a Petrikov
katalógusban. 10
V. Mericka: Mexikói Mária kitüntetés.
8
V. Mericka: M. R. Štefánik kitüntetés
– SOKOL. 8
J. Nejedlý: Cseh fogoly-kitüntetés. 8
J. Nejedlý: Fizetési utalvány raboknak.
25
J. Nejedlý: Vezetõi becsület jelvény.
15
J. Nejedlý: Fogoly fizetési eszközök
bélyegzései. 15
J. Nejedlý: Szlovák kitüntetés 2001
(raboknak?). 20
Z. Nechanický: Orosz pénzverés a XVII.
századból. 10
F. Prichystál: Fogoly érmek 2. Sz. 20 |
R.
J. |
| |
| |
| |
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
| |
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs
- pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
- numizmatika |
|
|
|
