|
|
|
 |
| Aktuális
híradó |
|
 |
 |
|
231.
híradó |
2020.
október 1. |
XX.
évf. / 10. |
|
|
|
|
|
|
|
A
Pécsi Dénár
több mint 19 éve jelenik
meg!
Az elsõ szám 2001. augusztus 2-án látott
napvilágot,
2020. július 1-én pedig a 228.
szám.
Azért ez már valami… |
|
|
 Magyar
Éremgyûjtõk Egyesületének küldött
közgyûlése
2020.szeptember
26. MABÉOSZ. Székház |
| Beszámoló
és tisztújító közgyûlés |
A
Magyar Numizmatikai Társulat vezetõsége
a 2020.
szeptember 17-én
megtartott tisztújító közgyûlést
követõen |
| Még
egyszer a Harsányi dombormûrõl |
| Emlékkiállítás |
| A
Dunántúli Erdõgazdasági és
Faipari Rt részvénye |
|
| |
|
150
éve született Boldog Batthyány-Strattmann
László
a szegények orvosa
|
|
|
|
Boldog
Batthyány-Strattmann László születésnapjára
|
| |
| |
Batthyány-Strattmann
László százötven éve, 1870.
október 28-án, Dunakilitiben született,
az egyik legismertebb nemesi családból. Érettségi
után a bécsi egyetemen asztrológiát,
földmûvelést, filozófiát és
kémiát tanult. 25 éves korában
határozta el, hogy beiratkozik az orvosi szakra, ahol
1900-ban szerzett diplomát. Közben megismerte
Coreth Mária Teresia grófnõt, akivel
1898. november 10-én kötött házasságot.
Felesége orvosi munkájában tevõlegesen
is segítette.
Már 1901-ben Köpcsényben (ma Kittsee) saját
költségén modernül felszerelt kórházat
hozott létre. Naponta 80-100 beteget látott
el. 1920-ban a trianoni béke miatt, amikor Nyugat-
Magyarország egy részét Köpcsénnyel
együtt Ausztriához csatolták, Körmenden,
a családi birtokon telepedett le és a kastély
egyik szárnyában megalapította második
kórházát. Idõközben a szemgyógyászatra
specializálódott. Ingyen, emberszeretetbõl
gyógyított. 1931. január 21-én
hosszan tartó betegség után hunyt el.
Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények
orvosát 2003-ban Szent II. János Pál
pápa avatta boldoggá. A róla készült
érmeket részletesen a Pécsi Dénár
23. számában ismertettük. Most a legújabb
érmének bemutatásával tisztelgünk
emléke elõtt, de mielõtt erre rátérnénk,
emlékeztetõül felsoroljuk a korábbiakat,
annál is inkább, mert azok egyike szerepet játszik
a mostani érem megszületésében is.
2018-ig az alábbi Batthyány-Strattmann László
érmek voltak ismeretesek: |
| |
|
| |
Az
elsõ Batthyány-Strattmann Lászlót
ábrázoló érem 1988-ban született
meg, amely Kiss Sándor (1925-1999) alkotása.
Az egyoldalas, 42,5 mm nagyságú vert portré
érem ezüstbõl és bronzból
készült (képünkön). 1989-ben
Miletics Katalin mintázta meg az orvos arcmását,
majd 1990-ben készítette Lesenyei Márta
kétoldalas bronz érmét. 1991-ben Gyõr-Moson-Sopron
megye önkormányzata Dr. Batthyány-Strattmann
László Díj-at alapított. A Lebó
Ferenc gyõri mûvész által mintázott,
95 mm-es öntött bronzérem elõlapján
szembenézõ mellkép van. A hátlapon
köriratban a megye neve, középen pedig koronás
címere látható. A Díjjal évente
egy egészségügyi dolgozó tüntethetõ
ki. Valószínûleg 1991-ben készítette
ismeretlen szerzõ azt a 100 mm-es bronz öntvényt,
amelyen portré nincs, csak szöveg emlékeztet
a szegények orvosára. A második Batthyány-Strattmann
László Díj-at a népjóléti
miniszter alapította 1992-ben. Tárgyi attribútuma
egy 85 mm-es, egyoldalas öntött bronzérem,
melyet Kampfl József mintázott. B. Kopp Judit
85 mm-es, egyoldalas öntött bronz érmének
készítési dátuma ismeretlen. A
nyolcadik éremnek az adta az apropóját,
hogy 2003. március 23-án Rómában
II. János Pál pápa boldoggá avatta
a „szegények orvosát”. A 42,5 mm-es
és 60 mm-es méretekben vert ezüst és
bronzérem alkotója Bozó József.
|
Fentieken
kívül tudunk még Jakó János
cikkeibõl (Pécsi Dénár 2004. febr.,
31. szám és 2005. ápr., 45. szám)
egy cserép plakettrõl és egy jelvényrõl
is, amelyek a boldoggá avatás alkalmából
készültek.
Most pedig a legújabbról: „A Szombathelyi
Egyházmegye* orvosi díjat alapított,
melynek A test és a lélek orvosa –
Boldog Batthyány László-díj
elnevezést adták. A díjat 2018. január
22-én Körmenden adják át elõször”
írta a Magyar Kurír. A kitüntetéssel
kapcsolatban Székely János szombathelyi megyéspüspök
kiemelte: „A Szombathelyi Egyházmegye mindig
büszke volt a szegények orvosára. Személye
és munkássága példa arra, hogy
az elkötelezett keresztény életbõl,
a mély istenhitbol kiemelkedõ orvosi szolgálat
fakadhat. Külön is fontos az õ életébõl,
hogy támogatta az elesetteket: a rászorulókat
ingyen gyógyította, sot, lelki és anyagi
támaszt is nyújtott számukra. Gyógyított
lelket és testet egyaránt. Szeretnénk,
ha a jövõben is ez a szellemiség vezetné
a magyar orvosokat. Ezért alapítottuk a díjat,
amellyel minden évben kitüntetünk egy, a
hivatásában kiemelkedõ eredményeket
elért, példaértékû szolgálatot
teljesítõ orvost.” Elõször
2020-ban egy ápoló is megkapta a díjat. |
| |
|
| |
A
Batthyányról elnevezett legújabb díj
tárgyi megtestesítõje egy 140 mm nagyságú,
egyoldalas öntött bronz érem, melynek a körirata
- BOLDOG BATTHYÁNY STRATTMANN LÁSZLÓ
- TEST ÉS LÉLEK ORVOSA, a portré kissé
jobbra néz, két oldalán a születés
és halálozás évszámai láthatók:
1870 1931. Az érem alkotója néhai Kiss
Sándor, akinek 42,5 mm nagyságú vert
Batthyány érmét fentebb elsõként
ismertettük. A mostani, 140 mm-es öntött érem
minden bizonnyal a vert érem nagy gipszérõl
készült, azzal a különbséggel,
hogy a köriratát a Püspökség
kérésére az alkotó felesége,
Lesenyei Márta szobrászmûvész készítette
(képünkön).
Batthyány-Strattmann László orvosi munkássága
példaképül szolgálhat a ma orvosának
is, így nem véletlen az sem, hogy három
rangos díj viseli a nevét!
|
Süle
Tamás |
| |
*Szerzõ
ezúton is köszöni Császár István
általános helynök és Fekete Szabolcs
Benedek püspöki irodaigazgató uraknak a jutalomérem
képének és a vele kapcsolatos adatoknak
a megküldését! |
| |
|
|
|
Magyar
Éremgyûjtõk Egyesületének
küldött közgyûlése
2020.szeptember 26. MABÉOSZ. Székház
|
| |
| |
A
küldött közgyûés, az elõzetesen
a meghívóban szereplõ napirendi pontoktól
kissé eltért. A MÉE elnöke, Csóka
Ferenc a köszöntõje után, a fõtitkári
beszámolót, a tájékoztatót
az egyesület mûködésérõl
és gazdálkodásáról is megtartotta.
Ismertette és értékelte a 2019-es év
eseményeit, majd a 2020-as év eddigi történéseit.
Elmondta, az iroda kényszerbõl áprilistól
szeptemberig, az újranyitásáig gyakorlatilag
nem fogadhatta a gyûjtõket. Az irodával
csak telefonon és e-mail-ben lehetett kommunikálni.
Az elnökség ezt a furcsa helyzetet kihasználva,
úgy döntött, hogy az irodát ez idõ
alatt felújítatja. A felújításnál
elég sok probléma merült fel az épület
koránál fogva. Végül is a teljes
felújítási költség 8,5 millió
Ft. lett. Majd a küldötteket és a tagságot
érintõ személyi változásokról
számolt be. A Nyugat-dunántúli Régió
titkár (Hencz János) és a fõtitkár
(Lippai Zoltán) lemondtak tisztségükrõl.
Ezután a napirendi ponttól eltérõen
sokan jelentkeztek hozzászólásra. Soós
Ferenc az MNT volt fõtitkára tájékoztatta
a küldötteket, hogy 2020.szeptember 17-tol új
vezetõséga van az MNT-nek. A felszólalók
közül sokan foglalkoztak a MÉE. jövõjével,
mivel a szombathelyi csoport kiválása tovább
csökkentette az amúgy is fogyó létszámot.
Majd dr.Lovei György vette át a szót és
kérte, hogy az iroda által kiküldendõ
SzMSz-t mindenki „rágja” át és
minél elõbb tegye meg észrevételét.
A mohácsi küldött meghívta a MÉE.
tagokat a mohácsi október 11-i összejövetelre.
Több küldött és titkár kiállt
amellett, hogy szükség van egy országos
szervezetre, és a MÉE-bõl nem fognak
kiválni. Miután a megüresedett vezetõségi
helyet minél elõbb be kell tölteni, a küldöttek
döntöttek egy Jelölõ Bizottság
felállítása mellett. Az elnök végszóként
közölte, hogy a 2021.évi tagdíj nem
változik, amelyet a küldöttek egyhangúlag
elfogadtak. Még egy információt közölt
az elnök: a mai naptól az iroda vezetését
Mikó Gabriella látja el. Majd megköszönte
a részvételt és bezárta a közgyûlést.
|
Kvéder
László |
|
|
|
|
| Beszámoló
és tisztújító közgyûlés
|
| |
| |
A
Magyar Numizmatikai Társulat 2019. évi beszámoló
közgyûlése – ami jelen esetben tisztújító
közgyûlés is volt – 2020. szeptember
27-én sikeresen megrendezésre került a
Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében, ahol
a résztvevõk a kötelezõ járványügyi
elõírások figyelembevételével
„szellõsen” elfértek. A beszámolókat
és a 2020-as költségvetési tervet
a közgyûlés elfogadta. Réthy László
Jutalomérmet két személynek ítélt
oda a közgyûlés: dr. Tóth Csaba és
Soltész Ferenc Gábor részesült a
kitüntetésben. A társult több jubiláló
tagját (25, 30, 35, 40, 55, 60 tagsági év
után) emléklappal köszöntötték.
A tisztújítás rendben lezajlott, a Jelölõ
Bizottság javaslata alapján megválasztásra
került az új vezetõség. A módosított
új Alapszabályt a közgyûlés
elfogadta.
|
Soós
Ferenc |
| |
|
|
|
| A
Magyar Numizmatikai Társulat vezetõsége
a 2020.
szeptember 17-én megtartott tisztújító
közgyûlést követõen
|
| |
| |
Elnök:
dr. Pallos Lajos
Alelnök:
Rudolfné Horváth Teréz
dr. Kiss József Géza
Fõtitkár:
dr. Vida István
Fõtitkárhelyettes:
dr. Sallay Gergely Pál
Vezetõségi tagok:
Bene Attila István
Bertók Krisztina
dr. Juhász Lajos
Kovács Enikõ
dr. Nagy László Gábor
dr. Pandula Attila
Horváth Szulamit Emma
Ujszászi Róbert
Vámosi László
dr. Zombori Lajos
Felügyelõ Bizottság tagjai:
dr. Baloghné Ábrányi Hedvig
dr. Kovács J. Ildikó
dr. Prohászka László
Numizmatikai Közlöny fõszerkesztõje:
dr. Torbágyi Melinda
Acta Numismatika Hungarica fõszerkesztõje:
dr. Vida István
|
| |
|
|
|
| Még
egyszer a Harsányi dombormûrõl
|
| |
| |
A
Pécsi Dénár 229. számában
„Érem helyett dombormû, DR. HARSÁNYI
LÁSZLÓ EMLÉKÉRE” címmel
jelentettünk meg ismertetést a Magyar Igazságügyi
Orvosok Társaságának rangos szakmai díjáról.
Akkor a bronz dombormûrõl azt írtuk, hogy
„egy emberi koponyákat és egyéb
csontokat tartalmazó „ásatási üreg”
fölött háttal ülõ, könyvet
olvasó férfialakot ábrázol.”
Írásunkat pedig azzal fejeztük be, hogy
sajnos a dombormû alkotóját nem sikerült
azonosítani. Idõközben a díj névadójának
fia, ifj. dr. Harsányi László, a budapesti
Semmelweis Egyetem ismert sebész professzora elolvasván
a cikket a következõkkel egészítette
ki az abban foglaltakat: „A dombormû terve egyébként
a sajátom, tehát teljesen laikus koncepció.
Magyarázatként: 1. A nyilván szokatlan
helyzetû, háttal ülõ alak a személyiségére
jellemzõ, a külvilág felé megnyilvánuló
zárkózottságot jelezné. 2. A könyv
utalás az életét szintén meghatározó
bibliofil tulajdonságára. 3. S miután
szakmai érdeklõdése középpontjában
a csontvázleletek alapján végzett személyazonosítás
állt, a többi már nem szorul magyarázatra.”
Majd, örömünkre a koncepció kivitelezõjére
is fény derült. Íme:
|
| |
|
| |
„A
kompozíciót végül Cakó Ferenc
barátom (a jól ismert – gyurma, homok
stb. – animációs filmmûvész)
készítette.” (Emlékeztetõül
közöljük a dombormû képét.)
Végül örömmel említjük meg
azt is, hogy Harsányi professzor maga és családja
nevében megköszönte, hogy az édesapja
emlékét megörökítõ reliefrõl
tájékoztattuk a szélesebb gyûjtõi
nyilvánosságot, mert (mint írta): „Ez
valóban egy hivatásának élõ
szakembert felidézõ, materializált emlék,
s nem emlékérem; a célja az, hogy legalább
szakmai körökben ne engedje feledésbe merülni
a nevet és az ahhoz kapcsolódó szakmai
életutat.”
Köszönjük Harsányi professzornak a dombormûvel
kapcsolatos kiegészítõ sorait és
elismerõ szavait!
|
Süle
Tamás |
| |
|
|
|
| Emlékkiállítás
|
| |
| |
A
Baranya Megyei Rendõr-fõkapitányság
kezdeményezésére 100 éves az állami
rendõrség címmel emlékkiállítás
nyílt szeptember 1.-én a siklósi várban
baranyai aktív és nyugállományú
rendõr relikviagyûjtõk, valamint a Baranya
Megyei Levéltár és az Országos
Rendormúzeum anyagából.
A vírushelyzetre tekintettel szûk-körû
megnyitón Riegl Gábor, Siklós Város
polgármestere köszöntötte a résztvevõket,
majd dr. Gulyás Zsolt rendõr ezredes, megyei
rendõrfõkapitány megnyitotta a kiállítást,
és egyben megköszönte a gyûjtõknek,
kiállítóknak munkájukat illetve
a bemutatásra felajánlott tárgyakat.
A kiállított tárgyak között
szolgálati fegyverek, egyenruhák, a rendõrség
tagjai részére adományozott kitüntetések,
sapka, iskolai és egyéb szolgálati jelvények,
korabeli rendõrségi dokumentumok, valamint Baranya
megye képeslapokon láthatók Ezek mellett
a rendõrnõkrõl szóló tematikus
fotókiállítás és Pécs
város rendõrségi épületei
maketten is bemutatásra kerültek.
A pécsi éremgyûjtõk közül
Gergely Tibor kitüntetések, jelvények,
Tóth Tibor Endre múlt századi baranyai
városok képeslapon, Ott László
jelvények, karjelvények, rendõrségi
szabályzatok, míg Szucs Pál makettek
bemutatásával vesz részt a kiállításon.
A Baranya Megyei Levéltár korabeli rendõrségi
dokumentumokat és rendõrségi plakátot
mutat be.
Az egyenruhákat és szolgálati fegyvereket
Bánky Tibor és Börcsök Jenõ
gyûjtõk bocsátották a kiállítás
rendelkezésére.
Az idõszaki kiállítás megtekinthetõ
december 31-ig a vár nyitvatartási idejében.
Siklós, 2020. szeptember 1.
|
OL |
|
A
képen balról: Gergely Tibor, Ott László
és Nagy Imre Gábor |
| |
|
|
|
| A
Dunántúli Erdõgazdasági és
Faipari Rt részvénye
|
| |
| |
A
részvénytársaság Pécsett
alakult 1922-ben. Központja Pécsett elõbb
a Mária utcában, majd a Széchenyi téren
volt. A két világháború között
a Pécs környékét érintõ
fakitermelés, fafeldolgozás és fakereskedelem
volt a fõ tevékenysége. Elnöke elõbb
gróf Széchényi Frigyes, (1875-1937) a
fõrendiház tagja, majd Visnya Ernõ (1879-1942)
a Pécsi Takarékpénztár vezérigazgatója,
a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke,
mintegy 30 pénzintézet és iparvállalat
igazgatóságának tagja, számos
civil szervezet mecénása. Az elnökség
tagjai Ábrahám Gyula (1873-1953) a Pécsegyházmegyei
Takarékpénztár igazgatója, Baumann
Emil (1881-1948) a Pécsi Takarékpénztár
igazgatósági tagja, a pécsi polgári
kaszinó elnöke, sportmecénás, Sikora
Gyula, a DGT szénbányák igazgató
helyettese, és Pánczél Ottó. Korábban
az állami erdõfelügyelõség
tagja volt, a Mecsek Egyesület választmányi
tagja. De a társaság ügyvezetõ igazgatója
lett. Jogtanácsos dr. Szabó János (1883-1960)
Zichy Gyula pécsi püspök jogtanácsosa.
A tulajdonosok is földbirtokosok, üzletemberek voltak. |
| |
|
| |
Az
általunk ismert részvényt 1926. április
30-án állították ki 100 Pengõrõl.
Érdekessége az igen kicsi sorszáma (0023).
A ceruza felírása szerint a Nagyharsányi
Kõbánya tulajdonában maradt meg. A részvényt
a budapesti értékpapírokra szakosodott
Posner nyomda állította elõ. Hitelesítésére
szárazbélyegzõ és két aláírás
szolgál. A baloldali aláírás Pánczél
Ottóé.
A részvény értékét megváltóztatták,
a lila bélyegzõ lenyomata szerint 1933. február
25-én megtartott rendkívüli közgyûlés
határozata alapján a részvénytõkére
befizetett névérték felét, 50
pengõt visszafizettek a tulajdonosoknak. Ezzel a részvény
névértéke is felére 50 pengõre
csökkent. A visszafizetést 1933. április
19-én hajtották végre.
A szelvények tanulsága szerint, a tulajdonos
1926-1933 között az osztalékot felvette.
A részvény mérete: 215 x 170 mm. |
Raýman
János |
| |
|
|
| |
Értesítjük
tagjainkat
és minden érdeklõdõt,
hogy vasárnap délelõtti összejöveteleink
helye
az edd magad DEGESZ-re
újra várja vendégeit,
és minden vasárnap
9.00 és 10.00 óra között
a numizmatika iránt érdeklõdõket. |
| |
|
| |
| |
| |
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
| |
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs
- pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
- numizmatika |
|
|
|
