|
|
|
 |
| Aktuális
híradó |
|
 |
 |
|
218.
híradó |
2019.
szeptember 1. |
XIX.
évf. / 9. |
|
|
|
|
|
|
|
|
 A
pécsi székesegyház orgonájának
érme |
| Megjelent
a Numizmatikai Közlöny legújabb (2017-2018.
évi) száma |
| Egy
éremkép születésének „stációi” |
| A
100 éve alakult Pécsi Bélyeggyûjtõk
Egyesülete emléklapjáról |
|
| |
|
100
éves a Pécsi Bélyeggyûjtõk
Egyesülete
|
|
|
|
100
éves a pécsi szervezett bélyeggyûjtés
|
| |
| |
Augusztus
21-én bélyegbemutatóval emlékezett
a centenáriumra a Pécsi Bélyeggyûjtok
egyesülete.
A Pécsi Postapalota elõcsarnokában
megjelent vendégeket és érdeklõdõket
Kardhordó Kálmán a csoport legrégebben
aktívan gyûjtõ tagja köszöntötte.
Röviden ismertette a csoport megalakulását,
annak történetét.
|
| |
|
| |
Lechner
Zoltán a Pécsi 2-es számú posta
vezetõje a bemutató házigazdájaként
üdvözölte a megjelenteket, és bemutatta
az alkalomra a Magyar Posta által kibocsátott
„személyes bélyeget”. A bélyegszelvény
ábráját Huczek Boglárka pécsi
grafikus tervezte.
Dr. Bodor Mihály az egyesület elnöke rövid
köszöntõjében a bemutatásra
kerülõ gyûjteményekrõl is
beszélt.
A bemutatón szereplõ gyûjtemények
valóban a bélyeggyûjtés sokszínûségét,
a gyûjthetõ témák sokaságát
mutatják be. A csoport tagjai is ezt a sokszínûséget
kívánták bemutatni, ezzel is a gyûjtésre
ösztönözni az érdeklõdõ
látogatókat.
A vitrinekben olvasható írás a Pécsi
Bélyeggyûjtõ Egyesület 1919. augusztus
21-i Royal Kávéház-béli megalakulását
idézi, felsorolva a 29 alapító tagot.
Látható továbbá: Dr. Bodor Mihály
1919. Baranya I. és II. megszállás bélyegei,
és a teljes bélyegívek.
Durczy István operatörténet a filatéliában
c. összeállítása, mely a 60 éves
Pécsi Operának is emléket kívánt
állítani.
Haraszti Gyula: Számbélyegzések Nagy-Britániában
1840 – 1900 között kiadott klasszikus bélyegein.
Iharosy Sándor a bemutató fõ szervezõje,
ûrkutatással és a promóciós
(szelvényes) bélyegekkel, valamint a Németországban
készült, az 1900-as évek elejérõl
magyar származó Ragjegyek összeállításaival
szerepel.
Kardhordó Kálmán érdekes anyagot
mutatott be a díjjegyes, okmány- és illetékbélyegek
témakörökbõl. Bemutatja továbbá
a filatéliával kapcsolatos irodalmak, katalógusok,
kiadványok, nyomtatványok, folyóiratok
sokaságát is.
Szabó Zoltán: Tévnyomatok, rendellenességek
a magyar bélyegeken címmel mutatta, be gyûjteményét,
de láthatunk söralátétet, csiszolópapírt
és lõlapot, mint postán „futott”
küldeményt is.
Taksonyi Lajos a pécsi Zsolnay Gyárnak címzett
levelek borítékjaiból állított
össze egy szép kollekciót.
A Baranyai Éremgyûjtõk a pécsi
1919-20 szükségpénzek egy sorozatával
és a városi magánkiadásokkal,
valamint Káplány Gyula a pécsi Bélyeggyûjtõk
egyik alapítója által összeállított
korabeli Baranya bélyegekkel bérmentesített
levelekkel igyekeztek a bemutatót színesíteni.
(A szükségpénzek és a borítékok
Hágen József gyûjteményébõl
származnak.)
Az alkalomra a posta által kibocsátott személyes
bélyegen kívül a pécsiek három
emlékívvel is megörvendeztették
az érdeklõdõ gyûjtõket.
Az elsõ közepén a „szelvényes
bélyeg”-en a már megismert kép
látható, baloldalon az 1919-ben alakult egyesület
bélyegzõlenyomata, jobb oldalon a 2019-es jubileumi
pecsét látható. Mérete: 90x60
mm, 150 példányban készült pauszpapírra
nyomva.
Tervezõje Huczek Boglárka.
|
| |
|
| |
(A
másik két emléklapot a Dénár
8-ik oldalán mutatjuk be.)
A bemutató a Pécsi Postapalota (Pécs,
Jókai u. 10.) elõcsarnokában ez év
szeptember végéig várja a látogatókat. |
Hágen |
| |
|
|
|
A
pécsi székesegyház orgonájának
érme
|
| |
| |
Az
orgona készítését 1886. június
24-én rendelte meg a pécsi püspökség
és egyúttal 1000 frt elõleget is átadott
a már akkor neves, pécsi orgonakészítõ
mesternek, Angster Józsefnek. A szerzõdést
1887. június 24-én kötötték
meg. A helyszíni szerelés 1888-ban kezdõdött
el és 1889 július 1-én készre
jelentették a megrendelõnek az orgonát.
Az orgona szekrényt Schmidt Frigyes tervezte, a faragványait
Jiratkó Albin szobrász készítette
el. Az orgona építés teljes költsége
23 485 frt-ot tett ki. Az elsõ orgona 3 manuálos
és 46 regiszteres volt.
Ez az orgona Angster József orgonaépítõ
Pécsre települése után alig húsz
évvel, az orgonaépítõ vállalkozás
100. orgonája volt.
Az orgona a székesegyház hosszantartó
átépítésének befejezése
után, az ünnepélyes újraszenteléskor,
I. Ferenc József király jelenlétében,
1891. június 21-én szólalt meg elõször.
1970-ben 71 regiszteresre bõvítették
a hajdani Angster tanítvány, Stach Mihály
vezetésével. 1997-ben digitális játszóasztalt,
és vezérlõ elektronikát kapott.
Ekkor valósult meg az országban elõször
a visszajátszó funkció. 2005-2007 között
felújították.
Ennek a székesegyházi orgonának állít
emléket az ezer esztendõs pécsi egyházmegye
által kiadott emlékérem.
Elõoldalán gyöngykörben elhelyezve
a székesegyház gondosan elkészített
képe látható délrõl. Nem
egy régi kép másolata, mert a kapujának
ábráján, ha jelképesen is, felismerhetõ
Rétfalvi Sándor díszítõ
munkája.
|
|
|
| |
A
templom felett, az egyházmegye ezer éves évfordulójára
tervezett címerét helyezték el, a címer
alatti feliratszalag nélkül. Elõképe
az egyházmegye emlékérem sorozatának
nagyméretû záró érmének
közepén látható. Ovális címerpajzsban
Szent Pál karddal, elõtte oroszlán, Szent
Péter könyvvel és kulccsal. Elõttük
kehely. A címer felett kerek fõpapi kalap, zsinórján
a püspököknek járó 6-6 bojttal.
A címer mögött ferdén a pásztorbot
és a püspöksüveg, függõlegesen
egy hosszú kereszt látható.
A székesegyház épülete alatt a latin
nyelvû felirat: MILLENNIUM DIOCOESIS / QUINQUE-ECCLESIENSIS
/ MIX-MMIX. Azaz a Pécsi Egyházmegye ezer éves
évfordulóján, 1009-2009.
Az érem hátoldalán emlékeznek
meg a székesegyház orgonájáról.
Itt is gyöngykörben van elhelyezve az éremkép,
amely a pécsi székesegyház orgonáját
ábrázolja.
|
| |
|
| |
|
| |
Az
orgona alatt az akkori pécsi megyéspüspök
Mayer Mihály püspöki címere látható.
Kerektalpú pajzson nyitott könyvben az A és
Omega betûk, felette fehér kehely ostyával.
A pajzs felett a püspöki kalap, 6-6 bojttal. Feliratszalagján
jelmondata: GAUDIUM NOSTRUM DOMINUS, azaz, az Úr a
mi örömünk.
Az érem körirata „LAUDATE EUM OMNES GENTES
IN CHORDIS ET ORGANOI” PS. 150. 1890*1970*2008. A 150.
zsoltárt idézi, amely úgy kezdõdik,
Dicsérjétek az Urat! Az érem szövege
„Dicsérje Ot /az Urat/ minden ember húrokon
és orgonán” /Az eredeti zsoltárban
lanttal és hárfával/.
Az érmen mesterjelzés nincsen. De a certifikát
szerint a tervét Szabó Géza ötvös
mester készítette és szegedi Éremverdéjében
verték le.
A bronzérem ezüstözött tükörveret.
Átmérõje 42,5 mm. A kibocsátott
mennyiséget nem ismerjük. |
Raýman
János |
| |
/Angster
József: Angster. A pécsi orgonagyár és
család története. Pannonia Könyvek,
1993.
A latin szöveg magyarázatáért és
fordításáért Nagy Imre Gábornak
és Borsy Juditnak tartozom köszönettel./ |
| |
|
|
|
Megjelent
a Numizmatikai Közlöny legújabb (2017-2018.
évi) száma
|
| |
| |
Ez
év júliusában jelent meg a Magyar Numizmatikai
Társulat lapjának, a 117. évfolyamában
járó Numizmatikai Közlönynek a 2017-2018.
évi száma, melynek fõszerkesztõje
Torbágyi Melinda, szerkesztõje pedig Bertók
Krisztina.
A 208 oldal terjedelmû kötet sajnos most is nekrológgal
kezdõdik: Dr. Török Pál (*1942-†2018)
a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete mindenki
által nagyra becsült elnökének életútjáról
és numizmatikai munkásságáról
olvashatunk Szilágyi Mihály megemlékezésében.
Az ezt követõ „Tanulmányok”
c. fejezetben 10, a Kisebb közlemények c. rovatban
6 dolgozat olvasható. (A közlemények szerzõit
és címeit lásd képünkön
a Tartalomjegyzékben.) Nagyban emeli a Numizmatikai
Közlöny színvonalát, hogy most már
az összes közlemény ábrái színesben
jelentek meg! |
| |
|
| |
Ezután
a 2018. december 13-án elhangzott, dr. Mészáros
Istvánról (*1927- †2015), a MÉE
korábbi elnökérõl szóló
serlegvacsorai megemlékezést olvashatjuk. Egyebek
mellett, megtudjuk belõle azt is, hogy 1995-ben õ
kapta meg elsõként a Széchényi
Ferenc jutalomérem arany fokozatát. A következõ
fejezetben a társulati élet ismertetését
találjuk a 2016-2017-es évekre vonatkozóan
Soós Ferenc fõtitkár tollából.
Ezt követi a Könyvismertetés rovat, amely
az elõzõektõl eltérõen,
most elég „soványra” sikeredett,
mert mindössze három könyvrõl (Budaj,
M.: Pénzleletek Szlovákiában és
Tóth CS., Kiss J., Fekete A.: Az Árpád-kori
magyar pénzek katalógusa I. és II.) olvashatunk
benne.
Végül nagyon örvendetes, hogy a magyar numizmatikai
bibliográfia, amely a megszokottól eltérõen
a korábbi kötetben nem jelent meg, most ismét
olvasható, mégpedig úgy hogy az elmaradt
két év (2013-2014) anyaga és az esedékes
2015-2016 évek is szerepelnek az 54 oldal terjedelmû
feldolgozásban. A négy év anyaga 34 fejezetben
megközelítõleg másfél ezer
tételt tartalmaz. Örömünkre szolgál,
hogy ebbõl a Pécsi Dénár több
mint 200 tétellel szerepel, ami hozzávetõlegesen
15 %-ot tesz ki. További jó hír, hogy
a MNT könyvtára 2016-ban csatlakozott a Qulto
integrált közgyûjteményi platformhoz,
és ezen belül a Huntéka könyvtári
rendszerhez, ami által lehetõvé vált,
hogy a könyvtár anyaga elérhetõ
távoli kiszolgálókról is és
bekerült az országos és nemzetközi
vérkeringésbe. Mindez Baloghné Ábrányi
Hedvig szakszeru munkáját dicséri. Köszönet
érte! |
Süle
Tamás |
| |
|
|
|
| Egy
éremkép születésének „stációi”
|
| |
| |
Amikor
34 évvel ezelõtt kongresszust rendeztem, a szakmai
kérdéseken túl, arról is gondoskodni
kellett, hogy a résztvevõk majd kapjanak ajándékot,
de persze olyat, ami becses emlék marad számukra
az idõ múlásával is. Nos, ekkor
kértem meg hajdani esztergomi osztálytársamat
és barátomat, Szentessy László
grafikus mûvészt, hogy rajzoljon egy olyan pécsi
képet, amelybol szitanyomatot lehet készíteni.
A témát illetoen javaslatom a Borsos Miklós
alkotta Janus Pannonius szobor volt a mögöttes Barbakánnal.
Õ ezt szívesen fogadta és mondta, hogy
van is az 1972 márciusában megszületett
szoborról egy fotója, ami még az öntõdében
készült, amint az öntõmester az utolsó
simításokat (cizellálás) végzi
rajta. (Elsõ képünkön.) Készített
is egy „skiccet”. (Második képünkön.)
Jóváhagyás után megszületett
a végleges rajz, amelyrol aztán a szitanyomat
készült. (Harmadik képünkön.)
1985 októberében rendben lezajlott a vesegyógyász
nagygyûlés és a megjelentek örömmel
vitték magukkal a jól sikerült pécsi
grafikát.
Egy év múlva, vagyis 1986-ban javasoltuk (H.J.,
R.J., S.T.) Tiszay Lászlónak, a Mecsek Tourist
egyik vezetõjének, hogy csináltassanak
egy mûvészileg igényes, vert érmet,
amely üzleti partnereik megajándékozására,
reklám céljára és szuvenírnek
egyaránt alkalmas. Tanácsunkat megfogadták,
és közvetítésünkkel megbízták
Rétfalvi Sándor szobrászmûvészt
az érem megalkotására. (A Mecsek Tourist
érmének részleteirõl lásd
a Pécsi Dénár 2008. februári,
80. számát.) És végül, ami
ebbõl a jelen témánkat illeti, az az,
hogy elérkeztünk az utolsó stációhoz:
az érem hátlapjára a fentebb leírt
szitanyomat ábrája került.(Képünkön.)
|
S.T. |
| |
|
| |
|
| |
| |
|
|
|
| A
100 éve alakult Pécsi Bélyeggyûjtõk
Egyesülete emléklapjáról
|
| |
| |
Az
elsõ emléklapon Pécs város önkormányzatának
épülete, a városháza látható.
A nyomat sárga bélyegpapírra készült.
A másodikon a pécsi Nemzeti Színház
épülete van, a nyomat lila bélyegpapira
készült. |
| |
|
| |
|
| |
Mindkét
emléklap mérete: 12x90 mm, 200 – 200 példányban
készült.
Tervezõje Huczek Boglárka. A nyomatok a pápai
Jókai Mór Városi Könyvtár
kivitelezésében készültek. |
| |
| |
| |
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
| |
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs
- pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
- numizmatika |
|
|
|
