|
|
|
 |
| Aktuális
híradó |
|
 |
 |
|
237.
híradó |
2021.
április 1. |
XXI.
évf. / 4. |
|
|
|
|
|
|
|
A
Pécsi Dénár
több mint 19 éve jelenik
meg!
Az elsõ szám 2001. augusztus 2-án látott
napvilágot.
Azért ez már valami… |
|
|
 Tejszövetkezetek
üzletrésze |
| CALEN
(CALES) feliratú, kelta kakasos hátlapú
obulus |
| Turul
2020 |
|
| |
|
Szem
|
|
|
|
Egy
újabb pécsi orvosi érem
Tápai Antal: Kukán Ferenc
|
| |
| |
Mármint
csak e sorok írójának új, ugyanis,
sajnos eddig nem volt tudomása róla. Az érem
pécsi vonatkozása „felfedezésének”
elõzményeirõl annyit, hogy a Huszár-Varannai
(H-V: Medicina in Nummis. Hungarian Coins and Medals Related
to Medicine, 1977) katalógusban Kukán Ferenc,
csak, mint szegedi szemész professzor szerepel, viszont
Bóna Endre katalógusa (Medicina in nummis Szegediensis,
1986) és Gömör Béla könyve (Orvosi
érmek gyûjteménye, 2020) egy-egy mondatban
utalnak Kukán Ferenc pécsi mûködésére
is, amirõl jómagam csak ezen utóbbi forrásból
értesültem.
Kukán Ferenc (*Érsekújvár, 1898
- †Szeged, 1971) munkásságáról
elõször Szabó Pál korabeli, sok
értékes tudnivalót és adatot közlõ
könyvében olvashatunk. (A M. Kir. Erzsébet
Tudományegyetem és irodalmi munkássága.
Pécs, 1940. A címlapját lásd képeinken!)
Egyebek mellett ezeket írta: A budapesti Pázmány
Péter Tudományegyetemen 1924-ben avatták
orvosdoktorrá, ezt követõen a pécsi
egyetem Szemklinikáján dolgozott, „kezdetben
mint díjas gyakornok, majd fizetéstelen tanársegéd
díjas gyakornoki illetményekkel, 1930 óta
mint díjas tanársegéd. Az 1928-29.-i
tanévet, mint a Collégium Hungaricum ösztöndíjas
tagja Bécsben töltötte, foleg a II. sz. szemklinikán.
1936-ban az Orsz. Társadalombiztosító
Intézet pécsi kerületi pénztáránál
osztályvezetõ szemész szakorvos lett.
1936-ban a pécsi egyetem tudományos munkásságának
elismeréséül magántanárrá
habilitálta. 1938-ban egyetemi adjunktus lett. 1939.
V. 31-én a kassai állami kórház
szemészeti osztályának fõorvosává
nevezték ki.” Eddig az idézet, amelybõl
kiderül, hogy tizenöt évet munkálkodott
Pécsett. Ezt követõen, az ötévi
kassai mûködés után 1945-tol Gyöngyösön,
1946-tól pedig Hódmezõvásárhelyen
volt kórházi osztályvezetõ fõorvos,
mígnem 1951-ben nevezték ki a szegedi egyetemen
a szemészeti klinika igazgatójává.
Számtalan tudományos közlemény,
róla elnevezett mûtéti eljárás
és szabadalom is fûzõdik nevéhez.
|
| |
|
| |
Az
érmet, amely szögletes mivolta miatt plakettnek
is nevezhetõ, 1969-ben, Kukán professzor nyugdíjba
vonulása alkalmából munkatársai
készíttették Tápai Antal szegedi
szobrászmûvésszel. Ezzel köszöntek
el fõnöküktõl. Az elõlapon
a portré kissé balra néz, a nyolcszögletû
plakett alsó felében olvashatjuk a köriratot:
DR. KUKÁN FERENC 1969 - . A hátlapon stilizált
emberi szem képe látható.*
A 102-108 mm nagyságú öntött plakett
anyagáról a Gömör katalógusban
nem olvashatunk, a H-V és a Bóna bronznak minõsíti,
míg a róla készült színes(!)
fotón szürke színûnek láthatjuk.
Ezért felmerül az emberben a gyanú, hogy
nem bronz az anyaga, hanem spiater, „magyarul”
szürke fém, azaz cink és alumínium
ötvözete, esetleg csekély réz hozzáadásával.
|
| |
|
| |
Az
Csak a Bóna katalógusban szerepel, hogy Tápai
készített egy tervezetet is, amibõl vélhetõen
csak egy példány született. Az egyoldalas,
100 mm nagyságú öntött bronz érmen
a profil portré balra néz, alatta DR. KUKÁN
FERENC / 1969. szöveg olvasható. A nyak alatt
TÁPAI névbevésés található.
Képeinken a nyolcszögletû plakett elõlapját
és az éremtervezetet mutatjuk be, míg
a plakett hátoldala, a szem címlapunkon
látható. |
Süle
Tamás |
| |
|
| |
| *A plakett eredeti fotóit kérésemre
Gömör Béla professzor bocsátotta rendelkezésemre,
amiért ezúton is köszönetemet fejezem
ki! S.T. |
| |
|
|
|
Tejszövetkezetek
üzletrésze
|
| |
| |
Az
elsõ világháború és következményei
szétzilálták a gazdaságot, a tejipart
is. A tejtermelés és feldolgozása, a
tej fogyasztóhoz juttatásának újraszervezésére
nagy szükség volt. Ezt a célt szolgálta
az 1922-ben létrehozott Országos Magyar Tejszövetkezeti
Központ (OMTK). Megalakulásánál
a mezõgazdasági tárca mellett a Hangya
szövetkezet és az Országos hitelszövetkezet
is bábáskodott. A szövetkezet szervezésére
a dánok által kifejlesztett mintát tekintették
irányadónak. 1925-ben 32, 1928-ban 60 szövetkezeti
fiókjában és 700 viszonteladónál
árulták a szövetkezet által termelt
tejet és tejtermékeket. 1932-ben, az addigra
270-re szaporodott tejszövetkezeti fiókot már
több központi feldolgozó telephely szolgálta
ki. A budapesti mellett a pécsi tejcsarnok is jelentõs
volt. Eredetileg 1886-ban a Magyar Gazdák Tejcsarnoka
közkereseti társaságként jött
létre, majd 1910-ben részvénytársasággá
alakult, 1927-ben az OMTK tulajdonába került a
Rákóczi u. 18-20 alatti épülete,
ahol a feldolgozás és árusítás
is helyet kapott. Az épület egy részét
már azóta lebontották.
A tejszövetkezet tagjai üzletrészt vásárolhattak
és ennek arányában részt vehettek
a tulajdonosi jogok gyakorlásában.
A tejesüvegen is jól látható az
OMTK jelzése.
|
|
|
| |
Az
üzletrész jegyek a 30-as években azonos
minta szerint készültek. A két baranyai
mellett bemutatunk egy gyomai és egy jászberényi
szövetkezeti üzletrészt is. Ismertebbek a
2 pengõs, 10 pengõs címletûek.
Nyilván nagyobb címletû is létezett.
Méretük 250 x 175 mm. A nyomtatását
Budapesten a Pallas Nyomda végezte.
A püspöknádasdi (1950-tõl lett Mecseknádasd)
feliratú üzletrész sorszámozott,
Kiszler Ádám és Gungl Ferenc által
aláírt és a püspöknádasdi
szövetkezet pecsétjével hitelesített.
1932 február 25-én fizették be. Hátoldalára
rávezették, hogy 1937.-ben a szövetkezet
hozzájárulásával átruházták
új tulajdonosnak. A szelvényén látható
FIZETVE felülbélyegzés igazolja, hogy 1932
és 1934 évre az osztalékot a tulajdonos
fel is vette. (Az osztalék szelvényeken a beváltási
idopont két évenként szerepel.)
A Püspökszenterzsébet (1949-tõl Erzsébet)
tejszövetkezet üzletrésze viszont sem számozva,
sem aláírva, sem bélyegezve nincsen.
Mivel ilyen forgalomba nem került üzletrészt
két példányban is ismerünk, de bélyegzettet
nem, ezért lehet, hogy nagyon kevés tag jelentkezett
és talán meg sem alakult.
|
Raýman
János |
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
| |
|
|
|
|
CALEN (CALES) feliratú, kelta kakasos
hátlapú obulus
|
| |
| |
Gyûjtõtársaimnak
ezúttal egy kakast ábrázoló apró
érmét (1.-2. ábra) szeretnék bemutatni.
(Sajnos csak gyenge minõségi fotót
küldött egyik ismerõsöm, de azért
még felismerhetõk az ábrák.)
A ló ábrázoláson kívül
nem gyakran fordul elõ, hogy a közép vagy
keleti kelta érmék hátlapján állatok
képe jelenne meg. Ezúttal azonban ez a helyzet. |
|
|
1.
ábra 2. ábra |
|
Az
obulus elõlapján (1. ábra) egy
jobbra nézõ fejet látunk, a hátlapon
(2. ábra) kakas, „csillag” ábrázolás
és CALEN felirat olvasható.
Az érme súlya 1.0 gramm, átmérõje
10 mm. Ezüstbõl készült. Valószínûleg
Észak-nyugat Magyarországon kerülhetett
elõ.
Ezt a típust Ladislav Kostur-Gergely Gáspár:
Katalog Keltských
Minci címû katalógusában
a 80.-81. sorszámok alatt tárgyalja. A bemutatott
obulus elõ- és hátlapja a 80. sorszámú
kakasos drachmához hasonlít a legjobban.
E pénzt készítõ kelta csoport
a kakast, a drachmán és obuluson is megjelenítette.
Az imitált korai drachmák hátlapjainak
éremképei szinte teljesen megegyeznek az eredeti
görög darabokkal, a CALES - legenda megjelenítésében
mutatkozik némi különbség.
Az ilyen típusú érmék elõlapján
kezdetben a balra nézõ Athéné
sisakos feje tûnt fel, melyet késõbb egy
hajfonatos férfifejre „cserélt”
a kelta vésnök.
Kostur-Gáspár: KKM katalógusa
egyébként 8 féle változatát
ismerteti a CALES obulusoknak.
Harald Jandrasits osztrák gyûjtõ az ezüst
CALES feliratú pénzek fõ típusait
röviden a következõképpen írja
le:
1. Elõlap: Fej balra - Hátlap:
kakas „csillag” nélkül
2. Elõlap: Fej balra - Hátlap:
„csillag” a kakastól jobbra
3. Elõlap: Fej jobbra - Hátlap:
„csillag” a kakastól balra,
CALEN (CALES) felirat jobbra.
A numizmatikusok – a mai ismereteik szerint - a közép
- boioknak tulajdonítják e tárgyalt kelta,
kakast ábrázoló obulust, melynek elterjedési
területe elsõsorban a mai Nyugat-Szlovákiában,
Kelet-Ausztriában (Marchfeld és környéke),
és talán Északnyugat-Magyarországon
is keresendõ.
Harald Jandrasits osztrák gyûjtõ a jó
ezüstbõl készült obulusok készítési
idejét a kb.: Kr. e. 220 és 180 közötti
idõpontra teszi.
Kostur és Gáspár katalógusában
a LT C1-C2 idoszakra datálja az ilyen típusú
érmék verését.
E típus elõképe valószínûleg
az itáliai Campaniában található
CALES városból származó, öt
gramm körüli, CALENO feliratú görög
bronzpénz (HN Italy - 453. MBC) lehetett,
melyet közvetlenül Kr. e. 268 után verhettek
(3.-4. ábra).
|
| |
|
|
| |
Kérdésként
vetõdik fel, hogyan jutott el ez a görög
pénz a közép - boiok által lakott,
fentebb megnevezett területekre, hogy mintaként
szolgálhasson a kelta vésnököknek?
Vajon egy Észak-Itáliában élõ
boi csoport hozta-e oda magával, vagy egyszerûen
kereskedelmet esetleg „zsoldpénzt” kell
sejtenünk az érme megjelenése mögött?
A biztos választ valószínûleg már
sohasem fogjuk megtudni. |
| |
Köszönöm Dr.
Torbágyi Melindának a lektorálást.
Külön köszönet jár V. J. éremgyûjtõ
társamnak, aki elküldte nekem a kakasos obulus
fotóit!
Felhasznált forrásanyag:
Harald Jandrasits: Obol Imitation CALES, Numismatik-café.
at, 2015. július 14.; Eva Kolníková:
Nemcice, ein Macht-, Industrie- und Handelszentrum der Latènezeit
in Mähren und Siedlungen am ihren Rande. Brno 2012,184.
oldal V. típus (H.: kakasábrázolás,
de másféle típus, az E.: szembenzõ
fej koszorúban).; Martí Hervera & Soler
y Llach árverés, 2015. április 30. Auktion
subasta 86, 2007. tétel; Ladislav Kostur-Gergely Gáspár:
Katalog Keltských
Minci, Argo Numismatika, Vydáni, 2018,
97-100. oldalak, 80. - 81. sorszámok. |
(vir
ex pannonia inferiore) J. M. |
| |
|
|
|
| Turul
2020
|
| |
| |
Megjelent
az 2020. évi Turul, a Magyar Történelmi
Társulat, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos
Levéltára és a Magyar Heraldikai és
Genealógiai Társaság Közlönye
2020 évben is négy számmal, 93. kötetként,
összesen 196 oldal terjedelemben.
A szokásos címer- és pecséttörténeti
cikkek mellett most is sok családtörténeti
leírással találkozhatunk a lapban. Talán
két írást emelünk ki, amelyek felé
az éremgyûjtõk is érdeklõdéssel
fordulhatnak, ezért felhívjuk rájuk a
figyelmet.
Az egyik dolgozat bár egy kicsit családtörténet
is, de a szabadkõmûvességre vonatkozó
adatai és a bemutatott szabadkõmûves érem
miatt a gyûjtõket is érdekelheti.
Fricz-Molnár Péter: Páholytörténeti
adalékok: szabadkõmûvesség a friedenliebi
Fritz család történetében. Turul,
93. kötet, (2020/4.) 154-165.
A másik írás már valódi
éremtani érdekesség, a Magyar Tudományos
Akadémia alig ismert és különleges
Wahrmann Mór jutalom érmének részletes
története.
Soltész Ferenc Gábor – Soltész
Márton. A Wahrmann Mór jutalomérem. Turul,
93. kötet, (2020/4.) 166-176
|
Figyelmükbe
ajánlja Raýman János |
| |
|
Kellemes
húsvéti ünnepeket kívánunk! |
| |
| |
| |
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
| |
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs
- pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
- numizmatika |
|
|
|
