Húsz évvel ezelõtt, 1999-ben jelent meg Jakó János hasonló címû és tárgyú könyve. Akkor az apropót a nyíregyházi Jósa András Kórház alapításának centenáriuma adta, míg most a 120 éves jubileum. Jakó János a kórház korábbi belgyógyász és hematológus osztályvezetõ fõorvosa több évtizedes kutató- és gyûjtõmunkája eredményeként az elsõ kötetben 100 orvosi érmet és a Függelékben 21 orvosi „éremszerû” tárgyat mutatott be. A mostani, a korábbival megegyezõ formátumú, szép kiállítású, jól szerkesztett, 108 oldalas könyvben 66 érem és a Függelékben 16 jelvény, zseton, cserép plakett stb. kerül bemutatásra a szükséges magyarázó szöveg kíséretében, színes ábrákon. Szerzõ a Bevezetésben írja, hogy továbbra is csak azoknak az orvosoknak, gyógyszerészeknek és laikus gyógyítóknak az érmeit közli, akiknek a munkássága rövidebb-hosszabb ideig, vagy teljes egészében a megyéhez kötõdik. Ugyancsak tudatja, hogy nem második, bõvített kiadásról van szó, hanem új adatokat tartalmazó újabb kötetrõl. A könyv a korábbival egyezõen a következõ fejezetekre oszlik: Személyi érmek, Intézmények érmei, Kongresszusi érmek és a Függelék. Ezek után az érmeken szereplõ személyek, intézmények, események és települések, valamint az érmeket megalkotó mûvészek névmutatója következik. Végül a felhasznált irodalom bibliográfiáját olvashatjuk.
A személyi érmek között - nem véletlenül! -, legtöbbször, vagyis háromszor a kórház- és múzeumalapító Jósa András, a megyei kórház névadója és az ugyancsak nagyhírû, Nagykállón született kórházalapító és igazgató, majd Budapesten belgyógyász professzor, Korányi Frigyes szerepel. (A korábbi kötetben is Jósáról és Korányiról ugyancsak azonos számú, 16-16 érmet láthatunk.) Jósa András portréját a róla elnevezett kórház emlékplakettjén, Hadházy Gergely alkotásán (címlapunkon), míg Korányi Frigyest a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyûlés róla elnevezett díj érmén mutatjuk be. A Korányi Frigyes-Díj alkotója Sirpa Ihanus finn származású, de 1987 óta Magyarországon élõ szobrászmûvész, aki Mátészalkán él és egyébként Bíró Lajos szobrászmûvész felesége.
Az összes, a kötetben szereplõ orvost terjedelmi okokból felsorolni természetesen nem tudjuk, de néhány kivételt tehetünk. Így pl. láthatjuk Pató Róza érmét dr. Szállási Árpád neves numizmatikusról és orvostörténészrõl, akinek portréja a MÉE idei, esztergomi vándorgyûlési érmén is szerepel. Nagyecseden született, majd orvosként két községben (Fábiánházán és Nagydoboson) is dolgozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, késõbb Esztergomban volt háziorvos. De említhetjük még dr. Bóna Endrét, aki Fritz Mihály két érmén látható, és akit a MÉE korábbi tisztségviselõjeként és numizmatikai könyvek szerzõjeként is ismerhetünk. Õ ugyancsak a megyében - több helyen is - volt háziorvos és fogorvos, majd késõbb Szegeden praktizált.
A Debreceni Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar (Nyíregyháza) Kövér András-Díj érmét képünkön mutatjuk be. A névadó a Debreceni Orvostudományi Egyetemen dolgozott, kezdetben az Élettani Intézetben, majd a Központi Kutató Laboratóriumban, végül egyetemi tanárként a Közegészségtani Intézetben. Részt vett a nyíregyházi Fõiskolai Kar szervezésében, ahol aztán éveken át oktatott is. Az érem alkotója Nagy Lajos Imre, aki Nyíregyházán él és dolgozik.
Végül eláruljuk azt is, hogy – örömünkre - a könyv szerzõjérõl, Jakó doktorról két érem található a kötetben. Az egyiket Horváth Sándor jegyzi és a portré mellett olvasható szövegbõl kiderül, hogy az apropó az ábrázolt 70. születésnapja volt. A hátlapon a körirat és középen a vízszintes sorok tudatják „egyszavasan” felsorolva Jakó doktor hovatartozását és sokrétû mûködésének témáit. A másik, kétportrés, kétoldalas érem elõlapján kórházi fõorvos utódjával, Szerafin László doktorral osztozik, míg a hátlap különleges formátumban elhelyezett szövege tudatja az alkalom mibenlétét, vagyis, hogy 2013-ban „HARMINC ÉVES A NYÍREGYHÁZI JÓSA ANDRÁS KÓRHÁZ HEMATOLÓGIAI OSZTÁLYA”. Az érmet a fentebb már említett Nagy Lajos Imre mintázta.

In memoriam Dr. Földes János