Aktuális híradó
  
231. híradó
2020. október 1.
XX. évf. / 10.
 
 
A Pécsi Dénár több mint 19 éve jelenik meg!
Az elsõ szám 2001. augusztus 2-án látott napvilágot,
2020. július 1-én pedig a 228. szám.
Azért ez már valami…
   Magyar Éremgyûjtõk Egyesületének küldött közgyûlése
        
2020.szeptember 26. MABÉOSZ. Székház
   Beszámoló és tisztújító közgyûlés
   A Magyar Numizmatikai Társulat vezetõsége a 2020.
        szeptember 17-én megtartott tisztújító közgyûlést követõen
   Még egyszer a Harsányi dombormûrõl
   Emlékkiállítás
   A Dunántúli Erdõgazdasági és Faipari Rt részvénye
 
150 éve született Boldog Batthyány-Strattmann László
a szegények orvosa

   Boldog Batthyány-Strattmann László születésnapjára
 
 
Batthyány-Strattmann László százötven éve, 1870. október 28-án, Dunakilitiben született, az egyik legismertebb nemesi családból. Érettségi után a bécsi egyetemen asztrológiát, földmûvelést, filozófiát és kémiát tanult. 25 éves korában határozta el, hogy beiratkozik az orvosi szakra, ahol 1900-ban szerzett diplomát. Közben megismerte Coreth Mária Teresia grófnõt, akivel 1898. november 10-én kötött házasságot. Felesége orvosi munkájában tevõlegesen is segítette.
Már 1901-ben Köpcsényben (ma Kittsee) saját költségén modernül felszerelt kórházat hozott létre. Naponta 80-100 beteget látott el. 1920-ban a trianoni béke miatt, amikor Nyugat- Magyarország egy részét Köpcsénnyel együtt Ausztriához csatolták, Körmenden, a családi birtokon telepedett le és a kastély egyik szárnyában megalapította második kórházát. Idõközben a szemgyógyászatra specializálódott. Ingyen, emberszeretetbõl gyógyított. 1931. január 21-én hosszan tartó betegség után hunyt el. Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát 2003-ban Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá. A róla készült érmeket részletesen a Pécsi Dénár 23. számában ismertettük. Most a legújabb érmének bemutatásával tisztelgünk emléke elõtt, de mielõtt erre rátérnénk, emlékeztetõül felsoroljuk a korábbiakat, annál is inkább, mert azok egyike szerepet játszik a mostani érem megszületésében is.
2018-ig az alábbi Batthyány-Strattmann László érmek voltak ismeretesek:
 
 
Az elsõ Batthyány-Strattmann Lászlót ábrázoló érem 1988-ban született meg, amely Kiss Sándor (1925-1999) alkotása. Az egyoldalas, 42,5 mm nagyságú vert portré érem ezüstbõl és bronzból készült (képünkön). 1989-ben Miletics Katalin mintázta meg az orvos arcmását, majd 1990-ben készítette Lesenyei Márta kétoldalas bronz érmét. 1991-ben Gyõr-Moson-Sopron megye önkormányzata Dr. Batthyány-Strattmann László Díj-at alapított. A Lebó Ferenc gyõri mûvész által mintázott, 95 mm-es öntött bronzérem elõlapján szembenézõ mellkép van. A hátlapon köriratban a megye neve, középen pedig koronás címere látható. A Díjjal évente egy egészségügyi dolgozó tüntethetõ ki. Valószínûleg 1991-ben készítette ismeretlen szerzõ azt a 100 mm-es bronz öntvényt, amelyen portré nincs, csak szöveg emlékeztet a szegények orvosára. A második Batthyány-Strattmann László Díj-at a népjóléti miniszter alapította 1992-ben. Tárgyi attribútuma egy 85 mm-es, egyoldalas öntött bronzérem, melyet Kampfl József mintázott. B. Kopp Judit 85 mm-es, egyoldalas öntött bronz érmének készítési dátuma ismeretlen. A nyolcadik éremnek az adta az apropóját, hogy 2003. március 23-án Rómában II. János Pál pápa boldoggá avatta a „szegények orvosát”. A 42,5 mm-es és 60 mm-es méretekben vert ezüst és bronzérem alkotója Bozó József.
Fentieken kívül tudunk még Jakó János cikkeibõl (Pécsi Dénár 2004. febr., 31. szám és 2005. ápr., 45. szám) egy cserép plakettrõl és egy jelvényrõl is, amelyek a boldoggá avatás alkalmából készültek.
Most pedig a legújabbról: „A Szombathelyi Egyházmegye* orvosi díjat alapított, melynek A test és a lélek orvosa – Boldog Batthyány László-díj elnevezést adták. A díjat 2018. január 22-én Körmenden adják át elõször” írta a Magyar Kurír. A kitüntetéssel kapcsolatban Székely János szombathelyi megyéspüspök kiemelte: „A Szombathelyi Egyházmegye mindig büszke volt a szegények orvosára. Személye és munkássága példa arra, hogy az elkötelezett keresztény életbõl, a mély istenhitbol kiemelkedõ orvosi szolgálat fakadhat. Külön is fontos az õ életébõl, hogy támogatta az elesetteket: a rászorulókat ingyen gyógyította, sot, lelki és anyagi támaszt is nyújtott számukra. Gyógyított lelket és testet egyaránt. Szeretnénk, ha a jövõben is ez a szellemiség vezetné a magyar orvosokat. Ezért alapítottuk a díjat, amellyel minden évben kitüntetünk egy, a hivatásában kiemelkedõ eredményeket elért, példaértékû szolgálatot teljesítõ orvost.” Elõször 2020-ban egy ápoló is megkapta a díjat.
 
 
A Batthyányról elnevezett legújabb díj tárgyi megtestesítõje egy 140 mm nagyságú, egyoldalas öntött bronz érem, melynek a körirata - BOLDOG BATTHYÁNY STRATTMANN LÁSZLÓ - TEST ÉS LÉLEK ORVOSA, a portré kissé jobbra néz, két oldalán a születés és halálozás évszámai láthatók: 1870 1931. Az érem alkotója néhai Kiss Sándor, akinek 42,5 mm nagyságú vert Batthyány érmét fentebb elsõként ismertettük. A mostani, 140 mm-es öntött érem minden bizonnyal a vert érem nagy gipszérõl készült, azzal a különbséggel, hogy a köriratát a Püspökség kérésére az alkotó felesége, Lesenyei Márta szobrászmûvész készítette (képünkön).
Batthyány-Strattmann László orvosi munkássága példaképül szolgálhat a ma orvosának is, így nem véletlen az sem, hogy három rangos díj viseli a nevét!
Süle Tamás
 
*Szerzõ ezúton is köszöni Császár István általános helynök és Fekete Szabolcs Benedek püspöki irodaigazgató uraknak a jutalomérem képének és a vele kapcsolatos adatoknak a megküldését!
 

Magyar Éremgyûjtõk Egyesületének küldött közgyûlése
2020.szeptember 26. MABÉOSZ. Székház

 
 
A küldött közgyûés, az elõzetesen a meghívóban szereplõ napirendi pontoktól kissé eltért. A MÉE elnöke, Csóka Ferenc a köszöntõje után, a fõtitkári beszámolót, a tájékoztatót az egyesület mûködésérõl és gazdálkodásáról is megtartotta. Ismertette és értékelte a 2019-es év eseményeit, majd a 2020-as év eddigi történéseit. Elmondta, az iroda kényszerbõl áprilistól szeptemberig, az újranyitásáig gyakorlatilag nem fogadhatta a gyûjtõket. Az irodával csak telefonon és e-mail-ben lehetett kommunikálni. Az elnökség ezt a furcsa helyzetet kihasználva, úgy döntött, hogy az irodát ez idõ alatt felújítatja. A felújításnál elég sok probléma merült fel az épület koránál fogva. Végül is a teljes felújítási költség 8,5 millió Ft. lett. Majd a küldötteket és a tagságot érintõ személyi változásokról számolt be. A Nyugat-dunántúli Régió titkár (Hencz János) és a fõtitkár (Lippai Zoltán) lemondtak tisztségükrõl. Ezután a napirendi ponttól eltérõen sokan jelentkeztek hozzászólásra. Soós Ferenc az MNT volt fõtitkára tájékoztatta a küldötteket, hogy 2020.szeptember 17-tol új vezetõséga van az MNT-nek. A felszólalók közül sokan foglalkoztak a MÉE. jövõjével, mivel a szombathelyi csoport kiválása tovább csökkentette az amúgy is fogyó létszámot. Majd dr.Lovei György vette át a szót és kérte, hogy az iroda által kiküldendõ SzMSz-t mindenki „rágja” át és minél elõbb tegye meg észrevételét. A mohácsi küldött meghívta a MÉE. tagokat a mohácsi október 11-i összejövetelre. Több küldött és titkár kiállt amellett, hogy szükség van egy országos szervezetre, és a MÉE-bõl nem fognak kiválni. Miután a megüresedett vezetõségi helyet minél elõbb be kell tölteni, a küldöttek döntöttek egy Jelölõ Bizottság felállítása mellett. Az elnök végszóként közölte, hogy a 2021.évi tagdíj nem változik, amelyet a küldöttek egyhangúlag elfogadtak. Még egy információt közölt az elnök: a mai naptól az iroda vezetését Mikó Gabriella látja el. Majd megköszönte a részvételt és bezárta a közgyûlést.
Kvéder László
Beszámoló és tisztújító közgyûlés
 
 
A Magyar Numizmatikai Társulat 2019. évi beszámoló közgyûlése – ami jelen esetben tisztújító közgyûlés is volt – 2020. szeptember 27-én sikeresen megrendezésre került a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében, ahol a résztvevõk a kötelezõ járványügyi elõírások figyelembevételével „szellõsen” elfértek. A beszámolókat és a 2020-as költségvetési tervet a közgyûlés elfogadta. Réthy László Jutalomérmet két személynek ítélt oda a közgyûlés: dr. Tóth Csaba és Soltész Ferenc Gábor részesült a kitüntetésben. A társult több jubiláló tagját (25, 30, 35, 40, 55, 60 tagsági év után) emléklappal köszöntötték.
A tisztújítás rendben lezajlott, a Jelölõ Bizottság javaslata alapján megválasztásra került az új vezetõség. A módosított új Alapszabályt a közgyûlés elfogadta.
Soós Ferenc
 
A Magyar Numizmatikai Társulat vezetõsége a 2020.
szeptember 17-én megtartott tisztújító közgyûlést követõen

 
 
Elnök:
dr. Pallos Lajos

Alelnök:
Rudolfné Horváth Teréz
dr. Kiss József Géza

Fõtitkár:
dr. Vida István

Fõtitkárhelyettes:
dr. Sallay Gergely Pál

Vezetõségi tagok:
Bene Attila István
Bertók Krisztina
dr. Juhász Lajos
Kovács Enikõ
dr. Nagy László Gábor
dr. Pandula Attila
Horváth Szulamit Emma
Ujszászi Róbert
Vámosi László
dr. Zombori Lajos

Felügyelõ Bizottság tagjai:
dr. Baloghné Ábrányi Hedvig
dr. Kovács J. Ildikó
dr. Prohászka László

Numizmatikai Közlöny fõszerkesztõje:
dr. Torbágyi Melinda

Acta Numismatika Hungarica fõszerkesztõje:
dr. Vida István
 
Még egyszer a Harsányi dombormûrõl
 
 
A Pécsi Dénár 229. számában „Érem helyett dombormû, DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ EMLÉKÉRE” címmel jelentettünk meg ismertetést a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának rangos szakmai díjáról. Akkor a bronz dombormûrõl azt írtuk, hogy „egy emberi koponyákat és egyéb csontokat tartalmazó „ásatási üreg” fölött háttal ülõ, könyvet olvasó férfialakot ábrázol.” Írásunkat pedig azzal fejeztük be, hogy sajnos a dombormû alkotóját nem sikerült azonosítani. Idõközben a díj névadójának fia, ifj. dr. Harsányi László, a budapesti Semmelweis Egyetem ismert sebész professzora elolvasván a cikket a következõkkel egészítette ki az abban foglaltakat: „A dombormû terve egyébként a sajátom, tehát teljesen laikus koncepció. Magyarázatként: 1. A nyilván szokatlan helyzetû, háttal ülõ alak a személyiségére jellemzõ, a külvilág felé megnyilvánuló zárkózottságot jelezné. 2. A könyv utalás az életét szintén meghatározó bibliofil tulajdonságára. 3. S miután szakmai érdeklõdése középpontjában a csontvázleletek alapján végzett személyazonosítás állt, a többi már nem szorul magyarázatra.” Majd, örömünkre a koncepció kivitelezõjére is fény derült. Íme:
 
 
„A kompozíciót végül Cakó Ferenc barátom (a jól ismert – gyurma, homok stb. – animációs filmmûvész) készítette.” (Emlékeztetõül közöljük a dombormû képét.) Végül örömmel említjük meg azt is, hogy Harsányi professzor maga és családja nevében megköszönte, hogy az édesapja emlékét megörökítõ reliefrõl tájékoztattuk a szélesebb gyûjtõi nyilvánosságot, mert (mint írta): „Ez valóban egy hivatásának élõ szakembert felidézõ, materializált emlék, s nem emlékérem; a célja az, hogy legalább szakmai körökben ne engedje feledésbe merülni a nevet és az ahhoz kapcsolódó szakmai életutat.”
Köszönjük Harsányi professzornak a dombormûvel kapcsolatos kiegészítõ sorait és elismerõ szavait!

Süle Tamás
 
Emlékkiállítás
 
 
A Baranya Megyei Rendõr-fõkapitányság kezdeményezésére 100 éves az állami rendõrség címmel emlékkiállítás nyílt szeptember 1.-én a siklósi várban baranyai aktív és nyugállományú rendõr relikviagyûjtõk, valamint a Baranya Megyei Levéltár és az Országos Rendormúzeum anyagából.
A vírushelyzetre tekintettel szûk-körû megnyitón Riegl Gábor, Siklós Város polgármestere köszöntötte a résztvevõket, majd dr. Gulyás Zsolt rendõr ezredes, megyei rendõrfõkapitány megnyitotta a kiállítást, és egyben megköszönte a gyûjtõknek, kiállítóknak munkájukat illetve a bemutatásra felajánlott tárgyakat.
A kiállított tárgyak között szolgálati fegyverek, egyenruhák, a rendõrség tagjai részére adományozott kitüntetések, sapka, iskolai és egyéb szolgálati jelvények, korabeli rendõrségi dokumentumok, valamint Baranya megye képeslapokon láthatók Ezek mellett a rendõrnõkrõl szóló tematikus fotókiállítás és Pécs város rendõrségi épületei maketten is bemutatásra kerültek.
A pécsi éremgyûjtõk közül Gergely Tibor kitüntetések, jelvények, Tóth Tibor Endre múlt századi baranyai városok képeslapon, Ott László jelvények, karjelvények, rendõrségi szabályzatok, míg Szucs Pál makettek bemutatásával vesz részt a kiállításon.
A Baranya Megyei Levéltár korabeli rendõrségi dokumentumokat és rendõrségi plakátot mutat be.
Az egyenruhákat és szolgálati fegyvereket Bánky Tibor és Börcsök Jenõ gyûjtõk bocsátották a kiállítás rendelkezésére.
Az idõszaki kiállítás megtekinthetõ december 31-ig a vár nyitvatartási idejében.
Siklós, 2020. szeptember 1.
OL
A képen balról: Gergely Tibor, Ott László és Nagy Imre Gábor
 
A Dunántúli Erdõgazdasági és Faipari Rt részvénye
 
 
A részvénytársaság Pécsett alakult 1922-ben. Központja Pécsett elõbb a Mária utcában, majd a Széchenyi téren volt. A két világháború között a Pécs környékét érintõ fakitermelés, fafeldolgozás és fakereskedelem volt a fõ tevékenysége. Elnöke elõbb gróf Széchényi Frigyes, (1875-1937) a fõrendiház tagja, majd Visnya Ernõ (1879-1942) a Pécsi Takarékpénztár vezérigazgatója, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, mintegy 30 pénzintézet és iparvállalat igazgatóságának tagja, számos civil szervezet mecénása. Az elnökség tagjai Ábrahám Gyula (1873-1953) a Pécsegyházmegyei Takarékpénztár igazgatója, Baumann Emil (1881-1948) a Pécsi Takarékpénztár igazgatósági tagja, a pécsi polgári kaszinó elnöke, sportmecénás, Sikora Gyula, a DGT szénbányák igazgató helyettese, és Pánczél Ottó. Korábban az állami erdõfelügyelõség tagja volt, a Mecsek Egyesület választmányi tagja. De a társaság ügyvezetõ igazgatója lett. Jogtanácsos dr. Szabó János (1883-1960) Zichy Gyula pécsi püspök jogtanácsosa. A tulajdonosok is földbirtokosok, üzletemberek voltak.
 
 
Az általunk ismert részvényt 1926. április 30-án állították ki 100 Pengõrõl. Érdekessége az igen kicsi sorszáma (0023). A ceruza felírása szerint a Nagyharsányi Kõbánya tulajdonában maradt meg. A részvényt a budapesti értékpapírokra szakosodott Posner nyomda állította elõ. Hitelesítésére szárazbélyegzõ és két aláírás szolgál. A baloldali aláírás Pánczél Ottóé.
A részvény értékét megváltóztatták, a lila bélyegzõ lenyomata szerint 1933. február 25-én megtartott rendkívüli közgyûlés határozata alapján a részvénytõkére befizetett névérték felét, 50 pengõt visszafizettek a tulajdonosoknak. Ezzel a részvény névértéke is felére 50 pengõre csökkent. A visszafizetést 1933. április 19-én hajtották végre.
A szelvények tanulsága szerint, a tulajdonos 1926-1933 között az osztalékot felvette.
A részvény mérete: 215 x 170 mm.
Raýman János
 
 
Értesítjük tagjainkat
és minden érdeklõdõt,
hogy vasárnap délelõtti összejöveteleink helye
az edd magad DEGESZ-re
újra várja vendégeit,
és minden vasárnap
9.00 és 10.00 óra között
a numizmatika iránt érdeklõdõket.
 
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán