Aktuális híradó
  
219. híradó
2019. október 1.
XIX. évf. / 10.
 
 
   Rétfalvi Sándor két pécsi fõmûve képeken
   Szent Eligiusz pécsi kiállításokon
   Ismeretlen „Kugelwange” típusú kelta bronz tetradrachmák?
 
Rétfalvi Sándor: Szt. Eligiusz
Rétfalvi Sándor szobrászmûvész Pécs Város Díszpolgára
 
 

A Pécsi Hírek c. hetilap a 2019. szeptember 2-ai számában tudósítást közöl a Pécs város napja alkalmából rendezett ünnepségrõl, ahol a városi kitüntetéseket adják át. A köszöntõk után, külön fejezetben olvashatjuk – egyebek mellett – a következõket: „Prof. dr. Rétfalvi Sándor a kortárs szobrásznemzedék kiemelkedõ tagja.” A Munkácsy Díjas Érdemes Mûvész 1968-tól hat évig a Mûvészeti Szakközépiskola mûvészeti igazgatója volt. Ezután a Janus Pannonius Tudományegyetem Rajz Tanszékének a vezetõje lett. 1990-ben egyik megalapítója volt a Pécsi Képzõmûvészeti Mesteriskolának, ahol késõbb a fémszobrászat szakot vezette. 2000-tõl, a Pécsi Tudományegyetem megalakulásától a Mûvészeti Kar Szobrász Tanszékét és a Doktori Iskola szobrászati programját vezette. Majd a Havi-hegyi korpuszt és a Székesegyház déli kapujának megalkotását és ezek városképi jelentõségét méltatja az írás. Mi még hozzátesszük, hogy e két legjelentõsebb köztéri alkotásán túl további szobrai is díszítik városunkat, mint pl. Romhányi György orvosprofesszor egész alakos megjelenítése a 48-as téren, vagy Kerpel-Fronius Ödön büsztje a Gyermekklinika elõtt. De sorolhatjuk tovább is: a színház elõtti szökõkúton a Komédia és Tragédia egész alakos bronzait, vagy az alagút mellett a Somogyi pince elõtti Bacchus szoborcsoportot és a Széchenyi téren a haranglábnál Szent Bertalan szobrát. Végül idézzük a cikk utolsó bekezdését: „A közgyûlés prof. dr. Rétfalvi Sándor, a pécsi képzõmûvészet meghatározó egyénisége részére tartalmas életmûvének, továbbá a város kulturális-közéleti fejlõdése terén végzett tevékenysége, a mûvészeti oktatás és képzés reformjában folytatott kiemelkedõ és eredményes munkájának elismeréseként a Pécs Város Díszpolgára címet adományozta.” Ehhez mi is gratulálunk!

 
 
Befejezésként megemlítjük, hogy az eddig megjelent méltatásokban nem esett szó Rétfalvi Sándor éremmûvészeti tevékenységérõl, ami pedig életmûvének ugyancsak jelentõs és értékes részét képezi. A hozzávetõlegesen negyven egynéhány érem változatos tematikát ölel fel: a portréktól kezdve a jutalomérmeken és intézmények medáljain át, események és különbözõ évfordulók megörökítéséig válogathatunk az öntött és a vert technikával készült alkotások között. Illusztrációként bemutatjuk a MÉE VII., 1976. évi, pécsi vándorgyûlési érmét, melynek elõlapján a székesegyházi románkori angyal, míg hátlapján a mohácsi csata 450 éves évfordulója van megörökítve. Címlapunkon a Pécsi Szt. Eligiusz Társság érmét mutatjuk be.
Egyébként a Rétfalvi érmek részletes katalógusa a Pécsi Dénár 2010. május 31-én megjelent 8. Melléklapjában található.
Süle Tamás
 
Rétfalvi Sándor két pécsi fõmûve képeken
 
 
A városképi jelentõségû, 220 cm nagyságú Havi-hegyi Korpuszt 1969-ben állították fel. A Székesegyház déli kapuit pedig 2000-ben avatta fel Mayer Mihály akkori megyéspüspök. A képünkön látható „Kapu 2000” c. könyv részletesen beszámol a külsõ, szõlõtõkét ábrázoló kétszárnyú bronzkapu és a belsõ kazettás kapu huszonkét ó- és új-szövetségi jelenetet ábrázoló, aranyozott bronz dombormû megszületésérõl. Ezen monumentális alkotások helyszíni megtekintését mindenkinek ajánljuk, maradandó élményt nyújtanak!
 
 
 
 

Szent Eligiusz pécsi kiállításokon

 
 
Pécs mûvészetkedvelõ közönsége és a Janus Pannonius Múzeum munkatársai kezdeményezésére megszületett az Országos Kisplasztikai Biennálé 1967-ben. Pécs város és Baranya megye vezetõi támogatásával kétévenként rendezett kiállítás-sorozat évtizedekig mutatta be a városnak a szobrászok, éremmûvészek és ötvösmûvészek újabb és újabb plasztikai munkáit.
Az elsõ Országos Kisplasztikai Biennálét 1967. október 5-én nyitották meg a Technika Házában, ahogy akkor a mai Csontvári Kiállításnak helyt adó épületet nevezték.
A kiállításon elsõsorban az újító szándékot és újszerû megoldásokat díjazták. A politika a szentek díjazásának sem kedvezett. De mégis az ötvösök, éremverõk, numizmatikusok patrónusának tartott Szent Eligiusz, Kótai József ötvös keze munkájából két alkalommal is bemutatásra kerülhetett, bár díjazásban nem részesült.
Elõször a VII. Kisplasztikai Biennálén 1981. július 12. -augusztus 30-ig láthattuk a remek kis Eligiusz szobrot. Második alkalommal pedig a XIV. Kisplasztikai Biennálén 1995. október 22. - november 19-ig a Sóstói Eligiuszt.
A kehellyel és ötvös kalapáccsal ábrázolt ötvös és pénzverõ mester, püspöksüveges, köpenyes alakját ábrázoló kis ezüstszobor 1977-ben készült a bemutatóra és 125 mm magas volt a kis márvány talpazatán. Ugyanekkor bemutatott Kótai még egy Eligiusz ezüstszobrot, amely 100 mm magas volt. Valószínû a második ábrán láthatót, amely szakasztott mása az elõzõnek.
 
 
A XVI. Kisplasztikai Biennálén bemutatott hasonló stílusban készített bronz szobra 1994-ben készült és Sóstói Eligius néven került a tárlóba. Mérete: 290 x 128 mm. Tulajdonképpen az elõbbi szoborhoz hasonló, de pásztorbotját is maga mellett tartja, miközben ügyel az alatta elhelyezkedõ öntõmunkát végzõ három alakra.
 
Kótai József 1940. február 13-án született Sopronban. Az Iparmûvészeti Fõiskolán tanult. 1975-tol viaszveszejtéssel öntötte munkáit. Elmélyült, gondos mûveibõl nem hiányzott a humor sem. Szobrai, érmei, ötvös díszdobozai mellet kiváló restaurátor is volt. Bûbájos Eligiusz szobrocskái, Eligiusz érmei az éremgyûjtõk elõtt mindig kedveltek és emlékezetesek maradnak.
/VII. Országos Kisplasztikai Biennálé Pécs, 1981. és XIV. Országos Kisplasztikai Biennálé Pécs, 1995. Katalógusok /.
Raýman János
 
Ismeretlen „Kugelwange” típusú kelta bronz tetradrachmák?
 
 
Nemrégiben két gyûjtõtársamnál három hasonló stílusú bronz tetradrachmára lettem figyelmes (1.-6. ábra), melybõl kettõnek (1.-4. ábra) majdnem ugyanaz az ábrázolásmódja. Megleptek a némileg eltérõ példányok, mert ilyeneket elõtte még nem láttam. Mivel az elõ- és hátlapok éremképén nem mindegyik ábra vehetõ ki tisztán, így – a felismerhetõ jegyek alapján – próbáltam õket a lehetséges típushoz hozzárendelni.
1. - 2. ábra
Bronz tetradrachma elõ - és hátlapja
Súlya 7.43 gramm, átmérõje 21.0 -23.8 mm, vastagsága 2 mm.
Az érme Dunaszekcsõn került elõ.

3.- 4. ábra
Egy másik hasonló bronz tetradrachma elõ- és hátlapja
Súlya 7.62 gramm, átmérõje 14-21 mm, vastagsága 2 mm.
A pénz Bátaszék környékén került elõ.

5. – 6. ábra
Bronz tetradrachma. Súlya 7.81 gramm, átmérõje 19-24 mm, vastagsága 2-3 mm.
Lelõhelye Dunaszekcsõ lehet.

 
7. - 8. ábra
„Kugelwange” típusú kelta ezüst drachma elõ - és hátlapja
Súlya 2.04 gramm, átmérõje 15 mm, vastagsága 2.2 mm.

 
Köszönetemet fejezem ki Dr. Torbágyi Melindának,a MNM Éremtára osztályvezetõjének a lektorálásért, Szingler József és F. J. gyûjtõtársaimnak az érmék fotóiért és az információkért!
Felhasznált forrásanyag:
Baranya és Tolna megyei gyûjtõk szóbeli közlései és érméik fotói.
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
 
Pap Tibor (t.sz.: 12749 / 112) Vajszlói tagunk a Baranyai Éremgyûjtõk mûködését anyagilag is támogatta.
A szervezet számlájára befizetett „Felajánlás”-t köszönettel megkaptuk!

 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán