Aktuális híradó
  
220. híradó
2019. november 1.
XIX. évf. / 11.
 
 
   In memoriam Tóth Sándor
   In memoriam Dr. Földes János
   A Dunai Vasmû Alkotói Nívódíja
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2019. november 24-én numizmatikai és filatéliai találkozót rendeznek
 
 
A Jósa András Kórház emlékplakettje
   Jakó János: Medicina in nummis Szabolcs-Szatmár-Beregiensis II.
   Nyíregyháza, 2019
 
 
Kiadó: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jósa András Oktatókórház
Könyvismertetés
 

Húsz évvel ezelõtt, 1999-ben jelent meg Jakó János hasonló címû és tárgyú könyve. Akkor az apropót a nyíregyházi Jósa András Kórház alapításának centenáriuma adta, míg most a 120 éves jubileum. Jakó János a kórház korábbi belgyógyász és hematológus osztályvezetõ fõorvosa több évtizedes kutató- és gyûjtõmunkája eredményeként az elsõ kötetben 100 orvosi érmet és a Függelékben 21 orvosi „éremszerû” tárgyat mutatott be. A mostani, a korábbival megegyezõ formátumú, szép kiállítású, jól szerkesztett, 108 oldalas könyvben 66 érem és a Függelékben 16 jelvény, zseton, cserép plakett stb. kerül bemutatásra a szükséges magyarázó szöveg kíséretében, színes ábrákon. Szerzõ a Bevezetésben írja, hogy továbbra is csak azoknak az orvosoknak, gyógyszerészeknek és laikus gyógyítóknak az érmeit közli, akiknek a munkássága rövidebb-hosszabb ideig, vagy teljes egészében a megyéhez kötõdik. Ugyancsak tudatja, hogy nem második, bõvített kiadásról van szó, hanem új adatokat tartalmazó újabb kötetrõl. A könyv a korábbival egyezõen a következõ fejezetekre oszlik: Személyi érmek, Intézmények érmei, Kongresszusi érmek és a Függelék. Ezek után az érmeken szereplõ személyek, intézmények, események és települések, valamint az érmeket megalkotó mûvészek névmutatója következik. Végül a felhasznált irodalom bibliográfiáját olvashatjuk.
A személyi érmek között - nem véletlenül! -, legtöbbször, vagyis háromszor a kórház- és múzeumalapító Jósa András, a megyei kórház névadója és az ugyancsak nagyhírû, Nagykállón született kórházalapító és igazgató, majd Budapesten belgyógyász professzor, Korányi Frigyes szerepel. (A korábbi kötetben is Jósáról és Korányiról ugyancsak azonos számú, 16-16 érmet láthatunk.) Jósa András portréját a róla elnevezett kórház emlékplakettjén, Hadházy Gergely alkotásán (címlapunkon), míg Korányi Frigyest a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyûlés róla elnevezett díj érmén mutatjuk be. A Korányi Frigyes-Díj alkotója Sirpa Ihanus finn származású, de 1987 óta Magyarországon élõ szobrászmûvész, aki Mátészalkán él és egyébként Bíró Lajos szobrászmûvész felesége.
Az összes, a kötetben szereplõ orvost terjedelmi okokból felsorolni természetesen nem tudjuk, de néhány kivételt tehetünk. Így pl. láthatjuk Pató Róza érmét dr. Szállási Árpád neves numizmatikusról és orvostörténészrõl, akinek portréja a MÉE idei, esztergomi vándorgyûlési érmén is szerepel. Nagyecseden született, majd orvosként két községben (Fábiánházán és Nagydoboson) is dolgozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, késõbb Esztergomban volt háziorvos. De említhetjük még dr. Bóna Endrét, aki Fritz Mihály két érmén látható, és akit a MÉE korábbi tisztségviselõjeként és numizmatikai könyvek szerzõjeként is ismerhetünk. Õ ugyancsak a megyében - több helyen is - volt háziorvos és fogorvos, majd késõbb Szegeden praktizált.
A Debreceni Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar (Nyíregyháza) Kövér András-Díj érmét képünkön mutatjuk be. A névadó a Debreceni Orvostudományi Egyetemen dolgozott, kezdetben az Élettani Intézetben, majd a Központi Kutató Laboratóriumban, végül egyetemi tanárként a Közegészségtani Intézetben. Részt vett a nyíregyházi Fõiskolai Kar szervezésében, ahol aztán éveken át oktatott is. Az érem alkotója Nagy Lajos Imre, aki Nyíregyházán él és dolgozik.
Végül eláruljuk azt is, hogy – örömünkre - a könyv szerzõjérõl, Jakó doktorról két érem található a kötetben. Az egyiket Horváth Sándor jegyzi és a portré mellett olvasható szövegbõl kiderül, hogy az apropó az ábrázolt 70. születésnapja volt. A hátlapon a körirat és középen a vízszintes sorok tudatják „egyszavasan” felsorolva Jakó doktor hovatartozását és sokrétû mûködésének témáit. A másik, kétportrés, kétoldalas érem elõlapján kórházi fõorvos utódjával, Szerafin László doktorral osztozik, míg a hátlap különleges formátumban elhelyezett szövege tudatja az alkalom mibenlétét, vagyis, hogy 2013-ban „HARMINC ÉVES A NYÍREGYHÁZI JÓSA ANDRÁS KÓRHÁZ HEMATOLÓGIAI OSZTÁLYA”. Az érmet a fentebb már említett Nagy Lajos Imre mintázta.

Süle Tamás
 
 
 
 
In memoriam Tóth Sándor
 
 
Ez év április 28-án, 86 éves korában elhunyt Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrász- és éremmûvész. Miskolcon született 1933-ban. Kisfaludi Strobl Zsigmond növendékeként 1959-ben végzett a Képzõmûvészeti Fõiskolán. Hódmezõvásárhelyen kezdett dolgozni. 1961-ben elvállalta a Szegedi Mûvészeti Szakközépiskola szervezését, majd több mint tíz évig tanított is itt. 1974-ben Nyíregyházán kapott mûterem lakást. 1977-ben megalapította a Nyíregyháza-Sóstói Nemzetközi Éremmûvészeti és Kisplasztikai Alkotótelepet. A kortárs magyar éremmûvészet egyik legjelesebb képviselõje volt, számos hazai és külföldi kiállításon vett részt, elnyerte VI. Pál pápa ezüstérmét és Ravenna város aranyérmét. Munkásságát 1982-ben Munkácsy-díjjal ismerték el. Hatalmas életmûve ezernél is több érembõl, számos köztéri szoborból és bronz dombormûbõl áll. Alkotásait a Magyar Nemzeti Galériától a Vatikáni Pápai Mûgyûjteményig világszerte számos rangos múzeum õrzi. Õ készítette Szegeden a Szent Gellért templom, Miskolcon a Minorita templom, Máriapócson a bazilika és Egerben a székesegyház bronzkapuit.
Jó barátom volt. Az 1980-as évek elején ismerkedtünk meg, s az ismeretség õszinte barátsággá „nemesedett”. Többször jártam nyíregyházi, majd Szegedre „hazatérése” után szegedi mûtermében. Készülõ érmeit megmutatta, véleményemet kérte és meg is hallgatta. Gyûjteményemben közel 80 orvosi érmét õrzöm. Pécsi vonatkozású érmei indokolják, hogy lapunkban is megemlékezzünk róla. Példaként Eisert Árpád, Hámori Artur, Pintér Nándor, és Szekeres László neves orvosok érmeit említhetem.
 
Rövid megemlékezésemet a számomra legkedvesebb érmének a bemutatásával zárom. A Megyei Elme- és Ideg-gyógyintézet (Nagy-kálló) 65 mm-es, kétoldalas, vert, aranyozott tombak jubileumi érmét 1995-ben készítette. Az elõlapon az intézet (az egykori megyeháza) barokk épületének utcai frontja látható, baloldalon lent az alapítás éve: MDCCCXCV, alatta 1995, a két évszám között TÓTH S, jobboldalon az „Országos Tébolyda” korabeli pecsét lenyomata. A hátlapon egymással szembenézõ, díszes hajkoronájú férfi és nõ mellképe virágzó faággal, baloldalon GL, a szomorú sorsú Gulácsy Lajos festõmûvész nevének kezdõbetûi, lent az általa „teremtett mesevilág” neve: NA’CONXYPAN. Jobb oldalon körirat, két sorban: AHOL KETYEG A LÉLEK, MINT AZ ÓRA, DE NEM MUTAT IDÕT, / IRTÓZTATÓ. A nõalak háta mögött TS mesterjegy.
Jakó János
 

In memoriam Dr. Földes János

 
 
1931. június 19-én született Somogyviszló községben. Nyomdaipari tanulóként, nyomdásznak tanult Pécsett a Szikra nyomdában. Ez határozta meg egész életében a könyvek iránti töretlen szeretetét. Hosszú évtizedekig gyûjtötte a mini-könyveket. Ennek kapcsán az ország több könyvkiadójával, nyomdájával állt kapcsolatban. Elismert gyûjtõként tartotta számon a szakma, több ezres nagyságú mini-könyv gyûjteménnyel büszkélkedhetett.
Késobb gyûjtési területet váltott, érdeklõdése a pécsi Zsolnay gyár termékei felé fordult. Ezen a területen is a "mini" ragadta meg fantáziáját és a gyár mini dísztányérjait gyûjtve tett szert jelentõs gyûjteményre.
János barátunk és gyûjtõtársunk maximalista volt a gyûjtésben is. Több alkalommal váltott gyûjtési területet, de amibe belekezdett azt nagy szorgalommal, kitartással és odaadással csinálta. Nem csak "összegyûjtötte" a dolgokat, hanem mindennek utána olvasott, gyujteményével párhuzamosan tudását is állandóan gyarapította.
De érdeklõdési köre sok más téma iránt is elragadta. Életének utolsó éveiben Janus Pannonius pécsi humanista költõvel, Hunyadi Mátyás királlyal és a gyermekkorához kötõdõ szigetvári Zrínyi Miklós hadvezérrel kapcsolatosan gyûjtött be sok-sok érmet, képet, könyvet stb...
Gyujteményét - bízva abban, hogy azt unokái és dédunokái továbbviszik – ápolta, gondozta haláláig, ami 88 éves korában 2019. szeptember 28.-án következett be.
Nyugodjék békében!
 
 
Ott László
 
A Dunai Vasmû Alkotói Nívódíja
 
 
Dunaújváros és névváltozataihoz tartozó numizmatikai emlékek teljességre törekvõ leírásában a Dunai Vasmû által 1993-ban kiadott Alkotói Nívódíj kitüntetés három fokozata szerepel, ábrákkal. Az éremkép Rodin híres Gondolkodóját ábrázolja. Felirata öt sorba tördelve ALKO- / TÓI NÍVÓ / DÍJ I. (Vagy II., vagy III.) / DUNAI / VASMU. Hátoldalán a DUNAFERR – DUNAI VASMÛ felirat között a Dunaferr D betûhöz hasonló emblémája látható.
Az öntött bronzérem átmérõje 83 mm. Bár nincsen mesterjeggyel ellátva, a tervezõjét a leírás megnevezte, Friedrich Ferenc helyi mérnök, amatõr mûvész munkája.
/Asztalos Andrásné: Dunaújváros numizmatikai emlékei 1950-2010. Dunaújváros 2011. 73. old. No. 077/
Most felbukkant egy hasonló szövegû, de eltérõ ábrájú nívódíj érem. /Darabanth 355. Gyorsárverés, 2019/
Ennek az éremnek az ábráján egy hajdani kohász látható, akinek az a feladata, hogy valamilyen érc fémtartalmát meghatározza. Ezért nevezték õket kémlésznek. A vizsgálathoz korábban az ércek fémtartalmát redukciós olvasztással, a fém mennyiségének teljes kinyerésével állapították meg. Ezt a célt szolgálták a régi kohászati laboratóriumokban a különbözõ fémolvasztó kemencék, amelyek segítségével a vizsgálat után keletkezett fém mennyiséget kellett csak pontosan megmérni. Az ábrán egy ilyen szögletes, falazott próbakemencét látunk, amely elõtt ül a vizsgálatot végzõ metallurgus. A füstölgõ kemencébe éppen egy ércmintát helyez be igen óvatosan. A nyíláson láng csap ki és füst gomolyog. Az elõbb leírt érem széttört felirata itt köriratba került, és jobban is olvasható: ALKOTÓI NÍVÓDIJ * III * DUNAI VASMÛ. Ez az érem is szignálatlan. Tehát biztosan nem lehet tudni ki készítette. Az elõkerült és bemutatott érem a harmadik fokozat jelét viseli, de ez esetben nyilván terveztek, vagy készítettek I. és II. fokozatút is.
Egyoldalas öntött bronz. Átmérõje 86 mm. (2. ábra)
Az érem betûit alaposan megvizsgálva, megállapíthatjuk, hogy nagy a hasonlóság az elõzõ éremnél látott betûk és a betûknél használt ékezetek elhelyezése között. Továbbá az érem számára kiválasztott ábra is azt sugallja, hogy ezt az érmet is a fémkohászat avatott mestere Friedrich Ferenc mintázta. Aki hegesztõ technológus, végül a vasgyár, a Dunaferr Kutatóintézetének lett a kutató mérnöke.

Friedrich Ferenc Sátoraljaújhelyen született 1946. június 12-én. A Duna Vasmûnél dolgozott 1963-tól. Elõbb fizikai munkát végzõ szakmunkás, majd technikus, késõbb A Nehézipari Mûszaki Egyetem Dunaújvárosi Fõiskolai karán szerezte meg szakmai képesítését. De amatõr mûvész, 1975 óta kiállította alkotásait. 1981-ban a Pécsi VII. Országos Kisplasztikai Biennálén is részt vett. 2004-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 2007-ben pedig mûvészeti munkáinak elismeréséül a Munkácsy díjat is megkapta. Szobrai gyakran geometrikus formák, melyeket általában hegesztéssel állított elõ. De számos érmet is mintázott.
 
 
A bemutatott érem képét átvette a bányászat és fémkohászat történetét számos képpel is ábrázoló nevezetes könyvbõl, Georgius Agricola 1566-ban kiadott Fémkohászatról írt munkájából. Ha megnézzük a könyv ábráját és az érmet, jól látszik, hogy igyekezett a mintázó mûvész minden részletet az érmen megjeleníteni.
/Georgii Agricolae de re metallica Libri XII. Basileae MCLVI. Azaz Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról. Az elfogadott fordítás inkább az egész könyvre utal és nem szó szerinti fordítás 120. ábra/
 
 
Az érem tehát valószínû az Alkotói Nívódíjra készült tervezet, vélhetõen ez is 1993-ban készülhetett. Ezért öntött változatainak száma aligha lehet több egy-két darabnál. Úgy gondolom a vasmû éremkiadásánál bábáskodó szakértõknek a mintát vizsgáló kohász nem nyerte el a tetszését, vagy a jutalmazásra nem tartották eléggé általánosnak. Talán ezért lett helyette a közismertebbnek tartott Gondolkodó ábrája a nyerõ. Tehát nem csoda, hogy a dunaújvárosi érmekrõl készült könyv írásakor nem került kézbe és így máig ismeretlen maradt.
Raýman János
 
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2019. november 24-én
numizmatikai és filatéliai találkozót rendeznek
 
 
A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete
Baranya Megyei Szervezete

2019. november 24-én (vasárnap) 8.00 – 13.00 között
a Delta Étteremben
Pécs, Indóház tér 2.
numizmatikai és filatéliai találkozót rendez
A találkozó helye a Pécsi Fõpályaudvar mellett, az Indóház tér nyugati oldalán található .

Azok a vendégeink, akik nem tagjai a MÉE-nek, vagy a Baranya Megyei Szervezetnek egy asztal igénybevételéért 3000,- Ft támogatást fizetnek.
Tagjainknak egy asztalt 1500,- Ft támogatásért biztosítunk.
Asztalt igénylõktõl érvényes tagsági igazolvány felmutatását kérjük.
Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158, e-mail: langerno100@gmail.com

A gépjármûvel érkezõknek az épület melletti parkolók a találkozó idején ingyen állnak rendelkezésre.
 
 
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán