Aktuális híradó
  
229. híradó
2020. augusztus 1.
XX. évf. / 8.
 
 
A Pécsi Dénár „kereken” 19 éve jelenik meg!
Az elsõ szám 2001. augusztus 2-án látott napvilágot,
2020. július 1-én pedig a 228. szám, így aztán:
19x12= 228
Azért ez már valami…
   A Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság részvénye
   Kelta lovas felemelt karral – A (Karancs) Lapujtõ típusú érme         egy újabb változata
   Bognár Görgy: II. János Pál pápa
   Újabb Baranya vármegyei kutyabárca
   Egy kis pajzánság…
   Berényi Zsuzsanna Ágnes: Történelem jelvényekben elbeszélve.         Az Elsõ Magyar Tûzzománc Jelvénygyár.
        
Gondolat Kiadó. 2015. p.118. (Könyvismertetés)
   Mirõl írt a pécsi sajtó 100 évvel ezelõtt, illetve 3 nappal ezelõtt?
 
A Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ EMLÉKÉRE díja

   Érem helyett dombormû
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ EMLÉKÉRE
 
 
Amikor négy évvel ezelõtt beszámoltam a Bajnóczky Díj megszületésérõl (Pécsi Dénár 2016, XVI / 3., pp. 4-5.), akkor az életrajzi adatokban jómagam is leírtam, hogy Bajnóczky professzor a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságától a Harsányi László Emlékérem kitüntetésben részesült. Értesülésem a PTE ÁOK Orvoskari Hírmondó 2014. évi októberi számában megjelent nekrológból származott. Miután Harsányi László is pécsi kötõdésû neves orvos volt, elkezdtem nyomozni a róla elnevezett emlékérem után, hogy beillesszem abba a katalógusba, amelyben az érmeken ábrázolt orvoskollégák vannak. Igyekezetem sokáig nem járt eredménnyel, mígnem ez évben a Bajnóczky család jóvoltából – köszönet érte! - megkaptam a korábban emlékéremnek hitt kitüntetés fotóját. Mielõtt ennek az ismertetésére rátérnénk, az alábbiakban vázolom Harsányi László (*1926 -†1992) (képünkön) életrajzát. (A kép forrása: Anthropológiai Közlemények 1992. 34. 1-2. sz. p. 157.)
Fõ kutatási területe az igazságügyi orvostani osteológia (csonttan) volt, ezen belül a csontvázleletek vizsgálata makroszkópos, valamint különbözõ mikroszkópos és szerológiai módszerekkel a személyazonosság megállapítása céljából. Iskoláit Budapesten végezte, 1951-ben szerzett orvosi diplomát. Ezt követõen a budapesti egyetemen az Igazságügyi Orvostani Intézetben dolgozott. 1977-ben nyert egyetemi tanári és intézetigazgatói kinevezést a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) Igazságügyi Orvostani Intézetébe, ahol, mint az orvosi kriminalisztika határterületeinek nemzetközileg is elismert mûvelõje tevékenykedett. Sok külföldi és hazai orvostársasági tagsága mellet tagja volt a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának, valamint az MTA Antropológiai Bizottságának. 1985 és 1991 között a POTE rektorhelyettese volt. Váratlanul hunyt el. (A fenti adatok forrása: Az Erzsébet Tudományegyetem és a jogutód intézmények professzorai. Pécs, 2000.)
 
 
A Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ EMLÉKÉRE elnevezésû díjának tárgyi attribútuma egy 24x16 cm nagyságú mészkõ alapra helyezett 15x12 cm nagyságú bronz dombormû (relief), amely egy emberi koponyákat és egyéb csontokat tartalmazó „ásatási üreg” fölött háttal ülõ, könyvet olvasó férfialakot ábrázol (címlapunkon). A dombormû alatt egy rézszalag látható, melyen DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ EMLÉKÉRE szöveg olvasható. (Itt jegyzem meg, hogy a Bajnóczky nekrológban olvasható „Harsányi László Emlékérem” elnevezés talán úgy születhetett meg, hogy a rézszalagon található szöveg EMLÉKÉRE szavához „hozzáképzeltek” egy M betût.) A mészkõ „posztamens” felsõ részén vízszintesen futó és kiemelkedõ szalagra ragasztják az aktuális kitüntetett nevét és az évszámot tartalmazó rézlemezt. Sajnos a dombormû alkotóját nem sikerült azonosítani.
Süle Tamás
 

A Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság részvénye

 
 
A részvénytársaságot 1896-ban alapították 100000 Korona alaptõkével. Eredetileg a Boltív közben mûködött, majd „hogy biztos hajlékot teremtsen a kiadásában megjelenõ Pécsi Naplónak” új nyomda építésérõl döntöttek. A Pilch Andor tervezte, szecessziós homlokzatú épületbe 1906-ban költöztek, és az államosításig itt mûködtek. Ezt követoen a Pécsi Szikra Nyomda üzemelt itt 1976-ig. A helyreállított mûemlék homlokzat a Munkácsy Mihály utca és Bercsényi utca sarkán ma már egy modern épületegyüttest takar.
Na, de az épület után térjünk a részvény bemutatására. Alapnyomata szürke középen egy nagyméretû 200-as és a díszes margó négy sarkában is a 200-as szám ismétlodik. A nyomat fekete: A PÉCSI IRODALMI ÉS KÖNYVNYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG és Ezen 200 Korona névértékû teljesen befizetett részvény bemutatójának mindazon jogokat biztosítja, amelyek a társaság részvényeseit az alapszabály értelmében megilletik. PÉCSETT. 1912. január hó 27-én. Igazgatósági tag és igazgatósági elnök aláírásával. Sorszáma 18.
 
 
A két piros nyomatú bélyegzés közül az egyik a névérték 1000 Koronára való módosítását és az elõvételi jog gyakorlását igazolja 1924-ben. A második a névérték 20 Pengõre való módosításról tájékoztat 1926-ban. A részvény osztalék szelvényt nem tartalmaz, feltehetõleg minden évben fizettek osztalékot.
Ijjász
 
Kelta lovas felemelt karral – A (Karancs) Lapujtõ típusú érme
egy újabb változata
 
 
A Pécsi Dénárban, a Baranya Megyei Éremgyûjtõk 166. híradójában már részletesebben bemutattam a (Karancs)Lapujtõ típusú tetradrachmát. Egyik gyûjtõtársam (M.N.) nemrég azonban olyan fotókat küldött nekem, mely a kelta katalógusokban nem található meg, és a típus egyik talán késõbbi változata lehet. Ezt a primitívebb, egyszerûbb éremkép és a kisebb súly is igazolni látszik. Az elõzõ cikkben bemutatott típus (1. és 2. ábra) Észak-Magyarországon, Szerencsen és környékén, valamint a Felvidéken, Szlovákiában, de az ország más északi tájain is több példányban került már elõ. A kelta érme nevét a Karancslapujton talált lelet után kapta: Lapujtõ típus. (Gyûjtõk „Karancs-hegyi, Karancsi” típusként is említik.) Göbl egyébként a „Buckelavers” (Cotini) „Bütykös (púpos) elõlapú” megjelölést használja erre az éremre (Göbl: OTA: 367). Egyes szakemberek szerint e típus valószínûleg a Kr. e. 2. században készülhetett. A feltételezések szerint az „Õsi” törzs verethette. Errõl az elõzõ cikkben is említést tettem.
1-2. ábra
 
3. ábra Az érme elõlapja
4. ábra Az érme hátlapja
 
Miben különbözik a már publikált típus a most közölt változattól?
Ha az elõlapját (3. ábra) vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy az egykori Zeuszfej tovább egyszerûsödött a már korábban bemutatott pénzhez képest is.

Nem állapítható meg egyértelmûen, de egyes gyûjtõk úgy gondolják, hogy van rajta egy az Audoleon típusok hátoldalára jellemzõ triszkelesz ellenjegy. Véleményem szerint a háromoldalú bemélyedéseket nem lehet ellenjegynek tekinteni.
A taglalt érme hátlapja (4. ábra) jelentõsebben eltér a 166. híradóban leírt Lapujtõ változattól. A ló ábrája egyszerûbb lett: alakja más formájú, a mellsõ lábak szinte vonallá egyszerûsödtek, a nyakon nem emelkedik ki a „nyakhám” , a ló sörényét két ponttal jelezte a vésnök. A ló elõtt egy elmosódott szimbólum látható. Szembetûnõ különbség azonban, hogy a felemelt karú lovas alakja teljesen eltûnt a hátlapi éremképbõl. Ez utóbbi tényt nem lehet az elhasznált verõtõ rovására írni.
(A bemutatott pénz végsõ soron akár az OTA: 358-as óhutai típusnak is lehetne az egyik változata, ahol nincs lovasábrázolás, viszont a ló felett egy pontokból álló „koszorú” van, aminek néhány pontja ezen a darabon is látszik. Talán a két típus közötti átmenetnek is lehetne tekinteni. )
Az érme súlya 10.97 gramm, átmérõje 19 mm, vastagsága 5 mm. A pénz jelenlegi tulajdonosa egy kereskedõtõl vette a tetradrachmát, így annak lelõhelye ismeretlen.
Köszönöm Dr. Torbágyi Melindának, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára fõosztályvezetõjének a lektorálási munkát, és tanulmányozásra küldött Óhuta típusú érmék hátlapját, valamint gyûjtõtársamnak az érme fotóit!
Felhasznált forrásanyag:
J. M. : Kelta lovas felemelt karral – A (Karancs)Lapujto típusú érmék, Pécsi Dénár, 2015. május 1, 166. híradó, 8. oldal; valamint M. N. gyûjtõ közlése.
 
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
Bognár Görgy: II. János Pál pápa
 
 
II. János Pál személyében a pápaság kétezer éves történetében, 1991-ben elõször járt hazánkban római pápa. Látogatásának emlékét sok érem õrzi. Az esztergomi jelenlétét megörökítõ egyik éremnek eddig csak a grafikai megörökítését láthattuk (Soltész F.: Az Érem 1994/1.) Ezért most közreadjuk Bognár György aranyozott bronz, 65 mm nagyságú vert érmének fotóját. Az elõlapon Benczur Gyula Vajk megkeresztelése címû, 1875-ben festett képe látható. Az értékes medált, örömére e sorok írója a minap dr. Leitner József, hajdani esztergomi iskolatársától kapta ajándékba.
S.T.
 
 
 
Újabb Baranya vármegyei kutyabárca
 
 
Nemrég került gyûjteményembe Baranya vármegye 1917-es kutyabárcája. A Pécsi dénár 14. számú melléklapjában (2014. dec. 30.) jelent meg Raýman János „A pécsi és baranyai ebbárcákról” szóló katalógusa, mely ezt a kiadást nem ismeri, ezért közlöm leírását.
 
 
Az elõlap szélén vonalszegély található. A felsõ részen, ívelten „BARANYAVÁRMEGYE” felirat szerepel, alul pedig utólag beütött sorszám látható. A hátlapon négykaréjos keretben balra nézõ, lógó fülû kutyafej, alatta „1917” évszám. Az ebbárca mérete 36 x 30 mm. Anyaga nikkelezett ón.
Molnár Mihály
 
Egy kis pajzánság…
 
 
II. Kamasz koromban kezdtem a gyûjtést. Régi nagy öregjeinktõl tanultam meg, hogy becsüljem meg a hajtatlan 10 pengõst. Ha középen hajtatlan, a jobb felsõ sarka lehet, hogy szamárfüles.
Ijjász István
 
 
 
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Történelem jelvényekben elbeszélve. Az Elsõ Magyar Tûzzománc Jelvénygyár.
Gondolat Kiadó. 2015. p.118. (Könyvismertetés)
 
 
1899-ben az erzsébetfalvi Közmûhelytelepen a kötet szerzõjének apai nagyapja Berger Márkus megalapítja az Elsõ Magyar Tûzzománc Kézelogomb és Jelvény – gyárat.
A gyárat és a jelvénykészítést fia, Berényi Lajos folytatta és nagy szakmai hozzáértéssel és szorgalommal sikerült egy jól mûködõ, nyereséges vállalkozást létrehoznia.
A könyvben szereplõ „Iparigazolvány”-on, melyet Berényi Lajos nevére állítottak ki, szerepel egy záradék, amely szerint „Az ipart gyermeki jogon Berényi Zsuzsanna folytatja”, és így haláláig õ vezeti a családi vállalkozást.
A családtörténeten kívül a kötet leírja a jelvénykészítés technikáját, ennek menetét, bemutatva ezen folyamatok gépeit, eszközeit.
 
 
A gyár legfontosabb terméke a minden gyûjtõ által ismert tûzzománc technikával készült jelvények nagy száma.
A szerzõ a kezdetektõl a kettõezres év elejéig vázlatosan ismerteti a három nemzedék által készített jelvények sokféleségét, az elsõ világháborúban rendelt katonai-, a háborút követõ idõszakban gyártott zömében turista jelvényeket, és a minden korban aktuális politikai jelvényeket. A Berényi Jelvénygyár készített sportérmeket és trófeákat is, és nagy számban szépen kivitelezett iskolajelvényt is.
A kötet több mint 300 színes fotón mutatja be a gyárat, az üzemeltetõ családot és nagyon sok jelvényt. Sajnos a jelvényfotók nagy része nem adja vissza a Berényi jelvények precíz kidolgozását, igazi szépségét.
A kötet melléklete egy DVD lemez, ami több mint 900 képet tartalmaz, melyek nagy része jpg fotó illetve dokumentum kép. A lemez „szerkesztése” egy kissé eklektikusra sikerült.
Hágen
 
Mirõl írt a pécsi sajtó 100 évvel ezelõtt, illetve 3 nappal ezelõtt?
 
 
1920 nyarán még Pécs szerb katonai megszállás alatt volt. A törvényes fizetõeszköz az egyszer bélyegzett korona bankjegy. Ekkor kezdõdött a koronával felülbélyegzett dinár bankjegyekkel az osztrák-magyar koronák kicserélése. Pécset a pénzhiány pótlására a városi 2 és 5 koronások kiadása.
          Dunántúl 1920.07.10.
A városi két koronások forgalomba hozatala. A városi két koronások ma készültek el a pécsi irodalmi és könyvnyomdai részvénytársaság nyomdájában. …A város fõpénztára hozza forgalomba. A kereskedõk, iparosok és más érdekeltségek testületeik útján jelentsék be szükségleteiket Katics Antal aljegyzõnél.
          Dunántúl 1920.07.11.
Amerika pénzét félti…az európai államoknak adott közel tíz milliárd dollár kölcsön kamatait nem kapták még meg.
          Dunántúl 1920.07.15.
Pécsiek pénzhamisító bandája Kaposváron. …Két Kaposváron letartóztatott pécsi kereskedõnek a demarkációs vonalon innen is vannak cinkostársai.
          Dunántúl 1920.07.16.
Több száz milliós bankjegyhamisítás Bratislaván. … Hamis ötezer koronás bankjegyeket fedeztek fel.
          Dunántúl 1920.07.21.
A városi öt koronásokat eredetileg fehér papíron, sárgásbarna alapnyomatúnak tervezték. … A tanács megváltóztatta az eredeti színösszetételt. …Augusztusra az öt koronások is forgalomba kerülnek.
          Dunántúl 1920.07.30.
Az egy és két koronások rövidesen kikerülnek a forgalomból az SHS területén, ... azokat korona-dinárokkal pótolják.
 
Mirõl írt a pécsi sajtó 3 nappal ezelõtt?
 
Érmekkel juthat el a tisztelet a hõsökhöz. Új 10 és 20 forintos érméket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank a koronavírus-járvány elleni védekezésben kiemelkedõ szerepet vállalók munkájának elismerésére és tiszteletükre. Az új érmék névértékes oldala ugyanaz maradt, a túloldalon Magyarország felirat olvasható, alatta szív alakot formálva a vészhelyzetben helytálló különbözõ foglalkozásúak sematikus ábrázolása jelenik meg, alatta pedig Tisztelet a hõsöknek felirat olvasható. Az emlékérmék 2-2 millió példányszámban jelennek meg.
Új Dunántúli Napló, 2020. 07. 28.
 
 
Értesítjük tagjainkat
és minden érdeklõdõt,
hogy vasárnap délelõtti összejöveteleink helye
az edd magad DEGESZ-re
újra várja vendégeit,
és minden vasárnap
9.00 és 10.00 óra között
a numizmatika iránt érdeklõdõket.
 
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán