|
|
 |
Aktuális
híradó |
 |
 |
 |
|
235.
híradó |
2021.
február 1. |
XXI.
évf. / 2. |
|
|
 |
|
 |
|
 |
A
Pécsi Dénár
több mint 19 éve jelenik
meg!
Az elsõ szám 2001. augusztus 2-án látott
napvilágot.
Azért ez már valami… |
 |
|
Kelta
„Varadin” (Varasd) típusú obulusok
ló-ábrázolásokkal |
Új
könyv
Elek Miklós:
Veszprém megye papírpénz helyettesítõi
(1849-2020) |
Egy
jelvény átalakulása |
Tájékoztató |
 |
|
|
Az elsõ és a századik érem
Gömör B.: Orvosi érmek gyûjteménye
c. könyvébõl
1. Boehm, Joseph Daniel: Stifft, Andreas Josef, 1834
100. Árkosi Nagy Judit: Berend Miklós, 2019
|
|
 |
|
Könyvismertetés.
Gömör Béla: Orvosi érmek gyûjteménye
|
|
|
Kiadja:
GMR Reklámügynökség. Budapest, 2020
B/5 formátum, 220 oldal, színes képek.
Mûtárgy-fotó: Gömör Tamás
|
A
szerzõ, Gömör Béla budapesti reumatológus
professzor már többször is szerepelt a Pécsi
Dénár hasábjain, ugyanis õ nem
csak orvosi szakmájának kitûnõ
reprezentánsa, hanem a különbözõ
képzõmûvészetek (festészet,
fotó, szobrászat, éremmûvészet)
nagy kedvelõje és értõje is, amirol
most megjelent könyvével is tanúbizonyságot
tett.
A Bevezetés-ben – egyebek mellett - ezeket írja:
„A numizmatikai közlemények és könyvek
stílusa, nyelvezete – a szakszerûség
jegyében – általában rendkívül
száraz. Meg nem tagadva magamat, egyrészrõl
igyekszem az adatközlési pontosságot betartani,
másrészrõl a mondanivalóban teret
engedek az érdekességeknek és szabadabb
stílusnak… Ez alkalommal kereken 100 orvosi jellegû
érem, illetve plakett, mint gyûjteményi
rész bemutatásáról van szó,
de a hangsúly továbbra is a háttéren
van, tehát a fõ cél az orvostörténeti
és részben a mûvészeti adatok ismeretterjesztése.”
A fenti idézet jól foglalja össze szerzõ
célkitûzését, amiért orvosi
éremgyûjteményét közkinccsé
teszi.
A tartalmi kérdéseket tekintve azt olvashatjuk,
hogy a személyi érmek között az orvosi
hivatást gyakorlók mellett, szerepel pl. a festõmûvész
Csontváry, aki eredetileg gyógyszerész
volt, vagy Medgyessy Ferenc, aki orvosi diplomával
rendelkezett ugyan, de szobrászmûvész
volt, míg hírneves írónk, Németh
László is orvosi végzettséggel
bírt, azért kerülhetett bele ebbe a válogatásba.
A személyi érmeken kívül a gyûjtemény
részét képezik a jutalomérmek,
az intézményi (pl. kórházak, klinikák),
az orvostársasági és a kongresszusi érmek
is. A fentebbi felsorolásból látszik,
hogy ez a gyûjtemény ugyancsak széles
skáláját vonultatja fel a „medicina
in nummis” témakörébe sorolható
medáloknak. A személyi (portrés) érmeken
nagy neveket láthatunk, mint pl. Semmelweis Ignácot,
Szent-Györgyi Albertet, Korányi Frigyest és
Sándort, Batthyány-Strattmann Lászlót,
vagy Schweitzer Albertet, hogy csak néhányat
említsünk közülük. Figyelemmel
a szerzõ szakterültére, nem meglepõ,
hogy a felsorolt 100 érem 24 %-a reumatológiai
és fizioterápiai témájú.
A kötetben 63 mûvész száz alkotását
láthatjuk, melyek közül hét Madarassy
Walter, hat Bognár József, míg három-három
Berán Lajos és Reményi József
nevéhez fûzõdik, de szerepel a mûvészek
névsorában mások mellett Borsos Miklós,
Ferenczy Béni és Pátzay Pál is.
Lokálpatriotizmusunk okán külön említjük,
hogy a kötetben szereplõ orvosok közül
az elsõ magyar közegészségtan professzor,
Fodor József középiskolai tanulmányait
Pécsett a Ciszterci Rend Fogimnáziumában
(ma Nagy Lajos Gimnázium) végezte, ahol 1860-ban
sikeres érettségi vizsgát tett. A pécsi
egyetemen pedig 1924-tol Heim Pál volt a gyermekklinika
elsõ igazgató professzora, míg Jendrassik
Loránd a belgyógyászati klinika laboratóriumát
vezette. De – örömünkre – pécsi
mûvészek alkotásai is szerepelnek a kötetben.
Így Soltra Elemér a Magyar Orvostörténelmi
Társaság Orvosi Numizmatikai Szakosztálya
25 éves jubileumi érmét, míg Palotás
József az elõbb említett szakosztály
jegyzõjének a budapesti Semmelweis Orvostörténeti
Múzeum muzeológus-numizmatikusának, Csoma
Máriának az érmét alkotta meg.
Végül Rétfalvi Sándor a pécsi
I. számú Belgyógyászati Klinika
75 éves jubileumi érmével szerepel a
könyvben. (Lásd képeinken.)
A kötetben minden érem minden numizmatikai adata
megtalálható, és amirõl külön
is szólnunk kell, minden érem színes
fotóját külön oldalon láthatjuk.
A képek, néhány kivételtol eltekintve,
nem méretarányosak, hanem a valósnál
nagyobbak és általában kiváló
minõségûek, ami lehetõvé
teszi az érmek szépségének élvezetét
és legapróbb részleteiknek a tanulmányozását
is. Mindez köszönhetõ a szerzõ fiának,
Gömör Tamásnak, aki – tudomásunk
szerint - profi fotográfus.
A teljesség kedvéért megemlítjük,
hogy a címlapunkon látható 1. sorszámú
érem alkotója, az a Boehm, Joseph Daniel, aki
az 1845-ben Pécsett tartott Magyar Orvosok és
Természetvizsgálók vándorgyûlési
érmét is mintázta. Visszatérve
az 1. számú éremre, idézünk
a könyvbõl: „Természetesen el kell
fogadni, hogy ennek a 186 évvel ezelõtt született
éremnek az alkotóját Boehm-öt osztrák
éremmûvésznek minõsítik,
hiszen 19 éves korától a monarchia fõvárosában
élt, és további sikeres életútja
is ott zajlott, de azért Böhm József Dánielként
a Felvidéken, Szepesolasziban született és
Locsén kezdett rajzolni és faragni.” Az
érmen ábrázolt Stifft, Andreas Josef
pedig osztrák orvos volt, aki I. Ferenc császár
és magyar király háziorvosa is volt egy
ideig. Míg a 100. érem képén annak
a Berend Miklós (1870-1919) budapesti gyermekorvosnak
a portréját látjuk, akit 1919. június
24-én akkor lõttek le a Tanácsköztársaság
vörös õrei, amikor Pesten az Eskü téri
(ma Március 15. tér) lakásából
beteghez indult. Halála után kifosztották,
majd tetemét a Dunába dobták…Az
érmet Berend doktor unokája, Berend Katalin
gyermekorvos készíttette nagyapja halálának
100. évfordulójára.
Végül, véleményünket összefoglalva
azt mondhatjuk, hogy küllemében szép, tartalmában
érdekes és értékes könyv
született, amibõl az orvostörténelem
és a numizmatika iránt érdeklõdõk
is sok új ismeretet szerezhetnek.
|
Süle
Tamás |
|
|
|
|
|
 |
|
Kelta
„Varadin” (Varasd)
típusú obulusok ló-ábrázolásokkal
|
|
|
A
„Varadin” típusú érmek
is – mint általában a kelta éremtípusok
– lelõhelyrõl kapták az elnevezésüket.
1843-ban került elõ egy kincslelet a horvátországi
Varadintól 17 km-re, mely 109 db tetradrachmát
tartalmazott, és köztük ilyen típusúak
is voltak. Ezek az érmek az ún. Apollo fejes
csoportba tartoznak, melyeket Karl Pink a Noricumhoz sorolt,
és korábban még Robert Göbl is ilyen
név alatt tárgyalta õket, mint kelet
- noricumi veretek. Késõbb már õ
maga is a tauriscusokhoz sorolta ezt a típust, és
általában a hátlapon csak lovat ábrázoló
Apollo fejes érméket Peter Kos, Ivan Mirnik
kutatásai nyomán.
A „Varadin” típus a legkorábbi
tauriscusi éremverés, még óvatos
becsléssel is a Kr.e. 2. század elsõ
felére tehetõ, és már tartoztak
hozzá obulusok, melyeknek elõ- és hátlapján
ló-ábrázolások variációi
láthatók. Ezek csoportosításával
Peter Kos szlovén professzor is foglalkozott, aki angolul
írt munkájában részletesen bemutatja
az általa már ismert Varadin típusú
aprópénzeket.
Ezúttal a Varadin típusú obulusok
két variációját mutatnám
be:
|
|
1.
Elõlap: Ló balra, hátlap:
Ló jobbra
Súlya 0.94 gramm, átmérõje 10
mm, vastagsága 1.5 mm
Irodalom: Kos 2016. Varasdin A 2. csoport 8. típus
Lelõhelye Bonyhád környéke. (1.-2.
ábra)
|
|
1.-
2. ábra
|
|
A
másik variációs típus a „Ló
balra - Ló balra” típus, melyet Harald
Jandrasits osztrák gyûjtõ is közölt
már egyik internetes cikkében. Ebben a következõ
szakirodalmakra hivatkozik:
Kos 1976, p. 220 (tab. II.1), KNS, Celje 739, p. 30, tab.
22.13; Kos 2015, cat. 17 |
|
2.
Elõlap: Ló balra, hátlap:
Ló balra (3. – 4. ábra).
Súlya 0.76 gramm, átmérõje 8 mm.
|
|
3.-
4. ábra
|
|
A „Ló balra –
Ló jobbra” típus gyakoribb, a
másik variációból „Ló
balra – Ló balra”
eddig kb. három példány vált ismertté
(Harald Jandrasits). Utóbbiból mind a három
példányt részben azonos verõtövekkel
készítettek.
A Varadin típusú aprópénzek
is a tetradrachmák éremképeit utánozták,
utóbbiakat tehát az obulusok elõképének
kell tekintenünk. Harald Jandrasits szerint e típusokat
valószínuleg Kr. e. 150 és Kr. e. 140
között verhették, Peter Kos a Kr.
e. 2. század 2. negyedére keltezi ugyanezen
érméket. A bemutatott Varadin váltópénzeknél
mindenképpen felvetõdik az a kérdés,
hogy a lovak ábrázolásához miért
használtak az elõ- és hátlapokon
különbözõ verõtöveket, miért
nem egy típusút, hiszen így egyszerûbben
lehetett volna az érméket elkészíteni?
A választ erre a kérdésre persze már
sohasem fogjuk megtudni.
Köszönöm
Dr. Torbágyi Melindának a lektorálást
és a kiegészítéseket, Harald Jandrasits
osztrák numizmatikusnak a témáról
írt internetes cikkét és fényképeit,
valamint egy gyûjtõtársamnak az egyik
bemutatott érme (1.-2. ábra) fotóit!
Felhasznált forrásanyag: Harald Jandrasits:
Tauriskisches Kleinsilber des Typs Warasdin, Numismatik-café.at,
2017. szeptember 11.; -Bernward Ziegaus: Kelten Geld, Sammlung
Flesche, München 2010, 220. nr. 580.; Peter Kos –
Ivan Mirnik: The Kriovljan (Varadin) hoard, VAMZ,
3. s. XLIV (2011) 77-130, Peter Kos: Small Tauriscan silver
coin of the Varasdin type, Arheoloski Vestnik 67 (2016) 371-386.
(vir ex pannonia inferiore) |
J.M. |
|
|
 |
|
Új
könyv
Elek Miklós: Veszprém megye papírpénz
helyettesítõi (1849-2020)
|
|
|
Elek
Miklós: Veszprém megye papírpénz
helyettesítõi (1849-2020) Pápa, Jókai
Mór Városi Könyvtár. Jókai
Füzetek, 2020. 96. 100 oldal. |
|
Mint
Az elmúl év végén került
ki a nyomdából Elek Miklós füredi
gyûjtõ könyve, egy újabb megye papír
pénzhelyettesítõ kiadványainak
összegyûjtött adataival. A törvényes
fizetõeszközön kívül használatos
pénzeket szétválasztotta és szükségpénzek,
helyi pénzek, alkalmi pénzek megnevezésû
csoportonként tárgyalja, amelyet még
kiegészített az egyéb, tisztázatlan
funkciójú pénzekkel és a napjainkban
használatos vásárlási, étkezési
utalványokkal. A pénzféleségekrõl
készített rövid összefoglaló
már a helységnevek betûrendje szerint
követi egymást.
A bibliográfia után következik a katalógus
szöveges része, helységenként és
hasonló módon, de a képek is külön.
|
|
|
|
Érdekes
és nem helytelen a pénzhelyettesítésre
szolgáló kiadványok felosztása
pénzféleségenkénti bontásban.
Ma sokan azt gondolják ezeknek a gyûjtõ
fogalma a szükségpénz. De az tény,
hogy nem minden helyi kiadás szükségpénz,
amelyet eredetileg a tényleges pénzhiány
hozott létre. Számos más ok is létezik,
amely pénzhelyettesítõk kiadásához
vezet.
Véleményem szerint a gyors eligazodást
talán jobban elõsegíti az eleve helységenkénti
csoportosítás. Abban is különbséget
lehet tenni a kiadási körülményekbõl
elõállt változatok között.
A képei elég jó minõségûek.
De a katalógusban a pénzek szövegét
nem írta le, a képek viszont ahhoz elég
kicsik, hogy valamennyinél pontosan el lehessen olvasni
a ráírtakat.
Igaz, a részletesebb feldolgozás megnövelte
volna jócskán az oldalszámot és
nyilván a költséget is. Mindenesetre örvendetes,
hogy a pápai Jókai Mór Városi
Könyvtár, Jókai Füzetek sorozatába
befogadta és kiadta a pénztörténet
helyi érdekességeinek rövid összefoglalóját.
|
Raýman
János |
|
|
 |
|
Egy
jelvény átalakulása
|
|
|
A
vas- és fémmunkások a századforduló
éveire már jelentõs létszámot
értek el Magyarországon is. Sokasodva és
megerõsödve, létre hozták érdekeik
védelmében szakmai szervezeteiket, amelyek fokozatosan
szövetségekbe tömörültek. 1901.-ben
már a szövetség elõkészítõ
tárgyalásai megkezdõdtek. 1902. június
22-én hívták össze a Vas-és
Fémmunkások Központi Szövetségének
alakuló ülését, a budapesti Rádi
féle vendéglõbe. Ezen részt vettek
az aranymûvesek, kovácsok, kazánkovácsok,
hídépítõk, lakatosok, légszesz-,
gáz- és vízvezeték szerelõk,
reszelõvágók, vas- és ércesztergályosok,
mintegy 600 fõvel. 1903. április 13-ra hívták
össze az elsõ Országos Vas és Fémmunkás
Kongresszust. Ez már a Vas és Fémmunkások
Központi Szövetségének valódi
megalakulását jelentette. Pár nap múlva
a hatóság jóvá is hagyta a szervezet
létrejöttét.
1913-ban, tíz éves fennállásuk
emlékére egy jelvényt készíttettek
Lányi Dezsõ (1879-1951) szobrászmûvésszel.
A jelvényen két izmos férfi áll
egy kovács üllõ mellet. A baloldali kalapácsára
támasztja a kezét és az állát.
A jobboldali, csak karbatett kézzel áll az üllõnél.
Felirata: MAGYAR- / ORSZÁGI / VAS- és FÉM
/ MUNKÁSOK / KÖZPONTI / SZÖVETSÉGE
/ 1903- / -1913.
Az ovális jelvényt láncból álló
koszorú zárja körbe. A LÁNYI mesterjegy
a jobboldali munkás lába mellett található.
A jelvény verõdúcát Klett Ervin
és Szeiler József vésnök véste,
mesterjegyük a baloldali munkás lábánál
található: KLETT ÉS SZEILER. A jelvény
leírása megtalálható a Huszár-Procopiusban
3369-es számon, de ott a feliratot KLETT ÉS
SZELLE-nek olvasták. Eredetije a Procopius gyûjteményben
volt. Az 1910-es években Budapesten Klett Ervin és
Szeiler József vésnököknek közös
mûhelyük volt. (Szeiler József véste
a mohácsi 1926-os kiállításra
II. Lajos királyt a partról lecsúszó
lovával ábrázoló érmeit.)
Az ovális egyoldalas sajtolt jelvény hátoldalán
biztosító tû szolgált a feltûzésre.
Mérete: 57,5 x 37 mm.
|
|
|
|
|
Az
1923-as évben a jelvényt átjavították
A két alak közé bevésték
PÉCS város nevét, a jobboldali 1913 éven
pedig az egyest átütötték kettesnek. |
|
|
|
A
korból kevés adat található. 1923.
február 9.-én egy röplapon a Pécsi
Szocdem. Párt a „rend-törvény”
elleni szervezett tiltakozó nagygyûlésre
toborozta a munkásokat. 1923-ban a pontos idopont megjelölése
nélkül egy másik röplapon, a vasmunkás
szaktársakat és a munkásokat a pécsi
Szakszervezeti Bizottság és a Vasmunkások
helyi csoportja vasmunkás gyûlésre hívta.
Valószínû az utóbbival függhet
össze a jelvény átvésése. |
Raýman
János |
|
|
 |
|
Tájékoztató
|
|
|
A 2021. évi tagdíjat befizetõ„támogató”
tagjaink közül számosan a megállapított
összegnél többet fizettek be szervezetünk
számlájára.
Az önzetlen segítséget és támogatást
ezúton is nagyon szépen köszöni a
Baranyai Éremgyûjtõk vezetõsége!
|
|
|
|
 |
 |
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
 |
 |
|
|
|
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs
- pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
- numizmatika |
|
|
|