Kiállítás nyílt október 25-én „Esztergom Etter-szemmel” címmel a TÁR-LAK Szalonban. A cím magyarázata, hogy a kiállítás anyagát dr. Etter Ödön válogatta esztergomi témájú gyûjteményébõl. A falra került képeken láthatjuk a város nevezetes helyeit, mint pl. a Bazilikát, a kis és nagy Dunát, a vízivárosi templomot és a prímási palotát, a Meszéna házat, a strandot, a fõtérnek számító Széchenyi teret, vagy éppen a kiállító saját házát is. No, és találunk egy tollrajzot, amelyen a Szent Tamásnak nevezett városrész távlati képe tûnik fel. (képünkön) A kiállított 82 kép 64 alkotóját nem tisztünk felsorolni – már csak terjedelmi okokból sem -, de egy kivételt azért teszünk. Ugyanis a fentebb említett tollrajzot nem más alkotta, mint lapunk társszerkesztõje, az esztergomi származású, de már 1962 óta Pécsett élõ Raýman János barátunk!
A kiállított érmek közül elsõként az Etter család jubileumi érmét említjük, amelyet Csíkszentmihályi Róbert alkotott 2002-ben, amikor is a család fennállásának 400 éves évfordulóját ünnepelte. Az elõlapon a dél németországi Talhausenben 1788-ban született Johann Etter arcképe látható, akit, mint serfõzõ mestert 1822-ben már Budán találunk, majd az 1830-as években költözik Esztergomba, ahol 1845-ben hunyt el. Sírja ma is megtalálható a belvárosi temetõben. A hátlapon köriratban a család legkorábban ismert származási helye és évszáma, vagyis WÜRTEMBERG 1602, valamint mai élõhelye és az évszám, vagyis MAGYARORSZÁG 2002 szerepel. Középen díszes keretben a jubileum olvasható: CSALÁDUNK / 400 / ÉVES FENNÁLLÁSA / EMLÉKÉRE. (képeinken)
A többi érmen – egyebek mellett – pl. Szent Istvánt láthatjuk, aki 975-ben Vajk néven Esztergomban született, aztán Mindszenty József hercegprímást, az esztergomi Bazilikát, vagy Csúcs Ferenc szép érmét, az Alistáli Madonnát. (címlapunkon) Ez utóbbi érmet arról az 1500 körül készült, életnagyságú fa szoborról mintázta a mûvész, amely eredetileg a pozsonyi (ma Bratislava, Szlovákia) Szent Márton székesegyház mellékhajójában egy nagyméretû szárnyasoltár központi alakja volt. A templom 18. századi barokk, belsõ átalakítása során a gótikus oltárokat eltávolították és a szobor így másodlagosan kerülhetett az Alistál-i (egy kis falu a Csallóközben) plébániatemplom tulajdonába, ahonnan a Keresztény Múzeum 1941-ben megvásárolta. Az eredeti alkotás szépségét még a szújáratokkal roncsolt és festékrétegét elvesztett állapotában is megõrizte. (képünkön) A 110 x 90 mm nagyágú öntött bronz érem a Múzeum alapításának centenáriumára készült. Az elõlapon a Madonna a kis Jézussal látható. A körirat: KERESZTÉNY MÚZEUM ESZTERGOM 1875-1975. Baloldalt vízszintesen ALISTÁL / XIV. S szöveg, jobb oldalon CSÚCS mesterjegy található. (címlapunkon) A hátlapon Kiszei Miklós esztergomi bíboros pecsétje szerepel. Alul a perembe beütve az érem sorszáma. - 1 -
Végezetül megjegyezzük, hogy ezt az esztergomi kiállítást azért gondoltuk a Pécsi Dénárban megjeleníteni, mert nem csak Raýman János köti össze a két várost, hanem a kiállító Etter Ödön is, ugyanis õ Pécsett járt egyetemre, továbbá e sorok írója és az Etter családban született felesége is Esztergomból jöttek Pécsre, immáron hat évtizeddel ezelõtt.

Kuscsik Péter: Magyarország fogolytáborainak pénzei 1914-1919. Magyarország internáló- és hadifogolytáborainak fém- és papírpénzei. Somor. Szlovákia, 2018. 132 oldal.