Aktuális híradó
  
203. híradó
2018. június 1.
XVIII. évf. / 6.
 
 
 
   Egy Kisújbánya-i plakettrõl
   A Mecsek Kupa kerékpáros jelvényeirõl
   Soós Ferenc: Az idõ sodrában
   Tagjaink értesítése / Vasárnap délelõtti összejöveteleink helye ...
 
 
Fodor József írása a Pécs c. újságban (részlet)
 
175 éve született Fodor József
 
 

Fodor József (*Lakócsa [Somogy megye] 1843. július 16. - Budapest, 1901. március 20.) középiskolai tanulmányait Pécsett a Ciszterci Rend Fõgimnáziumában (ma Nagy Lajos Gimnázium) végezte. 1860-ban tett sikeres érettségi vizsgát. Pécsi diákéveirõl csak keveset tudunk, de az iskola irataiból kiderül, hogy jó tanuló volt. Ezt követõen egy évig a bécsi, majd a pesti egyetemen tanult és 1865-ben kapta meg orvosi diplomáját. 1874-ben õ lett a közegészségtan elsõ professzora Magyarországon, a budapesti egyetemen. Elõtte nem oktatták külön tantárgyként ezt a fontos tudományágat! Õ szervezte meg az Országos Közegészségügyi Egyesületet, melynek vidéki szakosztályai is voltak, többek között Pécsett is. Az Egészség címû folyóirat fõszerkesztõjeként az egészségügyi felvilágosítás úttörõje volt. Létrehozta az iskolaorvosi hálózatot, megszervezte az orvosok továbbképzését és foglalkozott a mai értelembe vett környezetvédelemmel is. Vizsgálta a talaj, a víz és a levegõ szennyezettségét és rámutatott ezek járványtani és népegészségügyi jelentõségére. Egész munkásságában az a cél vezérelte, amelyet így fogalmazott meg: "Tedd egészségessé népedet és ezzel hatalmassá, gazdaggá, boldoggá teszed hazádat!".
Fodor József életének és munkásságának további pécsi vonatkozása, hogy az 1890/91. évi nagy tífuszjárvány okát az õ vizsgálatai derítették ki. Megállapította, hogy a Tettye forrás vize a lakossághoz vezetõ primitív égetett agyag-csõvezetékben szennyezõdött tífusz (régies nevén „hagymáz”) bacilussal a környezõ árnyékszékekbõl. (Errõl 1891. októberében a "Pécs" címû újság „tárcájában” részletesen beszámolt. Kezdõ mondatát lásd címlapunkon.) Vizsgálati eredményei és az abból levont konklúziók nagyban hozzájárultak az új, korszerû pécsi vízmû építésének megkezdéséhez.
Majd 1894-ben újra visszatért Pécsre, amikor is a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi vándorgyûlésén õ tartotta a megnyitó elõadást „A betegségre való hajlandóságról” címmel.
Életmûvének nagyságrendjét mutatja, hogy 1901-ben a budapesti egyetem egyhangúan õt ajánlotta Nobel Díjra, mint olyat, aki a higiénia területén végzett elméleti és gyakorlati munkásságával az emberiségnek nagy szolgálatot tett.
Fentiek ismeretében nem csoda, hogy Fodor József emlékét tudomásunk szerint 15 érem õrzi, melyek között jutalomérmek is vannak.* Az alkotók sorában egy kortárs orvoskollégát és autodidakta éremmûvészt, nevezetesen Hõgyes Ferencet és több neves éremmûvészt találunk, mint pl. Madarassy Waltert, Csúcs Ferencet, vagy Kiss Nagy Andrást. Képeinken ez utóbbi két alkotó érme és egy ismeretlen mûvész plakettje látható. Csúcs Ferenc az érmet Fodor születésének 100. évfordulójára mintázta. A hátlapon allegorikus jelenet ábrázolja Hygieia-t, a görög mitológiában az egészség istennõjét. Kiss Nagy András érmének hátlapján egy, a Kr.e. kb. 500-ból származó görög váza-rajz adaptációja látható: Achilles bekötözi a csatában megsérült barátját, Patroclost.

1965-ben készült az Országos Közegészségügyi Intézet ismeretlen szerzõtõl származó 50x70 mm nagyságú öntött bronz plakettje, melynek elõlapjára Fodor József portréja, hátlapjára pedig az intézet kapuzata került. Végezetül megemlítjük, hogy Fodor Józsefnek városunkban sem szobra, sem utcája nincs, pedig megérdemelné!
Süle Tamás
 
 
 
*A Fodor Józsefrõl készült érmek listája és leírása megtalálható a Huszár-Varannai és a Csoma Mária által jegyzett orvosi éremkatalógusokban
 
Egy Kisújbánya-i plakettrõl
 
 
Kisújbánya (németül Neuglashütte) ma már „csak” üdülõfalu megyénkben, Hosszúheténytõl északra, nagyrészt csak erdei úton közelíthetõ meg.
Az Óbánya környéki erdõk kimerülése után a mecseki üveghuták üzemeltetõi új helyet kerestek, így a pécsi püspökséggel kötött 1761. október 21-i szerzõdéssel a Morvaországból származó németajkú üvegfúvók a Csomor-völgyben, a mai Kisújbánya területén dolgoztak tovább.
Az üveghuta 1762 – 1784 között mûködött. Ezt követõen a nagyrészt sváb lakósság hegyi jellegû tehéntartásból élt. A falu lakóit nagyon szerény életmód jellemezte a világtól elzárt erdei településen, a ma is látható vályogházakat is maguk építették. Az 1970-es években felszámolták az általános iskolát és a boltot, így gyakorlatilag két év alatt elnéptelenedett. A kisújbányai házakat üdülõknek vették meg, az új tulajdonosok igyekeznek megõrizni a hagyományos építészeti formákat.
A falu kicsiny temploma a hívek fáradozása, költsége és keze munkája által Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. A templom Angszter orgonája 1914-ben készült el Zichy Lujza grófnõ adománygyûjtésével.
A templomról Benkéné Weigelt Márta mintázott egy plakettet, melyen a templom képe látható, balra fent egy szalagsávon KISÚJBÁNYA felirattal. A plakett 87 x 146 mm méretû és öntött alumíniumból készült.
 
A plakett mintázója Benkéné Weigelt Márta 1929-ben született Pécsett. A Nõi Felsõ-Kereskedelmiben végzett, de már 1945-tõl a festéssel, különösen a selyemképekkel kísérletezett. 1953-tól a pécsi DOZSÓ (Doktor Sándor Mûvelõdési Ház) képzõmûvész körében dolgozik, ahol mestere Palkovics Lajos szobrász. Életének egy részét Kisújbányán töltötte, innen Szulokba költözik és itt is halt meg 2016. október 17-én.
 
 
 
2010-ben kezdõdött a SZENT MÁRTON ÚT BARANYÁBAN (VIA DIVIDENDAE CARITAS) kiépítése, amely a megyében található Szent Márton templomokat és a róla elnevezett településeket köti össze egy közel 500 km hosszú útvonalban. Az útvonal avatására egy botveret is készült, melynek közepén a kisújbányai Szent Mártom templom képe látható. Körirata: SZENT MÁRTON EURÓPAI KULTURÁLIS ÚTVONAL / Kisújbánya. Képünkön a botveret terve látható.
Hágen
 
A Mecsek Kupa kerékpáros jelvényeirõl
 
 

A Mecsek Kupa Nemzetközi Országúti Kerékpáros Versenyt 1960-ban alapították. Mintegy 50 értékes tiszteletdíjjal és az OKISZ által felajánlott nagyméretû vándorserleggel. A serleg ezüstbõl készült 2,5 kg-ot nyomott és csaknem 1 m magas volt. Képét a Dunántúli Napló 1966. szeptember 3-iki számában csodálhatjuk meg.
Az országúti verseny három napos versenysorozat volt, ahol rövidtávú hegyi verseny 6-10 km és idõnként megváltoztatott útvonalú országúti versenybõl állt, amely 150-250 km közt változott. Egyik jellegzetes útvonala a pécsi Széchenyi térrõl indulva Pécs - Pécsvárad -Bonyhád - Szászvár - Komló - Pécs. Hasonló: Pécs üszögpusztai indulás - Mohács - Bátaszék - Szekszárd - Bonyhád - Komló – Pécs.
A nemzetközi megnevezés is teljesen helyénvaló volt, mert legtöbbször legalább tíz nemzet csapata mérte össze tudását. (Fõleg az olasz és osztrák kerekesek hajtottak jól.) A versenyeket minden évben szeptember elején vagy néha kicsit korábban rendezték meg. 1984-ben már a 25. jubileumi verseny volt a mûsoron. 1987-ben megváltozott a Mecsek Kupa megnevezés. A versenyt támogató cég, a Mûszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat beírta nevét a verseny nevébe is, így lett MAGÉV- Mecsek Kupa a neve 1987-tõl. Valószínû utoljára, mert a Dunántúli Napló, amely minden évben részletesen, több cikkben is beszámolt a versenyrõl, a következo évben már tudósított róla.
A versenysorozatnak néhány hasonló jelvényét ismerjük. Bizonyára ennél a valóságban jóval több van. Akinek a közölteken kívüli jelvénye van, kérjük jelezze, hogy legalább az ábráját megõrizhessük.

 
Jelvények:
 
 
 
1. 1966. Téglalap alakú jelvény bal oldalán vörösre festett négyzetben VII. / MECSEK / KUPA felirat. Jobbra felül egy nagy M betûbõl alkotott kerékpár domborodik ki arany alapon. Alatta fehér, festett háttérben 1966. Hátoldalán biztosító tû. Mérete: 55 x 23 mm.

2. 1967. Fekvõ téglalap alakú rézlemezbe marva a felirat és az ábra, kitöltve kék színû festékkel. Ábrája két kék hegyes csúcs elõtt két kerékpár halad balra. Felirata VIII. / MECSEK KUPA / 1967. Hátoldalán biztosító tû. Mérete: 50 x 24 mm.

3. 1967. Ugyanez, csak a mérete kisebb és tû van a hátára forrasztva. Mérete: 28 x 13 mm.

4. 1968. Az elõzõhöz hasonló maratott kivitelû kék színezésû jelvény. De három csúcs elõtt, három kerekes hajt. Felirata kékkel: IX. / MECSEK / KUPA / 1968. A felirat alatt két leveles ágból koszorú.
Alatta különálló feliratmezõben piros-fehér-zöld nemzeti színû téglalap, majd fehér alapon fémszínû betûkkel SZERV:BIZ.-COM.ORG.
Hátoldalán biztosító tû. Mérete: 50 x 35 mm.
Raýman János
 
Soós Ferenc: Az idõ sodrában
Budapest, 2018. Kiadó: Mondat Kft. A4, 202 oldal
(Könyvismertetés)
 
 
Bár nem kimondottan numizmatikai témájú könyvrõl van szó, mégis úgy gondoltuk, hogy ismertetése helyénvaló, mert Soós Ferenc a mai magyar numizmatikai élet egyik fontos szereplõje, továbbá a kötetben az éremtanról és a magyar pénztörténetrõl is szó esik. Így pl. megtudjuk, hogy a szerzõ érdeklõdését már gimnazista korában felkeltették a pénzérmék címerei és feliratai. A MÉE-be 1980-ban lépett be, ahol további ösztönzést kapott a numizmatika mûvelésére. Elsõ könyve, „A magyar fémpénzek feliratai és címerei” 1998-ban jelent meg, míg ugyanennek a második kiadása 2014-ben látott napvilágot. A Magyar Numizmatikai Társulatnak 1987 óta tagja, 1994-ben pedig titkára, majd 2005-ben fõtitkára lett és jelenleg is betölti ezt a fontos tisztséget. Fentebb említett elsõ könyvét több is követte, mint pl. 2001-ben a „Százéves a Magyar Numizmatikai Társulat 1901-2001”, 2006-ban „A magyar bélyeggyûjtõk érmei, plakettjei és jelvényei” (ez utóbbi kettõ társszerzõkkel) és végül 2010-ben a „Magyar numizmatikusok panteonja”. (Ebben pécsiek is helyet kaptak, mint pl. Balogh Imre, Erdõhelyi Kálmán, Eszéky Ottó, Klimo György, Nowotarski István, Török János és Wiesner Rajmár.) Könyvei mellett számos numizmatikai cikk írója és a Pécsi Dénár is szerzõi között tudhatja! A MÉE lapjának „Az Érem”-nek 2000 óta a felelõs szerkesztõje.
Mostani könyvének tematikáját a bemutató meghívójából idézzük: „A könyv család- és településtörténet, amely a klasszikus õsfán keresztül bemutatja a szerzõ egyenesági felmenõit és szülõfalujának, az 1910-ben önálló közigazgatási településsé vált Borota község (Bács-Kiskun megye) történetét. A rendhagyónak számító kiadvány felépítése: részletes önéletrajz, településtörténeti rész, adattár, anyakönyvek, leszármazási táblák, térképek és irodalomjegyzék.” Szerzõ teljességre törekvését és a ráfordított munka nagyságát jelzi egyebek mellett az is, hogy az igen részletes családfák a XVII. századig nyúlnak vissza, az anyakönyvi bejegyzésekre pedig nem csak hivatkozik, vagy idéz belõlük, hanem azokat fakszimilében láttatja is! Kedves színfoltja a könyvnek, hogy az egyes fejezetek elõtt hangulatos, a témához passzoló színes festmények láthatók, melyek Magyar János képzõmûvész alkotásai, aki hajdan, általános iskolás korukban a szerzõ osztálytársa volt.
A szerzõnek ezúton gratulálunk a rá jellemzõ, tudományos alapossággal összeállított legújabb könyvéhez és várjuk további, vélhetõen ismét numizmatikai tárgyú közleményeit!
Süle Tamás
 
 
 
 
Értesítjük tagjainkat és minden érdeklõdõt,
hogy vasárnap délelõtti összejöveteleink helye a
Mecsek Piccola Perla étterem
2018. május 7-tõl nevét
edd magad DEGESZ-re
változtatva várja vendégeit,
és minden vasárnap 9.00 és 10.00 óra között
a numizmatika iránt érdeklõdõket.

 
 
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán