Régebbi híradók - 238. szám
  
238. híradó
2021. május 1.
XXI. évf. / 45
 
 
A Pécsi Dénár már lassan 20 éve!
Az elsõ szám 2001. augusztus 2-án látott napvilágot.
Azért ez már valami…
   A név változott, a rendeltetés nem
        
Csúcs Viktória: Pro Facultate emlékérem
   A Mohácsi Casinó Egyesület értékpapírjáról
   A kelta Velemi típusú tetradrachmák
 

Török János pirogránit érme

   Török János két érme
 
 
A város nevezetes épülete a Zsolnay ház, amelyet hajdani lakóiról inkább Mattyasovszky palotának neveznek, és a Zsolnay szobortól keletre látható. Mellette épült fel 1984-1985-ben az u. n. Új Zsolnay ház, amelyet Köves Emil jeles pécsi építõmûvész tervezett.*
Az építésérõl az alábbi fényképet ismerjük.
 
 
 
Az építés emlékét õrzi az itt bemutatott, helyszínen található emléktábla.
 
 
Az épület tervezõje, Köves Emilrõl Újdombováron született (Tolna m.) 1923.máj. 3-án és 1989. május 6-án Pécsett hunyt el. A Mûegyetemen szerezte építész oklevelét 1947-ben. Pécs városi mérnök volt 1947-1952 között, majd a Pécsi Tervezõ Vállalat tervezõje az 1952-1985 években. Néhány fontosabb építészeti munkája: Kórházak (Nagyatád, Harkány, Szigetvár) POTE 400 fõs kollégium, 11 szintes irodaépület. Meszesi bányászlakások, iskolák, bölcsõdék, mûtermes bérlakások építõje. Utolsó munkája volt a Király utcai bank épülete Pécsen. 1962-ben megkapta a szakma legmagasabb kitüntetését, az Ybl díjat.
Az épületrõl a Zsolnay Gyár tervezõ mûvésze, Török János is megemlékezett két remek éremmel.
Az elsõ érem egyoldalas, amely a négyszintes épületet ábrázolja a Rákóczi út felõl. Felirata szerint röviddel az épület felépítése után, 1986-ban készült. Az épület külsõ megjelenésével igyekezett a Zsolnayak által már megjelölt térség látnivalói közé illeszkedni, de az épület utcai frontját a Zsolnay gyár díszítõ kerámiáival öltöztették fel. Az épület Rákóczi úti és a keleti oldalát ábrázolja, a sarkon lévõ fõbejárattal. A járdán az épület elõtt látható alak pedig a mûvész elmondása szerint Török János és a pórázon vezetett Bezzeg kutyája. Felirata az éremkép alatt PÉCS – 1986. Mesterjelzése nincsen.
Átmérõje 122 mm, a pirogránit érem zöld fazekas-mázzal készült.
Az érem készítés okát és a példányszámát nem ismerjük. Az érem a hozzá tervezett 165 x 165 mm méretû vörös színû karton dobozban került ki a Zsolnay gyárból.
 
 
A második érem eozin mázas. Középen az épület északi homlokzata látható a fõbejárattal a Rákóczi utca felöl. Körirata: MAGYAR HITEL BANK RT. PÉCSI IGAZGATÓSÁGA / 1991. (Az évszám két oldalára a Török Jánosra jellemzõ 6 pontból álló díszítés került.)
A hátoldalon a Zsolnay Gyár védjegymatricája került elhelyezésre.
Átmérõje 106 mm, a porcelán érem zöld eozin mázzal került kivitelezésre.
Hágen – Raýman
 
*Borza Endre építészmérnök segítségét köszönjük.
 

A név változott, a rendeltetés nem
Csúcs Viktória: Pro Facultate emlékérem

 
 
Röviden az elõzményekrõl. Mint köztudott a pécsi egyetemek elõdje a Pozsonyban 1912-ben alapított Erzsébet Tudományegyetem volt, amelynek Pozsony csehszlovák megszállása következményeként 1919 szeptemberében átmenetileg Budapestre kellett áttelepülnie, majd, az 1921. évi XXV. törvénycikk szerint 1923-ban „ideiglenesen” költözhetett Pécsre, amely aztán végleges otthonává vált. Az 1946-47-es tanév végén az Erzsébet királynéra utaló nevet el kellett hagynia, így a továbbiakban Pécsi Tudományegyetem a hivatalos név, amely ekkor az orvosi, a jogi és a hittudományi kart foglalta magában, mígnem ez utóbbit 1950-ben megszüntették. De a kétkarú egyetem se mûködött sokáig ilyen formában, ugyanis az 1950-51-es tanév végén az Orvosi Kar önállósodott és Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) lett a hivatalos neve. Ez a korszak fél évszázadig tartott, ugyanis 2000-ben ismét megalakult a Pécsi Tudományegyetem, melynek a korábbi POTE, mint Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) lett az egyik tagja.
Most pedig térjünk rá írásunk fõ témájára, a Pro Facultate érem történetére. Íme: „A Pécsi Orvostudományi Egyetem Tanácsa abból a célból, hogy az egyetem felvirágoztatása érdekében kimagasló érdemeket szerzett személyek iránti elismerését és nagyrabecsülését kifejezhesse "Pro Universitate" emlékérmet alapít.” „A Pro Universitate emlékérem 70 mm átmérõjû, 4 mm vastag bronz öntvény, melynek egyik oldalán a középkori pécsi egyetem alapítójának, Nagy Lajos király arcképe és a négytornyú templom kompozíciója látható, és az érem alsó harmadában, félkörben „PRO UNUVERSITATE” felirat van. Az érem másik oldala az I. sz. klinikai tömböt ábrázolja délkelet felõl szemlélve, és az érem szélén körben „A PÉCSI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM EMLÉKÉRME” felirat látható.” Egyebek mellett ezeket olvashatjuk a Boros Béla rektor által 1971. június 8-án aláírt okiratban. (Megjegyzendõ, hogy a fenti alapító okmány helytelenül írja az éremrol, hogy „bronz öntvény”, mert az nem öntött, hanem vert technikával készült. Továbbá az is említendõ, hogy az „I. sz. klinikai tömb” alatt a hajdani „400 ágyas klinika” értendõ, amelyet ma már hivatalosan „Janus Pannonius Klinikai Tömb”-nek neveznek.) Az érem alkotója Csúcs Viktória.
Miután 2000-ben a POTE elnevezést meg kellett változtatni, a Pro Universitate emlékérem neve is Pro Facultate Medicinae-re (Facultas = Kar, Medicina = Orvostudomány) módosult. Ennek következtében 2000-tõl az érem feliratai is az alábbiak szerint alakultak: Nagy Lajos király arcmása alatt a PRO FACULTATE, míg a klinikák látképe körül PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR szöveg van.
Képeinken bemutatjuk a Pro Univesitate emlékérmet és az utódját, a Pro Facultate érmet is. Az új érmen olvasható megváltozott szövegeken kívül feltûnik az is, hogy az eredeti érem kompozíciójához és az alakos elemekhez, mint például Nagy Lajos király portréjához, vagy a másik oldalon a klinikai tömb körvonalaihoz képest az „utód” érmen markánsabbak az ábrázolások és a vonalak.
Ebbõl arra is következtethetünk, hogy a Pro Facultate érem elõállításához a verõtövet újra vésték, aminek eredménye lett az éremkép összbenyomásának ilyetén megváltozása.
Süle Tamás
Pro Universitate
 

Pro Facultate*
 
*Dr. Barthó Loránd professzor (PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet) 2015-ben nyerte el a Pro Facultate emlékérmet, melyet kérésemre lefotózott és közlésre átengedett. Köszönet érte! S.T.
 
A Mohácsi Casinó Egyesület értékpapírjáról
 
 
Szokatlan és különleges értékpapírra emlékezünk. Egy eddig sehol nem látott mohácsi kölcsönkötvényre.
Széchenyi István 1827-ben alapította az elsõ Nemzeti Kaszinót Pesten. Nem sokkal utána, 1838-ban megalakult Pécsen is a Nemzeti Casinó. Egy év múlva a társaság székhelyének felépítésére 40 pengõforint címletû kölcsönkötvényt hoztak létre. (Pécsi Dénár, 2. évf. 2002/1. 6. sz. 6 old).
Mivel úgy tudjuk a legkorábbi baranyai részvény, ezért bemutatjuk az ábráját.
Mohácson azért kicsit lassabban múlt az idõ. A mohácsi közhivatali tisztségviselok, középbirtokosok, értelmiségiek és pénzemberek 1864. szeptember 11-én alapították meg a Mohácsi Casinó Egyesületet. Röviddel utána 1869. április 25-én az iparosok is létrehozták szervezetüket, a Mohácsi Iparosok Olvasókörét. Ez a két mohácsi társaság, idõnként némi vetélkedés mellett irányította és szervezete Mohács kulturális eseményeit. A klubélet mellett könyvtárat, zenei, irodalmi és színházi rendezvényeket szerveztek.
Ahogy Pécsen is történt, a mohácsiak sem rendelkeztek egyesületi vagyonnal. Amikor a 140 tagot számláló Casinó Egyesület székház építését határozta el, hogy pénzhez jusson, kölcsön kötvények kibocsátásáról döntött, mint a pécsiek. Mivel az eredeti kötvényt nem ismerjük, leírásához az egyesület alapszabályból idézünk, ahol a kötvény minta szövegét is leírták. E szerint a Mohácsi Casinó Egyesület az alapszabály 31. számú rendelkezése értelmében 150 db 60 frt névértékû kötvényt bocsát ki, összesen 9000 frt értékben. A kötvény elõmutatójának 60 forint tõkével tartozik és 1871. január 1-tol 5 % kamatot fizet. A tervezeten így is szerepel, utalvány 3 frt-ról (60 frt 5 %-). A kölcsön visszafizetésére évente, a kötvényszámok sorsolásával kialakult sorrendben tettek ígéretet.
Mivel az alapszabályt 1874. április 23-án hagyta jóvá a belügyminiszter, a kötvény tényleges kibocsátása ez után történhetett.
Az 1910-ban kinyomtatott szabályzatban már egy szó sincs a kötvényrõl, ezért úgy véljük, addigra a kölcsönzött tõkét visszafizették. Ekkor a tagok 20 K évi tagdíjat fizettek és az egyesületet Mohácsi Belvárosi Casinó Egyletnek nevezték.
Raýman János
 
Forrás:
A Mohácsi Casinó Egylet alapszabálya 1871. január 8. Baranya Megyei Levéltár, Mohácsi Egyesületek 225
Bojtár Lászó: Egyleti élet Mohácson a XIX. században. Honismeret. 15. évf. (1987.) 5. sz. 32-35
 
A kelta Velemi típusú tetradrachmák
 
 
A típust (OTA: 471) elsõ megtalálási helye, Velem (Szent Vid hegy, a Kõszegi-hegység lába, Vas megye) után nevezték el. Ezen a helyen szórványos korábbi leletek után a késõ-bronzkorból (Kr.e. 1200-tól kezdve) került elõ nagy mennyiségû régészeti anyag. A Kr. e. 3. században kelta oppidum létesült ezen a helyen, aminek saját pénzverdéje lehetett. Itt készülhettek a most bemutatott érmék is. E pénzérmék, bár egyes példányok messzire eljutottak, foleg Nyugat-Magyarországon, Burgenlandban és Alsó - Ausztriában kerülnek elõ, amelyek a hely korabeli régiós jelentõségét bizonyítják. Az elsõ jelentõsebb lelet (kb. 60 db érme) Velem – Szent Viden 1899 márciusában került napfényre egy sötétszürke agyagedényben. A tetradrachmák egy része a Magyar Nemzeti Múzeum gyûjteményét gazdagította. A Velemi típusú pénzeknek több változata is van, az elõlap valószínûleg a kroisbachi/fertorákosi típus nyomán keletkezhetett. Az elõlapok ábrázolását tekintve a szakirodalom két nagy típusba sorolja e tetradrachmákat:
1. „ohne Gesichtsrand” – arcél pontok nélkül, 1.-2. ábra (OTA: 471,1-6),
2. „mit Gesichtsrand” – pontozott arcéllel, 3.-4. ábra (OTA: 471/7-9).
E pénzek hátlapjai pedig szoros párhuzamot mutatnak a középsõés kései korszakbeli tauriscus ló-ábrázolásokkal, valamint a noricumi COPO típusok hátlapi képeivel. Erre már Gohl Ödön is felfigyelt a 20. század elején.
A szlovák típus (OTA: 481) pedig valószínûleg a Velemi típusra vezethetõ vissza.
A velemi tetradrachmák súlya kb. 8.01 és 10.62 gramm között ingadozik, az átlagsúly – a MNM Éremtárában található példányok alapján – 9,75 gramm körül van.
 
1. ábra A Velemi tetradrachma
elõlapja
2. ábra A Velemi tetradrachma hátlapja
 
A most bemutatásra kerülõ pénzek elõlapján (1.-3. ábra) a szokásos Apollo fejet látjuk, a szemek elõre (jobbra) néznek. A hajpántot három gyöngysor díszíti.
1. Az elsõ érme az „arcél nélküli” típusba sorolható. (Kostial: 751)
Az érme hátlapján (2. ábra) egy pontsörényes lovon az ú. n. „Sonnenkopfreiter – Napfejû lovas” ül. Pink ezt a „Mit Rosettenkopf - rozettás fejjel” típusba sorolja. A ló patái félhold alakúak. Súlya: 8.84 gramm, átmérõje: 24,5 mm, vastagsága: 3,5 mm.
(Néhány jellegzetesség alapján elképzelhetõnek tartom, hogy e pénzt szintén egy másik típus lapkájára verték, azaz egy felülvert példányról van szó, bár a lapkaként szolgáló eredeti veret már nem azonosítható.)
Sajnos az érme pontos lelõhelye nem ismert, de valószínûleg Nyugat-Magyarországon, Szentgotthárd környékén kerülhetett elõ.
2. A második érme a „mit Gesichtrand” – „Velemi pontozott arcéllel” típusú tetradrachma. Átmérõje, 21,9 mm, vastagsága 3,9 mm, súlya 10,09 gramm.
Lelõhelye Északnyugat- Magyarország lehetett.
 
3. ábra Velemi típus pontozott arcéllel
4. ábra Az érme hátlapja
 
Dr. Torbágyi Melinda szerint a kroisbachi/fertõrákosi és a Velemi típusok átmenetet képeznek a dunántúli kelta és a noricumi pénzverések között. Velemi tetradrachmákat felülvertek „Kugelreiter”, „Frontalgesicht” és „Brezelohr” típusú pénzekkel, ugyanakkor „Gjurgjevac” és „Frontalesicht” típusokra néha Velemi éremképet vertek, így e típusok súlya is gyakran megegyezik. Ezek az ismeretek segíthetnek némileg a Velemi típus kronológiai elhelyezésében is. A Velemi pénzek készítési idejét Harald Jandrasits kb: Kr. – e. 110 és Kr. e. 40. közé teszi. Velemrõl ismertek apró ezüstpénzek, obulusok is, melyeket majd egy másik írásomban tárgyalok, ilyen típusú drachmák létezésérõl azonban nincs tudomásunk.
Köszönöm Dr. Torbágyi Melindának a lektorálást, Harald Jandrasits osztrák numizmatikusnak a kiegészítéseket, és gyûjtõtársaimnak a pénzek fotóit!
 
Felhasznált forrásanyag:
https: //hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Vid-hegy; Harald Jandrasits: Velemer Typ, 2010. október 12. http://numismatik-cafe.at/viewtopic.php?f=44&t=2876; Melinda Torbágyi: Zwei keltischen Münzschatzfunde im Ungarischen Nationalmuseum (Velem-Szentvid – und Ostffyasszonyfa) Folia Archaelogica, XLIX-L. 2001-2002, Budapest, 143-157. oldalak. Pink: Die Münzprägung der Ostkelten, Braunschweig, 1974,74-75. oldalak.
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán