Régebbi híradók - 236. szám
  
236. híradó
2021. március 1.
XXI. évf. / 3.
 
 
A Pécsi Dénár több mint 19 éve jelenik meg!
Az elsõ szám 2001. augusztus 2-án látott napvilágot.
Azért ez már valami…
   Széles lapkájú, triskeles típusú tetradrachma és egy verésre         elõkészített lapka
   Nowotarski István mûtermében
   A Vörös Puma
 
 

Nowotarski István:
Dr. Barta Ottó bronz dombormûve


   Egy eddig nem ismert Nowotarski István alkotás: Prof. Dr. Barta Ottó „nowozin” dombormû
 
 
Nemrég a birtokomba került egy dombormû, amely dr. Barta Ottó professzort a Pécsi Orvostudomány Egyetem (POTE) Ortopédiai Klinikájának korábbi igazgatóját ábrázolja. Az alkotást dr. Szepesi János egyetemi magántanár úrtól kaptam ajándékba, aki 1969 és 1984 között az Ortopédiai Klinika munkatársa és Barta professzor tanítványa volt. Ezt követoen a Szombathelyi Markusovszky Lajos Oktatókórház Ortopédiai Osztályát vezette 2005-ig. Szepesi fõorvos elmondása szerint a dombormûvet a szombathelyi kórházban kapta, de az alkalmat nem tudta megnevezni. A szombathelyi vonatkozás nem meglepõ, hiszen ott dr. Barta Ottó 1957 és 1968 között a megyei kórház ortopédiai osztályát vezette, mielott Pécsre került tanszékvezetõnek. Dr. Barta Ottó (1916-1992) 1968 júliusában kapott kinevezést a POTE akkor már két éve mûködõ ortopédiai klinikájára, melyet 1986-ig irányított. Igen komoly iskolát teremtett. Jó felkészültséggel, nagy munkabírással és szervezõ készséggel nemcsak vezette, hanem szakmailag, szervezettségében, valamint tekintélyében is versenyképessé tette az országban a klinikát. Az intézmény a már korábban megalakult budapesti és debreceni klinikák egyenrangú partnerévé vált. Legfõbb érdemének a klasszikus ortopédiai betegellátást, ezen belül a gyermekortopédiai szûrés és komplex kezelés megszervezését és a tudományos iskola megteremtését tekintjük. A veleszületett csípõficam gyógyításáról szóló kandidátusi értekezését 1964-ben védte meg. MTA doktori disszertációját a Perthes-betegség témájában írta. Két oktatási jegyzet fûzodik nevéhez, valamint szerkesztésében jelent meg az évtizedekig a medikusoktatásban használt ortopédia tankönyv, mely nívódíjban is részesült. Két periódusban volt a POTE prorektora, 1973 és 1976 között klinikai-, 1979 és 1985 között oktatási és általános rektorhelyettese. Munkássága elismeréseként számos kitüntetést kapott, de számomra - mint kései utód számára - ennél lényegesebb, hogy az ország egyik vezetõ ortopédiai intézetének alapjait teremtette meg.
 
 
A portréját ábrázoló, 290 mm átmérõjû, kör alakú alkotás egyoldalas, kerámiából készült. Elõlapja zöldes színû„nowozin” bevonattal (ld. késõbb) ellátott, mely mérsékelten irizáló hatást kelt. Közepén Barta Ottó jobbra tekintõ plasztikus, élethûen ábrázolt mellképe látható. A dombormû jobb oldalán két sorban, félkörívben nyomtatott betûkkel „Prof. Dr Barta Ottó / egyetemi-tanár” felirat olvasható. A portré jobb alsó részén az alkotó „N.” mesterjele, valamint a vállszelvény bal oldalán „-1985-" felirat található.
Csak feltételezem, de lehetséges, hogy az alkotás Barta Ottó professzor nyugdíjba vonulása, vagy 70. születésnapja alkalmából készült, egy évvel korábban. Utóbbit megerõsíti, hogy a PTE ÁOK Orvostörténeti Gyûjteményében található egy márványalapra helyezett, Barta Ottó professzort ábrázoló bronz dombormû, mely szintén Nowotarski István munkája. Ez ugyanaz az ábrázolás, de a portré önmagában látható (címlapunkon). A vállszelvényen az évszám és a mesterjel azonos és ugyanitt olvasható a „Prof. Dr Barta Ottó tanítványaitól” felirat is (lásd lent).
 
Az éremgyûjtõk körében jól ismert Nowotarski István (1909-2003) autodidakta érem- és szobrászmûvész volt. A Pécsi Dénár 2003/22. számában Süle Tamás emlékezett meg munkásságáról. Néhány köztéri alkotása mellett, több neves pécsi orvosprofesszorról készített bronzból érmet és dombormûvet, részben a Pécsi Orvostudományi Egyetem megrendelésére. Csoma Mária „Magyar orvosi érmek katalógusa 1974-1994” címû könyvében szerepelnek a Boros Béla, Grastyán Endre és Lissák Kálmán professzorokat ábrázoló, Nowotarski István által mintázott érmek. A könyvben képen is látható az itt ismertetett Barta Ottó dombormû legközelebbi „rokona”, a Romhányi György professzorról készült nagyméretû plakett, mely anyagában, stílusában és méretében is hasonló. Érdekes párhuzam, hogy mindketten a szombathelyi kórházban dolgoztak fõorvosként, majd a POTE-n lettek tanszékvezetõ egyetemi tanárok. Süle Tamás a „Pécsi Tudományegyetem és neves orvosai érmeken” címû, 2017-ben megjelent könyvében a fent említett bronz orvosi érmek ún. „nowozin” változatait is megemlíti. A technikát Nowotarski István maga kísérletezte ki, és vélhetõen úgy alkotta meg a „nowozin” elnevezést, hogy a saját neve elsõ szótagját az eozinnal kombinálta, mivel a felület hasonlít az eozinra, kissé színes és irizál.
Mivel Barta professzor emlékét tudomásom szerint más numizmatikai alkotás nem õrzi, örömömre szolgál, hogy közzé tehetem ezt a mûvet.
Than Péter
 
 
 

Széles lapkájú, triskeles típusú tetradrachma és egy verésre elõkészített lapka

 
 
A Pécsi Dénár 171. számában már írtam a Zichiújfaluban elõkerült tetradrachmákról, melyek a szakirodalomban „Mit Triskeles – OTA: 434) néven szerepelnek. A most bemutatott érme nem az elõ- és hátlapi ábrázolás módjában különbözik a típus eddig ismert példányaitól, hanem abban, hogy sokkal szélesebb lapkára verték, mint amilyen a legtöbb ismert darabra jellemzõ. Gyûjtési tevékenységem során eddig 3 ilyen példánnyal találkoztam, de a közölt leletekben (pl: Zichiújfalusi, Dunaújvárosi) is kisebb számban elõfordulnak ekkora, tehát legalább 25 mm átmérõjû lapkára vert tetradrachmák. Véleményem szerint a szélesebb átmérõjû érméket talán a verési idõszak legelején készíthették, valószínûleg ugyanabban az idõben és verdében is, mint a kisebb lapkájú érméket.
Ahol a lapkának jelentõsége van, ott már az éremkép is feltûnõen eltérõ, ilyenek a sióagárdi érmék. Ezeknek rosszabb a stílusuk és 20-21 mm az átmérõjük. Más verdében is készülhettek. A bemutatott érme súlya 12.85 gramm, ami elég nagy, de pl. a zichiújfalusi leletben elõforduló ilyen átmérõjû érmék mindegyikének súlya 13 gramm fölött van.
A Dessewffy-féle barbár érméket bemutató katalógusban az 51 db zichiújfalusi kincsbõl származó triskeles típusból mindösszesen 6 db készült 25 mm-es lapkára, a Magyar Nemzeti Múzeumban jelenleg kb.: 12-15 ilyen példány található.
A tetradrachma elõ- és hátlapja
Lelõhelye Bonyhád környéke, súlya 12.85 gramm, átmérõje 25-25,2 mm,
vastagsága 3.2 mm.

 
 
 
A kelta lapka lelõhelye Bonyhád környéke,
anyaga ezüst, súlya 12.87 gramm, átmérõje 20 mm, vastagsága 9 mm.
 
Gyûjtõtársaimnak ezúttal egy érdekességgel is szolgálnék, egy különleges tárggyal. A zichiújfalusi típus lelõhelye környékén ugyanis elõkerült egy másik lelet is, de nem érme, hanem egy kiveretlen ezüst lapka(?). Ilyennel ritkán találkozhat a gyûjtõ.
Súlya szinte megegyezik az elõbb bemutatott tetradrachmáéval. Elképzelhetõ, hogy ebbõl is ilyen típusú érme készült volna. A lapka betekintést ad a kelta éremverés egyes titkaiba. Formája elárulja, hogy valószínûleg egy agyaglapba (Tüpfelplatten) készítettek és nyomtak bele azonos formákat, melyeket aztán egyben kiégettek. Ezekbe a mélyedésekbe öntötték a nemesfémet, ami a mi esetünkben kúpszerû formát eredményezett. (Alul lehetett keskenyebb az öntoforma.) Ezt, tetradrachma esetén, veréskor kissé felizzították és kiverték. Véleményem szerint a kúpos részbõl lett a kidomborodó elõlap, ehhez az alsó (rögzített) verõtõ adta az éremképet, a lapka lapos részébõl készülhetett a hátlap, melyet felülrõl szintén verõtõvel, erõs ütéssel vertek a lapkába. Ez nagyon sokszor homorú éremképet eredményezett.
 
Kelták által használt öntõforma lapkák készítéséhez
(Copyright: Városi Régészet, Bécs)
 
Köszönetemet fejezem ki dr. Torbágyi Melindának a kiegészítésekért és lektorálási munkájáért!
Ugyancsak köszönet jár egyik gyûjtõtársamnak, aki hozzájárult az érme és lapka közléséhez! Köszönöm F. J.- nak a fotókat és Röss Norbertnek, aki a fényképeket közlésre elõkészítette!
Felhasznált szakirodalom:
Karl Pink: Die Münzprägung der Ostkelten und ihrer Nachbarn, Klinkhardt & Biermann, Braunschweig, 1974, 70. oldal; Michaela Kostial: Kelten im Osten, München, 2. Auflage, 2003, 17-18. oldal; Gróf Dessewffy Miklós Barbár Pénzei, Budapest, 1910, Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája, XII. – XIV. táblák, 329-379. sorszámok, és 17.-18. oldalak.
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
Nowotarski István mûtermében
 
 
Az örök ifjú és ezerarcú Nowotarski István Pécsett ismert jelenség volt. Fiatalon sztepptáncos, majd a „tangó és keringõ király” nevet kapta a pécsiektõl. Közben nemzetközi bajnokságokat nyert, mint mûugró, de kiváló teniszezõ is volt. Hetvenhét évesen országos senior úszóbajnok címmel büszkélkedhetett.
Érmei egyéniek voltak. Sokat készített az általa feltalált nowozinból. Éremhagyatéka tudtunkkal a Nagy Lajos gimnáziumba került, ahol valószínû egy raktárban porosodik. 1998. szeptember 19-én lehetõséget adott arra, hogy Munkácsy Mihály u. 43. sz. alatti lakásán és mûhelyében alkotásairól, érmeirõl felvételeket készítsünk Hágen Józseffel. Than Péter írásához csatlakozunk ezekkel a képekkel.
 
 
Raýman János
 
A Vörös Puma
 
 
A közelmúltban olvashattuk az Új Dunántúli Naplóban (2021.01.09.), hogy az ordító vörös pumafej 1938-ban jelent meg a légierõnél. Mint repülõjelvény Heppes Aladár terve alapján Baráth László rajza volt.
Dr. Csizek Zoltán: Magyar repülõszázadok és századjelvényeik 1933-1945 könyve alapján kiegészítenénk a híradást.
Mint századjelvényt 1937-tol használták, amely késõbb a 101. Puma Honi vadászrepülõ osztály, végül ezred jelvénye lett és 1945-ig volt a gépek megkülönböztetõ jelzése. A jelvényt vitéz belényesi Heppes Aladár, mint repülõ fõhadnagy tervezte 1937-ben és Baráth László szakaszvezetõ rajzolta meg, az akkor Veszprémben állomásozó 1/3 vadászrepülõ század részére.
A nevezetes pumafejet ellenfelei is ismerhették, mert ugyan kis létszámú volt a magyar légierõ, de a fronton is harcban voltak és a haza védelmére az ellenség megjelenésekor mindig felszálltak, a legtöbbször sokszoros túlerõ ellenére is megtámadták és rendszerint nem eredménytelenül, az ország légterébe behatoló gépeket. A Pumák 1943-ban 70, 1944-45-ben 218 orosz gépet, 1944-45-ben 110 négymotoros bombázót és 56 vadászgépet lõttek le.
Ha elmegyünk a pécsi repülõ hõsök emlékmûve elõtt, emlékezzünk rájuk is.
Raýman János
 
 
 
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2021. március 28-án numizmatikai és filatéliai találkozót rendeznek
 
 
A jelenleg érvényes egészségügyi korlátozások feloldása esetén
a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete
Baranya Megyei Szervezete

2021. március 28-án (vasárnap) 8.00 – 13.00 óra között
Numizmatikai és Filatéliai találkozó rendezését
tervezi.

A tervezett találkozó új helye:
Slyven Rendezvény Központ, Pécs. Mezõszél u. 1.

GPS koordináta:
Szélesség: 46°4'23,6"N
Hosszúság: 18°12'47,1"E

Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158, e-mail: langerno100@gmail.com

 
 
A rendezvényen az érvényben lévõ egészségügyi szabályok betartása kötelezõ!
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán