|
|
|
 |
|
| |
| Régebbi
híradók - 230. szám |
|
 |
 |
|
230.
híradó |
2020.
szeptember 1. |
XX.
évf. / 9. |
|
|
|
|
|
|
|
A
Pécsi Dénár
több mint 19 éve jelenik
meg!
Az elsõ szám 2001. augusztus 2-án látott
napvilágot,
2020. július 1-én pedig a 228.
szám.
Azért ez már valami… |
|
|
 Reumatológusok
érmeken |
Kiss
György szobrászmûvész emlékére
Új
könyv jelent meg a neves szobrászról 2019-ben,
a szászvári Kiss György emlékév
alkalmából. |
| A
kelta „Bánáti” típusú
tetradrachmák |
| A
„Sziklakórház” jelvényei |
|
| |
|
A
MÉE Széchenyi Ferenc jutalomérem
arany fokozata
|
|
|
|
A
MÉE 50-ik Vándorgyûlése
|
| |
| |
A
Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete 50-ik
jubileumi vándorgyûlését 2020.
augusztus 8-án a Kaposvári Egyetemen rendezte
a somogyi csoport. Az eseményen „hagyományosan”
a legnagyobb érdeklõdés a kipakolást
és a csere–berét kísérte.
Ezek helyszínéül az intézmény
folyosója (csekély megvilágítással)
és néhány félig megtelt tanterem
szolgált.
Tíz órakor a már hagyományosan
ezen alkalommal kiosztásra kerülõ Széchenyi
Ferenc jutalomérmek átadásával
kezdõdött a rendezvény. Az érem
bronz fokozatát Szabó Sándor kapta. A
III. fokozatot Blaskovics Jeno, Ganzler Ottó, Mihalics
Géza és Vadas László vehette át.
II. fokozatot Földes Zoltán, Gluchmann Gábor,
Hencz János és Márfai József kapta.
Az I. fokozatot Lopatovszki Csabának adták át
az eddig elvégzett munkája elismeréseként.
|
| |
|
| |
A
jutalomérem arany fokozatát pedig Raýman
János vehette át. Az elhangzott laudáció
szerint:
Egyesületünknek 1972. óta tagja, a Baranya
Megyei Szervezetnek egyik alapító tagja, több
mint 30 éve a vezetõségben dolgozik,
hosszabb ideje a Szervezet elnöke. A Magyar Numizmatikai
Társulatnál 1986. óta van a tagok között.
Gyûjtõi tevékenysége mellett évtizedek
óta rendszeresen publikál. Írásai
jelennek meg az AZ ÉREM, a Numizmatikai Közlöny,
az Éremtani Lapok hasábjain, szerzõként
és társszerzõként ír helytörténeti,
orvos-numizmatikai és más szaklapokban.
Alapítója, társszerkesztõje és
rendszeres cikkírója a 2001 óta „Pécsi
Dénár” címen havonta megjelenõ
numizmatikai kiadványnak, amely lap jelenleg a 229.
számánál tart. 2000-ben társszerzõkkel
közösen kiadták a „Pécs-Baranya
numizmatikai bibliográfiája” címû
kötetet. Több írása jelent meg a szükségpénzek
témakörben is.
Munkáságáért megkapta a Széchenyi
Ferenc Jutalomérem III., II. és I. fokozatát,
kitüntették a Pro Numizmatika 1999. és
az Unger Emil jutaloméremmel is.
A Magyar Numizmatikai Társulattól a Szentgáli
Károly és a Réthy László
kitüntetõ érmeket, a Magyar Orvostörténeti
Társaságtól pedig az Orvosi Numizmatikai
Szakosztály 25 éves jubileumi érmét
érdemelte ki.
Az arany Széchenyi Ferenc jutalomérem megegyezik
a fokozat többi (bronz és ezüst) példányaival,
de a vastag veret aranyozva készült. Az érem
peremébe: RAÝMAN JÁNOS 2425 arany fokozat
2020 gravírozás került elhelyezésre.
A numizmatikai publikációkért odaítélt
Dr. Unger Emil díjat Dr. Kálnoki-Gyöngyösi
Márton és Király Csaba vehette át.
Az eseményen kiosztásra került még
63 fõ részére a Pro Numismatika érem
is, melyet Kutas László mintázott. Minden
kitüntetett átvehette Dr. Török Pál:
Magyarországi érem- és plakettmûvészet
1850-1945. kötetét is.
A vándorgyûléseken hagyományosan
szokásos numizmatikai elõadások ezen
alkalommal elmaradtak.
A MÉE központi érmén a XX. századi
modern magyar érmek egyik legjelentõsebb gyûjtõje
és publikálója Szolláth György
látható, bronzból és ezüstbõl
Ø 42,5 mm méretben, vert technikával.
|
| |
|
| |
Az
érmen a jobbra nézõ mellkép bal
oldalán 1927 – 2009 évszámok, jobb
oldalon SZOLLÁTH GYÖRGY felirat olvasható.
A jobb válla felett VG, az érmet mintázó
Veres Gábor mesterjegye látszik. A hátlapon
középen a Kelén hajó szeli a Balaton
habjait, balra a Tihanyi apátság képe kapott
helyet. A hajó alatt KELÉN felirat, körben
MÉE 50. VÁNDORGYÛLÉSE KAPOSVÁR
– SIÓFOK / 2020 olvasható.
(A fotón Raýman János Lippai Zoltán
fõtitkárral fog kezet, mögötte Csóka
Ferenc a MÉE elnöke látható.) |
Hágen |
| |
|
|
|
|
| |
| |
Gömör
Béla budapesti reumatológus professzor már
többször is szerepelt a Pécsi Dénár
hasábjain, ugyanis õ nem csak orvosi szakmájának
kitûnõ reprezentánsa, hanem a különbözõ
képzõmûvészetek (festészet,
fotó, szobrászat, éremmûvészet)
nagy kedvelõje és értõje is. A
Pécsi Dénár 201. számában
(2018. április) a „Mesélõ mûtárgyak”
c. könyvét ismertettük
|
| |
|
| |
Ekkor
bemutattuk a Magyar Reumatológusok Egyesülete
PRO RHEUMATOLOGIA, más néven Belák
Sándor Emlékérmét is, melyet
Fekete Tamás alkotott. Az érdekes kompozíciójú
érem szimbolikáját akkor a szerzõ
szavaival írtuk le imigyen: „A felirat alatti
részen szabálytalan alakú lyuk elõtt,
az érem felszíne felett kiképzett, ízületet
bemutató két csontvég látható.”
Hogy a „csontvég” a valóságban
hogy néz ki, azt a híres Kiss Ferenc - Szentágothai
János szerzõk jegyezte Az ember anatómiájának
atlasza I. kötetébõl (Medicina Könyvkiadó.
Bp. 1959.) kölcsönzött ábrán
mutatjuk be, melyen a humerus (felkarcsont) proximális
(testközeli) végét szemlélhetjük.
|
| |
|
| |
A
Belák Sándor Emlékérem kitüntetést
Gömör Béla 1991-ben kapta meg.
Ezen rövid bevezetõ után rátérünk
Gömör Béla nemrég megjelent, „Hazai
reumatológusokat megörökítõ
emlékérmek” c. írására
(Magyar Reumatológia 2020. 2. szám). Ebbõl
megtudjuk, hogy hazánkban a mai értelemben vett
reumatológus szakképesítés csak
1948-tól létezik. Szerzõ szerint pillanatnyilag
10 reumatológus szakorvost ábrázoló
éremrõl tudunk, de az érmek száma
ezzel nem egyezik, mert Petrányi Gyuláról
és Moll Károlyról 2-2 érem született,
míg Schulhof Vilmos és Ödön egy azon
érmen szerepelnek.
A többi szereplõ: Dalmady Zoltán, Dányi
Mihály, Riesz Ede, Strecker Ottó, Bozsóky
Sándor és Agyagási Dezsõ. Az érmek
alkotói között neves mûvészek
találhatók, mint például Berán
Lajos, Csillag István, Borsos Miklós, vagy Fritz
Mihály és Váró Márton.
Megjegyezzük, hogy Pécsett és Baranyában
(pl. Harkány) sok reumatológus szakorvos volt
és van, de érem, sajnos egyikükrõl
sem készült.
Az ábrázoltakat, az érmek adatait és
az alkotókat táblázatban láthatjuk.
A cikket olvasván, úgy gondoltuk, hogy most
már az összes, reumatológusokat ábrázoló
érmet ismerjük, azonban az utolsó bekezdés
így szól: „Való igaz, hogy létezik
további reumatologusérem is, mégpedig
az 1999-ben elkészült "Dr. Gömör
Béla 15 éves tanszékvezetoi mûködése"
föliratú, Fekete Tamás alkotásaként,
de nem lenne ízléses, ha e sorok írója
ezt itt tárgyalná. Talán majd mások,
ha eljön annak az ideje.”
Nos, annak most jött el az ideje. Az érmet ábráinkon
mutatjuk be és megemlítjük, hogy elsõ
látásra nehezen volt értelmezhetõ
az elõlapon, - ahol Gömör Béla portréja
és fakszimile aláírása is látható
-, a körön túlnyúló, mindkét
végén gömb alakban végzodo henger.
Az ábrázoltat errõl kérdezvén,
azt válaszolta, hogy: „õszintén
biztosat már nem tudok "az érmemrõl".
Fekete Tamást már nem lehet megkérdezni.
Úgy rémlik valami festõállványba
helyezett bele, utalva a mûvészetekre.”
Mi viszont azt gondoljuk, hogy a fentebb bemutatott Belák
érem szimbolikájához hasonlóan,
itt is a „két csontvég”, de immáron
sematikus ábrázolása utal a reumatológiára.
Persze ezzel nem muszáj egyetérteni, ki-ki értelmezheti
másként is. |
Süle
Tamás |
| |
|
| |
| |
|
|
|
| Kiss
György szobrászmuvész emlékére
Új könyv jelent meg a neves szobrászról
2019-ben, a szászvári Kiss György emlékév
alkalmából.
|
| |
| |
Nagy
Ildikó – Szokoly Károly: Szászvári
Kiss György szobrászmûvész életmûve
(1852-1919) Várbaráti Kör Egyesület
Szászvár kiadása. 468 oldal.
|
|
Ajánlását
dr. Schmelczer-Pohánka Éva írta, amelybõl
megtudható, hogy az 1975-ben megjelent életrajzi
monográfia Bucsky Mihály tollából
130 alkotást szedett össze. 2000-ben Csiffáry
Tamás adattára 159-et. A nagy buzgalommal kutató
szerzõpáros könyvében viszont 412
szobor, szoborcsoport, dombormû, és gipszminta
teszi sokkal teljesebbé a kiváló szobrász
életmûvét. Tehát mindenképpen
helytálló a hiánypótló
megjelölés a könyvre, hiszen sok olyan adatot,
képet mutatnak be, amely eddig ismeretlen volt a mûvészettörténet
és a mûvészetkedvelo nagyközönség
elõtt is.
Ne gondolja bárki, hogy ezzel lezárható
Kiss György életének és munkásságának
kutatása. Mindig kerülhetnek elõ, és
kerülnek elõ olyan újabb források,
amelyek kiegészítik a történetet,
esetleg egyes részleteit más megvilágításba
tudnak helyezni.
Az 1918-ban tervezett, de meg nem valósult pécsi
Szent Flórián szobráról folyt
tárgyalásokról a sajtó beszámolt.
De tudjuk, hogy fénykép is készült
róla, amelyet elküldött Pécsre. De
ma már nincs meg a levéltár iratai között.
Talán azt is érdemes megjegyezni, hogy az esztergomi
Bazilika dunaparti homlokzatán álló három
szobor a háború alatt olyan mértékig
megrongálódott, hogy le kellett bontani õket.
Jól emlékszem a látványukra. (A
fõszékesegyházat több mint 300 bombatalálat
és nagyméretû ágyú lövedék
érte. Évtizedekig tartott a helyreállítása.) |
| |
|
| |
Kiss
György eddigi ismereteink szerint érmeket, plaketteket
nem készített. A mohácsi Csele pataknál
álló emlékmûvét ékesítõ
dombormûrõl, amely II. Lajos királyt ábrázolja,
ahogy lovával a megáradt patakba csúszik
vissza, Szeiler József vésnök készített
Kiss György nevével jelezett plakettet és
a mohácsi 1926-os kiállítás számára
érmeket is. Tehát a nevezetes dombormû
érem formájában is tovább él
és ez sem engedi elfelejteni Kiss Györgyöt
a nagyszerû szászvári mûvészt.
Egyébként a sok képpel ellátott,
vaskos kötet nem csak mûvészetkedvelõknek,
mindenkinek ajánlható, jól összeállították
és jól szerkesztették a kiadást
is.
|
Raýman
János |
| |
|
|
|
| A
kelta „Bánáti” típusú
tetradrachmák
|
| |
| |
Robert
Göbl OTA katalógusának 6. tábláján
a „Banater Kreis: Lokaltypen” néven,
és 38.-44. sorszámokkal ismerteti e típusokat,
Michaela Kostial könyvében a 375. - 379. sorszámokkal
jelöli e típusok változatait. Az általam
bemutatott típushoz M. Kostial 376. példánya
hasonlít a legjobban. A szóban forgó
típus eloképéül a makedon II. Philippos
tetradrachmája szolgált, melyet a Kr. e-i 4.
században Amphipolis-ban vertek. Elõlapján
Zeusz isten fejét koszorúval, hátlapján
egy jobbra tartó gyõztes lovast („Siegesreiter”
típus) ábrázolt, aki bal kezében
pálmaágat tart maga elõtt. A hátlapon
a lovas felett és mellett még Philippos neve
is olvasható, és különbözõ
ábrák /pl.: fáklya, kantharos (ivócsésze
hurkos fülekkel), pont körrel, monogramm, stb./
láthatók még a lovas körül.
II. Fülöp érméinek súlya 14
gramm körül volt. A kelta imitációk
kezdetben nagyon jó minoségben készültek,
tehát szinte ugyanolyanok voltak, mint az eredeti típusok,
így némely esetben ma sem lehet egyértelmûen
eldönteni, hogy egy jól elkészített
kelta, vagy egy rosszabbul kivert eredeti példánnyal
van-e dolgunk.
Ez különösen akkor okoz nehézséget,
ha a legenda (felirat) hibátlan helyesírással,
és az ábrák jól kivitelezett éremképpel
jelennek meg a pénzeken. A késõbbi kelta
utánzatok már némileg „elvadult”,
hibás vagy hiányos legendával, valamint
gyengébb minoségû vésnöki
munkával készült verõtövekkel
készültek. Ezeket már egyértelmuen
el lehet különíteni II. Philippos eredeti
vereteitõl. A súlyuk is változó:
legtöbbször 13 gramm körül ingadoznak,
de a késõbb vert példányok súlya
gyakran ez alatt van. Sok késõbbi ilyen kelta
imitáció kopott verõtövekkel készült,
tehát addig használták õket, amíg
tönkre nem mentek. Ilyenkor a pénzeken már
nem vehetõ ki tisztán a körirat, és
az ábrák sem teljesek, vagy teljesen hiányoznak.
Néha azonban számunkra ismeretlen kelta szimbólumok
is megjelenhetnek az ilyen és ehhez hasonló
típusú ezüst érméken. A típus
több példánya a Bánátban
került elõ, innen származik az elnevezés.
A bemutatott tetradrachmán a fej már eléggé
„elvadult”, és a hátlap éremképe
is hiányos. Súlya 12.36 gramm, átmérõje
23.5-25 mm, vastagsága 4.1 mm. Lelõhelye ismeretlen,
gyûjtõi elmondás alapján valószínuleg
a Tiszántúlról származhat. Talán
a Kr. e-i 3. században verhették.
|
| |
|
| |
Köszönetemet
fejezem ki Dr. Torbágyi Melindának a cikk lektorálásáért!
Felhasznált szakirodalom: Robert Göbl: Ostkeltischer
Typen Atlas, Klinkhardt&Biermann, Braunschweig, 1973,
1. valamint 6. és 7. táblák, 38. –
44. sorszámok; Michaela Kostial: Kelten im Osten, Sammlung
Lanz, 2. Auflage, München, 2003, 71.-74. oldal. Gróf
Dessewffy Miklós Barbár Pénzei, A Numizmatikai
Közlöny Külön-Melléklete, Budapest,
1910, XI. tábla. |
(vir
ex pannonia inferiore) J. M. |
| |
|
|
|
| A
„Sziklakórház” jelvényei
|
| |
| |
A
Sziklakórház Atombunker Múzeum (régi
nevén Székesfõvárosi Sebészeti
Szükségkórház) a Budai Vár
alatt található több mint 2300 m2-es létesítmény,
melyet a második világháború alatt
és az 1956-os események idején is használtak.
A hidegháború alatt szigorúan titkos
objektum, úgynevezett „légoltalmi szükségkórház”
volt. 2008-ban nyílt meg a civil látogatók
számára, mint Sziklakórház Múzeum. |
| |
|
|
| Ø
70 mm méretû hímzett
karjelvény
|
Ø
32 mm méretû
kitûzõ jelvény
Ø 58 mm méretû
mágnes jelvény
|
|
| |
Hágen |
| |
|
|
| |
Értesítjük
tagjainkat
és minden érdeklõdõt,
hogy vasárnap délelõtti összejöveteleink
helye
az edd magad DEGESZ-re
újra várja vendégeit,
és minden vasárnap
9.00 és 10.00 óra között
a numizmatika iránt érdeklõdõket. |
| |
|
| |
| |
| |
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
| |
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs
- pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
- numizmatika |
|
|
|
