Régebbi híradók - 230. szám
  
230. híradó
2020. szeptember 1.
XX. évf. / 9.
 
 
A Pécsi Dénár több mint 19 éve jelenik meg!
Az elsõ szám 2001. augusztus 2-án látott napvilágot,
2020. július 1-én pedig a 228. szám.
Azért ez már valami…
   Reumatológusok érmeken
   Kiss György szobrászmûvész emlékére
        Új könyv jelent meg a neves szobrászról 2019-ben, a szászvári Kiss György         emlékév alkalmából.
   A kelta „Bánáti” típusú tetradrachmák
   A „Sziklakórház” jelvényei
 
A MÉE Széchenyi Ferenc jutalomérem
arany fokozata

   A MÉE 50-ik Vándorgyûlése
 
 
A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete 50-ik jubileumi vándorgyûlését 2020. augusztus 8-án a Kaposvári Egyetemen rendezte a somogyi csoport. Az eseményen „hagyományosan” a legnagyobb érdeklõdés a kipakolást és a csere–berét kísérte. Ezek helyszínéül az intézmény folyosója (csekély megvilágítással) és néhány félig megtelt tanterem szolgált.
Tíz órakor a már hagyományosan ezen alkalommal kiosztásra kerülõ Széchenyi Ferenc jutalomérmek átadásával kezdõdött a rendezvény. Az érem bronz fokozatát Szabó Sándor kapta. A III. fokozatot Blaskovics Jeno, Ganzler Ottó, Mihalics Géza és Vadas László vehette át. II. fokozatot Földes Zoltán, Gluchmann Gábor, Hencz János és Márfai József kapta. Az I. fokozatot Lopatovszki Csabának adták át az eddig elvégzett munkája elismeréseként.
 
 
A jutalomérem arany fokozatát pedig Raýman János vehette át. Az elhangzott laudáció szerint:
Egyesületünknek 1972. óta tagja, a Baranya Megyei Szervezetnek egyik alapító tagja, több mint 30 éve a vezetõségben dolgozik, hosszabb ideje a Szervezet elnöke. A Magyar Numizmatikai Társulatnál 1986. óta van a tagok között.
Gyûjtõi tevékenysége mellett évtizedek óta rendszeresen publikál. Írásai jelennek meg az AZ ÉREM, a Numizmatikai Közlöny, az Éremtani Lapok hasábjain, szerzõként és társszerzõként ír helytörténeti, orvos-numizmatikai és más szaklapokban.
Alapítója, társszerkesztõje és rendszeres cikkírója a 2001 óta „Pécsi Dénár” címen havonta megjelenõ numizmatikai kiadványnak, amely lap jelenleg a 229. számánál tart. 2000-ben társszerzõkkel közösen kiadták a „Pécs-Baranya numizmatikai bibliográfiája” címû kötetet. Több írása jelent meg a szükségpénzek témakörben is.
Munkáságáért megkapta a Széchenyi Ferenc Jutalomérem III., II. és I. fokozatát, kitüntették a Pro Numizmatika 1999. és az Unger Emil jutaloméremmel is.

A Magyar Numizmatikai Társulattól a Szentgáli Károly és a Réthy László kitüntetõ érmeket, a Magyar Orvostörténeti Társaságtól pedig az Orvosi Numizmatikai Szakosztály 25 éves jubileumi érmét érdemelte ki.
Az arany Széchenyi Ferenc jutalomérem megegyezik a fokozat többi (bronz és ezüst) példányaival, de a vastag veret aranyozva készült. Az érem peremébe: RAÝMAN JÁNOS 2425 arany fokozat 2020 gravírozás került elhelyezésre.
A numizmatikai publikációkért odaítélt Dr. Unger Emil díjat Dr. Kálnoki-Gyöngyösi Márton és Király Csaba vehette át.
Az eseményen kiosztásra került még 63 fõ részére a Pro Numismatika érem is, melyet Kutas László mintázott. Minden kitüntetett átvehette Dr. Török Pál: Magyarországi érem- és plakettmûvészet 1850-1945. kötetét is.
A vándorgyûléseken hagyományosan szokásos numizmatikai elõadások ezen alkalommal elmaradtak.
A MÉE központi érmén a XX. századi modern magyar érmek egyik legjelentõsebb gyûjtõje és publikálója Szolláth György látható, bronzból és ezüstbõl Ø 42,5 mm méretben, vert technikával.
 
 
Az érmen a jobbra nézõ mellkép bal oldalán 1927 – 2009 évszámok, jobb oldalon SZOLLÁTH GYÖRGY felirat olvasható. A jobb válla felett VG, az érmet mintázó Veres Gábor mesterjegye látszik. A hátlapon középen a Kelén hajó szeli a Balaton habjait, balra a Tihanyi apátság képe kapott helyet. A hajó alatt KELÉN felirat, körben MÉE 50. VÁNDORGYÛLÉSE KAPOSVÁR – SIÓFOK / 2020 olvasható.
(A fotón Raýman János Lippai Zoltán fõtitkárral fog kezet, mögötte Csóka Ferenc a MÉE elnöke látható.)
Hágen
 

Reumatológusok érmeken

 
 
Gömör Béla budapesti reumatológus professzor már többször is szerepelt a Pécsi Dénár hasábjain, ugyanis õ nem csak orvosi szakmájának kitûnõ reprezentánsa, hanem a különbözõ képzõmûvészetek (festészet, fotó, szobrászat, éremmûvészet) nagy kedvelõje és értõje is. A Pécsi Dénár 201. számában (2018. április) a „Mesélõ mûtárgyak” c. könyvét ismertettük
 
 
Ekkor bemutattuk a Magyar Reumatológusok Egyesülete PRO RHEUMATOLOGIA, más néven Belák Sándor Emlékérmét is, melyet Fekete Tamás alkotott. Az érdekes kompozíciójú érem szimbolikáját akkor a szerzõ szavaival írtuk le imigyen: „A felirat alatti részen szabálytalan alakú lyuk elõtt, az érem felszíne felett kiképzett, ízületet bemutató két csontvég látható.” Hogy a „csontvég” a valóságban hogy néz ki, azt a híres Kiss Ferenc - Szentágothai János szerzõk jegyezte Az ember anatómiájának atlasza I. kötetébõl (Medicina Könyvkiadó. Bp. 1959.) kölcsönzött ábrán mutatjuk be, melyen a humerus (felkarcsont) proximális (testközeli) végét szemlélhetjük.
 
 
A többi szereplõ: Dalmady Zoltán, Dányi Mihály, Riesz Ede, Strecker Ottó, Bozsóky Sándor és Agyagási Dezsõ. Az érmek alkotói között neves mûvészek találhatók, mint például Berán Lajos, Csillag István, Borsos Miklós, vagy Fritz Mihály és Váró Márton. Megjegyezzük, hogy Pécsett és Baranyában (pl. Harkány) sok reumatológus szakorvos volt és van, de érem, sajnos egyikükrõl sem készült.
Az ábrázoltakat, az érmek adatait és az alkotókat táblázatban láthatjuk. A cikket olvasván, úgy gondoltuk, hogy most már az összes, reumatológusokat ábrázoló érmet ismerjük, azonban az utolsó bekezdés így szól: „Való igaz, hogy létezik további reumatologusérem is, mégpedig az 1999-ben elkészült "Dr. Gömör Béla 15 éves tanszékvezetoi mûködése" föliratú, Fekete Tamás alkotásaként, de nem lenne ízléses, ha e sorok írója ezt itt tárgyalná. Talán majd mások, ha eljön annak az ideje.”
Nos, annak most jött el az ideje. Az érmet ábráinkon mutatjuk be és megemlítjük, hogy elsõ látásra nehezen volt értelmezhetõ az elõlapon, - ahol Gömör Béla portréja és fakszimile aláírása is látható -, a körön túlnyúló, mindkét végén gömb alakban végzodo henger. Az ábrázoltat errõl kérdezvén, azt válaszolta, hogy: „õszintén biztosat már nem tudok "az érmemrõl". Fekete Tamást már nem lehet megkérdezni. Úgy rémlik valami festõállványba helyezett bele, utalva a mûvészetekre.” Mi viszont azt gondoljuk, hogy a fentebb bemutatott Belák érem szimbolikájához hasonlóan, itt is a „két csontvég”, de immáron sematikus ábrázolása utal a reumatológiára. Persze ezzel nem muszáj egyetérteni, ki-ki értelmezheti másként is.
Süle Tamás
 
 
 
Kiss György szobrászmuvész emlékére
Új könyv jelent meg a neves szobrászról 2019-ben, a szászvári Kiss György emlékév alkalmából.
 
 
Nagy Ildikó – Szokoly Károly: Szászvári Kiss György szobrászmûvész életmûve (1852-1919) Várbaráti Kör Egyesület Szászvár kiadása. 468 oldal.
Ajánlását dr. Schmelczer-Pohánka Éva írta, amelybõl megtudható, hogy az 1975-ben megjelent életrajzi monográfia Bucsky Mihály tollából 130 alkotást szedett össze. 2000-ben Csiffáry Tamás adattára 159-et. A nagy buzgalommal kutató szerzõpáros könyvében viszont 412 szobor, szoborcsoport, dombormû, és gipszminta teszi sokkal teljesebbé a kiváló szobrász életmûvét. Tehát mindenképpen helytálló a hiánypótló megjelölés a könyvre, hiszen sok olyan adatot, képet mutatnak be, amely eddig ismeretlen volt a mûvészettörténet és a mûvészetkedvelo nagyközönség elõtt is.
Ne gondolja bárki, hogy ezzel lezárható Kiss György életének és munkásságának kutatása. Mindig kerülhetnek elõ, és kerülnek elõ olyan újabb források, amelyek kiegészítik a történetet, esetleg egyes részleteit más megvilágításba tudnak helyezni.
Az 1918-ban tervezett, de meg nem valósult pécsi Szent Flórián szobráról folyt tárgyalásokról a sajtó beszámolt. De tudjuk, hogy fénykép is készült róla, amelyet elküldött Pécsre. De ma már nincs meg a levéltár iratai között.
Talán azt is érdemes megjegyezni, hogy az esztergomi Bazilika dunaparti homlokzatán álló három szobor a háború alatt olyan mértékig megrongálódott, hogy le kellett bontani õket. Jól emlékszem a látványukra. (A fõszékesegyházat több mint 300 bombatalálat és nagyméretû ágyú lövedék érte. Évtizedekig tartott a helyreállítása.)
 
 
Kiss György eddigi ismereteink szerint érmeket, plaketteket nem készített. A mohácsi Csele pataknál álló emlékmûvét ékesítõ dombormûrõl, amely II. Lajos királyt ábrázolja, ahogy lovával a megáradt patakba csúszik vissza, Szeiler József vésnök készített Kiss György nevével jelezett plakettet és a mohácsi 1926-os kiállítás számára érmeket is. Tehát a nevezetes dombormû érem formájában is tovább él és ez sem engedi elfelejteni Kiss Györgyöt a nagyszerû szászvári mûvészt.
Egyébként a sok képpel ellátott, vaskos kötet nem csak mûvészetkedvelõknek, mindenkinek ajánlható, jól összeállították és jól szerkesztették a kiadást is.
Raýman János
 
A kelta „Bánáti” típusú tetradrachmák
 
 
Robert Göbl OTA katalógusának 6. tábláján a „Banater Kreis: Lokaltypen” néven, és 38.-44. sorszámokkal ismerteti e típusokat, Michaela Kostial könyvében a 375. - 379. sorszámokkal jelöli e típusok változatait. Az általam bemutatott típushoz M. Kostial 376. példánya hasonlít a legjobban. A szóban forgó típus eloképéül a makedon II. Philippos tetradrachmája szolgált, melyet a Kr. e-i 4. században Amphipolis-ban vertek. Elõlapján Zeusz isten fejét koszorúval, hátlapján egy jobbra tartó gyõztes lovast („Siegesreiter” típus) ábrázolt, aki bal kezében pálmaágat tart maga elõtt. A hátlapon a lovas felett és mellett még Philippos neve is olvasható, és különbözõ ábrák /pl.: fáklya, kantharos (ivócsésze hurkos fülekkel), pont körrel, monogramm, stb./ láthatók még a lovas körül. II. Fülöp érméinek súlya 14 gramm körül volt. A kelta imitációk kezdetben nagyon jó minoségben készültek, tehát szinte ugyanolyanok voltak, mint az eredeti típusok, így némely esetben ma sem lehet egyértelmûen eldönteni, hogy egy jól elkészített kelta, vagy egy rosszabbul kivert eredeti példánnyal van-e dolgunk.
Ez különösen akkor okoz nehézséget, ha a legenda (felirat) hibátlan helyesírással, és az ábrák jól kivitelezett éremképpel jelennek meg a pénzeken. A késõbbi kelta utánzatok már némileg „elvadult”, hibás vagy hiányos legendával, valamint gyengébb minoségû vésnöki munkával készült verõtövekkel készültek. Ezeket már egyértelmuen el lehet különíteni II. Philippos eredeti vereteitõl. A súlyuk is változó: legtöbbször 13 gramm körül ingadoznak, de a késõbb vert példányok súlya gyakran ez alatt van. Sok késõbbi ilyen kelta imitáció kopott verõtövekkel készült, tehát addig használták õket, amíg tönkre nem mentek. Ilyenkor a pénzeken már nem vehetõ ki tisztán a körirat, és az ábrák sem teljesek, vagy teljesen hiányoznak. Néha azonban számunkra ismeretlen kelta szimbólumok is megjelenhetnek az ilyen és ehhez hasonló típusú ezüst érméken. A típus több példánya a Bánátban került elõ, innen származik az elnevezés. A bemutatott tetradrachmán a fej már eléggé „elvadult”, és a hátlap éremképe is hiányos. Súlya 12.36 gramm, átmérõje 23.5-25 mm, vastagsága 4.1 mm. Lelõhelye ismeretlen, gyûjtõi elmondás alapján valószínuleg a Tiszántúlról származhat. Talán a Kr. e-i 3. században verhették.
 
1. ábra
2. ábra
 
Köszönetemet fejezem ki Dr. Torbágyi Melindának a cikk lektorálásáért!
Felhasznált szakirodalom: Robert Göbl: Ostkeltischer Typen Atlas, Klinkhardt&Biermann, Braunschweig, 1973, 1. valamint 6. és 7. táblák, 38. – 44. sorszámok; Michaela Kostial: Kelten im Osten, Sammlung Lanz, 2. Auflage, München, 2003, 71.-74. oldal. Gróf Dessewffy Miklós Barbár Pénzei, A Numizmatikai Közlöny Külön-Melléklete, Budapest, 1910, XI. tábla
.
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
A „Sziklakórház” jelvényei
 
 
A Sziklakórház Atombunker Múzeum (régi nevén Székesfõvárosi Sebészeti Szükségkórház) a Budai Vár alatt található több mint 2300 m2-es létesítmény, melyet a második világháború alatt és az 1956-os események idején is használtak. A hidegháború alatt szigorúan titkos objektum, úgynevezett „légoltalmi szükségkórház” volt. 2008-ban nyílt meg a civil látogatók számára, mint Sziklakórház Múzeum.
 
Ø 70 mm méretû hímzett
karjelvény
Ø 32 mm méretû
kitûzõ jelvény

Ø 58 mm méretû
mágnes jelvény

 
Hágen
 
 
Értesítjük tagjainkat
és minden érdeklõdõt,
hogy vasárnap délelõtti összejöveteleink helye
az edd magad DEGESZ-re
újra várja vendégeit,
és minden vasárnap
9.00 és 10.00 óra között
a numizmatika iránt érdeklõdõket.
 
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán