|
 |
|
| |
| Régebbi
híradók - 229. szám |
|
 |
 |
|
229.
híradó |
2020.
augusztus 1. |
XX.
évf. / 8. |
|
|
|
|
|
|
|
A
Pécsi
Dénár „kereken”
19 éve jelenik meg!
Az elsõ szám 2001. augusztus 2-án látott
napvilágot,
2020. július 1-én pedig a 228. szám,
így aztán:
19x12= 228
Azért ez már valami… |
|
|
 A
Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság
részvénye |
| Kelta
lovas felemelt karral – A (Karancs) Lapujtõ típusú
érme egy
újabb változata |
| Bognár
Görgy: II. János Pál pápa |
| Újabb
Baranya vármegyei kutyabárca |
| Egy
kis pajzánság… |
Berényi
Zsuzsanna Ágnes: Történelem jelvényekben
elbeszélve. Az
Elsõ Magyar Tûzzománc Jelvénygyár.
Gondolat
Kiadó. 2015. p.118. (Könyvismertetés) |
| Mirõl
írt a pécsi sajtó 100 évvel ezelõtt,
illetve 3 nappal ezelõtt? |
|
| |
|
A
Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ EMLÉKÉRE
díja
|
|
|
|
Érem
helyett dombormû
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ EMLÉKÉRE
|
| |
| |
Amikor
négy évvel ezelõtt beszámoltam
a Bajnóczky Díj megszületésérõl
(Pécsi Dénár 2016, XVI / 3., pp.
4-5.), akkor az életrajzi adatokban jómagam
is leírtam, hogy Bajnóczky professzor a Magyar
Igazságügyi Orvosok Társaságától
a Harsányi László Emlékérem
kitüntetésben részesült. Értesülésem
a PTE ÁOK Orvoskari Hírmondó 2014. évi
októberi számában megjelent nekrológból
származott. Miután Harsányi László
is pécsi kötõdésû neves orvos
volt, elkezdtem nyomozni a róla elnevezett emlékérem
után, hogy beillesszem abba a katalógusba, amelyben
az érmeken ábrázolt orvoskollégák
vannak. Igyekezetem sokáig nem járt eredménnyel,
mígnem ez évben a Bajnóczky család
jóvoltából – köszönet
érte! - megkaptam a korábban emlékéremnek
hitt kitüntetés fotóját. Mielõtt
ennek az ismertetésére rátérnénk,
az alábbiakban vázolom Harsányi László
(*1926 -†1992) (képünkön) életrajzát.
(A kép forrása: Anthropológiai Közlemények
1992. 34. 1-2. sz. p. 157.)
Fõ kutatási területe az igazságügyi
orvostani osteológia (csonttan) volt, ezen
belül a csontvázleletek vizsgálata makroszkópos,
valamint különbözõ mikroszkópos
és szerológiai módszerekkel a személyazonosság
megállapítása céljából.
Iskoláit Budapesten végezte, 1951-ben szerzett
orvosi diplomát. Ezt követõen a budapesti
egyetemen az Igazságügyi Orvostani Intézetben
dolgozott. 1977-ben nyert egyetemi tanári és
intézetigazgatói kinevezést a Pécsi
Orvostudományi Egyetem (POTE) Igazságügyi
Orvostani Intézetébe, ahol, mint az orvosi kriminalisztika
határterületeinek nemzetközileg is elismert
mûvelõje tevékenykedett. Sok külföldi
és hazai orvostársasági tagsága
mellet tagja volt a Magyar Igazságügyi Orvosok
Társaságának, valamint az MTA Antropológiai
Bizottságának. 1985 és 1991 között
a POTE rektorhelyettese volt. Váratlanul hunyt el.
(A fenti adatok forrása: Az Erzsébet Tudományegyetem
és a jogutód intézmények professzorai.
Pécs, 2000.)
|
| |
|
| |
A
Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ EMLÉKÉRE
elnevezésû díjának tárgyi
attribútuma egy 24x16 cm nagyságú mészkõ
alapra helyezett 15x12 cm nagyságú bronz dombormû
(relief), amely egy emberi koponyákat és egyéb
csontokat tartalmazó „ásatási üreg”
fölött háttal ülõ, könyvet
olvasó férfialakot ábrázol (címlapunkon).
A dombormû alatt egy rézszalag látható,
melyen DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ EMLÉKÉRE
szöveg olvasható. (Itt jegyzem meg, hogy a Bajnóczky
nekrológban olvasható „Harsányi
László Emlékérem”
elnevezés talán úgy születhetett
meg, hogy a rézszalagon található szöveg
EMLÉKÉRE szavához „hozzáképzeltek”
egy M betût.) A mészkõ „posztamens”
felsõ részén vízszintesen futó
és kiemelkedõ szalagra ragasztják az
aktuális kitüntetett nevét és az
évszámot tartalmazó rézlemezt.
Sajnos a dombormû alkotóját nem sikerült
azonosítani. |
Süle
Tamás |
| |
|
|
|
A
Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság
részvénye
|
| |
| |
A
részvénytársaságot 1896-ban alapították
100000 Korona alaptõkével. Eredetileg a Boltív
közben mûködött, majd „hogy biztos
hajlékot teremtsen a kiadásában megjelenõ
Pécsi Naplónak” új nyomda építésérõl
döntöttek. A Pilch Andor tervezte, szecessziós
homlokzatú épületbe 1906-ban költöztek,
és az államosításig itt mûködtek.
Ezt követoen a Pécsi Szikra Nyomda üzemelt
itt 1976-ig. A helyreállított mûemlék
homlokzat a Munkácsy Mihály utca és Bercsényi
utca sarkán ma már egy modern épületegyüttest
takar.
Na, de az épület után térjünk
a részvény bemutatására. Alapnyomata
szürke középen egy nagyméretû
200-as és a díszes margó négy
sarkában is a 200-as szám ismétlodik.
A nyomat fekete: A PÉCSI IRODALMI ÉS KÖNYVNYOMDAI
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG és Ezen
200 Korona névértékû teljesen befizetett
részvény bemutatójának mindazon
jogokat biztosítja, amelyek a társaság
részvényeseit az alapszabály értelmében
megilletik. PÉCSETT. 1912. január hó
27-én. Igazgatósági tag és igazgatósági
elnök aláírásával. Sorszáma
18.
|
| |
|
| |
A
két piros nyomatú bélyegzés közül
az egyik a névérték 1000 Koronára
való módosítását és
az elõvételi jog gyakorlását igazolja
1924-ben. A második a névérték
20 Pengõre való módosításról
tájékoztat 1926-ban. A részvény
osztalék szelvényt nem tartalmaz, feltehetõleg
minden évben fizettek osztalékot.
|
Ijjász |
| |
|
|
|
| Kelta
lovas felemelt karral – A (Karancs) Lapujtõ típusú
érme
egy újabb változata
|
| |
| |
A
Pécsi Dénárban, a Baranya Megyei Éremgyûjtõk
166. híradójában már részletesebben
bemutattam a (Karancs)Lapujtõ típusú
tetradrachmát. Egyik gyûjtõtársam
(M.N.) nemrég azonban olyan fotókat küldött
nekem, mely a kelta katalógusokban nem található
meg, és a típus egyik talán késõbbi
változata lehet. Ezt a primitívebb, egyszerûbb
éremkép és a kisebb súly is igazolni
látszik. Az elõzõ cikkben bemutatott
típus (1. és 2. ábra) Észak-Magyarországon,
Szerencsen és környékén, valamint
a Felvidéken, Szlovákiában, de az ország
más északi tájain is több példányban
került már elõ. A kelta érme nevét
a Karancslapujton talált lelet után kapta: Lapujtõ
típus. (Gyûjtõk „Karancs-hegyi,
Karancsi” típusként is említik.)
Göbl egyébként a „Buckelavers”
(Cotini) „Bütykös (púpos) elõlapú”
megjelölést használja erre az éremre
(Göbl: OTA: 367). Egyes szakemberek szerint e típus
valószínûleg a Kr. e. 2. században
készülhetett. A feltételezések szerint
az „Õsi” törzs verethette. Errõl
az elõzõ cikkben is említést tettem.
|
|
|
| |
|
|
| 3.
ábra Az érme elõlapja
|
4.
ábra Az érme hátlapja
|
|
| |
Miben
különbözik a már publikált típus
a most közölt változattól?
Ha az elõlapját (3. ábra) vizsgáljuk,
akkor látjuk, hogy az egykori Zeuszfej tovább
egyszerûsödött a már korábban
bemutatott pénzhez képest is.
Nem
állapítható meg egyértelmûen,
de egyes gyûjtõk úgy gondolják,
hogy van rajta egy az Audoleon típusok hátoldalára
jellemzõ triszkelesz ellenjegy. Véleményem
szerint a háromoldalú bemélyedéseket
nem lehet ellenjegynek tekinteni.
A taglalt érme hátlapja (4. ábra) jelentõsebben
eltér a 166. híradóban leírt Lapujtõ
változattól. A ló ábrája
egyszerûbb lett: alakja más formájú,
a mellsõ lábak szinte vonallá egyszerûsödtek,
a nyakon nem emelkedik ki a „nyakhám” ,
a ló sörényét két ponttal
jelezte a vésnök. A ló elõtt egy
elmosódott szimbólum látható.
Szembetûnõ különbség azonban,
hogy a felemelt karú lovas alakja teljesen eltûnt
a hátlapi éremképbõl. Ez utóbbi
tényt nem lehet az elhasznált verõtõ
rovására írni.
(A bemutatott pénz végsõ soron akár
az OTA: 358-as óhutai típusnak is lehetne az
egyik változata, ahol nincs lovasábrázolás,
viszont a ló felett egy pontokból álló
„koszorú” van, aminek néhány
pontja ezen a darabon is látszik. Talán a két
típus közötti átmenetnek is lehetne
tekinteni. )
Az érme súlya 10.97 gramm, átmérõje
19 mm, vastagsága 5 mm. A pénz jelenlegi tulajdonosa
egy kereskedõtõl vette a tetradrachmát,
így annak lelõhelye ismeretlen.
Köszönöm Dr. Torbágyi Melindának,
a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára fõosztályvezetõjének
a lektorálási munkát, és tanulmányozásra
küldött Óhuta típusú érmék
hátlapját, valamint gyûjtõtársamnak
az érme fotóit!
Felhasznált forrásanyag:
J. M. : Kelta lovas felemelt karral – A (Karancs)Lapujto
típusú érmék, Pécsi Dénár,
2015. május 1, 166. híradó, 8. oldal;
valamint M. N. gyûjtõ közlése. |
| |
(vir
ex pannonia inferiore) J. M. |
| |
|
|
|
| Bognár
Görgy: II. János Pál pápa
|
| |
| |
II.
János Pál személyében a pápaság
kétezer éves történetében,
1991-ben elõször járt hazánkban
római pápa. Látogatásának
emlékét sok érem õrzi. Az esztergomi
jelenlétét megörökítõ
egyik éremnek eddig csak a grafikai megörökítését
láthattuk (Soltész F.: Az Érem 1994/1.)
Ezért most közreadjuk Bognár György
aranyozott bronz, 65 mm nagyságú vert érmének
fotóját. Az elõlapon Benczur Gyula Vajk
megkeresztelése címû, 1875-ben festett
képe látható. Az értékes
medált, örömére e sorok írója
a minap dr. Leitner József, hajdani esztergomi iskolatársától
kapta ajándékba. |
S.T. |
| |
|
| |
| |
|
|
|
| Újabb
Baranya vármegyei kutyabárca
|
| |
| |
Nemrég
került gyûjteményembe Baranya vármegye
1917-es kutyabárcája. A Pécsi dénár
14. számú melléklapjában (2014.
dec. 30.) jelent meg Raýman János „A pécsi
és baranyai ebbárcákról”
szóló katalógusa, mely ezt a kiadást
nem ismeri, ezért közlöm leírását. |
| |
|
| |
Az
elõlap szélén vonalszegély található.
A felsõ részen, ívelten „BARANYAVÁRMEGYE”
felirat szerepel, alul pedig utólag beütött
sorszám látható. A hátlapon négykaréjos
keretben balra nézõ, lógó fülû
kutyafej, alatta „1917” évszám.
Az ebbárca mérete 36 x 30 mm. Anyaga nikkelezett
ón. |
Molnár
Mihály |
| |
|
|
|
| Egy
kis pajzánság…
|
| |
| |
II.
Kamasz koromban kezdtem a gyûjtést. Régi
nagy öregjeinktõl tanultam meg, hogy becsüljem
meg a hajtatlan 10 pengõst. Ha középen
hajtatlan, a jobb felsõ sarka lehet, hogy szamárfüles. |
Ijjász István |
| |
|
| |
| |
|
|
|
| Berényi
Zsuzsanna Ágnes: Történelem jelvényekben
elbeszélve. Az Elsõ Magyar Tûzzománc
Jelvénygyár.
Gondolat Kiadó. 2015. p.118. (Könyvismertetés)
|
| |
| |
1899-ben
az erzsébetfalvi Közmûhelytelepen a kötet
szerzõjének apai nagyapja Berger Márkus
megalapítja az Elsõ Magyar Tûzzománc
Kézelogomb és Jelvény – gyárat.
A gyárat és a jelvénykészítést
fia, Berényi Lajos folytatta és nagy szakmai
hozzáértéssel és szorgalommal
sikerült egy jól mûködõ, nyereséges
vállalkozást létrehoznia.
A könyvben szereplõ „Iparigazolvány”-on,
melyet Berényi Lajos nevére állítottak
ki, szerepel egy záradék, amely szerint „Az
ipart gyermeki jogon Berényi Zsuzsanna folytatja”,
és így haláláig õ vezeti
a családi vállalkozást.
A családtörténeten kívül a
kötet leírja a jelvénykészítés
technikáját, ennek menetét, bemutatva
ezen folyamatok gépeit, eszközeit.
|
| |
|
| |
A
gyár legfontosabb terméke a minden gyûjtõ
által ismert tûzzománc technikával
készült jelvények nagy száma.
A szerzõ a kezdetektõl a kettõezres év
elejéig vázlatosan ismerteti a három
nemzedék által készített jelvények
sokféleségét, az elsõ világháborúban
rendelt katonai-, a háborút követõ
idõszakban gyártott zömében turista
jelvényeket, és a minden korban aktuális
politikai jelvényeket. A Berényi Jelvénygyár
készített sportérmeket és trófeákat
is, és nagy számban szépen kivitelezett
iskolajelvényt is.
A kötet több mint 300 színes fotón
mutatja be a gyárat, az üzemeltetõ családot
és nagyon sok jelvényt. Sajnos a jelvényfotók
nagy része nem adja vissza a Berényi jelvények
precíz kidolgozását, igazi szépségét.
A kötet melléklete egy DVD lemez, ami több
mint 900 képet tartalmaz, melyek nagy része
jpg fotó illetve dokumentum kép. A lemez „szerkesztése”
egy kissé eklektikusra sikerült. |
Hágen |
| |
|
|
|
| Mirõl
írt a pécsi sajtó 100 évvel ezelõtt,
illetve 3 nappal ezelõtt?
|
| |
| |
1920
nyarán még Pécs szerb katonai megszállás
alatt volt. A törvényes fizetõeszköz
az egyszer bélyegzett korona bankjegy. Ekkor kezdõdött
a koronával felülbélyegzett dinár
bankjegyekkel az osztrák-magyar koronák kicserélése.
Pécset a pénzhiány pótlására
a városi 2 és 5 koronások kiadása.
Dunántúl
1920.07.10.
A városi két koronások forgalomba hozatala.
A városi két koronások ma készültek
el a pécsi irodalmi és könyvnyomdai részvénytársaság
nyomdájában. …A város fõpénztára
hozza forgalomba. A kereskedõk, iparosok és
más érdekeltségek testületeik útján
jelentsék be szükségleteiket Katics Antal
aljegyzõnél.
Dunántúl
1920.07.11.
Amerika pénzét félti…az európai
államoknak adott közel tíz milliárd
dollár kölcsön kamatait nem kapták
még meg.
Dunántúl
1920.07.15.
Pécsiek pénzhamisító bandája
Kaposváron. …Két Kaposváron letartóztatott
pécsi kereskedõnek a demarkációs
vonalon innen is vannak cinkostársai.
Dunántúl
1920.07.16.
Több száz milliós bankjegyhamisítás
Bratislaván. … Hamis ötezer koronás
bankjegyeket fedeztek fel.
Dunántúl
1920.07.21.
A városi öt koronásokat eredetileg fehér
papíron, sárgásbarna alapnyomatúnak
tervezték. … A tanács megváltóztatta
az eredeti színösszetételt. …Augusztusra
az öt koronások is forgalomba kerülnek.
Dunántúl
1920.07.30.
Az egy és két koronások rövidesen
kikerülnek a forgalomból az SHS területén,
... azokat korona-dinárokkal pótolják.
|
| |
Mirõl
írt a pécsi sajtó 3 nappal ezelõtt? |
| |
Érmekkel
juthat el a tisztelet a hõsökhöz. Új
10 és 20 forintos érméket bocsátott
ki a Magyar Nemzeti Bank a koronavírus-járvány
elleni védekezésben kiemelkedõ szerepet
vállalók munkájának elismerésére
és tiszteletükre. Az új érmék
névértékes oldala ugyanaz maradt, a túloldalon
Magyarország felirat olvasható, alatta szív
alakot formálva a vészhelyzetben helytálló
különbözõ foglalkozásúak
sematikus ábrázolása jelenik meg, alatta
pedig Tisztelet a hõsöknek felirat olvasható.
Az emlékérmék 2-2 millió példányszámban
jelennek meg.
Új Dunántúli Napló, 2020. 07.
28. |
| |
|
|
| |
Értesítjük
tagjainkat
és minden érdeklõdõt,
hogy vasárnap délelõtti összejöveteleink
helye
az edd magad DEGESZ-re
újra várja vendégeit,
és minden vasárnap
9.00 és 10.00 óra között
a numizmatika iránt érdeklõdõket. |
| |
|
| |
| |
| |
|
|
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
|
|
| |
|
| |
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs
- pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
- numizmatika |
