Régebbi híradók - 225. szám
  
225. híradó
2020. április 1.
XX. évf. / 4.
 
 
   A Pécsi Dénár érmei
   Kelta tetradrachma „ADNAMATI” felirattal
   A FEMA érem
   Hátha valaki még nem ismeri…
 
„Újjáéled” a múzeum
(Soltra Elemér: a PTE ÁOK címere)
   „Újjáéled” az egyetemtörténeti múzeum
 
 
E sorok írója a közelmúltban autentikus helyrõl örömteli hírt kapott, amely szerint „újraélesztik” az elsõ pécsi egyetem alapításának 625. évfordulóján, vagyis 1992 szeptemberében, a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE, ma PTE ÁOK) elméleti tömbjében (Szigeti út 12.) megnyitott orvostörténeti múzeumot, amelyet 2017-ben sajnos bezártak.
 
 

Az elõzményeket illetõen idézünk Raýman János „A pécsi egyetem érmeken” címû írásából, amely 1992. november 17-én jelent meg a Dunántúli Naplóban. Egyebek mellett ezeket írta: „Állandó kiállítás nyílt az egyetem 80 éves történetének bemutatására. Egy éremkiállítást is megtekinthetünk. Három tablón helyezte el dr. Süle Tamás „Egyetemünk története érmeken” címmel éremgyûjteményének ezt a válogatását. (A hajdani tablókat lásd képeinken.) A bemutatott érmek és plakettek az egyetem nevezetes eseményeinek és kimagasló oktatóinak állítanak emléket. Az Erzsébet Egyetem alapításának emlékére vert érem a viszontagságos kezdeti évtizedekrõl mesél. Ma már kevesen tudják, hogy 1916-1947-ig Erzsébet királyné nevét viselte a Pozsonyból számûzött egyetem. A professzorok vonásait õrzõ érmek sora egyben a hazai tudósok, sokuk nemzetközi hírû kutató, mûvészi arcképcsarnoka. Hogy csak néhányat említsünk, Imre József szemész, Heim Pál gyermekgyógyász, Ángyán János belgyógyász, Jendrassik Loránd klinikai kémikus, akik munkásságukkal beírták nevüket az orvostudomány történetébe is. És emlékezzünk Tóth Lajosra, aki államtitkárként tevékenységével, elévülhetetlen érdemeket szerzett a pécsi egyetem megmaradása és fejlõdése érdekében, ezért méltán alapított nevével emlékérmet az egyetem Tudományos Egyesülete. A jeles tudósportrék a XX. század magyar éremmûvészeinek munkái. Kisfaludi Strobl Zsigmondtól Borsos Miklóson át a kortárs pécsi mûvészekig, mint pl. Rétfalvi Sándor, Soltra Elemér, Török János és Trischler Ferenc.” A múzeum egykori vezetõje, az orvostörténeti anyagot összegyûjtõ dr. Benke József 1994-ben összeállított egy képes ismertetõ kiadványt is, amelyben a nyolc szobában elhelyezett különféle relikviákról olvashattunk.
Végül az „újjáéledõ” múzeumról annyit, hogy az elméleti tömb és a 400 ágyas klinika között ez évben elkészülõ új épületbe majd átköltözik négy intézet, ezáltal az orvosi könyvtár jelentõsen terjeszkedhet és a bõvülõ olvasótermekben helyet kaphat a múzeum anyaga – beleértve az érmeket is -, amely megfelelõ tárlókban elrendezve vonzó látvány lesz a látogatók számára. Így az orvos-szakmai ismerteken kívül az orvostanhallgatók megismerkedhetnek az egyetemük történetével is.

S. T.
A tablón balról jobbra és fentrõl lefelé a következõ professzorok láthatók: Borsos M.: Környey István, Rétfalvi S.: Lajos László, Nowotarski I.: Boros Béla, Csíkszentmihályi R. és Nowotarski I. (2x).: Szentágothai János, Kiss L.: Cholnoky László, Tóth V.: Szontágh Ferenc, Tóth S.: Hámori Artur, Nowotarski I.: Lissák Kálmán, Soltra E.: Grastyán Endre, Nowotarski I.: Ernst Jenõ, Trischler F.: Donhoffer Szilárd, Csúcs F.: Kelényi Gábor, Soltra E.: Pálffy György
 
A Pécsi Dénár érmei
 
 
Szentgáli Károly jutalomérem
2005. március 1. 44. szám
 
A Pécsi Dénár emlékérme
2009. november 1. 100. szám
Pécsi Dénár 150
2014. január 1. 150. szám
 
 
Kedves Olvasóink!
 
A legutóbbi „kerek” évfordulótól, vagyis a 200. számtól számítva ismét eltelt két év, ami egy kis folyóirat, mint amilyen a Pécsi Dénár életében nagy idõnek számít. 2018. április 1-tõl napjainkig ismét megjelent 24 szám, amelyekben napvilágot látott 123 numizmatikai témájú cikk, közlemény, képes beszámoló, könyvismertetés, valamint 24 címlap, rajtuk érem, plakett, kisplasztika, bélyeg, könyv, újság, festmény és épület. Mindez tizennégy szerzõ jóvoltából. Persze az egyes számokat meg is kellett szerkeszteni, ez Hágen József gondosságát, a mindenkori nyomtatás pedig a dekorsprint nyomdában Philips Edina munkáját dicséri. Végül azért, hogy az egyes számok az interneten is olvashatók Szirtes Zoltánnak jár köszönet! Hogy a baranyai éremgyûjtõk híradója a mostani 225. után megéri-e a 250. számot? Talán igen, talán nem.
Végül, vészterhes napjaink ellenére, abban a reményben, hogy a világ mielõbb kigyógyul jelen sanyarú állapotából,
 
 
Soltra Elemér rajzával kívánunk
 
KEGYELEMTELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET
a szerkesztõk
 

Kelta tetradrachma „ADNAMATI” felirattal

 
 
A most tárgyalt tetradrachma fényképeit egy ismerõsöm bocsátotta rendelkezésre.
Az érmét nem kör alakú lapkára verték, ennél a típusnál néha elõfordulnak nem centrikus valamint ovális lapkára készített példányok is. A boi nagy ezüstöknél léteznek hasonló, nem kerek alakú lapkák. A pénz elõlapi elõképe valószínûleg a noricumi „Kugelreiter” típusú, melyen a hátlapi lovas „fejékén” három apró gömb figyelhetõ meg.
A noricumi éremverés elsõ modern rendszerezõje Robert Göbl, akinek „Typologie und Chronologie der keltischen Münzpraegung in Noricum, 1973.” címû munkája máig alapmûnek számít. A pénz elõlapján (1. ábra) egy balra nézõ, markáns arckifejezésu férfifejet látunk, hajában három sorban gyöngysoros diadém figyelhetõ meg, melyben a középsõ sor vastagabb gyöngyökbol áll. A tetradrachma hátlapján (2. ábra) egy jobbra tartó vágtató lovat látunk, rajta lovas ül, kezében dobásra készen lándzsát tart. A lovas megformálása már római mintákat idéz, nem pedig a hajdani philippeus lovasra vezethetõ vissza. A ló alatt ADNAM felirat olvasható, mely a ló elõtt ATI betûkkel tovább folytatódik. Egyes szakemberek egy kelta fejedelem esetleg a veretõ személy nevét vélik felismerni a feliratban. A noricumi éremverésben léteznek még más felirattal rendelkezõ típusok is, melyeknél elsõsorban a „NEMET”, a „CONGESA”, az „ESCINGOMA” (ritka), a „COP(P)O” és „ATTA” feliratokkal találkozhat a gyûjtõ az érmék hátlapján, de akadnak „SVICCA” vagy „ECCAIO” feliratú pénzek is. A noricumi érmék legkorábbi csoportja a Kr. e. 2. század elsõ felétõl keltezhetõ, amit a Hainburgi és Enemonzoi leletek igazolnak. A latin feliratos érmék már az említett század végétõl indulnak. A bemutatott érme a Kr. e. 1. évszázadban készülhetett, részben a boi nagyezüstökkel párhuzamosan verhették. A taglalt érme származásának helyéül Délnyugat-Magyarországot adta meg ismerõsöm, a pontos lelõhely nem ismeretes. Anyaga ezüst, súlya 9.42 gramm, vastagsága 2.0 – 2.4 mm.
 
1. ábra A tetradrachma elõlapja
2. ábra A tetradrachma hátlapja
 
Köszönöm Dr. Torbágyi Melindának a MNM Éremtára osztályvezetõjének a cikk lektorálását, gyûjtõtársamnak pedig az érme fotóit és a hozzákapcsolódó információkat!
Felhasznált szakirodalom: Michaela Kostial: Kelten im Osten, (Sammlung Lanz), Verlag der Staatlichen Münzsammlung München, 2. Auflage, 2003, 40. – 47. oldalak.
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
A FEMA érem
 
 
Pécs testvérvárosának, Fellbachnak a nevét õrzi a FEMA kereskedelmi központ, ami egykor Pécs nevezetessége volt. Megjelenésével beköszöntött az itt még sosem látott árukínálat. Autós bevásárlókra tervezték, a mintegy 500 gépkocsit befogadó parkolóval. Az alapítói voltak: Baranyaker, Mecsek Füszért, Pécs Város Tanácsa, Tritex Kereskedelmi Vállalat, Szelektív Rt. és az osztrák Gutbrod GmbH. Mi pécsiek bizony sokszor csak a szánkat tátottuk, hogy ilyen is van. Uránvárosból nem is volt könnyû autó nélkül odamenni, de sokan keresték az áruk sokasága miatt, sok horvát bevásárlója is volt. De a multik pécsi megjelenése és üzletnyitásai tönkretették. Kétszer is tûz martaléka lett, majd szétlopták. 1991. május 16-án nyílt meg, 2016 decemberében lebontották.
A mutatós épületet a pécsi Kistelegdi István és Szilágyi Sándor tervezte. Állítólag a Velencei Biennálén is szerepelt. Ábráját õrzi az a szép érem, amelyet tudomásom szerint Török János pécsi keramikus mûvész tervezett. A halvány, zöldes mázú porcelán érmen a FEMA épületegyüttese látható, mint egy légi felvételen. Felirata FEMA, alatta a megnyitás éve 1991.
Az érem egyoldalú. Hátoldala fehér, máz nélküli porcelán, minden jelzés nélkül. Átmérõje 98 mm. Zöld színû, méretére tervezett karton dobozban került forgalomba. Doboz mérete: 145 x 145 mm

Raýman János
A FEMA érem és a bevásárló központ légi felvétele
 
 
Hátha valaki még nem ismeri…
 
 
Prohászka Péter: Érmek és éremleletek Esztergom területérõl
Martin Opitz Kiadó, 2019.
Fekete-fehér ábrák, 67 oldal

Tartalom: Elõszó (Csóka Ferenc), Bevezetés, Adalékok az Esztergom területén elõkerült érmekhez, éremleletekhez, Numizmatikai adatok Esztergom történetéhez, Katalógus: a) Kelta és görög érmek, b) Római érmek c) Bizánci érmek d) Középkori érmek (10. század - 1526) Kora újkori érmek (1526 – 1711), Katalógusok, Irodalom, Szlovák és német nyelvû összefoglalás.
 
 
A borító elõlapján:kelta érem a Szamárhegyrõl és I. István-dénár
A hátlapon: Párkány (fent) és Esztergom (lent) egy részének látképe légi fotón
S.T.
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán