Régebbi híradók - 223. szám
  
223. híradó
2020. február 1.
XX. évf. / 2.
 
 
   A Pécsi Bartók Béla Férfikar emlékérme 1970
   A legújabb Eligiusz éremrõl
   „Leierblume – lantvirág” típusú ritka kelta obulus
   A hradec kralovéi numizmatikusokról
 
Karizs János: Krisztus
(bronz, Ø 90 mm)
   Az ÉKE „Átjáró” címû érmérõl
 
 
A MÉE Éremkedvelõk Egylete 2019. évi érme nem személyt ábrázol, hanem egy fantázia szülte átjárót. Az elõlapon negatívban ábrázolt férfialak a keskeny résen, az „átjárón” át tudna haladni, ha akarna és akkor az érem túlsó felére jutna, ha meg az érem valóságát nézzük, akkor a semmibe érkezne, ugyanis a hátlapon csak az átjáró keskeny nyílása és tõle balra, két vízszintes sorban ÉKE / 2019 negatívba vésett szöveg kapott helyet. Az alkotó, Karizs János szobrászmûvész KJ mesterjele az elõlapon az emberalak mögött látható. Az Ø 97 mm nagyságú öntött bronzérem nem szabályos kerek formájú, mert a jobb oldala a függõlegeshez közelítõ, szabálytalan cikk-cakk vonalban le van törve. Az éremmezõ pedig függõleges és vízszintes irányban is különbözõ mélységben elhelyezett téglalap, háromszög, félkör és szabálytalan alakú síkokkal tagolt. Az egyes elemek között még színbeli eltérés is látható. Az éremre jó ránézni, mert a felületei nagyon szépen cizelláltak, ami nem véletlen, ugyanis az alkotó néhány évig cizellõrként is dolgozott. Összességében megállapíthatjuk, hogy bár nem példanélküli, de azért „formabontó”-nak nevezhetõ az érem.
 
 

A mûvész interneten olvasható, „Egy pár szó magamról” címû életrajzában egyebek mellett olvashatjuk, hogy élete során mindig képekben tudta feldolgozni a körülötte lévõ és benne érlelõdõ világot. Ismerkedett az anyagokkal és a keze erejével, a saját látásán keresztül próbált alkotásokat létrehozni. A hetvenes évek végén a Képzõmûvészeti Kivitelezõ Vállalathoz került, ahol cizellõrként dolgozott. Itt tanulta meg az érem és a szobor végsõ, bronz formában történõ kivitelezését.

 
 
Mesterei voltak Fegyó Béla, Balogh Jenõ és Cséri Lajos. Ha a mûvész honlapján megnézzük az alkotásait, akkor láthatjuk, hogy nagyon karakteres, klasszikus stílusban alkotott portréérmeket is készített pl. Krisztusról (címlapunkon) és nagyjainkról, így Szt. Istvánról, Mátyás királyról, Erzsébet királynéról, Ferenc Józsefrõl és Kossuth Lajosról is. Mûvészeink közül pl. Bartók Bélát, Mikszáth Kálmánt és Kós Károlyt is megörökítette. De akad azért néhány „impresszionista” érem is a kollekciójában.
Született: Kondoros, 1959. május 22-én.
Hágen
 
 
Szervezetünk tagjai közül többen a megállapított éves támogatási összegen felül fizettek be a számlánkra.
A mûködésünk megkönnyítéséhez nyújtott megemelt támogatásukat nagyon szépen köszöni a Baranya Megyei Szervezet vezetõsége!

 
A Pécsi Bartók Béla Férfikar emlékérme 1970
 
 
A Bartók Béla kórus1943-ben alakult, de a világháború miatt megszûnt. 1945-ben újra alakultak, részben a Pécsi Kórus tagjaiból, de az énekesek többsége a pécsi közlekedési vállalatok alkalmazottai voltak, villamosvezetok, kalauzok, gépkocsivezetõk. Elsõ karnagyuk 1957-ig Sólyom Józsefné volt. További jeles karvezetõi Antal György, Ligeti Andor (Ligeti András hegedûmûvész apja) Hegyi István, Jobbágy Valér és Hergenröder József. 1980-tól dr. Lakner Tamás vezette, máig tartó világsikerhez a dalosokat.
A dalárda 1970-ben ünnepelte 25 éves fennállását, amelyre egy emlékérmet készíttettek.
Az érmet Ligeti Erika Munkácsy díjas érem- és szobrászmûvész (Budapest, 1934. március 30 – Szentendre 2004. július 30) mintázta. A mûvésznõ 1958-ban diplomázott a Képzõmûvészeti Fõiskolán. 1969-tõl Szentendrén élt. Kisplasztikákat, érmeket és köztéri szobrokat is készített. 1969-tõl rendszeresen szerepelt az Országos Kisplasztikai Biennálé pécsi kiállításain, ahol 1974-ben III. díjat kapott. Ismertebb érmei a Gyógyszerészet 25 éves érme, Esztergomért díjérme. A Bartók érme nem tartozik az általánosan ismertek közé, ezért fontos bemutatni.
 
Elõlap: Bartók Béla szembenézõ arcképe, minden felirat nélkül.
Hátoldal: Középen egy kórust figyelhetünk meg, amelyet háromszögben végzõdõ, harmonikaszerûen rendezett takaró lemezek mögé helyezett. Felirata felül: NEGYED / SZÁZADOS A / PÉCSI BARTÓK / FÉRFIKAR. Az ábra alatt 1945-1970 évszámok. Alul baloldalt LE betui egymáson, szokásos mesterjegye.
Öntött bronz. Átmérõje 55 mm.
Raýman János .
 

A legújabb Eligiusz éremrõl

 
 
Eligiusz a Krisztus utáni 6. század végén (588 körül) a franciaországi Chapteletben született. Kitanulta a kovácsmesterséget, majd az aranymûvességet, valamint a pénzverést is és királyok (II. Chlotar, és I. Dagobert) szolgálatába állt. 632-ben elhagyta a királyi udvart és a papi hivatást választotta. 641-ben Noyon püspökévé szentelték. Halála (660. december 1.) után lett a kovácsok, az ötvösök és aranymûvesek, a pénzverõk, és a numizmatikusok védõszentje.
A pécsi éremgyûjtõk közül kilencen helyezték magukat a néhai püspök védelme alá azzal, hogy 1992. február 29-én, azaz 28 éve megalapították a Szent Eligiusz Társaságot, melynek történetérõl, tevékenységérõl a Pécsi Dénár már több alaklommal is beszámolt. (Pl.: Süle T.: Tíz éves a pécsi Szent Eligiusz Társaság. PD 8. szám; Raýman J. 20 éves a Pécsi Szent Eligiusz Társaság. 1992-2012. PD Melléklap 10. szám, illetve Trischler Ferenc Eligiusz érme. PD 125. szám; Hágen J.: A 2013. évi Eligiusz éremrõl PD 145. szám.) Az „Alapszabály”, egyebek mellett, a 6. pontban azt is kimondja, hogy „Idõszakonként, lehetõleg két évenként egy Szent Eligiusz Társasági érmet bocsátunk ki.” Ez azt jelenti, hogy napjainkig 14 érmet kellett volna kibocsátania a Társaságnak. Ez nem teljesült, mert a most bemutatandó, 2019 decemberében megszületett érem csak a tizenegyedik. De, ha beszámítjuk a Szent Eligiusz Társaság tagjairól készült 10 portré érmet is, akkor már más a helyzet, mert a 11+10 = 21 érem már kiadja, sot meg is haladja az alapszabály által megkívánt számot!
 
 
A legújabb érem alkotója Raýman János, aki már korábban is megörvendeztette a tagságot két éremmel. A 80 mm nagyságú, egyoldalas, sárgás-zöld mázas égetett agyag érem kivitelezõje az alkotó leánya, Raýman Johanna volt. A körirat fent: QUINQUE ECCLESIAE, lent római számokkal: MMXIX, vagyis Pécs, 2019. Az éremmezõ közepén Szent Eligiusz egyik ismert attribútuma, a „horgonykereszt” látható, amelyet „Eligiusz kereszt”-ként is szoktak említeni. Annál is inkább mondhatjuk ezt, mert Eligiusz az általa vert pénzeken is megjelenítette a horgonykeresztet. A hat példányban készült érem tulajdonosai a pécsi Eligiusz Társaság jelenlegi tagjai: Egerszegi Zoltán, Grünhut Gábor, Hágen József, Raýman János, Karl-Joseph Sommer és Süle Tamás.
Végül felsoroljuk azokat a mûvészeket, akik a fentebb említett érmeket megalkották. Nevezetesen Csóka Zsuzsa, Palotás József, Rétfalvi Sándor, Soltra Elemér, Török János és Trischler Ferenc. De megemlékezünk hajdani alapító tagunkról, néhai Balogh Imre bronzöntõ mesterrõl is, aki az érmek nagy részét végsõ formájukba öntötte.
S. T.
 
„Leierblume – lantvirág” típusú ritka kelta obulus
 
 
E típust a szakirodalomban több néven is megtalálhatjuk: „típus két liliommal”, „heraldikus liliomtípus”, „lant típus”, „lantvirág típus”, „tulipán rajzokhoz hasonló típus”. Pink katalógusa alapján a bemutatott érmét egyértelmûen a „Leierblume - lantvirág” típusú pénzek csoportjába sorolhatjuk. A bemutatott obulus hátlapja szerint az OTA: 398. sorszám alatt hozott tetradrachmához tartozó aprópénz lehet. A típus a nevét a hátlapon a ló hasa alatt és (vagy) háta felett látható, a lanthoz (lírához) hasonló szimbólumról, valamint a benne szereplõ virágbibeszerû ábrázolásról kapta, mely néha fordított állású. A tetradrachmák elõlapján a rendszerint Apollo istennek nevezett hol balra, hol jobbra nézõ szakáll és bajusz nélküli fej szerepel. A hátlapon pedig a ló felett ábrázolt egyik „lantvirág” helyett néha egy stilizált (pálcika) lovast, csillagot vagy triskelest fedezhetünk fel. Ennek a típusnak a különbözõ tetradrachmái egyébként délnyugat - és dél-szlovákiai területeken voltak elsõsorban forgalomban, de egyes példányait megtalálták Észak-Szlovákiában, Morvaországban, Alsó-Ausztriában és Magyarországon is. „Lant(virág)” típusú érmék a mai Szlovákiában, Pozsonytól keletre, sírmellékletként is elõkerültek. A leletek fényében a típus elsõ tetradrachmáit a Kr. e. 2. század elsõ felére, újabban még korábbra is datálják a régészek. Ez az obulus némileg késobb készülhetett. Bernward Zigaus a mai Pozsonyba vagy annak közvetlen közelébe helyezi a „Leier” és „Leierblume” típusok verdéjét. Bár az sem kizárt, hogy több különbözõ helyen is készültek.
 
1. ábra Elõlap
2. ábra Hátlap
 
Ladislav Kostur-Gergely Gáspár: Katalog Keltských Minci könyvében egyébként 74.1-es sorszámmal hozza e típus egyik gyengébb tartású példányát.
A mi kis érmünk elõlapján (1. ábra) szokatlan domborulatú, „örvényléshez” hasonló éremképet látunk pontokkal és hullámvonalakkal. Hátlapján (2. ábra) balra tartó ló van, rajta végtag nélküli, gömbfeju, pálcika formájú lovas ül, sisakdísze hosszan hátra nyúlik. A ló hasa alatt a teljes „lantvirág” motívum szerepel.
Anyaga ezüst, súlya 0,93 gramm, átmérõje 10,3 mm, vastagsága 1.9 mm. Veszprém megyébõl származik. Igen ritka típus, külföldi árveréseken az utóbbi években néhány példányt kínáltak csak eladásra. Ez a baranyai, magángyûjteményben lévõ darab az általam ismert legszebb példány.
A H. D. Rauch 94. aukcióján szerepelt egy a bemutatott példánnyal megegyezõ obulus (59. tétel). Ott elõlapját a „többszörös örvénylés” kifejezéssel illetik.
Eva Kolníková a bemutatott obulushoz némileg hasonló példányt a „Leier – L” típusba sorolja, és elõlapját „Volute und drei S-förmige Zeichen” vagyis „Csigavonal és három S-alakú jel” formában írja le. Ez már késobbi változata lehet a most bemutatott példánynak.
A korábban rendszerint boioknak tulajdonított éremveréseket ma már differenciáltabban kezeli a kutatás, és a lírás típust is inkább egy ismeretlen nevû délnyugat szlovákiai kelta törzshöz kapcsolják.
Köszönöm Dr. Torbágyi Melindának a MNM Éremtára vezetõ numizmatikusának a pontosításokat és lektorálási munkáját valamint Harald Jandrasits osztrák gyûjtõ tanácsait!
 
Felhasznált forrásanyag:
Kolníková, Eva: Nemcice, ein Macht- Industrie- und Handels-zentrum der Latenezeit in Mähren und Siedlungen am ihren Rande. Kommentierter Fundkatalog. Münzen. Brno, 2012, 184. oldal; Pink, Karl: Die Münzprägung der Ostkelten und ihrer Nachbarn, Klinkhardt & Biermann, Braunschweig, 1974, 65. oldal; Ziegaus, Bernward: Kelten Geld, München, 2010, 172.oldal; Ladislav Kostur-Gergely Gáspár: Katalog Keltských Minci, Argo Numismatika, Vydáni, 2018, 83. oldal,74.1 sorszám; Harald Jandrasits: Ergänzung zum Typ (email-váltás).
(Részletesebben tárgyalja a lírás típust Iulius Fröhlich a Numizmatika25 (2015) számában, a 45-60. oldalon. Sajnos a cikk szlovák nyelvû, rövid angol rezümével, így azt írásomhoz nem tudtam lefordítani illetve felhasználni.)
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
A hradec kralovéi numizmatikusokról
 
 
A csehországi Hradec Kralové, mintegy 90 ezer lakójával kisebb Pécsnél, de hasonló iskolaváros, a helyi egyeteme mellett a prágai Károly Egyetemnek is van itt kihelyezett kara. Éremgyûjtõi a Cseh Numizmatikai Egyesület Hradec Kralovéi Csoportja is régi társaság, igyekszik tagjait a numizmatika számos tudnivalójával megismertetni. Egyik kiadványuk a Sberatelské zprávy (Gyûjtõi hírek), amelynek 105. száma 2003-ban a magyar börtönpénzekrõl is hírt adott (Josef Nejedlý: Madarské vézenské „penize,” azaz magyar börtönpénzek) és ezért került hozzám. Ebben közölték a náluk akkor megrendelhetõ irományok jegyzékét. (A végén az összeg cseh koronában értendõ) Lásd a 8. oldalon.
 
Bukic-Zikmund: Pénzek és érmek tisztítása és konzerválása.    30
M. Jízdný: Csehszlovák pénzek, kiegészítése    50
Klima-Brunner: A cseh Numizmatikai Egyesület 70 éves.    30
Kollektív: Hradec Krakovéi folyóirat 1977.    8
Kounovský-Heinz: Cseh kitüntetések munkasikerekért.    55
M. Mixa: A papírpénzek gondozása 1.    30
M. Mixa: A papírpénzek gondozása 2.    35
Z. Nechanický: Korvin Mátyás pénzei Csehországban.    8
Z. Nechanický: Új cseh pénzek.    50
Z. Nechanický: I. Lipót pénzei . 30
Z. Nechanický: Garashoz hasonló cseh pénzek.    50
Nechanický-Šafár: Kladi pénzverõ.    20
V. Nemecková Michael Vitanovský- érmek, plakátok.    5
Kollektiv: Aukció kimutatás 80-100 számig.    10
Kollektiv: Aukció kimutatás, 101 számtól.    45
Kollektiv: Gyûjtõi értesítõ 53-90 szám.    15
Kollektiv: Gyûjtõi értesítõ 91. sz. melléklet.    50
Dubská-Likovský: Cseh komlójelvény 1. sz.    15
Dubská-Likovský: Cseh komlójelvény, ábrák.    20
Dubská-Likovský: Cseh komlójelvény, 2. sz.    15
Dubská-Likovský: Kutyajelvények (ebbárcák?).    25
I. Graus: A salamandro kitüntetés története.    8
M. Gyöngyösi: Újlaki M. boszniai pénze.    15
M. Hradil: K. Korschmann-Brnenský éremmûvész.    8
Kollektiv: Élelmiszerjegyek.    25
J. Kounovský: Kitüntetés munkasikerekért.    55
Z. Likovský: Cseh sörjegyek (sörbárcák?) 2. sz.    15
Z. Likovský: Iskolai célú bélyegek. (Jegyek).    8
Z. Likovský: Morva, sziléziai és szlovák sörbárcák.    20
Z. Likovský: Cseh sörgyári érmek.    20
Z. Likovský: Tanuló jelvények, a Petrikov katalógusban. 10
V. Mericka: Mexikói Mária kitüntetés.    8
V. Mericka: M. R. Štefánik kitüntetés – SOKOL.    8
J. Nejedlý: Cseh fogoly-kitüntetés.    8
J. Nejedlý: Fizetési utalvány raboknak.    25
J. Nejedlý: Vezetõi becsület jelvény. 15
J. Nejedlý: Fogoly fizetési eszközök bélyegzései.    15
J. Nejedlý: Szlovák kitüntetés 2001 (raboknak?).    20
Z. Nechanický: Orosz pénzverés a XVII. századból.    10
F. Prichystál: Fogoly érmek 2. Sz.    20
R. J.
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán