Régebbi híradók - 218. szám
  
218. híradó
2019. szeptember 1.
XIX. évf. / 9.
 
 
   A pécsi székesegyház orgonájának érme
   Megjelent a Numizmatikai Közlöny legújabb (2017-2018. évi)         száma
   Egy éremkép születésének „stációi”
   A 100 éve alakult Pécsi Bélyeggyûjtõk Egyesülete emléklapjáról
 
100 éves a Pécsi Bélyeggyûjtõk Egyesülete
100 éves a pécsi szervezett bélyeggyûjtés
 
 

Augusztus 21-én bélyegbemutatóval emlékezett a centenáriumra a Pécsi Bélyeggyûjtok egyesülete.
A Pécsi Postapalota elõcsarnokában megjelent vendégeket és érdeklõdõket Kardhordó Kálmán a csoport legrégebben aktívan gyûjtõ tagja köszöntötte. Röviden ismertette a csoport megalakulását, annak történetét.

 
 
Lechner Zoltán a Pécsi 2-es számú posta vezetõje a bemutató házigazdájaként üdvözölte a megjelenteket, és bemutatta az alkalomra a Magyar Posta által kibocsátott „személyes bélyeget”. A bélyegszelvény ábráját Huczek Boglárka pécsi grafikus tervezte.
Dr. Bodor Mihály az egyesület elnöke rövid köszöntõjében a bemutatásra kerülõ gyûjteményekrõl is beszélt.
A bemutatón szereplõ gyûjtemények valóban a bélyeggyûjtés sokszínûségét, a gyûjthetõ témák sokaságát mutatják be. A csoport tagjai is ezt a sokszínûséget kívánták bemutatni, ezzel is a gyûjtésre ösztönözni az érdeklõdõ látogatókat.
A vitrinekben olvasható írás a Pécsi Bélyeggyûjtõ Egyesület 1919. augusztus 21-i Royal Kávéház-béli megalakulását idézi, felsorolva a 29 alapító tagot. Látható továbbá: Dr. Bodor Mihály 1919. Baranya I. és II. megszállás bélyegei, és a teljes bélyegívek.
Durczy István operatörténet a filatéliában c. összeállítása, mely a 60 éves Pécsi Operának is emléket kívánt állítani.
Haraszti Gyula: Számbélyegzések Nagy-Britániában 1840 – 1900 között kiadott klasszikus bélyegein.
Iharosy Sándor a bemutató fõ szervezõje, ûrkutatással és a promóciós (szelvényes) bélyegekkel, valamint a Németországban készült, az 1900-as évek elejérõl magyar származó Ragjegyek összeállításaival szerepel.
Kardhordó Kálmán érdekes anyagot mutatott be a díjjegyes, okmány- és illetékbélyegek témakörökbõl. Bemutatja továbbá a filatéliával kapcsolatos irodalmak, katalógusok, kiadványok, nyomtatványok, folyóiratok sokaságát is.
Szabó Zoltán: Tévnyomatok, rendellenességek a magyar bélyegeken címmel mutatta, be gyûjteményét, de láthatunk söralátétet, csiszolópapírt és lõlapot, mint postán „futott” küldeményt is.
Taksonyi Lajos a pécsi Zsolnay Gyárnak címzett levelek borítékjaiból állított össze egy szép kollekciót.
A Baranyai Éremgyûjtõk a pécsi 1919-20 szükségpénzek egy sorozatával és a városi magánkiadásokkal, valamint Káplány Gyula a pécsi Bélyeggyûjtõk egyik alapítója által összeállított korabeli Baranya bélyegekkel bérmentesített levelekkel igyekeztek a bemutatót színesíteni. (A szükségpénzek és a borítékok Hágen József gyûjteményébõl származnak.)
Az alkalomra a posta által kibocsátott személyes bélyegen kívül a pécsiek három emlékívvel is megörvendeztették az érdeklõdõ gyûjtõket.
Az elsõ közepén a „szelvényes bélyeg”-en a már megismert kép látható, baloldalon az 1919-ben alakult egyesület bélyegzõlenyomata, jobb oldalon a 2019-es jubileumi pecsét látható. Mérete: 90x60 mm, 150 példányban készült pauszpapírra nyomva.
Tervezõje Huczek Boglárka.
 
 
(A másik két emléklapot a Dénár 8-ik oldalán mutatjuk be.)
A bemutató a Pécsi Postapalota (Pécs, Jókai u. 10.) elõcsarnokában ez év szeptember végéig várja a látogatókat.
Hágen
 
A pécsi székesegyház orgonájának érme
 
 
Az orgona készítését 1886. június 24-én rendelte meg a pécsi püspökség és egyúttal 1000 frt elõleget is átadott a már akkor neves, pécsi orgonakészítõ mesternek, Angster Józsefnek. A szerzõdést 1887. június 24-én kötötték meg. A helyszíni szerelés 1888-ban kezdõdött el és 1889 július 1-én készre jelentették a megrendelõnek az orgonát. Az orgona szekrényt Schmidt Frigyes tervezte, a faragványait Jiratkó Albin szobrász készítette el. Az orgona építés teljes költsége 23 485 frt-ot tett ki. Az elsõ orgona 3 manuálos és 46 regiszteres volt.
Ez az orgona Angster József orgonaépítõ Pécsre települése után alig húsz évvel, az orgonaépítõ vállalkozás 100. orgonája volt.
Az orgona a székesegyház hosszantartó átépítésének befejezése után, az ünnepélyes újraszenteléskor, I. Ferenc József király jelenlétében, 1891. június 21-én szólalt meg elõször.
1970-ben 71 regiszteresre bõvítették a hajdani Angster tanítvány, Stach Mihály vezetésével. 1997-ben digitális játszóasztalt, és vezérlõ elektronikát kapott. Ekkor valósult meg az országban elõször a visszajátszó funkció. 2005-2007 között felújították.
Ennek a székesegyházi orgonának állít emléket az ezer esztendõs pécsi egyházmegye által kiadott emlékérem.
Elõoldalán gyöngykörben elhelyezve a székesegyház gondosan elkészített képe látható délrõl. Nem egy régi kép másolata, mert a kapujának ábráján, ha jelképesen is, felismerhetõ Rétfalvi Sándor díszítõ munkája.
 
A templom felett, az egyházmegye ezer éves évfordulójára tervezett címerét helyezték el, a címer alatti feliratszalag nélkül. Elõképe az egyházmegye emlékérem sorozatának nagyméretû záró érmének közepén látható. Ovális címerpajzsban Szent Pál karddal, elõtte oroszlán, Szent Péter könyvvel és kulccsal. Elõttük kehely. A címer felett kerek fõpapi kalap, zsinórján a püspököknek járó 6-6 bojttal. A címer mögött ferdén a pásztorbot és a püspöksüveg, függõlegesen egy hosszú kereszt látható.
A székesegyház épülete alatt a latin nyelvû felirat: MILLENNIUM DIOCOESIS / QUINQUE-ECCLESIENSIS / MIX-MMIX. Azaz a Pécsi Egyházmegye ezer éves évfordulóján, 1009-2009.
Az érem hátoldalán emlékeznek meg a székesegyház orgonájáról. Itt is gyöngykörben van elhelyezve az éremkép, amely a pécsi székesegyház orgonáját ábrázolja.
 
 
 
Az orgona alatt az akkori pécsi megyéspüspök Mayer Mihály püspöki címere látható. Kerektalpú pajzson nyitott könyvben az A és Omega betûk, felette fehér kehely ostyával. A pajzs felett a püspöki kalap, 6-6 bojttal. Feliratszalagján jelmondata: GAUDIUM NOSTRUM DOMINUS, azaz, az Úr a mi örömünk.
Az érem körirata „LAUDATE EUM OMNES GENTES IN CHORDIS ET ORGANOI” PS. 150. 1890*1970*2008. A 150. zsoltárt idézi, amely úgy kezdõdik, Dicsérjétek az Urat! Az érem szövege „Dicsérje Ot /az Urat/ minden ember húrokon és orgonán” /Az eredeti zsoltárban lanttal és hárfával/.
Az érmen mesterjelzés nincsen. De a certifikát szerint a tervét Szabó Géza ötvös mester készítette és szegedi Éremverdéjében verték le.
A bronzérem ezüstözött tükörveret. Átmérõje 42,5 mm. A kibocsátott mennyiséget nem ismerjük.
Raýman János
 
/Angster József: Angster. A pécsi orgonagyár és család története. Pannonia Könyvek, 1993.
A latin szöveg magyarázatáért és fordításáért Nagy Imre Gábornak és Borsy Juditnak tartozom köszönettel./
 

Megjelent a Numizmatikai Közlöny legújabb (2017-2018. évi) száma

 
 
Ez év júliusában jelent meg a Magyar Numizmatikai Társulat lapjának, a 117. évfolyamában járó Numizmatikai Közlönynek a 2017-2018. évi száma, melynek fõszerkesztõje Torbágyi Melinda, szerkesztõje pedig Bertók Krisztina.
A 208 oldal terjedelmû kötet sajnos most is nekrológgal kezdõdik: Dr. Török Pál (*1942-†2018) a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete mindenki által nagyra becsült elnökének életútjáról és numizmatikai munkásságáról olvashatunk Szilágyi Mihály megemlékezésében.
Az ezt követõ „Tanulmányok” c. fejezetben 10, a Kisebb közlemények c. rovatban 6 dolgozat olvasható. (A közlemények szerzõit és címeit lásd képünkön a Tartalomjegyzékben.) Nagyban emeli a Numizmatikai Közlöny színvonalát, hogy most már az összes közlemény ábrái színesben jelentek meg!
 
 
Ezután a 2018. december 13-án elhangzott, dr. Mészáros Istvánról (*1927- †2015), a MÉE korábbi elnökérõl szóló serlegvacsorai megemlékezést olvashatjuk. Egyebek mellett, megtudjuk belõle azt is, hogy 1995-ben õ kapta meg elsõként a Széchényi Ferenc jutalomérem arany fokozatát. A következõ fejezetben a társulati élet ismertetését találjuk a 2016-2017-es évekre vonatkozóan Soós Ferenc fõtitkár tollából. Ezt követi a Könyvismertetés rovat, amely az elõzõektõl eltérõen, most elég „soványra” sikeredett, mert mindössze három könyvrõl (Budaj, M.: Pénzleletek Szlovákiában és Tóth CS., Kiss J., Fekete A.: Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa I. és II.) olvashatunk benne.
Végül nagyon örvendetes, hogy a magyar numizmatikai bibliográfia, amely a megszokottól eltérõen a korábbi kötetben nem jelent meg, most ismét olvasható, mégpedig úgy hogy az elmaradt két év (2013-2014) anyaga és az esedékes 2015-2016 évek is szerepelnek az 54 oldal terjedelmû feldolgozásban. A négy év anyaga 34 fejezetben megközelítõleg másfél ezer tételt tartalmaz. Örömünkre szolgál, hogy ebbõl a Pécsi Dénár több mint 200 tétellel szerepel, ami hozzávetõlegesen 15 %-ot tesz ki. További jó hír, hogy a MNT könyvtára 2016-ban csatlakozott a Qulto integrált közgyûjteményi platformhoz, és ezen belül a Huntéka könyvtári rendszerhez, ami által lehetõvé vált, hogy a könyvtár anyaga elérhetõ távoli kiszolgálókról is és bekerült az országos és nemzetközi vérkeringésbe. Mindez Baloghné Ábrányi Hedvig szakszeru munkáját dicséri. Köszönet érte!
Süle Tamás
 
Egy éremkép születésének „stációi”
 
 
Amikor 34 évvel ezelõtt kongresszust rendeztem, a szakmai kérdéseken túl, arról is gondoskodni kellett, hogy a résztvevõk majd kapjanak ajándékot, de persze olyat, ami becses emlék marad számukra az idõ múlásával is. Nos, ekkor kértem meg hajdani esztergomi osztálytársamat és barátomat, Szentessy László grafikus mûvészt, hogy rajzoljon egy olyan pécsi képet, amelybol szitanyomatot lehet készíteni. A témát illetoen javaslatom a Borsos Miklós alkotta Janus Pannonius szobor volt a mögöttes Barbakánnal. Õ ezt szívesen fogadta és mondta, hogy van is az 1972 márciusában megszületett szoborról egy fotója, ami még az öntõdében készült, amint az öntõmester az utolsó simításokat (cizellálás) végzi rajta. (Elsõ képünkön.) Készített is egy „skiccet”. (Második képünkön.) Jóváhagyás után megszületett a végleges rajz, amelyrol aztán a szitanyomat készült. (Harmadik képünkön.) 1985 októberében rendben lezajlott a vesegyógyász nagygyûlés és a megjelentek örömmel vitték magukkal a jól sikerült pécsi grafikát.
Egy év múlva, vagyis 1986-ban javasoltuk (H.J., R.J., S.T.) Tiszay Lászlónak, a Mecsek Tourist egyik vezetõjének, hogy csináltassanak egy mûvészileg igényes, vert érmet, amely üzleti partnereik megajándékozására, reklám céljára és szuvenírnek egyaránt alkalmas. Tanácsunkat megfogadták, és közvetítésünkkel megbízták Rétfalvi Sándor szobrászmûvészt az érem megalkotására. (A Mecsek Tourist érmének részleteirõl lásd a Pécsi Dénár 2008. februári, 80. számát.) És végül, ami ebbõl a jelen témánkat illeti, az az, hogy elérkeztünk az utolsó stációhoz: az érem hátlapjára a fentebb leírt szitanyomat ábrája került.(Képünkön.)
S.T.
 
 
 
 
A 100 éve alakult Pécsi Bélyeggyûjtõk Egyesülete emléklapjáról
 
 
Az elsõ emléklapon Pécs város önkormányzatának épülete, a városháza látható. A nyomat sárga bélyegpapírra készült. A másodikon a pécsi Nemzeti Színház épülete van, a nyomat lila bélyegpapira készült.
 
 
 
Mindkét emléklap mérete: 12x90 mm, 200 – 200 példányban készült.
Tervezõje Huczek Boglárka. A nyomatok a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár kivitelezésében készültek.
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán