Régebbi híradók - 216. szám
  
216. híradó
2019. július 1.
XIX. évf. / 7.
 
 
   Pécsi élelmiszerjegyek 1917-bõl
   Ötven éves a Pécsi Akadémiai Bizottság
   Tûzoltó kiállítás Pécsen
 
Dabasi–Kováts Gyula: Ángyán János
Egy érem „utóélete”
Trischler Ferenc: Ángyán János
 
 

Ötven éve hunyt el Ángyán János (*Budapest, 1886. március 9. - †Pécs, 1969. július 19.) belgyógyász professzor, aki 1923-tól 1959-ig állt a pécsi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának az élén. Az egyéb betegségek gyógyítása mellett, hosszú pályafutása alatt minden tõle telhetõt elkövetett az akkor népbetegségnek számító tüdõ-tuberkulózis visszaszorítása érdekében. Minden lehetõ szakmai és nyilvános fórumon harcolt egy mecseki tüdõszanatórium felépítéséért. Sok magas tudományos és társadalmi tisztsége és funkciója mellett a tuberkulózis elleni küzdelemben az alábbi megbízatásai és feladatai voltak: Pécs szab. kir. város Tuberkulózis Ellen Védekezõ Egyesületének ügyvezetõ elnöke (1925), a Tbc Elleni Küzdelem Orsz. Bizottsága orvosi szakbizottságának rendes tagja (1925), A nemzetek szövetsége kebelében mûködõ Union International contre la Tuberculose igazgatótanácsában Magyarországot megilletõ két hely egyik delegáltja (1931). 1934-ben a belügyminiszter a Tbc elleni országos küzdelem tervezetének elkészítésére kérte fel, amelyet még az évben átadott. Tudományos dolgozatai a belgyógyászat különbözõ területeit ölelték fel, de különösen a tuberkulózis kérdéseivel foglalkoztak.

 
 
Ángyán professzor 1929-ben a pénzügyminiszter megbízásából elkészítette ugyan a mecseki tüdõgyógyintézet orvosi tervezetét, de megvalósulására sajnos közel 35 évet kellett várni. Végül 1963/64 folyamán felépült és az egykori meghívó szerint „1964. március 7-én Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter adta át rendeltetésének”. Akkor az út, ahol az intézmény áll Beloiannisz-ról volt elnevezve, de 1991 óta, e sorok írójának kezdeményezésére, majd örömére a képünkön látható utcanévtábla szerint is, már Ángyán János útnak nevezik. Viszont a névadó által megálmodott, majd megvalósult tüdõgyógyintézet, sajnos egy évtizede üresen áll, kitéve az enyészetnek.
 
 
Ezen rövid orvos-szakmai megemlékezés után, térjünk rá a címben jelzett érem utóéletére. Ehhez tudnunk kell, hogy Ángyán János születésének 100. évfordulóján Burger Tibor belgyógyász professzor rendezésében Pécsett emlékülést tartottak, mely alkalomból az Ángyán tanítványok egy éremmel tisztelegtek mesterük emléke elõtt. Erre utal az egyoldalas, 112 mm átmérõjû öntött bronzérem „IN MEMORIAM PROF. ÁNGYÁN JÁNOS” körirata és az 1886-1986 évszámok. (képünkön) A portrét Trischler Ferenc pécsi szobrászmûvész mintázta. Az érembõl 35 példány készült.
Napjainkban pedig, 33 év múltával a karakteres portré-érem ónból öntött, méret azonos változata a Szent István tér 15. számú ház falán lévo emléktábláról köszön vissza. (képünkön) A tábla szövegébõl nem derül ki, hogy ki és mikor állította. A „mikor” kérdésre az interneten a „Köztérkép” rovatban Keszthelyi Sándor írásából kapunk választ. Egyebek mellett ezt olvashatjuk: „A ház utoljára az Ángyán családé volt. Az államosítás után sokáig itt mûködött az Országos Mûemléki Felügyelõség Baranya megyei kirendeltsége. 1990 után ismét magánlakások vannak benne. Az épület keleti, tér felõli homlokzatán, a nagykaputól balra van egy dombormûves fém emléktábla. Hat távtartó rögzíti a falhoz és tartja kis távolságban…2017. október 21-e és 28-a között tették az épület falára, ugyanis 2017. október 20-án délután arra sétáltam, akkor még nem volt ott. 2017. október 29-én reggel már ott láttam.” A „ki állította?” kérdésre egyelõre nincs válaszunk.
 
 
A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy Ángyán Jánosról már korábban is készült egy érem, amikor is a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szakcsoportja 1979-ben, halálának 10. évfordulóján tiszteletére emlékülést tartott. Ezt az érmet Nowotarski István alkotta. (Lásd: Süle T.: A Pécsi Tudományegyetem és neves orvosai érmeken. Pécs, 2017. Kiadó: Házmester ’98 Kft.)
Süle Tamás
 
Pécsi élelmiszerjegyek 1917-bõl
 
 
Az amerikai titkosszolgálatok mindkét világháborúban kiválóan végezték munkájukat, jól tájékoztatták a politikai vezetést: melyik oldalon lépjen be az Egyesült Államok, hogy aztán a gyõztes szerepét eljátszhassa. Ázsiában és Európában 1917 elejére a harcoló felek kifáradtak, utolsó tartalékaikat élték föl mind emberanyagban, mind harci eszközökben, mind élelmiszerekben.
A magyar hátországot, bár harci cselekményektõl alig szenvedett, anyagi javakban óriási károk érték.
Pécs szabad királyi város elöljárósága a szûkös élelmiszer készletek igazságosabb elosztása, és a spekuláció megfékezése érdekében szigorú fejadag rendszert kényszerült bevezetni. A lakosságot élelmiszer - jegyekkel látták el, s e jegyekkel limitálták a megvásárolható mennyiséget.
Gyûjteményemben 6 darab van fenti jegyekbõl. 4 darab kenyérjegy két változatban, valamint egy bab és egy cukorjegy. Mindegyiket Pécs szabad királyi város adta ki 1917 elsõ hónapjaiban.
A kenyérjegyeken áprilisi dátum szerepel, de az elõoldali nyomtatás szerint a 35. és a 36. hétre érvényesek, az pedig augusztus vége, szeptember eleje. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ezen fejadagokat késõbb kívánták bevezetni, de alkalmazására már korábban szükség volt.
A jegyek leírása:
A 35. heti kenyérjegy: sötét rózsaszín, vékony 115x58mm-es papíron fekete nyomtatott szöveg. Bal és jobb felsõ sarokban, keretben négyszer „50 gramm kenyér”, felül középen Pécs város címere, mellette két oldalt „Másra át nem ruházható” felirat. Alatta „Csak 1917.......... napjára érvényes. A kipontozott részre fekete tintaírással a dátum: lV/14. Nagyobb dõlt betûkkel, aláhúzva: „Napi utalvány kenyér átvételére”. A vonal alatt „a keltezés kitöltése és a szálloda bélyegzõje nélkül érvénytelen!” Legalul „35. hét” és „Figyelem a túlsó oldalra!” Lila gumibélyegzõ lenyomata fut átlósan a jegyen: „NÁDOR NAGYSZÁLLODA PAIN EMIL =PÉCS=”
A hátoldalon lila gumibélyegzõ lenyomata: ”PÉCS SZAB. KIR. VÁROS ÉLELMEZÉSI BIZOTTSÁGA” és egy dátumbélyegzés „1917 Április...” Alatta 9 sorban a felhasználásra vonatkozó szabályok olvashatók.
 
A 36. heti kenyérjegyek világos rózsaszínûek, és dátumozásuk április más napjára vonatkozik, egyébként a teljesen az elõbb leírtakhoz hasonlítanak.
A Nádor nagyszálloda Pécs legelõkelõbb szállodája volt, a napi kenyéradag négyszer 50 gramm jószerivel négy darab fél szeletet jelentett, ami igen szûkös mennyiség.
A cukorjegy szürke vékony 131x42 mm-es papíron lila vonalkázott alapnyomatú dupla keretben, baloldalon tömbbõl való kitépés nyomával áll egy ellenõrzõ szelvény és egy letépendõ részbõl. Fekete nyomtatott szöveggel: „PÉCS SZAB. KIR. VÁROS” külön keretben „Cukor vásárlási utalvány”. „Ez az utalvány 1 hétre járó 25 deka cukornak vásárlására jogosít * Másra át nem ruházható!” Alatta piros nyomtatással: (12) ÉRVÉNYES 1917 JAN. 7-13-IG. A jegy 1 -es sorozatszámmal, és 344-es sorszámmal van ellátva, mely szerepel a jegy mindkét részén és az elválasztó részen is. Hátoldala üres.
 
 
A bab bevásárlási jegy fehér 173x87 mm-es kartonlapon fekete nyomással gyöngykeretben hét részbõl áll. Baloldalon a jegy azonosítására „Pécs szab. kir. város ….. kerület …...szám”, a pontozott részen 944-es sorszám, illetve a kerületen egy lila lenyomatú pecsét „PÉCS SZAB. KIR. VÁROS l KERÜLETI ÉLELMEZÉSI BIZOTTSÁGA” „Bab (borsó, lencse) bevásárlási-jegy”
E rész közepén a város címere. Alatta pontozott vonalon tintaírással „Gyuris Elekné”, a vonal alatt pécsi lakos részére, lakik Kaposv. utca 13 hsz. Legalul „Másra át nem ruházható” kiadta „D”
A jegy többi részén 6 darab levágandó szelvény van, 1917 márciusától augusztusáig, egy-egy hónap fejadagjának vásárlására.
A hátoldal jobb oldalán a felhasználás szabályait ismertetik. Többek közt leírják, hogy a jegy egy-egy szelvénye havi 300 gramm bab, borsó, vagy lencse vásárlására jogosítja fel tulajdonosát.
 
 
Farkas Árpád
 

Ötven éves a Pécsi Akadémiai Bizottság

 
 
Az Magyar Tudományos Akadémia elnöksége 1969. január 28-án aláírt alapító okiratával hozta létre a Pécsi Területi Bizottságát, “köznapi” nevén a Pécsi Akadémiai Bizottságot (PAB). Fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából a PAB 2019. április 3-án nagy érdeklõdés mellett tartotta meg ünnepi ülését, amelyen több üdvözlõ beszéd elhangzása után, végül a köszöntõk sorát Lénárd László a PAB elnöke zárta. Ünnepi beszédében – egyebek mellett – elmondta, hogy a PAB feladata képviselni a tudományt, kidolgozni a tudományos koncepciókat és terjeszteni a tudományos eredményeket, értékeket. Az eseményen a Bizottság legmagasabb díját, a PAB Emlékérmét is átadták, amelyet most Kollár László akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar egyetemi tanára kapott a PAB-ban végzett sokéves tevékenysége elismeréseként. A 45 mm nagyságú, 100 gram súlyú, öntött ezüst emlékérem elõlapján a Vasváry villa (Pécs, Jurisics M. u. 38. sz.), ma PAB székház homlokzata, elõtérben a díszkúttal látható. A hátlapon PÉCSI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG körirat olvasható, alul pedig az alkotó Rétfalvi Sándor pécsi, Munkácsy Díjas Érdemes Mûvész RS mesterjegye kapott helyet. A jubileumi program ünnepi elõadója Vizi E. Szilveszter volt, aki hajdan (1955-ben) Pécsett kezdte meg orvosegyetemi tanulmányait.
 
 
A magunk részérõl most egy olyan éremmel emlékezünk a PAB alapítására, amelyet e sorok írója hívott életre az alább megidézendõ alkalomból. A Pécsi Akadémiai Bizottság égisze alatt 1979-ben alakult meg a Nephrológiai (belgyógyászati vesebetegségekkel foglalkozó) Munkabizottság, melyet a II. sz. Belklinika kezdeményezett, mert a belgyógyászatnak ez a szakterülete volt az egyik fõ profilja. A Munkabizottság célkitûzésének megfelelõen rendszeresen tudományos tanácskozásokat szervezett, melyek közül a legjelentosebb az az 1983-ban lebonyolított országos jellegû szimpózium volt, amely a vesebetegségek végállapotával foglalkozott. Az elõadók megajándékozására a rendezõk Csikós István pécsi mûvésszel egyoldalas, 82 mm nagyságú öntött bronzérmet készíttettek. Az éremkép a tudományos tanácskozás témájának szimbolikus megjelenítését szolgálta: a két vese közül az egyikben a normális anatómiai állapotnak megfeleloen érgomolyag (glomerulus) és a húgyhólyagba torkolló húgyvezeték (ureter) látható, míg a másikban „csohálózat” vezet egy lombikba, utalván arra, hogy a beteg vese mûködését „mûvese” helyettesíti. Körirata: PÉCS PAB NEPHROLOGIAI ÜLÉSE 1983. Az érem ritka, mert mindössze 13 db. készült belõle.
Süle Tamás
 
Tûzoltó kiállítás Pécsen
 
 
A Mecseki Szénbányák hajdani igazgatósági épületében a pécsi Mária utcában 1972. szeptember 9-én Tûzvédelmi Kiállítás nyílt. Az utca akkor éppen Déryné utca névre hallgatott, majd a pécsi bányászati kiállításnak volt állandó otthona, amelyet a városi nemtörõdömség semmivé tett. A kiállítás számos termében szeptember 20-ig várták a látogatókat. A tûzoltó kiállítás anyagát Baranya megye 46 vállalata adta össze. Tehát sok üzemi önkéntes tûzoltó is szerepelt rajta. A megnyitón megjelent megyei és városi párt- és állami vezetõket Kosteleczky Sándor tûzoltó ezredes, megyei parancsnok fogadta. A kiállítási anyag döntõen fényképek és rajzok sokaságából állt, amelyek segítségével a nézõk bepillanthattak a tûzoltók mindennapi életébe. Néhány jelentõsebb helyi tûzeset ismertetése mellett fontosnak tartották azt is, hogy felhívják a figyelmet a lehetséges veszélyekre, hogy azok ne is történjenek meg.
A kiállítás alkalmából rusztikus öntvény emlékplakettek is készültek. Bár pontos rendeltetésüket, felhasználásukat nem ismerjük, talán olvasóink közt lesz valaki, aki esetleg többet tud róla.
Az elsõ plakett egy tárcsapajzs alakú öntvény. Ábrája középen, balra nézõ tûzoltó fej sisakban, arcvédõvel. Elõtte a tûzoltók legfontosabb eszköze az oltóvíz sugárcso vége látható, jobbra pedig a hõsöknek kijáró babérág. A körirata TÛZVÉDELMI KIÁLLITÁS ’72 PÉCS
 
 
A plakett cizellálatlan, egyoldalas bronzöntvény. Mérete: 92 x 102 mm. Ismert alumínium öntvény változata is. Az általunk ismert alumínium öntvény falapra van ragasztva, hogy falra lehessen akasztani.
 
 
Ismerünk még egy hasonló, talán kissé még egyszerûbb kivitelû plakettet is, amelyen csak egy kitolható létrát szállító tûzoltóautó az ábra, a már elõbb említet felirattal. Ez is öntött bronz, egyoldalas, falapra ragasztva. Mérete 150 x 110 mm.
Raýman János
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán