Régebbi híradók - 215. szám
  
215. híradó
2019. június 1.
XIX. évf. / 6.
 
 
   Csontváryra emlékezünk bélyegeken is
   Kiss György dombormûve a fogadalmi templom téglajegyén
   A PANNÓIA INNOVÁCIÓ Rt részvénye
   Érem az életmûért
   Gondolatok Kosztka Tivadarral kapcsolatban
   MÉE küldött közgyûlés, 2019. május 18.
 
Csontváry K. T.: Önarckép
 
Szunyogh L.: Csontváry K. T.
Csontváryra emlékezünk
 
 

A festõ-óriásra emlékezni mindig idõszerû, de most különösen az, mert Csontváry Kosztka Tivadar (*Kisszeben, 1853. július 5. - †Budapest, 1919. június 20.) száz éve hunyt el. Halálának századik évfordulóján alább majd egy emlékezetére alkotott pécsi érmet mutatunk be.
Mint önéletírásából ismeretes az eredetileg patikus képzettségû mûvész elsõ rajzát 27 éves korában az iglói patika elõtt egy vénypapírra készítette az ott álldogáló ökrösszekérrõl. Ekkor jelentkezett az egész további életét meghatározó, festõi elhivatottságát sugalló hallucinációja, amely szerint õ lesz "a világ legnagyobb napút festõje, nagyobb Raffaelnél". És õ hitt a belsõ hangnak, mert ettõl kezdve tudatosan készült a mûvészi pályára. Így irt errõl: "ihlettség és akaraterõ a szárnyaim". Késõbb nyilvánvalóvá vált tudathasadása (skizofrénia), ami befolyásolta zseniális festészetét is. Részben ezzel magyarázható és ennek ismeretében érthetõ meg oly jellegzetes szín- és formavilága, figuráinak lelki torzulást sugalló arckifejezése. Persze nem betegsége, hanem zseniális tehetsége tette korának egyik kiemelkedõ festõjévé. A hányatott sorsú mûvész 1919. június 20-án a budapesti Szt. János Kórházban halt meg.

 
 
Nagy festõnk emlékét korábban csupán néhány érem (Borsos Miklós, Kis Nagy András, Kis Kovács Gyula és egy ismeretlen mûvész alkotásai) és az 1977-ben kibocsátott, un. festõ sorozat részeként egy ezüst 200 forintos emlékpénz (Garányi József munkája) õrizte. Mígnem 1984-ben a pécsi Csontváry Múzeum érempályázatot hirdetett, amelyre 48 mûvész 112 alkotást küldött be. Ezek a Múzeum elocsarnokában állandó kiállításon voltak láthatóak, de sajnos már kb. két évtizede az érem kollekció nincs kiállítva. Persze a pályázat után is készülhettek Csontváry érmek, de biztosan csak kettõrõl van tudomásunk. Az egyiket, egy 100 mm-es, egyoldalas öntött bronzérmet Kubászova Tamara Budapesten élõ kutatóorvos-szobrászmûvész mintázta az „önarckép” alapján, míg a másik alkotója ismeretlen. Ez utóbbi kb. 110x110 mm nagyságú, négyzethez közelálló, szabálytalan alakú plakett bal oldalán három fa (cédrus), jobb oldalán pedig a fák ágai alatt a festõ szembenézõ portréja látható. Anyaga szürke fém (spiáter?), hátlapja üreges.
A nagy választékból most, Csontváryra emlékezve, képeinken Soltra Elemér (*Jákó, 1922. 12. 17 - †Pécs, 2013. 05. 03.) ismert pécsi festõ- és éremmûvésznek a hajdani pályázatra készült három érme közül a „Hódolat Csontvárynak” címût mutatjuk be, míg címlapunkon Szunyogh László érme látható.
Süle Tamás
 
Csontváryra emlékezünk bélyegeken is
 
 
Csontváry legismertebb festményei közül az Önarckép bélyegen 1967-ben a „festmények” sorozatban jelent meg. (címlapunkon) A Csontváry bélyegsor pedig 1973-ban látott napvilágot a festõ születésének 120. évfordulóján. Az ünnepi blokkra a Tengerparti sétalovaglás címû képét tették, amely a mester utolsó, 1909-ben festett alkotása.
 
 
 
További hét festményét ábrázoló bélyeg két ünnepi borítékon is helyet kapott. Az egyiken a Jajcei vízesés, a Mária kútja Názáretben, a Vihar a nagy Hortobágyon és a Magányos cédrus, amelyek eredetiben Pécsett a Csontváry Múzeumban vannak. A másikon a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, A taorminai görög színház romjai és a Sétakocsikázás újholdnál Athénben címû képek, amelyek eredetiben Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában találhatóak. Képeinken a bélyegeket a fenti sorrendben mutatjuk be.
Hágen
 

Kiss György dombormûve a fogadalmi templom téglajegyén

 
 
1926. augusztus 29-én a mohácsi csatavesztés 400 éves évfordulóján gróf Zichy Gyula volt pécsi püspök, ekkor már kalocsai érsek helyezte el a mohácsi Magyarok Nagyasszonya, vagy ahogy másképpen is nevezik a fogadalmi templom alapkövét. Itt helyezték el annak a 22 500 személynek a nevét, akik az elesettek lelki üdvéért áldoztak ekkor, és 3000 magyar község, 52 város és 25 vármegye által küldött emlékföld is került a templom alapjaiba, kifejezve a nemzet összetartozását. A templom építéséhez közadakozást folytattak. Ennek egyik megnyilvánulása volt az alábbiakban bemutatott téglajegy.
 
 
A téglajegy tulajdonképpen egy szokatlanul míves képes levelezõlap. (140 x 95 mm.) Ábrája dombornyomással készült és aranyfestékkel bevont különleges plakett (68 x 82 mm), amelyet Kiss György a mohácsi Csele pataknál álló emlékmûvére készített dombormûrõl másolt és vésett kis méretben újra Szeiler József. A képeslapot kiadta „A Mohácsi vész 400-ikévfordulójának helyi emlékbizottsága.” Mivel a pengõ csak 1927. január 1-tol lépett a korona helyébe, valójában 1926. december 27-tõl már forgalomba került, a 2500 koronáért árusított képeslap, vagy téglajegy, pengõre átszámított értéke 20 fillért jelentett.
 
 
A képeslap mellett bemutatjuk a Kiss György nevét is megõrzõ képeslap kinagyított részét és az eredeti dombormûrõl készült felvételt.
Raýman János
 
A PANNÓIA INNOVÁCIÓ Rt részvénye
 
 
A rendszerváltás éveiben Baranya megyében is létrejöttek új üzleti kapcsolatok, szervezõdtek új részvénytársaságok. Különbözõ vállalatokból 1988. október 25-én, negyedikként alakult meg Pécsett a Pannonia Innováció Rt névre hallgató részvénytársaság 56 970 000 forint alaptõkével. A mezõgazdasági termékek exportjával foglalkozó cég jól indult. Angliába, Ausztriába, Jugoszláviába, Németországba, Olaszországba és Svájcba exportálta a mezogazdaság magyar termékeit.
Elsõ éves tevékenységért a Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium elismerõ oklevelét vehették át 1989 májusában. A cég mottója „a kis üzlet is üzlet, ha dollárról van szó.”
 
A szokatlan méretû 240 x 320 mm-es részvény halványpiros színû, geometriai mintákkal van díszítve. A felsõ sorban a Pannónia Innováció Rt emblémája látható. A bemutatóra szóló részvény névértéke 10 000 Ft. A kiállítás idõpontja: Pécs, 1989. június 22. Nem azonos az alapítás idopontjával.
A bemutatott részvény sorszáma 000140. Ha az alaptõke fõleg részvénybõl származott, egy nagyságrenddel több részvény készülhetett ebben a címletben. Aláírók: dr. Vass János elnök és dr. Gaál Csaba igazgató. Az értékpapírt a budapesti Pénzjegynyomda készítette el. A második lapon az osztalék szelvények találhatók 1991-tõl 1999-ig. Az 1989 és 1990-es szelvény hiányzik, levágták, feltehetõen beváltották oket. A Magyar részvények könyve 2001-es évfolyama nem tartalmazza a részvénytársaságot, akkorra valószínûleg megszûnt.
Ahogy a forrásokat kutattam rájöttem, hogy ez egy nagyon izgalmas idõszak. Ma már történelem.
Ijjász István
 
Érem az életmûért
 
 
A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara életmûdíját ez évben alapították és elõször május 10-én, Tatán, a Kamara közgyûlésén adták át.
 
 
Számunkra ez azért is érdekes, mert az életmûdíj tárgyi attribútuma egy érem, amely egyedi és két speciális eleme is van. Íme, az érem leírása: A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara életmûdíja egyoldalas, 102 mm nagyságú öntött bronz érem. Az elõlapon gyöngy- és vonalkörön belül a körirat: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA - ÉLETMûDÍJA - . A vonalkörön belül az éremmezõben a bekötött szemû Iustitiának, az igazságszolgáltatás istennõjének az álló alakja látható, aki jobb kezében kardot, bal kezében mérleget tart. Fent félkörívben a kitüntetett neve, DR. ETTER ÖDÖN, lent 2019 évszám olvasható. Az alkotó, Csóka Zsuzsa CZS mesterjegye jobb oldalon lent, Iustitia lába mellett látható. (képünkön) Hogy, az érem a környezet számára is bemutatható legyen, adtak hozzá egy nemes kõbõl készült, nyitott könyvet formázó „posztamens”-t is, melyen egy bevágás szolgál az érem elhelyezésére.(képünkön) Az érem mellé díszes oklevél jár, melyen felsorolják a kitüntetettnek az ügyvédi kamarával és általában az ügyvédséggel kapcsolatos érdemeit. Érdekes, hogy a kamara pecsétje helyett az oklevél alján az életmûdíj érem képe kapott helyet.
A különbözõ jutalomérmeken a jutalmazott személy, vagy intézmény nevét és a kitüntetés dátumát általában aktuálisan a hátlapra, vagy a speciálisan erre a célra akár az elõlapon, vagy a hátlapon kialakított, az alapból kiemelkedõ szalagra (kartus) vésik rá. Ennek az is az értelme, hogy az érem bármikor újra és újra felhasználható legyen. A fentebb említett érmen viszont egyedi tulajdonságok, hogy az alkotó mûvész az éremre, vélhetõen a megrendelõ óhaja szerint, „rámintázta” a kitüntetendõ személy nevét és a kitüntetés átadásának az évszámát is.
 
 
Örömünkre szolgál, hogy most ismét bemutathattunk egy újabb olyan, Csóka Zsuzsa alkotta érmet, amelynek pécsi vonatkozása is van, amennyiben a kitüntetett dr. Etter Ödön a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult és szerezte diplomáját 1976-ban.
S.T.
 
Gondolatok Kosztka Tivadarral kapcsolatban
 
 
Kosztka Mihály Tivadar 1853. július 5-én született Kisszebenben (Cibiniu, Zeben, Sabinov) a volt Sáros vármegyében, Eperjes körzetében. (Nem tévesztendõössze Nagyszebennel, amely Erdélyben van). Atyja posztupici dr. Kostka László orvos és gyógyszerész volt, anyja daróci Halczermajer Franciska. Apjának Kisszebenben volt a gyógyszertára. 1863-ban a kisvárosban tûzvész pusztított, mikor húga is meghalt és a család elhagyta a várost.
Kisszeben 1406-ban Zsigmond királytól engedélyt kapott a város kõfallal való bekerítésére, I. Ferdinándtól szabad királyi város kiváltságot kapott. A háromezer lelket sem számláló kisváros a szabadságharc idejében döntõ többségében szlovák ajkú lakóssága ellenére Kossuth párti volt, az ifjúsága a harcokban is részt vett. Ezért állítólag Kossuth nevezte el a várost Hu-Szebennek.
Ezt a történetet látszanak igazolni a szebeni szükségpénzek. Az 1849. június 2-án kibocsátott 5, 10 és 20 pengõkrjcárosokon a helység neve Kis Szeben. Az 1849. június 10-én kibocsátottakon Hu-Szeben olvasható.
 
 
 
A bukás után a gyõztes osztrák hatalom aligha ölelte karjai közé az ilyen nyilvánvalóan Kossuth kutyák városkáját. Legfeljebb a schwarz-gelb érzelmû patikusból lett városi elöljáró. A lakosság ezért bojkottálta patikáját. Tehát nem csak a tûzvész, hanem a lakósok ellenérzése is közrejátszhattak a város elhagyásában.
Kosztka Mihály Tivadar Kisszebenben a kegyesrendieknél tanult. Aztán elõbb apja gyógyszertárában, majd Léván volt gyógyszerész gyakornok. 1875-ben a budapesti egyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett.
A történet további része már a kissé hóbortos festõ története, amelyrõl mindenütt olvashatunk. Legfeljebb még annyit, hogy a felvett Csontváry név, a lengyel kosztka kissé átírt fordítása.
R. J.
 
MÉE küldött közgyûlés, 2019. május 18.
 
 
Az elnök (Csóka Ferenc) megnyitója után a fõtitkár (Lippai Zoltán) beszámolója következett. Majd a 2018. évi közhasznúsági és évi mérlegbeszámoló. Itt több küldött is hozzászólt, hogyan lehetne csökkenteni a mérlegben szereplõ mintegy másfél milliós hiányt. Ezután a Felügyelõ bizottsági jelentés került ismertetésre, amelyet a bizottsági elnök távollétében a bizottság egyik tagja olvasott fel. A beszámolókat a küldöttek elfogadták. A fõtitkár rátért a 2019-es év pénzügyi tervezet ismertetésére. Ebben az szerepelt, hogy év végére a hiányt „0” Ft-ra kell csökkenteni. Ennél a pontnál a fõtitkár által javasolt „megszorítások” miatt parázs vita alakult ki. Végül is szavazásra került sor, ahol többségi alapon megszavazták (több ellenszavazat is volt!) többek között azt is, hogy az emlékpénzek után a gyûjtok 4 %-os úgynevezett kezelési költséget fizessenek (szállítás, tárolás stb.). Ez a határozat csak az év második felében lép életbe. Továbbá tájékoztató hangzott el arról, hogy az év végével a MABÉOSZ teljes épülete felújításra kerül. A rendezvények ebben az idõszakban hol lesznek megtartva, az még bizonytalan. A következõ napirendi pont a Széchenyi Ferenc jutalomérmek odaítélése volt. Itt is vita alakult ki arról, hogy lehet-e 2 arany jutalomérmet adni egy évben. Végül itt is a többségi szavazatok alapján maradt a „szokásjog”, hogy csak 1 aranyérem legyen kiadva. Így a szavazás eredményeként 1 db. arany, 1 db. I. díj, 5 db. II. díj, 5 db. III. díj és 1 db. Unger emlékérem lett megszavazva. Az utolsó napirendi pont lett volna az elõzetesen írásban beérkezett javaslatok megvitatása. Mivel ilyen nem volt, a továbbiakban a küldöttek felszólalásában tett javaslatok megvitatására került sor. A végén a fõtitkár megköszönte a küldöttek aktivitását, jelenlétét és bezárta a gyûlést.
Kvéder László
 
 
 
 
A MÉE ez évben ünnepli fennállásának
50. évfordulóját.
Ez alkalomra egy jelvény kiadását tervezik, mely bronz, ezüst és arany kivitelben
Ø 20 mm. méretben készülne, a hátoldalába a tulajdonos tagsági számának vésésével.
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán