Régebbi híradók - 214. szám
  
214. híradó
2019. május 1.
XIX. évf. / 5.
 
 
   Kiss György szobrászmûvész emlékezete
   „Typ Ameise” – „Hangya” típusú kelta obulus
   Kémiatanárok pécsi emlékérme
 
A Magyar Biológiai Társaság kitüntetõ érmei
„Újabb” pécsi orvosi érmek XXXIII.*
Nagy László Lázár: Gorka Sándor
 
 

Gorka Sándor (*Ungvár, 1878. október 12. - †Pécs, 1944. április 10.) középiskoláit szülõvárosában végezte, majd a budapesti Tudományegyetem Bölcsészkarán 1901-ben zoológiából doktorrá avatták. A kötelezõ növénytan és állattan tárgyakon kívül az orvoskaron anatómiát és élettant is hallgatott. A budapesti egyetemen elõször az állattani tanszék munkatársaként, majd az összehasonlító bonctani intézet vezetõjeként dolgozott. 1923-ban az idõközben Pécsre költözött Erzsébet Tudományegyetem Orvosi Karán megszervezte a Biológiai Intézetet, melynek elsõ igazgató tanára lett és ezt a tisztséget 1944-ig, azaz haláláig betöltötte. 1936-37-ben az Orvosi Kar dékánja volt. A Természettudományi Társaságnak 1906-tól titkára, a Természettudományi Közlönynek pedig szerkesztõje volt. Százhúsz éve, azaz 1899. december 2-án alakult meg Budapesten a Kis Akadémia, melynek tagjai között szinte az összes tudomány- és mûvészeti ág képviseloje megtalálható volt. Házirendjük szerint rendszeres összejöveteleket tartottak, melyek célja „a tudományos ismeretek kölcsönös tanítás útján történõ bõvítése és a baráti összetartozás ápolása volt.” A tagok között sok pécsi egyetemi tanárt találunk, köztük Gorka Sándort, aki két ciklusban a társaság elnöke is volt. Az 1841-ben alapított Magyar Orvosok és Természetvizsgálók három alkalommal (1845, 1894 és 1927) tartották vándorgyûlésüket Pécsett. Ez utóbbi, harmadik alkalommal Gorka Sándor volt a szervezet titkára.

 
 
A rend kedvéért megemlítjük, hogy az érdeklõdõ olvasó számára a vonatkozó szakirodalomból nem derül ki egyértelmuen Gorka Sándor halálának helye és idopõntja. Az 1967-ben megjelent Magyar Életrajzi Lexikon Budapestet és 1945-öt adja meg. A Benke József jegyezte, 2000-ben kiadott „Kis arcképcsarnok” szerint is Budapest a helyszín, de 1944 az évszám. A 2010-ben napvilágot látott Pécs Lexikon és az Orvosi Biológiai Intézet 80 éve c. kötet (Szerkesztette Szeberényi József, megjelent 2003-ban) szerint pedig Pécs és 1944 a helyes adat. Nos, ez utóbbiaknak kell hinnünk, ugyanis a pécsi köztemeõben Gorka Sándor síremlékén („A” parcella, XXVI. sor, 30-as sír) 1944 évszám olvasható, míg a Biológiai Intézet fentebb idézett könyvében az életrajzot író Sragner Márta egyértelmûen közli, hogy „Gorka Sándor 1944. április 10-én halt meg 66 éves korában a pécsi Belklinikán, veseelégtelenségben.” Mint látni fogjuk, a pontatlan adatközlésnek az érem esetében, sajnos következménye is lett.
Mielõtt az érmek ismertetésére rátérnénk, azt is megemlítjük, hogy Gorka Sándor biológus volt ugyan, de mégis helye van a címben olvasható orvosi érmek között, ugyanis életének utolsó egy harmadában (1923-tól haláláig) a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvosi Karán az általa létrehozott Biológiai Intézetet igazgatta és az eltelt 21 év alatt orvostanhallgatók ezreit oktatatta európai színvonalon az orvosi biológiára, fejlõdéstanra és örökléstanra is.
Korábban két olyan éremrõl volt tudomásunk, amelyen Gorka Sándor látható. Kopits János szobrászmûvész, aki maga is tagja volt a Kis Akadémiának, a vezetõk közül többeket megmintázott, így Gorka Sándort is. A 195x130 mm nagyságú bronz plakett unikális darab volt, ezért csak a Kis Akadémia 1941-ben megjelent könyvében szereplõ fekete-fehér fotóját ismerjük (képünkön), akárcsak a szintén Kopits alkotta, 165 mm nagyságú, egyoldalas öntött bronz érem, amelyen a Kis Akadémia elsõ és az ezredik elõadója, vagyis Pekár Mihály és Gorka Sándor látható. (Ez utóbbi medált lásd a Pécsi Dénár 187. számának címlapján.)
A jelen írásunk fõ tárgyát képezõ harmadik Gorka érmet a 2017-ben megjelent „Az én Ceglédem” címû könyvben (Cegléd Barátainak Köre kiadványa) Dr. Surányi Dezsõ „Nagy László Lázár néhány kisplasztikájáról” c. írásában fedeztük föl. Idézzük a cikk bevezetõ szövegét: „A Magyar Biológiai Társaság (MBT) az akkori fõtitkár javaslatára felkérte Nagy László Lázárt 1991-ben, hogy az alábbiakban ismertetett jeles személyek tiszteletére alapított kitüntetések bronzplakettjét tervezze meg. A gipsz nyomatok elkészültek és a MBT elnöksége egyhangúlag jóváhagyta a kivitelezési javaslatot is. A mûveket a Százados úti mûhelyben öntötték, azóta minden második évben 3-3 plakettet ítélnek oda a MBT érdemesült tagjai közül. A Díjbizottság elnöke, egyben a társaság elnöke – immár a 3. négyéves ciklusban e sorok írója. Akik a kisplasztikán szerepelnek…” A MBT kitüntetéseinek névadói: Gorka Sándor, id. Entz Géza, Hermann Ottó, Jávorka Sándor, Gelei József és Huzella Tivadar (lásd címlapunkon).
 
 
A Gorka Sándor bronzérem egyoldalas, 87 mm nagyságú. Körirata: GORKA SÁNDOR - DÍJ, és homorú számokkal a születés és halálozás évszámai: 1878, a fül mögött 1945. (Mint fentebb már utaltunk rá, a halálozás évszáma hibás, helyesen 1944.) Belsõ körben MAGYAR BIOLÓGIAI / homorú betûkkel: TÁRSASÁG. Az éremmel oklevél is jár. A kitüntetett nevét és az évszámot a hátlapba vésik be.** A Gorka Sándor kitüntetõ érmet „a biológia nagyhatású oktatásáért, vagy a biológia terén kifejtett eredményes szervezõmunkáért adományozzák a páratlan években.” A MBT honlapja szerint eddig egy pécsi kitüntetett volt, nevezetesen Gorka Sándor kései tanszéki utóda, Tigyi András.
Süle Tamás
*(”Újabb” alatt érti szerzõ azokat az érmeket, amelyek a „Százötven év pécsi orvosi érmei 1845-1995” c. könyvébõl kimaradtak, vagy annak megjelenése után láttak napvilágot. Természetesen azok az alkotások sem kapnak helyet a sorozatban, amelyeket a Pécsi Dénárban korábban már ismertettünk
**Szerzõ„Az én Ceglédem” c. könyvért Dr. Leitnerné Szlávik Katalinnak, az éremmel kapcsolatos adatok és a fotójának átengedéséért Koglerné Hernádi Ágnesnek a Cegléd Barátainak Köre elnökének, Mecsnóber Melindának (MBT) és Dr. Surányi Dezsõ egyetemi tanárnak mond köszönetet!
 
Kiss György szobrászmûvész emlékezete
 
 
A kiváló szászvári szobrászmûvésznek Pécsett számos szobra áll, ezért örömmel vettem észre, hogy halálának száz éves évfordulójáról a helyi sajtó is megemlékezik. Az életrajzírók legtöbbször egymás mûveit másolják és évtizedekig születési napját hibásan írták a lexikonok. Életrajzírója, Bucsky Mihály kereste meg az anyakönyvét, amelybõl kiderült, hogy valójába 1852. augusztus 24-én és nem 17-én született, mint sokáig hitték. Halálának az évét is egy ideig találgatták. 1919. április 29-én halt meg, immár száz esztendeje.
Emlékét hirdeti a Havihegyen álló feszülete is, de nem az, amelyet a Dunántúli Naplóban bemutattak, bár másnap elismerték a tévedést, mert azt Rétfalvi Sándor mintázta. Ezért ábránkon egy Kiss György életében feladott képeslapon mutatjuk meg a szobrát, amelyet Hettyei Sámuel pécsi megyéspüspök a pécsi polgárok adakozásának felhasználásával 1900-ban emeltetett. Egyébként a szobor három példányban készült és a Szászváron és Máriagyûdön lévõk is eredetiek, nem másolatai, mint azt a sajtóban gondolják.
 
Az csak sajnálatos, hogy az „Új magyar életrajzi lexikon”- ba, valahogy nem fért bele Kiss György. Pedig köztéri- és épületszobraival hozzájárult Pécs és Esztergom arculatának a kialakulásához. Érdekes, érmet nem készített, vagy legalábbis nincsen tudomásunk róla. Egyetlen nevéhez köthetõ kisplasztikai munka a mohácsi csata emlékére állított, II. Lajos halálát ábrázoló bronz reliefrõl Szejler József vésnök által megmintázott plakett, amelyen világosan olvasható, hogy Kiss György dombormûve után készült. (Lásd Pécsi Dénár 13. sz. 2002. aug. 1. 1-3 old.)
Az is kevésbé ismert, hogy 1918-ban az új pécsi Flórián szobor gipszét elkészítette és elküldte Pécsre a fényképét. De akkor már bolond világ köszöntött be. Pécset pedig szerb katonák szállták meg. A történetet végül a mûvész halála zárta le, a levéltárban megmaradt levél mellõl a fénykép új gazdára lelt, tehát nem is tudjuk, hogyan nézett ki a tervezett szobor. A gipsz sorsa is ismeretlen.
 
 
Talán nem nagy baj, ha egy gyenge fényképpel is, de bemutatok egy két méternél magasabb, rendkívül míves, igazi szobrász készítette gyertyatartót, amely az esztergomi Bazilikában áll a Kincstár bejáratánál. A kinagyított részen a mûvész felirata látható. Eddigi mûveinek itt-ott megjelent leírásai között sehol nem szerepel. Úgy vélem a szászvári emlékünnep jó alkalom lenne arra, hogy mûvészettörténészek, és a helytörténet ismerõi Kiss György életét és munkásságát bemutató, minden igényt kielégítõ könyv megírásával tennék igazán méltóvá a mûvész nagyságához az ünnepet.
Raýman János
 

„Typ Ameise” – „Hangya” típusú kelta obulus

 
 
A most bemutatott típust elõször Günther Dembski professzor, a kelta érmék szakértõje ismertette 1991-ben a MÖNG (Mitteilungen der österreichischen Numismatischen Gesellschaft) XXXI. évfolyamának 1. számában a 7.-9. oldalakon. Robert Göbl, a másik neves szakember a „Münzprägung und Geldverkehr in Österreich”, Österreichische Akademie der Wissenschaften, 597. kötetében a 23. oldalon tárgyalta ezt az aprópénzt.
Az obulus Bernward Ziegaus „Flesche” katalógusában 471. és Michaela Kostial könyvében 106. sorszámmal található meg. Kostial azt feltételezi, hogy a címadó érme hátlapján lévõ hangyához egy „roseldorfi lovacskás érme” szolgált mintául, annak átvésésébõl keletkezhetett (1.-2. ábra).
 
1.-2. ábra Roseldorfi típusú érme elõ- és hátlapja
 
Egyes osztrák gyûjtõk szerint a most tárgyalt obulus elõképe inkább egy „Madár” típusú ritka kelta érme elõ- és hátlapja (3.-4. ábra) lehetett, melynél a késõbbi átvéséseknél az eredeti jelentéstartalom eltûnt, helyette keletkezhetett az elõlap triskeles ábrázolásából az örvénylésszerû megjelenítés, a hátlapon pedig a „hangya” motívum.
 
3.- 4. ábra „Madár” típusú obulus elõ- és hátlapja
 
A címadó érme elõlapján (5. ábra) a triskelesbõl keletkezhetett „hármasörvény” szimbolika jelenik meg. Kettõ örvény egy nyolcas formához hasonló és kígyószerû, a harmadik különálló. Az „örvények” végén pontok láthatók. Az ábra eredeti jelentéstartalma, ha a triskelesen kívül van egyáltalán ilyen, nem ismeretes. Az érme hátlapja (6. ábra) egy hangya (hatlábú csáppal?) alakját jeleníti meg.
Csápjai között, középen egy félgömb van. A hangya bal oldalán egy torques, jobb oldalán egy rombusz formájú ornamentika látható, a közepén félgömbbel, a rombusz felett is egy félgömb tûnik fel.
 
5. ábra Az obulus elõlapja                        6. ábra Az érme hátlapja
 
Az érme súlya 0.98 gramm, átmérõje 9.8-10 mm, vastagsága 2 mm. Valószínûleg Szombathely környékén kerülhetett elõ, most egy baranyai magángyûjtemény részét képezi.
1991-ben e típus 4 ismert példányáról tudtak csak, azóta azonban újabb ilyen típusú obulusok is elõkerültek, bár a gyûjtõk albumaiban ritkán fordulnak elõ. A legtöbb ilyen érme lelõhelye Ausztriából, St. Pölten közelébõl ismert. Az érmék átlagsúlya 0.9 gramm körül van, általában jó ezüstbõl verték õket. Harald Jandrasits osztrák gyûjtõ a Kr. e - i 170 és 150 közé datálná készítési idejüket. Árverési katalógusok összeállítói (pl.: H. D. Rauch, Numismatik Lanz) a boi törzsnek tulajdonítják e típus verését, a neves szakemberek azonban nem foglaltak eddig állást a veretõ törzs kilétét illetõen.
”Hangya” megjelenítésérõl más kelta érmék viszonylatában nincs tudomásom, néhány ókori görög érmén (pl.: Metapont) viszont elõfordul. A modern pénzek kategóriájában a lettországi 1 Lats (2003) hátlapján szintén hangya látható.
Köszönöm Dr. Torbágyi Melindának a MNM Éremtára vezetõjének a lektorálást, az egyik gyûjtõtársnak a fotókat, Harald Jandrasitsnak pedig a szakmai információkat!
 
Felhasznált forrásanyag:
Harald Jandrasits: Typus Ameise, Numismatik-Café.at, 2010. április 6; A „Madár” motívumos érme közlõje „zecki”: Numismatik-café.at, 2008. 02. 26; Ladislav Kostur-Gergely Gáspár: Katalog Keltských Minci, Argo Numismatika, Vydáni, 2018, 73. oldal, 66. sorszám (typ mravenec); H. D. Rauch, Auction 91, 5-7. December 2012, Lot 6; H. D. Rauch, Summer Auction 2011, 19 – 21. September 2011, Lot 16; Michaela Kostial: Kelten im Osten,Verlag Staatlichen Münzsammlung München, 2003, 40. oldal,106. sorszám; Bernward Zieaus: Kelten Geld, Sammlung Christian Flesche, München, 2010, 168. oldal, 471. sorszám; Künker Auction, 2018. március 19-23, 119. tétel, Internet: Metapont, görög didrachma, Kr.e. 290/280.
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
Kémiatanárok pécsi emlékérme
 
 
A közelmúltban került hozzám egy érdekes porcelán érem. Közepén a Zsolnay Gyár öttornyot ábrázoló márkajegye. Alatta 1986 évszám. Körirata KÉMIATANÁROK XII. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA – PÉCS. A fehér porcelánérmen jól mutat a kék márkajegy és a kék felirat. Az érem azért érdekes, mert eloadóként részt vettem annak idején a nevezett konferencián, amelyet a Tanárképzõ Fõiskolán rendeztek meg és az elõadásokat a díszteremben tartották 1986. augusztus 21-én. De az éremrõl nem hallottam, ott nem találkoztam vele. Ezért úgy vélem, hogy talán nem is a konferencia idején készült.
Hátoldalán viszont nincsen a gyár márkajegye. Pedig megrendelt érmeken ezt szinte soha el nem mulasztották. Átmérõje 75 mm.
Hátha valaki többet tud róla.
Raýman János
 
 
Az érmet annak idején a Porcelán Gyárban én csináltam, a szitázóban készített matricák felhasználásával.
Hágen
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán