Régebbi híradók - 210. szám
  
210. híradó
2019. január 1.
XIX. évf. / 1.
 
 
   Dorde Jamušakov:
        A vándornépek és az Árpád-házi királyok pénzérméi
   Kellékpénzek a Pécsi Nemzeti Színházból
   A régi pénzintézetek világa
   Orvostörténeti Közlemények
   Tájékoztató
 
BUÉK!
A Semmelweis Emlékérem és Jutalomdíj pécsi kitüntetettjei
 
 

A Budapesti Orvostudományi Egyetem (1969 óta Semmelweis Egyetem) Tanácsa 1959. VI. 10-ei ülésén határozatban mondta ki, hogy Semmelweis emlékérmet és jutalomdíjat alapít, amivel az orvostudomány egy-egy kimagasló mûvelõjét - magas szintû tudományos munkássága elismeréseként - évente jutalmazni kívánja. A Semmelweis emlékérem és jutalomdíj nemcsak az alapító egyetem, hanem más egészségügyi intézmények munkatársai részére is adományozható. Napjainkig 60 Semmelweis emlékérmet adtak ki. 1979-ben és 1980-ban nem adták ki, míg 1976-ban, 1984-ben és 1989-ben két-két díjazott volt.

 
 
A Semmelweis emlékérem alkotója Reményi József. Az egyoldalas öntött bronzérem 100 mm nagyságú. (képünkön) Az elõlapon kissé jobbra nézõ portré és SEMMELWEIS IGNÁCZ FÜLÖP körirat, valamint a születési és halálozási évszámok, nevezetesen 1818 és 1865 láthatók. Az üresen hagyott hátlapra vésik be az érem elnevezését (SEMMELWEIS ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM / SEMMELWEIS IGNÁC / EMLÉKÉRME), a jutalmazott nevét és az átadás évszámát. Az éremhez díszes oklevél és jelentõs pénzjutalom is jár.
 
 
Amint azt a Semmelweis 200 éve c. kötetben (ismertetését lásd a 206. lapszámunkban) a Csoma Mária-Nagy Anita szerzõpáros „Semmelweis az érmeken – itthon és a nagyvilágban” c. írásában olvashatjuk „az eredeti öntõminta az idõk során elkallódhatott, így mindig a legutolsó példány alapján készült egy-egy újabb öntvény, ami azt eredményezte, hogy az eredeti vonások elmosódtak. Az öntõdébõl kikerült példányok állapota méltatlan volt a jutalmazó és a jutalmazott szempontjából egyaránt.” Valószínûleg ezért az emlékérem attribútuma megváltozott, amennyiben ma már Madarassy Walter öntött bronz Semmelweis érmét kapja a kitüntetett. (Az „érem csere” pontos évszámát nem sikerült kideríteni, vélhetõen jelen századunk elején történhetett, de azt biztosan tudjuk, hogy 2012-ben már a Madarassy alkotta érmet adományozták.) Az elõlapon jobbra nézõ portré, köriratban a név, a mell alatt a születési és halálozási évszámok olvashatók, míg a MW mesterjegy a váll fölött látható. (képünkön)
A rangos emlékérem és jutalomdíj pécsi, vagy Pécsrõl elszármazott kitüntetettjei idõrendi sorrendben: 1965 Ernst Jenõ biofizikus, 1971 Donhoffer Szilárd belgyógyász és kórélettanász, 1975 Kerpel-Fronius Ödön gyermekgyógyász, 1977 Szentágothai János anatómus, 1984 Halász Béla anatómus, 1992 Szabó Zoltán szívsebész, 2015 Réthelyi Miklós anatómus professzorok.
Süle Tamás
 
Dorde Jamušakov:
A vándornépek és az Árpád-házi királyok pénzérméi
 
Kiadó Backa Palanka, Štamparia Stanišic. Fordította Vecsera Sándor. 2013. 96 oldal 300 példány.
 
Nem gyakori pénztörténeti munka. Kevesen foglakoznak a népvárdoláskori barbárok pénzeivel. Európa numizmatái is a nagy államok pénzeit kutatják, a barbár pénzek kevésbé fontosak számukra. Aminek alig van valami írott forrása, az nem igazi téma. Dorde Jamušakov könyve ezért nem szokásos kiadvány. Bácskai magyar nyelvû kiadása sem a megszokottak közé sorolja. A pénztörténet ideje Kr. u. IV. századtól a XIV századig terjed. Az akkori, elsõsorban északi és keleti vándornépek itt-ott megállapodott uralmuk során pénzeket is adtak ki. Többnyire a római és görög pénzek utánzatait. A könyv ezt a ritka és különleges pénzanyagot igyekszik bemutatni. A pénzek leírásai igen rövidek, feliratai azért mindig szerepelnek. Legtöbb esetben a súlyát megadja, de méretét nem. Anyaga sem mindig állapítható meg. A képek alatti szám az értékét jelentheti, de nem tudni milyen pénznemben, valószínû euróban. Ábra a legtöbbrõl van. A könyvben találhatók azok a népvándorlás korabeli népek, amelyek néhány, vagy néha néhány tíz pénz kibocsátásával a nevüket is az utókorra hagyták. Ezek voltak a burgundok, vandálok, vizigótok, szkirek, osztrogótok, gepidák, avarok, szlávok, bolgárok, longobárdok, Benevento nagyhercegségiek, angolszászok, végül a frankok.
Irodalomjegyzéke a magyar numizmatikai irodalomból Bíróné Sey Katalin: Pannonia pénzverését említi. De szerzõje valószínûleg nem találkozott gróf Dessewffy Miklós Barbár pénzei 1910-ben napvilágot látott könyvével.
A könyv külön fejezetét alkotja az Árpádok kicsit nagyvonalúan összeállított pénztörténete és pénzeinek változatokkal nem foglakozó, leegyszerûsített katalógusa. Ami kimondottan érdekes, hogy a magyar történelem, kicsit szerb szemüveggel, a szerzõ ismeretei és véleménye alapján került leírásra.
A könyv címlapján a Feszty körkép Árpádot ábrázoló részlete van elhelyezve. Érdekes, úgy vélem hasznos munka.
Raýman János
 
 
Kellékpénzek a Pécsi Nemzeti Színházból
 
 
A színház megnyitójára fényes keretek között, 1895. október 5.-én került sor. Az akkori Pécsi Napló ünnepi különkiadással köszöntötte a különleges eseményt, a lakosság ujjongott. A társulat ezen az ünnepélyes bemutatkozáson Erkel Ferenc Bánk bán címû operáját vitte színre, amellyel kirobbanó sikert aratott.
Az épület is pályázhat a legszebb magyar színház címére, kiváló társulata sok országos hírû mûvészt adott a magyar színjátszásnak.
A darabok librettója gyakran megköveteli az elõadásban kellékpénz használatát. Ezek általában valamilyen pénzt utánzó eszközök. Szerepük csak annyi, hogy a nézõvel elhitessék, a játékban valóban pénzt használnak. Amikor a darab lekerül a repertoárból, a pénzekre már nincsen szükség, egy ideig a kellékraktárban várják esetleges újbóli szerepüket, majd egyszerûen kidobják oket.
 
 
 
Így a színház története során sok változat keletkezett és semmisült meg. Néhány példány a 2000-es évek elejérõl hozzám került, ezeket bemutatom.
Pécsett nem túl cicomás nyomdai megoldásokkal készítették ezeket a kellékpénzeket, egyszerû fénymásolt, forgalmi pénzek példányaira KP (kellékpénz) betûket írtak, így megelõzve a hamisítás gyanúját. Korábbi idõszakból ismerünk igényesebb darabokat is, ezek a pénzek azonban sem a kibocsájtó színház nevét, sem a darab címét, sem más információt nem hordoznak.
 
 
 
A kellékpénzekkel kapcsolatos igényt a Pécsi Harmadik Színházban igen egyszerûen oldják meg, egyszerûen forgalmi pénzekkel folyik a játék.
Értesülésem szerint készül a magyar színházak és filmek kellékpénzeit bemutató könyv, megjelenését nagy érdeklodéssel várom!
A bemutatott képek jól mutatják, hogy a kellékpénzek a Pécsi Nemzeti Színházban nem képviselnek reklám, vagy esztétikai feladatot, csupán az adott darab dramaturgiai kiszolgálását szolgálták.
Farkas Árpád
 
A régi pénzintézetek világa
 
 

Válogatás az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyûjtemény anyagából. Összeállította Balogh Gabriella és Nagy Zoltán Péter. Kiadó: Artemis Kulturális Szolgáltató Kft. Holzhausen Druck & Medien GmbH Wien. 2008. 195 oldal.

 
Szokatlan, felnõtteknek szánt képeskönyvet adott ki az OTP Bank, pénztörténeti gyûjteményének látványos bemutatása céljából.
Az elsõ szokatlan már a címlap, ahol a díszítésre felhasznált ábra, amelyet feltehetõleg egy részvényrõl kölcsönöztek, a szerencsétlen színválasztás miatt alig látható. Ez a címlap még jóindulattal sem nevezhetõ olyannak, amely a könyvben lévõ olvasni, látnivalókra hívja fel a figyelmet. Ábrája alig kivehetõ, a sötét háttéren az ezüst betûkkel felírt cím szövege sem kiabál a címlapról, hiszen azt is elég rosszul lehet látni. A címoldal ábráját jelentõsen meg kellet világosítani, hogy legalább a Pécsi Dénárban kivehetõ legyen.
A címben alcímként szereplõ pénzügytörténet is zavaros elõttem. A pénzügy a gazdaság azon területe, ahol a pénz kezelésével, hasznosításának eljárásaival, módszereivel foglakoznak. Ezt többnyire pénzügyekkel foglalkozó intézmények végzik. Pénzintézetek, bankok, állami pénzügyi intézetek, pl. Pénzügyminisztérium. Valójában ezekben is a pénz történetérõl van szó.
 
 
A pénztörténet a fizetõeszközök története, a gazdaságtörténet részterülete. Szoros kapcsolatban a politika,- intézmény,- technika,- társadalom,- jog,- és mû- vészettörténettel.
A könyvben bemutatott kiválóan fényképezett ábrák sokasága is pénztörténet. Pénzek, pénzértékû nyomtatványok, pénztárolók, perselyektõl a nagy bankokig, a pénzintézetekig. A könyv öt oldalnyi tartalomjegyzékében az írógépek és a számvezetés eszközei, valamint az irodai tárgyak és ügyviteli segédeszközök, azok a címek, amelyeknek a pénztörténethez csak annyi közük van, hogy a pénzzel foglakozók is használták. A többi cím egytõl - egyig pénztörténet.
Természetesen, nem vagyok pénzügyér, és csak érdeklõdõ olvasóként nézem a könyvet, ezért felettébb sajnálom, hogy ennyi remek kép így össze-vissza vagdalva és bizonyos címszavaknak megfelelõen összevillázva, csak valóban, mint képeskönyv lapozgatására teszi alkalmassá az egyébként kiemelkedõen szép kiállítású könyvet.
Raýman János
 
Orvostörténeti Közlemények
 
Communicationes de Historia Artis Medicinae
Fõszerk.: Kapronczay Károly
2018, LXIX., 242-245. 232. old.
 
A múlt év novemberében jelent meg az Orvostörténeti Közlemények legújabb kötete. Örömünkre két pécsi vonatkozású és numizmatikai témájú közleményt is találtunk benne.
A jelenlegi elnök, Jakó János „Negyven éves a Magyar Orvostörténelmi Társaság Orvosi Numizmatikai Szakosztálya” címû dolgozatából megtudjuk, hogy a szakosztály 1976-ban alakult meg és elsõ 25 évének történetét a korábbi elnök már megírta, ezért most csak az utolsó 15 év történéseire tér ki.
A fontosabb eseményeket illetõen, egyebek mellett, felsorolja a Semmelweis Múzeumban tartott tudományos üléseken elhangzott harminc elõadás elõadóit, akik között három pécsi is szerepel, úgymint Raýman János három, Than Péter egy, Süle Tamás pedig kilenc elõadással. Néhány nagy sikert aratott elõadás címét is idézi, pl. a pécsi témájúak közül: „Hámori Artur és a kortárs pécsi professzorok érmeken”, vagy „A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyûléseinek eddig ismeretlen pécsi jelvénye”, illetve „A pécsi Zsolnay Gyár orvosi érmei”. A továbbiakban kitér a szakosztály által 2006-ban rendezett nagy sikerû orvosi érem kiállításra és a tagok különbözõ szaklapokban – ezek között a PTE Orvoskari Hírmondót és a Pécsi Dénárt is felsorolja - megjelent közleményeire. Végül a Szakosztály jövõbeli fõ céljaként azt jelöli meg, hogy megszülessen a nagyhírû „Huszár-Varannai” és a „Csoma” orvosi éremkatalógusok folytatása, amely majd az 1994. évet követõen született orvosi éremkincset dolgozza fel.
A másik írást Ráczkevy Edit fõkönyvtáros, a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár munkatársa jegyzi, aki Süle Tamás: A Pécsi Tudományegyetem és neves orvosai érmeken c., a HÁZMESTER ’98 Kft. kiadásában, 2017-ben megjelent könyvét ismerteti. Egyebek mellett ezeket írja: „2017-ben ünnepelte 650 éves alapítási évfordulóját Magyarország elsõ egyeteme. A Nagy Lajos király által 1367-ben alapított pécsi egyetemrõl számos megemlékezés, kiadvány született. Ebbõl a szép kiállítású, színes képekkel illusztrált kiadványból a Pécsi Tudományegyetem történetét és neves orvosait ismerhetjük meg az orvostörténelem egy különleges segédtudományán, a numizmatikán keresztül.”
Hágen
 
 
 
Tájékoztató
 
 
A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete
2018. október 13-ai küldöttközgyûlésének
határozata alapján a 2019. évi tagdíj összege:
8 000.- Ft.
A közgyûlés 2018. évben határozott arról is, hogy a tagsági kártya csak a személyi igazolvány felmutatásával együtt érvényes.
A több mint négy évtizedes múltú
Baranyai Éremgyûjtõk
mûködésének költségeihez a
tagság hozzájárulása:
2 500.- Ft.
(Azok a gyûjtõk, akik a MÉE tagsági díját
fizetik, a hozzájárulás összegétõl mentesülnek.)

A tagsági díj a mellékelt utalványon befizethetõ,
vagy számlaszámunkra közvetlenül átutalható.
Számlaszám: 11731001-20042440
(Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete Bm-i Szervezete)

A befizetés határideje:
2019. január 28.
Kérjük a határidõ pontos betartását!

 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán