Régebbi híradók - 202. szám
  
202. híradó
2018. május 1.
XVIII. évf. / 5.
 
 
 
   Kalán pécsi püspök emlékezete
   Bemutatunk egy pécsi magánkiadású képeslapot
   Variációk a FOCUS csoport jelvényére
   A kelta „Íj a ló (lába) alatt” típusú tetradrachma
 
 
Egyetemi Kultúráért Díj
 
Egyetemi Kultúráért Díj
 
 

Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, PhD osztályvezetõ, fõkönyvtáros (Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont - Történeti Gyûjtemények Osztálya) az interneten értesítette az érdekelteket, hogy a Klimo Könyvtárban 2018. március 31-én bezárt a Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileumára készített, Mozaikok a pécsi felsõoktatás múltjából és jelenébõl címû idõszaki egyetemtörténeti kiállítás. Megköszönte mindazok segítségét, akik a kiállítás teljessége érdekében képeket, könyveket, érmeket, vagy egyéb tárgyakat kölcsönöztek. Végül örvendetes hírrõl is beszámolt, amint írta, „a kiállításnak nagy sikere volt: osztályunk ennek apropóján és több, mint egy évtizedes munkáinak ismeretében 2017. november 3-án megkapta a PTE Egyetemi Kultúráért Díját".
A kitüntetéshez gratulálunk és annak tárgyi attribútumait az alábbiakban mutatjuk be. Az oklevél, melyet a Pécsi Tudományegyetem rektora, Prof. Dr. Bódis József írt alá, tudatja, hogy a díjat az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont - Történeti Gyûjtemények Osztálya „kiemelkedõ kultúraközvetítõ, értékmentõ és értékõrzõ tevékenysége elismeréseként” kapta. A díjhoz járó eozin mázas, kékes-lilás színben játszó kerámia plakett csücskös talpú címer, melynek körirata UNIVERSITAS QUINQUEECCLESIENSIS, az éremkép pedig a PTE címerével majdnem megegyezõ címer, azaz négyágú kereszt, melynek közepén a keresztbe tett pápai kulcsok, a szárvégeken pedig az Anjou liliomok láthatók. A különbség annyi, hogy itt a pécsi egyetemalapítás dátuma, az 1367 évszám számai nem a címer két oldalán, hanem a kereszt szárai által négy részre osztott mezõkben kaptak helyet. A díszdobozban lévõ plakett alatt réztáblába vésett szöveg tudatja a díj elnevezését, a díjazott és az adományozó kilétét, valamint az adományozás dátumát. A plakett és a réztáblácska is feketére pácolt fa „ágyba” van helyezve és a plakett fölött bemélyítve -PER ASPERA -/ -AD ASTRA -(szó szerint: "göröngyös úton a csillagokig", mai értelemben: a sikerhez nehéz út vezet) szöveg olvasható. (A képek elkészítéséhez nyújtott segítségéért a kitüntetettek egyikének, Méreg Martinnak mond köszönetet a szerzõ!)

Süle Tamás
 
 
 
 
Kalán pécsi püspök emlékezete
 
 
Az elõkelõ Bár-Kalán nemzetségbõl származott Kalán, aki Anonymus szerint a honfoglaló Ond vezér leszármazottja volt. Õsi birtokaik Csongrád vármegyében voltak, ahol téli szállásukon, Szeren (Pusztaszer) monostort építettek. De Baranyában és Esztergom vármegyében is voltak birtokaik.
A pécsi püspöki stallumot megszerzõ Kalán III. Béla király kancellária szervezõ, tehetséges és sikeres diplomatája volt. A Franciaországban tanult kancellár pap 1183-ban, más adatok szerint 1188-ban nyerte el a pécsi püspöki széket. Pécsi püspöksége mellett 1190-1194 között Horvátország és Dalmácia kormányzója tisztét is betöltötte, ami nem mindennapi megbizatása a pécsi püspöknek. III. Ince pápa is szokatlan egyházi kitüntetésben részesítette azzal, hogy a pallium viselés jogát adományozta részére. A pallium fõpapi jelvény, a hatalom és hûség jelképe. Háromujjnyi fehér gyapjú nyakszalag, négy fekete kereszttel díszítve, az elöl és hátul lelógó rövid szalagon szintén egy-egy kereszttel. A kitüntetést Velence és Magyarország között évtizede dúló véres háborút lezáró békekötés létrehozásáért kapta. Érdekesség, hogy évszázadók múlva, Klimo György pécsi püspök Mária Terézia támogatását élvezve a pápánál elérte, hogy valamennyi pécsi püspök viselhette a palliumot egészen 1978-ig, amikor is VI. Pál pápa rendeletére kizárólag érseki jelvény lett
 
1204-ben nem egészen szabályosan az esztergomi káptalan esztergomi érsekké választotta. Ezért az utókor választott érseknek tekinti, bár valójában nem töltötte be a tisztséget. 1155 körül született, és 1218-ban, nyolcszáz éve Pécsett hunyt el.
Címere: vörös pajzson félalakos ágaskodó arany oroszlán.
 
 
 
Egyetlen érmét a pécsi püspökség alapításának 1000 éves ünnepségére készült éremsorozatban találjuk, amelyet Fritz Mihály mintázott a pécsi püspökség megbízásából és Szabó Géza szegedi éremverdéje készítette el.
E.: Eredeti arcképe nem lévén egy palliumot viselõ püspököt ábrázolt püspöksüveggel, baljánban könyvvel és pásztorbottal. Jobbjával áldást oszt. Balra mellette a pécsi székesegyház kisméretû ábrája látható. Körirata: BÁR NEMBELI KALÁN PÉCSI PÜSPÖK (1188-1218).
H.. Magyarország korabeli térképén a pápától nyert kitüntetés, a pallium fekszik. Felül félkörben: TENGERMELLÉK KORMÁNYZÓJA. Jobbra alul FM mesterjegy.
Vert ezüst. Átm. 42,5 mm. (perembe ütve 925, Szabó Géza mesterjegyével)
Vert bronz. Átm. 42,5 mm.
Raýman János
-Ezeréves Pécsi Egyházmegye. Pécs, 2002. 9. old.
-János Raýman: Pecujški biskup Kalán spomen-medalja. Numizmaticke Vijesti, 57. (2015). 68. sz. 238-240
 
Bemutatunk egy pécsi magánkiadású képeslapot
 
 
 

Ábrája Borsos Miklós eozinmázas Janus Pannonius érme. Kísérõ verse a kiadó mûve:

A pécsi püspök, aki…
Páduai doktor, hegyen túli barbár,
Fogadja a pápa, s „Arno parti bankár”
Királyi kincstárnok, Szlavónia bánja.
Egy sor sincs magyarul: ki a fene bánja.
Írtál Te „deákul”, ránk maradt a csoda,
A hûs Pannon földön: „befogott zúzmara”.
        Olvasód, tisztelõd: dr. Johannes Földes doctor juris
 
Variációk a FOCUS csoport jelvényére
 
 
Amint azt a Pécsi Dénár 180. számában (2016. július 1.) már megírtuk a FOCUS csoport 1977-ben jött létre Pécsett, a Mecseki Fotóklub keretén belül. Megalakítója dr. Lajos László (*Pécs, 1937. április 18. - †Pécs, 2016. február 12.) volt. További tagjai: Borbély Tamás, Cseri László, Harnóczy Örs, Kálmándy Pap Ferenc és Marsalkó Péter voltak. (Tavaly annyi változás történt, hogy Cseri L. kilépett.) A csoport mûködésére vonatkozó adatokat a Pécsi Galériában 2015. december 18-án megnyílt, Pécs arcai c. kiállításuk katalógusából vettük. Íme: Az 1970-es és ’80-as években rendkívül aktív csoport a rendszerváltást követõen 2009-ben állított ki elõször a Pécs 2010 EKF program keretében a Parti Galériában és a Sétatéren, majd 2012-ben a Mûvészetek Házában. Ebben az évben munkásságukról egy reprezentatív könyv is megjelent. Majd megalkottak egy olyan kötetet, amely Pécsrõl szól és a város építészeti arculatát villantja fel. A csoport 2015. decemberében pedig nagyszabású kiállításon mutatta be Pécs város arcait 110 fekete-fehér fotó segítségével, amelyek reményeik szerint dokumentálják a városlakók legszélesebb rétegeinek képviselõit. A „Pécs arcai” kiállítás anyagát 2017-ben könyv alakjában is közkinccsé tették. De a FOCUS továbbra sem tétlenkedik, ugyanis „Negyven év” címmel ismét kiállítást rendeztek, amely 2018. április 7-én nyílt meg a Király u. 1. szám alatt, a Nick Galériában. (képünkön) (A cím arra utal, hogy a FOCUS 40 éve alakult meg, de megjegyezzük, hogy a jubileumi tárlat egy kis „csúszással” jött létre, mert 2017 lett volna a pontos dátum.) A kiállításon a csoport jelenlegi tagjainak a korai alkotásai és legújabb munkái egyaránt helyet kaptak és május 6-ig tekinthetõk meg.
 
 
Ahogyan már elõzõleg is, most is kiadtak egy 40 mm nagyságú kitûzõ jelvényt, amelyen az éremmezõt koncentrikus körök töltik ki, széles fekete szegéllyel határolva. A csoport neve csupa nagybetûvel írva látható, a betûk közül az F fehér, míg a többi fekete színû. A különbség a korábbi jelvényükkel szemben az, hogy a jubileumot piros színû 40-es szám jeleníti meg.
Süle Tamás
 
A kelta „Íj a ló (lába) alatt” típusú tetradrachma
 
 
A „Mit Bogen unter Pferd” típusú tetradrachma 73-as sorszámmal található meg Göbl: OTA katalógusában a 9. táblán. Pink a „Banater Kreis - Bánáti kör” utolsó, 6. csoportjába sorolja ezt a pénzt.
A típus még magán viseli a bánáti terület érméire jellemzõ stíluselemeket, de a többi típusnál valamivel késõbb verhették.
 
1. ábra A tetradrachma elõlapja
2. ábra A tetradrachma hátlapja
 
Az érme elõlapján (1. ábra) egy kissé „összenyomott” fejet láthatunk, olyat, amilyent - Pink szerint, néha dunántúli kelta vereteken is megfigyelhetünk. Sajnos az nem tudható, hogy a szakember pontosan mely típusokra gondolt. A hajtincsek a tarkón egészen „visszafésültek”, így láthatóvá válik a háromszög - esetleg ék alakú nyak (Pink). Itt e típus jellemzésében a neves a kelta érmék szakértõje tévedett, ugyanis az általa közölt példánynak (IV. tábla 73. sorszám) és a bemutatott érmének sem ilyen formájú a nyaka. Leírása szerint ez az ábrázolásmód késõbb a szub - kárpáti veretekre is jellemzõ. Ezekrõl könyvének 56.- 60. oldalán ír, és valószínûleg a „b, Mit Dreieckhals” típusokat értette alatta, melyeket 318. - 325. sorszámokkal jelöl.
A fejen a babérkoszorú kétsoros, szaggatott vonalszerû, arcán a szakáll tömött. A hátlapon (2. ábra) egy pontsor képezte talapzaton robusztus ló lép elõrefelé. Az állat elõtt egy karika, a két mellsõ lába között egy íj látható, errõl kapta a típus a nevét.
A ló hasa alatt egy félholdat figyelhetünk meg. A lovas a kezében pálmaágat tart, mögötte a Philippou felirat betûmaradványai tünnek fel.
(A Pink által bemutatott ilyen típusú érme némileg más, annak igazából még a keze és karja sem látszik.).
A típust éppúgy, ahogy a bánáti típusú pénzeket sem tudjuk egyértelmûen törzshöz kapcsolni.

Egy biztos: ezek a pénzek, bizonyos jellemzõik alapján, különböznek más területek típusaitól. A Tulghies-i leletben is elõfordultak ilyen típusú érmék (Preda XI./6.). Verési idejük is bizonytalan, de - az ismert példányok súlya alapján - a Kr. e. 2. század elején már bizonyosan verhették õket, amit e leletben való elõfordulásuk is megerõsít.
Dr. Torbágyi Melinda volt oly kedves, és utánanézett e kincslelet és a bemutatott típus fontosabb szakirodalmának, melyet ezúton közlök:
Preda a Tulghies - Miresu mare - i leletrõl a „Monedele geto - dacilor” 75.- 96. oldalain ír, az íjas típusról külön pedig a 82. - 83.oldalon. A leletrol D. Popescunak „Le trésor de monnaies „daces” de Tulghes” címmel a DACIA 9-10 (1941-1944) 201.-202. oldalakon jelent meg írása, és Kerényi András „Nagynyíresi tetradrachma lelet” címmel szintén közölt írást a „Numizmatikai Közlöny” 43. számában, /1944/a 9. - 14. oldalakon.
A típusnak számos példánya megtalálható a Silindia - i leletben is, mely egy körülbelül 800 darabos kincs – késobb 64 csoportba sorolt - kelta érméit tartalmazza. A XIII. csoportba tartoznak az íjas pénzek, szám szerint 9 db 273.-281. sorszámok alatt.
Ugyanezt a kincset E. Chirila - N. Chidiosan - I. Ordentlich - N. Kiss szerzõk is közölték „Der Münzhort von Silindia” címmel, Oradea, 1972.
Ok is a Kr. e. 2. század legelejére keltezték a kincset.
A H. D. Rauch 89. aukcióján (2011. 12. 5 - 8.) 1020. tételeként egyébként elárvereztek egy ilyen típusú példányt, de idõrendi besorolást ott nem találtam.
A bemutatott tetradrachma szegedi éremgyûjtõtõl került egy baranyai gyûjteménybe. Pontos lelõhelye ismeretlen, de nagy valószínûséggel a Tisza - Maros folyók találkozásának környékérõl származhat.
Az érme ezüstbõl készült, súlya 13.49 gramm, átmérõje 24.9 mm, vastagsága 4.0 mm.
Szívélyes köszönettel tartozom Dr. Torbágyi Melindának, a MNM Éremtára numizmatikusának a lektorálásért és a fontos kiegészítésekért!
 
Felhasznált szakirodalom:
K. Pink: Die Münzprägung der Ostkelten und ihrer Nachbarn, Klinkhardt & Biermann, Braunschweig, 1974, 30. old.; R. Göbl: OTA, Klinkhardt & Biermann, Braunschweig, 1973, 9. tábla, 73. sorsz.; Internet: H. D. Rauch 89. aukció, 2011. 12. 05 – 08; C. Preda: Monedele Geto Dacilor, EARS Romania, Bucuresti, 1973.
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán