Régebbi híradók - 201. szám
  
201. híradó
2018. április 1.
XVIII. évf. / 4.
 
 
 
   Az ÉKE 2017. évi érmérõl
   A templomépítõ Virág Ferenc püspök érmen
   Szabó Géza emlékére
   Képek a Baranyai Éremgyûjtõk 2018. március 25-i         összejövetelérõl
 
 
Ferenczy Béni: Bem
 
Gömör Béla: Mesélõ mûtárgyak
Alcím: Válogatás a gyûjteménybõl. Kiadó: GMR - 2016
(Könyvismertetés)
 
 

Az elegáns küllemû, keménykötésû kötetben 235 oldalon 100 mûtárgyat, köztük 58 festményt, 14 grafikát, 4 sokszorosított grafikát, 8 kisplasztikát, 12 érmet és 4 fotót ismertet és mutat be színes ábrákon a szerzõ. Célkitûzésérõl saját szavait idézzük a Bevezetés-bõl: „Ennek a könyvnek az elsõdleges célja nem egy magángyûjtemény bemutatása. Már csak azért sem, mert anyaga nem vetélkedhet az utóbbi évtizedekben, hazánkban megjelent ilyen jellegû reprezentatív albumok anyagával….Ez az albumszerû kötet sokkal inkább azért kerül a reménybeli olvasók kezébe, hogy megszerettesse a festményeket, grafikákat, kisplasztikákat, érmeket, fotókat – és a bemutatott mûtárgyak kapcsán érdekességeket, ismereteket meséljen el.”

 
 
A festõk közül van néhány ismert név, mint pl. Kádár Béla, Mattis Teutsch János, vagy Hencze Tamás, míg a többség kevésbé hírneves alkotó, de ez nem véletlen, mert Gömör Béla célja – egyebek mellett – az is, hogy ezeket a mûvészeket ismertebbé tegye. A szobrászok terén már más az arány, amennyiben sok közöttük a „nagy név”, mint pl. Beck. Ö. Fülöp, Berán Lajos, Borsos Miklós, Csúcs Ferenc, Ferenczy Béni, Ispánky József, Madarassy Walter, Reményi József. A kötetben szereplõ érmek közül képen is bemutatjuk a Bem tábornokot ábrázoló, Ferenczy Béni alkotta érmet (címlapunkon), különös tekintettel az 1848-as forradalom és szabadságharc két hete ünnepelt 170 éves jubileumára. A hátlapon – stílszerûen – mozgalmas csatajelenet van, melynek elõterében Bem és Petõfi ismerhetõ fel. Másodikként a Belák Sándor Emlékérmet mutatjuk be, ugyanis ezt a szerzõ, aki „civilben” reumatológus professzor, szakmai kitüntetésként kapta 1991-ben. A Magyar Reumatológusok Egyesülete PRO RHEUMATOLOGIA érmét Fekete Tamás alkotta. Az érdekes kompozíciójú érem szimbolikáját a szerzõ szavaival írjuk le: „A felirat alatti részen szabálytalan alakú lyuk elõtt, az érem felszíne felett kiképzett, izületet bemutató két csontvég látható.”
A kisplasztikákat alkotó mûvészek közül, pécsi vonatkozása miatt Taubert Lászlót emeljük ki, aki a „Bálvány” c. mûvével szerepel a könyvben, de láthatjuk a 2007-es párizsi kiállításának a meghívóját is, melynek címlapját a városunkban a Szent Mór és a Király utca sarkán álló Kurosz címû szobra díszíti (képeinken).
Romváry Ferenc Pécs szobrai c. könyvében errõl azt olvashatjuk, hogy az egészalakos bronz torzót a mûvész ajándékozta a városnak. Majd azt is leírja, hogy: „A pécsi Kurosz egy vízszintes csõ formájában fallikus szimbólummal is rendelkezett, ám a prüdéria ettõl megfosztotta, bár a stilizált fallosz mind az obszcenitástól, mind pedig a pornótól messze állt.” Így aztán a görög klasszikusokat idézõ szobor több évtizede, sajnos fütyülõ nélkül álldogál posztamensén, a fentebb nevesített belvárosi utcák sarkán.
Végül megjegyezzük, hogy a sok szép festménybõl, grafikából és fotókból is jó lett volna néhányat bemutatni, no és a tíz kimaradt érembõl is, de terjedelmi okokból erre sajnos nem volt lehetõségünk. Viszont, aki teheti, olvassa el a könyvet, érdemes!
Süle Tamás
 
 
Az ÉKE 2017. évi érmérõl
 
 
A MÉE ÉKE (Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete, Éremkedvelõk Egylete) 2017. évben készült érmével Izsó Miklós szobrászmûvésznek, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakjának állít emléket.
Izsó Miklós 1831. szeptember 9-én Disznóshorváton (Izsófalva) született.
A sárospataki Kollégiumban végezte tanulmányait 1840-47 között.
Az 1848-49-es szabadságharcban is részt vett, ahol megsebesült. A szabadságharc leverését követõen õis bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombatban élt, ahol Ferenczy István tanítványaként kõfaragóként dolgozott. 1856-ban Pestre költözött, majd egy év múlva Bécsben tanult szobrászatot. 1859-tol a Müncheni Akadémia növendékeként kezdett hozzá elsõként a magyar szobrászok közül a népi figurák ábrázolásának.
Elsõ sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász szobrával aratta, mely máig az egyik legnépszerûbb alkotása. A népi életet ábrázoló terrakotta szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát és köztéri szobrot is mintázott.
1870-tõl két évig a Budai Fõreáltanoda, 1871-tõl a Mintarajztanoda tanára.
1875. május 29-én (43 évesen) tüdõbajban (gümokór) hunyt el Budapesten.
A róla készült kétoldalas ÉKE érmet egy ifjú szobrászmûvész, Pelcz Balázs mintázta.
Az érem elõoldalán Izsó Miklós szembenézõ portréja látható. A portré Székely Bertalan (1835. május 8. Kolozsvár – 1910. augusztus 21. Budapest) az 1860-as években alkotott Izsó Miklóst ábrázoló olajfestménye alapján készült. Az érem jobb oldalán IZSÓ, balra lent a mintázó mûvész mesterjegye PB/2017 olvasható.
 
A hátoldalon Izsó Miklós: Táncoló parasztok címû, 1870 körül készült terrakotta alkotásának a képe került megmintázásra. Balra: A / MIN / TÁZÓ / KEZET / NÉPÜNK / FORRÓ / SZERETETE / VEZETI • LYKA, Lyka Károly mûvészettörténésztõl vett idézet olvasható.
Az érem Ø 118 mm méretû öntött bronz, a peremébe ütött szám szerint 33 példányban készült
.
 
 
 
Az érmet alkotó Pelcz Balázs 1985. április 10-én Gyöngyösön született.
A facebook profiljában olvasható bejegyzés szerint: „Az elsõ munkám, amely a Magyar Nemzeti Galéria Éremtárában is látható lesz mostantól. Az a megtiszteltetés ért, hogy a Magyar Éremkedvelõk Egyesülete 2017. évi tagilletmény érmét én készíthettem el.”
Gratulálunk a jól sikerült éremhez!

Hágen
 
A templomépítõ Virág Ferenc püspök érmen
 
 

Bonyhádon (Tolna vármegye) születet 1869. augusztus 22-én Blum Ferenc néven. Egyszerû szülõk gyermeke volt, de tanult. A gimnáziumot és a teológiát Pécsen végezte. 1892. június 25-én szentelték pappá. Majd magyarosította nevét. Káplán Bólyban, gimnáziumi hittanár. 1897-tõl pécsi székesegyházi káplán, a Katolikus Legényegylet elnöke. 1923-ban címzetes apát. 1926-ban Zichy Gyula pécsi püspök érseki kinevezésekor átvette az egyházmegye irányítását. 1926. március 27-én pécsi püspökké szentelték. 1936-ban egyházmegyei zsinatot szervez. Már a kortársai templomépítõnek nevezték. Csak néhány a 30 templomból: Pécs - Gyárvárosi, Pécsi - Köztemetõ, Pécs-Pius, Pécs Szent István templom és jelentõs a Mohácsi Fogadalmi templom is.

 
 
 
Letelepítette a karmelitákat, folytatta a Pálosok visszatelepítését. 1943-ban Esztergár Lajos polgármester kezdeményezésére a Széchenyi téren püspöki mise keretében Jézus Szíve oltalmába ajánlotta a várost és lakóit. 1948-tól Rogács Ferenc segédpüspökként segítette. Utolsó tíz évében élete munkáját az új rendszer alaposan megnyirbálta. Iskoláit, egyleteit elvesztette. 1958. március 2-án, hatvan éve hunyt el.
Címere sírkövén is látható. A negyedelt címer 1. mezejében egy ostyán I H S felirat, a 2. és 3. mezõben ötszirmú heraldikai rózsa, a 4.-ben két, tollával kifelé álló kulcs látható. Zöld fõpapi kalapjához 6-6 bojt tartozik, feliratszalagján PER CRUCEM AD LUCEM (Szenvedéssel a fényhez) a felirat.
Egyetlen érmen szerepel, a Fritz Mihály mintázta Ezeréves Pécsi Egyházmegye éremsorozat záró érmén. Szemüveges mellképe a baloldalon látható, nyakában a püspöki kereszttel, VIRÁG FERENC / 1926 / 1958 felirattal.
A vert ezüst- és a vert bronzérem átmérõje egyaránt 80 - 80 mm.

Raýman János
 
Szabó Géza emlékére
 
 
Ha Szegeden jártunk, nem mulasztottuk el kedves régi barátunk, Szabó Géza ötvös mester híres éremverdéjét meglátogatni. A patinás mûhelyben ezer számra készültek a szebbnél szebb vert érmek. A cég pazar kiállítású, színes prospektusából megtudhattuk, hogy szinte nincs is olyan kortárs magyar szobrászmûvész, akinek egy, vagy több alkotását ne vésték volna verõtõbe és ne ott nyerte volna el végsõ formáját bronz, ezüst, vagy éppen arany veret formájában. A pécsi és baranyai mûvészek közül Palotás József, Rétfalvi Sándor, Soltra Elemér, Szõkõcs Béla és Török János szerepel a névsorban.
Az éremverde alapjait id. Szabó Géza rakta le, aki 1930-ban szerzett ötvös mesterlevelet. 1984-ben fia, ifj. Szabó Géza a régi berendezések, gépek segítségével indította újra a vert érmek készítését. Még az édesapja által készített pantográf is muködött. A fejlesztés eredményeként azonban már a számítógépes technológia is mindennapi gyakorlattá vált, és a hajdani golyósprést is a hidraulikus technika váltotta fel, de a verõtõ készítésben nem mondtak le a kézmûves munkáról sem, ami egyedivé teszi az itt készült érmeket.
Ami a tematikát illeti, az elmúlt évtizedekben rengeteg érem látott itt napvilágot történelmi évfordulóinkról, neves magyarokról, vagy aktuális kongresszusokról, illetve egyéb országos és helyi eseményekrõl. A pécsi-baranyai vonatkozású számos érem közül megemlítjük az éremgyûjtõk híres St. Eligius érmét 1987-bõl, vagy a MÉE 40. vándorgyûlésére 2010-ben kiadott érmet, melynek elõlapján Pécs nagycímere látható.
Fentiek ismeretében nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy Szabó Géza emlékét nem csak mi, pécsi barátai õrizzük meg, hanem a mûhelyébõl kikerült sok-sok érem is, mert a bronz „évezredes üzenet”!
Süle Tamás
 
 
Képek a Baranyai Éremgyûjtõk 2018. március 25-i összejövetelérõl
 
 
 
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán