Régebbi híradók - 200. szám
  
200. híradó
2018. március 1.
XVIII. évf. / 3.
 
 
 
   200. Pécsi Dénár
   A Pécsi Dénár szerzõi (2001-2018)
   Március 15 –re emlékezünk
   Új könyv:
        Baranyi Anna: Telcs Ede éremmûvészete.
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2018. március 25-én Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 
 
 
Szentgáli Károly jutalomérem
2005. március 1. 44. szám

 
A Pécsi Dénár emlékérme
2009. november 1. 100. szám
Pécsi Dénár 150
2014. január 1. 150. szám
 
A Pécsi Dénár a tények és a számok tükrében 2001-2018
(1-200. szám)

 
 

A baranyai éremgyûjtõk numizmatikai folyóirata, a Pécsi Dénár elõször 2001. augusztus 2-án jelent meg. Az elsõ szám címlapján a „Beköszöntõ”-t olvashattuk, melyben – egyebek mellett – ez állt: „Az egyesületi élet fontosabb hírein kívül, ha elegendõ hely áll rendelkezésre, a baranyai numizmatikai érdekességeknek is szeretnénk helyet biztosítani.” Nos, maradt hely a Pécs városával és Baranya megyével kapcsolatos éremtani és egyéb, határterületi témák számára, amire bizonyság az, hogy a havi rendszerességgel 8 (egyszer 12) oldalon, A/5 méretben megjelenõ lap eddigi kétszáz számában 1604 oldalon 64 szerzõtõl 996 írás látott napvilágot. Az egyesületi híreken túl – a teljesség igénye nélkül, de azért kiegészítve a 150. számnál írottakat – a következõ témákról olvashattunk az évek folyamán: ókori, régi és mai pénzekrõl, pénzleletekrõl, érmekrõl, plakettekrõl, papír-, szükség- és fantáziapénzekrõl, részvényekrõl, téglajegyekrõl, jelvényekrõl, kitüntetésekrõl, fair play díjról, zsetonokról, fibulákról, bárcákról, botveretekrõl, címerekrõl, pecsétekrõl, pénzhamisításokról. Érem- és pénzverdékrõl, verõtövekrõl, bronzöntõ mûhelyekrõl. Szobrász- és éremmûvészekrõl, grafikus- és festõmûvészekrõl, ötvös mesterekrõl, numizmatikusokról, híres írókról, zenészekrõl, színészekrõl, tudósokról, sportolókról, sõt védõszentekrõl is. Továbbá numizmatikai kiállításokról, könyvekrõl, folyóiratokról, gyûjtõkrõl és gyûjteményekrõl, éremgyûjtõ rendezvényekrõl, numizmatikai témájú elõadásokról, serlegvacsorákról, emléktábla avatásról. Múzeumokról, levéltárakról, iskolákról, egyetemekrõl. Egyesületekrõl és társulatokról, mint pl. a MÉE, a Magyar Numizmatikai Társulat, a MOT Orvosi Numizmatikai Szakosztálya. De, sajnos nekrológok is szerepeltek az írások között! Természetesen mindig sok ábra szemléltette a leírtakat. A havi lapszámokon kívül eddig összesen tizenöt tematikus összeállítás, un. „Melléklap” is megjelent összesen 380 oldal terjedelemben. Eddig nyolc alkalommal napvilágot látott a Pécsi Dénár tartalomjegyzéke és névmutatója is.
A külalakról annyit, hogy a címlapon a Pécsi Dénár címfelirat mellett jobb oldalon a Nagy Lajos király idejében Pécsett veretett „Szerecsenfejes” dénár képe látható. 2005 februárjában a Magyar Numizmatikai Társulat a lapot Szentgáli Károly Jutaloméremmel tüntette ki, ezért abban az évben a márciusi számtól kezdõdõen decemberig a címfelirat bal oldalán ennek az éremnek a képe is látható volt. 2010 májusától decemberig pedig, tekintve, hogy a MÉE 40. Vándorgyûlése is szerepelt a „Pécs Európa Kulturális Fõvárosa” programjában, a kulturális fõváros logója került a címfelirat mellé (lásd a túloldalon). A címlap az 5. számtól kezdve jelentkezik mai formájában, vagyis a fejléc (cím, dátum évfolyam/szám, összesített szám) alatt egy ábra (többnyire érem, plakett, pénz, jelvény, kitüntetés, ritkábban képes levelezõlap, kártyanaptár, grafika, könyv címlap stb. képe) és képaláírás található. Az impresszum elõször a 7. számban jelent meg a 8. oldal alján. Tartalma: példányszám, a szerkesztõk és a tipográfus neve, szerkesztõség postai címe, a 100. számtól kezdve pedig az internetes honlap címe is.
A lapot ingyen kapják kézhez a MÉE Baranya Megyei Szervezetének a tagjai.
Tiszteletpéldányt kapnak a Baranya Megyei Könyvtár, a Baranya Megyei Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára és a Magyar Numizmatikai Társulat. A lap cikkeit a Numizmatikai Közlönyben megjelenõ numizmatikai bibliográfia is jegyzi, de bekerült a 2008-ban megjelent Pécs Bibliográfiájába és önálló szócikkel a 2010-ben kiadott Pécs Lexikonba is. 2005-tõl a lapszámokat rendszeresen ismertetette a Pécsi Hét címû hetilap, de sajnos 2009-ben az újság megszûnt. Érdekességként megemlítjük, hogy a Pécsi Dénár 100. száma is helyet kapott abban az „idõkapszulában”, amit 2009. november 23-án betonoztak be a megújult pécsi Széchenyi tér burkolata alá.

 
 
A 100. számban jelentek meg Torbágyi Melindának, a MNT elnökének, Jakó Jánosnak, a MOT Orvosi Numizmatikai Szakosztálya elnökének és Vargha Dezsõnek, a Baranya Megyei Levéltár fõlevéltárosának az írásai, melyekben értékelték lapunk addigi tartalmát. Ugyanakkor recenzió jelent meg a Pécsi Dénárról Soós Ferenc felelõs szerkesztõ tollából Az Érem-ben, Nagy Imre Gábor szerkesztõtõl a Pécsi Szemlében, rövid ismertetés a Pécsi Hírekben Vargha Dezsõtõl és a BAMA internetes újságban Dunai Imrétõl. Török Pál, a MÉE elnöke pedig levélben köszöntötte lapunkat. Szirtes Zoltán tagtársunk jóvoltából 2009. november 1-tõl, azaz a 100. számtól kezdve a Pécsi Dénár a világhálón is olvasható! Köszönet érte!
A Pécsi Dénár újabb jubileuma alkalmából, a 2014. január 1-jén megjelent 150. számban köszöntést írt Török Pál, Gergely Tibor pedig az olvasókhoz intézte méltató szavait, míg Soós Ferenc Az Éremben, Torbágyi Melinda pedig a 2015-ben megjelent Numizmatikai Közlönyben ismertette a lapot. A helyi napilapban, az Új Dunántúli Naplóban Mészáros B. Endre emlékezett meg a baranyai éremgyûjtõk híradójáról.
Összegzõ visszatekintésünket egy a 100. és egy a 150. számban megjelent írásból vett idézettel zárjuk. Íme: „Kívánom a szerkesztõknek, s a mindenkori szerzõknek, csak így tovább, elõre a 200. számért, felhasználva a modern technika vívmányait, de megõrizve a jól bevált régi értékeket, a megbízható, alapos és felelõsségteljes tájékoztatást, a pontosságot és igényességet!” (Dr. Torbágyi Melinda: Köszöntõ a 100. szám megjelenésére. Pécsi Dénár 2009. november 1. 100. szám.) „Ha napjainkban egy újság önerõbõl képes több mint egy évtizeden át fennmaradni, az bravúros teljesítmény. A Pécsi Dénárnak ez sikerült, a baranyai éremgyûjtõk lapjának most jelent meg a 150. száma.” (Mészáros B. Endre: Egyre erõsebb lesz a Pécsi Dénár. Új Dunántúli Napló 2014. január 10.) (folytatás a 4. oldalon.)
Végezetül és csupán érdekességként élettartam vonatkozásában, az alábbiakban némi összehasonlítást teszünk korábbi, jó nevû pécsi folyóiratokkal. A Janus Pannonius Irodalmi Társaság által kiadott Sorsunk címû irodalmi lap 1941 és 1948 között (7 évig) havonta jelent meg, és összesen 84 száma látott napvilágot. Az ECHO 1999-tõl 2011-ig (13 év alatt) 52 számban közölt zenei, irodalmi, színházi, képzõmûvészeti és építészeti témákban pécsi vonatkozású cikkeket. A Pécsi Szemle 1998 és 2012 között eltelt 14 évben 60 alkalommal jelent meg és adott közre helytörténeti írásokat. A Pécsi Dénár pedig 2001-tõl 2018-ig, vagyis 17 év alatt a 200. számánál tart. Tehát sikerült megfogadni Torbágyi Melinda fentebb olvasható bíztatását, de hogy képes lesz-e több mint két évtizeden át is fennmaradni a Pécsi Dénár, az még a jövõ titka.
Süle Tamás
 
200. Pécsi Dénár
 
 
Köszöntelek Olvasó, a Pécsi Dénár 200. számának olvasása közben. Remélem az utóbbi ötvenet is legalább annyira érdekesnek, használhatónak tartottad, mint a korábbiakat. Az elsõ szám megjelenése óta 17 év telt el. Az ember életében is jelentõs idõ, nemhogy egy kis helyi "lap" esetében. Mennyi esélye volt annak, hogy a mai napig fennmarad?
200 dénár komoly summát jelentett a múltban a halandóknak, 200 Pécsi Dénár szép szellemi summát nekünk, értékelhetõ, felhasználható tudást, információt az olvasóinak, a gyuûtõknek. A közös munka eredménye nyolc kisebb kötetet is megtöltött. Megköszönöm a szerkesztõk erõfeszítését, és mindazok munkáját, akik írásaikkal gazdagították a tartalmat és segítették a havi megjelenést. Remélem a jövõben is lesznek olyan gyûjtõtársak, akik tollat ragadnak és megosztják mindannyiunkkal tudásukat.
Szeretnék külön köszönetet mondani és hosszú boldog életet kívánni Raýman János barátomnak, szerkesztõ úrnak, aki - elhanyagolható kis különbséggel - a Pécsi Dénár 200. számának megjelenésével egy idõben töltötte be 80. életévét.
Kedves barátom, ha egyetértesz a leírtakkal, támogasd a szerkesztõk törekvéseit, segítsd elõ a lap életben tartását, színvonalának megtartását, fejlesztését.
További jó egészséget, eredményes gyûjtést kívánok.
Gergely Tibor
 
A Pécsi Dénár szerzõi
2001-2018
1 – 200. szám
 
 
Benkõ Gyula Márfi Attila Szabó Tibor
Bezerédy Gyõzõ† Máté István Szekeres Balázs
Bujtár János Mészáros M. János † Szirtes Béla
B. Horváth Csilla Michelisz József** Szirtes Zoltán
Egerszegi Zoltán* Molnár Mihály Tegzes Ferenc
Farkas Árpád** Nagy Anita Than Péter
Farkas Ferenc † Nagy Balázs Tillai Gábor
Fábos László † Pazar László † Torbágyi Melinda
Földes János Petri Gyula Tóth Csaba
Garami Erika Páger János †** Tóth Ferenc**
Gál Éva Raýman János** Tóth Sándor
Gergely Tibor** Raýmanné Gál Gizella Török Pál*
Grünfelder Lõrinc ifj. Rónaki László Uherkovich Ákos
Grünhut Gábor Rozs András Varga Tünde
Hajdú Zoltán Rusznyák Istvánné Vargha Dezsõ
Hágen József** Schilling Józsefné Vágvölgyi László
Ijjász István* Schmelczer Pohánka Vámosi László
Jakó János** Éva Vértes László
Kovács Gyula Schneider Imre Wéber Adrienn
Kvéder László** Schröder Zákányi P.†* Zombori Lajos
Maróti Ottó Soós Ferenc  
Matic, Branko Süle Tamás**  
  Sváb László  
Össz.: 64 szerzõ                

 

Félkövér szedéssel jelöltük azok neveit, akik fõfoglalkozású numizmatikusok, muzeológusok, vagy levéltárosok, míg *-gal azok neveit, akik tíz, vagy több, **-gal pedig azok neveit, akik tizenöt, vagy több írást közöltek.
 
Március 15 –re emlékezünk
 
 
A vértelen forradalom gyõzelme március 15-e nem volt mindig nemzeti ünnep. Bár az ifjúság magáénak érezte és szinte kezdettõl fogva, eleinte csak titokban emlékeztek meg róla. Érdekes történet, hogy a betiltott, majd 1860-ban újra alakult Pécsi Dalárda 1862. március 22-én jótékony hangversenyén Petõfi „Hazafidalát” a Nemzeti Dalt énekelte. 1848. március 15-ike ötvenedik évfordulóján, 1898-ban már felvetõdött ünneppé avatása. De ekkor, az 1848-as áprilisi törvények emlékét emelték nemzeti ünneppé, és április 11-e lett az új nemzeti ünnep 1927-ig. De számos helyen a tanuló ifjúság és gyakran a polgárság is ünnepi rendezvényeken emlékezett március tizenötödikére. Így Pécsett 1907-ben városi megemlékezést tartottak. Nendtvich Andor polgármester tanítási szünetet rendelt el és felkérték a felelkezeteket is ünnepi istentisztelet tartására, továbbá felszólították a lakosokat házaik fellobogózására. Nem hiszem, hogy bajt okozna, ha ma is szorgalmaznák.
 
 
Az 1927 évi XXXI. törvény óta nemzeti ünnepnap március 15. Rákosiék 1951-ben munkanappá tették, az iskolai megemlékezésen túli ünneplést, engedély nélküli gyülekezésnek tekintették, és megtorlások is következtek belõle.
Március 15-e emlékét a kokárda is õrzi, már 170 éve. Aligha az a fontos, hogy kívül van a piros, vagy legbelül. A heraldika segédtudománya a vexillológia szabályait talán az 1848-as hölgyek nem is ismerték, akik az elsõ kokárdákat hajtogatták a fiúknak, és a körbe hajtott piros-fehér-zöld szalagot kívül pirossal hajtották, így a viselõje számára a kokárda felsõ színe volt a piros, tehát megfelelt a magyar nemzeti színek sorrendjének. Ezt több korabeli példány és ábra igazolja. Tehát az elsõ március 15-i jelvények a nemzeti színû szalagokból alkotott kokárdák. Pántlikával, vagy a nélkül. Néha más anyagból, jelvényként készültek. A franciák a háromszínû kokárdát a sapkájukon, kalapjukon viselték, a magyarok a kabát hajtókán, vagy a mellükre tûzve. Talán ezért lett a jelvények ihletõje.
 
 
A legöregebb általam ismert, sajtolt lemezbõl készült jelvény piros-fehér-zöld szalagot utánoz, amely tulajdonképpen piros és zöld virágokon átfektetett fehér szalag. Tûzõ tûje alapján valószínû, hogy állva viselték. Nem volt feltûnõ. A magyar színek viselése, ha nem is volt kívánatos, de nem volt tilos. Tehát még a legsötétebb korban is feltehették. Mérete: 12 x 25 mm.
A következõ jelvény állítólag 1904-ben készült. Ez a szakmai szabályoknak is megfelel, a kokárda piros színe belül van. Szokatlan, hogy anyaga nem textil, hanem színes kaucsuk. Rajta fémkeretben Kossuth acképét helyezték el. (a kép 22 mm, a külsõ átmérõ 47 mm).
Raýman János
 
Új könyv:
Baranyi Anna: Telcs Ede éremmûvészete.
Umetnost medaljerstva Edea Telca. Fórum Könyvkiadó, Izdavacki zavod „Forum” Újvidék, 2017. 237 oldal
 
 
A szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2017. október 26-án bemutatták Baranyi Anna új könyvét Telcs Ede éremmûvészetérõl. Az alkalomra Újszászi Róbert rendezésében a szegedi Telcs Róbert gyûjteményébõl kiállítás nyílt meg Telcs Ede érem- és szobrászmûvészetérõl, amely 2018. január 18-ig várta a látogatókat. A kiállítást Baranyi Anna zenetudós, Telcs Ede kiváló ismerõje és munkásságának szorgos kutatója nyitotta meg.
A nagyszerû könyvnek a mûvész életútjáról és mûvészetérõl szóló fejezetébõl feltétlen kiemelhetõ a kevésbé ismert hollandiai tartózkodásának története és érmei.
Az érmekkel foglalkozók számára igen nagy érték, a sok utánjárással összeállított éremkatalógus, amely már 233 tételre bõvítette Telcs Ede munkáinak sorát. De legalább ilyen fontos, és minden elismerést megérdemel a kiváló minõségû éremábrák sokasága, amelybõl 107 színes.
Az érmekkel sokat bajlódóként két megjegyzést tennék a katalógushoz. A Magyar Numizmatikai Társulat 1907. május 20-21-én szervezett kirándulást Körmöcbányára, aamelynek emlékére Telcs Ede készített egy remek érmet. Kézi kalapáccsal pénzt verõ munkás ábrája mellett a felirat MAGYAR NVMIZMATIKAI TÁRSVLAT 1907. MÁJVS 20-21. A hátoldalán a kirándulás helye is szerepel KÖRMÖCZBÁNYAI KIRÁNDVLÁS EMLÉKÉRE. A Szerzõ az elõoldal feliratának csak szövegét tekintette az érem címének, bár megjegyezte, hogy kétoldalú, de a hátoldal leírása elmaradt. Az ezüst veretbõl csak a résztvevõk vásárolhattak (31 ezüst és 45 bronzérem készítésérõl tudunk). Az idézett irodalomból természetesen azonosítható, bár ott 1907 szerepel keltezésként. Lehet, hogy valójában csak 1908-ra készült el, de a kibocsátás oka miatt mégis célszerû a kirándulás idõpontjához kötni, vagy megjegyezni, hogy milyen adat alapján 1908. (No. 45)
A második megjegyzés örömömnek ad hangot, mivel a kulturális tárca díjérmének tervezete is készült. A két éremnek csak a neve Pécsi Országos Kiállítás. (No. 46 és 47). A ténylegesen, több példányban is ismert érmen ez nem szerepel, mint ez a Huszár-Proccopius hivatkozásból is kiderül. A nagyobb méretû tervezeten szerepel a Pécsi Kiállítás megnevezése. Mivel a tárca állami díjérem tervét fontolgatta, levetette a felhasználás helyét az éremrõl és talán ezért is késett az elkészítése és csúszott át 1908-ra. A pécsi kiállítás díjazottjainak jegyzékébõl, az is kiderül, hogy az éremnek volt arany fokozatú, feltehetõen aranyozott változata is. Az elmondottakból azért az következik, hogy az érmek leírásánál az érmek mindkét oldalának a pontos szövege igen fontos.
Befejezésül még annyit, hogy nagyon szépen és jól szerkesztett a munka. Kiváló nyomata visszaadja a remek éremábrákat. Öröm kézbevenni, a történetekbõl és a rengeteg remek érem adataiból szemelgetni.
Raýman János
 
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2018. március 25-én
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 
 
  A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete
Baranya Megyei Szervezete

2018. március 25-én (vasárnap) 8.00 – 13.00 között
a Delta Étteremben
Pécs, Indóház tér 2.
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendez
A találkozó helye a Pécsi Fõpályaudvar mellett, az Indóház tér nyugati oldalán található .

Azok a vendégeink, akik nem tagjai a MÉE-nek, vagy a Baranya Megyei Szervezetnek egy asztal igénybevételéért 3000,- Ft támogatást fizetnek.
Tagjainknak egy asztalt 1500,- Ft támogatásért biztosítunk.
Asztalt igénylõktõl érvényes tagsági igazolvány felmutatását kérjük.
Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158, e-mail: langerno100@gmail.com

A gépjármûvel érkezõknek az épület melletti parkolók a találkozó idején ingyen állnak rendelkezésre.
 
Vezetõség
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán