Régebbi híradók - 199. szám
  
199. híradó
2018. február 1.
XVIII. évf. / 2.
 
 
 
   Robert Koch kitûzõje
   Raýman János 80 éves
   Raýman János numizmatikai életrajza
   Két spanyol kalózpénz IV. Fülöp idejébõl
   Könyvismertetés.
        M. Pelikán – Michal Novák: Darexové a Tuzexové poukazy ...
   Csóka Zsuzsa névjegye
 





Paul Huybrechts rajza


Egy Eligiusz képrõl
 
 

A napokban Németországból egy remek Szent Eligiusz pénzverõt ábrázoló grafikát kaptam (címlapon). A rajzot felirata szerint Paul Huybrechts belga mûvész készítette 1988-ban. A képen a normandiai Boscherville-ben álló apátsági templom 11. század második felébõl származó, egyik oszlopfõt díszítõ, pénzverõ szakállas férfi alakját látjuk. Ezt a szakállas pénzverõt Eligiusz ötvös- és pénzverõ mesterrel azonosították, aki mint ötvös arany trónszéket készített az uralkodónak, mint pénzverõ mester tucatnyi arany solidust és trienseket vert I. Dagobert (629-639) és II. Chlodvig (639-657) királyoknak Párizsban. Késõbb püspökként élt, rabszolgákat szabadított fel és térített a keresztény hitre.

 
 
A kép azt sugallja, hogy eredete dombormû, ami kiemelkedik a fal síkjából. Valójában oszlopfõ faragvány, mint a mellékelt ábrán jól látható. Itt hangsúlyozott, a faragványon is megfigyelhetõ furcsa szakáll ábrázolás, amely fonatokból áll össze. A balra elhajló szakállal a szentlélek jelenlétét kívánta érzékeltetni a kõfaragó mûvész, olvasható a mûértõktõl.
 
 
A képeket azért mutatjuk be, mert a pécsi éremgyûjtõk is tagsági érmükre helyezték ezt a különös ábrát, amelyet 1987-ben Török János keramikus és éremmûvész mintázott az éremre. Az Eligiusz irodalom kiemelkedõ alakja, Helfried Ehrend könyveiben több tucat érmet találunk, különbözõ országokból, amelyeken szintén ezt a pénzverõ szentet ábrázolják.
A rajzot készítõ mûvész Paul Huybrechts kevésbé ismert. 1951. április 19-én született Leuvenben. 1966-1969-ben gimnáziumi rajzoló. 1969-ben már belga tanúsítványt kapott rajzmûvészetérõl. 1970-ben az NSzK-ban, 1971-ben Svájcban a Le Lockenél éremmûvészetet, éremvésést és gravírozást tanul. 1976-ban már díjat nyert, 1982-ben a belga filatéliai nagydíjat kapta munkájáért. 1971-1974 közt a nálunk is jól ismert híres éremkészítõ cég, a Hugunein társaságnak is dolgozott.
Raýman János
 
Robert Koch kitûzõje
 
 
Egy bányamérnök tizenhárom gyermekének egyikeként született 1843-ban, azaz 175 éve a németországi Clausthalban Robert Koch a TBC kórokozójának (Mycobacterium tuberculosis) felfedezõje. Korszakalkotó felismerését 1882. március 24-én jelentette be Felfedezéséért 1905-ben Nobel Díjat kapott. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a felfedezés 100. évfordulóján ezt a dátumot a TBC világnapjává nyilvánította.
 
 
A TBC (tuberkulózis, gümõkór) még a múlt század elsõ felében is népbetegségnek számított hazánkban, ezért nevezték „magyar betegség”-nek (Morbus Hungaricus) is. Legismertebb fajtája a tüdogümõkór, de több más szervet is (mint pl. csont, vese) megbetegíthet ez a bacilus. Az általa okozott halálozás világszerte évente több milliós nagyságrendû volt és hazánkban is sok ezer embert érintett. Megelõzését és eredményes gyógyítását a Streptomycin nevû antibiotikum felfedezése (1943) és a BCG nevû védõoltás bevezetése tette lehetõvé. Elõbbihez nálunk 1945 után lehetett elõször hozzájutni, igaz eleinte csak korlátozott mennyiségben. A BCG oltást pedig 1947-ben vezették be Magyarországon az iskoláskorú gyerekek körében. A megelõzésnek is fontos szerepe volt a betegség terjedésének megakadályozásában, ezért a felvilágosítást a gyerekek körében is végezték. Ennek egyik kedves eszköze volt az 1951-ben nagy példányszámban megjelentetett „Egy öreg tbc bacillus (sic!) emlékiratai” c. rajzos könyvecske, melyet a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség (TEOSZ) adott ki (képünkön). A könyv hátlapján látható kettõs kereszt a tbc elleni küzdelem ismert jelképe. Szerencsére hazánkban ma már ritka betegség a gümõkór.
 
 
A címünkben szereplõ kitûzõ– vélhetõen – 1982-ben, Koch felfedezésének centenáriumán készült, a hátlapján olvasható cégjelzés (IKOM/ZÁGREB) tanúsága szerint az akkor még jugoszláviai Zágrábban. (1991-ben lett önálló Horvátország.) A 17 mm nagyságú fekete fém kitûzõ körirata: 1882. OTKRICE UZROCNIKA TUBERKULOZE - R.KOCH -. (Magyarul: A tuberkulózis okának felfedezése.) Az egyenlõ szárú és a kettõs kereszt vörös színû. A profil portré balra néz. A kitûzõnek ismeretes arany színû változata is.
Tudomásunk szerint hazánkban nem készült R. Koch érem. Viszont szülõhazájában tiszteletére születésének 125. évfordulóján az NDK-ban 5 márkás alpakka, 150. évfordulóján pedig az NSZK-ban 10 márkás ezüst emlékpénzt adtak ki.
Süle Tamás
 
Raýman János 80 éves
 
 

2018.január 28-án a szokásos heti összejövetel helyén köszöntötték a MÉE Baranya Megyei Szervezete elnökét, Raýman Jánost 80. születésnapja (*1938.01.26.) alkalmából.
„Tisztelt Elnök Úr! Kedves Jánosom! (Ezzel a megszólítással köszöntötte Kvéder László a MÉE Baranya megyei Éremgyûjtõk küldötte.) Engedd meg, hogy a szervezetünk tagsága és jómagam nevében születésnapodon szeretettel kívánjunk neked még sok, jó egészségben eltöltendõ boldog évet. Azt kívánjuk, hogy még sok, a numizmatikával kapcsolatos szakcikked jelenjen meg, és további könyvekkel gyarapítsad a numizmatikai szakirodalmat. Maradj továbbra is hû mûvelõje az éremgyûjtésnek, a szükségpénzeknek és továbbra is lásd el a szervezetünk vezetését és a Pécsi dénár szerkesztõi feladatait! Ehhez kívánok neked sok erõt és kitartást! Isten éltessen , János!”
A köszöntõ elhangzása után Hágen József titkár is gratulált Jánosnak, és egy piefort BMÉ bronz érmet adott át ebbõl az alkalomból, amelynek hátoldalán a „Raýman János numizmatikusnak 80. születésnapjára Barátai 2018. 01. 26.” szöveg olvasható. Majd Schmidt János a vezetõség gazdasági felelõse köszöntötte az ünnepeltet és nyújtotta át, jókívánságai mellett a különleges születésnapi ajándékot, egy áttetszõ „üveg-trófeát”, melyen felül a Baranyai Éremgyûjtõk ismert logója, a szerecsen fej, alatta pedig az ünnepelt neve és éppen elért életkora látható.
Ezek után a jelenlévõ tagság egyenként is gratulált az ünnepeltnek, majd baráti beszélgetésre került sor, régi történetek felelevenítésével. Jó hangulatban és kellemes érzésekkel távozott mindenki e rövid születésnapi találkozóról!

Kvéder László
 
 
 
Raýman János numizmatikai életrajza
 
 
Saját szavai szerint: „A régi pénzek iránti érdeklõdést és a gyûjtést atyámtól örököltem.” 1962-ben lépett be a Budapesti Éremgyûjtõk Egyesületébe, majd megalakulása után a MÉE-be (tagsági száma: 2425). A Baranya Megyei Szervezetnek alapító tagja, a nyolcvanas évektõl különbözõ tisztségviselõje (könyvtáros, küldött, válaszmányi tag), 2006 óta pedig, jelenleg is az elnöke. Az idõk folyamán fõ gyûjtési területe a papír- és a szükségpénzek lettek.
Gyûjtõi tevékenysége mellett évtizedek óta rendszeresen publikál numizmatikai témakörben (is). Dolgozatai éremtani szakfolyóiratokban (Numizmatikai Közlöny, Az Érem, Éremtani Lapok), helyi (BARANYA [történelmi közlemények], Pécsi Szemle, Janus Pannonius Múzeum évkönyvei, Baranyai Helytörténetírás, Tanulmányok Pécs történetébõl), országos (Gyógyszerészet, Orvostörténeti Közlemények, Természet Világa, Bányászati és Kohászati Lapok) és külföldi (Money-trend, horvátországi Numizmatikai Közlöny) periodikákban jelentek és jelennek meg. Ezeken kívül sok numizmatikai tárgyú ismeretterjesztõ cikke látott napvilágot a helyi napi és hetilapokban. 2000-ben (társszerzõkkel) kiadta a „Pécs-Baranya numizmatikai bibliográfiája” címû hiánypótló kötetet. Megírta Pécs szerb katonai megszállásának pénztörténetét részletesen feldolgozó monográfiáját, amely könyve „Pécs szükségpénzei (1919-1921)” címen jelent meg 2008-ban a pécsi Házmester ’98 Kft. kiadásában (képünkön), míg 2010-ben látott napvilágot ugyanennél a kiadónál Hágen Józseffel közösen írott könyvük, „Az éremgyûjtés története Pécsett és Baranyában”.
 
 
Alapítója, társszerkesztõje és cikkírója a 2001 óta megjelenõ „Pécsi Dénár”-nak. Rendszeresen tart a helyi (múzeumi, levéltári, kamarai stb.) programokon kívül országos rendezvényeken (pl. a „Numizmatika és társtudományok konferenciája”, a Magyar Orvostörténelmi Társaság Orvosi Numizmatikai Szakosztályának, illetve a Numizmatikai Társulatnak az ülései stb.) elõadásokat.
Több alkalommal rendezett (másod, harmadmagával) nagysikerû érem-, illetve papírpénz és részvény kiállítást a pécsi Helytörténeti Múzeumban és a Helyõrségi Mûvelõdési Házban.
A MÉE a Széchényi Ferenc Jutalomérem III., II. és I. fokozatával, illetve az Unger Emil jutaloméremmel és a Pro Numismatica Jubileumi Emlékéremmel ismerte el kiemelkedõ szervezõi, gyûjtõi és szakírói munkásságát, míg a Magyar Numizmatikai Társulattól a Szentgáli Károly és a Réthy László kitüntetéseket érdemelte ki.
Hágen
 
Két spanyol kalózpénz IV. Fülöp idejébõl
 
 
Egyik oldalon (1-2. kép) gyöngykörben pajzs, felül ívelt vonallal. Két oldalán verdejegy, baloldalon B betû, jobb oldalon elmosódott. A pajzsban bástyaszerû épület. Az 1641-es évszám alatt pont, íves körvonal felül koronát tart. Az évszám és kerete véleményem szerint másik verõtõvel készült, a két pénzen elfoglalt helye és elfordulási tengelye más. Az 1. ábrán a pajzs jobb felsõ sarkára került átlósan, a 2. ábrán 90 fokban elfordítva a pajzs felsõ fele közepére.
 
1. kép
2. kép
 
Másik oldalon (3-4. ábra) kisebb pajzs, gyöngykör körül díszítéssel, a benne levõ címerképet értelmezni nem tudom. Mindkét pénzen másik verõtõvel ráütve körben pont alatt, római VIII.
3. ábrán a VIII-as alatt két pont között S betû, a 4. ábrán pedig a két pont között csillag.
 
3. kép
4. kép
 
Anyaguk bronz. Átmérõjük 22-26 mm között változó.
IV. Fülöp spanyol király és a bécsi császár-királyok rokoni kapcsolatai
III. Fülöp spanyol király és Margit osztrák hercegnõ házasságából született 1605. április 8-án IV. Fülöp, aki apja halála után 1621-ben foglalta el a spanyol trónt, melyet élete végéig, 1665. szeptember 17-ig birtokolt. Elsõ felesége 1615. november 25-tõl Bourbon Izabella 1644. október 06-i haláláig. 8 gyermekük született.
Második felesége: 1649. október 7-tõl, testvére Mária Anna és III. Ferdinánd király házasságából született Mária Anna, vagyis, testvérének a lánya. 5 gyermekük született. Az elsõ szülött Margit Mária Terézia 1651. augusztus 12-én látta meg a napvilágot. Rövid életû volt, 24 évesen, 1673. március 12-én Bécsben meghalt, mint I. Lipót császár elsõ felesége. Így I. Lipót is a testvérének a lányával lépett házasságra 1666-ban.
Ezeken kívül IV. Fülöpnek még volt további 7 törvénytelen gyereke.
Tóth Ferenc
 
Könyvismertetés.
Michal Pelikán – Michal Novák: Darexové a Tuzexové poukazy
soucást historie Ceskoslovenska. /A Darex és a Tuzex utalványai, része Csehszlovákia történetének/ H. Gábrišová, Detail v Bratislavé, 2016. 220 oldal, színes ábrákkal.
 
 
Magyar gyûjtõk és numizmatikával foglalkozók talán elsõ alkalommal Zbyšek Šustek szlovákiai numizmatától hallottak érdemleges tájékoztatót a „Párhuzamos pénzrendszerek Csehszlovákiában 1949-1992 között” címû elõadásából ezekrõl a számunkra különös utalványokról 2010-ben.
 
 
A két Szerzõ most útjára bocsátott könyve felvázolja a szocialista országok közül Csehszlovákia kemény (nyugati) valuta hiányából fakadó kettõs pénzrendszerével védekezõ kereskedelemnek a történetét. A nyugati árut az erre szakosodott áruház láncok segítségével az országba behozták és csak keményvalutáért, vagy ezzel azonos vásárló erõvel felruházott, és erre a célra készített vásárlási utalványokkal lehetett megvásárolni. Az utalványok címletei cseh koronában vannak megadva, a vásárló értékét tehát a mindenkori árfolyam is befolyásolta.
Hasonló rendszert az NDK-ban, Lengyelországban és Kubában is kieszeltek. Nálunk a valutaboltokkal (más néven a dollárboltokkal) oldották meg a nyugati áru egy részének eladását, ahol csak nyugati valutával lehetett fizetni.
Az elsõ részben a Darex részvénytársaság kiadványai szerepelnek, amely 1949-1953 között mûködött. Majd az 1957-ben alapított Tuzex külkereskedelmi vállalat kiadványait találjuk 1957-tõl, 1992-ig. Összesen kilenc (I-IX) kiadásban, jelentéktelen formai váltóztatással készültek a 0,50, 1, 5, 10, 20, 50, 100 korona címletû utalványok. 1979-ben már megjelent az 500 koronás is. A katalógus képet rajzol a számozás és keletbélyegzések változatairól. Bemutat SPECIMEN lyukasztású minta nyomatokat is. Különösen érdekesek a külföldi üzleteiben beváltott utalványok bélyegzõ lenyomatai, többek közt London, München, New York, Wien, Zürich, városokból.
Végül Tuzex különleges üzemanyag vásárlást szolgáló utalványaiból is szerepel egy sorozat, amelyekkel a 95-ös oktánszámú benzint lehetett megvenni. 5 és többségében 10 literes utalványok voltak.
A könyv írásához mindössze kilenc irodalmi forrást adnak meg, ebbõl három, a már említett Šustektõl származik.
A hiánypótló mû az európai pénztörténet részét képezõ különleges csehszlovák kettõs valuta használatának történetét és katalógusát adja a kezünkbe. A könyv szerintem jól szerkesztett, könnyen áttekinthetõ, használatra készítették, amit a gyûjtõk forgatnak. Lapjai aligha fognak néhány fellapozás után kihullani. Igazi erénye a jó minõségû, olvasható, színes ábrák sokasága, ami az ilyen pénzjegyeknél nagy segítséget jelent.
Történészek is használni tudják, nem csak papírpénzgyûjtõk. Talán egy-két idegennyelvû összefoglaló még belefért volna.
Raýman János
 
Csóka Zsuzsa névjegye
 
 
Tizenöt évvel ezelõtt, 2002 novemberében jelent meg a Pécsi Dénár 16. számában a „Névjegy-érmek” címû írás, melyben vázoltuk ennek a speciális éremtípusnak a rövid történetét és mibenlétét. Nos, most emlékeztetõül csak annyit idézünk fel belõle, hogy az elõlapok éremképe igen változatos: önarckép, nõi akt, állatábrázolás, épület, városkép, vagy éppen szobrászi munkajelenet egyaránt megtalálható rajtuk. A hátlapon pedig többnyire név, cím és telefonszám olvasható. A méret – mint ahogyan a hagyományos papír névjegyé is - általában kicsi, néhány centiméter, míg a formát tekintve a kör a leggyakoribb, de nem ritka a négyzet, téglalap, háromszög, vagy a szabálytalan alak sem.
 
 
A most bemutatandó névjegy érmet Csóka Zsuzsa alkotta és meglepetésként e sorok írója tõle kapta ajándékba még a múlt év Karácsonya elõtt. A 45x27 mm nagyságú öntött bronz érmecske egyediségét az adja, hogy elõlapja egy kedves megjelenésu Matrjoska babát formáz. Az elnevezés a Matrjona orosz nõi névbõl fakad, ami pedig a mater (anya), illetve a matrona (családanya) latin szavakból ered. A baba a termékenység és az anyaság szimbóluma.
A hátlapon felül az alkotó neve, lejjebb pedig, a baba popsiján a telefonszáma olvasható.
Végezetül megemlítjük, hogy Csóka Zsuzsa éremmûvész korábban már szerepelt a Pécsi Dénár hasábjain, amikor is 2016 decemberében a MÉE Éremkedvelõk Egylete felkérésére alkotott érmét, a Szent Péter esernyõjét mutattuk be olvasóinknak.
S.T.
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán