Régebbi híradók - 196. szám
  
196. híradó
2017. november 1.
XVII. évf. / 11.
 
 
 
   A „hivatalos” ifj. Imre-Blaskovics jutalomérem
   Süle Tamás:
        A Pécsi Tudományegyetem és neves orvosai érmeken
   Új könyv. Juhász László - Lopatovszky Csaba: Salgótarján         numizmatikai emlékei.
   Numizmaticke Vijesti 58. (2016) 69. sz. tartalma
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2017. november 19-én Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 




Pécsi turista érem


Turista érem
 
 

Az elsõ„Turista érem” a Cseh Köztársaságban készült 1997-ben, vagyis kereken 20 évvel ezelõtt. Ma már sok európai országban, sõt más földrészeken, mint pl. az USA-ban, vagy Ausztráliában is megtalálhatóak. A 60 mm átmérõjûés 8 mm vastag, szépen megmunkált felületû natúr fa korongokon fém „fül” is található. A sorszámmal ellátott turista érem mindkét oldalán egy adott vidék, város, vagy község turisztikai nevezetességét jeleníti meg sematikus fekete-fehér ábrázolás formájában. Az érmekre kétoldalas papír korong is fel van függesztve, amelyen a piros-fehér-zöld színû, levágható kuponon kívül szükséges tudnivalókat közlõ szöveg és közepén egy kivehetõ, öntapadós hasonmás papír érmecske is található. A „feltalálók” szándéka szerint az egyes példányok csak az általuk megjelenített helyen kaphatóak. Ennek az a célja, hogy a gyûjtõ lehetõleg személyesen keresse fel az adott nevezetességet. A sorszámokból tudható, hogy napjainkig Magyarországon hozzávetõlegesen 250 különbözõ korong született, amibõl jelenleg Pécs négy darabbal részesedik. A pécsi érmeken láthatjuk Gázi Kászim pasa dzsámiját, a Székesegyházat, a TV tornyot és a Zsolnay kutat. Ezek a városháza földszintjén, a Pécs Pont-ban találhatóak.
A gyûjtési kedvet serkenti, hogy aki tíz egymás utáni sorszámú kupont beküld a magadott címre, az ajándékba kap egy „prémium” érmet. További érdekesség, hogy létezik „dzsóker” érem is, amellyel egy esetlegesen hiányzó sorszám helyettesíthetõ.
Alábbi képeinken a 153-as sorszámot viselõ pécsi érmet (fül nélkül) és tartozékát, a ráakasztott papír korongot mutatjuk be. Aki a turista érmekkel kapcsolatos további részletekre is kíváncsi, az a www.turista-erem.hu honlapot keresse fel. Innen az is megtudható, hogy a „Turista érem” elnevezés és az érmek külalakja jogi védelmet élvez.

S. T.
 
 
 
A „hivatalos” ifj. Imre-Blaskovics jutalomérem
 
 
Ezt az érmet korábban már leírtuk (Süle T.: Baranya és Pécs orvostörténelme érmeken. Pécs, 1996), de képet csak az elõlapjáról tudtunk közölni. Most egy örvendetes esemény kapcsán módunk van a hiányt pótolni, ugyanis a PTE Orvoskari Hírmondó 2017. évi júliusi számából értesülhettünk róla, hogy „magas rangú elismerésben részesült Biró Zsolt professzor, a Klinikai Központ Szemészeti Klinikájának igazgatója, aki Imre-Blaskovics Emlékérmet vehetett át a Magyar Szemorvos Társaság idei kongresszusán, Szegeden.”
De mielõtt a jutaloméremre rátérnénk, röviden az érem névadóiról, elsõsorban pécsi vonatkozása miatt Imre professzorról ejtsünk néhány szót. Íme: az orvosi egyetemet Budapesten végezte el, 1907-ben kapott diplomát. 1918-ban nevezték ki a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a Szemészeti Klinika igazgatójának. Követte az egyetemet 1919-ben a Pozsonyból történt kiûzetése után Budapestre, majd 1924-ben Pécsre is. 1929-ben tért vissza a fõvárosba. Munkásságának legismertebb részét a szemhéjplasztikai és a szaruhártya mûtétek, valamint az ideghártya leválás kezelése képezték. Blaskovics László 1921-tõl a debreceni orvosi egyetem Szemészeti Klinikájának volt elsõ igazgató professzora. Mindketten koruk legkiválóbb szemészei voltak.
 
 
Az Imre-Blaskovics jutalomérem a Magyar Szemorvos Társaság megrendelésére készült. Az általunk korábban bemutatott példány egyoldalas, 80 mm nagyságú öntött bronz érem, melyen kettõs portrét látunk: bal oldalra Imre József, jobb oldalra Blaskovics László arcmása került. A „hivatalos” jutalomérem azonban kétoldalas, amint errõl az alkotó mûvész, Váró Márton 1986. február 9-én kelt levelébõl értesülhettünk. Idézzük: „Az érem két változatban készült, mivel a Magyar Szemorvos Társaság úgy döntött, hogy a kétoldalas (hátoldalán a Társaság nevével és a megajándékozott külön odavésett nevével) csak a Társaságot illeti meg, amely adományként kerül kiosztásra. Kívülállók számára csak az elõoldal a portrékkal került csekély példányszámban forgalomba.” A „hivatalos” érem hátlapján felül üres mezõ van a kitüntetett nevének és az aktuális évszám bevésésére, alatta pedig vízszintes sorokban Societas Ophtalmologica Hungarica 1985, vagyis a Társaság latinul írott neve, illetve az alapítás évszáma olvasható. Ezt a hátlapot a maga valóságában elõször csak most láthattuk, miután Biró professzor volt szíves azt megmutatni és közléséhez hozzájárulni. Segítségét köszönjük, kitüntetéséhez pedig ezúton is gratulálunk!
Süle Tamás
 
Süle Tamás: A Pécsi Tudományegyetem és neves orvosai érmeken
HÁZMESTER ’98 Kft., Pécs, 2017.
 
 

A szorgalmas és kitartó munka meghozta gyümölcsét. Sokunk örömére napvilágot látott Süle Tamás régóta várt kötete. A Pécsi Dénár szerkesztõjének, az orvosi numizmatika szakavatott ismerõjének és szószólójának 2008 és 2016 között lapunkban megjelent huszonkilenc részes cikksorozata („Újabb” pécsi orvosi érmek) alapján remélni lehetett az újabb pécsi orvosi numizmatikai munka megjelenését. A pécsi egyetem alapításának 650. évfordulója kedvezõ alkalomnak bizonyult az érmek egy kötetben történõ bemutatására. Az elsõ oldalakon a szerzõ az érmek segítségével bepillantást nyújt az egyetem történetébe. A továbbiakban ötvenöt neves orvos érmeit ismerteti, akik közül néhányan már az 1912-ben alapított pozsonyi M. kir. Erzsébet Tudományegyetem 1918-ban létrejött orvosi karának is a tagjai voltak és a Trianont követõ „kiûzetés” után Budapestre, majd Pécsre is követték az egyetemet. Az érmeken is megörökített orvosok között többségben természetesen azok vannak, akiknek mûködése már részben vagy teljes egészében az egyetem pécsi korszakához kötõdik. A szerzõ ismerteti szakmai életrajzukat, majd az érmek szakszerû leírása következik. Minden éremrõl színes kép látható, kétoldalas érmek esetében az elõlap és a hátlap képét egyaránt megtalálhatjuk, emellett alkalmilag egyéb képek is színesítik a mondanivalót. Az egyetemmel kapcsolatos fejezethez hasonlóan az egyes orvosokról szóló ismertetések után is következetesen feltüntetett irodalmi hivatkozások fontos részei a könyvnek, az adott források tanulmányozása a részletek után érdeklõdõk igényeit is minden bizonnyal kielégíti.
A 220 oldal terjedelmû könyv három fõ részre tagolódik. A „Bevezetés” után következõ „Az egyetem érmei” fejezet huszonkét oldalon, nyolc témakörben, kilenc érem és egy jelvény képét bemutatva a szûkebb értelemben az egyetemre vonatkozó numizmatikai emlékeket ismerteti. A 160 oldalnyi „Személyi érmek” fejezetben a szerzõ ötvenöt neves orvos életének és munkásságának fontosabb mozzanatait tárja az olvasó elé. A terjedelem korlátai miatt a nevek mindegyikének a felsorolására nincs lehetõség, csupán néhány közismert pécsi professzor neve említhetõ meg: Ángyán János, Donhoffer Szilárd, Entz Béla, Grastyán Endre, Hámori Artur, Heim Pál, Kelényi Gábor, Kerpel-Fronius Ödön, Környey István, Kudász József, Lajos László, Lissák Kálmán, Romhányi György, Schmidt Lajos, Scipiades Elemér, Szentágothai János. A szöveges ismertetést az ötvenöt orvosról készült 93 portrés és három nem portrés személyi érem képe illusztrálja. Az érmek nagy száma azzal magyarázható, hogy az ismertetett orvosok némelyikérõl két vagy több érem is készült, így például Heim Pál és Scipiades Elemér arcvonásait négy-négy, ifj. Imre Józsefét öt, Romhányi Györgyét hat, Szentágothati Jánosét nyolc érem örökíti meg. Az itt bemutatott négy éremképet ((Fábos György: Bajnóczky István igazságügyi orvostan (1. ábra), Szathmáry Gyöngyi: Halász Béla anatómus (2. ábra), Lázár Gyöngyi: Lázár Gyula Levente anatómus (3. ábra) és Cyránszky Mária: Kerpel-Fronius Ödön gyermekgyógyász (4. ábra) professzort ábrázoló érmének elõlapját))
önkényesen választottam ki azon érmek közül, amelyek az eddig megjelent magyar érmészeti és orvosi numizmatikai munkákban még nem szerepelnek.
A harmadik rész a „Függelék” címet kapta, a 100 tételt tartalmazó irodalomjegyzéket és a használt rövidítések feloldását tartalmazza, emellett bemutatja a szerzõt és a róla készült érmeket is. A névmutató és az éremalkotók névmutatója (utóbbiban 59 éremmûvész nevét olvashatjuk!) után található részletes tartalomjegyzékkel zárul a kötet. A kifogástalanul szerkesztett, esztétikus megjelenésu, B5-ös formátumú, keménykötésû könyv a kiadó és a nyomda munkáját dicséri.
A szerzõt közismerten jellemzõ nagy szakértelemmel, tájékozottsággal és pontossággal összeállított, a sok ismertetett adat ellenére mégis olvasmányos kötetet mindazok figyelmébe ajánlom, akik érdeklõdnek az orvosi numizmatika, a pécsi egyetem története, vagy a pécsi egyetemhez kötõdõ hírneves orvosok élete és munkássága iránt.

Jakó János
A szerkesztõ megjegyzése: Nem esik szó a fenti írásban arról, hogy a kötetben a szerzõ felkérésére a recenzens Jakó doktornak is szerepel két szócikke.
 
1. ábra
2. ábra
 
3. ábra
4. ábra
 
Új könyv. Juhász László - Lopatovszky Csaba: Salgótarján numizmatikai emlékei.
MÉE Nógrád Megyei Szervezete, Salgótarján. 2017. 125 oldal
 
 
A kötetben Salgótarján, és a késõbb hozzá csatolt települések Baglyasalja, Salgóbánya, Somoskõ, Somoskõújfalu, Zagyvapálfalva, Zagyvaróna, valamint a megyei székhelyen muködõ, de a város nevét nem viselõ intézmények, egyesületek numizmatikai kiadványai szerepelnek.
A leírás a numizmatikai gyûjtemények széles körét igyekezett összeszedni. Alkalmi pénzek, bárcák, érmek, plakettek és jelvények. Különösen érdekes, és egyáltalán nem közismert, hogy a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmu Rt itteni gyárában készültek az 1940-es évek vas 20 filléreseinek lyukasztott lapkái. A bányavállalat, a vasmû és az üveggyár alkalmi pénzértékû bárcái jelentik a helyi pénzeket, bár ezek valójában nem szükségpénzek. Egyetlen, 1941-es ebbárca képviseli az országban nagy mennyiségben elterjedt ebbárcákat. Valószínû nem csak ebben az egy évben került kibocsátásra. Talán belefért volna még néhány oldalon a 90-es évektõl kiadott kedvezményjegyek, étkezési és ajándék utalványok feldolgozása is.
Az érmek és plakettek legnagyobb része itt is a helyi ipar, közigazgatás és iskolák kiadványaiból tevõdik össze.
A jelvények többsége a megyeszékhely Salgótarján és üzemei, sportegyesületei kiadványaként keletkezett. Közülük igen sok a modern, színes kitûzõ jelvény. Szinte hihetetlen, hogy a legrégebbi jelvényük a Salgótarjáni Acélgyár Olvasó Egyletének tagsági jelvénye 1893-ból, amely feliratától eltekintve teljesen azonos az Ózdi Vas és Acélgyár Olvasó Egylet jelvényével.
Talán az a megjegyzés még hozzáfuzhetõ, hogy ezt az egyébként jól szerkesztett, sok-sok adattal ellátott könyvet többen, és többször fogják forgatni. Erre az élragasztott kötés nem igazán szerencsés. De tudom ez pénz kérdése, amibõl soha nincsen elegendõ.
A kötetet örömmel forgattam. Hangya-szorgalommal összegyûjtött sok érdekes adatával, ábráival tényleg egy olyan gyûjteményt tudott megmutatni, amit elképzelni sem tudott a kívülálló. Azt viszont szomorúan állapítottam meg, hogy Pécs hasonló kiadványa még nem készült el. Legfeljebb részletei. De sajnos az nem fér el néhány száz oldalon.
Örülök, hogy szerzõi és az egyesület vállalkoztak az összegyûjtött anyag kiadására. Gyûjtõknek és más érdeklõdõknek is jó szívvel ajánlható.
Raýman János
 
 
 
Numizmaticke Vijesti 58. (2016) 69. sz. tartalma
 
 
Fabry, Edgar: A történelem ismétli önmagát
3
Kovac, Damir- Strmecki, Josip: Damasztioni tetrabolok – hamis vagy eredeti
5-14
Margetic, Davor és Dalibor: Probusz császár sziszciai elsõ kibocsátásai
15-45
Mikulic, Tihomir: Bánffy Miklós bán ismeretlen típusú fél dénárja
46-67
Sulejmanagic, Amer: Címerek a horvát Kurjakovic és a sinzendorfi gróf Georg Ludwig 1676-os pénzén
68-88
Smajlagic, Robert: A három és a háromszög szimbolum a pénzek ikonográfiákban
89-112
Šemrov, Andrej: Aquileai és trieszti ezüstpénzkincs a 13. század második felébõl a Krop melletti Cešnjicából (Szlovénia)
113-121
Mikulan, Krunoslav és Rolanda: A magyar hiperinflácó 1945-1946. Kulturális, numizmatikai és nyelvészeti hatásuk
122-147
Geiger, Vladimir: A Krajnai Szerb Köztársaság és a szerb hadsereg krajnai szükségpénzei 1992-1993
148-167
Prister, Boris: A vaskorna rend
168-189
Beštak, Branko: Bosznia és Hercegovina kitüntetései III.
190-213
Duca, Domenico: Prokurátori érem a St. Simeon ládában 1600-ból
214-223
Šarnic, Marko: A szigetvári csata 450 éves évfordulója
224-232
Gareljic, Tatijana: Dalobor Parac akadémiai festõ érmei
233-272
Šarinic, Marko: A 150 éve folyt háború érmeken, plaketteken
273-288
Raýman János: August Šenoa érme
289-291
Numizmatikai hírek
293-296
Kiállítás a Horvátországban rendezett 8. Nemzetközi Numizmatikai Kongresszus alkalmából
297
Fabry, Edgar: Emlékezés Janešu Želimirre (1916-1996)
298
 
 
 
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2017. november 19-én
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 
 
  A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete
Baranya Megyei Szervezete

2017. november 19-én (vasárnap) 8.00 – 13.00 között
a Delta Étteremben
Pécs, Indóház tér 2.
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendez
A találkozó helye a Pécsi Fõpályaudvar mellett, az Indóház tér nyugati oldalán található .

Azok a vendégeink, akik nem tagjai a MÉE-nek, vagy a Baranya Megyei Szervezetnek egy asztal igénybevételéért 3000,- Ft támogatást fizetnek.
Tagjainknak egy asztalt 1500,- Ft támogatásért biztosítunk.
Asztalt igénylõktõl érvényes tagsági igazolvány felmutatását kérjük.
Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158, e-mail: langerno100@gmail.com

A gépjármûvel érkezõknek az épület melletti parkolók a találkozó idején ingyen állnak rendelkezésre.
 
Vezetõség
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán