Régebbi híradók - 195. szám
  
195. híradó
2017. október 1.
XVII. évf. / 10.
 
 
 
   Magyar pénztörténeti vándorkiállítás a Pécsi         Tudományegyetemen
   Bíró Iván Janus Pannonius érme
   A MÉE 47. vándorgyûlésérõl
   Az Amtmann Prosper díj története
   Szökõcs Béla emlékére
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2017. november 19-én Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 





Könyvbemutató a Laterumban
 
 

Szeptember 14-én a HÁZMESTER ’98 Kft a pécsi Laterum Szállodában könyvbemutatóra hívta az érdeklõdõket, ahol Süle Tamás: A Pécsi Tudományegyetem és neves orvosai érmeken címû könyvének bemutatására került sor.
A több mint száz érdeklõdõt a könyvet kiadó Házmester ’98 Kft ügyvezetõje, Andrell Tamás köszöntötte. Elmondta, hogy a bemutatásra kerülõ kötet ugyan nem a Pécsi Krónika sorozat tagjaként, de ahhoz hasonlóan városunk történetéhez kötõdik, különös tekintettel a pécsi egyetem alapításának 650-ik évfordulójára.
A szerzõvel Bodács Etele újságíró beszélgetett. Süle Tamás elmondta, hogy 1968-óta, közel 50 éve foglalkozik numizmatikával, illetve orvostörténelemmel. Ez idõ alatt 700 orvosi érmet és plakettet sikerült összegyûjtenie, melyek közül kétszáz körüli a pécsi vonatkozású érmek száma. Elmondta azt is, hogy régóta tervezte egy olyan kötet kiadását, melyben csak az egyetemrõl szóló érmek és az orvosok személyi érmei szerepelnek. A megvalósítást a Pécsi Tudományegyetem idei 650 éves jubileuma nagyban motiválta. A kiadó most is készséges volt és bíztatására a szerzõ összeállította a nyolc egyetemi érmet és ötvenöt orvos több, mint száz medálját tartalmazó anyagot, amely felöleli a középkori egyetem alapítását, majd a múlt századi újraszületését Pozsonyban és kiûzetését Trianon okán, végül Pécsre költözését is. A személyi érmek szereplõi ismert pécsi orvosok, érdemes végiglapozni a könyvet.
A továbbiakban Bodács Etele Nagy András esztétával a Házmester Kiadó 2018 évre tervezett falinaptáráról beszélgetett. A naptár képei V. Májerszky Róbert (1890 – 1962) pécsi születésû autodidakta városképfestõ alkotásai, melyek 1924 és 1926 között készültek, és ismert pécsi épületekhez az alkotó kiegészítésként fantázia építményeket festett. A várost így egy elképzelt világvárosként mutatja meg.

Hágen
 
A képen jobbról: Andrell Tamás, Bodács Etele, Süle Tamás
és Nagy András látható
 
Magyar pénztörténeti vándorkiállítás a Pécsi Tudományegyetemen
 
 
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) közös rendezésében 2017. szeptember 29-én nyitották meg ünnepélyes keretek között az Egyetem Rákóczi úti aulájában a magyar pénzek történetét áttekintõ kiállítást.
A hallgatóságot Bódis József, a PTE rektora köszöntötte, aki azt emelte ki, hogy az egyetemnek nem csak értékmegõrzõ, hanem érték teremtõ szerepe is van, amire jó példa a most kibocsátandó, a pécsi egyetem 650 éves jubileumát megörökítõ emlékpénz is. Ezután Dubéczi Zoltán a MNB Oktatási igazgatóságától elmondta, hogy gyûjteményükbõl a legjelesebb darabok kerültek a tárlókba Szent István korától napjainkig. Megemlítette, hogy a kiállított anyag értéke ¼ milliárd forint!
Harmadikként Raýman János a MÉE Baranya Megyei Szervezetének elnöke elõadásában azt foglalta össze, hogy Pécs mivel járult hozzá az ezer éves magyar pénztörténethez. Elsõként az 1968-as Pécs közeli szársomlyói leletet említette, amelyben a LANCEA REGIS feliratú Szent István király 40 veretét találták. Hátoldali felirata a REGIA CIVITAS teljesen azonos elsõ királyunk évezrede ismert veretének szövegével. Majd elmondta, hogy a pécsi pénzverõ kamarában mûködött Nagy Lajos király kamarása, Szerecsen Jakab, eredetileg gyógyszerész, aki Pécsett kezdte verni az u.n. szerecsenfejes dénárokat.
Újabb szerepet Pécs a szerb megszállás idején (1919-1921) kapott, amikor a gazdasági elszigeteltségbõl fakadó pénzhiányt a város törvényhatósága szükségpénzek kibocsátásával enyhítette. Majd pedig az 1930-as évek gazdasági válsága idején készült Esztergár Lajos szociálpolitikai tanulmánya és hozzá a pécsi koldusjegyek sorozata. Az elõadó kiemelte, hogy ezek, a fentebb felsorolt kiadványok is nagyban színesítették a magyar pénztörténetet.
 
 
Végezetül Pataki Tibor a MNB képviseletében ismertette a PTE 650 éves jubileumára kibocsátott emlékpénzt, melynek megtervezésében az alkotó Szabó Virág szobrászmûvészen kívül Lengvári István a PTE Levéltárának igazgatója is részt vett. A 10 000 Ft címletû ezüst és a 2000 Ft címletû színesfém érme elõõlapján a kötelezõ alaki kellékeken kívül a 650 év elõtti pécsi egyetemalapítás kezdeményezõjének, Vilmos püspöknek a címere látható. A hátlapon a hajdani Szent Mór kollégium – ma a PTE Rektori Hivatala - neoromán stílusú épületének fõbejárata, mellette a középkori egyetem alapítását engedélyezõ pápai bulla részlete és az alapító Nagy Lajos királyra emlékeztetõ Anjou liliom kapott helyet.
A megnyitó ünnepség után a résztvevõk megtekinthették a több száz darabot felvonultató reprezentatív kiállítást, melyen helyet kapott a pécsi Janus Pannonius Múzeum válogatott anyaga is. A tárlat 2017. december 20-ig látogatható.
Süle Tamás
 
Bíró Iván Janus Pannonius érme
 
 

Bíró Iván neve is alig ismert a magyar mûvészettörténetben, mert elkövette azt a „bûntettet”, hogy 1956-ban külföldre ment. A szépen induló pályából itthon nagy hallgatás lett. Ezért indokolt néhány szót ejteni a mûvészrõl. Párizsban született 1926. április 8-án és 2000. február 9-én hunyt el valószínûleg az USA-ban. 1952-ben végzett a Képzõmûvészeti Fõiskolán, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Pátzay Pál tanítványaként. 1948-ban részt vett az Európai Iskola „Fiatalok” kiállításán. 1955-ben Derkovits ösztöndíjas és Munkácsy díjat kapott. 1956-ban a Egyesült Államokba távozott. Ezek után egyetlen hazai mûvészeti munkában sem szerepelt.
Az érmet csak a Pécs-Baranyai Országos Képzomûvészeti Kiállítás katalógusának címlapjáról ismertük. A katalógusban Bíró Iván neve alatt három bronz szobor és egyetlen érem, a Janus Pannonius érem szerepel, minden egyéb adat nélkül, tehát még a mérete sem volt ismert.
A közelmúltban dr. Földes János pécsi gyûjtõ, aki mindent gyûjt Janus Pannoniusról, megszerezte a szép érmet és átengedte közlésre, amelyet ezúton is megköszönök.
Az érem elõlapján a költõ balra nézõ arcképe látható, hosszú haját babérkoszorú fogja össze. Felirata JANUS PANNONIUS – 1434-1472. Mesterjegy nincsen rajta. (1. ábra) Hátoldalát hat soros felirat díszíti. I. / PÉCS-BARANYAI / ORSZÁGOS / KÉPZÕMÛVÉSZETI / KIÁLLÍTÁS /1956. (2. ábra) Tehát az 1956. május 6-a és június 4-e között a siklósi várban rendezett képzõmûvészeti kiállítás díjazására használták. Ez volt az elsõ díj. Nem tudni, hogy volt-e második és harmadik díj, és ha igen ugyanez az érem más számmal, vagy teljesen más érem.
Valójában nem tudni, azt sem, hogy a Janus Pannonius érem eredetileg egyoldalas volt-e, és csak a kiállítás alkalmával alkottak belõle díjérmet, vagy eleve erre a célra rendelték a mûvésznél.
Az öntött bronzérem átmérõje 90 mm.

 
1. ábra
2. ábra
 
Raýman János
A MÉE 47. vándorgyûlésérõl
 
 
Szeptember 23 – 24-én tartotta a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete 47. vándorgyûlését Székesfehérváron.
A gyûjtõket leginkább érdeklõ programok vasárnap (24-én) nyolc órakor a szabad éremcserével kezdõdtek. A kiállítók és az érdeklõdõk meg is töltötték az összejövetel helyét, a Megyei Mûvelõdési Központ mindkét emeleti szintjét.
A szakmai elõadó Nádorfi Gabriella (a Szent István Király Múzeum régésze) volt, aki a Seuso-kincsrõl tartott vetítettképes elõadást. (Az elõadás helyszínéül szolgáló terem és a hangosítás nem volt a legsikeresebb.)
Ezt követõen került sor a jutalomérmek átadására.
A Széchényi Ferenc jutalomérem III. fokozatát nyolcan, a II. fokozatát ketten, az elsõ fokozatot Süle Tamás szerkesztõtársunk vehette át, míg az arany fokozatot a székesfehérvári Magyar István kapta, aki idén a Simor János érem kapcsán rendezett érdekes kiállítást. Az Unger Emil jutalomérmet a budapesti Sallay Gergely és a szegedi Kiss József Géza kapták munkájuk elismeréseként a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete elnökségétõl.
Minden kitüntetettnek gratulálunk!
A MÉE központi érmének elõoldalán Marosi Arnold szerzetes tanár, régész, muzeológus, a Szent István Király Múzeum elsõ igazgatójának jobbra nézõ portréja látható. A hátoldalra a Seuzó-kincs egyik ezüst táljának a képe került elhelyezésre. A helyi érem elõlapján Simor János esztergomi érsek mellképe látható, aki Székesfehérvár szülötte. Hátoldalára a prímás címerét helyezték el.
 
Süle Tamás (balról) Török Páltól, a MÉE elnökétõl átveszi a kitüntetést
 
Hágen
 
Az Amtmann Prosper díj története
 
 
A Pécsi Szimfonikus Zenekar 1986-ban Amtmann Prosper díjat alapított, amelyhez emlékérem is jár. Mivel ennek egy példánya hozzám került, az alábbiakban igyekszem összegezni történetét.
Amtmann Prosper 1809-ben született a Baranya megyei Sellyén és Pécsett halt meg 1854-ben. A 2010-ben megjelent Pécs Lexikon fuvolamûvészként és zeneszerzõként említi. Több szálon is kötõdik Pécshez. Tanulmányait a pécsi ciszterci gimnáziumban végezte 1825-ben. 1829-ben Bécsbe költözött, ahol az opera zenekarának elsõ fuvolása lett. Bécs után München, majd Marburg következett, ahol zeneigazgatóként dolgozott. Grazban 1842-tõl hazatelepüléséig, 1845-ig élt családjával. 1845-tõl Pécsett élt és koncertezett. Utolsó hangversenyét 1853-ban adta Magyar ábránd változatokkal címmel. Életérõl Dénes Gizella 1941-ben „A magyar szimfónia” címmel regényt, Szkladányi Péter fuvolamûvész pedig 1981-ben „Fejezetek Pécs világi zenéjérõl a 19. század elsõ felében” címmel tanulmányt írt. Javaslatára 1986-ban a Pécsi Szimfonikus Zenekar Amtmann Prosper díjat alapított. A díjat azok a hazai és külföldi muzsikusok és társadalmi támogatók kaphatják, akik a pécsi zenekart segítik. 1986 és 2002 között összesen 50 személy és intézmény kapta meg ezt az elismerést. A díjazottak teljes listáját a Pécs Lexikon közli, itt csak néhány ismert nevet említek: Gyermán István hegedûmûvész, Breitner Tamás karmester, Sassy Iringó gordonkamûvész, Várnagy Viktor az Országos Filharmónia helyi vezetõje a pécsiek közül, a külföldiek pedig Lamberto Gardelli és Howard Williams karmesterek. A 2002 utáni esetleges adományozásról nem sikerült adatot találnom.
 
 
Az Amtmann Prosper érmet Trischler Ferenc, az ismert pécsi szobrászmûvész készítette. Az érem leírása a következõ: középen Amtmann Prosper enyhén jobbra nézõ mellképe, tõle balra a T F mesterjegy, fent félkörben AMTMANN PROSPER 1809-1854, lent félkörben PÉCSI SZIMFONIKUSOK felirat. Az érem 105 mm átmérõjû 4,4-4,8 mm vastag, 378 gramm tömegû öntött, egyoldalas bronzérem, névre szóló vésés nélkül. Doboza 145X145X35 mm-es, kék színû, fehér bélelésû.
Felhasznált irodalom:
Hárságyi Margit: Pécsi Arcok - Trischler Ferenc szobrászmûvész: "Azt mondta, az a jó mûvész, aki éhezik" in: Pécsi Újság 2015. március 14. lapszám
Romváry Ferenc fõszerk.: Pécs Lexikon. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. Pécs, 2010.
Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjérõl a 19. század elsõ felében. In: Baranyai helytörténetírás 1980. Pécs, 1981.
Szekeres Balázs
 
Szökõcs Béla emlékére
 
 
 
Az éremkedvelõket ismét veszteség érte. Fiatalon elhunyt Szökõcs Béla a jó kezû mohácsi érmész. Geresdlakon született 1956. április 18-án. Ott is gyerekeskedett. Mohácson Mezõgazdasági Szakközépiskolát végzett 1974-ben. Majd képesítés nélkül kezdett tanítani. Közben Baján, a Tanítóképzõ Fõiskola rajz szakán diplomázott. 1981-tõl a Brodarics téri ált. iskolában tanított. 1992-ben létrehozta a Junior Art Alapítványt és ügyvezetõjeként kiállításokat szervezett. A pécsi kiállítás után 1995-ben Mohácson is bemutatta a Balogh Imre által öntött érmeket. Elõször 1988-ban készített érmet egy soproni kiállítás hatására. Autodidakta érmész. 1993 óta csoportos kiállításokon is részt vett. Mohácson, Pécsett, Pélmonostoron, Wattrelosban (Franciaország). Könyvei jelentek meg, kiadványok szerkesztõje. A „Mohács szükségpénzei” címû kiadványnak a borítóját tervezte.
2012-ben kitüntették „Mohács város tisztelete jeléül”, majd 2016-ban „Pro Urbe”díjjal. 2017. augusztus 2-án hunyt el. Mohács saját halottjának tekintette.
Fontosabb érmei: Soproni emlék 1988, Dolmen (Stone Henge) 1993, Feszítés 1993, Becsapás 1993, Tavasz 1993, Vikingek 1994, A mohácsi szerb templom 1994, Himesháza önkormányzata 1996, Báta önkormányzat pro urbe díja, Mohácsi Farostlemezgyár jubileumi plakett sorozata, Pécsi DDGÁZ Energia díja, Mohács Város Köznevelési díja, Mohács Város Közmûvelõdési díja, Mohács Város Sport díja, Mohács Város Egészségügyi díja, Mohács Város Közalkalmazotti díja.
Emlékét megõrizzük!
Raýman János
 
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2017. november 19-én
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 
 
  A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete
Baranya Megyei Szervezete

2017. november 19-én (vasárnap) 8.00 – 13.00 között
a Delta Étteremben
Pécs, Indóház tér 2.
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendez
A találkozó helye a Pécsi Fõpályaudvar mellett, az Indóház tér nyugati oldalán található .

Azok a vendégeink, akik nem tagjai a MÉE-nek, vagy a Baranya Megyei Szervezetnek egy asztal igénybevételéért 3000,- Ft támogatást fizetnek.
Tagjainknak egy asztalt 1500,- Ft támogatásért biztosítunk.
Asztalt igénylõktõl érvényes tagsági igazolvány felmutatását kérjük.
Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158, e-mail: langerno100@gmail.com

A gépjármûvel érkezõknek az épület melletti parkolók a találkozó idején ingyen állnak rendelkezésre.
 
Vezetõség
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán