Szeptember 14-én a HÁZMESTER ’98 Kft a pécsi Laterum Szállodában könyvbemutatóra hívta az érdeklõdõket, ahol Süle Tamás: A Pécsi Tudományegyetem és neves orvosai érmeken címû könyvének bemutatására került sor.
A több mint száz érdeklõdõt a könyvet kiadó Házmester ’98 Kft ügyvezetõje, Andrell Tamás köszöntötte. Elmondta, hogy a bemutatásra kerülõ kötet ugyan nem a Pécsi Krónika sorozat tagjaként, de ahhoz hasonlóan városunk történetéhez kötõdik, különös tekintettel a pécsi egyetem alapításának 650-ik évfordulójára.
A szerzõvel Bodács Etele újságíró beszélgetett. Süle Tamás elmondta, hogy 1968-óta, közel 50 éve foglalkozik numizmatikával, illetve orvostörténelemmel. Ez idõ alatt 700 orvosi érmet és plakettet sikerült összegyûjtenie, melyek közül kétszáz körüli a pécsi vonatkozású érmek száma. Elmondta azt is, hogy régóta tervezte egy olyan kötet kiadását, melyben csak az egyetemrõl szóló érmek és az orvosok személyi érmei szerepelnek. A megvalósítást a Pécsi Tudományegyetem idei 650 éves jubileuma nagyban motiválta. A kiadó most is készséges volt és bíztatására a szerzõ összeállította a nyolc egyetemi érmet és ötvenöt orvos több, mint száz medálját tartalmazó anyagot, amely felöleli a középkori egyetem alapítását, majd a múlt századi újraszületését Pozsonyban és kiûzetését Trianon okán, végül Pécsre költözését is. A személyi érmek szereplõi ismert pécsi orvosok, érdemes végiglapozni a könyvet.
A továbbiakban Bodács Etele Nagy András esztétával a Házmester Kiadó 2018 évre tervezett falinaptáráról beszélgetett. A naptár képei V. Májerszky Róbert (1890 – 1962) pécsi születésû autodidakta városképfestõ alkotásai, melyek 1924 és 1926 között készültek, és ismert pécsi épületekhez az alkotó kiegészítésként fantázia építményeket festett. A várost így egy elképzelt világvárosként mutatja meg.

Bíró Iván neve is alig ismert a magyar mûvészettörténetben, mert elkövette azt a „bûntettet”, hogy 1956-ban külföldre ment. A szépen induló pályából itthon nagy hallgatás lett. Ezért indokolt néhány szót ejteni a mûvészrõl. Párizsban született 1926. április 8-án és 2000. február 9-én hunyt el valószínûleg az USA-ban. 1952-ben végzett a Képzõmûvészeti Fõiskolán, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Pátzay Pál tanítványaként. 1948-ban részt vett az Európai Iskola „Fiatalok” kiállításán. 1955-ben Derkovits ösztöndíjas és Munkácsy díjat kapott. 1956-ban a Egyesült Államokba távozott. Ezek után egyetlen hazai mûvészeti munkában sem szerepelt.
Az érmet csak a Pécs-Baranyai Országos Képzomûvészeti Kiállítás katalógusának címlapjáról ismertük. A katalógusban Bíró Iván neve alatt három bronz szobor és egyetlen érem, a Janus Pannonius érem szerepel, minden egyéb adat nélkül, tehát még a mérete sem volt ismert.
A közelmúltban dr. Földes János pécsi gyûjtõ, aki mindent gyûjt Janus Pannoniusról, megszerezte a szép érmet és átengedte közlésre, amelyet ezúton is megköszönök.
Az érem elõlapján a költõ balra nézõ arcképe látható, hosszú haját babérkoszorú fogja össze. Felirata JANUS PANNONIUS – 1434-1472. Mesterjegy nincsen rajta. (1. ábra) Hátoldalát hat soros felirat díszíti. I. / PÉCS-BARANYAI / ORSZÁGOS / KÉPZÕMÛVÉSZETI / KIÁLLÍTÁS /1956. (2. ábra) Tehát az 1956. május 6-a és június 4-e között a siklósi várban rendezett képzõmûvészeti kiállítás díjazására használták. Ez volt az elsõ díj. Nem tudni, hogy volt-e második és harmadik díj, és ha igen ugyanez az érem más számmal, vagy teljesen más érem.
Valójában nem tudni, azt sem, hogy a Janus Pannonius érem eredetileg egyoldalas volt-e, és csak a kiállítás alkalmával alkottak belõle díjérmet, vagy eleve erre a célra rendelték a mûvésznél.
Az öntött bronzérem átmérõje 90 mm.