Régebbi híradók - 194. szám
  
194. híradó
2017. szeptember 1.
XVII. évf. / 9.
 
 
 
   Római pénz verése a siklósi várban
   A pécsi állatkert érmérõl
   Komló 25 éve város, érmeken
   A MÉE Baranya Megyei Szervezete szokásos heti találkozóhelye
 





Vilmos püspök címerköve



A 650 éves Pécsi Tudományegyetem címerei
 
 

Mint az köztudott, Vilmos pécsi püspök javaslatára és Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-én kelt bullájában helybenhagyta a pécsi egyetem létesítését. A 650 éves jubileumra jó elõre emlékezve, stílszerûen egy „idõgépet” helyeztek el a 48-as téren a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Rektori Hivatala, az egykori Mór Kollégium épülete elõtt, melyen magyar és angol nyelvû felirat tudatja, hogy a szerkezetet 2015. november 20-án, az egykori egyetem elõtti tisztelgés céljából állították 650 nappal az alapítás 650. évfordulója elõtt. A „visszaszámlálás” 2017. szeptember 1-jén ért véget.

 
 
Az alábbiakban azokat az érmeket, pontosabban azon oldalukat mutatjuk be, amelyeken az egyetemi címerek láthatók. Az elsõ pécsi egyetemi címerrel akkor találkozhattunk, amikor 1967-ben ünnepeltük a pécsi egyetem alapításának 600. évfordulóját. Ezen „kerek” évforduló alkalmából nagy ünnepségek voltak Pécsett, melyre a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) ünnepi évkönyvet is kiadott. Továbbá egy eozin mázas fajansz érem készült a Zsolnay Gyárban. Ezen az a címer látható, melyet egy, még a XIX. században talált töredék címerkõ alapján rekonstruáltak: lant alakú pajzson csatos könyv, fölötte stilizált liliomokban végzõdõ indadíszek, középen pedig hatágú csillag látható. Korábban egyes kutatók ezt tartották a hajdani egyetem címerének, de ez a teória késõbb megdõlt. A 120 mm átmérõjû érem körirata: HATSZÁZ ÉVES A MAGYAR FELSÕOKTATÁS 1367-1967. Alkotóját nem ismerjük. A zöld színben irizáló medált a jubileumi ünnepség résztvevõi kapták ajándékba. Ugyanekkor kiadtak egy kitûzõ jelvényt is, melyen a címert kék alapon arany színben ábrázolták. De a 48-as téren is találkozhatunk ezzel a címerrel, ugyanis a PTE Állam és Jogtudományi Karának bejárata fölött kõ dombormûvön a mai napig is látható.
 
 
Idõrendben a következõ címeres érmet saját kedvére Soltra Elemér alkotta 1990-ben. Az elsõ magyar egyetemre emlékezõ, 87 mm átmérõjû öntött bronz érem elõlapján kétszintes ház – az ásatások alapján elképzelt egykori egyetem épülete -, jobbra fent Nagy Lajos király nagypecsétjén található két címerpajzs és PÉCSI - EGYETEM - ALAPÍTOTTA - 1367 – BEN - NAGY LAJOS - KIRÁLY-körirat található. Hátlapján címerpajzson kereszt, ennek közepén keresztbe tett pápai kulcsok, szárainak végén pedig Anjou liliomok láthatók. A körirat: CÍMERPAJZS - A - XIV. SZD - KÖZEPÉBÕL - PÉCS -. Ennek a címernek az eredetijét 1984-ben találták meg a Székesegyház mögött, a középkori egyetem feltételezett területén folyó ásatások során. A címert Vilmos pécsi püspök címerével azonosították. (címlapunkon)
 
 
A harmadik egyetemi címeres érem elõtörténetérõl azt kell tudni, hogy a pécsi felsõoktatási intézmények, nevezetesen a Janus Pannonius Tudományegyetem, a POTE és a Pollack Mihály Mûszaki Fõiskola a közös célok megvalósítása érdekében 1991-ben szövetséget létesítettek, melyet Pécsi Universitasnak neveztek el.
 
 
A Pécsi Universitas ünnepi közgyûlést tartott 1992 szeptemberében az elsõ magyar egyetem alapításának 625. évfordulója alkalmából a POTE aulájában, melyen beszédet mondott Antall József miniszterelnök és Kosáry Domokos a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Erre az alkalomra készült el és itt adták át elõször Rétfalvi Sándor szobrászmûvész alkotását, a Pro Universitate Quinqueecclesiensi jutalomérmet. A 93 mm nagyságú, kétoldalas öntött bronzérem elõlapján az érem nevével egyezõ, nagybetûkkel írott körirat olvasható. Az éremképet ferde hasadék három mezõre és szintre osztja. Két mezõt gyökérzetével ábrázolt, gyümölcsöt hozó fa tölt ki, jelképezve a hajdani, a Nagy Lajos király által alapított és a mai egyetem eszmei kapcsolatát. Lent RS mesterjegy látható. Hátlapján AZ ELSÕ MAGYAR EGYETEM 1367 ALAPÍTÁSÁRA 1992 körirat, alul középen RS mesterjegy olvasható. Az éremmezõn az elõzõekben már ismertetett, Vilmos püspökhöz köthetõ címer kapott helyet, amely egyben akkor a Janus Pannonius Tudományegyetem címere is volt.
 
 
Végül a sort a PTE hivatalos címere zárja, amely a fentebb leírt címerrel azonos, annyi különbséggel, hogy a címerpajzs két oldalán feltüntették az egyetem-alapítás évszámát (13 - 67) és párhuzamos körök határolta mezõben UNIVERSITAS - QUINQUEECLESIESIS (Pécsi Egyetem) szöveg olvasható. Ezt a címert a PTE a honlapján és minden hivatalos kiadványán, okiratán, levelén láthatjuk. Itt most két, a Rektori Hivatalban kapható kitûzõ jelvényen mutatjuk be a címert.
Süle Tamás
Római pénz verése a siklósi várban
 
 
Augusztus 12 – 13-án „Hagyományõrzõ hétvége a vár évszázadaiból a római kortól a II. világháborúig” címmel kétnapos katonai és fegyverbemutató programsorozat várta az érdeklõdõket a siklósi várban és a várárokban.
A várárokban római, középkori, török és II. világháborús amerikai táborokba várták az érdeklõdõket, ahol bepillantást nyerhettek a korabeli katonai élet egy-egy pillanatába.
A Kr. u. I-II század légionáriusainak táborát az Aquincumban állomásozó Tízedik Gemina Légió Hagyományorzoi állították fel, és igyekeztek bemutatni a római harcosok fegyvereit, páncéljait és a tábor felszerelési tárgyait.
A tábor területén egy kézi pénzverõ is mûködött. A kiverhetõ emlékpénz verõtöve Gallienus császár antoninianusának felhasználásával készült, melynek hátoldalán a névadó légióról emlékezik a korabeli veret.
Az eredeti pénzérmét kr. u. 258 – 260 körül Mediolanumban (ma Milánó) verték Gallienus császár uralkodása idején. Értéke két denariusnak volt megfelelõ.
 
 
A pénzérme elõoldalán az uralkodó portréja, hátoldalán pedig a Tízedik Gemina Légió címerállata a bika, valamint LEG X GEM VI P VI F felirat, mely szerint a légió hatszor érdemelte ki a pia fidelis – huséges és hithu – kitüntetést. A pénzérme hátlapjának apropója valószínû az lehetett, hogy a császár elleni Ingenuus-féle felkelés leverésében a Tízedik Gemina komoly szerepet játszott.
 
 
A rendezvényen, az egyik „római katona” 20 mm-es bronz lapkára verte az emlékérmet.
Hágen
A pécsi állatkert érmérõl
 
 

Ötvenhét éve, 1960. augusztus 19-én, a munkálatok befejezése elõtt került sor az állatkert ünnepélyes megnyitására.
Az állatkert építése 1959. április 17-én kezdõdött és az átadásig a város polgárai, az üzemek dolgozói a létesítmény létrejöttét 45 367 társadalmi munkaórával támogatták.
A vidámparkkal közösen Mecseki Kultúrpark-ként a létesítmény fennállásának 25-ik évfordulóján egy Európában is egyedülálló objektummal gazdagodott. Pécs középkori pincerendszerének Munkácsy Mihály utcai részében akvárium – terrárium nyílt. A felszín alatt 10 méterrel egy csodálatosan szép boltozott pincerendszer adott helyet több mint 100 állatfaj majd 600 egyedének bemutatására.
Az állatkert a 2000-es évek elejére vált korszerûtlenné, a környezetvédelmi elõírásoknak sem felelt meg, egyre nagyobb mértékben szennyezte az alatta lévõ Tettye ivóvízbázisát.
A város vezetése ezért az állatkertnek a város szélére, egy szafari parkba költöztetésén is gondolkodott. Végül 2012-ben az eredeti helyén, a „város fölött” megvalósuló fejlesztés mellett döntött. A fejlesztés során megépült egy 1000 négyzetméteres fogadóközpont és ökoturisztikai park, és az akvárium – terrárium is felköltözött a Munkácsi utcából a hegyre.
A fejlesztés bruttó 1,7 milliárd forintba került. Az ünnepélyes megnyitóra 2016. május 20-án került sor.

 
 
A megújult létesít-mény bejáratától balra egy gép található, mely 600,- Ft ellenében egy kétoldalas éremmel teszi emlékezetesebbé a látogatást.
Elõoldalának közepén az új létesítmény homlokzata látszik, felül ÁLLATKERT, alul PÉCS felirattal. Balra fent az intézmény új logója PÉCS / ZOO látható, melynek második O betûjébe a kulturális fõváros emblémája, a Zsolnay kúton is szereplõ ökörfej került. A zoo embléma zölddel színezett.
A hátoldalon az érembõl kidomborodva egy borjúfóka (Phoca vitulina) integet az érem tulajdonosának. Mérete: Ø 31 mm, öntött fém bronzozva.
Hágen
Komló 25 éve város, érmeken
 
 
Komló szénbányászatának gyorsan megindult fejlesztése a bányászközség fejlesztését is felgyorsította. Eredményeként 1951. szeptember 2-án, az elsõ magyar bányásznapon a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Komlót várossá nyilvánította. /Dunántúli Napló, 1951. szept. 3. 3. old. /
Elsõ városi címerét 1971-ben, várossá nyilvánításának 20 éves évfordulóján kapta. A címert Sinka Mátyás tervezte. 1. ábra
A korabeli leírás szerint: „legfontosabb elemei a bányászvárost jelképezõ vörös csillag és a kalapácsok…a dombokra épült városra utal a hét íves forma, melyek nevét és múltját a komlótermés ábrája idézi”. /Castiglione Endre: A magyar városok címerei. Bp. 1975. 214/ A heraldikai leirásokra még csak nem is hasonlító szövegbõl és a címerábrából annyi tudható meg, hogy a fekete mezõben elhelyezett hét, ezüstszínû íves alakzat akár hét domb is lehet, de lehet hét bányavágat is. A nyolcadik ábra a komló tobozszerû termése, nem vitatható. A komló termését külön ábrán is bemutatjuk. 2. ábra
A vörös ékben elhelyezett ezüst bányászjelvény viszont nem kalapácsok, hanem nyeles ék és bányász kalapács. Csak a vörös csillagot sikerült jól felismerni.
 
1. ábra
2. ábra
3. ábra
 
Komló várossá avatásának 25 éves évfordulóján, 1976. szeptember 2-án nagyszabású ünnepséget rendeztek. Az ünnepség a város gyors fejlõdését és a bányászatának fontosságát méltatta. Lényegét az alábbiak mutatják:
„Komlónak lüktetõ jelene van!
Van biztos és szép jövõje!
Van már, és méginkább lesz gazdag múltja is…”
Dunántúli Napló, 1976.szeptember 4. 1/
Feltehetõen az ünnepség alkalmára készült egy emlékplakett. A halványkék, mázas kerámialap közepén található a város címerének kissé elnagyolt ábrája. Felette KOMLÓ felirat olvasható. Alatta a 25 szám utal az évfordulóra. A címert balról és jobbról egy-egy komlóág keretezi hat terméssel és hat levéllel. A címer és a komló ágak közt balra függolegesen álló 1951, jobbra 1976 évszámok találhatók. Az egész ábrát egy vékonyabb, kifelé ágakkal ellátott vonalkeret fogja össze, amelyet kívül, még egy vastagabb kiemelkedõ keret zár le.

A plakett alsó két sarkában balra egy nagyobbacska korong, talán sugarakat kibocsátó nap van elhelyezve, jobbra hasonló, csak kisebb koronggal. Valószínû, hogy a tervezõ mûvész mesterjele, de feloldani sajnos nem tudjuk. A plakett jól kiégetett fehér agyagból készült, de jelzés nincsen rajta. Egyoldalas. Mérete: 105 x 105 mm. 3. ábra Hozzá illo, vörös, jelzetlen díszdobozba beragasztva ismerjük.
Erre a 25 éves évfordulóra készült a Pécsi Zsolnay gyárban egy zöld-arany eozinmázas emlékérem is. Kiemelkedõ peremét érinti egy talpára állított, szabályos ötszög alakú keret, amelyben két ábra és két évszám van elhelyezve. Balra felül a város címere, amelynek érdekes módon levágták a felsõ sarkát. Mellette a komlói Gesztenyésben feállított, Bachmann Zoltán terve alapján 1970-ben készült emlékmû ábrája ismerhetõ fel. Az évszámok természetesen 1951 és 1976.
Az ötszög alatt KOMLÓ felirat olvasható. Az egyoldalú érem szokatlanul nagyméretû, átmérõje 150 mm. Tervezõjét ennek sem ismerjük. 4. ábra
 
4. ábra
5. ábra
 
Ugyanerre az alkalomra Nowotarski István pécsi örökifjú mûvész is mintázott egy plakettet, bár ezen inkább a bányász és kevésbé a város a szereplõ. A mûvész emlékezete szerint a munkáját nem fogadták el, nem lett belõle sorozatgyártás. Néhány darabot készített csak belõle. A négyzet alakú plakett ábrája: kiemelkedõ körgyûrûben ácsolattal megtámasztott bányában térdelõ bányász légkalapáccsal fejti a szenet. Alatta 25 / ÉV felirat. A körgyûrû mögött elhelyezett bányászjelvényen 1951- és 1976 évszám utal a város évfordulójára. Legalul a bányászköszöntés, JÓ SZERENCSÉT olvasható.
Az egyoldalú kerámia plakett zöldes, eozint utánzó mázzal készült. Mérete 160 x 160 mm. 5. ábra
Valójában a többi plakettnek sem ismerjük a tényleges felhasználását. Ki, milyen célból kinek, kiknek a részére készíttette. De az sem lehetetlen, hogy azok is az ünnepség alkalmára készült kis példányszámú tervezetek. A Komlói Múzeum 1985-ben készült nyilvántartásában egyik sem szerepel.
A városi ünnepségeken viszont átadtak egy érmet, amelyet a korabeli sajtó Komló díszpolgári kitüntetésének nevezett. Az érmet a városért kiemelkedõ tevékenységet végzõk elismerésére alapították. Eloször a 25 éves ünnepélyen adományozták. Szöllõssy Enikõ éremmûvész mintázta.
Elõlapján Komló mélyített címere van. Felette a felirat KOMLÓ / VÁROSÉRT. Balra a címer mellett kissé szögletes betûkkel SZE monogram, a mûvész mesterjegye. Hátoldalán baloldalt a várost átívelõ kötélpálya egyik tartóoszlopa áll, egyetlen szenes csillével a kötélen. Alatta Komló házai bukkannak fel. Az érem öntött bronz. Átmérõje 96 mm. A Komlói Múzeum jegyzékében is szerepel. 6., 7. ábra
 
6. ábra
7. ábra
 
Raýman János
 
A MÉE Baranya Megyei Szervezete szokásos heti találkozóhelye
 
 
A MÉE Baranya Megyei Szervezete szokásos
heti találkozóhelye Uránvárosban,
a Mecsek Piccola Perla étteremben
.
(Pécs, Ybl Miklós u. 2.)
A 6-os számú fõút mellett, az uránvárosi piacnál.
Az összejövetel ideje: minden vasárnap délelõtt 9.00 – 10.30-óráig.

 
Az összejövetel helye városi autóbusszal elérhetõ:
- Nendvich A.- út – Ybl Miklós u. megálló a Piccola Perla étterem elõtt:
22, 22Y, 122, 122Y, 23, 23Y, 123, 123Y, 24, 24Y számú járatokkal.

- Nendvich A.- út – Ybl Miklós u. megálló (PTE Kancellária épületénél):
25, 26, 26Y, 27, 28Y számú járatokkal.

- Mecsek Áruház megálló:
1, 2, 2A, 21, 121 számú járatokkal.

Személygépkocsival érkezõk hétvégén a PTE Kancellária épülete elõtti parkolóhelyet is használhatják.

 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán