Régebbi híradók - 193. szám
  
193. híradó
2017. augusztus 1.
XVII. évf. / 8.
 
 
 
   A kelta Baumreiter típus „elvadult” csoportjának tetradrachmái
   Horthy érem Horthy Miklósnak
   A pécsi TV sorsjegy története
   Az -Obol- 2016 tartalma
   A MÉE Baranya Megyei Szervezete szokásos heti találkozóhelye
 





Somberek község díjérme



PRO CULTURA SOMBEREK
 
 

A díjat 1993-ban Michelisz Ferenc, a sombereki mûvelõdési ház ekkori igazgatója alapította. Odaítélésérõl a polgármester és a mindenkori mûvelõdési ház vezetõje dönt. A sombereki, valamint a nemzetiségi kultúra értékeinek megõrzésében, ápolásában, a magyar és más nemzetek közötti mûvelõdési kapcsolatok gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szerzett hazai és külföldi személyek, szervezetek, csoportok részére adományozható.
A kerámia érem elõoldalának közepén Somberek község színes címerképe látható, alatta arany színnel keretezett szalagsávon PRO CULTURA felirat arany betûkkel.
A hátoldalon kiemelkedõ OTP felirat, a díjérem létrejöttét az OPT mohácsi fiókja anyagilag is támogatta.
Az 87 mm átmérõjû és 8 mm vastag porcelán érem a Pécsi Zsolnay Gyárban készült 30 példányban. Ezideig a díjérem több mint 10 alkalommal került odaítélésre.

 
(A Baranyai levéltárban 1737-es dátummal és SIGIL PAGI SOMBERAK felirattal már sikerült megtalálni a község régi pecsétjének viaszlenyomatát. A címer 1989-ben készült el, a baranyai települések között ezzel az elsõ falvak közé tartozott, mely már a rendszerváltáskor is rendelkezett címerrel és azt hivatalosan használta. A heraldikai nézetben jobboldali, felsõ mezõben 3 egymásba „illesztett” somlevél (a három nemzetiség - magyar, német és szerb - összefogását jelképezi) és egyben utal a község nevére. A baloldali mezõben kettõzött farkú oroszlán látható, mancsában 3 virággal (a cseh származású nemesi Sauska földesúri család címerállata), az alsó mezõben a régi pecsétbõl átvett eke és csoroszlya van ábrázolva, mely a település mezõgazdasági jellegére utal.)*
Hágen
*Michelisz Ferenc: Somberek község múltja és jelene, Helytörténeti olvasókönyv, Kiadó: Somberek Község Önkormányzata, Somberek, 2009. 33.- 34. és 152. oldalak.
 
A kelta Baumreiter típus „elvadult” csoportjának tetradrachmái
 
 
A Pécsi Dénár 190. számában már foglalkoztam a „Baumreiter-Lovas fával” típusú kelta tetradrachmákkal. Most egy másik, imitált változatukról esik majd szó.
A típus elnevezése Karl Pinktol származik, aki elõször dolgozta fel a keleti kelta terület érméit 1939-ben megjelent monográfiájában.
Az egyes típusok neveit éremképi jellegzetességei után adta, mivel ezen a területen ritkán lehet a típusokat törzsekhez, népekhez kötni.
Robert Göbl: OTA katalógusában a 138. és 146. sorszámok között közli a „Baumreiter – verwilderte Gruppen - mit hohem Relief” típusú érméket. Ezek elõképe a „Baumreiter mit Bartkranzavers” típus volt, mely Erdély területén jelent meg elõször.
Az „elvadult” csoport vésnökei magas relieffel készítették az éremképeket, tehát az érme síkjából erõsen kidomborodnak az ábrák.

A „Baumreiter” és „elvadult” típusai, különbözõ változatai az idõk folyamán meghatározták és befolyásolták a Kárpát-medence keleti- és középsõ részének kelta pénzverését. A típus késõbbi érméinek vésnökei már nem fektettek olyan nagy hangsúlyt az éremképek minõségére: a különbözõ részek, motívumok hiányosak, elnagyoltak és néha elmosódottak.
Az „elvadult” csoport felismerhetõbb példányai a mai Szerbia területén is megjelentek, és valószínûleg innen kerültek a Dunántúlra. Ugyanakkor hazánk északi tájain is elõkerülnek ilyen típusok.

 
1. ábra
2. ábra
 
3. ábra
4. ábra
 
A bemutatott tetradrachmák valószínûleg Mohács térségébõl, a Duna bal partjától délkeletre kerülhettek elõ. Nagyjából, valamikor a Kr. e. 2. századra keltezhetõek.
Hogy ez az „elvadult csoport” köthetõ-e a kelta scordiscus törzshöz, vagy csak más törzsek imitálták ezeket a pénzeket, arra talán egyszer majd választ kapunk. Elõlapjukon (1. és 3. ábra) egy jobbra nézõ arckép látható bajusszal, szakállal és a fején csavarodó hajtincsekkel. Szeme mandulaszerû. Hátlapjukon (2. és 4. ábra) egy balra tartó ló, hátán részben stilizált lovas ül. A lovas sisakdísze hullámvonalas, a végén kör van. Nem gyakori a lovas elõtti csillagszerû ábrázolás (4. ábra), eddig csak ezen a példányon láttam.
A tetradrachmák adatai: Anyaguk ezüst. Súlyuk 13,88 és 13.43 gramm, átmérõjük 22 és 22 mm, vastagságuk 5.5 és 5.0 mm.
Az ilyen típusú pénzek esetében egyébként néha 14 gramm feletti példányokkal is találkozhatunk. Ezen érméknek „váltópénzük” is volt, a drachmák bemutatásával egyik következõ cikkemben foglalkozom majd.
Köszönöm Dr. Torbágyi Melindának, a MNM Éremtára vezetõ numizmatikusának a szakmai észrevételeket!
Ugyancsak köszönettel tartozom gyûjtõtársaimnak a fotókért és információkért!
Felhasznált szakirodalom:
Karl Pink: Der Münzprägung der Ostkelten und ihrer Nachbarn, 2. kiadás, Braunschweig, 1974, 38-40. oldalak; Robert Göbl: OTA, Braunschweig, 1973, 10. tábla, 138-146. sorszámok; Michaela Kostial: Kelten im Osten (Gold und Silber der Kelten in Mittel- und Osteuropa, Sammlung Lanz, 2. Auflage München, 2003, 82.-83. oldalak, 423 - 428. sorszámok; Bernward Ziegaus: Kelten Geld, Sammlung Cristian Flesche, München, 2010, 254. oldal, 691. sorszám.
(vir ex pannonia inferiore) J. M.
 
Horthy érem Horthy Miklósnak
 
 

Az alábbi éremrõl sem az Erzsébet Tudományegyetemmel foglalkozó korabeli munkákban, sem az egyetem almanachjában nem találunk említést, sõt még a magyar orvosi éremkincset a kezdetektõl 1974-ig feldolgozó Huszár-Varannai katalógusban sincs róla adat. (A Huszár-Procopius és a Faludi katalógusokban pedig azért nem szerepelhet az érem, mert mindkét könyv 1940 elõtt jelent meg.) Elõször e sorok írója „fedezte fel” és írt róla ismertetést. (S.T.: Egyetemünk múltja és jelene az éremmûvészet tükrében. Pécsi Orvostudományi Egyetem Évkönyve 1989–1990, 1991–1992 tanév, pp. 135–148.) Most, huszonöt év multával azért is térünk vissza erre az éremre, mert a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyûjtemények Osztálya „Mozaikok a pécsi felsõoktatás múltjából és jelenébõl” címmel, az egyetemalapítás 650 éves jubileumi programja keretében nagyszabású kiállítást rendezett a Klimo Könyvtárban, amelyen egyebek mellett ez a ritka medál is megtekinthetõ.
Az ábráinkon itt bemutatott 65 mm átmérõjû, öntött bronzérem elõlapján Horthy Miklós (1868-1957) balra nézõ arcképe és „- MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓJÁNAK A M KIR ERZSÉBET TUDOMÁNYEGYETEM” körirat, nyak alatt MW mesterjegy, hátlapján meghajtott zászlót tartó, Bocskai ruhába öltözött diák és „1940 MÁRCIUS 1” keltezés látható. A MADARASSY mesterjegy itt alul középen olvasható.
Az érem eredete és története után keresgélve az egyetemi almanachban (1939-1940 tanév) ezt olvashattuk: „Az egyetemi ünnepségek közül messze kiemelkedett az 1940. évi március hó 1-jén tartott közgyûlésünk, amidõn a Kormányzó Úr Õ Fõméltósága országlásának 20-ik évfordulóján Kormányzó Urunk országépítõ érdemei elõtt hódoltunk és az évforduló megörökítésére készült s az Aula falát díszítõ bronz dombormûvet lelepleztük.” A Dunántúl c. lap 1940. március 2-án „Az Erzsébet Egyetem ünnepe” címû cikkében Vinkler János rektor ünnepi beszédébõl idéz és leírja az erre az alkalomra készült Horthy Emlékmû felavatását, de az éremrõl ebben sem esik szó. (Talán érdemes megjegyezni, hogy az ünnepségre némi árnyékot vethetett az a tény, hogy az Erzsébet Tudományegyetem ekkor már néhány éve súlyos gazdasági nehézségekkel küzdött és megszüntetésének a gondolata is felmerült. Ezt ugyan sikerült elkerülni, de „megcsonkítását” nem, hiszen az 1940-41 tanévben a bölcsészkart elvitték Pécsrõl.)
Kézenfekvõnek látszott a gondolat, hogy a fent említett dombormûvet is ugyanaz a mûvész készíthette, aki az érmet. Szerzõ érdeklõdésére Madarassy Walter az alábbiakat írta 1988. október 9-én kelt válaszlevelében: „A Horthy éremmel kapcsolatban sajnos nem sokat tudok közölni. Akkori feljegyzéseimet végigböngésztem, de érdemleges adatot nem találtam. Emlékezni pedig cca 50 évre vissza nem megy. A munkanaplómban 1940. március havának elsejével a következõ bejegyzés van:

Ma leplezték le vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzójának emléktábláját Pécsett a Magy. Kir. Erzsébet Tudományegyetemen a kormányzó húszéves kormányzói jubileuma alkalmával. Az emléktáblát az egyetem megbízásából készítettem.
A haraszti mészkõtáblán három bronz relief van. A középsõn a kormányzó arcmása, alatta szöveg. A két szélsõn pedig a 20 év elõtti kormányzói eskü és a mai ifjúsági hódolat van ábrázolva. A kormányzó dombormûvû arcmása életnagyságú volt. A tábla mostani sorsáról nem tudok semmit. Bizonyára leszerelték és vajon hol, kinél lehet? Vagy beolvasztották? Az éremlistámban pedig a szóban forgó érem leírásán kívül „készült ezüstbõl és bronzból” megjegyzés olvasható. Ebbõl arra következtetek – visszaemlékezni nem tudok -, hogy az érem megrendelésre készülhetett. Magamnak sohasem csináltam ezüstbõl érmet. Nyilván az egyetem ajánlotta fel a kormányzónak, esetleg az egyetemi notabilitások kapták a tábla avatásának emlékére. Emlékezetem szerint az érembõl csak néhány bronz példány készült.” A mûvész feltételezése az érem rendeltetésérõl valószínûnek látszik.
A teljesség kedvéért még megemlítjük, hogy az egyetemi érmen szereplõ portréval teljesen azonos arcmás „VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS” körirattal és más hátlappal a mûvész egy másik érmén is szerepel, amelyrõl a Magyar Iparmûvészet c. folyóirat 1940. évi számában a 103. oldalon tudósít. Török Pál pedig a 2011-ben megjelent „Magyar érem és plakettmûvészet 1850-1945” c. könyvében 1693 és 1694 sorszám alatt mindkét érem adatait közli, de képüket nem. Azonban a szövegbõl a második éremnek a rendeltetése is kiderül, ez is a kormányzói évfordulóra született. A hátlap körirata és az éremkép leírása a következõ: „Hullámzó vízen kis csónak magyar címerrel díszített vitorlával. A csónakban egy alak ül. Körirat: KORMÁNYZÓSÁGÁNAK 20. ÉVFORDULÓJA EMLÉKÉRE. Balra fent 1940 évszám. Jelezve lent jobbra MADARASSY”.
Süle Tamás
 
 
A pécsi TV sorsjegy története
 
 
A televíziózás elsõ korszakában csak a budapesti adó körzetében lehetett a mûsort fogni. 1958 elején helyezték üzembe az új nagyadót, de a Mecsek azt is árnyékolta, Pécsen a vételt nem biztosította. Eredetileg közvetítõ mikrohullámú lánc kiépítésével számoltak jó néhány év múlva, de Pécs és Baranya is tévézni akart. A pécsi mûszakiak a próbaadáskor megállapították, hogy a Mecsek magas pontjára telepítendõ közvetítõ állomással megoldható olcsóbban és sokkal rövidebb idõ alatt. Ehhez épület és út kellett a mûszaki állomás berendezésein kívül. A mûszaki berendezés biztosítható volt, de a megyének és a városnak kellett megoldani az épületet és az oda vezetõ utat. Baranya megye tanácsa 300 000 Ft-ot ajánlott fel, de még legalább 600 000 Ft kellett, amelyet társadalmi összefogás útján szerettek volna eloteremteni. Erre találták ki a sorsjegyet. Ötlete a Dunántúli Napló 1958. április 1. számában a 4. oldalon jelent meg.
Az ötletet a Muszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Pécsi Intézõ Bizottsága, Televíziós Munkabizottsága dolgozta ki és egyeztette a hivatalos és politikai szervekkel. (MSzMP Baranya megyei végrehajtó bizottsága, megyei és városi tanács elnökei, Kossa István miniszter, Posta vezérigazgatóság).
A sorsjegy 10 Ft névértékben 200 000 példányban került eladásra. Kibocsátó a MTESZ Pécsi Intézo Bizottsága. Az eladott sorsjegyek bevételének 30 %-án pénz- és más nyereményeket kínáltak, a többi pénz elegendõ az építkezés fedezésére. Sorsolás a terv szerint 1958. július 8-án a Pécsi Állami Áruházban.
Bemutatjuk a rendelkezésre álló sorsjegy tervezetét és a tényleges sorsjegyet.
 
 
 
 
Mérete 147 x 104 mm, zöld keretméret: 125 x 82 mm.
A sorsolást valóban le is bonyolították, de a MTESz székházában. Eredményérõl a Dunántúli Napló 1958. július 8-án az elsõ oldalon számolt be és a 4. oldalon közölte a nyertes sorsjegyek számát és a nyereményeket.
Mivel a tervezett nyereményeket mind kisorsolták, valószínû, hogy a tervezett pénzösszeg be is folyt belole. Az tény, hogy a Kiss József kilátó mellé épített TV torony már 1958-tól 1968-ig továbbította az akkor még egyetlen magyar televízió adását.
Raýman János
 
Az -Obol- 2016 tartalma
 
 
Pistner, Boris: Szerkesztõi elõzetes 1
Margetic, Davor és Daloibor: Nehéz miliarenze veretek Sisciából 3-4
Gotic, Kristian: Ulrik püspök halberstadti brakteatái 5-6
Gotic, Kristian: A német hadsereg elsõ kopejkái 7-8
Geiger, Vladimir: Az elsõ jugoszláv pénzhamisítás 1946 9-13
Geiger, Vladimir: A krajnai szerb köztársaság kötelezvényei 1994 14-19
Pistner, Boris: Zágráb vármegye érmeirõl 20-24
Beštak, Boris: Pancsovai sportérmek 25-36
Kovac, Damir: René Marcic rektori lánca 37-38
Pistner, Boris: Perzsa kitüntetések (oroszlán, nap) 39-47
Geiger, Vladimir: A diákovári Viktória bár zsetonja 1970 48-50
Egyesületi ügyek 51-56
 
 
A MÉE Baranya Megyei Szervezete szokásos heti találkozóhelye
 
 
A MÉE Baranya Megyei Szervezete szokásos
heti találkozóhelye Uránvárosban,
a Mecsek Piccola Perla étteremben
.
(Pécs, Ybl Miklós u. 2.)
A 6-os számú fõút mellett, az uránvárosi piacnál.
Az összejövetel ideje: minden vasárnap délelõtt 9.00 – 10.30-óráig.

 
Az összejövetel helye városi autóbusszal elérhetõ:
- Nendvich A.- út – Ybl Miklós u. megálló a Piccola Perla étterem elõtt:
22, 22Y, 122, 122Y, 23, 23Y, 123, 123Y, 24, 24Y számú járatokkal.

- Nendvich A.- út – Ybl Miklós u. megálló (PTE Kancellária épületénél):
25, 26, 26Y, 27, 28Y számú járatokkal.

- Mecsek Áruház megálló:
1, 2, 2A, 21, 121 számú járatokkal.

Személygépkocsival érkezõk hétvégén a PTE Kancellária épülete elõtti parkolóhelyet is használhatják.

 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán