Régebbi híradók - 186. szám
  
186. híradó
2017. január 1.
XVII. évf. / 1.
 
 
 

   Numismatici medici in nummis | Orvos-numizmatikusok érmeken

   Üvegkerámiából készült kaposvári ortopéd kongresszusi érem
   Pénzverés ex librisen
   Tájékoztató
 
      ÚJABB melléklap
   13. melléklap - Raýman János összeállításában:
        A pécsi és baranyai ebbárcákról
 



BUÉK!



Papp Sándor
bajai keramikus érme




Numismatici medici in nummis | Orvos-numizmatikusok érmeken
 
 

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) 2016 novemberében két kerek évfordulót is ünnepelt. Az egyik, a múzeum fennállásának 50. szimbolikus születésnapja volt, amirõl a Tabáni titok — 50 éves a SOM címû kiállítással emlékeztünk meg. A másik, a Magyar Orvostörténelmi Társaság Numizmatikai Szakosztályának 1976-os, azaz negyven évvel ezelõtti megalapítása volt.

 
A személyes hangvételû kiállítás céljai között szerepelt, hogy négy tárlóban bemutassa azt a kiállítás politikát, — illetve annak változását —, ami a kezdetektõl egészen napjainkig jellemezi az orvostörténeti múzeumot. Most ebben a Kiállítások, a múzeum arcai címû részben kaptam azt a megtisztelõ feladatot, hogy egyetlen tárlóban a nyolcvanas évekre jellemzõ éremkiállításokat idézzem fel.
A múzeumoknak a Kádár-kori kultúrpolitikai vezetés feladatként határozta meg, hogy a rendszer számára jelentõs évfordulókra, jeles személyekre egy-egy kiállítás keretén belül emlékezzenek meg. Antall József (1932—1993), a múzeum akkori fõigazgatója, ezért olyan kiállítási formát keresett, amelyben a lehetõ legkevesebb, ideológiától is mentes összefoglaló tablószöveget kellett írni: ezért legtöbbször éremkiállításokat rendeztek. A numizmatikai tárgyú tárlatok további értéke volt, hogy sokféle tematika köré lehetett felépíteni õket, nem jelentettek komoly költségvetési terhet, valamint a múzeum kapcsolatba léphetett mûvészekkel, akik tovább színesítették a SOM gyûjteményét és baráti körét.
Most a numizmatikai tárlat megjelenítésére több lehetõség is elõttünk állt: kiválaszthattunk volna egy konkrét, korábban megvalósult éremkiállítást. Mivel a kiállítások forgatókönyvei adattárunkban rendelkezésre állnak, egy az egyben bemutathattunk volna egy vitrinnyi csodaszép gyûjteményi darabot, hasonlóan ahhoz, ahogy elõdeink például 1982-ben a Pharmacia in nummis, vagy 1985-ben a Medicina in nummis / Négy évtized orvosérmei c. kiállításokon tették.
Most a Tabáni titok – 50 éves a SOM kiállítás egyik alapkoncepciója, hogy a múzeum létrejöttén és gazdag gyûjteményein túl azokat az embereket is bemutassa, akik évtizedekig tartó gyûjtéssel, sokszor fáradságos, mégis fáradhatatlan és szorgos munkával létrehozták. Így az 1980-as évek stílusában berendezett vitrinben azokat a személyeket mutatjuk be érmeken, akik gyûjtéseibõl a SOM numizmatikai gyûjteménye létrejött, és akik 1966-tól a közel 11 000 darabból álló éremanyag szakszerû feldolgozását, leírását elkészítették.
A gyûjteménygyarapító orvos-numizmatikusok közül Faludi Géza (1874—1953) gyermekgyógyász, Varannai Gyula (1905—1993) belgyógyász, Váradi István (1930—1999) szülész-nõgyógyász és Györffy István (1912—1999) szemész elõtt, a róluk készült érmek kiállításával is tisztelgünk. A muzeológus kollégák közül a leírókartonok, cédulák ezreit megíró Huszár Lajosról (1906—1987) és Csoma Máriáról is bemutatunk egy-egy érmet. A Magyar Orvostörténelmi Társaság orvos-numizmatikai szakosztályának 1976-os megalapítása Varranai Gyula nevéhez fûzõdik. A 40. évforduló alkalmából Fritz Mihály 2016-ban róla készült érmét is kiállítottuk. (Lásd: Pécsi Dénár 183. szám) Az aktív szakosztályi élet és a múzeum numizmatikai gyûjteményének gyarapítása Süle Tamás és Jakó János orvosok elnöksége alatt is folytatódott és folytatódik. Napjaink orvos-numizmatikusainak bemutatását Török János és Tóth Sándor egy-egy róluk készült alkotásával, illetve Süle Tamás saját maga által készített névjegyérmével koronáztuk meg. (A Tabáni titok - 50 éves a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum c. kiállítás 2017. április 30-ig látogatható.)
Nagy Anita
Berán Lajos: Faludi Géza
Reményi József: Huszár Lajos
   
Csúcs Ferenc: Varannai Gyula
Farkas Ádám: Györffy István
 
Üvegkerámiából készült kaposvári ortopéd kongresszusi érem
 
 

A Magyar Ortopéd Társaság 42. Kongresszusát 1999. június 17-19. között Kaposváron rendezte. A rendezvényrõl „Csontig hatoló eredmények” címmel június 18-án a Somogyi Hírlap is tudósított. Az alábbiakban a kongresszus szép, egyszersmind különleges érmét szeretném röviden ismertetni.

 
Egyoldalas, 100 mm átmérõjû, 16-17 mm legnagyobb vastagságú, üvegkerámiából készült, térhatású érem. A köriratban A MAGYAR ORTOPÉD TÁRSASÁG 42. KONGRESSZUSA KAPOSVÁR 1999. szerepel, az érem kiemelkedõ, befelé lejtõ peremén alul, középen Kaposvár miniatur címere, felette az ortopédiát szimbolizáló, vastag karóhoz kötözött, görbe törzsû fa figyelhetõ meg, tõle balra elõemelkedõ kerek mezõben a vállízületet alkotó csontok, jobbra a lábfej csontjai láthatók. A motívum és felirat nélküli hátlap felsõ részén középen kialakított háromszög alakú mélyedés segítségével az érem fel is akasztható. A 12-13 mm vastagságú sima peremen alul, bemélyítve, ovális körvonallal határolt kis területen sajátos vonalvezetésû PS monogram, „mesterjegy” figyelhetõ meg (Putnoki Stúdió).
 
 
Mit kell tudnunk az üvegkerámia érmekrõl?
A Pécsi Dénár 15. számú Melléklapjában, 2015 januárjában Süle Tamás és Hágen József a pécsi központú Egészségtudományi Kar és jogelõdjei (Egészségügyi Fõiskola, majd Egészségügyi Fõiskolai Kar) érmeit és jelvényeit ismertették. Az 1994 és 2012 között készült numizmatikai alkotások sorában egy üvegkerámia plakett és tizenkét üvegkerámia érem is szerepel, többségük fehér (némelyik szürkés árnyalatú), de van néhány barna is közöttük. A szerzõk szerint az üvegkerámia érmeknek az a numizmatikai jelentõsége, hogy létrejöttükkel „az érem hagyományos és megszokott anyagai mellé bevonult az ”üvegkerámia” is, amely legalább annyira elfogadható, mint a már megszokottá vált porcelán”, s hozzátehetném, hogy a kerámia, az égetett agyag is. Az üvegkerámia legfontosabb sajátosságai: nagy szilárdságú, víz-, fagy-, sav- és lúgálló, valamint nagy hõálló képességû, és ellenáll a nap káros sugarainak is. Az üvegkerámiából készült érmek ránézésre és tapintásra leginkább a máztalan porcelánhoz hasonlítanak, Putnoki Sándor kaposvári szobrászmûvész alkotásai.
A megrendelõ elképzelései szerint, kézi munkával készülnek a Putnoki Plakett Stúdióban, tetszés szerinti darabszámban, igény szerint fehér, szürkésfehér, vagy barna színben.
 
 
A Stúdió munkáját mi sem minõsíti hitelesebben, mint Szász Endre 1997-ben Putnoki Sándorhoz írt levele: „Kedves Putnoki úr! Köszönöm a kifogástalan munkát, mit a rajzaim alapján plasztikában alkotott, várakozáson felül. Bár láttam az elõtt is, hogy igen jó képességû munkatársra leltem az ön személyében. Ismételten köszönöm a gondos, jó munkát, sok sikert és örömet kívánok a további alkotásaihoz! Szász Endre”
A bemutatott éremnek különleges anyagán kívül egyedülálló plasztikai megoldása is vitathatatlan érdekessége. A görbe törzsû fa, a törzset támasztó karó és fõként a kötél finom, térbeli ábrázolása szinte háromdimenziós alkotásra vall, a kötél vonalát követve olykor a fatörzs és a karó mögé is be lehet tekinteni. Fényképen az érem barnás színû változatát is láttam, ebben a változatban azonban a fény-árnyék viszonyok nem annyira emelik ki a magas kontúrokat.
 
 
A harmadik dimenzió érmeken történõ megjelenítése hosszú évek óta komolyan foglalkoztatja az éremmûvészeket. Ismételten felmerül ezzel kapcsolatosan az a máig is megválaszolatlan kérdés is, hogy vajon meddig érem az érem, és hol kezdõdik a kisplasztika? Vitathatatlanul háromdimenziós üvegkerámia érmekkel Putnoki Sándor munkái között is találkozhatunk. Itt példaként (lásd oldalt) egy tûzoltó témájú érmét mutatok be.
Megítélésem szerint a most ismertetett szép és különleges ortopéd kongresszusi érem is joggal sorolható a háromdimenziós érmek közé.
Jakó János
 
Pénzverés ex librisen
 
 

Az éremgyûjtõk között is vannak könyvgyûjtõk, akik a hagyományos könyvjegyet, az ex librist használják könyveik megjelölésére. „Az Érem” c. lap 2013. évi 2. számában és a Pécsi Dénár októberi számában is olvashattunk numizmatikai tárgyú ex librisekrõl.
Az alábbiakban bemutatunk még néhányat, amelyek közös jellemzõje, hogy a pénzverést ábrázolják.
Elsõként Szigeti István éremgyûjtõ, a hajdani ARTEX éremexporttal foglakozó munkatársa részére készült két remek metszetet látjuk. Tempinszky István (1907-1979) térképész alezredes, kiváló grafikus rézkarca, 1966-ból, amelyen pénzt ver kalapáccsal egy fiatalember. A másik fametszet szintén pénzverõt ábrázol, ez Szigeti megbízásából, az egyik legtermékenyebb magyar ex libris készítõ mûvész, Fery Antal (1908-1994) remek rajza, mint újévi köszöntõ készült 1968-ban.

 
 
Az elsõ ábra érdekessége, hogy a mûvész ugyanazt az ex librist Illyés A. László részére is, minden váltóztatás nélkül elkészítette, mint errõl a harmadik ábra tanúskodik.
A pénzverés késõbbi korszakába vezet Szentessy László, a Pécsi Dénárból is ismert grafikusmûvész linómetszet ex librise, amelyet Szabó Géza szegedi éremverõ mûhelyének látogatása hatására készített 2006-ban. Ezen u.n. golyósprést látunk. A mûvész is ott láthatta az öreg présgépet Szabó Géza régi szerszámai között. Ezt a csavaros sajtoló gépet 1629-ben a franciák találták ki. 1710-ben már Körmöcbányán is mûködött. 1714-tõl uralkodói rendelkezés írta elõ a Habsburg birodalomban a használatát és 1810-ig volt a pénzverés eszköze. Az ex librisen Szabó Géza családi címere mellett, még kivert érmék és verõtövek is láthatók.
 
 
 
 
Végezetül egy õsi pénzverõ köszön vissza Helfried Ehrend mérnök, német numizmatikus és Eligiusz kutató ex libriszén. Ez nem is lehet más, mint Szent Eligiusz, az ötvösök és pénzverõk védõszentje. Legkorábbi ábrázolása a hajdani bochervillei templom egyik oszlopfojén lévõ faragvány, amelyrõl az ábrán látható pénzverõ Eligiuszt másolták. Sajnos errõl az ex librisrõl többet nem tudunk.
Raýman János
 
Tájékoztató
 
 
A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete
2016. november 26-i küldöttközgyûlésének
határozata alapján a 2017. évi tagdíj összege több éve
változatlanul:
7 000.- Ft.
A közgyûlés határozott arról is, hogy a 2016-évi tagsági kártya csak a személyi igazolvány felmutatásával egyût érvényes.
A több mint négy évtizedes múltú
Baranyai Éremgyûjtõk
mûködésének költségeihez a
tagság hozzájárulása:
2 500.- Ft.
(Azok a gyûjtõk, akik a MÉE tagsági díját
fizetik, a hozzájárulás összegétõl mentesülnek.)

A tagsági díj a mellékelt utalványon befizethetõ,
vagy számlaszámunkra közvetlenül átutalható.
Számlaszám: 11731001-20042440
(Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete Bm-i Szervezete)

A befizetés határideje:
2017. január 23.
Kérjük a határidõ pontos betartását!

 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán