Régebbi híradók - 181. szám
  
181. híradó
2016. augusztus 1.
XVI. évf. / 8.
 
 
 
   Hímesházi tallérlelet
   A Lugio napok és a kelták
   15 éves a Pécsi Dénár
   Éremkiállítás a Józsefvárosi Galériában (2016. 06. 17.)
   Egy szép sportérem
   Újrahasznosítva
 

 



I. Ferdinánd körmöcbányai tallér


Hímesházi tallérlelet
 
 

Hímesházáról került a Pécsi Janus Pannonius Múzeum gyûjteményébe 35 ezüsttallér. A megtalálás körülményeit nem ismerjük. Csak annyi biztos, hogy 1976 elõtti a lelet. A legkorábbi évszám 1564, a legkésõbbi 1656. Az elrejtés legvalószínûbb oka és ideje Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjárata, amikor Pécset ostromolta és felgyújtotta, valamint felégette az eszéki Dráva hidat. A magyar vereteket III. Ferdinánd 11 körmöcbányai tallérja képviseli 1651, 1653, 1654 és 1656 évekbõl és még két bécsi veret. A többi tallér tiroli, német és németalföldi. A tiroliak I. Ferdinánd 3 db évszámnélküli, Miksa fõherceg 1618, Lipót fõherceg 1628 és 1632 évi tallérjai. A német tallérok: Keresztély nagyherceg braunschweig-lüneburgi verete 1624-bõl, Ágost fõherceg szász választófejedelem tallérja 1564-bõl, valamint II. Ferdinánd hamburgi tallérja 1631-bõl. A németalföldiekbõl 12 oroszlános tallér található. Az oroszlános tallérok 750 ‰ ezüsttartalma és 27,6 g átlagsúlya gyengébb volt a hazai Habsburg tallérok 875-890 ‰ ezüst tartalmánál és 28 g feletti átlagsúlyánál, ezért idõnként tiltották is elfogadását. De a levantei kereskedelemben használatos holland pénzek a marhakereskedelem során bekerültek a magyar és megszállt magyar területekre is. A másik németalföldi tallért II. Rudolf nevére a Hanza városokhoz tartozó Zwollében verték 1583-ban, amely 28,8 g súlyával még a régi értéket képviselte. A tallérleletet kiállították 1976-ban, és idén Pécsett a Janus Pannonius Múzeum Galériájában, ahol 67 éremlelet közt került bemutatásra.

 
II. Ferdinánd hamburgi tallérja Németalföldi oroszlános tallér 1641
Raýman János
 
A Lugio napok és a kelták
 
 
A XIV. Lugio napokra és a XIII. Nemzetközi Limes tábor megrendezésére 2016. július 11-16-a között került sor Dunaszekcsõn. A szervezõk változatos, sokszínû és ötletgazdag programmal várták a résztvevõket, táborlakókat és a látogatókat. Felnõttek és gyermekek egyaránt megtalálhatták az érdeklõdési körüknek megfelelõ témákat. Gyakorlatias jellegû volt az összes program, ahol nem csak a régészek munkáját ismerhették meg az érdeklõdõk, de akár széttört agyagedényt is rekonstruálhattak a gyerekek. A tábor fõ helyszínéül a Közösségi Ház és annak környezete szolgált. A Közösségi Ház emeleti részében látható az a helytörténeti kiállítás, mely elsõsorban Szingler József honismereti kutató és numizmatikus munkáját dicséri, aki ma is aktívan vesz részt a történelmi ismeretek közlésében, a korok bemutatásában. Természetesen a római kor és a kelták játszották a fõszerepet a rendezvények idõtartama alatt. A programok közül kiemelkedett Dr. Torbágyi Melindának, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára numizmatikusának elõadása, aki nagyszámú hallgatóság elõtt, ppt. elõadás formájában, a kelták történelmérõl beszélt. Történeti áttekintése és a kelták hitvilágának bemutatása után, nagy hangsúlyt fektetett a dél-dunántúli kelta leletekre, az itteni lelõhelyekre és legfõképp a pénzverésre. Bemutatta az ismert oppidumokat, verdéket és a „pannon” kelta érmék különbözõ típusait, melyekkel a hazai gyûjtõknek sem kell szégyenkezniük, hiszen ezeken nagyon szép éremképek láthatók. A pénzekhez érdekes magyarázatokat fûzött, melyek a vájt füleknek is tudott újat mondani. Szóba kerültek persze a dunaszekcsõi kelta típusú pénzek is, melyek az itteni kelta korszak hanyatlásának érméi voltak. Köszönjük az ismert szaktekintélynek, hogy megyénkbe látogatott, mert jelenlétével, elõadásával is felhívta a figyelmet a keltákra és éremverésükre, melyeket hazánkban többen egy kicsit „mostohagyermekként” kezelnek, pedig sokkal több figyelmet érdemelnének.
 
Szingler József, Dr. Torbágyi Melinda és Michelisz József az elõadás után
J.M.
 
15 éves a Pécsi Dénár
 
 

Amint azt az elõzõ számunk címlapján láthatták olvasóink, jeleztük, hogy a Pécsi Dénár immár betöltötte 15. évét, mert megjelent a 180. száma (15x12=180), ami 1440 oldalt és közel 1000 cikket jelent. (No és még 15 Melléklapot is.) Ebbõl az alkalomból elevenítjük fel néhány korábbi írás részletét, amely lapunkról szólt. Íme:

„A 100. számban jelentek meg Torbágyi Melindának, a MNT elnökének, Jakó Jánosnak, a MOT Orvosi Numizmatikai Szakosztálya elnökének és Vargha Dezsõnek, a Baranya Megyei Levéltár fõlevéltárosának az írásai, melyekben értékelték lapunk addigi tartalmát. Ugyanakkor recenzió jelent meg a Pécsi Dénárról Soós Ferenc felelõs szerkesztõ tollából Az Érem-ben, Nagy Imre Gábor szerkesztõtõl a Pécsi Szemlében, rövid ismertetés a Pécsi Hírekben Vargha Dezsõtõl és a BAMA internetes újságban Dunai Imrétõl. Török Pál, a MÉE elnöke pedig levélben köszöntötte lapunkat. Szirtes Zoltán tagtársunk jóvoltából 2009. november 1-tõl, azaz a 100. számtól kezdve a Pécsi Dénár már a világhálón is olvasható!” (Süle T.: A Pécsi Dénár a tények és a számok tükrében [1-150. szám] Pécsi Dénár 2014. január 1., 150. szám)

„Századik számához érkezett a Pécsi Dénár, a baranyai éremgyûjtõk híradója, amelynek címfelirata mellett I. Lajos királyunk idejétõl Pécsett veretett „szerecsenfejes dénár” képe látható.” (Dunai I.: Megjelent immár a kerek századik Pécsi Dénár is. BAMA 2009. november 15.)

„Ezt követi az a számvetés, amely az eddigi számok fõbb tényeit összegzi, mellékelve a szerzõk neveit, akik közül sajnos már többen nincsenek közöttünk. Dr. Jakó János belgyógyász fõorvos – maga is numizmatikus -, valamint e sorok írója köszönti a jubileumi számot, majd a szerkesztõk összegzõ gondolatai zárják a kiadványt, amely mára méltó helyet vívott ki magának a helyi és az országos szakkiadványok sorában.” (Vargha D.: A Pécsi Dénár századik száma. Pécsi Hírek 2009. november 6.)

„A lap nem csak a numizmatikának, hanem a helytörténetnek is becses forrása. Az eligazodást a tartalomjegyzék és a névmutató segíti, amelyet 2-3 évente összevonva adnak ki.” (Nagy I. G.: Megjelent a Pécsi Dénár 100. jubileumi száma. Pécsi Szemle 2010 tavasz)

„A Pécsi Dénár csak néhány oldalból áll, de mindig tartalmas, egyszerûségében is igényes kivitelû. Kívánom a szerkesztõknek, s a mindenkori szerzõknek, csak így tovább, elõre a 200. számért, felhasználva a modern technika vívmányait, de megõrizve a jól bevált régi értékeket, a megbízható, alapos és felelõsségteljes tájékoztatást, a pontosságot és igényességet!” (Torbágyi M.: Köszöntõ a 100. szám megjelenésére. Pécsi Dénár 2009. november 1., 100. szám)

„Õszinte csodálattal tölt el, hogy a Pécsi Dénár immár kilencedik éve minden hónapban tud újat és értékeset nyújtani olvasóinak.

Nagyon remélem, hogy ezt a „szokásukat” a szerkesztõk és a szerzõk még sokáig megõrzik! (Jakó J.: Gondolatok a Pécsi Dénár 100. számának megjelenése elõtt. Pécsi Dénár 2009. november 1., 100. szám)

„A ’Pécs Európa Kulturális Fõvárosa 2010’ alkalmából napvilágot látott kétkötetes Pécs Lexikonban önálló szócikket kapott a baranyai éremgyûjtõk numizmatikai szaklapja és a 2008-ban megjelent Pécs Bibliográfiája (1960-2005) címu összeállításban is sokszor szerepel a Pécsi Dénár. A 100. szám megjelenésétõl kezdve az interneten is olvasható az újság visszamenõ tartalmakkal és egyéb aktuális információkkal.” (Soós F.: Köszöntõ. Az Érem 2014/1.)

„Százötvenedik számához érkezett a Pécsi Dénár, a baranyai éremgyûjtõk híradója. A szerény alcím még csak nem is sejteti, hogy ez a kicsi, havonta megjelenõ kiadvány milyen értékes tartalmat takar, és nem csupán pontosan és naprakészen tájékoztat, hanem egyben a Baranyához kapcsolódó numizmatikai emlékek valóságos kincsestára is.” (Török P.: Köszöntõ. Pécsi Dénár 2014. január 1., 150.szám)

„Ha napjainkban egy újság önerõbõl képes több mint egy évtizeden át fennmaradni, az bravúros teljesítmény. A Pécsi Dénárnak ez sikerült, a baranyai éremgyûjtõk lapjának most jelent meg a 150. száma.” (Mészáros B. E.: Egyre erõsebb lesz a Pécsi Dénár. Új Dunántúli Napló 2014. január 10.)

 
 
„Szakmai folyóiratok egyes köteteinek ismertetése nem szokatlan a Közlöny hasábjain, ellenben rendhagyónak számít egy szaklap összes, eddig megjelent számának együttes ismertetése, értékelése. Hogy jelen esetben ezt mégis megtesszük, az annak a kitartó, következetes és színvonalas munkának szól, melyet immáron 15 éve végez a folyóirat szerkesztõ gárdája.” „A Pécsi Dénár egyszerûségében is igényes kivitelû számai ugyan csak néhány lapból állnak, de mindig érdekes és hasznos információkat tartalmaznak, melyek a jelen és a jövendõ numizmatikusainak, gyûjtõinek, történészeinek gazdag és változatos anyagot kínálnak kutatásaikhoz.” (Torbágyi M.: Pécsi Dénár - a baranyai éremgyûjtõk híradója 1-168 (2001-2015). Numizmatikai Közlöny 2013-2014.)

Végezetül, de nem utolsó sorban felidézzük azt is, hogy 2005. februárjában a Magyar Numizmatikai Társulat a lapot Szentgáli Károly Jutaloméremmel tüntette ki!

Befejezésként már csak az a „költõi” kérdés maradt, hogy megéri-e a lap is, meg a szerkesztõk is a 200. számot? Majd meglátjuk.
A szerkesztõk
 
Éremkiállítás a Józsefvárosi Galériában (2016. 06. 17.)
 
 
Az ÉKE tagok szervezésében rendezett éremkiállítás a Józsefvárosi Galériában kettõs évfordulóra emlékezett. 111. évvel ezelõtt 1905-ben alakult meg a Magyar Éremkedvelõk Egyesülete és 11 évvel ezelõtt 2005-ben annak utódja az Éremkedvelõk Egylete.
A zsúfolásig megtelt kiállító teremben dr. Török Pál a MÉE elnöke és Szabó Erzsébet a Józsefvárosi Galéria szakmai igazgatója nyitotta meg a kiállítást. Közremûködött Gyõrffy Gergely hegedûmûvész.
E jubileumi kiállítás átfogó képet adott az 1905-tõl 2015-ig eltelt idõszak magyar éremmûvészetének alakulásáról, kiemelve az új ÉKE érmek alkotóinak (Lebó Ferenc, Csíkszentmihályi Róbert, Farkas Ferenc, Rónai Attila, Somogyi Tamás, Kiss György (1943-2016), Nagy Lajos Imre, Bakiné Csóka Zsuzsa, Szunyogh László, Fekete Géza Dezsõ, Oláh Katalin Kinga, Katona József) munkáit. Kósa István a kettõs évfordulóra bronz és ezüst vert érmet készített.
A tíz tárlóban a felsorolt mûvészek érmein kívül a XX. század meghatározó éremmûvészeinek alkotásai is bemutatásra kerültek. A megnyitón részt vett a kiállító mûvészek többsége, az MPV Zrt., az MNT, az MNM, az MNG képviselõje.
A kiállítással a szervezõk célja teljesült, a vendégkönyv bejegyzései igazolják, hogy az éremmûvészet bemutatása, megismertetése és népszerûsítése ilyen érembemutatókkal eredményeket érhet el.
A kiállítást találóan jellemzi az alábbi vendégkönyvi bejegyzés: „Egyszerûen csodálatos ez a magyar mûvészcsokor. Hála nektek alkotók.”
 
   (Fotó: Petri)
Petri Gyula ÉKE
 
Egy szép sportérem
 
 

A Postatakarékpénztári Tisztviselõk Sportegylete 1903-ban alakult meg Budapesten. Kezdetben a labdarúgást és a vízi sportokat, mint a pólót és az evezést favorizálták. 1904-ben, az elsõ ízben kiírt vízipóló bajnokságban második helyen végeztek. Az evezõs szakosztály is sikeres volt, például az egyik túraevezõsük elsõnek teljesítette a Dunán a Passau-Budapest távot. Labdarúgásban két csapatuk is volt, az egyik az elsõ-, a másik a másodosztályban játszott. 1908-ban alakult meg a turista, míg 1909-ben az atlétikai szakosztály. Az ezt követõ évtizedben a világháború miatt az egyesületi élet eléggé lelanyhult. Igazi élénkülés csak a húszas években vette kezdetét. 1922-ben már 12 szakosztályuk mûködött. Vezetõ szerepet játszottak a balatoni sportélet fellendítésében is. Balatonalmádiban evezõs házat és kitûnõ teniszpályákat építettek. Közremûködésükkel a tenisz, a vívó- és lovassport nagy versenyei zajlottak a Balatonnál. Itt rendezte az egyesület tíz éven keresztül a nemzetközi balatoni tenisz és vívóversenyeket, melyeken Európa legjobbjai vettek részt. A balatoni turistaság fejlesztése terén is nagy érdemeket szereztek, amennyiben például száz kilométeres körzetben útjelzéseket helyeztek el. Felépítették az Alsóörs melletti Cserhegyen a Horthy Miklósról elnevezett kilátótornyot. Késõbb az atlétika, az úszás, a tenisz és a labdarúgás mellett a sízésben is egyéni és csapatbajnokságokat nyertek. Az egyletnek fénykorában ötszáz tagja volt.
Sportérmük 1903-ban, azaz a megalakulás évében született.

 
 
Az itt bemutatandó egyoldalas, vert, ezüstözött bronzérem 40 mm átmérõjû. Körirata: M.KIR. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI - TISZTVISELÕK SPORTEGYLETE - 1903. Az éremmezõben balról jobbra vágtató, háromlovas harci szekér látható, melyen egy fiatal férfi akt áll, aki az elõrenyújtott bal kezét a magasba emeli. (Megemlítjük, hogy a római kori harci szekerek klasszikus fajtája a kétlovas változat, azaz a „biga” volt. Lásd képünkön.)
 
 
Az alkotó, Szalmássy István mesterjegye (csupa nagybetûvel írott vezetékneve) a kocsi kereke elõtt olvasható. Az éremnek ismert egy olyan aranyozott változata is, melynek a hátlapján két vízszintes sorban 1936. I. 15. / I. bevésés látható. Vélhetõen ezt a példányt valamely sportágban gyõztes versenyzõ kapta a jelzett napon. E sorok írója pedig egy olyan darab birtokosa, ahol az érem egy 70 x 100 mm nagyságú fehér márványlapra van erõsítve. Az érmet a Huszár-Procopius katalógus a 4935. sorszámon jegyzi. (Lásd még: Király Cs. J. írását: Éremtani Lapok 130. szám, 2011. dec.)
Süle Tamás
 
Újrahasznosítva
 
 
„Az olimpia érmeit ez év júniusában mutatták be. A súlyuk 500 gramm, gyártásuk során nem használtak higanyt. Az ezüst és bronzérmek harminc százalékban újrahasznosított anyagokból, pl. elektronikai hulladékból készültek, a szalagok alapanyaga mûanyag-palack. Az érmek egyik oldalát egy babérlevéllel övezett szem szimbólummal díszítették, a másik oldalon Niké istennõ, a Panathinaikos stadion és az Akropolisz látható.” (Új Dunántúli Napló, 2016. július 22.)
 
 
Ha ezt megérte volna az újkori olimpiák megálmodója és megvalósítója, a néhai Coubertin báró, biztosan nagyon csodálkozna. De mindenképpen dicséretes a rendezõk környezetvédelmi aktivitása.
S.T.
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán