Régebbi híradók - 180. szám
  
15x12=
180. híradó
2016. július 1.
XVI. évf. / 7.
 
 
 
   Névre szóló kongresszusi éremkitûzõk
   A kelta mászlonypusztai (Zopfreiter) típusú tetradrachma
   A „nyújtott, préselt” érmekrõl (18)
   A FOCUS csoport jelvénye
   Éremleletek a pécsi sajtóból
 

 



Pécsi kongresszus kitûzõje


 
 

Régi szokás, hogy egy-egy kongresszus résztvevõit megajándékozzák a rendezõk. Erre a célra általában valamilyen használati, vagy dísztárgy szolgál, mint pl. táska, tányér, hamutartó, váza, doboz, poháralátét, stb., de szerencsére nem számít ritkaságnak a nívós képzõmûvészeti alkotás sem. Jó példa erre a dunántúli belgyógyászok vándorgyûlései, amelyeken a megjelentek több alkalommal is kaptak ajándékba ezüst, bronz és terrakotta érmeket. Mostani írásunkban olyan alkotásokat mutatunk be, melyeket a résztvevõk az adott alkalomra szóló, kituzhetõ névjegyként használhattak. Mint majd láthatjuk van, amikor már korábban létezõ öntött érmet használtak fel kicsinyített és vert formában a kituzõhöz, míg máskor közvetlen az eseményre készített kis érmet, vagy rézdomborítást kapcsolták össze a névjegytartó tokkal.
Az alább bemutatandó éremkitûzok hajdani neves pécsi orvosok emlékét és tudományos érdeklõdését idézik. Elsõként azt a rézdomborítást mutatjuk be, melyet a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság 1967. évben Pécsett rendezett vándorgyûlésére készítettek. A címlapunkon látható példányt Boros Béla (1903-1992) a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) szemész professzora viselte. Az egy év híján fél évszázada lezajlott összejövetelen a pécsi egyetemi tanárok közül még biztosan részt vett Flerkó Béla (1924-2003) akadémikus, a POTE anatómia professzora és Lajos László (1904-1975) a POTE szülész-nõgyógyász professzora, amint azt mindkettejük fennmaradt, a fentivel megegyezõ, nevükre szóló kitûzõje bizonyítja. Másodikként az 1966-ban Milánóban tartott szteroid kongresszus téglalap formájú, fehér fém kitûzõjérõl szólunk, melyen a szteroid vegyületet - amely hormonokban és gyógyszerekben is található - formázó kémiai képletben a rendezõ városra utaló építmények (mint pl. a híres Dóm) képeit helyezték el. Az ábránkon látható példány egykori tulajdonosa Lajos László volt. Harmadik bemutatandó érmünk elõzménye Semmelweis születésének 150. évfordulója, amelyre 1968-ban a „Semmelweis Ünnepi Hét” keretében Budapesten a MOTESZ szervezésében nemzetközi orvoskongresszust rendeztek. Az elõadók 30 mm nagyságú Semmelweis portrés kitûzõt kaptak, melynek hátlapján az eseményre utaló szöveg olvasható: 'Septimana / Solemnis’ / Semmelweis / Budapest / 1968. A veretet az Állami Pénzverõ Berán Lajos által 1908-ban alkotott (Huszár-Varannai [HV]: 635) 90 mm méretû öntött éremrõl másolta, de sajnos Berán nevének elhallgatásával. Képünkön Lajos professzor példányának elõlapját láthatjuk. Ugyancsak Lajos László vett részt 1969-ben, Dubrovnikban az európai II. ESCO (European Sterility Congress Organisation) rendezvényen. A kitûzõ elõlapján a kongresszus megnevezése olvasható, a nõi és a férfi nem jelképeiben (Vénusz a kereszttel a nõi, Mars a nyíllal a férfi szimbólum) pedig földrészünk kontúrjai, illetve a dubrovniki vár képe látható. A hátlapon a város címere és a kongresszust támogató gyógyszergyárak neve kapott helyet.
Végül az ötödik kitûzõt Görcs Jenõ (1920-?), a pécsbányatelepi Városi Kórház nõgyógyász osztályvezetõ fõorvosa kapta, amikor 1972-ben Budapesten résztvevõje volt az akkor ötven éve alapított Magyar Radiológusok Társasága jubileumi kongresszusának. Alexander Béla (1857-1916) egyetemi tanárt, az elsõ magyar radiológus orvost ábrázoló, 30 mm átmérõjû vert érmet Madarassy Walter készítette. A kitûzõ modellje pedig a Magyar Radiológusok Társasága 1964-ben alapított Alexander Béla Emlékérme volt, melyet ugyancsak Madarassy Walter alkotott (HV: 8) A hátlapon két babérág fölött a Táraság jubileumát jelzõ 50-es szám, a Lánchíd, illetve az esemény helyszíne és idõpontja látható, illetve olvasható.

Süle Tamás
 
 
 
 
 
A kelta mászlonypusztai (Zopfreiter) típusú tetradrachma
 
 
A mászlonypusztai (Zopfreiter) típusú érme a hátlapján látható lovas hajfonatáról, copfjáról (sisakdíszérõl?), és egy Magyarországon elõkerült kincslelet megtalálási helyérõl kapta nevét. Ezt a pénzt a katalógusok a következõ sorszámokkal jelölik: Pink, OTA 436/4, Dembski 1358, Göbl, Ostkelten 436, Kostial 728, Ziegaus, Flesche 565, Dessewffy 232.
Harald Jandrasits osztrák gyûjtõ a Numismatik-Café. at internetes oldalon egyik gyûjtõtársának így válaszolt a neki feltett kérdésre e típust illetõen: „Érdekes érem, mely különbözõ irányokból jövõ hatásokra utal. Ezeket a kötõdéseket bizonyítja az, hogy a Kr. e. II. évszázadban a Warasdin és más kelet-noricumi típusú pénzeket felülvertek e típus éremképével. A ló mellizomzata hasonlóságokat mutat a kelet-noricumi érmek hátlapi típusaival. Ez segít a „Zopfreiter” típusú pénz verésének idõbeni elhelyezésében is. A széles lapka, az „összenyomott arc” és a teljes lovas figura újbóli megjelenése utal a szomszédos Kapos-völgyi pénzekre is. Az elõlap éremképét – Pink (429) szerint - viszont az Audoleon-monogrammos tetradrachmák elõlapjának elvadult tükörképe inspirálhatta. Így egyesíti magában ez a csoport az Észak, a Nyugat és a Dél három éremképét. Mivel a Warasdin típusú érmék verési idõiszaka kb: Kr. e. 170 és Kr. e. 150 közé esik, és a te Zopfreiter típusú pénzedet felülverték, én a te típusodat a Kr. e. 170 és Kr. e. 150 közé datálnám.” Ismerõsöm az érme elterjedési területét Székesfehérvár környékére, a Közép-Dunántúlra, valamint Fejér és Tolna megyékre teszi. Utal Pinkre is, aki a Sárbogárdi járásban említést tesz a nagyhörcsökpusztai 127 darabos ilyen leletrõl. A mászlonypusztai típusú verõtõvekkel néha más érmét (Warasdin, „Cikk-cakk- csoport”) is felülvertek. Dr. Torbágyi Melinda, az enemonzoi lelet fényében, a Kr. e. II. század közepére javasolja e típusok keltezését. Dr. Szabó Miklós, kérdõjellel ugyan, de a Hercuniates törzsnek tulajdonítja ezeket az érméket. (Lásd még: Pécsi Dénár, 167. számában).
Az érme elõlapján (1. ábra), a pontkörben egy balra nézõ Zeusz fejet láthatunk, melynek haját három soros, fordított állású babérkoszorú díszíti. Fülét olykor egy álló hullámvonallal és alul ponttal ábrázolta egykori vésnöke. Orra sokszor a matematikában is használt négyzet jelre hasonlít, a végén szintén egy ponttal. Az orr jobb oldalába egy fekvõ mandulaalakú szemforma és szemgolyó illeszkedik. Szája fordított S alakot utánoz, a végén ponttal. Az arc álla hiányzik. A pénz hátlapján (2. ábra) egy balra nyargaló, széles nyakú, pont-sörényes lovat jelenített meg a vésnök. Az állat mellizomzatát két hold-alakú résszel és két telített körrel ábrázolta. A lovas „üreges” arcán pontszem van, kezét elõre és hátra nyújtja, hasonlóan, mint azt a Kapos-völgyi pénzek lovasainál is látni lehet. A lovas hajfonata a lovaglás közben hátralendül. A fejet néha két felfelé hajló hajfürt is díszíti. A ló szügye elõtt egy fekvõ V, két mellsõ lába között egy Pí-betû, középen, a ló hasa alatt egy triskeles látható.
Ez a példány a késõbbi veretek közé sorolható kisebb lapkája, ábrázolása miatt.
Valószínûleg Perkáta környékérõl, a Dunaújvárosi járásból származhat.
Súlya: 11,60 gramm, átmérõje: 24,2 mm, vastagsága: 4,0 mm.
Köszönettel tartozom dr. Torbágyi Melindának és Harald Jandrasitsnak a hasznos információkért, kiegészítésekért!
 
Felhasznált fõbb forrásanyag: Harald Jandrasits: Der Typ Zopfreiter, Numismatik-Café, 2010. június 06, (www.numismatik-café.at/wiewtopic.php?f=44&t=2384) ; Miklós Szabó: Bevor die Römer kamen (in: Die Römer in Ungarn), Darmstadt, 2014; Torbágyi Melinda: A dunántúli kelta pénzverések az enemonzói lelet fényében (A VIII. numizmatika és a társtudományok konferencia, Szeged, 2009. október 7-9., Szeged, 2011. 17-31, 23. oldal, Bernward Ziegaus: Kelten Geld (Sammlung C. Flesche), München, 2010, 214. oldal.
 
1. ábra: A tetradrachma elõlapja
2. ábra: A tetradrachma hátlapja
 
J.M.
 
A „nyújtott, préselt” érmekrõl (18)
 
 

A siklósi vár barbakánjában elhelyezett sajtoló géppel készíthetõ négy érmet a Pécsi dénár 2008. március 1-i, 80. számában ismertettük.
2014 tavaszától egy újabb sajtoló gép került elhelyezésre, ezúttal a vár bejáratától balra létrehozott információs központban.
900-tól 1387-ig Siklóst és a késõbbi idõkben a várat a Soklyósi család birtokolta. A család a kán nemzetség ágaként az árpádkor egyik legbefolyásosabb tagja volt. Zsigmond (1368-1437) uralkodása alatt a család kegyvesztetté vált és minden rangját és birtokát elvesztette.

 
 
Az elsõ érmen középen a Soklyósi család címere látható, alatta SIKLÓSI / VÁR felirattal. Az érmen körben a díszítés illetve a pénzérme biztos behúzását és továbbítását a présgépbe 20 petty és az alsó részen egy ívelt vonal biztosítja.
Mérete: 22 x 31 mm.
 
 
A következõ érmen a vár délkeleti oldala látható, középen a barbakánhoz vezetõ bejárati feljáróval, alul SIKLÓS felirattal. Körben 25 petty és az ívelt vonal szolgálja a díszítést, illetve a pénzérme gépbe történõ továbbítását.
Mérete: 34 x 22 mm.
 
 
A harmadik érmen a Siklósi vár un. „madártávlati” képe látható, alatta SIKLÓS felirattal. A kördíszítés megegyezik az elõzõ érmeken leírtakkal.
Mérete: 32 x 21 mm.
 
 
A siklósi mûvelõdési ház udvarában látható a város egyetlen törökkori építménye. Evlija Cselebi 17. századi utazó beszámolója szerint építoje valószínû Malkocs bej, a kilini (klisnai szandzsákbég) lehetett, és 1543 - 1565 között épült.
Siklós 1686. évi visszafoglalásakor a mecset még épségben állt. Az elkövetkezõ évszázadok alatt többször átépítették, lakóházként is használták.
1969-ben indult meg a dzsámi régészeti és mûemléki feltárása. A mûemléki helyreállításra az 1990-es évek elsõ felében kerülhetett sor. Az épület 1993-ban Europa Nostra díjat kapott.
A negyedik érmen a törökkori épület látható, felette SIKLÓS MALKOCS BEJ DZSÁMI körirattal. Körben az elõzõekben leírt pettyek és ívelt vonal díszítés keretezi az érmet.
Mérete: 33 x 22 mm.
Hágen
A FOCUS csoport jelvénye
 
 
A FOCUS csoport 1977-ben jött létre Pécsett, a Mecseki Fotóklub keretén belül. Megalakítója dr. Lajos László (*Pécs, 1937. április 18. - †Pécs, 2016. február 12.) volt. További tagjai: Borbély Tamás, Cseri László, Harnóczy Örs, Kálmándy Pap Ferenc és Marsalkó Péter. A csoport mûködésére vonatkozó adatokat a Pécsi Galériában 2015. december 18-án megnyílt, Pécs arcai c. kiállításuk katalógusából idézzük: „Az 1970-es és ’80-as években rendkívül aktív csoport a rendszerváltást követõen 2009-ben állított ki elõször a Pécs 2010 EKF program keretében a Parti Galériában és a Sétatéren, majd 2012-ben a Mûvészetek Házában. Ebben az évben munkásságukról a csoport fennállásának 35. évfordulóján reprezentatív kötet is megjelent, amely 2015 tavaszán elnyerte a Gera Mihály Díjat, amely az elmúlt öt évben a magyar, a határon túli magyar és a Magyarországon élõ külföldi szerzõk által fényképezett és megjelent legjobb fotóskönyvnek járt; szakmai súlyát bizonyítja, hogy legközelebb csak 2020-ban ítélik oda. A csoport vállalkozott arra is, hogy létrehozzon egy olyan kötetet, amely Pécsrõl szól. Ez a könyv a város építészeti arculatát villantja fel. A Focus csoport 2015. decemberében reprezentatív fotókiállításon mutatta be Pécs város arcait 110 fekete-fehér fotó segítségével, amelyek reményeik szerint dokumentálják a városlakók legszélesebb rétegeinek képviselõit.”
És vajon miért FOCUS a csoport neve? Nos, erre megkapjuk a választ a fentebb már említett, díjnyertes „Focusban” címû könyvük fülszövegébol: a csoport „immáron 35 esztendeje él, létezik, s hosszabb-rövidebb szüneteket leszámítva, még mindig a fotográfiára fókuszál”, vagyis összpontosít.
 
 
Az itt bemutatandó jelvény elõképe a 2012. évi kiállításuk meghívóján jelent meg, de
– fotós szakkifejezéssel élve – „negatívban”, ugyanis az F betû fekete, míg a többi betû fehér színben mutatkozik. Ezzel szemben a 40 mm nagyságú kitûzõn pont fordítva, ha úgy tetszik „pozitívban” jelenik meg a csoport neve, amint az, képeinken is látható. A jelvény a „Pécs arcai 2015” kiállításra készült, vélhetõen korlátozott példányszámban, mert megvásárolni nem lehetett. E sorok írója az egyik kiállítótól kapta becses ajándékként.
Süle Tamás
 
Éremleletek a pécsi sajtóból
 
 

    Ezüstpénzlelet Pécsett. Földmunkák során a Nepomukgasséban egy rézurnában ezüstpénzeket találtak A legfiatalabb 1545-bõl való volt.
Fünfkirchner Zeitung, 1876.03.02.
    Ezüspénzek Kisasszonyfáról. A község erdejében fa kivágásakor egy bõrerszényben 315 ezüstpénzt találtak, tallérokat, húszasokat és hatosokat.
Pécsi Figyelõ, 1877.03.10.
    Aranylelet Mohács szigetrõl. Szõke József és Major János a „Degusa” fokon szántáskor agyagedényben aranypénzeket találtak Mátyás és Zsigmond korából. A nyomozás szerint 42 darabot, amelybõl 26-ot a megtalálók eladtak.
Mohács és vidéke 1891.06.28.
    Hiricsi lelet. A temetõben ásáskor egy cserépkorsóban 35 db 16-17. századi pénz került elõ.
Pécsi Figyelõ, 1892.09.03.
   Babarcon talált kincs. Rigolírozáskor egy ökörkolompba elrejtett, I. Lipót korából származó 60 ezüstpénz került elõ.
Pécsi Közlöny, 1894.10.18.
    Pellérden 69 ezüstpénzt talált Horváth István. A plébános bejelentette a leletet.
Pécsi Közlöny, 1899.02.11.
    Ezüstpénzek Bátaszék mellett. A Lojaér melletti puszta határában, rézfazékban 4 kg, mintegy 6000 Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos dénár kerül elõ.
Pécsi Közlöny, 1894.04.01.
    Lengyel és porosz pénzek Pécsrõl. XVI. századi ezüstök a szõlõben kerültek elõ.
Pécsi Figyelõ, 1894.09.02.
    Bonyhádi tallérlelet. Lützenberger földmûves vaskorsóban 13 tallért talált 1526 elõtti idõbõl.
Pécsi Közlöny, 1895.08.18.
    Régi pénzek Dunaszekcsõrõl. Schmidt János földjén egy edényben mintegy ezer ezüstpénzt találtak IV. Béla, V. István korából. A lelet a MNM-ba került.
Pécsi Figyelõ, 1896.05.27.
    Dunaszekcsõi ezüstök. A Duna partján egy üregbõl került elõ 47 ezüstpénz.
Pécsi Figyelõ, 1898.06.14.
    Dalmandon 28 kelta ezüstpénz kerültek elõ Sülyedt pusztán, útszéli fák ültetésekor, amely macedoniai Fülöp pénzének utánzata volt, és darabja 1-1 dkg-ot nyomott.
Pécsi Figyelõ, 1898.06.17.

Raýman János
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán