Régebbi híradók - 179. szám
  
179. híradó
2016. június 1.
XVI. évf. / 6.
 
 
 
   Pécsi autós plakettek
   Számok cseréje
   Megint elment egy barátunk Péter,
        Schröder-Zákányi Péter Richárd
   Kiegészítés „A pécsi és baranyai ebbárcákról” katalógushoz
   125 éves a Mecsek Egyesület
   Kelta tetradrachma Audoleon-monogrammal
        (Rövidített változat)
 

 



A Mecseki Hegyiverseny plakettje


Pécsi autós plakettek
 
 

A húszas években indult pécsi motorsport szerény érmészeti anyagát már bemutattuk a Pécsi Dénárban (140. sz.). Az autós sport is ekkor kezdte szárnyait bontogatni. Ötven autós és motoros 1928. május 14-én alakította meg a Pécs Baranyai Automobil Clubot, amelynek tagjai részt vett a különbözõ versenyeken, és versenyeket is rendeztek.
Már 1929-ben, egy országos túraversenyt tartottak, amelyrõl érmet nem ismerünk, de a pécsi Sportmúzeum õrzi a hajdani magyar autógumigyár, a Cordatic Magyar Gumiabroncs Értékesítõ Rt által felajánlott versenydíjat, egy mutatós kupát, amelyet feltehetõen még Varga Gyula, mint versenyzõ nyert meg. (Alpakka, 270 mm magas)

 
 
A korábban bemutatott motorversenyre készített plakettnek természetesen volt autós változata is. Az álló téglalap alakú plaketten egy jobbra haladó, azaz száguldó versenyautó látható. A sebességet a felvert por és a kocsi részleteibõl kiinduló vízszintes vonalak érzékeltetik. (Húzza a csíkot). A plaketten az autó hátsó kereke alatt jól kivehetõ Huguenein* mesterjegye.
A hátoldala megegyezik a motorsport emlékére készülttel. Középen egy keretezett tábla a szövegnek, amelyre felül egy hímoroszlán hasal, mellsõ lábait a táblán nyugtatva, farka a tábla jobb oldalán elõre lendül. A tábla alatt a gyõztesnek járó cserfalevelek láthatók. Felirata: PÉCS - BARANYAI / AUTOMOBIL CLUB / VERSENYÉNEK / EMLÉK PLAKETTJE.
A tábla alatt itt is a Huguenin mesterjegy látható. Az összehasonlítás kedvéért megismételjük a már bemutatott motorost ábrázoló plakett elõoldali ábráját is.
A vert bronzplakett mérete37 x 53 mm.
 
 
A következõkben látható háromszögletû plakettet, mint a gépkocsi hûtõjére szerelhetõ autós emléket a Pécsi Dénárban már bemutattuk (142. sz.). De azon nincsen kiegészítõ szöveg.
Az alábbiakban látható plaketten az alsó vízszintes keretébe vésett szöveg már tényleges versenyemlékké avatja. A szöveg: P.B.A.C. II. MECSEKI HEGYIVERSENY. Hátoldalán csak a Berán féle mûhely címe BUDAPEST / DÖBRENTEI U. 2 van beütve. Vert bronz. Mérete 87 x 62 mm.
Az elsõ Mecseki hegyi versenyt a PBAC 1930, május 29-én rendezte Rácvárostól indulva az Abaligeti úton 7 km hosszan. A második Mecseki hegyi verseny a harmincas években zajlott, de egyelõre többet nem sikerült találni róla. Csak a bemutatott bronz plakett emlékeztet rá. (a címlapon)
Egy másik hegyi verseny plakettjét 1931-ben a Tolnamegyei Autós és Motoros Club, a TAMC rendezte 1931. június 14-én. Plakettjét eddig nem láttuk leközölve. Ábrája hegyek között, az erdõben balra rohanó versenyautó, amelyben két vezetõ foglal helyet. Készítõjérõl nem tudni semmit. Az elõoldalon az autó alatt mintha mesterjegy lenne, de a képrõl nem sikerült feloldani. Hátoldalán bevésett felirat emlékezetet a versenyre: „TAMC / 1931. június 14-i versenye”. Öntött bronz, mérete 82 x 55 mm.
 
 
A Tolnamegyei Autós és Motoros Club másik hegyi verseny plakettje 1934-ben került kiadásra. Ábrája egy kicsit szembe mutatja a balra haladó versenyautót, amely mögött egy motorkerékpár is látható. A kanyargós, korláttal szegélyezett utat erdõs hegyek veszik körül, a háttérben egy kisebb hegytetõn egy kilátó látható, amely elsõ pillantásra a Nagyvillám kilátóra emlékeztet, talán a túra a Pilisben zajlott le?!
A plakett jobb oldalán elhelyezett koszorú a név bevésésére ad lehetõséget. Alatta a készítoje BERÁN N. mesterjegye látható.
Felirata az ábra alatti keretbe vésve: T. A. M. C. VERSENYE / 1934. VIII. 26.
Hátoldalán a Berán mûhely címe BUDAPEST / DÖBRENTEI U: 2 van beütve.
Vert bronz 70 x 49 mm.
 
 
Kiegészítésül bemutatjuk a plaketten lévõ kilátó nagyítását és a Nagyvillám hasonló helyzetbõl készült felvételét.
 
 
A plakettek nevezetessége, hogy Varga Gyula (1906-1980) pécsi Autókarosszéria- és Kocsigyáros vállalkozó, egyben autóversenyzõ tulajdonában voltak, jelenleg a Pécsi Lauber Dezso Sportcsarnok Sportmúzeumában van kiállítva a Varga család letétjeként.
A plakettek felvételeit dr. Varga Csaba bocsátotta rendelkezésemre, amelyért ezúton is köszönettel tartozom!
Raýman János
 
*Fritz Aime Huguenin (1845-1915) és Zélim Albert Huguenin (1849-1928) 1868-ban a svájci Le Locleben alapított éremkészítõ mûhelye.
 
Számok cseréje
 
 
I. Lipót (uralk. 1657-1705) a magyar pénzek veretésébõl elhagyta a garast. Helyette az ország pénzforgalmába megjelent a krajcár, a poltura és a duarius. Utóbbi egyenértékû volt a régóta jól bevált dénárral. De a belsõ ellenállás hatására a Lipót után következõ magyar királyok már nem is verették ezt az aprópénzt, a dénár viszont forgalomban maradt.
Ezt a bemutatásra szánt duariust az Érem c. újság 1983/1 számában dr. Sassi Nagy Béla már egyszer közzétette. Úgy gondolom ennyi év után, nem árt feleleveníteni ezt a ritkaságszámba menõ darabot.
 
 
Az érme eleje/hátulja teljesen megegyezik az ÉH. 1106 darabjával, ugyanaz, Jézus jobb karon. De az évszám számait felcserélték, 1703 helyett 1073. Anyaga, súlya, hasonló a többi duariushoz.
Tóth Ferenc
 
Megint elment egy barátunk Péter,
Schröder-Zákányi Péter Richárd

 
 

Németországban, Elsterwerda nevû brandenburgi ódon kisvárosban született, alig néhány hónappal a világháború befejezõdése után, 1945. október. 28-án és új hazájában hunyt el Pécsett, 2016. május 12-én.
Iskoláit szülõvárosában végezete 1952-1962 között, majd Lauta-ban 1965-ben szakközépiskolába járt. Végül katonai foiskolát, tiszti iskolát végzett 1968-ban és 1968-1970 között hivatásos katonatisztként szolgált. Amikor Magyarországra települt a Pécsi Sörfõzdében talált munkát 1971-tõl. Kezdetben, mint lakatos dolgozott, késõbb nyugdíjazásáig a sörgyártás anyagbeszerzésének és eladásának volt a németül kiválóan tárgyalni tudó munkatársa.
Az éremgyûjtéshez, mint sokat másokat is, a véletlen vezette. Egy III Béla rézpénz volt, ami felkeltette érdeklõdését, amelybõl rendszeres irodalom olvasás, a pénztörténet megismerése és gyûjtése, majd a pécsi éremgyûjtõkhöz való csatlakozás következett. 1984 óta tagja volt a MÉE-nek és a Baranya Megyei Szervezetnek. Érdekes magyar és német gyûjteményt hozott létre. Nyelvismerete a német szakirodalom megismerése mellett sok segítséget nyújtott a pécsi gyûjtõknek is. Könyvek német nyelvû összefoglalója, cikkek német fordítása fûzõdik nevéhez, mindig önzetlen segítõkész barátunk volt. Magyar nyelven numizmatikai írásai is jelentek meg a Pécsi Dénárban, pl. az Euróról. A Pécsi Szent Eligiusz Társaságnak is alapító tagja volt. Levelezésével német barátokat szerzett, a kanadai Eligiusz Társaság pedig jeles kitüntetéssel ismerte el önzetlen munkásságát. Jó barátot vesztettünk el. Emlékezetünk megõrzi kedves, huncut mosolyát. Nyugodjék békében!

Raýman János
 
Schröder-Zákányi Péter és ifj. Zákányi Péter
 
Kiegészítés „A pécsi és baranyai ebbárcákról” katalógushoz
 
 
A Pécsi Dénár 14. számú melléklapjában (2014.dec.10) jelent meg Raýman János „A pécsi és baranyai ebbárcákról” szóló katalógusa. Baranya vármegye ebbárcái között 3-as sorszámmal szerepel az 1905-ös évszámú bárca. Anyagáról azt írja, hogy ón, a méretét pedig nem ismeri. Én olyan példányt ismerek, amely bronzból készült, mérete 30,5 x 31 mm.
 
 
A gyûjteményemben található még Baranya vármegye 1916-os kutyabárcája, amely nem szerepel a katalógusban.
A bárca leírása:
Alakja lekerekített sarkú háromszög. Az elõlapon gyöngysor. Felül ívesen BARANYAVÁRMEGYE felirat. Középen 1916 évszám. Alul utólag beütött sorszám.
A hátlap szélén gyöngysor, középen ülõ, jobbra nézõ, álló fülû kutya. Nyakörvén ebbárca. Mérete 35 x 35 mm. A bárca 2 mm vastag, nikkelezett ónlemezbõl készült
Molnár Mihály
 
125 éves a Mecsek Egyesület
 
 

125 éve, 1891. április 30-án a pécsi Nemzeti Kaszinóban tartott közgyûlésen megalakult a Mecsek Egyesület. A civil szervezõdés céljai között szerepelt a Mecsek védelme, turisztikai fellendítése, források feltárása, kilátók építése, karbantartása.
A fénykorában mintegy 400 tagot számláló egyesületet 1948-ban feloszlatták, 1993. április 30-án alakulhatott ismét ujjá. Azóta az egyesület különféle szakosztályai igyekeznek megvalósítani az alapításkor kitûzött célokat.
Elkészült az eredeti, az alapítás után használt tûzzománc jelvény ábrája alapján az új kitûzõ.

 
 
A jelvény közepén a Mecsek védett növénye a kaukázusi zergevirág (Doronicum caucasicum) három virága és három levele látható, körben MECSEK EGYESÜLET, az alsó két szalagon PÉCS és 1891 felirat olvasható.
A 22 x 36 mm méretû hidegzománc technikával elõállított jelvényt a szentendrei ORNA GIFT Kft készítette 1000 példányban.
Hágen
 
Kelta tetradrachma Audoleon-monogrammal
(Rövidített változat)
 
 
A Pécsi Dénár 171. számában már írtam a zichyújfalusi típusú pénzrõl, de annak hátlapján a triskeles jele volt látható. A leletben azonban elõfordult 1 db Audoleon - monogramos változat is. (Az Audoleon-monogramos érmék gyakorlatilag zichyújfalusi típusokhoz közel álló változatok.) Az Audoleontoshoz köthetõ típusokból két megjelenítési forma ismeretes: az Audoleon feliratú (M. Kostial: 704-707.; R. Göbl: OTA: 402. ), amin elég gyakran triskeles ellenjegy is van, és az Audoleon-monogramos (Kostial: 723.; Göbl: OTA 429.). Az Audoleon-monogramos érme elõlapja (1. ábra) Zeuszt ábrázolja, az érme hátlapján (2. ábra) jobbra tartó ló és a hátán láb nélküli (baba)lovas látható. Audoleos (kb. Kr. e. 315 - Kr. e. 286) Paionia királya volt. Az õ pénzein volt látható az a név, melyet késõbb tetradrachmáikon kelta vésnökök is imitáltak. Kezdetben a kelta verõtõ vésnökök az Audoleontosz (görög) feliratot használták és utánozták, gyakran hibásan vésve, majd „betûmaradványokkal” és jelekkel (triskeles, három ágú szigony, ? - jel) pótolták a feliratot, késõbb többnyire a jellegzetes monogramot jelenítették meg a zichyújfalusi típusúak közé sorolt pénzeiken.
Az eredeti Audoleon érmék elõlapján Athéné fej, a hátlapján ló-ábrázolás szerepel lovas nélkül. /E típust a redukált föníciai pénzláb után verték (Gaebler 1935, 203-204). Az ezüst tetradrachmák esetében kb. 14 gramot tett ki./ A kelták csak a feliratot vették át, valamint a ló lépésének megjelenítése olyan, mint az Audoleon érmék lova. Az Audoleontos feliratos kelta utánzatokat egyébként II. Philipposz (Kr.e. 355 - Kr. e. 336) macedón király pénzeinek mintájára verték: az elõlapon Zeusz fej, a hátlapon pedig az uralkodó érméinek hátlapjáról átvett ló látható, amely egyik mellsõ illetve hátsó lábát úgy emeli, amint azt Audoleon tetradrachmáin ábrázolják. A kelta éremvésnök a teljes lovas helyett egy láb nélküli, groteszk lovast „ültetett” a lóra. Az érmén lévõ monogramot egyesek a paioniai királyok pénzein is megjelenõ szimbólumra, a kerykeionra, (hírnökbot, ellentétesen tekeredõ két kígyóval), vezetik vissza (3. ábra). Az Audoleon típusú kelta pénz egyik leggyakoribb elõfordulási helye a mai Északkelet-Magyarország és Dél - Szlovákia területe. Az Audoleon-monogramos érme „elõfutára” a zichiújfalusi „Puppenreiter- triskeles” típusnak (Harald Jandrasits). A Kr. e. 250 - Kr. e. 200 közötti idõpontokra teszik e pénz verésének idejét. Dr. Torbágyi Melinda véleménye szerint a zichyújfalusi lelet Audoleon-monogramos változata olyan kelta vésnökmester alkotása is lehetett, aki szoros kapcsolatokat tarthatott fenn a Kárpát-medence északi és északkeleti részein élõ kelta csoportokkal, esetleg az ott élõ törzseknek is készíthetett verõtövet. Az érme ezüstbõl készült, súlya: 13,14 gram, átmérõje 22 mm, vastagsága 5 mm. Ez a példány Észak - Magyarországról származhat, közelebbi helymeghatározás nem lehetséges.
Köszönetemet fejezem ki Dr. Torbágyi Melinda és az osztrák Harald Jandrasits numizmatikusoknak szakmai segítségükért!
 
A Felhasznált fõbb forrásanyag:
Szabó Miklós: A keleti kelták, L’ Harmattan kiadó, Budapest, 2005, 82.,140.,152. oldalak; Szabó Miklós: Audoleon und die Anfänge der ostkeltischen Münzprägung, Alba Regia, AMSR XX, Székesfehérvár,1983, 52-54. oldalak; Harald Jandrasits: Tetradrachme des Typs mit Audoleonmonogramm, Numismatik-Café.at, 2015.07. 15; Bernward Ziegaus: Kelten Geld (Sammlung C. Flesche), Staatliche Münzsammlung München, München, 2010, 189.-207. oldalak; Torbágyi Melinda: Der „Zichyújfalu” Typ mit Audoleonmonogramm, Numismatische Zeitschrift 116-117 (2008) 87-93. oldalak; www.reppa.de/lex.asp?ordner=t&link=Tetradrachmen.htm.
 
A tetradrachma elõlapja
A tetradrachma hátlapja
 
Kerykeion (Caduceus)
 
J. M.
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán