|
|
 |
|
|
Régebbi
híradók - 177. szám |
 |
 |
 |
|
177.
híradó |
2016.
április 1. |
XVI.
évf. / 4. |
|
|
 |
|
 |
|
 |
|
„NAGYÍTÓ
ALATT A PÉNZ”
Érem-
és kincsleletek Baranya megyében |
IX.
Numizmatikai és Filatéliai találkozó
Pécsett |
Numizmatikai
elõadás a Civil Közösségek Házában |
Elhunyt
a friesachi dénárok nagy szakértõje,
Pogacnik Albin |
50
éves a Kecskeméti éremgyûjtõk
szervezete |
Kelta
tetradrachma Lysimachos fejjel |
Vezetõségi
tájékoztatás |
|
 |
Janus
Pannonius
|
 |
|
„NAGYÍTÓ
ALATT A PÉNZ”
Érem- és kincsleletek Baranya megyében
|
|
|
2016.
március 16-án 16 órakor nyitották
meg a fent nevezett idõszaki kiállítást
a Janus Pannonius Múzeum Galéria termeiben,
a pécsi Káptalan utca 4. szám alatt.
A megjelenteket dr. Csornay Boldizsár a JPM igazgatója
köszöntötte, röviden összefoglalást
adva a kiállítás megszervezésével
és technikai feltételeinek biztosításában
elvégzett munkákról. Majd dr. Õry
László Pécs MJV alpolgármestere
nyitotta meg. Megnyitójában kihangsúlyozta,
hogy a pénz nem csak fizetõ eszköz, hanem
egyúttal a történelem hordozója
is. A kiállítás Pécs város
és Baranya megye területén elõkerült
67 kincs- és éremlelet tematikus bemutatása.
Ilyen formában,-a tájékoztató
szórólap szerint-, a JPM még sohasem
mutatta be leleteit. A kiállított anyag ásatások
során elõkerült leletek gazdag tárlata,
amelyet különbözõ korokban, a neolitikumtól
a 17. század végéig rejtettek a földbe.
A fõleg pénzérméktõl
roskadó tárolók mellett 21 darab tabló
is segíti az eligazodást, és bemutatja
a régészeti feltáró munka egyes
fázisait.
Saját készítésû „pénzverésre”
is van lehetõség a Rózsa Béla
Sümegi fémmûves formatervezõ, ötvös,
éremvésõ és tanár által
készített verõtõvel. A kiállításon
látható anyag minden éremgyûjtõ
számára élményt, hasznos idõtöltést
jelent, ezért ajánlom olvasóink figyelmébe!
Honlap:
http://jpm.hu/eremkiallitas2016
|
Kvéder
László |
|
|
A
vitrinben friesachi dénárok, mögötte
Kvéder László és Raýman
János |
|
|
 |
|
IX.
Numizmatikai és Filatéliai találkozó
Pécsett
|
|
|
Szép
napsütéses idõ várta Pécsett
a gyûjtõket, az immáron kilencedik alkalommal
megrendezésre kerülõ Országos Numizmatikai
és Filatéliai Találkozóra. Persze
azért csak a kilencedik, mert 2012. május óta
várja szervezetünk a találkozóra
a filatélistákat is. A Pécsi Dénár
2001-es elsõ megjelenése óta, amely tudósít
a találkozókról, ez volt a 25. ilyen
rendezvénye szervezetünknek. Talán az idõjárásnak
köszönhetõen, - kirándulásra
nagyon alkalmas idõ volt -, valamint a Szombathelyi
XXVI. Savaria Éremgyûjtõ Találkozó,
és a Salgótarjáni Szervezet hasonló
rendezvénye miatt is, a tavalyi késõ
õszi találkozóhoz képest kevesebben
vettek részt a mostani összejövetelen. Így
is több százan megfordultak a találkozón.
A gyûjtõkkel folytatott beszélgetésekbõl
egyértelmûen az derült ki, hogy lassan kiöregszik
a gyûjtõi társadalom. Nos ez nem helyi
jelenség, mivel ugyanezzel a gonddal küszködik
valamennyi vidéki és fõvárosi
szervezet is. Ezért a (régi) új vezetõség
kéri a gyûjtõtársakat, hogy a kiosztott
lapokon tegyenek javaslatokat, adjanak ötleteket a Szervezet
hathatósabb, jobb mûködésére.
Minden ötletre nyitottak vagyunk.
A talákozón az asztalt igénylõk
ismét kitettek magukért, mivel asztalaikat roskadásig
megrakták „portékájukkal”.
A kevesebb létszám ellenére is sok csere
és vétel köttetett.
|
Kvéder
László |
|
|
 |
|
Numizmatikai
elõadás a Civil Közösségek
Házában
|
|
|
A
Pécsi Városszépítõ és
Városvédõ Egyesület szervezésében
március 21-én Raýman János gyûjtõtársunk
„Janus Pannonius emléke érmeken”
címmel tartott elõadást. Egy kis malõrrel
kezdõdött a rendezvény, mivel a szervezõk
nem számítottak ennyi érdeklõdõre,
és a kis terembe fogadták az érkezõket.
Mivel több mint 60 fõ jött el az elõadásra,
át kellett „vándorolni” a konferencia
terembe. Dr.Vargha Dezsõ, a sorozat házigazdája
köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte
Raýman Jánost, hogy tartsa meg elõadását.
Az elõadás elsõ részében
Janus Pannonius (1434-1472) rövid életrajza
szerepelt. Jannus Pannonius tényleges arcképe
nem ismert. Földi maradványait a pécsi
székesegyházban helyezték el, síremlékét
Rétfalvi Sándor szobrászmûvész
alkotta.
A második részben következett a Jannus
Pannonius érmek ismertetése. A bemutatott
alkotások a következõk voltak: egy ezüst
lemezbe vésett érmen szakállas arcképpel
szerepel Janus, de ez nem korabeli munka, a XIX. században
keletkezett (címlapon). Hasonlóan a csontlemez
faragvány is szakállas Janust ábrázol.
A Mecsek Tourist vert bronz- és ezüstérmét
Rétfalvi Sándor készítette.
Borsos Miklóstól két érmet is
láthattunk, az egyik a félre nézõ
Janus eozinból és bronzból is elkészült.
Ez, mint mûvészeti díjérem is
szerepet kapott. Bronzból készült a mûvésznek
az az érme is, amelyen a Barbakán van a háttérben,
elöl pedig a Janus szobor a pécsi Püspökség
kertjében. Végül Bíró Ivántól
a balra nézõ, míg Soltra Elemértõl
a jobbra nézõ ifjú Janus Pannoniust
vehettük szemügyre érmeiken.Az elõadás
befejezte után kérdéseket lehetett
feltenni az elõadónak, aki ezekre készségesen
válaszolt.
|
Kvéder
László |
|
|
 |
|
Elhunyt
a friesachi dénárok nagy szakértõje,
Pogacnik Albin
|
|
|
Budapesten
született 1915. január 31-én, a háború
után családja a szlovéniai Kranj-ban
telepedett le, ahol nyomdász lett. A pénzgyûjtést
már édesapjától örökölte.
Érdeklõdése rövidesen a friesachi
dénárokra irányult, amelyeknek évtizedekig
kiváló szakértõje volt. Számos
munkája készült ebbõl a témából,
mint legutóbbi könyve a -Srednejevške
kovnice na Slovenskem- (Középkori pénzverdék
Szlovéniában). Masta Trade Numizmatika.
Ljubljana, 2008. 178 oldal.
Ebben a mai Szlovénia területére esõ
friesachi pénzek verdéit vette sorra, mivel
a Salzburgi érsekség verdéje, Friesach
mellett, még számos kis verde mûködött
ellátva Ausztriát és Dél-Magyarországot
ezekkel a jó minõségû ezüst-dénárokkal.
A könyvben a következõ helységek
veretei szerepelnek Kamnik (Stain), Slovenj Gradec (Windischgraz),
Ptuj (Pettau), Celje (Cilli), Breice (Rann), Brestanica
(Reichenburg), Kostanjevica (Landstrass), Cate (Tschatesch),
Sveti Kri pri Kostanjevici (Heilige Kreuz bei Landstrass),
Otok pri Dobravi (Gutenwert), Ljubljana (Laibach). Végül
Zakljucek (Schluss) címszó alatt a verdékhez
nem köthetõ pénzeket szedte össze.
|
|
|
|
Helységenként,
az egyes pénzverõ méltóságok
szerint csoportosítva mutatja be a vereteket. Többségüket
jó minoségû fénykép, a többit
átvett rajzok felhasználásával.
Arra nagy gondot fordított, hogy a feliratok az eredetihez
hasonlóan megrajzolt betûkkel minden éremnél
szerepeljenek. Összesen 362 pénzérme leírása
került a munkába.
A könyv végén táblázatban
a közönségestõl az unikumig 7 ritkasági
fokozatba sorolta a pénzeket.
A jól szerkesztett munka különösebb
nyelvismeret nélkül is használható,
a dénárok gyûjtõi bizonyára
örömmel fogadták.
Albin bácsi mintegy 35 írásának
méltó befejezése volt ez a szép
könyv.
Munkásságát a Szlovén Numizmatikai
Társaság, a helyi Gorenjskai, a Tengermelléki
és a Horvát Numizmatikai Társaság,
számos éremmel, oklevéllel ismerte el.
A Szlovén Nemzeti Múzeum külsõ munkatársa
és évtizedekig a Szlovén Numizmatikai
Társaság elnöke volt. Kedves, örökmozgó
alakja rendszeresen feltûnt a magyarországi numizmatikai
rendezvényeken is. A Magyar Numizmatikai Társulat
2011. május 26-án tiszteletbeli taggá
választotta. Az errõl szóló oklevelet
2011. augusztus 6-án Szombathelyen adták át
számára.
Betöltötte 99. évét, amikor 2014.
február 27-én elhunyt.
Emlékét numizmatikai munkái õrzik.
|
Raýman
János |
|
|
|
|
 |
|
50
éves a Kecskeméti éremgyûjtõk
szervezete
|
|
|
A
nevezetes félszáz éves eseményrõl
egy kis füzetben emlékeztek meg a kecskeméti
gyûjtõk: amelyet a Leányfalusi Károly
és Nagy Ádám, a helyi szervezet alapítói
állítottak össze:
Leányfalusi Károly – Nagy Ádám:
50 éves a szervezett éremgyûjtés
Kecskeméten (1966-2016) MÉE Kecskemét,
2016. 36 oldal
|
|
|
|
Megállapíthatjuk,
hogy a kecskemétiek kedvezõbb közegben
alakulhattak meg és folytathatták a Magyar Éremgyûjtõk
Egyesülete számára is fontos tevékenységüket.
Ha a pécsihez viszonyítjuk, mi 1962-ben alakultunk
és az elmúlt lassan hat évtized alatt
sokszor a teljes közömbösség mellett
gyenge, de néha erõs ellenszélben kellett
a szervezetet valamilyen formában életben tartani.
Erre jól emlékeztet összejöveteli
helyünk nagy választéka. Rendezvényeink
megtartását mindig a zsebünk határozta
meg, nem számíthattunk külsõ támogatásra.
A város számára csak egy civil fiókszervezet
vagyunk, a sok száz egyike. A helyi múzeumnak
sincs numizmatikusa, utoljára a gyûjtemény
katalógusát 1909-ben Szentgáli Károly
készítette el. A megyei múzeummá
alakulás eredményeként az éremgyûjteményt
is szétszedték. (Mûvészeti, régészeti
és helyi témák szerint)
Ezek alapján nem csoda, hogy örömmel látjuk
kecskeméti társaink sikeres buzgalmát.
Nagyra értékeljük évente ismétlõdõ
rendezvényeiket. Nagyszerû ötlet volt a
rendezvények díszvendégeként egy-egy
mûvészt meghívni, közelebb hozni
az alkotókat a gyûjtõkhöz.
A kiváló minõségû színes
ábrákkal tele füzetben az események
emlékei, kiadványaik sorjáznak. Nyilván
a legtöbbet a résztvevõk számára
jelentik mindezek, de bepillantást engednek a mindennapokat
színesítõ események egy-egy emlékezetes
részletébe is.
Örülünk a szép kis füzetnek. |
Raýman
János |
|
|
|
 |
|
Kelta
tetradrachma Lysimachos fejjel
(Az eredeti írás kivonata)
|
|
Lysimachost
Nagy Sándor (III. Alexandros, Makedónia királya
Kr.e. 336-323) egyik legkiválóbb hadvezéreként
tartják számon. Kr. e. 285-281 között
Makedónia egyedüli uralkodója volt. Halála
után kelta seregek rohanták le a Balkánt.
A kelták e hadjáratok során ismerhették
meg Lysimachos míves arany és ezüst érméit
is, azokat használták, késõbb
másolták.
Az itt bemutatott tetradrachma elég ritkának
mondható. (A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában
két db ilyen érme található, de
pontos lelõhelyüket nem ismerjük.)
Az érme részletgazdag, tökéletes
a mûvészi kivitelezése. Elõlapján
(1. ábra) balra tekintõ Lysimachos
fej látható. Nyakán torquest visel. Hajfürtjei,
szinte lángszerûen, minden irányba szétágaznak.
A fej közepén - egy hajtincs formájában
- még felismerhetõ a Nagy Sándor pénzein
is elõforduló, egyiptomi eredetre visszamenõ,
Amon istenre utaló kosszarv formája. A típus
egyes példányain az arc elõtti részt
még valamiféle íves ornamentika is díszíti.
(Némely gyûjtõ és szakember felülverést
sejt e mögött.) Én ezt nem tartom valószínûnek,
mert az arc elõtti részen - az általam
látott eddigi példányokon - mindig ugyanúgy
és ugyanott jelennek meg az ornamentikák. A
pénz hátlapján (2. ábra)
egy robusztus ló üget balra, hátán
egy lovas ül copfba font hajjal, esetleg hátrahajló
fejdísszel, kezében kantárt tart.
Az érme ezüstbõl készült, súlya
12,7 gram, átmérõje 22,2 mm, vastagsága
3,1 mm. Elképzelhetõ, hogy Bonyhád környékérõl
került egy magángyûjteménybe.
Ez a típus az alábbi publikációkból
ismert: Forrer 373, Pink 284, Göbl, OTA 24. tábla
284/2, Kostial (Lanz gyûjtemény) 582.
Hogy melyik kelta törzs verhette, mikor és hol,
hogyan kerülhetett a Dél-Dunántúlra,
arra csak hipotéziseket lehet felállítani.
Talán a nyugati irányból át- vagy
a délkeletrõl visszavonuló kelta csapatok
vagy törzsek hagyták ezt az érmét
a késõbbi Pannónia földjében.
Az is lehetséges persze, hogy talán kereskedelemmel
jutott el idáig, esetleg itt készült. Származását
illetõen sötétben tapogatódzunk,
hiszen biztos lelõhelyes példányok nem
ismertek e ritka típusból. Árverési
katalógusok összeállítói
különbözõ helyekrõl eredeztetik
e típust. Ezek az eredeztetések azonban bizonytalanok
és megbízhatatlanok. Harald Jandrasits, osztrák
numizmatikus véleménye az, hogy a Lysimachos
fejes tetradrachmákat - nagy valószínûséggel
- a Kr. e. 2. század elsõ harmadában
a mai Magyarország területén verhették.
(Elmondása szerint hallott egy leletrõl, melyben
a fertõrákosi (kroisbachi) típussal együtt
Lysimachos fejes érmék is elõkerültek.)
Leonhardt Stopfer diplomamunkájára (Bécsi
Egyetem, 2014) hivatkozva, szerinte is közel áll
ez a típus a fertõrákosihoz. Stopfer
ugyanakkor közöl egy kroisbachi „Reiterstumpf”
(csonka lovas) típusú érmét, amelyet
egy ilyen Lysimachos fejes kelta éremre vertek rá.
Bernward Ziegaus Nyugat-Magyarországot esetleg Közép-Burgenlandot
véli e típus „szülõhazájának”
és a Kr. e. 2. század 2. felére datálja
készítését. Én azt is el
tudnám képzelni, hogy a Lysimachos feju érme
némileg régebbi veret, mint a fertõrákosi
„csonka lovas” és a „göndör
hajfürtös” típusok. Az említett
felülveret is ezt igazolná.
Ugyancsak
ezt erõsítené meg az a hallomásból
kapott információ, hogy a most bemutatott érme
közelében zichyújfalusi típusú
pénzek is elõkerülhettek. Ugyancsak Tolna
megyében, valószínûleg ugyanott,
mint a most bemutatott példány, került
elõ egy félbe vágott, eléggé
kopott „Lysimachos” érme.
A Lysimachos fej tûznyelvszerû hajtincsei, a „zilált”
hajfürtök, engem némely korai Kapos-völgyi
érem Zeus fejének ábrázolásmódjára
is emlékeztetnek. A legkorábbi Kapos-völgyi
érmék verését mostanság
Kr. e. 150 körülire teszi a kutatás, és
ha a Lysimachos fejû típus esetleg mintául
szolgált e pénzeknek, akkor vélhetõen,
legalább abban az idõben vagy még korábban
kellett, hogy készüljön. A Kapos-völgyi
érmék verõtõ vésnökét
talán a Lysimachos fejû érmék göndör
hajtincsei is megihlették. /Lásd a Pécsi
Dénár 173. számának 8. oldalán
bemutatott tetradrachmát (Göbl: OTA, 482/2) /.
|
Megköszönöm dr. Torbágyi Melinda és
Harald Jandrasits numizmatikusoknak a szakmai kiegészítéseket,
észrevételeket! |
|
Felhasznált
forrásanyag:
http://www.kislexikon.hu/lysimachos.html; Bernward
Ziegaus: Kelten Geld, (Sammlung C. Flesche), Staatliche Münzsammlung
Münhen, München, 2010, 199. oldal, 529.-530. ábrák,
204. oldal; Árverési katalógusok (Internet).
|
|
|
|
1.
ábra A Lysimachos tetradrachma elõlapja
a szétágazó hajtincsekkel
|
2.
ábra A tetradrachma hátlapja a balra ügetõ
lóval és hajfonatos, „copfos”
lovasával |
|
|
J.M. |
|
|
 |
|
Vezetõségi
tájékoztatás |
|
|
Tisztelt
Gyûjtõk!
A február 28-án tartott „Beszámoló
és Vezetõségválasztó”
közgyûlésen is szóba került
a Baranyai éremgyûjtõk pénzügyi
helyzete.
A megyei szervezet fõ bevételi forrása
a befizetett tagdíjak összege.
A kiadásainkat elsõsorban az összejöveteli
helyiség bérleti díja, a postaköltségek
és a Pécsi Dénár nyomtatási
költségei határozzák meg.
A kiadások csökkentését a vezetõség
az egyik legfontosabb megoldandó feladatának
tekinti.
Az idei évben tizenhatodik évfolyamát
kezdte a havi rendszerességgel megjelenõ híradónk,
a Pécsi dénár.
A vezetõség döntése értelmében
a Pécsi Dénár ingyenes példányait
a jövõben csak azoknak a tagjainknak fogjuk tudni
biztosítani, akik valóban kézhez akarják
kapni a lapot, és a mellékelt levelezõlap
kitöltésével és a címünkre
visszajuttatásával ezt megerõsítik.
A válasz beérkezés legvégsõ
határideje április 25.
Hangsúlyozzuk, hogy a levelezõlapon várjuk
javaslataikat, ötleteiket is szervezeti életünk
mûködésének javításával
kapcsolatban.
A vasárnapi összejöveteleink mai helye (Majorossy
út 32) sajnos nem tekinthetõ ideálisnak,
különösen azoknak, akik autóbusszal
szeretnének ide látogatni. Ezért várjuk
megvalósítható javaslataikat egy új,
jobban megközelíthetõ és természetesen
anyagilag is vállalható összejöveteli
helyre.
Segítõ észrevételeiket, javaslataikat
elõre is köszönjük!
|
|
Vezetõség |
|
|
|
 |
 |
|
Szerkesztõk:
Hágen J. – Raýman J. – Süle
T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf
325
e-mail: info@pecsidenar.hu |
 |
 |
|
|
|
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs
- pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
- numizmatika |
|
|
|