Régebbi híradók - 177. szám
  
177. híradó
2016. április 1.
XVI. évf. / 4.
 
 
 
   „NAGYÍTÓ ALATT A PÉNZ”
        Érem- és kincsleletek Baranya megyében
   IX. Numizmatikai és Filatéliai találkozó Pécsett
   Numizmatikai elõadás a Civil Közösségek Házában
   Elhunyt a friesachi dénárok nagy szakértõje, Pogacnik Albin
   50 éves a Kecskeméti éremgyûjtõk szervezete
   Kelta tetradrachma Lysimachos fejjel
   Vezetõségi tájékoztatás
 

 



Janus Pannonius


„NAGYÍTÓ ALATT A PÉNZ”
Érem- és kincsleletek Baranya megyében
 
 

2016. március 16-án 16 órakor nyitották meg a fent nevezett idõszaki kiállítást a Janus Pannonius Múzeum Galéria termeiben, a pécsi Káptalan utca 4. szám alatt. A megjelenteket dr. Csornay Boldizsár a JPM igazgatója köszöntötte, röviden összefoglalást adva a kiállítás megszervezésével és technikai feltételeinek biztosításában elvégzett munkákról. Majd dr. Õry László Pécs MJV alpolgármestere nyitotta meg. Megnyitójában kihangsúlyozta, hogy a pénz nem csak fizetõ eszköz, hanem egyúttal a történelem hordozója is. A kiállítás Pécs város és Baranya megye területén elõkerült 67 kincs- és éremlelet tematikus bemutatása. Ilyen formában,-a tájékoztató szórólap szerint-, a JPM még sohasem mutatta be leleteit. A kiállított anyag ásatások során elõkerült leletek gazdag tárlata, amelyet különbözõ korokban, a neolitikumtól a 17. század végéig rejtettek a földbe. A fõleg pénzérméktõl roskadó tárolók mellett 21 darab tabló is segíti az eligazodást, és bemutatja a régészeti feltáró munka egyes fázisait.
Saját készítésû „pénzverésre” is van lehetõség a Rózsa Béla Sümegi fémmûves formatervezõ, ötvös, éremvésõ és tanár által készített verõtõvel. A kiállításon látható anyag minden éremgyûjtõ számára élményt, hasznos idõtöltést jelent, ezért ajánlom olvasóink figyelmébe!


Honlap: http://jpm.hu/eremkiallitas2016

Kvéder László
 
A vitrinben friesachi dénárok, mögötte Kvéder László és Raýman János
 
IX. Numizmatikai és Filatéliai találkozó Pécsett
 
 
Szép napsütéses idõ várta Pécsett a gyûjtõket, az immáron kilencedik alkalommal megrendezésre kerülõ Országos Numizmatikai és Filatéliai Találkozóra. Persze azért csak a kilencedik, mert 2012. május óta várja szervezetünk a találkozóra a filatélistákat is. A Pécsi Dénár 2001-es elsõ megjelenése óta, amely tudósít a találkozókról, ez volt a 25. ilyen rendezvénye szervezetünknek. Talán az idõjárásnak köszönhetõen, - kirándulásra nagyon alkalmas idõ volt -, valamint a Szombathelyi XXVI. Savaria Éremgyûjtõ Találkozó, és a Salgótarjáni Szervezet hasonló rendezvénye miatt is, a tavalyi késõ õszi találkozóhoz képest kevesebben vettek részt a mostani összejövetelen. Így is több százan megfordultak a találkozón. A gyûjtõkkel folytatott beszélgetésekbõl egyértelmûen az derült ki, hogy lassan kiöregszik a gyûjtõi társadalom. Nos ez nem helyi jelenség, mivel ugyanezzel a gonddal küszködik valamennyi vidéki és fõvárosi szervezet is. Ezért a (régi) új vezetõség kéri a gyûjtõtársakat, hogy a kiosztott lapokon tegyenek javaslatokat, adjanak ötleteket a Szervezet hathatósabb, jobb mûködésére. Minden ötletre nyitottak vagyunk.
A talákozón az asztalt igénylõk ismét kitettek magukért, mivel asztalaikat roskadásig megrakták „portékájukkal”. A kevesebb létszám ellenére is sok csere és vétel köttetett.
Kvéder László
 
Numizmatikai elõadás a Civil Közösségek Házában
 
 

A Pécsi Városszépítõ és Városvédõ Egyesület szervezésében március 21-én Raýman János gyûjtõtársunk „Janus Pannonius emléke érmeken” címmel tartott elõadást. Egy kis malõrrel kezdõdött a rendezvény, mivel a szervezõk nem számítottak ennyi érdeklõdõre, és a kis terembe fogadták az érkezõket. Mivel több mint 60 fõ jött el az elõadásra, át kellett „vándorolni” a konferencia terembe. Dr.Vargha Dezsõ, a sorozat házigazdája köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Raýman Jánost, hogy tartsa meg elõadását.
Az elõadás elsõ részében Janus Pannonius (1434-1472) rövid életrajza szerepelt. Jannus Pannonius tényleges arcképe nem ismert. Földi maradványait a pécsi székesegyházban helyezték el, síremlékét Rétfalvi Sándor szobrászmûvész alkotta.
A második részben következett a Jannus Pannonius érmek ismertetése. A bemutatott alkotások a következõk voltak: egy ezüst lemezbe vésett érmen szakállas arcképpel szerepel Janus, de ez nem korabeli munka, a XIX. században keletkezett (címlapon). Hasonlóan a csontlemez faragvány is szakállas Janust ábrázol. A Mecsek Tourist vert bronz- és ezüstérmét Rétfalvi Sándor készítette. Borsos Miklóstól két érmet is láthattunk, az egyik a félre nézõ Janus eozinból és bronzból is elkészült. Ez, mint mûvészeti díjérem is szerepet kapott. Bronzból készült a mûvésznek az az érme is, amelyen a Barbakán van a háttérben, elöl pedig a Janus szobor a pécsi Püspökség kertjében. Végül Bíró Ivántól a balra nézõ, míg Soltra Elemértõl a jobbra nézõ ifjú Janus Pannoniust vehettük szemügyre érmeiken.Az elõadás befejezte után kérdéseket lehetett feltenni az elõadónak, aki ezekre készségesen válaszolt.

Kvéder László
 
Elhunyt a friesachi dénárok nagy szakértõje, Pogacnik Albin
 
 

Budapesten született 1915. január 31-én, a háború után családja a szlovéniai Kranj-ban telepedett le, ahol nyomdász lett. A pénzgyûjtést már édesapjától örökölte. Érdeklõdése rövidesen a friesachi dénárokra irányult, amelyeknek évtizedekig kiváló szakértõje volt. Számos munkája készült ebbõl a témából, mint legutóbbi könyve a -Srednejevške kovnice na Slovenskem- (Középkori pénzverdék Szlovéniában). Masta Trade Numizmatika. Ljubljana, 2008. 178 oldal.
Ebben a mai Szlovénia területére esõ friesachi pénzek verdéit vette sorra, mivel a Salzburgi érsekség verdéje, Friesach mellett, még számos kis verde mûködött ellátva Ausztriát és Dél-Magyarországot ezekkel a jó minõségû ezüst-dénárokkal.
A könyvben a következõ helységek veretei szerepelnek Kamnik (Stain), Slovenj Gradec (Windischgraz), Ptuj (Pettau), Celje (Cilli), Brežice (Rann), Brestanica (Reichenburg), Kostanjevica (Landstrass), Catež (Tschatesch), Sveti Križ pri Kostanjevici (Heilige Kreuz bei Landstrass), Otok pri Dobravi (Gutenwert), Ljubljana (Laibach). Végül Zakljucek (Schluss) címszó alatt a verdékhez nem köthetõ pénzeket szedte össze.

 
 
Helységenként, az egyes pénzverõ méltóságok szerint csoportosítva mutatja be a vereteket. Többségüket jó minoségû fénykép, a többit átvett rajzok felhasználásával. Arra nagy gondot fordított, hogy a feliratok az eredetihez hasonlóan megrajzolt betûkkel minden éremnél szerepeljenek. Összesen 362 pénzérme leírása került a munkába.
A könyv végén táblázatban a közönségestõl az unikumig 7 ritkasági fokozatba sorolta a pénzeket.
A jól szerkesztett munka különösebb nyelvismeret nélkül is használható, a dénárok gyûjtõi bizonyára örömmel fogadták.
Albin bácsi mintegy 35 írásának méltó befejezése volt ez a szép könyv.
Munkásságát a Szlovén Numizmatikai Társaság, a helyi Gorenjskai, a Tengermelléki és a Horvát Numizmatikai Társaság, számos éremmel, oklevéllel ismerte el. A Szlovén Nemzeti Múzeum külsõ munkatársa és évtizedekig a Szlovén Numizmatikai Társaság elnöke volt. Kedves, örökmozgó alakja rendszeresen feltûnt a magyarországi numizmatikai rendezvényeken is. A Magyar Numizmatikai Társulat 2011. május 26-án tiszteletbeli taggá választotta. Az errõl szóló oklevelet 2011. augusztus 6-án Szombathelyen adták át számára.
Betöltötte 99. évét, amikor 2014. február 27-én elhunyt.
Emlékét numizmatikai munkái õrzik.

Raýman János
 
 
50 éves a Kecskeméti éremgyûjtõk szervezete
 
 

A nevezetes félszáz éves eseményrõl egy kis füzetben emlékeztek meg a kecskeméti gyûjtõk: amelyet a Leányfalusi Károly és Nagy Ádám, a helyi szervezet alapítói állítottak össze:
Leányfalusi Károly – Nagy Ádám: 50 éves a szervezett éremgyûjtés Kecskeméten (1966-2016) MÉE Kecskemét, 2016. 36 oldal

 
 
Megállapíthatjuk, hogy a kecskemétiek kedvezõbb közegben alakulhattak meg és folytathatták a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete számára is fontos tevékenységüket. Ha a pécsihez viszonyítjuk, mi 1962-ben alakultunk és az elmúlt lassan hat évtized alatt sokszor a teljes közömbösség mellett gyenge, de néha erõs ellenszélben kellett a szervezetet valamilyen formában életben tartani. Erre jól emlékeztet összejöveteli helyünk nagy választéka. Rendezvényeink megtartását mindig a zsebünk határozta meg, nem számíthattunk külsõ támogatásra. A város számára csak egy civil fiókszervezet vagyunk, a sok száz egyike. A helyi múzeumnak sincs numizmatikusa, utoljára a gyûjtemény katalógusát 1909-ben Szentgáli Károly készítette el. A megyei múzeummá alakulás eredményeként az éremgyûjteményt is szétszedték. (Mûvészeti, régészeti és helyi témák szerint)
Ezek alapján nem csoda, hogy örömmel látjuk kecskeméti társaink sikeres buzgalmát. Nagyra értékeljük évente ismétlõdõ rendezvényeiket. Nagyszerû ötlet volt a rendezvények díszvendégeként egy-egy mûvészt meghívni, közelebb hozni az alkotókat a gyûjtõkhöz.
A kiváló minõségû színes ábrákkal tele füzetben az események emlékei, kiadványaik sorjáznak. Nyilván a legtöbbet a résztvevõk számára jelentik mindezek, de bepillantást engednek a mindennapokat színesítõ események egy-egy emlékezetes részletébe is.
Örülünk a szép kis füzetnek.
Raýman János
 
 
Kelta tetradrachma Lysimachos fejjel
(Az eredeti írás kivonata)
 
Lysimachost Nagy Sándor (III. Alexandros, Makedónia királya Kr.e. 336-323) egyik legkiválóbb hadvezéreként tartják számon. Kr. e. 285-281 között Makedónia egyedüli uralkodója volt. Halála után kelta seregek rohanták le a Balkánt.
A kelták e hadjáratok során ismerhették meg Lysimachos míves arany és ezüst érméit is, azokat használták, késõbb másolták.
Az itt bemutatott tetradrachma elég ritkának mondható. (A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában két db ilyen érme található, de pontos lelõhelyüket nem ismerjük.)
Az érme részletgazdag, tökéletes a mûvészi kivitelezése. Elõlapján (1. ábra) balra tekintõ Lysimachos fej látható. Nyakán torquest visel. Hajfürtjei, szinte lángszerûen, minden irányba szétágaznak. A fej közepén - egy hajtincs formájában - még felismerhetõ a Nagy Sándor pénzein is elõforduló, egyiptomi eredetre visszamenõ, Amon istenre utaló kosszarv formája. A típus egyes példányain az arc elõtti részt még valamiféle íves ornamentika is díszíti. (Némely gyûjtõ és szakember felülverést sejt e mögött.) Én ezt nem tartom valószínûnek, mert az arc elõtti részen - az általam látott eddigi példányokon - mindig ugyanúgy és ugyanott jelennek meg az ornamentikák. A pénz hátlapján (2. ábra) egy robusztus ló üget balra, hátán egy lovas ül copfba font hajjal, esetleg hátrahajló fejdísszel, kezében kantárt tart.
Az érme ezüstbõl készült, súlya 12,7 gram, átmérõje 22,2 mm, vastagsága 3,1 mm. Elképzelhetõ, hogy Bonyhád környékérõl került egy magángyûjteménybe.
Ez a típus az alábbi publikációkból ismert: Forrer 373, Pink 284, Göbl, OTA 24. tábla 284/2, Kostial (Lanz gyûjtemény) 582.
Hogy melyik kelta törzs verhette, mikor és hol, hogyan kerülhetett a Dél-Dunántúlra, arra csak hipotéziseket lehet felállítani. Talán a nyugati irányból át- vagy a délkeletrõl visszavonuló kelta csapatok vagy törzsek hagyták ezt az érmét a késõbbi Pannónia földjében. Az is lehetséges persze, hogy talán kereskedelemmel jutott el idáig, esetleg itt készült. Származását illetõen sötétben tapogatódzunk, hiszen biztos lelõhelyes példányok nem ismertek e ritka típusból. Árverési katalógusok összeállítói különbözõ helyekrõl eredeztetik e típust. Ezek az eredeztetések azonban bizonytalanok és megbízhatatlanok. Harald Jandrasits, osztrák numizmatikus véleménye az, hogy a Lysimachos fejes tetradrachmákat - nagy valószínûséggel - a Kr. e. 2. század elsõ harmadában a mai Magyarország területén verhették. (Elmondása szerint hallott egy leletrõl, melyben a fertõrákosi (kroisbachi) típussal együtt Lysimachos fejes érmék is elõkerültek.) Leonhardt Stopfer diplomamunkájára (Bécsi Egyetem, 2014) hivatkozva, szerinte is közel áll ez a típus a fertõrákosihoz. Stopfer ugyanakkor közöl egy kroisbachi „Reiterstumpf” (csonka lovas) típusú érmét, amelyet egy ilyen Lysimachos fejes kelta éremre vertek rá. Bernward Ziegaus Nyugat-Magyarországot esetleg Közép-Burgenlandot véli e típus „szülõhazájának” és a Kr. e. 2. század 2. felére datálja készítését. Én azt is el tudnám képzelni, hogy a Lysimachos feju érme némileg régebbi veret, mint a fertõrákosi „csonka lovas” és a „göndör hajfürtös” típusok. Az említett felülveret is ezt igazolná.

Ugyancsak ezt erõsítené meg az a hallomásból kapott információ, hogy a most bemutatott érme közelében zichyújfalusi típusú pénzek is elõkerülhettek. Ugyancsak Tolna megyében, valószínûleg ugyanott, mint a most bemutatott példány, került elõ egy félbe vágott, eléggé kopott „Lysimachos” érme.
A Lysimachos fej tûznyelvszerû hajtincsei, a „zilált” hajfürtök, engem némely korai Kapos-völgyi érem Zeus fejének ábrázolásmódjára is emlékeztetnek. A legkorábbi Kapos-völgyi érmék verését mostanság Kr. e. 150 körülire teszi a kutatás, és ha a Lysimachos fejû típus esetleg mintául szolgált e pénzeknek, akkor vélhetõen, legalább abban az idõben vagy még korábban kellett, hogy készüljön. A Kapos-völgyi érmék verõtõ vésnökét talán a Lysimachos fejû érmék göndör hajtincsei is megihlették. /Lásd a Pécsi Dénár 173. számának 8. oldalán bemutatott tetradrachmát (Göbl: OTA, 482/2) /.


Megköszönöm dr. Torbágyi Melinda és Harald Jandrasits numizmatikusoknak a szakmai kiegészítéseket, észrevételeket!
 
Felhasznált forrásanyag:
http://www.kislexikon.hu/lysimachos.html; Bernward Ziegaus: Kelten Geld, (Sammlung C. Flesche), Staatliche Münzsammlung Münhen, München, 2010, 199. oldal, 529.-530. ábrák, 204. oldal; Árverési katalógusok (Internet).
 
1. ábra A Lysimachos tetradrachma elõlapja a szétágazó hajtincsekkel
2. ábra A tetradrachma hátlapja a balra ügetõ lóval és hajfonatos, „copfos” lovasával
 
J.M.
 
Vezetõségi tájékoztatás
 
 
 Tisztelt Gyûjtõk!
A február 28-án tartott „Beszámoló és Vezetõségválasztó” közgyûlésen is szóba került a Baranyai éremgyûjtõk pénzügyi helyzete.
A megyei szervezet fõ bevételi forrása a befizetett tagdíjak összege.
A kiadásainkat elsõsorban az összejöveteli helyiség bérleti díja, a postaköltségek és a Pécsi Dénár nyomtatási költségei határozzák meg.
A kiadások csökkentését a vezetõség az egyik legfontosabb megoldandó feladatának tekinti.
Az idei évben tizenhatodik évfolyamát kezdte a havi rendszerességgel megjelenõ híradónk, a Pécsi dénár.
A vezetõség döntése értelmében a Pécsi Dénár ingyenes példányait a jövõben csak azoknak a tagjainknak fogjuk tudni biztosítani, akik valóban kézhez akarják kapni a lapot, és a mellékelt levelezõlap kitöltésével és a címünkre visszajuttatásával ezt megerõsítik. A válasz beérkezés legvégsõ határideje április 25.
Hangsúlyozzuk, hogy a levelezõlapon várjuk javaslataikat, ötleteiket is szervezeti életünk mûködésének javításával kapcsolatban.
A vasárnapi összejöveteleink mai helye (Majorossy út 32) sajnos nem tekinthetõ ideálisnak, különösen azoknak, akik autóbusszal szeretnének ide látogatni. Ezért várjuk megvalósítható javaslataikat egy új, jobban megközelíthetõ és természetesen anyagilag is vállalható összejöveteli helyre.
Segítõ észrevételeiket, javaslataikat elõre is köszönjük!
 
Vezetõség
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán