Régebbi híradók - 175. szám
  
175. híradó
2016. február 1.
XVI. évf. / 2.
 
 
 
   „Újabb” pécsi orvosi érmek XXVIII.*
        Burián Norbert: Szentágothai Díj
   Megjelent a Numizmatikai Közlöny legújabb száma
   Türingia papírpénzei
   12. Kelta obulus trónon ülõ Zeusszal
   Új 20ezer forintos bankjegy
   Meghívó
 

 



Szentágothai Kutatóközpont


„Újabb” pécsi orvosi érmek XXVIII.*
Burián Norbert: Szentágothai Díj
 
 

Szentágothai János (*Budapest, 1912. október 31. – †Budapest, 1994. szeptember 8.) anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán 1936-ban avatták orvosdoktorrá. 1946-ban nevezték ki a Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézetének igazgatójává. 1963-ban tért vissza Budapestre, ahol az Orvostudományi Egyetem I. sz. Anatómiai Intézetét vezette 1977-ig. Tudományos kutatásának tárgyát a központi idegrendszer különbözõ területei képezték. Agykutatási eredményei alapozták meg világhírét. 1977-tõl 1985-ig az MTA elnöke volt. Pályafutása során 18 külföldi akadémia választotta a tagjai közé!
Az utódok megbecsülését az is mutatja, hogy Pécsett két emléktáblája, két szobra található, továbbá egy sétány viseli a nevét, míg Budapesten teret neveztek el róla, egy emléktáblát és két szobrot állítottak emlékére. Az UNESCO születésének 100. évfordulója alkalmából 2012-t Szentágothai emlékévnek nyilvánította, a Magyar Posta pedig bélyeget adott ki tiszteletére. („Jeles magyarok” bélyeg blokk.) Ugyancsak 2012-ben Pécsett az új tudományos kutatási központot róla nevezték el. (Képe a címlapon)
És ezzel elérkeztünk jelen írásunk fõ témájához, a „Szentágothai Díj”-hoz, ugyanis a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai Kutatóközpont vezetõsége 2013 áprilisában pályázatot írt ki a díj megalkotására a PTE Mûvészeti Kara és a Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Kar oktatói és hallgatói számára. A kiírás részletezte a díjjal kapcsolatos eszmei és anyagi kívánalmakat, így pl. egyebek mellett elõírták, hogy az alkotás tartalmazza a kutatóközpont arculati elemeit, tükrözõdjön benne a kutatás szellemisége, a preferált anyag pedig a bronz legyen. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen rangos díj alkotójának lenni dicsõség, a nyertesnek járó pénzjutalomról nem is beszélve. De meglepõ módon csupán egyetlen pályázó akadt!
A pályázat nyertese Burián Norbert a PTE Mûvészeti Karának hallgatója lett. (Ezen fontos adat közléséért Kis-Nemes Szilviát, a Kutatóközpont asszisztensét illeti köszönet!) Az általa megtervezett kétoldalas öntött bronzérem 120 mm nagyságú. Elõlapján a díj névadójának balra nézõ, jól eltalált profil portréja a meghatározó motívum. Az arc elõtt a kutató központ épületének egyik, jellegzetes sarka, közvetlenül felette pedig a PTE címere látható. A csücskös talpú címeren az Anjou liliomok az elsõ magyar, vagyis a pécsi egyetem megalapítójára, Nagy Lajos királyra, míg a keresztbe tett pápai kulcsok az alapító okirat aláírójára, V. Orbán pápára utalnak. A címer két oldalán olvasható az egyetem alapítás dátuma: 1367. Legfelül ellipszoid keretben Szentágothai professzor aláírása kapott helyet, hasonló formában, mint ahogyan az a kutatóközpont bejárata elõtti táblán látható.
A hátlapon, a felsõ harmadban két vízszintes sorban, domború betûkkel JUNIOR / SZENTÁGOTHAI DÍJ szöveg, alatta pedig bevésve a mindenkori díjazott neve és az aktuális évszám olvasható. Az érmen nem található mesterjegy.
Itt kell megjegyezni, hogy a díjnak két kategóriája van: az egyiket a 35. életévüket betöltött kutatók, míg a másikat, a „junior”-t a 35 év alattiak kaphatják. A két változat az elõlap tekintetében megegyezik, a hátlapon pedig csak a szöveg utal a juniorra. Az érem mellé a Kutatóközpont Tudományos Tanácsa által jegyzett „elismerõ oklevelet” is kap a kitüntetett. A díjat elõször 2013. november 4-én adták át a II. Szentágothai Napok alkalmából dr. Jakab Ferencnek a PTE Természettudományi Kar docensének, a juniort pedig Bugyi Beátának, a PTE Általános Orvostudományi Kar adjunktusának. Képeinken az általa elnyert érmet és oklevelet mutatjuk be. (A képek átengedését ezúton is köszönjük!) A Szentágothai Díj megszületésével a hírneves professzorról készült érmek száma nyolcra növekedett. (Aki Szentágothai professzorról és/vagy az elõzõ hét éremrõl bõvebben szeretne tájékozódni, az olvashat róluk, Az Érem 2012/2. számában, a Pécsi Dénár 2010. márciusi, 104. számában és a PTE Orvoskari Hírmondó 2012. októberi számában. Ez utóbbi két lap az interneten is elérhetõ.)

Süle Tamás
 
*(”Újabb” alatt érti szerzõ azokat az érmeket, amelyek a „Százötven év pécsi orvosi érmei 1845-1995” c. könyvébõl kimaradtak, vagy annak megjelenése után láttak napvilágot. Természetesen azok az alkotások nem kapnak helyet a sorozatban, amelyeket a Pécsi Dénárban korábban már ismertettünk.)
 
 
 
Megjelent a Numizmatikai Közlöny legújabb száma
 
 
A múlt év végén jelent meg a Magyar Numizmatikai Társulat lapjának, a 113. évfolyamában járó Numizmatikai Közlönynek a 2013-2014. évi száma, melynek fõszerkesztõje Torbágyi Melinda, szerkesztõje pedig Tóth Csaba.
A 294 oldal terjedelmû kötet az ismert szegedi muzeológus, numizmatikus, Nagy Ádám köszöntésével kezdõdik 70. születésnapja alkalmából. Ezután számos, igen változatos témájú pénztörténeti közleményt olvashatunk (l. lent a tartalomjegyzéket). Majd a „Vita egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán” címû fejezetben Ujszászi R. „A XII. századi magyar rézpénzek” c. könyvének kritikáját és a szerzõ válaszát találjuk. Ezt serlegvacsorai megemlékezés és sajnos egy nekrológ követi. Majd a társulati élet hírei és a könyvismertetések következnek. Ez utóbbi számunkra különösen érdekes, mert Torbágyi Melinda „Pécsi Dénár - a baranyai éremgyûjtõk híradója 1-168 (2001-2015)” c. írásával kezdõdik. Ebbõl idézzük az elsõ és utolsó bekezdést: „Szakmai folyóiratok egyes köteteinek ismertetése nem szokatlan a Közlöny hasábjain, ellenben rendhagyónak számít egy szaklap összes, eddig megjelent számának együttes ismertetése, értékelése. Hogy jelen esetben ezt mégis megtesszük, az annak a kitartó, következetes és színvonalas munkának szól, melyet immáron 15 éve végez a folyóirat szerkesztõ gárdája.” „A Pécsi Dénár egyszerûségében is igényes kivitelû számai ugyan csak néhány lapból állnak, de mindig érdekes és hasznos információkat tartalmaznak, melyek a jelen és a jövendõ numizmatikusainak , gyûjtõinek, történészeinek gazdag és változatos anyagot kínálnak kutatásaikhoz.”
A Közlönyt szokás szerint a Magyar Numizmatikai Bibliográfia zárja, melyben most a 2011-2012-es évek anyaga harminckét fejezetben került közlésre, melynek az összeállítása Balogh Éva és Baloghné Ábrányi Hedvig szakértelmét dicséri.
S.T.
 
Türingia papírpénzei
 
 

Az elsõ világháború utáni német szükségpénzeknek se szeri, se száma, mondhatnánk. A német gyûjtõk is csak egyes területek kiadványait gyûjtik, az egészet még katalogizálni sem sikerült teljesen. A katalógusokból is valami mindig kimarad.
Harthmut Schoenawa saját és mások gyûjteményei, valamint az eddig katalogizált anyag feldolgozásával megkísérelte Türingia papír szükségpénzeinek a jegyzékét összeállítani. Ezt kézirat gyanánt 1999 ki is adta.
Hartmut Schoenawa: Das Papiergeld von Thüringen. Verlag und Druckerei Hartmut Schoenawa. Werlaburgdorf. 1999/2000. 167 oldal.

A kereskedõ, és gyûjtõ igyekezett több terület pénzeit is összeállítani, az eddig megjelentek:

1. Westfalia és Lippe 1986. 5. Kelet- és Nyugat Poroszország 1990.
2. Hessen és Pfalz 1987. 6. Mecklenburg és Pomeránia 1993.
3. Szászország és Anhalt 1988. 7. Brandenburg és Berlin 1995.
újabb kiadása 2010. 8. Türingia1999.
4. Alsó Szászország és Bréma 1990. 9. Szilézia 2014.
 
Végül 2012-ben egy Helynévkeresõ füzetet állított össze az 1914-1924-ben kiadott szükségpénzekrõl, amelyben alapvetõen a saját feldolgozásainak a megfelelõ oldalszámát és Albert Pick: Das Papiergeld Bayern, valamint Günter Rupertus: Das Papiergeld Baden köteteit vette figyelembe. (H. Schoenawa: Ortsverzeichnis aller deutschen Ortschaften mit Notgeldausgaben aus den Jahren 1914—1924), Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a Türingia területét érintõ kiadványról.
Türingia Közép Németországban a Harz hegység és a Türingiai erdõvidékén terül el. A Német Birodalom egyik Szabad állama volt, amely 1920-ban hercegségek és fejedelemségekbõl alakult. A második világháború után az NDK-hoz tartozott. Ma Erfurt székhellyel Bundesland Thüringen (szövetségi állam).
A katalógus a helynevek betûrendjében, helynevenként külön sorszámozva adja meg az egyes helyi kiadványokat. Függetlenül a kiadótól, amely lehet az önkormányzat, helyi bank, bankok, vagy különbözõ cégek.
A változatokat már nem vette fel, a papír anyag és szín, nyomtatási színváltozatok, ellenõrzõ számok mérete, hossza, színe, vízjelváltozatok, aláírások, felülbélyegzések nincsenek külön részletezve. Egyes tételeknél azt megadja, hogy van-e sorozatszám, vagy nincs. Az érékelés ebben a kiadványban német márkában történt.
A katalógus írógépbetûkkel készült kézirat, viszonylag kevés fekete - fehér ábrával. A helységeknél azok hovatartozásáról, a kiadás körülményeirõl, megjegyzésekben ad tájékoztatót. Összesen 240 helységrõl 162 oldalon számol be. Az irodalomjegyzékben 23 forrás szerepel, amelyek legnagyobb része Arnold Keller, valamint Albert és Monika Pick különbözõ munkája.
A többi katalógus is hasonló felépítésû, és kiállítású. De azt kell mondani, hogy akár a Gietl Verlag, ma már 12 kötetre növekedett Deutsches Notgeld sorozatát, akár Schoenawa munkáit nézzük a katalogizálás még nincs lezárva.
Raýman János
 
12. Kelta obulus trónon ülõ Zeusszal
 
 

III. Alexandrosz (Nagy Sándor – Kr. e. 336-323) és III. Philipposz (Fülöp - Kr.e. 323-317) elõképei nyomán számos utánzat létezik, amelyek elsõsorban a mai Görögország, Bulgária és Dél-Románia esetleg Szerbia térségébõl ismertek. Ezeket az imitációkat a balkáni területeken némelyek a trákoknak és a gétáknak tulajdonítják. (A géta is trák eredetû törzs volt, a Kr.e. – i 3. században kelta hatások érték ezt a népcsoportot.) A numizmatikai szakirodalmakban kizárólag drachmákról és tetradrachmákról esik szó, az ilyen típusú 1/4 drachmások és obulusok a legutóbbi idõkig ismeretlenek voltak. Számunkra különösen érdekes az az obulus, melybõl napjainkban eddig csak néhány példány vált ismertté és szakirodalmakban sem fordul elõ. Ezek a viszonylag ritka érmék a dél - magyarországi és a Szerbia közötti határvidékrõl származnak. A Robert Göbl: OTA 45. tábláján az 598. sorszámú érme ábrázolásmódja hasonlít a legjobban ehhez a típushoz. Hátlapját illetõen pedig hasonlóak a Kostiál: 896-os, Ziegaus: 711-es, Dessewffy 534-es és Göbl: OTA, 1003-1005-ös sorszámú pénzek. A bemutatott érmének különösen az elõlapja (2. ábra) érdekes. Az elõképekhez képest feltehetõen nem Héraklészt ábrázolja oroszlánskalppal, hanem egy - a keleti kelta pénzverésben eléggé szokatlan – csupasz (bajusz - és szakáll nélküli) arcú személyt, akinek erõsen kiszögellõ orra, pontszeme és pontszája van. Fején kétsoros babérkoszorú látható. /Csupasz arcú ábrázolásmód egyébként a „Leierblume” („Lantvirág”) - típusú pénzeknél (pl. Kostial:703. vagy Dessewffy: 810-812.) fordulnak elõ, melyek elsõsorban a mai Szerbia területérõl ismertek./ Az érme hátlapján (3. ábra) a trónon ülõ Zeuszt látjuk, kinyújtott jobb kezében egy sast tart, bal keze hosszú kormánypálcára (jogarra) támaszkodik. Az egykori vésnök ügyesen dolgozott, mert még Zeusz és a sas alakját is felismerhetõen bele tudta vésni az apró verõtõbe, sot a kormánypálca függõleges pontsorát is „cizellálta.” Hogy kik verhették ezt a pénzt, azt jelenleg nem tudjuk. Lehet, hogy a scordiscusok voltak. Én – kivitelezése és stílusa miatt - inkább más, egy a sordiscusok északi peremvidékén élõ, dél-pannoniai kelta törzsre gondolnék, amelyet talán az eredeti macedón minták vagy a scordiscusok által is átvett éremképek inspirálhattak. Ez a pénz - a mérete miatt is - elsõsorban a lokális kereskedelemben játszhatott szerepet. Az érme készítését a Kr. e. II. és I. század közötti idõpontra datálnám, ismerve azt a tényt, hogy a drachmákon lévõ elõképeket már jóval korábban is verték.
Az érme ezüstbõl készült. Súlya 0.83 gramm, átmérõje 10 mm, vastagsága 1,5 mm. Feltehetõen Tolna megyébõl, Bonyhád térségébõl származhat.

 
Köszönetemet fejezem ki dr. Torbágyi Melindának és Harald Jandrasits osztrák numizmatikusnak szakmai kiegészítéseikért!
Felhasznált fontosabb szakirodalom:
Harald Jandrasits: Obole nach Vorbildern des Alexander III. und Philipp III., www. Numismatik-Café. at (2013. 12. 27-29.); Münzen und Medaillen GmbH, Auction 37, 20. tétel, 2012. 11. 23-ai árverés, Nagy Sándor tetradrachmájának elo- és hátlapja; https://hu.wikipedia.org./wiki/Géták; Robert Göbl: OTA, Kleinhardt & Biermann, Braunschweig, 1973, 45. tábla.

1. ábra Nagy Sándor drachmája, mint hátlapi elõkép
 
2. ábra A bemutatott obulus elõlapja a csupasz kelta arccal
3. ábra Az érme hátlapja a trónon ülõ Zeusszal, kezében sassal
JM
 
Új 20ezer forintos bankjegy
 
 

2015. december 14-én került forgalomba a megújított 20 000 Ft-os bankjegy. Az eddigi 2009 óta van forgalomban, és 2016 végéig lehet fizetõeszközkén felhasználni. Utána a posta és pénzintézetek 3 évig, a MNB 20 évig díjmentesen átváltják az új bankjegyre. A bankjegycserét a hamisítás elleni védelem fokozásával indokolták. Elõoldalán Deák Ferenc arcképe és a hátoldali ábrája lényegében nem változott, a biztonsági elemek cseréje történt, a hologramfólia is teljesen új lett.

 
MEGHÍVÓ
 
 
2016. február 28-án, vasárnap de. 8.30-kor
a MÉE Baranya Megyei Szervezete tisztújító
KÖZGYÛLÉST
tart, melyre tisztelettel meghívjuk.
Helye: Pécs, Majorossy Imre u. 37. (a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tanácsterme), heti összejöveteleink helye.
Tárgy: a szervezet helyi vezetõségének és a MÉE küldött megválasztása.
Az alapszabály szerint: „a közgyûlés határozatképes, ha a tagság fele (+ 1 fõ) jelen van. Határozatképesség hiányában másodszor összehívott közgyûlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.”
Határozatképtelenség esetén a
KÖZGYÛLÉS
új idõpontját: 2016. február 28-én 9.00-ra tûzzük ki.

Az új vezetõség tagjaként jelölhetõ, illetve megválasztható mindenki, aki a helyi tagság mellett érvényes MÉE tagsággal is rendelkezik. A jelölõ bizottság szervezetünk postacímére ( 7601. Pécs Pf. 325.) várja a jelöltekre a javaslatokat 2016. február 22-i beérkezésig.
A jelöltekre szavazni csak a közgyûlésen és csak személyesen lehetséges!

Megjelenésére számítunk!

Pécs, 2016. január 30.

Tisztelettel: Vezetõség
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán