Régebbi híradók - 174. szám
  
174. híradó
2016. január 1.
XVI. évf. / 1.
 
 
 
   Az „ÉKE” 2015. évi jubileumi érmérõl
   Hadirepülõgép Kiállítás 1917-ben Budapesten
   A pécsi püspökség megújult kulturális látnivalói
   10. P.Á.R.
   Kelta obulus mitikus állatfejjel?
   Szakszervezeti vadászjelvény
   Tájékoztató
 

 




Az „ÉKE” 2015. évi jubileumi érmérõl
 
 

2015-ben ünnepelte a 110 éve alakult Éremkedvelõk Egyesülete (ÉKE) utódja, az Éremkedvelõk Egylete (új ÉKE) fennállásának 10. évfordulóját.
Az 1905 májusában alakult egyesület elsõ elnöke gróf Teleki Sándor, alelnöke az érem- és szobrászmûvész Beck Ö. Fülöp volt.
Legfõbb célkitûzésük a hazai érem- és plakettmûvészet fejlesztése és népszerûsítése volt. A rendes tagok számát 150 fõben maximálták, akik évi 12 korona tagdíj ellenében egy, csak a számukra készült bronzérmet, vagy plakettet kaptak, a peremén sorszámozva.
Az egyesület 1935-ben nevet változtatott és Magyar Éremmûvészeti Egyesület (MÉE) néven folytatta tevékenységét 1944-ig.
2005-ben 30 fõs alapító tagsággal ismét megalakult az ÉKE Éremkedvelõk Egylete néven, melynek a célkitûzései az 1905-ben alakult egyesületével megegyeztek. Az egylet is minden évben tagjai számára egy peremén sorszámozott érmet készíttet, melyek kivétel nélkül öntési technikával készülnek.
A kettõs évfordulóra az egylet az évi, un. tagsági illetményérmen kívül egy vert érmet is készíttetett tagjainak bronzból és ezüstbõl.

 
 

Az érem elõlapján középen az ÉKE emblémája, Pallasz Athéné balra nézõ profilképe látható, körirata ÉREMKEDVELÕK EGYESÜLETE. Alul kis körben az alapításra utaló szám és felirat: 110 / ÉVES.
A hátlapon középen a 100 évesnél idõsebb, leveleit hullató tölgyfa képe látható, melynek bal oldalán kinõtt az új, fiatal csemete. Körirata ÉREMKEDVELÕK EGYLETE, az alsó részen kis körben 10 / ÉVES felirat. Az öreg tölgy bal oldalára az érmet mintázó mûvész mesterjegye került.
Az érmet a Magyar Pénzverõ Zrt. verte Ø 60 mm méretben réz-cinkbõl 40 db-os példányszámban és szintén Ø 60 mm méretben '999-es polírozott ezüstbõl, összesen 22 példányban. Mindkét fajta érem peremében beütött sorszám látható.

 
 
Az érmet a Magyar Pénzverõ Zrt. verte Ø 60 mm méretben réz-cinkbõl 40 db-os példányszámban és szintén Ø 60 mm méretben '999-es polírozott ezüstbõl, összesen 22 példányban. Mindkét fajta érem peremében beütött sorszám látható.
Az érmet a Magyar Pénzverõ Zrt. Fõvésnöke, Kósa István tervezte, aki 1967 – 70 között a vésnökképzést az Állami Pénzverõnél tanulta.
1970 – 94-ig az Állami Pénzverõnél mint vésnök dolgozott, 1994-tõl a Magyar Pénzverõ Zrt.–nél dolgozik, mint éremtervezõ fõvésnök.
Hágen
 
Hadirepülõgép Kiállítás 1917-ben Budapesten
 
 
 
A magyar AERO Szövetség és a Hadsegélyzõ Hivatal a világháború alatt Budapesten, a Városligeti Iparcsarnokban 1917. április 29. és május 29. között Hadirepülõgép Kiállítást rendezett. Korabeli reklám hirdetését is bemutatjuk, amelyen a repülést egy Zeppelin és egy hidroplán képviseli.
A kiállításra érdekes jelvény készült. A jelvény középe az Iparcsarnok épületét ábrázolja, ahol a kiállítást meg lehetett tekinteni. Alatta vízszintesen egy légcsavart helyeztek el. Ez alatt egy táblán a felirat HADIREPÜLÕGÉP / KIÁLLÍTÁS / 1917 ÁPR. 29. MÁJ. 29. Az égen felhõk úsznak és egy Zeppelin típusú léghajó látható.
Átmérõje 22 mm.
 
 
Raýman János
A pécsi püspökség megújult kulturális látnivalói
 
 

A „Püspökvár Titkai – a Püspöki Palotától a Dzsámiig – A pécsi egyházmegye évezredes örökségének turisztikai fejlesztése” címmel 1,5 milliárd forint Európai Uniós forrás felhasználásával két éves tervezet keretében az egyházmegye hét belvárosi épületének felújítását, és a város turisztikai vérkeringésébe való bevezetését vállalta. Eredményeként új pompájában tekinthetõ meg a Székesegyház délkeleti tornya és a déli tetõszerkezet, a Püspöki Magtár, a Pécs belvárosi templom (a Dzsámi), a püspöki palota, a hozzátartozó püspöki kert és titkos átjáró. Megújult a Káptalan utcai kanonoki palota (Martyn ház) és a Zarándokház is.
A Szent István tér két kiemelkedõ fontosságú épülete a püspöki palota és a Dóm évszázadok óta a város fõ nevezetessége. A püspöki rezidencia külseje már az egyházmegye ezredéves ünnepségére, belsõ terei pedig a jelenlegi tervezet által újultak meg. A keleti szárnyban a látogatók különbözõ stílusjegyeket viselõ dolgozószobákat és szalonokat tekinthetnek meg, bennük a 19-20. századi bútorokkal és berendezési tárgyakkal.
A palota mögött, az északi várfallal párhuzamosan a felújított, 18. századi fõpince és a magtár épülete kapott kiemelten hangsúlyos szerepet és látogatóközpontként mûködik tovább. A Magtár Látogatóközpontban a tudományos kutatások eredményeinek bemutatására és egyéb rendezvények számára 200 fõ befogadására alkalmas konferenciatermet és kisebb üléstermet alakítottak ki. Ugyanitt tekinthetõ meg borkóstolóval egybekötött borászati kiállítás.
A palotát és a látogatóközpontot további két, a „laikus szem” számára elzárt terület megnyitásával kötötték össze. Egyik a kommunista uralom alatt a titkos megbeszéléseknek helyszínt adó árjáró („Texas Bár”), a másik pedig a püspöki rezidencia mediterrán növényekkel és szökõkutakkal díszített pompás kertje.
A Székesegyház a 19. századi Schmidt-féle átépítés után nyerte el jelenlegi formáját. A korábbi felújítások befejezéseként a délkeleti toronyban a kilátó a Mecsek és a történelmi belváros gyönyörû panorámájával várja a lépcsomászástól meg nem rettenõ, vállalkozó kedvû érdeklõdõket.
A püspökség egyházmegyei gyûjteménye a Káptalan utcában álló, hajdani kanonoki palotában (Martyn ház) kapott méltó elhelyezést, Püspöki Kincs Tár néven. A nyolc terem rendkívül gazdag bemutatói betekintést engednek a 18-20. századi festmények, grafikák, metszetek, szobrok, bútorok, ötvöstárgyak és numizmatikai emlékek eddig nem látható sokaságába.
A Káptalan utcai rész, a 11 szobás, 33 fo befogadására alkalmas Zarándokház felújításával lett teljessé.
A felújított és kiállító térrel kiegészített, akadálymentesített Gázi Kászim pasa Dzsámival (Gyertyaszentelõ Boldogasszony plébániatemplom) zárul az egyházmegye turisták számára felkínált kulturális sétája.
A numizmatika iránt érdeklõdõk különleges csemegéket találhatnak a püspöki palotában és a Püspöki Kincs Tár több termében is.
Az elõre meghatározott tematika szerint berendezett tárlókban Pallos Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum numizmata - szakmuzeológusa által azonosított pénzek és emlékérmek tekinthetõk meg. Ugyanitt látható a hajdani klimói, majd a 19. századtól újragyûjtött pénzek tárolására szolgáló intarziás, fiókos éremtároló szekrény is.
A kiállításhoz megjelent egy kiállítás vezetõ–történeti összefoglaló– katalógus is, amely bár tételesen nem tartalmazza az összes kiállított tárgyat, dokumentumot, de nagyobb lélegzetû szaktanulmányok révén bemutatja az egyes gyûjteményeket, kiemelve azok legjelesebb darabjait. (A pécsi püspökség évezredes öröksége. Történet – Kiállításvezetõ– Érdekességek. Pécs, 2015. Benne Pallos Lajos: A pécsi egyházmegye numizmatikai gyûjteménye 107-117)
Sok szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe a pécsi püspökség megújult mûemlékeinek, kiállításainak megtekintését, amely révén bepillantást nyerhetnek a 18-20. századi pécsi egyházmegye, a pécsi püspökök mûvészet- és kultúrapártoló tevékenységébe, továbbá elmerenghetnek a múlt maradandó szépségei felett.
További elérhetõség: http://pecsiegyhazmegye.hu/latogatasi-informaciok/nyitva-tartas/nyitva-tartas.

Összeállította: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva

 
10. P.Á.R.
 
 

Száz éves a cserkészmozgalom Pécsett
Az 1908-ban Angliában Robert Baden – Povell által alapított cserkészmozgalom hamar megérkezett hazánkba. 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség.

 
 
Pécs az elsõ vidéki fellegvár. 1915-ben a Pécsi Állami Reáliskolában Forbát Alfréd (tanuló) vezetésével megalakult az országban 10.-ként a 10. számú P.Á.R. cserkészcsapat. A két világháború között virágkorát élte. A kommunista diktatúra idején, 40 éven keresztül illegalitásban mûködött, „katakomba korszak”, majd az 1980-as évek végén újjáalakult.
Az elmúlt száz év legszebb és legnehezebb idõszakára emlékeztünk 2015. november 22-én, ahol átvehettük az egyenruhára varrható csapatjelvényt.
Mérete: 65 x 65 mm.
Fekete és zöld alapon fehér gímszarvasbika fej és 1915 2015 / 10. /P.Á.R. / 100 éve felirat. A csapatjelvénybõl 75 db készült.
Ijjá
 
Kelta obulus mitikus állatfejjel?
 
 

(Az eredeti írás kivonata)
A most bemutatott érme nem tartozik a gyakori példányok közé, én eddig kettõrõl szereztem tudomást. Az egyik példányt tavaly az interneten fedeztem fel, a „Numismatics Hungary” numizmatikai weboldalon kínálták megvételre, a másikat az idén egyik gyûjtõtársamnál láttam. Már az elõzõnél feltûnt nekem, hogy az elõlap ábrázolása nem éppen szokványos, hisz sem Rudolf Paulsen a boiok pénzverésérõl szóló katalógusában, sem az általam ismert más szakirodalomban nem találtam meg ezt az érmét. Valószínûleg tehát publikálatlan típusról lehet szó. Az érme elõlapja (1. ábra) egy jobbra nézõ, sörényes állatfejnek látszó alakzatot ábrázol. A legtöbb gyûjtõ lófejnek nézi. De lehetne esetleg más állatnak (farkasnak, kutyának) a feje is. Aki pedig még fantáziadúsabb, az egy tátott szájú vaddisznót, a kelták egyik „szent” állatát is bele tudja képzelni az ábrázolt lénybe. Az is jól megfigyelhetõ ezen a lényen, hogy a szeme alatt, a szájától kiindulva egy egyenes, majd lefelé görbülo, bajuszszerû kis vonal (alakzat) van. Véleményem szerint egy stilizált, fantázia-lénnyel állunk szemben, aminek köze lehet a kelták hit- és kultikus világához. Az érme hátlapjának (2. ábra) mintájául a V. Philipposz (Kr.e. 220 -179) arany sztatérján látható Athéné Alkidémos ábrázolása szolgálhatott. Ezen az érmén hosszú hajú (talán fátylas) változatban látható. Jobb oldalon felül három pont van, lejjebb pedig egy kis triskeles jellegzetes formája tûnik fel, ami – szerintem – igazi ritkaságnak számít. Az érme anyaga ezüst, súlya 0,80 gramm, átmérõje 9,2 mm, vastagsága 1,5 mm. Hallomás után elképzelhetõ, hogy Tolna megyébõl származik ez a példány. (Létezik egyébként egy publikálatlan, talán unikumnak is nevezhetõ, hasonló stílusjegyeket hordozó obulus is, mely a Gorny & Mosch 219. aukciós katalógusában található. A szerkesztõk e pénz verdéjét Pannoniába teszik, szerintük, kb. Kr. e. 100 és Kr. e. 50 között készülhetett az érme. A katalógus összeállítói a boioknak tulajdonítják az obulust.)
Némely Athéné Alkidémos hátlapú obulusok fõleg a Dráváig, de néha még azon túl is elõkerülnek. Véleményem szerint, ezek azonban elsõsorban kereskedelemmel juthattak el e területekre, esetleg átvonuló kelta vagy más csoportok hagyhatták itt õket „örökségként”. Bizonyos boi stílusjegyeket is viselõ érmék, egyes esetekben, viszont egykor a Délnyugat-Dunántúlon és a Dráva-vidékén élt csoportok „termékeinek” is tulajdoníthatók. Hogy a bemutatott érmét kik és mikor készíthették, arról nincs tudomásunk. Úgy vélem, hogy - nagy valószínûséggel - egy Pannoniában tartózkodó boi törzs, esetleg egy boi függés alatt álló, vagy érméiket utánzó kelta csoport verethette. (Ez utóbbinak talán, az érme stílusjegyei miatt, kisebb a valószínûsége.) Mindenképpen figyelemreméltó az érmén a triskeles ábrázolása, amelynek „pannon gyökerei” is vannak, gondoljunk csak a korábban vert zichyújfalusi típusú pénzekre, és egy általam, már a Pécsi Dénár 165. számában publikált obulusra. Az is elgondolkodtató, hogy mindkét ilyen típusú érme hazánk területérõl származik, egyelõre máshonnan nem ismert. A bemutatott pénz készítési idejét részletesebb stílusjegyei, ábrázolási módja és jobb kivitelezése miatt én a Kr.e. II. és Kr.e. I. század közé tenném.
Megköszönöm Dr. Torbágyi Melinda szakmai segítségét!

Felhasznált forrásanyag: Gorny & Mosch Katalógus, 219. aukció, 2014. március 10. 14. oldal, 6. tétel;
http://katalogus.numismatics.hu/product_info.php/products_id/6383 (2014.09.23.); Rudolf Paulsen: Die ostkeltischen Münzprägungen, Die Münzprägungen der Boier, Verlag Anton Schroll & CO., Wien, 1974.

 
1. ábra Az obulus elõlapja a mitikus állatfejjel
2. ábra Az obulus hátlapja Athéné Alkidémos alakjával, és jobb oldalon a triskelessel
 
J.M.
 
Szakszervezeti vadászjelvény
 
 
A képen látható jelvényrõl nem sikerül semmiféle információt beszereznem. Ilyen esetben szoktuk az olvasók segítségét kérni. A jelvény azért annyit elárul, hogy az 1945-ben alapított Pécs-Baranyamegyei Szakszervezetek Vadásztársaságának tíz éves jubileumára készítették és 1955-ben került kiadásra.
 
 
Leírása: Az ovális jelvény ábrája egy nem túl jelentõs szarvasagancs trófea, felsõ ágai közt egy balra felszálló fácánkakas látható. Ezek rézbõl készültek és a jelvényre külön lettek felerõsítve. A jelvény közepe kék, amelyre egy távcsöves golyós és egy sörétes vadászfegyver került. Az ábrát zöld levélkoszorú keretezi. Az ovális jelvényhez alulról fehér feliratszalag csatlakozik PÉCS-BARANYAI SZAKSZERVEZETEK / VADÁSZTÁRSASÁGA JUBILEUMA felirattal. A feliratszalag kihajtott szalagrészén alul 1945 / 1955 évszámok utalnak a jubileumra. Anyaga préselt zománcozott rézlemez. Mérete 22 x 30 mm, 1 mm vastag. Hátul vízszintes forrasztott villámtûzõvel látták el.
Gergely Tibor
 
Tájékoztató
 
 
A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete
2015. november 21-i küldöttközgyûlésének
határozata alapján a 2016. évi tagdíj összege változatlanul:
7 000.- Ft.
A közgyûlés határozott arról is, hogy a 2016-évi tagsági kártya csak a személyi igazolvány felmutatásával egyût érvényes.
A több mint négy évtizedes múltú
Baranyai Éremgyûjtõk
mûködésének költségeihez a
tagság hozzájárulása:
2 500.- Ft.
(Azok a gyûjtõk, akik a MÉE tagsági díját
fizetik, a hozzájárulás összegétõl mentesülnek.)

A tagsági díj a mellékelt utalványon befizethetõ,
vagy számlaszámunkra közvetlenül átutalható.
Számlaszám: 11731001-20042440
(Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete Bm-i Szervezete)

A befizetés határideje:
2016. január 23.
Kérjük a határidõ pontos betartását!

 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán