Régebbi híradók - 172. szám
  
172. híradó
2015. november 1.
XV. évf. / 11.
 
 
 
   „Újabb” pécsi orvosi érmek XXVII.*
        Soltra Elemér: Kovács Bálint
   A Farkas Irma Ápolói Emlékérem
   Raýman János: A pécsi püspökök érmei
   Kelta pénzverõ mûhely
   10 éves az új ÉKE
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2015. november 22-én Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 

 


A Magyar Szemorvostársaság jutalomérme
Váró Márton alkotása


                                 „Újabb” pécsi orvosi érmek XXVII.*
                                 Soltra Elemér: Kovács Bálint
 
 

Kovács Bálint szemész, egyetemi tanár Balatonõszödön (Somogy megye) született 1943. július 16-án. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen (POTE) szerzett diplomát 1967-ben. Orvosi pályafutása egyetlen intézményhez, nevezetesen a pécsi Szemészeti Klinikához kötõdik. Doktorrá avatása után itt kezdte meg gyakornokként hivatása gyakorlását. A ranglétrát végigjárva tanársegéd, majd adjunktus lett. 1982-ben szerezte meg az orvostudományok kandidátusa címet, 1984-ben pedig docenssé nevezték ki. Az évek folyamán több külföldi tanulmányúton járt, így Hollandiában, az USA-ban és Németországban. 1988-ban nevezték ki a Klinika igazgató professzorává, amely tisztséget 20 évig, 2008-ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Munkásságának egyik fõ iránya a szemfenéki érfestéses vizsgálatok és az itt található elváltozások fotókoagulációja voltak. Megteremtette az üvegtest és az ideghártya sebészetének feltételeit. Országos szemészeti traumacentrumot hozott létre, a POTE Gyermekklinikán pedig a koraszülöttek szemészeti szûrõvizsgálata és helybeni kezelése céljából vizsgálóhelyiséget szerelt fel a szükséges eszközökkel és mûszerekkel. Egyik társszerzõje volt az akkoriban megjelent szemészeti tankönyvnek.
1994-tõl 1997-ig a Mûlencse Implantációs és Refraktív Sebészeti Társaság (latin nevének rövidítése: SHIOL), majd 1997-tõl 2001-ig a Magyar Szemorvostársaság elnöke, míg 2001-tõl 2005-ig a PTE Orvostudományi és Egészségcentrum elnökhelyettese volt. Szakmai munkássága elismeréséül az ifj. Imre József-Blaskovics László, a Hirschler Ignác, a Papolczy Ferenc jutaloméremmel tüntették ki. (Itt a lokálpatriotizmus jegyében meg kell említeni, hogy az európai hírû ifj. Imre József volt a pécsi orvosi egyetem elsõ szemész professzora.

 
 

Az Imre-Blaskovics érem képe címlapunkon látható.) Továbbá megkapta még a SHIOL, a Szombathelyi Markusovszky Kórház és a Kontur Fundatio (Washington, USA) emlékérmét is.
Az orvostörténelem iránti érdeklõdésének szép példáját mutatta azzal, hogy fakszimilében kiadta Fabini János Teofil pesti egyetemi tanár 1831-ben (második kiadásban) latin nyelven megjelent, ma már értékes ritkaságnak számító „Doctrina de Morbis Oculorum” c., szembetegségeket tárgyaló szakkönyvét, melyhez magyar nyelvû kísérõ könyvecskét is csatolt. De a numizmatika sem idegen tõle, melynek bizonyságául szolgál, hogy nem múló háláját emlékérem alapításával fejezte ki. (A „Farkas Irma Ápolói Emlékérem” elnevezésû kitüntetés érdekes története következõ írásunkban olvasható.)

Kovács Bálint portré érme 2008-ban készült, abban az évben, amikor nyugdíjba vonult. A 110 mm nagyságú, kétoldalas öntött bronz érem alkotója az ismert pécsi festõ- és éremmûvész, Soltra Elemér, aki korábban betege volt a professzornak. Az elõlapon jobbra nézõ profil arcmás látható, melynek különlegessége, hogy az apró részletek mellõzésével, a jellemzõ kontúrok hangsúlyozásával jeleníti meg az ábrázolt személy karakterisztikus vonásait. Fent félkörben latinul a név olvasható: VALENTINUS KOVÁCS. Jobb oldalt az arc elõtt az alkotás római számokkal írt dátuma, vagyis MMVIII, míg a mûvész jellegzetes mesterjegye a tarkó mögött kapott helyet. A két ívelt vonallal több síkra osztott hátlapon, jobb oldalon a szem anatómiai ábrája látható, nevezetesen a lencse, az üvegtest és a teljes szemgolyó kontúrja, valamint a belõle hátrafelé kilépõ látóideg. A kompozíciót egy balról jobbra haladó és a szemlencsébe irányuló fénysugár teszi teljessé. A sötétre patinázott érmen a fénynyalábot és az üvegtestet az aranyszínûre polírozott felület emeli ki. A hátlapi latin nyelvû felirat alul vízszintesen helyezkedik el: XX ANNOS / PROFESSORI.
Süle Tamás
 
 
Irodalom: Pécs Lexikon I. Fõszerk.: Romváry F. Pécs, 2010. Schmidt Pál: Kovács Bálint szócikke
*(”Újabb” alatt érti szerzõ azokat az érmeket, amelyek a „Százötven év pécsi orvosi érmei 1845-1995” c. könyvébõl kimaradtak, vagy annak megjelenése után láttak napvilágot. Természetesen azok az alkotások nem kapnak helyet a sorozatban, amelyeket a Pécsi Dénárban korábban már ismertettünk.)
 
A Farkas Irma Ápolói Emlékérem
 
 
 
Egy tizenhat éves fiatalember 1959-ben súlyos állapotban, un. „hasi katasztrófa” kialakulása miatt került a kaposvári kórház sebészeti osztályára. Az életmentõ mûtét után hosszas kórházi kezelésre volt szükség a nagybeteg felépüléséhez. Ezen idõ alatt az egyik ápolónõ, nevezetesen Farkas Irma (1912-1991) meghatározó szerepet játszott gyógyulásában. Ugyanis a szükséges szakmai teendõkön túl meleg szeretettel vette körül a lábadozó beteget, ami nagyban hozzájárult gyógyulásához. A történethez még azt kell tudni, hogy Farkas Irma korábban apácaként ápolta a betegeket, majd a szerzetesrendek feloszlatása (1950) után világi ápolónoként folytatta munkáját, 1951-tõl a pécsi II. sz. Sebészeti Klinikán, majd néhány év multával a kaposvári kórházban. Az egykori ifjú beteg, vagyis ma Kovács Bálint pécsi szemész professzor soha nem felejtette el hajdani jótevõjét és több, mint 50 év után úgy döntött, hogy emlékérmet alapít a nõvér emlékére.
Az elhatározást tett követte: 2011. december 1-én megállapodást kötött a kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórházért Alapítvánnyal, amely szerint: „1. Felek kötelezettséget vállalnak közérdekû célra, a kiemelkedõ ápolói munka, a magas szintû, keresztényi szellemû ápolási tevékenység elismerése érdekében emlékérem alapítására. 2. A felek az emlékérem alapításával a Kaposi Mór Oktató Kórház volt dolgozója, Farkas Irma ápolói tevékenységét a betegellátásban dolgozóknak példaként kívánják állítani azzal, hogy minden évben egy alkalommal, egy személyt kitüntetnek. 3. Az elismerés vezérgondolata: „Amit egynek tesztek a legkisebbek közül, nekem teszitek” (Mt. 25.40) 4. Az elismerés formája: „Farkas Irma Ápolói Emlékérem” felirattal mûvészi, öntött bronz plakett….6. Az emlékérem átadására minden év május hó 12. napján, az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából, ünnepélyes keretek között kerül sor. 7. Az emlékérmet átadja a Kaposi Mór Oktató Kórház Fõigazgatója. Az emlékérem névadójának tevékenységét méltatja a Kaposi Mór Oktató Kórház Ápolási igazgatója.” A megállapodás rendelkezik még az odaítélés módjáról, a bírálóbizottság tagjairól és egyéb adminisztratív teendõkrõl is. Az alapítás dátumát tekintve, eddig négy alkalommal adhatták át az emlékérmet és a vele járó oklevelet az arra érdemesnek talált dolgozóknak.
 
 
A kitüntetés tárgyi attribútuma egy 135 mm nagyságú, egyoldalas öntött bronz érem. Alkotója a kaposvári illetõségû Wéber Klára szobrászmûvész. A szembe nézõ portré fénykép alapján készült és az érem névadóját, Farkas Irmát apáca öltözékben ábrázolja. A nyak alatt félkörben az érem elnevezése olvasható.
Süle Tamás
 
                            Raýman János: A pécsi püspökök érmei
                            Pécs, 2015. A/4, 80 oldal (kézirat gyanánt)
                            (Könyvismertetés)
 
 

Amint Raýman János könyvének bevezetõ fejezetébõl is kiderül, a pécsi püspökség az egyetlen hazánkban, amelynek pontosan tudjuk az alapítási dátumát. A nevezetes esemény 1009. augusztus 23-án történt, így hat évvel ezelõtt ünnepelhette a pécsi egyházmegye fennállásának a millenniumát. Ebbõl az alkalomból megalkották az ezer éves püspökség címerét, és ünnepi éremsorozatot adtak ki. Az elsõ tíz érmen püspökök (Szent Mór, Kalán, Alsáni Bálint, Janus Pannonius, Radanay Mátyás, Klimo György, Zichy Gyula), illetve néhány esetben arra érdemesnek bizonyult más egyházi méltóságok arcképe látható, de címer, kegyszobor, tabernákulum, könyv címlap és Janus Pannonius egyik verse is rákerült egy-egy éremre. Érdekes a sorozat záró darabja, amennyiben a 80 mm nagyságú vert érmen körben Szent István, II. János Pál pápa és további püspökök, címerek, egyházi épület, és egy, a mohácsi csatára utaló „életkép” is látható, míg a közepén, kiemelhetõ formában kapott helyet a fentebb már említett egyházmegyei címert ábrázoló, 42,5 mm nagyságú, ugyancsak vert érem (képünkön). Az éremsorozat alkotója Fritz Mihály szegedi szobrászmûvész, kivitelezõje pedig az ugyancsak szegedi Szabó Géza ötvösmester éremverdéje volt.

 
 
A püspökök a könyvben nem idõrendben, hanem alfabetikus sorrendben követik egymást és rövid életrajzukat követõen olvashatjuk az õket ábrázoló, vagy velük kapcsolatos érmek leírását és precíz numizmatikai adatait. Természetesen nem csak a millenniumi sorozat tagjai kaptak helyet a kötetben, hanem minden egyéb olyan érem, ami a püspökséggel kapcsolatos témát ábrázol. Így pl. láthatjuk a pécsi mûvészek alkotásai közül Rétfalvi Sándor karakteres Cserháti József érmét, vagy Soltra Elemér Mayer Mihály érmét, melynek hátlapján a székesegyház oltárának és szentélyének nagyon szép perspektivikus képét is megmintázta.
A könyv értékét jelentõsen emeli, hogy a szöveg közt színes képek szemléltetik a mondanivalót, mindenütt olvashatjuk az irodalmi hivatkozásokat, a kötet végén pedig precíz tartalomjegyzék és névmutató segíti az eligazodást.
Sajnos ez az ismertetés csak egy „kézirat gyanánt” született egyedi példány alapján készülhetett, pedig az eddig senki által össze nem állított, értékes egyház- és helytörténeti numizmatikai anyag megérdemelné, hogy mindenki által hozzáférhetõ könyv-alakban is napvilágot lásson!
Hágen
 
Kelta pénzverõ mûhely
 
 
Csaknem 120 éve a Szalacskán (Somogy megye) talált kelta pénzverõ mûhely leírását olvashatták a pécsiek a helyi sajtóban 1906-ban. A leletet Darnay Kálmán az Archaeológiai Értesítõ 1906 évi 5 füzetében, Gohl Ödön a Numizmatikai Közlöny VI. évfolyam (1907) 47-64 oldalán ismertette.
Az újságban ez olvasható: »Kaposvár közelében egy romanizált kelta telepen, hol már többször tettek régészeti kutatást, pénzverõ öntõmûhelyt találtak. A pénzverõ mûhelybõl elõkerült annak összes felszerelése, 3 korong alakú, 2 hengeres pénzverõ eszköz (stanzi) és egész sorozatban a görög ezüst tetradrachmák barbár utánzatai, mely pénzek egynéhány darabja beillik a pénzverõ eszközökbe is. A pénzverõk vésett része ezüstbõl van, melyet bronz és kívül vasgyûrû vesz körül. Elõkerült néhány bronznak készült öntõminta, amelynek egyikével a La Tene ízlésû fibulát, a másikkal bronz díszítményeket öntöttek. Épen kerültek elõ a grafit olvasztótégelyek, amelyek egyike csõr alakú kiöntõvel van ellátva, és az olvasztásra szánt ércbõl is elõ fordult néhány darab.
 
 
Egész sorozatát lelték a mûhely vasszerszámainak. Trébelõ és kovácsoló üllõk, kalapácsok, díszítõ, poncoló vésõk, fúrók stb. Félig elkészített díszítés nélküli bronz karperecek, és egyéb ékszerek, harci és házi felszerelések, lándzsák, kések, sarlók, és az ókori agyagmûvek egész sorozata. Az érdekes, 300 darabot is meghaladó lelet Kr. születését megelõzõ századból ered, melyhez hasonló eddig magyar földbõl nem fordult elõ. Most rendezi Darnay Kálmán régészünk az egész leletet és a legközelebbi napokban a nagyközönség is megtekintheti a sümegi múzeumban. Az egész leletet Darnay az õsz folyamán felküldi lerajzolás és ismertetés céljából a budapesti Nemzeti Múzeum régiségtárába.
-Pécsi Közlöny, 1906. szeptember 5. 6. old.
Ábraként a leletbõl egy alsó (anyatõ) és egy felsõ (apatõ) verõszerszámot mutatunk be Gohl Ödön idézett írása alapján.
 
 
A verõtõ alapján mintázott kelta ló ábrája látható a Szalacskai Emlékérmen is, amelyet Fritz Mihály mintázott 1993-ban.
Raýman János
 
10 éves az új ÉKE
 
 
A 110 éve megalakult Éremkedvelõk Egyesületének utódja az Éremkedvelõk Egylete, 2015-ben fennállásának 10. évfordulóját ünnepli.
Az elmúlt évek gazdag kulturális programmal teltek: érmészettel kapcsolatos elõadások, éremverde- és mûterem-látogatások, múzeumi és éremmûvészeti kiállításokon való részvétel, éremmûvészek elõadásai, évente tagilletmény érem készíttetése.
Az ÉKE tagsága gyûjteményük legszebb darabjaival közremûködtek olyan, sikeres éremkiállítások rendezésében, mint a 2009-es Mûvészetek érmeken (MÜPA) címû nagyszabású kiállítás, melyet a MÉE alapításának 40. évfordulója alkalmából szerveztünk, a Nõi szépség az éremmûvészetben (SYMA Rendezvénycsarnok, 2012.), vagy 2015-ben Székesfehérvárott »A nagy háború és az érmészet«, címmel válogatás hazai magángyûjtemények érmeibõl.
Az ÉKE tagok könyveket adtak ki (Tóth János: Az Éremkedvelõk Egyesületének szerepe a modern magyar éremmûvészetben, 2007., Török Pál: Magyarországi érem és plakettmûvészet 1850-1945, 2011., Szakács Béla: A magyar szépirodalom érmei és plakettjei, 2012.), rendszeresen publikálnak numizmatikai tárgyú írásokat.
A tagsági érmek kiadásával az Egylet célja nemcsak a mai magyar éremmûvészek anyagi támogatása, hanem e kis bronz remekek minél nagyobb közönséggel való megismertetése is.
 
 
A 10. évforduló alkalmából a tagság ezért úgy döntött, hogy az évi tagi illetményérmen kívül külön érmet veret bronzból és ezüstbõl. Kivitelezésével a Magyar Pénzverõ Zrt. fõvésnökét, Kósa Istvánt bízta meg. Az érmek limitált számozott példányban a Magyar Pénzverõ Zrt.-ben készültek.
Az évforduló alkalmából nemcsak vert érem készült, tagtársunk, Csóka Zsuzsa éremmûvész az ÉKE régi jelképét (Pallasz Athéné) ábrázolva vert ezüst jelvényt is tervezett. Körirata: „MÉE ÉKE Éremkedvelõk Egylete”. A jelvény jelzett és számozott, Szabó Géza ötvösmester Szegedi Éremverdéjében készült 50 példányban, Ag. 925 minõségben, 20 mm-es átmérõ méretben.
Petri Gyula ÉKE titkár
 
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2015. november 22-én
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 
 
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk
2014. november 22-én (vasárnap) 8.00 – 12.00 között
heti összejöveteleik helyén ( Majorossy út 32, térképünkön 1.)
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek.

Azok a vendégeink, akik nem tagjai a MÉE-nek, vagy a Baranya Megyei Szervezetnek egy asztal igénybevételéért 3000,- Ft támogatást fizetnek.
Tagjainknak egy asztalt 1500,- Ft támogatásért biztosítunk.
Asztalt igénylõktõl érvényes tagsági igazolvány felmutatását kérjük.

Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158, e-mail: langerno100@gmail.com

Megközelíthetõ a 33. sz. városi autóbusszal (amely a Fõpályaudvartól indul a Vásárcsarnok érintésével a Tettye - Havihegy útvonalon) a Tettye utcai megállótól néhány perces sétával.
Gépjármûvel érkezõknek az épület melletti parkoló áll a rendelkezésükre.
 
Vezetõség
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán