Régebbi híradók - 168. szám
  
168. híradó
2015. július 1.
XV. évf. / 7.
 
 
   „Nagy érem” az Angster emlékmûvön
   Hiánypótlás: a 15. Melléklap kiegészítése 2
   A PTE ETK kaposvári TDK érme
   Kelta „Roseldorf II” obulus „pannon” másolata?
   Az uránbányászat emléke
   Egy iparos érmeirõl
 

 



Angster József orgonaépítõ


„Nagy érem” az Angster emlékmûvön
 
 

Pécsett a nyugati várfalsétánynál (Esze Tamás-u. 5.) 2015. június 11-én Angster emlékmûvet avattak. Elõzõleg az Új Dunántúli Naplóban (június 8-án) Mészáros B. Endre tollából érdekes interjú jelent meg az emlékmû tervezõjével, Bérczi Zsófiával, aki a híres pécsi orgonagyár alapítójának, Angster Józsefnek (1834-1918) az ükunokája. Õ így mutatta be az elkészült emlékmûvet: „A közel öt méter magas szobor alsó része fehér mûkõ szoknyaforma, e fölött körkörösen, végtelen nyolcast mintázva lebeg negyvenhat acélsíp, amelyeket Hofecker János kozármislenyi lakatosmester készített. A talapzaton pedig a gyáralapító bronzportréja Böjte Horváth István szobrászmûvész alkotása. Továbbá három kõpad van a szobor környezetében, a karfákban fényérzékelõ gombokkal, ezekkel szólaltathatók meg a hanganyagok: Angster-orgonákon felcsendülõ zenék és interjúk.” Eddig az idézet, amelyhez csak annyit teszünk hozzá, hogy a zene és az Angster leszármazottakkal, valamint orgonaépítõkkel és orgonistákkal készült beszélgetések a szobor belsejében rejtõzõ hangszórókból hallhatók. (Képünkön az emlékmû és mögötte az egyik pad két széle látható.)

 
 
De amiért ez az emlékmû különösen is a figyelmünkre érdemes, az a fentebb már említett Angster bronzportré, amely ugyan nagyságánál fogva már nem érem, hanem inkább dombormû, mégis örülünk neki, mert tudomásunk szerint - meglepõ módon - Angster Józsefrõl érem még nem készült. Így hát soroljuk be ezt a 36x26,5 cm méretû, címlapunkon látható „nagy érmet” a pécsi hírességek érem-panteonjába, addig is, amíg valamelyik mûvészünk, mondjuk a gyáralapítás 150. évfordulójára (2017) mintáz egy „kézbe fogható” nagyságú medált is.
Végezetül szomorúan említjük meg, hogy az egykori orgonagyár épülete (Mária-u. 35.) rendkívül elhanyagolt állapotban van, így a járókelõ csak a rajta elhelyezett emléktáblát olvasva emlékezhet a dicsõ múltra, mely szerint „E házban és a mögötte lévõ épületekben mûködött Angster József és Fia Orgona és Harmónium Gyára. 1867-1949. A gyárban 1300 orgona és 3600 harmónium készült. Leghíresebb a szegedi, a pécsi, a kassai dóm, a budapesti Szent István Bazilika és a Zeneakadémia orgonája.”
Az viszont örvendetes, hogy 1992 óta ismét készülnek világszínvonalú orgonák városunkban a Budavári testvérek Pécsi Orgonaépítõ Manufaktúrája jóvoltából!
Süle Tamás
 
Hiánypótlás: a 15. Melléklap kiegészítése 2
 
 
2015. február 1-jén jelent meg a Pécsi Dénár 15. Melléklapja „A pécsi központú Egészségügyi Fõiskola, majd Egészségügyi Fõiskolai Kar, végül Egészségtudományi Kar érmei és jelvényei” címmel. Az összeállításból néhány tudnivaló kimaradt, mert azok akkor még nem álltak a rendelkezésünkre. Ezeket a „Hiánypótlás: a 15. Melléklap kiegészítése” c. írásunkban már közzétettük. (Pécsi Dénár 2015. március 1. 164. szám) Most még egy, szorosan a témához tartozó, de a Melléklapban nem szereplõ éremrõl adunk hírt.
 
A PTE ETK kaposvári TDK érme
 
 
Amint azt már korábbi cikkünkben is írtuk, a tudományos kutatómunka iránt érdeklõdõket az 1993-ban alakult Tudományos Diákkör (TDK) tömöríti, amelynek tagjai különbözõ kutatásokba bekapcsolódva sajátíthatják el a kutatómunka fortélyait, majd regionális és országos konferenciákon elõadások, illetve publikációk formájában tehetik közzé kutatási eredményeiket.
 
Eddig egy, a 15. Melléklapban már bemutatott, TDK-val kapcsolatos éremrõl volt tudomásunk, azonban most ismét elõkerült egy, nevezetesen az, amelyiket a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Egészségtudományi Kar (ETK) 2008-ban Kaposváron rendezett XIV. Kari Tudományos Diákköri Konferenciájára adtak ki. A 100 mm átmérõjû, 12 mm vastagságú egyoldalas, barna színû üvegkerámia érem hátoldala kék bársonnyal van borítva. Az éremkép meglehetõsen magas plasztikájú, négyszögletes („ballagási”, vagy más néven „diplomaosztó”) kalapot viselõ, könyökére támaszkodó, könyvébe mélyedõ diáklányt ábrázol. A köriratban fent: - XIV. KARI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA -, lent: PTE ETK KAPOSVÁR szöveg olvasható, míg a 2008 évszám lent középen, a könyv alatt látható. Az érem díszdobozban került ajándékozásra. Mint a korábban már bemutatott hallgatói üvegkerámia érmeket, úgy ezt is – speciális anyagára tekintettel - minden bizonnyal a kaposvári székhelyû Putnoki Plakett Stúdió készítette.
Süle Tamás és Hágen József
 
Kelta „Roseldorf II” obulus „pannon” másolata?
 
 

Alsó-Ausztriában, ami egyébként az ország északi részét jelenti, található a Schmida folyó mellett Roseldorf (Sitzendorf) nevû helység, amely Kr.e. a 2. században az egyik legjelentõsebb kelta település lehetett azon a környéken, fontos kapocs a Kelet és a Nyugat között. A régészek 25-50 hektár nagyságúra becsülik azt a részt, amelyen egykor egy virágzó kelta „város”, veremházakkal, utcákkal, különbözõ mûhelyekkel és nyüzsgõ emberekkel élte mindennapjait. A feltárás még hosszú éveket vehet igénybe. A terület eddig is számos szenzációs lelettel hívta fel magára a figyelmet, többek között több mint 1500 ezüst- és arany kelta érme került itt és a környéken felszínre. Ezek között olyan érmék is léteznek, melyeket elõször itt katalogizáltak, és „Roseldorf I-II-III” típus néven szerepelnek a numizmatika szakirodalmában. A Bécsi Éremgyûjtemény 2013-ban 414 olyan „Roseldorf II” típusú darabot tartott nyilván, amik Roseldorfból és környékérõl származnak. R. Göbl egyébként a boiok egy csoportjának, vagy azok fennhatósága alatt álló egyik törzsnek tulajdonítja az érmék készítõit. Ezt erõsítette meg Harald Jandrasits osztrák numizmatikus is, aki a veretés idejét Kr. e. 200 és 130 közé teszi. Most az egyik gyakoribb változattal, a „Roseldorf II” típussal szeretnék foglalkozni. A Dél-Dunántúlon ritkán kerül elõ ilyen típusú érme, eddig egyrõl hallottam, de az akkori kereskedelmi kapcsolatokat sem illik lebecsülni, és reméljük, hogy valahol rejtõznek még ilyen típusú érmék a felszín alatt. Dr. Torbágyi Melinda tájékoztatása szerint, ilyen példány a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában nem található. Nekem viszont sikerült egy példányra itthon szert tennem. Az elmondás szerint, ez a darab Baranya megye déli részérõl kerülhetett egyik gyûjtõtársamhoz, akitõl aztán én megvásároltam. A katalógusokban utánanéztem azoknak a jellemzõ vonásoknak, amelyek ezt a típust jellemzik: az érme elõlapján „félgömb”-szerû kidomborodás látható, ami az idõ elõre haladtával „elcsökevényesedett”. Valószínûleg kezdetben egy fejformát ábrázolt. Ami jellegzetessé teszi ezt az érmét, az a hátlapi ábrázolás. Egy balra ügetõ ló, „pontfejjel”, sörény nélkül, a ló háta felett egy függõleges vagy félkör alakú kis pontvégû vonallal, mellette jobbra egy ponttal, a ló hasa alatt pedig egy torquesszel, esetleg pontvégû Omega-jelhez hasonló ábrával. Abban -elég gyakran- szintén egy pont található. Egyébként számos hasonló változatról beszámol az osztrák szakirodalom. Hogy kerülhetett ide ez a pénz? Azt csak feltételezni lehet. Elképzelhetõ, hogy kereskedõk hozták ide, de azt sem lehet persze kizárni, hogy kelta vándormûhelyek pénzverõ „kovácsai” jutottak el a Dunántúl eme tájaira vagy tõlünk délebbre, és készítették el ezt az érmét.
Az én pénzem némely vonatkozásban különbözik a „Roseldorf II” típustól. Itt elsõsorban az ábrázolásmódra gondolok. Bennem így felvetõdött az a gondolat is, hogy ez én obulusom talán egy „pannon” vagy dél-keleti helyi változat, pontosabban másolat lehet, mert több mindenben különbözik a roseldorfi típusoktól. (Azt is furcsának tartom, hogy a nyilvántartott közel 500 ottani darab között, vagy esetleg a gyûjtõk tulajdonában nincs egyetlen ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló példány.) Talán mégiscsak itteni változat lehet?

1. Tudomásom szerint Roseldorfban ilyen típus egyetlen sem került elõ.
Ezt furcsának tartom, hisz a Bécsi Éremgyûjteményben nyilvántartott 414 példány közül elvárható lenne, hogy – szerencsés esetben - legalább néhány ilyen darab a verés helyén is elõkerüljön.

2. Eddig az általam ismert szakirodalomban ehhez hasonló példányt még nem láttam.(A típuskatalógusban a 13. variáns áll legközelebb ehhez a típushoz. H.J. után.)

3. Magyarországon, több gyûjtõt megkérdezve, elképzelhetõ az, hogy ez az egyetlen ilyen típusú ismert példány, tehát nem gyakori darabról van szó. (Eddig egy „Roseldorf II” darabról szereztem tudomást, az Michaela Kostial katalógusában a 98-as sorszám alatt található, és az Somogy megyében került elõ - K.J. után.) Ez sem olyan, mint az enyém. Talán nagyobb mennyiségben ezt a típust akkortájt sem verték, lehetne esetleg itteni vagy délebbi korabeli másolat.

4. A hátlapi ló ábrázolása eltér a roseldorfi típustól: A lónak „pontsörénye”
van, ez nagyon gyakori a keleti kelták pénzein. Ez a legnagyobb eltérés.

5. A ló, láthatóan „csõrszerû” szájjal rendelkezik, tehát két vonalból áll a feje, ellentétben a másik típussal, mely egy pontban végzõdõ fejet ábrázol. (A két vonalból álló száj szintén sok keleti és déli vonatkozású kelta pénzre, többek között néhány késõbbi Kapos-völgyi drachmára, a „Baumreiter” vagy a „Baumreiter”-t másoló „elvadult csoport” érmeire, az „Eingesetzter Pferdefuß” hátlapjára, de más déli típusokra is jellemzõ.

6. A ló teste is más formában jelenik meg a „Roseldorf II” vereteken. Ott gömbölyûbb formák dominálnak. A bemutatott érmén a ló hátsó lába elõtt az érmén egy enyhe süllyesztés, „megtörés” van, mintha a hátsó lába egy kicsit elválna a testtõl, a hastól. Ez nagyon jellemzõ sok keleti és déli típusú pénzre, különösen az elõbb felsoroltakra.

7. A ló szeme is másképpen lett verve. A roseldorfi vereteknél eléggé kiemelkedik, itt „süllyesztve” van. Nagyon hasonlít a „Kapos-völgyi” típusok tetradrachmáinak szemformájához – kívül kör, benne a pont.
8. Az érme ezüst anyagának, összetételének kémiai vizsgálata biztosan tovább segítené a kutatást. Én gyengébb minõségûnek vélem, mint a Roseldorf obulusoké. (Persze azok anyaga is változhatott az idõk folyamán.)

Azzal is tisztában vagyok, hogy az akkori vésnökök számtalan alkalommal átvésték a régebbi verõtöveket, és ilyenkor más ábrák jelentek meg az érméken. Ezt mindenhol megtehették, Roseldorfban, de a Dunántúlon vagy tõlünk délebbre is, akár azok a vésnökök is, akik utánozni akarták ezt a típust. Boi függés alatt álló vagy azokkal kereskedelmi kapcsolatban lévõ törzsek is átvehették e pénztípust és utánozhatták azt. Konzultáltam egy olyan osztrák szakemberrel (Harald Jandrasits) is, aki a roseldorfi ásatásokon több alkalommal részt vett. Õ is osztotta azt a véleményemet, hogy a bemutatott érme esetleg másolata, imitációja lehet a „Roseldorf II” típusnak. Az biztosnak látszik, hogy nem a „hivatalos”, központi verdében készülhetett. Hogy pontosan hol, és ennek milyen oka lehetett, ahhoz persze még több leletre, bizonyítékra lesz szükség. Mivel máshol nem került még elõ vagy nem publikálták, nagyobb a valószínûsége annak, hogy esetleg ezen a területen, vagy tõlünk délebbre készült, vagy itt használták ezt a változatot. Harald Jandrasits arról is tájékoztatott, hogy Szerbiában elõkerült egy boi aranykincslelet, mely a Kr. e. 2. század közepébõl származik. Talán ezzel is összefüggésbe hozható. (Azt már fel sem merem vetni, hogy a bemutatott példány talán elõbb készülhetett, mint a „Roseldorf II” veret és ezt utánozták késõbb a boiok.) Feltételezhetõen azonban inkább egy korabeli korai másolat kerülhetne szóba. Amik még igazán érdekessé teszik ezt az érmét, azok a hátlapon található miniatur nagyságú, rejtélyes, szabályosnak látszó, bevésett vagy bekarcolt vonalszerû jelek. De azokról a legközelebbi cikkemben szeretnék értekezni. A bemutatott érme adatai: Anyaga: ezüst, súlya 0,87 gramm, átmérõje 8.8-10.5 mm, vastagsága 1.8 mm.
Köszönöm dr. Torbágyi Melinda és Harald Jandrasits szakmai segítségét! A témával kapcsolatban várnám a gyûjtõtársak véleményét, kiegészítéseit.

 

 
Felhasznált irodalom: Internet:
de.wikipedia.org/wiki/Roseldorf_(Gemeinde_Sitzendorf)www.keltenforschung-roseldorf.at (Keltenforschung Roseldorf „Fürstensitz-Keltenstadt” Sandberg von Dr. Veronika Holzer; Veronika Holzer: Das keltische Zentrum Roseldorf/Sandberg (Tagung Straubing 2006.pdf, 1-15. oldal); Helmut Raubec: Die Münzprägung der Kelten an der mittleren Donau (Universität Wien, Diplomarbeit), Wien 2013, 18.-64.-65. oldalak; Michaela Kostial: Kelten im Osten, München,2003, 2. kiadás, 38. oldal
J. M.
 
Az uránbányászat emléke
 
 
A Mecseki Uránbányászok Egyesülete 2015. május 23-án tartotta ez évi találkozóját Kõvágószõlõsön. A találkozón résztvevõk egy emlékérmet kaptak, amely a magyar uránbányászat 60 éves múltjára emlékeztet. Az egyszerû érem 3 mm vastag mûanyag lap, amelynek mindkét oldalára felragasztott fehér papír, fekete ábrával és szöveggel az érem két oldala.
Elõoldal: Középen az uránbánya jelvénye. Négy, szabályosan elrendezett elektronpályán, egy-egy elektron kering a középen elhelyezett bányász jelvény körül. Körirata: MECSEKI URÁNBÁNYÁSZOK EGYESÜLETE – 2015.05.23.
Hátoldal: Középen az I-es üzem ma is álló, mûemlék aknatornya. Körirata: 60 ÉVE KEZDÕDÖTT A HAZAI URÁNBÁNYÁSZAT. Alul 1955.

Átmérõje 53 mm. Piros-fehér-zöld, nemzeti színû szalagon lehetett nyakba akasztani.
Az ábrán az I-es számú bányaüzem acélszerkezetû szállító aknatornya látható, amely ma ipari mûemlék. A magyar uránbányászat történetének õrzõje.
Raýman János
 
Egy iparos érmeirõl
 
Ivic Antal mérleg és mérlegsúly gyáros az 1880-as években tûnt fel a pécsi sajtóban. 1885. augusztus 20-án és szeptember 20-án csaknem negyedoldalas rajzos reklámja jelent meg a Fünfkirchner Zeitungban. Ekkor még csak az 1879-es székesfehérvári kiállításon nyert érmével büszkélkedhetett.
 
 
De 1888-ban a nevezetes Pécsi Általános Kiállításon Állami Ezüstérmet nyert. Ez az érem azért is nevezetes, mert ezt az állami díjérmet elsõ alaklommal 1888-ban Pécsett adományozták kiállítók díjazására. Összesen 23 ezüstöt adtak ki, tehát valószínû 25 darab készült belõle, ezért elég ritka. Ez az érem is felkerült Ivic reklámjára.
 
 
Raýman János
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán