Régebbi híradók - 165. szám
  
165. híradó
2015. április 1.
XV. évf. / 4.
 
 
   Emlékév Semmelweis tiszteletére
   Megjelent a Turul 2014. évi 3. és 4. száma
   Elismerés Andrell Tamásnak
   Könyvismertetés
        W. Kranister: The moneymakers international
   Ritkább kelta obulus triskelessel
   Iványi István kiállítása
 
      ÚJ melléklap
   15. melleklap - Süle Tamás és Hágen József összeállításában:
        A pécsi központú Egészségügyi Fõiskola, majd Egészségügyi
        Fõiskolai Kar, végül Egészségtudományi Kar érmei és jelvényei
 


Stróbl Alajos: Semmelweis Ignác szobra


Emlékév Semmelweis tiszteletére
 
 

A Semmelweis Egyetem honlapján – egyebek mellett – a következõket olvashatjuk: „Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság javaslatára, az UNESCO Általános Konferenciája Semmelweis Ignác (1818-1865) halálának 150. évfordulóját, 2015-öt is felvette azon évfordulók közé, melyeket a szervezet nemzetközi megünneplésre méltónak talál. Semmelweis felfedezését a gyermekágyi lázról és az aszeptikus prevenció bevezetésérõl 2013-ban bejegyezték az UNESCO Világemlékezet Regiszterébe! A kiváló magyar klinikus és kutatóorvos, az „anyák megmentõje” teljesítményére méltán büszke a világ és a Semmelweis Egyetem is. Emlékét, szellemi hagyatékát kegyelettel õrizzük, tisztelettel és gondosan ápoljuk.”
Névadója tiszteletére és az emlékév megünneplésére az Egyetem tíztagú bizottságot hívott életre. A védnökök: a Pécsrõl elszármazott dr. Réthelyi Miklós rector emeritus, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke, a korábbi emberi erõforrás miniszter és dr. Varga Benedek a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum fõigazgatója. Utóbbi hangsúlyozta: „Noha Semmelweis „az anyák megmentõjeként” vált világhírûvé, életmûvének jelentõsége messze túlmutat a szülészeten, hiszen felismerései az orvoslásban szemléletbeli változást hoztak. Munkássága ráadásul nemcsak az európai kultúrkörben értelmezhetõ, hiszen a betegség természete a világon mindenhol ugyanaz.”

 
 
Semmelweis emlékét életmûvén kívül nemcsak a számtalan róla elnevezett intézmény és utca, róla készült film és könyv, szobrok, dombormûvek és emléktáblák õrzik, de az emlékére alkotott érmek és érmék (ezüst és aranypénzek) sokasága is.
Bár Pécshez életének és munkásságának konkrét kötõdése nincs, mégis – helyesen – utcát neveztek el róla a Gyermekklinika közelében. Vele és városunkkal kapcsolatos érdekes epizód, hogy amikor 1948-ban minisztériumi utasításra az Erzsébet királyné nevét viselõ pécsi egyetem elnevezését meg kellett változtatni, akkor Lissák Kálmán rektor a „Semmelweis Tudományegyetem” elnevezést javasolta, de ezt az Egyetemi Tanács elvetette, mondván, hogy az ajánlott névadónak semmiféle személyes kapcsolata nem volt Pécs városával.
Mi most azzal a szép plakettel adózunk emlékének, amelyen Berán Lajos azt a carrarai márványszobrot örökítette meg, melyet Stróbl Alajos 1906-ban mintázott Semmelweisrõl (címlapunkon), és amely a pesti Szent Rókus Kórház elõtt áll, ott ahol 1851-tõl 1855-ig Semmelweis volt a szülészeti osztály vezetõje. A kétoldalas, 50x80 mm nagyságú vert plakettnek bronz és ezüst változata is ismert. (Huszár-Varannai: 634) Képünkön az elõlap látható.
Süle Tamás
Megjelent a Turul ...
 
 
Megjelent a Turul 2014. évi 3. és 4. száma, amelyekben a numizmatika iránt érdeklõdõk is találhatnak tanulságos és különleges olvasni valót.
Tóth Endre: »A magyar címer színeinek és a kettõs keresztjének eredetéhez« címmel közreadott írásában a kora Árpád-kor pénzeinek segítségét használja fel a kettõs kereszt kialakulásának és a szerepének történetéhez.
Turul, 86. (2014/3.) 81-82
Erdõs Zoltán: »II. Lajos ikonográfiája a 16. században« címû igen érdekes tanulmánya a Magyar Birodalom végét jelentõ Mohácsi csatavesztés során elesett II. Lajos királyunk arcmását, korabeli európai mûvészek által készített festmények, metszetek és érmek sokaságán mutatja be. Különös, hogy az alig húsz éves fiatalember arcképei szinte kivétel nélkül idõsebb, meglett férfit ábrázolnak. A korabeli 55 ábrát összeszedni sem volt egyszerû vállalkozás, amelyeknek csaknem a fele érem. Fontos megemlíteni, hogy valamennyi ábra, festmények és érmek, eredeti lelõhelye és az ábra forrása is megtalálható az írásban.
Turul, 86. (2014/4.) 121-148
 
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk találkozója most is
sok résztvevõvel zajlott
 
Elismerés Andrell Tamásnak
 
 
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2015. március 29-én tartották tavaszi „nagy találkozójukat”, ami alatt értendõ, hogy erre a pécsieken kívül az egész országból, sõt külföldrõl is jönnek résztvevõk. Mint mindig, most is megtelt az összejövetelnek otthont adó Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara két terme. A szokásos programon, vagyis az éremgyûjtõk szakmai és baráti beszélgetésén és a numizmatikai anyagok cseréjén kívül, most egy ünnepi esemény is színesítette a találkozót. Ugyanis a MÉE Baranya Megyei Szervezetének elnöke, Raýman János az Egyesület által alapított Széchényi Ferenc bronz jutalomérmet és a vele járó oklevelet nyújtotta át Andrell Tamásnak, a HÁZMESTER ’98 Kft ügyvezetõ igazgatójának.
Az elõzményekrõl azt kell tudni, hogy a HÁZMESTER ’98 Kft 2006-ban adta ki a „Pécsi Krónika” elsõ kötetét, melynek az impresszumában - egyebek mellett - a következõ felhívást is olvashattuk: „Továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik pécsi vonatkozású, kiadásra alkalmas gyûjteménnyel, illetve dokumentumokkal rendelkeznek.” Nos, a kérésnek ugyancsak lett foganatja, mert az azóta eltelt kilenc év alatt még tizenkét kötettel gyarapodott a Pécsi Krónika állománya. Persze ez önmagában még nem magyarázná egy numizmatikai kitüntetés elnyerését. De, ha a fentebb írtakat kiegészítjük azzal, hogy az eddig napvilágot látott tizenhárom könyvbõl három teljes egészében, kettõ pedig részben numizmatikai témájú, továbbá egy meg Pécs heraldikai látnivalóit dolgozza fel, akkor már érthetõ a kiadó elismerése az éremgyûjtõk részérõl. És akkor még nem is szóltunk a 2011. évi asztali naptárról, melynek mind az 52 hetét egy-egy pécsi érem, plakett, vagy jelvény képe színesíti! De elismerés illeti a HÁZMESTER ’98 KFT ügyvezetõjét, Andrell Tamást és a sorozatszerkesztõ Vince Ernõt, azért is, hogy ezeket a hiánypótló köteteket nem a nyereségért, hanem lokálpatrióta érzelmektõl vezérelve adják ki! Köszönet érte!
ST
 
Az ábrákon az eddig megjelent Pécsi Krónika köteteinek címlapjai láthatók
a könyvjelzõ két oldalán.
 
 
 
 
 
Raýman János átadja az érmet és
az oklevelet Andrell Tamásnak
Andrell Tamás az oklevelet nézi Raýman János és Hágen József társaságában
 
                    Könyvismertetés
                    W. Kranister: The moneymakers international
 
 

W. Kranister: The moneymakers international. Black-Bear Publishing, Cambridge 1989. 326 oldal
A nagyvilág papírpénz készítésének történetérõl ad sok ábrával színes tájékoztatót Willibald Kranister az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, az 1985-ben hasonló témában német nyelven kiadott könyv az „Die geldmacher – vom Gulden zum Schilling” szerzõje.
A papírpénzkészítésben valóban jártas szerzõ lenyûgözõ anyagot sorakoztatott fel munkájában.
Elsõ fejezete a bankjegy születése címet viseli, amelyben bemutatja, hogyan lesz egy rajzból papírpénz. Külön fejezet a mûvészi metszetek készítése mitológiai lényekrõl és korabeli alakokról, tájakról, bonyolult geometriai mintákról, továbbá azok tervezéséhez és nyomtatásra elokészítéséhez szükséges technika évszázados fejlõdésérõl. A mondanivalóját több állam különbözõ pénzjegye segítségével teszi látványosan érthetõvé.
Egy rövidebb fejezet a nemzetközi hamisítások történetével és a hamisítás elleni védekezés lehetõségeivel foglalkozik. Ennek egyik igen látványos idõszaka volt a guillosh, az utánozhatatlanul bravúros, rajzos indahalmaz, amely ma már szintén számítógéppel készül.
Majd jól összefogott rövid bemutatót látunk néhány papírkészítésérõl is nevezetes ország bankjegyeirõl.
Az elsõ ország, a számunkra a legkevésbé ismert Ausztrália papírpénzeinek kialakulása. Majd Ausztria következik, amelynek korai bankjegyei, ha sokáig nem törvényes fizetõeszközként, de forogtak Magyarországon is. A fejezet címlapján az Osztrák Nemzeti Bank részvényét mutatja be, amelynek hajdani tulajdonosa Beethoven volt. A Wiener Stadt Bankot 1705-ben alapították és bankócédulái (Bancozettel) sok vihart kavartak és a papírpénz iránti bizalmat hosszú idõre aláásták, bár ezeket nálunk nem volt kötelezõ elfogadni.
A Jakob Degen által tervezett dekoratív guillosh bonyolult rajza jó ideig nehezítette, ha nem is gátolta meg a pénzhamisítást. A 19. századi osztrák papírpénzek igen mutatósak voltak történelmi alakok, mesterségek rajzaival, és a soha nem nélkülözhetõ szép nõk arcképével. A Monarchia utáni Ausztria bankjegyei is megõrizték a gondos metszetekkel ékesített pénzjegyek kiadásának hagyományát.
A következõ fejezetben Kína következik, ahol tulajdonképpen elõször használtak papírt fizetõeszköz pótlására. Néhány korai, 12-13 századi pénzjegy és nyomódúc bemutatása alig ismert területre kalauzolja az olvasót. A 20. században már legtöbbször Szün Jat Szen és Mao arcképével beérik, de a kínai táj és a kínai ember ábrája itt is gyakran megjelenik.
Végül Anglia gazdag anyaga, Németország, Spanyolország, Svédország ritkaságai után az Egyesült Államok sokféle bankjának, sokféle kiadványával fejezõdik be a könyv.

Raýman János
Ritkább kelta obulus triskelessel
 
 
Ezt a példányt az egyik gyûjtõtársamtól vásároltam. Az elõzõ tulajdonos elmondása alapján elképzelhetõ, hogy Baranya megyébõl, Pécs körzetébõl származik ez a kicsi, gyönyörû kelta pénz. Ismerõs gyûjtõknél nem láttam ilyen darabot, és az interneten sem gyakran lehet ezt a típusú pénzt fellelni. Sokat keresgéltem a katalógusokban, mire rátaláltam egy hasonló darabra, legalábbis, ami az elõlapot illeti. (Szakirodalom hiányában ma sem tudom pontosan behatárolni az érmét, az interneten található forrásokra igyekszem támaszkodni. Szükség lenne egyébként olyan magyar kiadású kelta éremhatározóra, mely a Kárpát-medencei kelták aprópénzeivel is behatóbban foglalkozna.)
Nem volt gyakori, hogy a kelták nõi fejet ábrázoltak pénzeiken. Ebben az esetben azonban errõl beszélhetünk. Ennél a fejnél különösen érdekes, hogy a különálló öt hajtincs végei a pénz bal oldalán fel, illetve lefelé görbülnek, két hajtincs pedig hátul külön, féloldalt lefelé áll. Dr. Bernhard Ziegaus, a neves, kelta érmékkel foglalkozó szakember hasonlóságot vél felfedezni e pénz tekintetében a Minerva-fejû drachmákkal. Könyvében a „Das Geld der Kelten”, A kelták pénze kiadvány 163. oldalán pl.: az 538. sorszámú szinte teljesen azonos éremképet mutat az enyémmel. (A hátlap azonban teljesen más.) Ott azt (oroszlános hátlappal) a felsõ-itáliai kelta veretek közé sorolja, mely Galliai elõképekre támaszkodik. Paulsen 1933, 8. tábláján a 183. sorszámú példány is ide kapcsolódik. A tárgyalt pénz hátlapján egy jobbra ügetõ, kis vonalsörényû ló látható (nálam a teljes fej nem fért már a veretre), háta felett egy apró triskelessel. Az ábrákat a pénz pereme mellett pontkör veszi körül. A Minervás ábrázolásmódot a boioknál is megtaláljuk. (Egyébként azt olvastam róluk, hogy egy csoportjuk ide a Kárpát-medence nyugati területeire települt.) Talán így került ez a bemutatott érme hazánk területére, persze az akkori kereskedelmi kapcsolatokat sem lehet kizárni. A „Rauch” egyik árverésén (Auction 94) láttam egy hasonló érmét. Az árverezõ cég ott a közép-boioknak (Nonnos) tulajdonította ezt a veretet és „triskeles” (futó háromláb) típusúnak nevezte el. Némely szakember elsõsorban a mai Csehország és Szlovákia területére teszi e kelta törzs szállásterületét.
 

 
Az érme elegáns kivitelû, ezüstbõl készült. Súlya 0,94 gramm, vastagsága 1,6 mm, átmérõje 9,4 mm.
J.M.
Iványi István kiállítása
 
 
Mûvelõdési központokban, általános- és középiskolákban mutatja be már évek óta gyûjteményét Iványi István szervezetünk tagja.
A gyûjtemény gerincét a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete és a megyei szervezetek által kibocsátott emlékérmek jelentik Szent Istvántól napjainkig. Az anyagban láthatóak hazánk történelmében jelentõs szerepet játszó uralkodókat ábrázoló éremsorozatok, az erdélyi fejedelmeket ábrázoló érmek, és más, az ezeréves történelem meghatározó eseményeit bemutató emlékérmek nagyrészt ezüstbõl és bronzból.
 
Ez év március 11-én 10 órakor a Rácvárosi Kovács Béla Általános Iskolában (Pázmány Péter u. 27.) három tárlóban és egy asztalon több mint háromszáz válogatott érem került bemutatásra Iványi István gyûjteményébõl.
A kiállítást az iskola igazgatóhelyettese Király Tímea nyitotta meg. A tanórák közötti szünetekben az érdeklõdõ diákság egy rendkívüli „történelemóra” keretében ismerhette meg históriánkat numizmatikai alkotásokon keresztül.
A kiállított anyag március 13-án a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában is bemutatásra került.
Hágen
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán