Régebbi híradók - 163. szám 
  
163. híradó
2015. február 1.
XV. évf. / 2.
 
 
   Eozin érmek a buszmegállóban
   Gondolatok Raýman János könyvének olvasása közben
   A dunaszekcsõi típusú kelta pénzek
   Köriratokról
   Könyvismertetés
        Soós Ferenc: A magyar fémpénzek feliratai és címerei
 
      ÚJ melléklap
   15. melleklap - Süle Tamás és Hágen József összeállításában:
        A pécsi központú Egészségügyi Fõiskola, majd Egészségügyi
        Fõiskolai Kar, végül Egészségtudományi Kar érmei és jelvényei
 


A Zsolnay kút vízköpõje


Eozin érmek a buszmegállóban
 
 

Figyelmetlen az ember. Különösen a lakóhelye körüli, megszokott helyeken „rutinszerûen” jár-kel, nem figyel a részletekre. Vélhetõen így jártam én is. Vagy mégse?

 
 
Az elõzményekrõl annyit, hogy Pécsett 2011. december 7-én indult elsõ útjára a 44-es autóbusz körjárat a Vásárcsarnok-Zsolnay szobor-Kórház tér-Szt. István tér-Káptalan u-Hunyadi út-Mária u-Flórián tér-Búza tér-Vásárcsarnok útvonalon, illetve idõközben annyi változás történt, hogy a múlt év októberétõl már a Fõpályaudvar lett a végállomás. (Mielõtt bárki észrevételezné, tudom, hogy korábban – konkrétan 2001 és 2009 között - is járt 44-es busz, de nem ezen, hanem csak részben hasonló útvonalon.)
 
 
De, hogy miben voltam figyelmetlen? Csak a napokban vettem észre a Mária utcában, hogy a buszmegállót nem a napjainkban megszokott négyzet alakú tábla jelzi, hanem egy „hagyományos”, az idõsebbek számára még visszaidézhetõ, az oszlopról vízszintesen kinyúló, hajdan kék, de most zöld szegélyû hosszúkás, a végén kör alakban kiszélesedõ „szemafor”-ra emlékeztetõ, kétoldalas tábla. És, ami a lényeg: a kör közepén, mindkét oldalon egy-egy, kb. 8 cm átmérõjû zöldes színben játszó eozin érem van elhelyezve, melyen a Zsolnay kút vízköpõirõl (címlapunkon*) is ismert, a „nagyszentmiklósi aranykincs” között talált ivócsanak stilizált ökörfeje látható! A képünkön bemutatott buszmegálló típus (háttérben a Csontváry Múzeum) csak a belváros „forgalomcsillapított” övezetében található meg, vagyis a Szt. István tértõl a Flórián térig. A 44-es járat többi, az egyéb buszokkal közös megállói a ma általánosan használt formát mutatják.
Végezetül két megjegyzés: 1. Lehet, hogy nem is voltam figyelmetlen, mert ezeket az „érmes” táblákat csak mostanában helyezték ki? Ezt a Tüke Busz Zrt-tõl lehetne megtudni, de mivel a lényeget nem érinti, kár lenne a fáradságért. 2. Az érmek nagyságát azért csak kb. adtam meg, mert nem akartam „felmászni” az oszlopra egy pontos mérés erejéig, nehogy azt higgyék, hogy az eozint akarom hazavinni.
Süle Tamás
*A címlap fotó átengedéséért Marsalkó Péter fotómûvésznek mondok köszönetet!
 
 
Gondolatok Raýman János könyvének olvasása közben
 
 
(Raýman János: BÁNYÁSZATRÓL AZ ÉRMEK NYELVÉN.
Megjelent a PÉCSI KRÓNIKA sorozatban a Házmester ’98 Kft. kiadásában, 284 o.105x145 méret, Pécs, 2014)
Evidencia - a bevezetõben írt ajánlások által is említett - megállapítás: a könyv a mecseki bányászat és bányászok történeti irodalmának hiánypótló alkotása. A figyelmet erre ismételten felhívva ennek bizonyításával most nem kívánok foglalkozni, a mû önmagáért beszél.
A könyv a numizmatikai irodalom értékes alkotása, hatalmas, több éves munka, sok kutató utánjárás, szakszerû leírás és történetismertetés, régi tévedések eloszlatása teszi érdekessé, sot gyakran érdekfeszítõvé a numizmatikus körökön kívülállók számára is.
Mi, akik nem vagyunk numizmatikusok, pályánk során mégis számtalanszor kapcsolódtunk a numizmatika tárgyaihoz: kitûztük a szolgálati- vagy érdemérem kitûntetéseket, büszkén feltûztük a bányamentõ jelvényt, átvettük egy-egy rendezvény emlékplakettjét, stb., de sokszor csak egy pillantást vetve rájuk, megállapítottuk, szép-e, és ment az asztalfiókba, jobb esetben a vitrinbe vagy a szoba falára. A mögötte rejtõzködõ tartalom legtöbbször már nem érdekelt bennünket, nem mélyedtünk el a mondanivalójában.
A könyvet olvasva viszont most visszatekintünk. Összegyûjtve, látjuk az egészet, észrevesszük, milyen gazdag tartalom rejlik egyedeikben és összességükben, mennyi mindenrõl mesélnek nekünk önmagukról, történetükrõl, sorsukról, ha szakmáját szeretõ, szakértõ szerzõ beszél róluk, és értõ fülek hallgatják.
Mert az érmek története saját bányász életpályánk története, és nagyapáink, apáink, barátaink, munkatársaink életének sokszor mérföldkövei, bizonyítványai, amelyek mögött és körül ugyanakkor felsejlik a társadalmi környezet, sõt a forgandó politikai széljárás lenyomata is.
Én mindezekért olvastam, forgattam, néztem és ez után is nézegetem e könyvet élvezettel, és tudom ajánlani jó szívvel minden mecsekinek valamint érdeklõdõnek!
Pécs, 2015.01.07
Szirtes Béla
 
 
A dunaszekcsõi típusú kelta pénzek
 
Az 1913-ban Dunaszekcsõ határában talált kb.: 800-900 darabos lelet hívta fel erre a típusra elõször a figyelmet, melyet egy fekete edényben találtak. A lelet Budapestre került, annak egy részét Desewffy Miklós gróf, a barbár pénzek gyûjtõje vásárolta meg, másik része Bécsbe illetve magánszemélyekhez vándorolt. A talált érmék egy részét az ún. Kapos-völgyi típusúak képviselték. Voltak közöttük azonban olyanok is, melyek - bizonyos jegyeket figyelembe véve - különböztek ezektõl. Egyes vélemények szerint a dunaszekcsõi típusú pénzeket a kaposi típusúakhoz illik sorolni, más gyûjtõk szerint, ezek eltérõ pénzverést képviselnek. Hogy mely törzsek verhették õket, arról csak sejtésünk lehet. A baranyai és tolnai területeken a kelta idõkben több törzs is megfordulhatott, a Hercuniates törzsrõl azonban biztos értesüléseink vannak. A dunaszekcsõi kelta pénzeket valószínûleg a kelta uralom vége felé, és bizonyosan még a római idõkben is verték. Egyesek kb.: a Kr. e. 50-es évektõl egészen a Kr.u. III. századig keltezik õket, de IV. század eleji rétegbõl is került elõ ilyen kelta érem római érmékkel együtt. Hogy akkoriban ezek még forgalomban voltak-e, vagy más okból kerültek oda, arra talán a régészet valamikor majd végleges választ fog adni. Számomra ezzel kapcsolatban több kérdés vetõdik fel: a jobb minõségû római pénzek késõbb miért nem tudták kiszorítani a „silányabb” kelta vereteket, tehát miért volt szükség még ezekre az érmékre? Vallási okokból, vagy egyszerûen hiányzott az aprópénz, vagy akik nem római zsoldban illetve szolgálatban álltak, azok kevésbé jutottak hozzá római pénzekhez, vagy a régebben vert kelta pénzeket a rómaiak is elfogadták és tovább használták bizonyos cserearány mértékben, vagy egészen más oka lehetett. Az is érdekes kérdés számomra, hogy miért tûrték meg a rómaiak, hogy egy másik verde is készítsen pénzeket, hisz ez bizonyos kelta önállóságot, függetlenséget is feltételezni enged. Arról is különbözõ vélemények alakultak ki, hogy a régi, kopott Kapos-völgyi verõtöveket használták-e az itteniek, illetve átvésték-e õket, vagy teljesen újakat használtak-e. Ugyanis e pénzek többségére jellemzõ az, hogy nagy részük éremképe nem teljes, „tökéletlen”, gyakran felismerhetetlen, és a kisebb átmérõjû érmék készítésekor is sokszor a nagy verõtöveket használták. Elsõsorban bronz- esetleg billon (?) pénzeket vertek, a jó ezüstbõl(?) készült érme igen ritka lehet. Az érmék legalább háromféle nagyságban készülhettek, méretük 12 és 23 mm között ingadozik. Átlagsúlyuk 4.6 gramm körül van, de a nagyobb veretek között akadnak nehezebb példányok is. Az ábrákat illetõen: az elõlapon egy erõsen stilizált, szakállas Zeusz fej látható, a hátlapon általában balra tartó, sisakos lovas hiányos alakja tûnik fel. Némely kutató egyébként Bátára, annak közvetlen környékére teszi a törzs pénzverõ központját, oppidumát. Gyûjtõk arról is beszámoltak nekem, hogy vannak információik azzal kapcsolatban, hogy ezek a pénzek még a Római Birodalom távoli tartományaiba is eljutottak, igaz csak szerény mennyiségben.
Miben különbözik némely dunaszekcsõi kelta veret a többitõl?
1. A bronzból öntött lapkák szélén gyakran 1-2 kiálló „golyócska”, tehát öntõrög-maradvány van, mely a verés után is látható, tehát nem távolították el.
2. Az elõlapon gyakran „pöröly”- vagy (kalapács) ütésre utaló nyom van, mintha el akarták volna tüntetni a veret egy részét, de mindezt a verés után.
3. Több dunaszekcsõi típusú érmén jellegzetes az, hogy az érme elõlapján a Zeusz fej elõtt egy pálma- vagy fenyõág látható.
4. Ugyancsak elofõrdul némely típuson, hogy a hátlapon a lovas elõtt egy szokatlan, lefelé hajló, kampósbot szerû vonal, vagyis „toldalék” figyelhetõ meg, melynek bal oldalát egy pontsor határolja. Ez a toldalék gyakran a ló szügyébõl vagy egyik elülsõ lábából indul ki.
5. Az érmék egy kisebb csoportjában az ónozás kémiai vizsgálattal bizonyított esetei is elõfordulhatnak.
Több más kisebb jellegzetesség (pl. pontozás) és típus is található még ezeken kívül a dunaszekcsõi vereteken, de azok részletezésétõl most eltekintenék. Sajnos a dunaszekcsõi kelta pénzverés részletesebb elemzéséhez elég kevés az általam ismert szakirodalom, és a gyûjtõk körében ismertté vált dunaszekcsõi érmék száma sem számottevõ, típusaik sem kellõen ismertek. Reménykedjünk abban, hogy a jövõben még napfényre kerülhet számos ilyen típusú pénz, és hogy még érhet bennünket meglepetés ezen a területen.
(Felhasznált forrásanyag: Gohl Ödön: A dunaszekcsõi barbárpénz lelet, Numizmatikai Közlöny,1915 (14), 2-10. oldal. Éremgyûjtõk szóbeli közlései.)
M. J.
 
Néhány dunaszekcsoi éremkép Gohl Ödön nyomán:
 
   
Köriratokról
 
 
Tegyük egymás mellé az ÉH. 748 és 749 számú I. Ferdinánd dénárokat. Az elõlapjuk alapján, a közepén levõ címerpajzs segítségével könnyen meghatározható, hogy melyik az érem felsõ és alsó fele. Ebben segít a felette levõ évszám is. A körirati legenda kezdése már eltérõ, az ÉH. 748 dénáron felül kezdõdik, az ÉH. 749 számún pedig lent indul. Az érmék hátsó felét most hagyjuk figyelmen kívül, az eltérést ne taglaljuk. Maradjunk a legenda eltérõ kezdésénél.
A fenti gondolatmenet alapján vegyük nagyító alá Zsigmond dénárjai közül az ÉH. 450-es típust (1. ábra).
 
1. ábra
2. ábra
3. ábra
4. ábra
 
Elsõ kérdésként felmerül, mibõl tudjuk megállapítani, hol az érem felsõ fele? A fenti példa szerint itt a címerpajzs nem segít. Nekem erre két módszerem van. Egyik lehetõség. A köriratban a legenda a kettõs kereszt függõleges száránál fent jobbról kezdõdik. Esetenként nem minden betû azonosítható, néha kevés is elég. Ezzel végére is érnénk a dolognak, ha a körirat esetenként olvashatatlan nem lenne. Akkor a másik lehetõség még jó lehet. A verdejel olvasható betûi határozzák meg az érem alsó és felsõ felét. Ha a két lehetõség közül egyik sem kibetûzhetõ, akkor szükségünk van erre a darabra?

Három olyan ÉH.450 számú dénár került a gyûjteményembe, amelyeknek lent kezdõdik a körirati legendájuk. A betûk itt-ott olvashatatlanok, de azonosítható.
2. ábra (ÉH.450/o) E( - S verdejellel.
3. ábra (ÉH.450/p) n – S a verdejele.
4. ábrán C-ben pont – L verdejel nem szerepel a katalógusban.

Az I. Ferdinánd dénárok külön típusként szerepelnek az Éremhatározóban, igaz a hátsó oldaluk eltérõ. Ezeknek a Zsigmond által veretett pénzeknek a hátsó oldala azonos a katalógusban szereplõ darabbal. Talán egy megjegyzést vagy lábjegyzetet megérdemelnének a késõbbiekben.

Tóth Ferenc Pincehely
              Könyvismertetés
              Soós Ferenc: A magyar fémpénzek feliratai és címerei
 
Soós Ferenc: A magyar fémpénzek feliratai és címerei. Argumentum Kiadó, Magyar Numizmatikai Társulat. Budapest, 2014. 314 oldal.

Azonos címmel 1998-ban már kézbe vehettük Soós Ferenc kiváló munkáját, amely a magyar fémpénzek feliratait és címereit teszi közérthetõvé.
Kõhegyi Mihály is azt írta róla, hogy magyar nyelven nem áll rendelkezésünkre olyan szakirodalom, amely a pénzeken lévõ legenda (feliratok) rövidítéseit feloldaná és magyarra fordítaná, hiszen a feliratok nyolc és fél évszázadig latin nyelvûek voltak. Gyakran még korukban sem volt könnyen érthetõek.
Ezt a munkát, amelynek hasznosságát az is jól bizonyítja, hogy néhány év alatt a kereskedelemben már kifogyott, kiegészítve, kijavítva és az egyébként jó rajzokat, ragyogó színes ábrákra cserélve újra sikerült kibocsátani.
A színes kép a pénzeknél kevésbé fontos, de a címereknél annál inkább. Nekem különösen tetszett, hogy a címerrajzokat a színes ábrákkal nem helyettesítették, hanem kiegészítették a könyvben.
Aki nem foglalkozott régi pénzek meghatározásával, el sem tudja képzelni, hogy a feliratok gyakran csak egy-egy betûbõl álló rövidítéseinek feloldása és lefordítása, a pénzeken lévõ nagyszámú családi és uralkodói, állami, tartományi, városi címer azonosítása mekkora segítség és milyen fáradságos út vezetett szerzõjének ezek összeállításához.
Amíg kézbe nem vettem a könyvet, tartottam a fényképektõl, mert úgy gondoltam, rajzon a pénzen látható jellegzetességeket könnyebb megmutatni, mint kézzel vert pénzek fényképén, amely mindegyike egyedi példány. De a könyvben szerencsére olyan fényképeket találtam, ahol sikerült ezt is megvalósítani. Nem a felvétel elkészítése, hanem a pénz kiválasztása volt a siker legfontosabb kulcsa.
A könyv terjedelme is bõvebb lett. A melléktartományok, helyi pénzek és magánpénzek fejezeteinek megjelenésével, illetve bõvítésével.
Úgy vélem az éremgyûjtõk tájékoztatására az a fejezet is igen nagy szolgálatot jelent, amelyben összeszedte az egyébként nem is könnyen azonosítható földrajzi területek lexikális adatait.
A gazdag irodalom és jegyzetanyag is természetesen jócskán szaporodott az új kiadásban, hiszen az eltelt évek alatt is jelentek meg mûvek és bujkáló régi adatok is mindig kerülnek elõ. A személy és névmutató az ilyen munkánál rendkívül hasznos lehet.
Aki a magyarországi fémpénzekrõl valamit tudni akar, ezt a munkát nem tudja kihagyni. Kevés könyvrõl mondhatjuk el, hogy mennyire nélkülözhetetlen a numizmatikával foglakozók számára, de a történészek és mûvészettörténészek is haszonnal forgathatják. Végül a könyvrõl még annyit, hogy jó kézbe venni. Jól szerkesztett, gondosan kivitelezett, ábrái is tökéletesen megfelelnek a célnak és még mutatósak is. Kevés könyvrõl lehet ezeket elmondani.
Raýman János
 
Soós Ferenc: A magyar fémpénzek feliratai és címerei
Argumentum Kiadó, Magyar Numizmatikai Társulat. Budapest, 2014. 314 oldal.
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán