Régebbi híradók - 160. szám
  
160. híradó
2014. november 1.
XIV. évf. / 11.
 
 
   Szent Márton zarándokutak Baranyában
   Flerkó professzor emléktáblája
   A Mecsek Egyesület kiállítása a Király utcában
   II. Lajos dénár változataiból
   Egy pécsi rendõr jelvény
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2014. november 23-án Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 
 


A Szent Márton zarándokút részlete
Hásságy, Ady E. utca



Szent Márton zarándokutak Baranyában
 
 

Szent Mártonról és a róla készült érmekrõl már tudósítottunk a Pécsi Dénárban (2011. november, 124. szám). Emlékeztetõül felidézzük a jelen mondanivalónk szempontjából legfontosabb tudnivalókat. Szent Márton 316-ban (vagy 317-ben) született a pannóniai Sabaria (vagy Savaria, ma Szombathely) városában. Kalandos életéhez számos legenda és hagyomány fûzõdik. Sok templom, egyházközség védõszentje, sõt hazánk és Franciaország is oltalma alá tartozik. Elneveztek róla számtalan helységet (pl. Baranyában Alsó- és Felsõszentmárton), hegyet (pl. a Pannonhalmi Bencés Fõapátság is Szt. Márton hegyre épült), utat, iskolát és még borrendet is. A püspök, hívei szeretetétõl övezve 397-ben halt meg. Ünnepe november 11-én, temetésének napján van.
Az Európa Tanács 2005-ben a Szombathelytõl a franciaországi Tours városáig vezetõ útvonalat Szent Márton Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította, hogy Európa legnépszerûbb szentjének, Szent Mártonnak – aki a halála elõtt majd három évtizedig toursi püspök volt - életének és kultuszának kiemelkedõ emlékeit bemutassa. Ezt követõen hazánkban és külföldön a fõútvonalon kívül is számtalan regionális Szent Márton zarándokút létesült, mint pl. Baranyában hat különbözõ irányban. Ez utóbbiak egyike, szám szerint a hatodik a Máriakéménd – Olasz – Hásságy – Magyarsarlós – Nagykozár – Újhegy – Pécs-Patacs helységeket foglalja magába. A zarándokokat villanyoszlopokra, fákra kihelyezett, a névadó monogramját viselõ táblácskák (képünkön) igazítják el. Ez év tavasza óta Hásságy községben, a Kossuth L. és az Ady E. utcában vannak ilyen irányjelzõk. A falu legszélsõ, a tó felett futó utcájában lévõ Szent Márton táblák egyikét a címlapunkon mutatjuk be. A jelzések tanúsága szerint a gyalogút a szõlõhegyen át vezet tovább Magyarsarlós felé. És, hogy miért pont Máriakéménden indul és Pécs-Patacson ér célba az út? Nos, vélhetõen azért, mert mindkét helység templomát Szent Mártonról nevezték el.

 
 
Végezetül magától adódik a kérdés, hogy mi köze fentieknek a numizmatikához? Többféle magyarázat is lehetséges, pl. az, hogy Szent Mártonról sok érem készült hazánkban és külföldön egyaránt. Továbbá arany-, ezüst- és bronzjelvények nyerhetõk el 1000, 300, illetve 100 km gyalogos zarándokút teljesítése esetén. Az aranyjelvény megszerzésének másik módja: a Szombathely – Tours távolság (közel 2000 km!) kerékpárral történõ megtétele. De van szûkebb pátriánkra vonatkozó válasz is, ugyanis az egyik baranyai zarándokhelyen, nevezetesen Kisújbányán érmet is készíttettek (képünkön), melyen a község Szt. Márton tiszteletére felszentelt temploma látható és az alábbi körirat olvasható: „- SZENT MÁRTON EURÓPAI KULTURÁLIS ÚTVONAL – Kisújbánya”. Örülnénk, ha a fentebb részletezett hatodik útnak is születne emlékérme.
Süle Tamás
 
Flerkó professzor emléktáblája
 
 
A PTE Általános Orvostudományi Kar Anatómiai Intézete által kiadott meghívó elsõ mondata így hangzott: „Tisztelettel meghívjuk a Dr. Flerkó Béla akadémikus születésének 90. évfordulója alkalmából 2014. okt. 16-án rendezett tudományos ülésre.” Az utolsó programpont pedig: „Emlékplakett felavatása az Anatómiai Intézetben.”
 
 
Ezen elõzmények után néhány életrajzi adat a professzorról: Flerkó Béla (*Pécs, 1924. 06. 14. - †Pécs, 2003. 04. 12.) Pécsett szerzett orvosi diplomát 1950-ben. Egyetlen munkahelye az Anatómiai Intézet volt, melynek az ugyancsak híres tudós, Szentágothai János professzor után lett az igazgatója 1964-ben és ezt a tisztséget 28 évig, 1992-ig töltötte be. 1970-ben választották az MTA levelezõ, majd 1982-ben rendes tagjává. 1979-tõl 1985-ig a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora volt. Fõ kutatási területe a neuroendokrinológia volt, melyben világhírnévre tett szert. (neuro: idegrendszerrel kapcsolatos; endokrinológia: a hormontermelõ, un. belsõelválasztású mirigyekkel foglakozó tudomány.) Flerkó Béla számos hazai és külföldi tudományos társaságnak, akadémiának volt a tagja, tisztségviselõje, vagy díszdoktora. Fõbb kitüntetései, a teljesség igénye nélkül: Állami Díj, POTE Pro Universitate arany fokozata, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, az MTA Aranyérme, Pécs díszpolgára.
 
 
És egy személyes visszaemlékezés: e sorok írója 1956-58-ban medikusként hallgathatta kitûnõ, logikusan felépített, ezért könnyen érthetõ anatómiai elõadásait.
Végezetül rátérve a numizmatikai vonatkozásokra és az elején hivatkozott tudományos ülés utolsó programpontjára: az emléktáblát Csíkszentmihályi Róbert Kossuth Díjas szobrászmûvész 25 cm átmérõjû bronz portrédombormûve díszíti (képünkön, fotó: Lázár Gyula). A dolog érdekessége, hogy 20 évvel ezelõtt, Flerkó professzor 70. születésnapjára is Csíkszentmihályi mintázta azt az érmet, mellyel munkatársai köszöntötték fõnöküket. A kétoldalas, 69 mm átmérõjû öntött érem elõlapján a jubiláns portréja látható, a latin felirat pedig tudatja, hogy 70 éves (képünkön). A hátlapon pedig hét vízszintes sorban, ugyancsak latinul olvashatjuk, hogy Flerkó Bélát 30 éve nevezték ki az egyetem professzorává. Az érmet tudományos ülés keretében nyújtották át. Az ünnepelt ezüst öntvényt kapott, míg, akik igényt tartottak rá, bronz példányoknak örülhettek.
Süle Tamás
A Mecsek Egyesület kiállítása a Király utcában
 
2012-ben indította Pécs városa a „Belváros újratöltve” programját, melynek célja a belváros és a város fõutcájának látogatóit visszacsalogatva minél több, hangulatosabb, élményekben gazdag program, kiállítás létrehozásával.
A Mecsek Egyesület a pályázat egyik nyerteseként kapott a várostól bérleti díj fizetése nélkül egy bezárt üzlethelyiséget a Király utcában.
Az itt berendezett két helyiségben a természetjárással kapcsolatos emlék, könyv, nyomtatvány, felszerelés, egy falat betöltõ turistabot és rengeteg jelvény várja a látogatót. A kiállítás igyekszik egy teljesnek semmiképpen sem mondható, de nagyon érdekes és izgalmas metszetet nyújtani a 123 éve alapított Mecsek Egyesületrõl és eddigi tevékenységérõl.
A kiállítást 2014. október 2-án dr. Páva Zsolt Pécs város polgármestere, a Mecsek Egyesület elnöke nyitotta meg, majd Ripszám István ügyvezetõ elnök beszélt a nagy múltú egyesületrõl és a most megnyíló kiállítás létrejöttérõl. A kiállított anyag nagy részét több mint négy évtizedes gyûjtõmunkával Baronek Jenõ, az egyesület örökös tiszteletbeli elnöke hozta létre. Baronek Jenõ a megnyitón a gyûjteményt Pécs városának ajándékozta megõrzésre és a lehetõségeknek megfelelõen bõvítésre.
 
A képen balról: Ripszám István, Baronek Jenõ és dr. Páva Zsolt látható
 
A kiállítás keddtõl péntekig 10.00 és 16.00 óra között ingyenesen megtekinthetõ a Király utca 40. sz. alatt.
Hágen
 
Képek a kiállítás megnyitójáról:
 
A botgyûjtemény elõtt Rüll József és Baronek Jenõ beszélget
 
 
 
 
II. Lajos dénár változataiból
 
 
Az Éremhatározóban 675/m típusú L-R verdejelû moneta nova dénár 1523-as évi verdejellel nem szerepel.
Hátsó oldala erõsen korrodált, azért a verdejel értelmezhetõ.

1. ábra
 
Az 1526-os év szomorúan vonult be a magyar történelembe. Mohács mezején elesett 7 püspök és 28 fõúr, 10 ezer gyalogos, 4 ezer lovas. II. Lajos király menekülés közben lelte halálát. A törökök által elfogott mintegy 2000 harcost lefejezték.
Szekcsõi Herceg Miklós volt az, aki lelkesítette harcra a pécsi egyetemi ifjúságot, és vezette a mohácsi csatatérre, a harcra felhevült ifjak csaknem mindannyian ott maradtak.
Ebben az évben verték az alábbi két dénárváltozatot. Az ÉH.: 673/i C-liliom verdejellel.
A köriratban szereplõ fordított N betûs (1. ábra) veret ismertebb (2. ábra). Megkockáztatom, lehet, hogy ilyen formában többször találkozunk vele, mint a nem fordított N betûs verettel.
A legenda utolsó szavának vésett VNGAR végén az R betût duplán vésték (3. ábra). A fordított N betûn sem változtattak (4. ábra).
 
2. ábra
3. ábra
4. ábra
5. ábra
 
Így állt össze az 1526. évi kassai dénárveret fenti darabja (5. ábra).
Tóth Ferenc Pincehely
 
Egy pécsi rendõr jelvény
 
A bemutatásra kerülõ jelvényrõl nem sikerült konkrét adatokat beszerezni, csak közelítõen meghatározni azt az idõszakot, amikor viselhették. A jelvény tulajdonképpen egy koszorúba foglalt címerpajzs, Pécs város címere, amelyet a szabad királyi város rangra emelésekor kapott. A város történetében ekkor választottak városkapitányt elõször. Egy hadnagy, egy õrmester és 20 darabont /hajdú/ állt a rendelkezésére. Szerény keret, de a város akkori állapota, talán nem is kívánt többet, de pénzügyi oka is lehetett. A Monarchia összeomlásáig még sok változás követte a városi rendõrség szervezetét, megnevezését, létszámát és feladatait is. 1867. május 19-én Picsek József lett a rendõrkapitány, vagyis nem városkapitány. Feltételezhetõ, hogy a beosztott állománya is rendõr néven szerepelt. 1872-tõl, Tróbert Mátyás, majd Lechner Gyula következett, aki a pécsi rendõrséget újjászervezte. 1893-ban, fõispáni kinevezéssel, Vaszary Gyula lett rendõrfõkapitány. 1908-tól Oberhammer Antal foglalta el a fõkapitányi széket. Ezek alapján kockáztatom meg, hogy a jelvény a rendõrség újjászervezését végzõ Lechner Gyula rendõrkapitány szolgálatának ideje alatt készülhetett és került rendszeresítésre, annak ellenére, hogy a rendõr megnevezés korábbról ered. A kivitel minõsége helyi készítésre utalhat. A sapkajelvény /valószínû inkább csákójelvény/ szépen komponált, gondos munka. Vékony rézlemezbõl sajtolták, áttört díszítéssel és hátul ólommal merevítve. Enyhén ívelt a kialakítása is a csákón való viselésre utal. Az ólom erõsen oxidált. Felrögzítéshez két darab, kétszer hajtott rézdrót szolgált.
A jelvény közepén lévõ városcímert alul szalaggal átkötött babérkoszorú veszi körbe. Alatta feliratszalagon PÉCS SZ. KIR. VÁROS RENDÕRE felirat olvasható. A jelvény 68 mm magas és 65 mm széles rézlemez.
 
 
Keletkezésének pontos idejét nem tudjuk. Ezért minden ínformációt szívesen fogadunk, ha lehet a Pécsi Dénár hasábjain.
Gergely Tibor
 
Irodalom: Tisza Miksa: Magyarország rendõrségének története Pécs 1925 2. bõvített kiadás
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2014. november 23-án
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 
 
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk
2014. november 23-án (vasárnap) 8.00 – 12.00 között
heti összejöveteleik helyén ( Majorossy út 32, térképünkön 1.)
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek.

Azok a vendégeink, akik nem tagjai a MÉE-nek, vagy a Baranya Megyei Szervezetnek egy asztal igénybevételéért 3000,- Ft támogatást fizetnek.
Tagjainknak egy asztalt 1000,- Ft támogatásért biztosítunk.
Asztalt igénylõktõl érvényes tagsági igazolvány felmutatását kérjük.

Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158, e-mail: langerno100@gmail.com

Megközelíthetõ a 33. sz. városi autóbusszal (amely a Fõpályaudvartól indul a Vásárcsarnok érintésével a Tettye - Havihegy útvonalon) a Tettye utcai megállótól néhány perces sétával.
Gépjármûvel érkezõknek az épület melletti parkoló áll a rendelkezésükre.
 
Vezetõség
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán