Régebbi híradók - 158. szám
  
158. híradó
2014. szeptember 1.
XIV. évf. / 9.
 
 
   100 éves a Vörös Kereszt Díszjelvény sorozat
   Lellei borjegy
   Kivi a névjegyen
   Hírek
        Kicserélik a magyar bankjegyeket
   Az Obol 51. évfolyam (2013) 65. számának tartalma
   Duarius II.
 


A Vörös Kereszt Díszjelvény Csillaga


100 éves a Vörös Kereszt Díszjelvény sorozat
 
 

A Szárd- francia- osztrák háború döntõ és egyben a legvéresebb ütközete 1859. június 24-én Délkelet – Lombardiában, Solferino község közelében zajlott. Mindhárom küzdõ felet személyesen az uralkodójuk irányította. A Garda – tótól délre zajlott ütközet az osztrák sereg döntõ vereségével végzõdött, a Solferinói csata így a háború végét is jelentette. I. Ferenc József fegyverszünetet kért, melyet III. Napóleon el is fogadott.
A harctéren több mint negyvenezer halott és sebesült látványa fogadta az éppen arra utazó svájci üzletembert, Jean Henri Dunant (Genf, 1828. május 8. – Heiden, 1910. október 30.). A csatatéren tapasztalt borzalmak láttán, és a sebesült katonák megsegítésére létrehozta a Vöröskereszt elõdjét, melynek titkáraként tevékenykedett.
1864. augusztus 8-án a Svájci Szövetségi Tanács és a francia kormány 25 meghívott állam részvételével konferenciát hívott össze és a tárgyalások végeredményeként augusztus 22-én aláírták „A hadra kelt fegyveres erõk sebesült katonái sorsárnak javításáról” szóló elsõ Genfi Egyezményt, amely a Nemzetközi Vöröskereszt alapokmánya lett.
Az alapokmány azt is rögzíti, hogy a Vöröskereszt emblémájával, amely fehér alapon elhelyezett vörös színû görög kereszt (a svájci címer negatív képe) megjelölt alakulat, vagy személy, semmilyen körülmény között nem támadható meg.
Az egyezmény 50-ik évfordulóján, 1914. augusztus 17-én I. Ferenc József kitüntetést alapított, a Vörös Kereszt Díszjelvények sorát. A sorozat egy polgári vagy katonai érdemrendhez hasonló, négy magasabb (csillag, I. osztály, tisztikereszt, II. osztály) és két érdemérem (ezüst és bronz) tartozik hozzá. A szervezet fõ védnöke az uralkodó, helyettese a veje, Mária Valéria férje Ferenc Salvator fõherceg. Az érdemcsillag és az I. osztályú kereszt I. Ferenc József, a többi alacsonyabb fokozat Ferenc Salvator nevében adományozható.
A kitüntetés két kategóriája, a „békeadományozás”, amely hadiékítmény nélküli kivitelt jelent, és a hadiékítménnyel ellátott jelvények.
A hadiékítmény nélküli kitüntetésben azok is részesülhettek, akik a Vöröskereszt Egylet céljait pénzbeli adományokkal támogatták. Akik évenként 50 koronát, vagy egyszer és mindenkorra 1000 koronát adományoztak az egyletnek a II. osztályú díszjelvényt, akik egyszerre 300 koronát, vagy három részletben ugyanennyit adományoztak az ezüstérmet, akik évenkénti 5 koronát, vagy egyszerre 100 koronát adományoztak a bronz díszérmet kaphatták meg.*
A kitüntetésekért mindig folyamodni kell. A jelvény átvételekor az érdemcsillagért 1500 koronát, az I. osztályú díszjelvényért 500 koronát, a II. osztályú díszjelvényért 100 koronát, az ezüst díszéremért 20 koronát és a bronz díszéremért 10 koronát köteles fizetni a folyamodó az Egylet pénztárába. Az így összegyûlt pénzt külön alapként kezelték.
A hadiékítménnyel díszített jelvényeket a háború alatt a Vöröskereszt céljainak megfelelõ tevékenységért adományozták térítésmentesen. (A gyakorlatban minden adományozó levél egy csekket is tartalmazott, amely befizetése után postázták az aktuális kitüntetõ jelvényt).
A kitüntetés magasabb fokozatú jelvényeinek alapformája egy szélesedõ szárú latin kereszt. A felülete vörös színû zománc a széleken körbefutó fehér sávval. Középen babérkoszorúval övezett zománcozott medál, melyben a Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos emblémája látható. Körülötte aranyszélû vörös gyûrûben PATRIAE AC HUMANITATI (Hazáért és emberségért) körirat olvasható. A hátoldalon hasonló kiképzésû medál 1864 – 1914 évszámokkal.

Hagen
*(A korabeli újságokból vett adatok alapján 1914-ben: - 1 pár cipõ (jobb minõség) 30 korona, 1 öltöny kész ruha (olcsóbb) 40 – 50 korona)
 
Vörös Kereszt II. osztályú Díszjelvénye hadiékítménnyel
 
Lellei borjegy
 
 
Balatonlelle a déli part egyik népszerübb üdülõhelye. Az idény kiemelkedõ eseménye a borhét, melyet a villámûzõ Szent Donát tiszteletére immár 22. alkalommal rendez meg a Balatonlellei Hegyközség. Donát, a szõlõhegyek védõszentje. Egyébként a pécsi Donátus városrész a nevét az itt álló Donátus kápolnáról, tehát Donátról kapta, és ez a terület szintén szõlõhegy.
A tíznapos rendezvényen 16 borosgazda mutatja be és kínálja a táj legjobb borait, míg a színpadon népzenei és népi táncmûsorok láthatók, a jó zene pedig fokozza a jó hangulatot. A mûsort hagyományosan Molnár Vilmos vezeti, aki az elõadás szünetében játékos találós kérdésekkel, vetélkedõkkel szórakoztatja a vidám közönséget. A korábbi években egy palack nedû volt a jutalma annak, aki megnyerte a kis vetélkedõt, 2013-tól azonban a hegyközség borjegyeket adott ki, melyeket a mûsorvezetõ, a furfangos kérdéseire adott helyes válaszokért ad.
 
 
Országh Zoltán, a hegyközség elnöke elmondta, hogy egy reklámcég készíti a rendezvény teljes anyagát, így a borjegyeket is. A 16 borosgazda részére fejenként 20 darab, összesen 320 darab jegy készült. Egy helyes válaszért egy jegy, egy jegyért egy deci bor kapható a jegyen szereplo borosgazda pavilonjában. Ugyan a jegyen 150 forint névérték van, de ennél drágább bor is kapható érte, ez az érték inkább annak a megállapodásnak a jelzése, hogy a gazdák ennél olcsóbban nem mérik boraikat.
2013-ban még a keltezés feltüntetése nélkül készültek a borjegyek, idén a borhét teljes idotartama és római számmal a borhét sorszáma (XXII.) is a jegyre került. A borjegyek színes, egyoldalú nyomatok, amelyek sajtolt muanyag tokban 90x50mm-es méretben kerültek kibocsátásra.

 
 
A gyermekek részére idén már egy fagylaltkupon is került kiadásra, mely a fiatalabb közönséget bíztatta és hívta játékba. Mérete: 98x57 mm.
Farkas Árpád
 
Kivi a névjegyen
 
E sorok írója 12 évvel ezelõtt a Pécsi Dénár hasábjain felsorolta az általa ismert pécsi vonatkozású névjegy érmeket (Pécsi Dénár 2002. II. évf. 16. szám). Most egy újabbról tud beszámolni, abból az alkalomból, hogy az alkotótól ajándékba kapta az ismertetendõ példányt.
Az egyoldalas, 60 mm átmérõjû, öntött bronzérmen alul öt vízszintes sorban a következõ szöveg olvasható: PALOTÁS JÓZSEF / SCULPTOR / PÁSKOM UTCA 2 / 2400 DUNAÚJVÁROS / HUNGARY. Az írás fölött profilból ábrázolt kivi madár látható, amely a csõrében a mûvész jellegzetes PJ mesterjegyét tartja. (Ez utóbbit kis képünkön külön is bemutatjuk.)
 
 
A névjegy érem szövegének, pontosabban a rajta szereplõ lakcím értelmezéséhez néhány életrajzi adat ismerete szükséges. Íme: Palotás József Munkácsy Díjas szobrászmûvész Pécsett született 1947-ben. A Mûvészeti Gimnáziumban tanult, majd tanulmányait a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola szobrász szakán folytatta, ahol 1972-ben diplomázott. Ezt követõen korábbi pécsi iskolájába tért vissza, immáron tanárként. 1976-ban Dunaújvárosba költözött, ahol 25 évig munkálkodott és ez alatt mintegy ötven érmet alkotott. Ezek közül való a „kivis” névjegy érem is. 2001 óta már ismét szülõvárosában él és alkot, ahol nyugdíjba vonulásáig a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Karán tanított.
A kivi (írják kiwi-nek is) madár talán nem mindenki számára ismerõs, ezért röviden közre adjuk a fontosabb tudnivalókat. Új Zéland szigetein élnek és erõsen veszélyeztettek. A kivi Új Zéland nemzeti szimbóluma. Röpképtelen madarak, példányaik kifejlett állapotban 1-4 kg tömegûek, magasságuk 35-65 cm között változik. Nincs szárnyuk, hosszú, vékony csõrük van, és kültakarójuk a madarak tollazata helyett inkább az emlõsök szõrzetére emlékeztet. Éjszakai állatok: a nappalokat az üregük mélyén töltik, éjjel pedig az erdõk, bozótos területek talajában lakó rovarokkal, lárvákkal táplálkoznak. A tojók évente egy alaklommal 1 tojást raknak le a kb. egy méter hosszú üregük végében. A tojás hatalmas méretû, tömege a tojó súlyának 20-25 %-a. Érdekes módon, a tojáson legtöbbször a hím kotlik.
Végezetül joggal kérdezheti bárki, hogy a névjegy érmen mit szimbolizál a kivi, csõrében a mesterjeggyel. Nos, ezt kérdeztem én is a mûvésztõl, aki azt válaszolta, hogy semmit. Meglátta valahol és megtetszett neki az esetlen madár. Megmintázta, csõrébe adta a monogramját, aláírta a nevét, foglalkozását, címét, és megszületett névjegy érmeinek egyike. Ugyanis azt is elárulta, hogy többféle is létezik, melyekrõl, ha elõkerülnek, a késõbbiekben szintén hírt adunk.
Süle Tamás
                                  Hírek
                                  Kicserélik a magyar bankjegyeket
 
A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint 2014 és 2018 között kicserélik a mai bankjegyeinket. A bankjegyek lényeges ábrái nem változnak. Kisebb kiegészítõ díszítések, a biztonsági elemek váltóztatása mellett a látásban korlátozottak részére jobban tapintható felületekkel látják el. A Bank képviselõi szerint a hamisítás ellen a legjobban védett bankjegyek közé fognak tartozni.
Elsõként az új 10 000 Ft-os címletû bankjegy kerül forgalomba 2014. szeptember 2-tól, de gyakorlatilag csak decembertõl kerül a tényleges közforgalomba.
Elõoldalán a fõalak, Szent István nem változik. Mögéje az eddigi rácsos minta helyett virágok kerülnek. Baloldalt felül a rejtett képet levették és helyette egy geometriai ábra került, ami akár egy épület alaprajza is lehet. Rosszmájúak szerint a tiszaroffi, most vásárolt kastélyra emlékeztet. A Magyar Nemzeti Bank felirat a címer alá kerül. Feltûnõen változik a hologramos fólia. Jól kitapintható lesz Szent István képmása és a címlet betûi és számai. Az eddigi három aláíró helyett csak ketten írják alá, Matolcsy György és Balog Ádám.
 
 
 
 
Hátoldalán változatlanul Esztergom látképe marad, jobban kitapintható módon. A 10 000–es szám és díszes kerete a baloldalon és alul a jobb oldalon megszûnik, helyette baloldalt egy geometriai minta, jobboldalt kódexbol másolt S iniciálé, kardos pajzsos király, Szent István ábrája kerül. A látkép hátterét is kicserélték, ahol a kiterített koronázási palástot fedezhetjük fel.
Új bankjegycímlet létrehozását nem tervezik. A 10 000 Ft-os és az új bankjegyek megjelenésével a régi forgalmi bankjegyek folyamatos kicserélésrõl késõbb döntenek.
Sajtó hírek alapján RJ
Az Obol 51. évfolyam (2013) 65. számának tartalma
 
 
B. Prister: Szerkesztõi üzenetek                                                                                 3
T. Smajlagic: Elsõ keresztény szimbólumok pénzeken                                        4-6
Z. Vrebcevic: A francia pénzrendszer a 18. században                                       7-16
B. Prister: Horvát sólyom jelvények és érmek a horvát múzeumokban      17-30
T. Muhic: Sorlini ötvös /pénzverõ/ Varasdon                                                  31-33
V. Geiger: A Prinz Eugen 7. SS divizio felülbélyegzései pénzeken                 34-37
Megjegyzés: magyar 100 pengõsön is szerepel a felülbélyegzés
D. Margetic és E. Muratamargetic: Japán fémpénzek a második világháború
utáni idõkbõl 1945-1990                                                                                      38-41
D. Margetic: Múzeumok numizmatikai gyûjteményei                                    42-44
Kiragadott példák: Tört. Múz. Moszkva 1.700 000, British Múz. 1,000 000,
Nemzeti Múz. Prága, 1.000 000, Münzkabinet Bécs 700 000, Münzkabinet
Berlin 500 000, Nemzeti Múz Bp. 300 000 db, ennél 18 múzeumé nagyobb.
Horvát Numizmatikai Társaság Zágráb                                                           45-46
E. Fabry: Értesítés, hírek                                                                                   47-50
RJ
 
Duarius
 
 
I. Lipót trónra kerülésének kezdetén nemcsak a törökkel kellett szembe néznie, hanem az erdélyi fejedelmek elszakadási törekvéseivel is. Késõbb a Wesselényi összeesküvés, a hegyaljai felkelés nehezítette uralkodását. A törökkel megkötött karlócai béke (1699. január 26.) némi nyugalmat hozott a déli országrészben. Ami után a haditanács besorolása értelmében az ország területén levõ kõvárakat elkezdték felrobbantani („széthányatni”), nagy költséggel és sok robbanóanyaggal. E rendelet végrehajtásának sok szép várunk esett áldozatul. A Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc ismét lángba borította az országot.
Ezekbõl az évekbõl származó vert pénzekben is elõfordul olyan, ami a katalógusban nem szerepel, illetve ami verõtõ változat. Ilyen példát mutatok be az ÉH. 1106-es 1703-as veretû duariusokon.

Általában a duariusok többségén, Jézus balkaron ül. Ezen a különálló típuson jobb karon szerepel. Az elsõ képen az Éremhatározóban szereplõ érme hátulsó képe látható. Súlya 0,59 gramm.
Míg a másodikon, ennek verõtõ változata, az évszám alatt középen, vonal (-) után egy csillagot (*) vertek. Ennek súlya 0,46 gramm.
Tóth Ferenc Pincehely
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán