Régebbi híradók - 157. szám
  
157. híradó
2014. augusztus 1.
XIV. évf. / 8.
 
 
   A MÉE 44. Vándorgyûlése Kecskeméten
   Könyvismertetés
        Kõolaj- és földgázipari emlékérmek és plakettek.
   Érem receptre
   A nyújtott, préselt érmekrõl (16)
   Duarius
 


A MÉE 44. Vándorgyûlésének központi érme


A MÉE 44. Vándorgyûlése Kecskeméten
 
 

Július 26-27-én, szombat-vasárnap rendezték meg a Kecskeméten a MÉE 44. Vándorgyûlését és egyben a kecskemétiek érmegyûjtõ találkozóját a Hírös Napot. A gyûjtõi kirakodó vásár céljára a fõiskola tornacsarnokát rendezték be. A megnyitó és a szakmai elõadások a fõépület Dísztermében kerültek megrendezésre. A város részérõl Pászti András fogadta a vendégeket, és Török Pál az egyesület elnöke nyitotta meg, majd rövid elõadásában ismertette a kecskeméti vándorgyûlési érmek történetét. A következõ elõadást a helyi múzeum munkatársa Székely György numizmatikus tartotta, a Kecskemét érmészeti emlékeirõl és elõkerült éremleletekrõl.
A Vándorgyûlés érme Loránfi Antal szobrászmûvésznek állít emléket, aki Kecskeméten született, 1856. szeptember 5. és Budapesten halt meg 1927. április 16-án. A mintarajziskolában Fényes Adolfnál, majd Bécsben Hellmernél és Zumbuschnál tanult. Itt készült munkái sikeresek voltak. 1885-ben még Párizsban is folytatott tanulmányokat. 1886-tól az Iparmûvészeti Iskola kisplasztika tanára lett. Zsánerszobrokat, portrékat készített, a magyar kisplasztika egyik megteremtõjének tartják, bár kevés érmet mintázott.
Az érmet Szemõk Zsuzsa helyi szobrász mintázta, elõlapján Loránfi arcképével, felirata LORÁNFI / ANTAL / 1856-1927. Alul SZ Zs mesterjegy. Hátoldalán Kecskemét patrónusa Szent Miklós püspök látható egy kecskefejjel. Felirata: MÉÉ 44. VÁNDORGYÛLÉSE / KECSKEMÉT 2014 JÚLIUS 26-27. Az éremnek normál és vastag bronz, valamint normál és vastag ezüst változta készült a Szabó Géza szegedi mûhelyében. Átmérõjük 42,5 mm.
A kísérõ érem a legnagyobb magyar csatahajót, a Szent Istvánt ábrázolja. A hajó körül a felirat: SZENT ISTVÁN CSATAHAJÓ 1914-1918. Alul m /ée, a kibocsátó jelzése, a hajó faránál a mûvész B és fordított P mesterjegye látható. Hátoldalán egy kikötõi bika mellett puskáját a földre támasztó matróz áll. Körirata: MÉSZÁROS ISTVÁN HADITENGERÉSZ + 1914 I. VILÁGHÁBORÚ 2014. +. Az érmet Bibók Piroska mintázta, Mészáros István matróz, a mûvésznõ dédapja volt.
Az érmek szintén Szegeden készültek 42,5 mm átmérõvel, normál bronz és ezüst kivitelben.
A MÉE program a jutalomérmek kiosztásával fejezõdött be. Hajdú Béla olvasta fel a laudációt, Török Pál elnök adta át a Széchényi érmeket. Széchényi Ferenc érmet kaptak: I. fokozatot Hollósy István (Celldömölk) és Ördög Ferenc (Szeged), II. fokozatot Tóth József (Budapest), III. fokozatot Balogh Pál (Balatonalmádi), Bankó József (Gyõr), Berta József (Szekszárd), Döme László (Celldömölk), Farkas István (Nagykanizsa), Harangozó Miklós (Hatvan), Schillinger Attila (Tata), Szabó Gyuláné (Gyöngyös) és Grünfelder Lõrinc a mohácsi csoport titkára.
Az Unger Emil jutalomérmet pedig ketten vehették át Unger Emilnétõl, nevezetesen dr. Török Pál, az Egyesület elnöke és Hágen József a baranyai csoport titkára.
Valamennyi kitüntetettnek gratulálunk!

RJ
 
 
 
Kõolaj- és földgázipari emlékérmek és plakettek.
Szerkesztette Dallos Ferencné. Montan-Press Rendezvényszervezõ, Tanácsadó és Kiadó Kft. é. n. 120 oldal.
A sok évezredes bányász szakma csak az utóbbi évszázadokban bõvült egy újabbal, amikor a föld mélyébõl az éghetõ szén után a folyékony és gáznemû szénhidrogének kitermelése is megkezdõdött.
A bányászatnak ez az új ága is érmekkel tette emlékezetessé fontos eseményeit, tüntette ki a szakma legjobbjait.
A magyar szénhidrogén-iparral kapcsolatos emlékérmek és plakettek egyre szaporodó száma tette szükségessé, hogy önálló katalógusba rendezve kerüljenek a gyûjtõk és érdeklõdõk elé.
A fenti címû katalógus 288 érem és plakett leírására vállalkozott, amely a bányászattal kapcsolatos érmeknek nem elhanyagolható része. Hiszen 1983-ban Roznai István az egész magyar bányászat éremanyagából 345 tételt tudott katalógusába felvenni. Bár tudjuk, hogy ez a szám akkor sem volt teljes, és azóta is sok érem jelent meg, de az olajbányász és földgázipari érmek rövid idõ alatt keletkezett nagy számát azért jól érzékelteti.
A katalógus fontosabb fejezetei a nyersanyag felfedezésével, kutatásával és mûvelésével kapcsolatos eseményekrõl számolnak be. Külön tárgyalja a Magyar Kõolajipari Múzeum, a szakmai oktatással kapcsolatos, a szakmai egyesületek érmeit, valamint a szakmai kitüntetéseket, amelyet az iparág és a szakegyesületek alapítottak.
 
 
A katalógus valamennyi éremrõl nem túl nagyméretû, de jó minoségû és felismerhetõ színes ábrát közöl. Mivel az érmek felirata a leírásban is mindig megtalálható az érmek azonosítására bõven elegendõ. A szokásos anyag és méret megnevezés természetesen itt sem maradhatott el.
A katalógus befejezéseként függelékben egy olyan érem és plakett sorozatot mutat be, amelyek a bányaiparral kapcsolatban megjelent miniatur könyvek külsõ címlapját díszítik.
További függelékben található az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) és társegyesületei által alapított és adományozott kitüntetõ érmek alapításának történetre, és kiadásának idõrendje.
Talán annyi megjegyzés hozzáfuzhetõ, hogy a könyv valamennyi külsõ oldalát 30 mm széles zöld sáv szegélyezi, amellyel a könyv tényleges mérete csökkent és a sötét szegély a könyvforgatók számára is szokatlan. A teljes felület kihasználásával talán még többet tudott volna adni.
A könyv a bányászattörténettel, az érmekkel foglalkozónak és a szép könyv kedvelõinek is jó szívvel ajánlható.

Raýman János
Érem receptre
 
 
Mármint orvosi receptre, mai hivatalos megnevezése szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vényére. Sok mindent lehet felírni egy ilyen papírra: injekciót, tablettát, kapszulát, cseppeket, kenõcsöt, végbél- és hüvelykúpot, ecsetelõt, hintõport, netán „gyógyászati segédeszközöket”, mint pl. mankót, járókeretet stb., hogy csak néhányat soroljak fel a lehetõségek közül. Jómagam is írtam ezt is, azt is az évtizedek során ezerszámra, sokfélét, de érmet soha. Most viszont találtam ilyet, mégpedig az „Orvos adatai” rubrikában látható pecsét szerint Dr. Szállási Árpád az esztergomi V. Körzeti Rendelõ orvosa jegyzi a receptet.
 
 
Néhai kedves kollégám a tisztelt Olvasó számára is ismert lehet a Pécsi Dénárból, mert õ nem csak háziorvos volt, hanem neves orvostörténész, aki numizmatikával is foglalkozott és egyebek mellett társszerzõjével összeállította a debreceni orvosi érmek katalógusát, melyben pécsi vonatkozású személyi érmek is találhatók szép számmal. (Lampé L. - Szállási Á.: „Medicina in nummis Debreceniensis” Debrecen, 1997. Második, bõvített kiadás: Debrecen, 2005) De írt verseket is, melyek hat önálló kötetben jelentek meg. Ezek közül az egyikben - amely a „Napló helyett” címet viseli és 2005-ben jelent meg -, a 7. oldalon található az „érmes recept”, amit képünkön mutatunk be. A recepten Csúcs Ferenc szobrászmûvész Szállási Árpádról 1989-ben mintázott portré érmének hátlapja látható: konkrétan három díszes kötésû könyv, melyek közül a legfelsõn a HISTORIA MEDICINÆ (Az orvostudomány története) cím utal az ábrázolt személy eredeti hivatása, az orvoslás mellé választott második hivatására, az orvostörténelem mûvelésére. A borító alján pedig 1569 évszám és alatta a BUDENSIS helymegjelölés olvasható.
 
 
Itt említjük, hogy ennek a 97 mm nagyságú, öntött bronz éremnek a leírását elõször a fentebb már hivatkozott debreceni éremkatalógusban (56. tétel) találjuk, de ebben a hátlapról mindössze annyi áll, hogy „3 könyv körvonala, ill. dombormûve. A felsõn MEDICINA 1569.” (A második kiadásban sincs más, vagy több információ.) A szöveghez mellékelt éremképen a felületes szemlélõ számára valóban a MEDICINA szó látszik, azonban tüzetesebb megtekintéskor MEDICINÆ olvasható, de a HISTORIA még nagyítóval sem jön elõ. (Lehet, hogy a szerzõk nem az érmet nézték, hanem a közölt, nem kellõen részlet gazdag fotóról másolták a szöveget?)
Az évszám alatt is van írás, igaz ugyan, hogy csak sejthetõ a BUDENSIS szöveg. Második említése 1999-ben Jakó János „Medicina in nummis Szabolcs-Szatmár-Beregiensis” c. könyvében (56. tétel) található. Õ a hátlapról mindössze annyit mond, hogy: „Három régi orvosi könyv.” Míg a Csoma Mária összeállításában 2000-ben megjelent „Magyar orvosi érmek katalógusa” (583. tétel) ugyanerrõl így ír: ”Mezõben három könyv, rajtuk vésett felirat HISTORIA MEDICINAE…”, vagyis itt a leírásban az évszám nem szerepel, de az éremrõl közölt képen látható és alatta itt is olvasható a BUDENSIS felirat. Fentieket összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy a debreceni katalógusban közölt hátlapi „MEDICINA” könyvcím nem egyezik a képen láthatóval, továbbá mindkét kötet szerzõinek elkerülte a figyelmét a BUDENSIS (budai) szó. A debreceni „cím változat” magyarul csupán „Orvostudomány”-t jelent, míg a Csoma katalógus szerinti „Az orvostudomány története” cím - bár nem „betûhív”, mert Æ helyett AE szerepel – a helyesebb, mert jelzi Szállási Árpád orvostörténészi mivoltát. További kérdés a könyv címe, az 1569 évszám és a Budensis helymegjelölés összefüggése. Létezik ugyan egy Nicolaus Monardes spanyol orvos és botanikus által írott és 1569-ben megjelent „Historia Medicinæ” címû könyv, de azt nem Budán, hanem Sevillában adták ki. Így aztán feltételezhetõ, hogy a hátlapi kompozíción ábrázolt könyv nem létezett, hanem csak az alkotó képzeletében született meg. Gondoljuk ezt azért is, mert Gyõry Tibor: „Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899” c., 1900-ban napvilágot látott kötetében sem szerepel. Megjegyzendõ még, hogy a hátlapon a második és a harmadik könyv borítóján szintén észlelhetõ írás, de csak töredékesen, a másodikon pedig egy emberi csontváz ábrája is elõtûnik. A teljesség kedvéért az eredeti éremrõl készült fotókat is közreadjuk.*
 
 
Végezetül meg kell vallanunk, hogy a „receptre írt” érem jelentését, illetve szimbolikáját, a versekhez való esetleges kapcsolatát nem sikerült megfejteni, ugyanis a kötetben szereplõ 157 költeménynek sem a címe, sem a tartalma nem utal az éremre, vagy általában a numizmatikára, illetve azon belül a „medicina in nummis”-ra sem. A magyarázatot Szállási Árpád adhatná meg, de sajnos õt már nem tudjuk megkérdezni, mert 2012. július 9-én, 82 éves korában, Esztergomban elhunyt.
Süle Tamás
*Szerzõ köszönetét fejezi ki Blahák Eszternek és Nagy Anitának a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársainak az éremfotók elkészítéséért és rendelkezésére
A nyújtott, préselt érmekrõl (16)
 
A Pécsi dénár 2013. szeptember 11-i 146. számában került ismertetésre a Zsolnay Kulturális Negyed Információs Központjában elhelyezett présgép éremsorozat.
A negyedben a második gép a Felsõvámház u. 50. sz. bejáratnál, a Bóbita Bábszínháznál került elhelyezésre.
Pécsett 1951-ben a Városi Mûvelõdési Központban már mûködött bábszakkör. 1961-ben került a szakkörhöz és lett a vezetõje Kós Lajos, és még abban az évben – a szakkör fennállásának 10. évfordulóján – vette fel Weöres Sándor gyermekverse után a Bóbita nevet.
Az együttes hamar ismerté vált humoros, ekkor még újszerû show – jellegû gyermek- és felnõtt elõadásaival. Az országos ismertséghez nagyban hozzájárult az 1964-es Ki mit tud? vetélkedõ megnyerése is. A vetélkedõt 1968 és 1972-ben is sikerült megnyernie az együttesnek.
1968-69-tõl a Mária utca és Szent Mór utcák sarkán található épület lett a Bóbita bábosok otthona. A kupolás épület Pilch Andor építész tervei alapján épült, eredetileg a Pécsi Jótékony Nõegylet részére.
1981-ben a két évtizede tartó kimagasló teljesítménye elismeréséül a vidéki báb együttesek közül, az országban elsõként, hivatalos bábszínházi státust kapott a Bóbita, és a Pécsi Nemzeti Színház bábtagozataként mûködött tovább.
A Bóbita Bábszínház 2004. január 1-jétõl vált önálló intézménnyé.
2011. márciusában költözött jelenlegi helyére, a Zsolnay Kulturális Negyedbe (Felsõvámház u. 50.) a Zsolnay palota gyönyörûen felújított épületébe, és már itt ünnepelte meg 50-ik születésnapját.
A bábszínház jelképe a „Szárnyas Malac” figurája, melynek szintén a Bóbita címû Weöres Sándor vers az ihletõje:
 

Bóbita, Bóbita játszik,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, ígér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.

Bóbita, Bóbita épít,
Hajnali ködfal a vára,
Termeiben sok a vendég,
Törpe király fia, lánya.

Bóbita, Bóbita álmos,
Elpihen õszi levélen,
Két csiga õrzi az álmát,
Szunnyad az ág sûrûjében.

 
Az elsõ préselt érem bal oldalán a Szárnyas Malac látható, a jobb oldalon BÓBITA / BÁBSZÍNHÁZ / PUPPET / THEATRE felirat olvasható.
Az érmen körben az Információs Központ érmeinél már ismertetett kördísz, 45 petty és az ívelt vonal, amelyet a gép az éremkép létrehozásához szükséges 5 Ft-os forgalmi érme behúzásakor alakít ki. Mérete: 33x22 mm.
A második érmen a kulturális negyed emblémája alatt ZSOLNAY / KULTURÁLIS / NEGYED felirat olvasható. A körben látható díszítés megegyezik az elõzõ éremével. Mérete: 22x33 mm.
A harmadik érmen a Zsolnay Gyár öttornyú márkajelzése látható, alatta PÉCS felirattal. Az érem kördísze azonos az elõzõ érmeknél leírtakkal. Mérete: 22x34 mm.
Pécs 2010. évben elnyerte a Kulturális Fõváros megtisztelõ címet. A kulturális fõváros emblémája a Zsolnay Kúton elhelyezett, a nagyszentmiklósi aranylelet bikafejes ivópohara alapján mintázott bikafej volt. A következõ érmen a bikafej képe látható, alatta PÉCS / A KULTÚRA / VÁROSA felirattal. Az érem körül a díszítés azonos az eddig ismertetett érmekével. Mérete: 22x35 mm.
 
 
A Zsolnay Kulturális Negyedben a Bóbita Bábszínház minden év decemberében megrendezi az immár hagyományos évbúcsúztató mûsorsorozatát, a Szárnyas Malac Napokat.
Hágen
         Duarius
 
 
I. Lipót pénzei között is elõfordul olyan, amely a katalógusban nem szerepel. Ilyen példát mutatok be az ÉH. 1104-es duariusokon.
Az elsõ képen az Éremhatározóban szereplõ érem hátoldalának képe látható. Míg a másodikon, ennek eltérõ változata, a Madonnakép ennél nagyobb, nagysága megegyezik a dénárokra került éremképpel. A két alak fejmagassága azonos, Jézus fején kis glória látszik, fölötte a szárnyszerû formát nem tudom meghatározni. Az érme ezen a felén kissé kopott.
Az elsõ oldala mindenben megegyezik a katalógus rajzolatával.
Tóth Ferenc Pincehely
 

A duarius: sajátos magyar aprópénz, melyeket 1695-1707 között vertek Pozsonyban és Körmöcbányán. Forgalomba hozatala az új 1 krajcárosokkal függött össze. A Habsburg Birodalomban 1 krajcár = 2 zweier = 4 pfennig; 1/2 krajcár = 1 zweier. A duarius is ½ krajcárnak felelt meg. Az 1 krajcár verését már 1703-ban, a duarius-ok verését pedig 1707-ben szüntették meg.
*Bodor Imre: Magyarország aprópénzei a XVII. század második felében = Numizmatikai Közlöny, 72-73. (1973-1974) 64-65- Huszár 1979

 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán