Régebbi híradók - 155. szám
  
155. híradó
2014. június 1.
XIV. évf. / 6.
 
 
   Az Erzsébet Egyetem alapítási és „költözési”
        emlékérme - ezüstbõl
   „Kerestem a szépet” - Kiállítási tudósítás
   Kiállítás a Klimo Könyvtárban
   Négy „lábú” m betû
   Negyedik Jelvénygyûjtõ Találkozó. Bogyiszló 2014. május 31

   A Numizmaticke Vijesti 2013. tartalomjegyzéke

 




Az Erzsébet Egyetem érme

Az Erzsébet Egyetem alapítási és „költözési”
emlékérme - ezüstbõl
 
 
Az érem történetérõl korábban már beszámoltunk (Pécsi Dénár 3. évf. (2003/10.) 27. szám), most mégis visszatérünk rá, mert egy eddig nem ismert, különleges példánya került elõ.
Azok kedvéért, akik a fentebb említett cikket nem olvasták, vagy netán már nem emlékeznek rá, dióhéjban összefoglaljuk az érem keletkezésérõl a legfontosabb tudnivalókat. Tehát: 1912-ben Pozsonyban alapították az Erzsébet királynéról elnevezett tudományegyetemet, amelyen azonban csak 1914-ben, elsõként a jogi karon indult meg az oktatás. A bölcsész- és az orvosi kar 1918-ban alakult meg. Sajnos, nem sokáig tartott a békés oktatómunka, mert 1919 januárjában a cseh katonaság megszállta Pozsonyt, majd sok megaláztatás után szeptemberben az Erzsébet Tudományegyetemet kiutasították. Kényszerûségbõl elõbb Budapestre, majd az 1921. évi XXV. Törvénycikk értelmében „ideiglenesen” Pécsre költözött. A pécsi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem ünnepélyes megnyitására 1923. október 14-én került sor, de a történelmi hûség kedvéért megjegyzendõ, hogy a költözködés egy évvel késõbb, 1924-ben fejezõdött be, mert az orvosi fakultás klinikái csak akkor foglalhatták el kijelölt helyeiket. (A hajdani honatyák nyilván a trianoni béke mielõbbi felülbírálatában bízva iktatták be az 1921. évi törvény szövegébe az "ideiglenes" jelzõt. Reményük azonban, mint tudjuk, sajnos nem vált valóra.)
Az egyetem alapítását és Pécsre költözését az Egyetemi Tanács 1925-ben hozott határozata értelmében emlékérmen is megörökítették. A Markup Béla alkotta érem elõlapján A MAGYAR KIRÁLYI ERZSÉBET TUDOMÁNY-EGYETEM körirat és a névadó Erzsébet királyné jobbra nézõ profil portréja, hátlapján pedig POZSONYI ALAPITÁSÁNAK ÉS PÉCSRE KÖLTÖZÉSÉNEK EMLÉKÉRE 1914-1924 körirat, illetve allegorikus jelenet látható, nevezetesen magyar koronát viselõ nõalak (Patrona Hungariae), aki kezeit két diákruhás, egymással kezet fogó fiatal férfi vállain nyugtatja. Kétoldalt a pozsonyi vár és a pécsi székesegyház, míg legalul a két város címere kapott helyet. A fentebb említett határozat értelmében az éremmel azokat tisztelték meg, akik az "egyetem alapítása és új székhelyén való elhelyezése körül kifejtett, fáradhatatlan munkásságukkal érdemeket szereztek." Az 1929-ben elkészült, 80 mm-es vert bronzérem elõlapján a mellkép alatti üres mezõ szolgált a jutalmazott nevének bevésésére. Az ismert éremkatalógusok, mint pl. a „Huszár-Procopius”, a „Huszár-Varannai”, vagy a legújabb, a 2000-ben megjelent Csoma Mária szerkesztette „Magyar orvosi érmek katalógusa” is közöl egy-egy példányt a bronz érembõl, de ezüstrõl egyik sem tud. Mígnem a napokban Raýman János szerkesztõtársunk a Darabanth Aukciósház Kft. honlapját böngészve a 20. Tavaszi nagy aukciójának 30164. tételeként fedezte fel a következõ ismertetést: „Markup Béla (1873-1952) 1929. "A MAGYAR KIRÁLYI ERZSÉBET TUDOMÁNY-EGYETEM / POZSONYI ALAPÍTÁSÁNAK ÉS PÉCSRE KÖLTÖZÉSÉNEK EMLÉKÉRE 1914-1924" Ag plakett "VITÉZ JÁKFAI GÖMBÖS GYULA MINISZTERELNÖK ÚRNAK" gravírozással.
A plakettbõl Ag változat csak ez az egy ismert, melyet személyesen Gömbös Gyulának készítettek (200g/81mm) T:2- ph. HP 3499var.” A szövegen kívül az érem mindkét oldaláról kitûnõ kép is látható a honlapon. Ezt követoen Hágen József a MÉE Baranya megyei Szervezetének titkáraként levelet írt a cégnek, melyben engedélyt kért az érem közlésére és egyben elkérte az éremfotókat is. Hamarosan megérkezett a kedvezõ válasz: „Természetesen jóváhagyjuk a kérésüket, és szívesen segítünk. Mellékelve küldöm a képeket, remélem, megfelelnek. Amennyiben bármilyen kérése/kérdése van, nyugodtan írjon nekünk. Tisztelettel: Jakab Rita Darabanth Kft.”
Visszatérve az éremre: valóban úgy tûnik, hogy ez az egyetlen és eddig nem ismert példány, amit ezüstbõl vertek.
 
Az elõlapi vésés szövege szerint az unikális példányt csak évekkel az eredeti megjelenés (1929) után és direkt „VITÉZ JÁKFAI / GÖMBÖS GYULA / MINISZTERELNÖK / ÚRNAK” készíttették és adták át, de az adományozás évét nem ismerjük. Ugyanis Gömbös 1932. október 1-jén lett miniszterelnök és ezt a tisztséget haláláig, azaz 1936. október 6-áig töltötte be. Arra nézvést pedig, hogy a miniszterelnök "az egyetem alapítása és új székhelyén való elhelyezése körül” milyen érdemeket szerezhetett, fogalmunk sincs, így azt sem tudhatjuk, hogy mivel szolgálhatott rá az egyedi, számára ezüstbõl vert szép éremre. Az ezüst veret elõlapját címlapunkon mutatjuk be, míg hátlapja itt látható.
Végezetül szerzõ köszönetét fejezi ki a Darabanth Kft-nek a képek átengedéséért és a közlési engedély megadásáért!
Süle Tamás
 
„Kerestem a szépet” - Kiállítási tudósítás
 
 
Budapesten a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Mûvelõdési Központ Vén Emil Galériájában, a „Tavaszi Mûvészeti Fesztivál” keretében, 2014. május 8-án nyílt meg Kubászova Tamara orvos-szobrászmûvész „Kerestem a szépet” c. kiállítása.
 

 
A galériát zsúfolásig megtöltötte az érdeklõdõ közönség. Elsõként Feledy Balázs, az ismert mûvészettörténész és mûvészeti író méltatta a kiállító munkásságát és a kiállított nagyszámú kisplasztikát, érmet, plakettet és a nagyméretû plakátokon látható köztéri szobrokat. De e sorok íróját is felkérték a kiállítás megnyitására, így alkalma volt felidézni a hallgatóság elõtt, hogy Kubászova Tamarát 2003-ban a Magyar Orvostörténelmi Társaság Numizmatikai Szakosztálya egyik ülésén ismerte meg, ahol orvosi érmeivel mutatkozott be, és azóta is módja volt látni, szépen cizellált medáljait, pl. 2008-ban az Orosz Kulturális Központban tartott gyûjteményes tárlatán, vagy az elmúlt évek során a „Siklósi Szalon” kiállításain.
 
 
A jelen tárlaton sok alkotás volt látható a „medicina in nummis” témakörébõl és köztük pécsi vonatkozásúak is, amelyek korábban már a Pécsi Dénárban is megjelentek, mint pl. a Romhányi György Díj és a Takátsy Gyula érem. Az egyik tablón volt kiállítva az egykori pécsi ciszter diáknak, Fodor József (*Lakócsa, 1843. †Budapest, 1901) professzornak, a magyar közegészségügy európai hírû megteremtõjének a mellszobra. Külön öröm volt felfedezni az egyik tárlóban a Pécsi Dénár jubileumi érmét, amely a 150. szám 2014. január 1-jei megjelenésére készült, és ez ideig Kubászova Tamara legújabb alkotása.
Végezetül, ahogy végignéztünk a kiállított kisplasztikákon, érmeken és szobrokon, megállapíthattuk, hogy Tamara nem csak kereste, de meg is találta a szépet! No és azt is mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy alkotásai ma már értékes részét képezik a magyar szobrászmûvészet kincsestárának! Kíváncsian várjuk újabb munkáit, akárcsak az általa megmintázott „Kíváncsi” (fenti képünkön), már csak azért is, mert szeretnénk majd azokról is hírt adni, úgy mintha mi lennénk a másik ábránkon látható „Krónikás”.
Süle Tamás
Kiállítás a Klimo Könyvtárban
 
 
Ezelõtt 240 évvel, 1774 tavaszán alapította Klimo György pécsi püspök a Püspöki Könyvtárat, az ország elsõ nyilvános könyvtárát. Dédelgetett terve volt a hajdani pécsi egyetem újra indítása. Ennek a célnak szolgálatára szánta a könyvtárat, amely végül is 1923-ben vált az egyetemi oktatás részévé, amikor Zichy Gyula pécsi püspök átengedte az ide menekült Erzsébet egyetem használatába.
A Klimo könyvtárban 2014. május 22-én kiállítás nyílt a könyvtár alapítás emlékére. A megnyitón dr. Udvardy György püspök és az egyetem képviselõi köszöntötték a megjelenteket, Szelestei N. László egyetemi tanár megnyitó beszéde után dr. Schmelczer Pohánka Éva mutatta be a kiállítást.
A könyvtártörténeti kiállításon a tárlókban értékes, soha sem látott kéziratok, kódexek, osnyomtatványok, ritka oklevelek, levelek kerültek a látogatók elé. Kiemelkedõ Koller József kanonok munkásságának hagyatéka, az egyházmegye és a hajdani egyetem történetérõl. A könyvtár Klimo halála után is folyamatosan fejlõdött, vásárlásokkal és nagylelkû adományokkal gyarapodott.
A könyvtár és egyháztörténeti anyagon kívül megemlékeztek Klimo püspök hajdani híres éremgyujteményrõl is, amelynek arany és ezüst pénzeit 1804-ben ellopták. Az egykori éremgyujteményben fellelhetõ ritkaságokra utal, hogy Rupp Jakab: Magyarország ekkorig ismeretes pénzei lerajzolva, történeti s pénztudományi kútfok után megmagyarázva 1841-ben és 1846-ban kiadott köteteiben több pénzérmét, csak a Klimo gyûjtemény alapján tudott katalógusában leírni. A bemutatóra csak néhány pénzérme és azok régi metszete, egyesek Rupp leírásból került bemutatásra. A hajdani éremtár egyik megmaradt tárló fiókja is látható volt a kiállításon, amelyben elhelyeztek az eredeti feliratnak megfelelõen néhány pénzérmét is. Sajnos az a Janus Pannonius ezüstérem is elveszett, amelynek csak régi metszet ábráját láthattuk a tárlóban.
A régi könyvtárhoz mintegy ezer ásványból álló gyûjtemény is tartozott, amelyek késobb iskolákba kerülve már nem azonosíthatók. A kiállított ásványok tehát nem az eredeti gyûjtemény darabjai, de ilyen ásványok szerepeltek a régi gyujteményben, mert eredeti katalógusa alapján válogatták össze õket.
Raýman János
 
 
Négy „lábú” m betû
 
Zsigmond fiatalon, 21 évesen került a magyar trónra. Több mint 40 éves uralkodása nem volt nyugalmas, inkább viharos, mint problémamentes:
- elvesztette fiatal nejét, Anjou Máriát
- lázadás tört ki a fõurak körében, minek következtében 1397. február végén 32 nemest lefejeztetett.
- következõ, a Debroi István féle lázadás 1403-ban.
- több hadjáratot vezetett, ezek közül ismertebb a nikápolyi elvesztett csata.
- a magyar urak fogva tartották a siklósi várban.
- kényszerbõl feleségül vette Czillei Borbálát, aki házasságtörõ volt. Ezért elvette tõle a királynéi birtokokat, majd megbocsátott és visszaadta.
Morvaországban halt meg köszvényben, hazahozták és Nagyváradon Anjou Mária mellé temették.
Az általa veretett ÉH: 449 számú dénár több verdejellel készült. Számos olyan veret is létezik, amelyet a katalógus nem ismertet
ett. Alább egy ilyen, általam érdekesnek tartott példányt mutatok be.
Az írott m betû három „lábon” áll, erre a lapkára a címer fölé, négy „lábú” m betût vertek. Az m betû vége kicsit hibásnak látszik, ez a másik felén levõ kereszt vonalának bemélyedésétõl tûnik ilyennek.
Tóth Ferenc
 
 
         Negyedik Jelvénygyûjtõ Találkozó. Bogyiszló 2014. május 31
 
 
Az Elsõ Magyar Jelvénymúzeum és Jelvénytár (7132 Bogyiszló, Duna utca 5.) immáron a negyedik alkalommal hívta találkozóra a jelvénygyûjtõket és az érdeklodõket. A honlapon megjelent meghívó és a személyes meghívásnak eleget téve, a MÉE Baranya megyei Szervezete egyik tagjának kisbuszával mentünk el a találkozóra. Szombaton hat fõvel elindultunk Pécsrõl Bogyiszlóra, Bonyhádnál csatlakozott a társasághoz még két fõ.
A meghívó szerinti program:
Regisztráció: 09.00-tól, megnyitó: 10.00-kor
Csoportos tárlatvezetés, kötetlen beszélgetés és jelvény csere: 11.00-tól
Vetített képes elõadás: Vallási jelvények, elõadó Mácsik Zoltán 14.30-tól
Bogyiszlóra érve „egy kis autózás” után megtaláltuk a Duna utca 5-ös számot. Király József a múzeum tulajdonosa fogadott bennünket. Nagyon örült, hogy ilyen népes csapat képviseli a pécsi éremgyûjtõket. Utóbb, mint kiderült rajtunk kívül is érkeztek pécsi gyûjtõk a találkozóra.
A megnyitó köszöntõjében elhangzott, hogy Király József 2008-ban határozta el a múzeumalapítást, mivel Magyarországon már sokféle múzeum van, de jelvénymúzeum még nincsen. Lévén jelvénygyûjtõ (és az õ szavaival élve, mindent gyûjtõ!) az elhatározást tett követte és két év múlva 2010. május 29-én, a bogyiszlói falunapon megnyitásra került az ország elsõ jelvénymúzeuma. Ma a múzeum két helyiségében, a falon elhelyezett 24 tárlóban lehet megtekinteni a körülbelül 1400 darab kiállított jelvényt. Azért a kiállított jelvényt, mert a Király József tulajdonában lévõ jelvényeknek ezek csak a töredékét, a teljes jelvénygyûjteménynek alig a 10 százalékát teszik ki.
A tárló keretekben tematikusan vannak elhelyezve a jelvények, mint például: tuzoltó-, úttörõ-, szocialista brigád-, vagy éppen pártjelvények, amelyeknek „csak” sorszámuk van! Így katalógus hiányában csak a feldolgozó tud eligazodni igazán. Szóba került a jelvénykatalógus elkészítése is, amely olyan nagy feladat, hogy megvalósulására csak kevés esély van. Vagy ha készül is ilyen, csak egy adott témakörre vonatkozhat.
 
A képen balról, ülnek: Benkõ Gyula, Ott László, Raýman János, állnak: Páger János, Fülöp József, Schmidt János és Ihász Zoltán.
Gyorsan telt az idõ a nézelõdéssel és igazándiból nagyobb jelvénycserére nem is került sor. Egy röpke árverést is rendezett a tulajdonos, amelyiknek egy számomra érdekes tétele volt a szekszárdi vörösbor, amelynek címkéjén a jelvénymúzeum és a találkozó dátuma szerepelt. Dél közeledtével a „csapat” úgy döntött, hogy elindulunk haza. Elköszöntünk a vendéglátónktól és egy kellemes baráti, közvetlen hangulatú találkozóról érkeztünk haza.
Az Elsõ Magyar Jelvénymúzeum és Jelvénytárral kapcsolatos információk:
www.jelvenymuzeum.5mp.eu
Kvéder László
A Numizmaticke Vijesti 2013. tartalomjegyzéke
 
 
Fabry, E.: Visszaesés és ünneplés                                                                              3

Margatetic, D és M.: A sisciai Sacra Moneta antoninianus kiadások
és a palmirai Julian felkelés datálása                                                                   5-21

Duca, D. : „En face” (szembe) arcképek római pénzeken                              22-32

Mimica, B. és I.: Adalékok a saloni bizánci pénzek tanulmányozásához
az Omis melletti gatai folissal                                                                             33-37

Smajlagic, R.: V. István néhány szlavón dénárjának jellegzetessége           38-43

Sulejmanagic, A. : Pénzek Bosznia uralkodóinak hûbéreseitõ                       44-78

Majdak, P. – Pranic, T.: Hamis jugoszláv pénzek az 1930-as években     80-106

Matic, B.: A pénz, mint kulturális jelenség                                                    107-113

Geiger, V.: Az 1866. július 7-i osztrák 1 és 5 guldenek hamisításáról       114-134

Prister, B.: Csehszlovák kitüntetések a Horvát Történelmi Múzeum
kitüntetés gyûjteményében                                                                           135-173

Kauric Herman, V.: Karitatív célú hazafias emlékek az I. világháborúból,
plakettek, érmek és jelvények                                                                      174-188

Mirnik, I.. Horvát-amerikai kapcsolat az érmészet területén:
Ivo Kerdic és William Chuncy Longdon                                                       189-207

Gareljic, T.: Miroslabv Kraljevic (1885.1913) festõmûvész, mint modelieur
halálánk 100. évfordulójára 208-217

Raýman J.: Európa és a bika, egy kiemelkedõ plaketten                         218-220

Numizmatikai információk                                                                           221-230
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán