Régebbi híradók - 154. szám
  
154. híradó
2014. május 1.
XIV. évf. / 5.
 
 
   Ágyúból érem
   HÓMAN BÁLINT NUMIZMATIKAI NYÁRI EGYETEM programja
        Dunaújváros, 2014. június 13-14-15.
   Numizmatikai elõadások
   „Újabb” pécsi orvosi érmek XXV.*
        Reményi József: Sebestény Gyula, Szabó Imrefia Béla:
        Sebestény Gyula, Osváth Mária: Sebestény Gyula
   Könyvismertetés
        Hartmut Schoenawa: Das Papiergeld von Schlesien.
 
      ÚJ melléklap
   11. melléklap - Raýman János összeállításában:
        Máriagyûdi emlékérmek és kegyérmek
 




Az ágyú érem változata

Ágyúból érem
 
 
A lengyelországi Lublintól délre, 47 kilométerre fekszik Krasnik város. Az I. világháború idejének abban a szakaszában az oroszok birtokolták, amikor József Ferdinánd fõherceg vezetésével a negyedik magyar hadsereg feladata volt az orosz seregeket kiszorítani a területrõl így Krasnikból is.
A gyorsan elõrehaladó magyar hadsereg 1915. július 1-jének estéjén a Wisznica folyón túlra szorította vissza az oroszokat és mindjárt az elsõ megrohanással Krasnikot elfoglalták. Ezt a sikert olyan gyorsan vívták ki, hogy szinte várható volt az ellenségnek valamilyen ellenakciója. A fõhercegnek még egy második csatával kellett Krasnik birtoklását biztosítani.
József Ferdinánd ellen erõs tartalékot küldött az orosz hadvezetés. Aminek az volt a következménye, hogy negyedik hadseregünk megint túlerõvel állt szemben, melynek támadásait csak nagy fáradsággal tudta kivédeni.
A Krasnikért vívott harcok váltakozó szerencsével folytak. Csapatainkat, ahányszor a túlerõ visszaszorította, annyiszor újra rohamra indultak a helység ellen, mely körül forró harcok dúltak. Július 4-ének estéjén Krasnik szilárdan a magyar sereg központja, a várostól északra emelkedõ magaslatokat, valamint a mindkét oldalán fekvõ helységeknek egész sorát hatalmukba kerítették, úgy, hogy az ellenséges frontot, húsz kilométernyi szélességben itt áttörték. Három napig tartott a Krasnikért folyó kemény küzdelem, amíg sikerült megtörni az oroszok ellenállását és elfoglalták a várost, mely a Lublinba vezetõ utat megnyitotta. Az oroszok július 5-ére virradó éjjelen megkezdték Lublin irányába a visszavonulást.
Ebben a hadjáratban elfoglalt ágyúkból verték ezeket az érmeket. Ismereteim szerint két méretben (21 és 30 mm átmérõvel) készültek, sárgarézbõl és valami vasszerû anyagból mindkét méretben.
 
Elõoldal: jobbra nézõ oroszlánfej alatt:
A KRASNIKI DIADALMAS / CSATÁBAN / AZ OROSZOKTÓL ELVETT ÁGYÚBÓL / VERETTE / AZ / AUGUSZTA-ALAP / 1914-1915 / jobb oldalon lent ívelten MURÁNYI
Hátoldalán: ágyú mellett elesett illetve támadó katonák.
Irodalom: Hueber Viktor: Támadások a nagy orosz erõdítési terület ellen Ivangorodig és Varsóig. A nagy háború. É.n.
Tóth Ferenc
 
HÓMAN BÁLINT NUMIZMATIKAI NYÁRI EGYETEM programja
Dunaújváros, 2014. június 13-14-15.
 
 
JÚNIUS 13. (péntek)
14.00-14.30 Megnyitó: Török Pál, MÉE elnök
                       Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere
14.30-16.00 Az Intercisa Múzeumot bemutatja: Farkas Lajos ig.
ELÕADÁSOK:
16.00-17.00 Ujszászi Róbert:
                       Pénzverési problémák a XI. század elsõ felébõl
17.00             KIÁLLÍTÁS:
                       Berán Lajos érmei, plakettjei. Válogatás Paddi Attila
                       gyûjteményébõl. A kiállítást megnyitja: Török Pál
 
JÚNIUS 14. (szombat)
                        ELÕADÁSOK:
9.00-10.00   Garami Erika: Pénzhamisító, feltaláló, festõ: Peter Bohr
10.00-11.00 Baranyi Anna: Telcs Ede éremmûvészete
11.00-12.00 Süle Tamás: Szemelvények Palotás József szobrász-
                       mûvész pécsi és dunaújvárosi munkásságából
14.00-15.00 Mednyánszky Miklós: Magyarországi bányász-kohász
                       érmek, kiemelten a kohászathoz kapcsolódóakra
15.00-16.00 Szakács Béla: A magyar szépirodalom érmeken,
                       különös tekintettel Petõfi Sándorra
 
16.00             KIRÁNDULÁS:
                       Berán emlékhelyek Dunaújvárosban,
                       Szalkszentmárton Petõfi Emlékmúzeum,
                       Hóman Bálint sírjának megkoszorúzása Tason,
 
JÚNIUS 15. (vasárnap)
                       ELÕADÁSOK:
8.30-9.30     Zbysek Sustek: A szovjet Vörös Hadsereg inváziós
                       pénzei a Kelet-európai államokban.
9.30-10.30   Torbágyi Melinda: 50 éve került elõ a szikácsi solidus lelet
10.30-11.30 Pandula Attila: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadi-
                       kitüntetései az I. világháborúban. I. rész: A rendek.

 
Fontos elérhetõségek:
Asztalos Andrásné: 30-312-9502, E-mail: editasztalos33@gmail.com
Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete: 322-0173
Vámosi László: 20-216-9502, E-mail: vamosilaszlo@t-online.hu
Numizmatikai elõadások
 
 
A Magyar Orvostörténelmi Társaság Orvosi Numizmatikai Szakosztálya ez év tavaszán, április 26-án tartotta elsõ összejövetelét Budapesten, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum emeleti kiállítótermében.
Ez alkalommal négy rövid, de érdekes elõadás hangzott el.

Elsõként Nagy Lajos Imre (*Gulács, 1949. okt. 19.) nyíregyházai szobrászmûvész és fõiskolai tanár mutatta be számos kép segítségével alkotásainak válogatását, kiemelten érmeit és kissé szokatlan, de figyelemreméltó „éremplasztikáit”.
Emlékeztetõül, egyik alkotása az ÉKE 2010-ben készült Ülõ akt ablakban, vagy Danae érme. (lásd Pécsi Dénár, 115. sz.)
A vetített kép látványát az asztalra kitett néhány érem egészítette ki, amelyet a gyûjtõk kézbe vehettek, hiszen ez az éremmel való ismerkedés egyik fontos része. Majd egy szép érmet ajándékozott a Múzeumnak, amelyen a csarodai templomban látható Kozma és Damján gyógyító szenteket ábrázolta.

 
 
Ezt követte dr. Gömör Béla „Gyûjtemény gyarapodás manapság” címû érdekes elõadása, amelybõl megismerhettük a valódi gyûjtõt, aki egy-egy éremrõl, keletkezésétõl további sorsáig és annak alkotó mûvészérõl is mindent meg akar tudni és sok utánjárással, meg is tudja.

Majd dr. Jakó János számolt be egy eddig csak igen szûk körben ismeretes érdekes szolnoki díjéremrõl, amellyel Laki Kálmán orvosnak állítanak emléket.

 
Az viszont sajnos szokatlan, hogy a szolnoki önkormányzat az érdeklõdõ és az éremmel foglakozó gyûjtõt példamutató módon megajándékozta az éremmel.

Végül dr. Süle Tamás mutatta be a Pécsi Dénár 150. számának megjelenése alkalmára készült emlékérmet, amelyet kiváló érmeirõl ismert Kubászova Tamara mintázott. Noha nem orvosi érem, de alkotója orvos, ezért egy példányt a Semmelweis Múzeum éremgyûjteményének ajándékozott.
Az érem megtekinthetõ a Pécsi Dénár 150. sz. címlapján.

 
 
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum látványos bemutató termei a kiállított tárgyak gazdagságával sokadszori látogatás után is lenyûgözõek és mindig tudnak újat mutatni.
Raýman János
      „Újabb” pécsi orvosi érmek XXV.*
      Reményi József: Sebestény Gyula, Szabó Imrefia Béla:
      Sebestény Gyula, Osváth Mária: Sebestény Gyula
 
Sebestény Gyula (*Eger, 1887. márc. 16. - †Eger, 1954. júl. 27.) sebész, egyetemi tanár.
A Pécs Lexikon (kiadta 2010-ben a Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft.) Schmidt Pál által jegyzett Sebestény szócikkében egyebek mellett ezeket olvashatjuk: Az orvosi egyetemet Budapesten végezte. 1914-ben került a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Sebészeti Klinikájára. Az egyetemet 1919-ben Pozsonyból kiutasították, ezért elõbb Budapestre, majd 1923-1924-ben Pécsre költözött. Itt lett Sebestény magántanár 1925-ben. 1926-27-ben a Sebészeti Klinika megbízott igazgatója volt. Egy évig külföldi tanulmányúton járt, ahol a tüdõsebészetet sajátította el. 1928-ban a pestújhelyi OTI Kórházban lett fõorvos, majd 1941-tõl a budapesti Szent János Kórház tüdõsebészeti osztályát vezette. Közben, 1940-ben rendkívüli tanár címet szerzett. Végül 1947-tol 1954-ig a budapesti egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának igazgató professzora volt. 1952-ben lett az MTA doktora. Nevéhez fûzõdik a modern magyar mellkasi sebészet megteremtése, amely témából tankönyvet is írt. 1951-ben Kossuth Díjjal tüntették ki.
Sebestény Gyuláról öt érem készült. Az elsõ kettõ leírása megtalálható 52. és 53. sorszám alatt a „Süle: Százötven év pécsi orvosi érmei” c. kötetben, így azok leírását itt most mellõzzük. A következõ három érem adatait és képeit** az alábbiakban közöljük.
Az elsõt Reményi József mintázta meg 1954-ben, vélhetõen a professzor halála alkalmából, vagy közvetlen utána. A 173 mm nagyságú, kétoldalas öntött bronz érem elõoldalán balra nézõ portré, a nyak alatt vízszintesen 1947-1954 évszámok és az alábbi körirat látható: X SEBESTÉNY • GYULA • PROFESSZOR • A • KLINIKA • IGAZGATÓJA • A • HAZAI • MELLKASSEBÉSZET • ÚTTÖRÕJE.
 
 
A hátlapon jobb kezében fáklyát, baljában kígyós botot tartó férfi alakot ábrázolt a mûvész.
 
A latin nyelvû körirat: •X• VIVERE • ALIIS • NON • SIBI • CONSTITUIT • ESSENTIAM • MEDICI. (Magyarul: Az orvostudomány lényege, hogy ne csak magunkért, hanem másokért éljünk.) Jobb o. lent beütve: REMÉNYI mj.
 
 
A második érmet Szabó Imrefia Béla 1987-ben, Sebestény Gyula születésének 100. évfordulóján alkotta. A 101 mm nagyságú, kétoldalas öntött bronzérem elõlapján jobbra nézõ arcmás, baloldalon a váll felett a mesterjegy, a köriratban pedig PROF. DR. SEBETÉNY GYULA X 1887 X 1954 szöveg látható. A hátlapi kompozíció egy több emeletes épületet ábrázol, ami tulajdonképpen a Baross utcai klinika homlokzata. Ez az érem alján olvasható szövegbõl is kiderül: 1. sz. SEBÉSZETI KLINIKA / BUDAPEST / BAROSS / UTCA.
 
 
A harmadik Sebestény érmet Osváth Mária mintázta, ugyancsak 1987-ben. A 95 mm nagyságú, egyoldalas, öntött bronz érmen az elõzõektõl eltérõen szemben ábrázolja a professzort. A bal váll fölött 1987 évszám és om mesterjegy látható. A körirat: PROF. MED. DR. SEBESTÉNY GYULA 1887-1954.
Süle Tamás
 
*(”Újabb” alatt érti szerzõ azokat az érmeket, amelyek a „Százötven év pécsi orvosi érmei 1845-1995” c. könyvébõl kimaradtak, vagy annak megjelenése után láttak napvilágot. Természetesen azok az alkotások nem kapnak helyet a sorozatban, amelyeket a Pécsi Dénárban korábban már ismertettünk.)
** Szerzõ a Reményi József és a Szabó Imrefia Béla alkotta érmekrõl készült fotók rendelkezésére bocsátásáért Nagy Anitának és Blahák Eszternek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársainak ezúton is köszönetét fejezi ki!
         Könyvismertetés
         Hartmut Schoenawa: Das Papiergeld von Schlesien.
         2014. Werlaburgdorf. Szerzõi kiadás 132 oldal
 
 
Szerzõje kéziratként bocsátotta útjára Szilézia papírpénzeirõl készített katalógusát. A mûanyagspirállal összefûzött, egyoldalas lapokból álló könyvben mindössze két ábrát találunk, mindjárt az elején. A Lengyelországhoz csatolt Szilézia térképét német helységnevekkel, és Lengyelország térképét 16 tartomány bejelölésével német és lengyel nevükkel. Bizony ezek nélkül a mai németek sem ismerik ki magukat a megváltozott és átnevezett térségben, de mi magyarok még kevésbé.
Szilézia nagyobbik része Mária Terézia korában került a poroszokhoz. Majd az I. világháború után a maradékon Csehszlovákia és Lengyelország osztozott.
Az elsõ világháború alatt és után, a pénzhiány ezen a területen is nagymennyiségû szükségpénz kibocsátáshoz vezetett.
Csaknem valamennyi pénzjegy szövege német nyelvû, csak kis részük kétnyelvû (német és lengyel).
Összesen 279 város és község, valamint egyetlen helynévhez nem köthetõ pénzjegy leírása került a katalógusba, a helységek német nevének betûrendje szerint besorolva. De valamennyinek a lengyel neve és a lengyel körzet megnevezése is szerepel.
A térség legnagyobb városa Breslau (Wroclaw, amit mi magyarul Boroszlónak nevezünk) csaknem 6 oldalt foglal el. A városi, valamint a különbözõ cégek, intézmények és magánosok kiadványaiból összesen 205 pénzjegyet sorol fel.
A pénzek leírásánál elkerülte a folyamatos sorszámozást, csak az azonos kibocsátóhoz tartozókat sorszámozta a helyneveken belül. A címletet követi a kiadás idõpontja, ha egyáltalán ismert. Majd néhány szó magyarázat után a becsült árát találjuk euróban. A nagy többségbõl még ma is sok van, áruk 1-10 €. De kisszámú ritkaságot is találunk RAR megjelöléssel.
A szín-, sorszám-, vízjel-, és egyéb változatok nem szerepelnek a katalógusban, tehát még van mivel kiegészíteni.
Raýman János
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán