Régebbi híradók - 152. szám
  
152. híradó
2014. március 1.
XIV. évf. / 3.
 
 
   Az ÉKE Vámbéry Ármin érmérõl
   Újabb kiegészítés a Bányamentõ szolgálati érmekhez
   „Újabb” pécsi orvosi érmek XXIV.*
        Sz. Egyed Emma: Nagy László
   Könyvismertetés
        Yann Labry: Die Biletov der MMM-Bank
   Kiállítás a pécsi Orvostudományi Egyetemen
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2014. március 30-án Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 




Az Éremkedvelõk Egylete 2013. évi érme

Az ÉKE Vámbéry Ármin érmérõl
 
 
A MÉE Éremkedvelõk Egylete (ÉKE) 2013. évben is egy különleges érmet készíttetett tagjainak. Az érem a híres nyelvtudós, a török kutató Vámbéry Árminnak állít emléket halálának 100-ik évfordulóján.
Vámbéry Ármin 1832. március 19-én a Pozsony vármegyei Szentgyörgyön született egy szegény zsidó család gyermekeként. Hároméves korában megbénult a bal lába, így járta be a keletet utazásai során.
1845-ben iratkozott be a szentgyörgyi piarista gimnáziumba, de 1847-ben tanulmányait már a soproni evangélikus líceumban folytatta. Tizenhat évesen folyékonyan beszélt franciául, németül és latinul, miközben angolul és néhány skandináv nyelvet is tanult. Tanulmányait Pozsonyban, majd Pesten a piaristáknál folytatta. Megismerkedett a török irodalommal és kultúrával, majd a nyelvet is megtanulta.
1857-ben Eötvös József báró támogatásának köszönhetõen Konstantinápolyba utazott, ahol négy éves tartózkodása alatt Husszein Daim pasánál nyelvtanító lett, miközben megismerte a kelet szokásait és a mindennapi élet sajátosságait. Itt jelent meg elsõ mûve a Német – Török és Török -Német szótára.
1861-ben az MTA támogatásával útra kelt, hogy felkutassa a magyarok õshazáját. Rasid Efendi néven szunnita dervisnek öltözve indult el Konstantinápolyból. Teheránig eljutva egy zarándokcsoporttal átutazta Közép – Ázsia sivatagjait. Buharán keresztül eljutott Szamarkandba is. 1864 májusában tért vissza Pestre.
1865 – 1904 között a budapesti tudományegyetemen a keleti nyelvek tanára volt. 1860-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ, majd 1876-tól a rendes tagja. 1913. szeptember 15-én Budapesten halt meg, sírja a Kerepesi temetõben található.
 
 
Az ÉKE érem elõlapján a keletutazó portréja látható dervisruhában, balra VÁMBÉRY / ÁRMIN, jobbra 1832 / – 1913 felirattal, balra lent az érmet mintázó Fekete Géza Dezsõ mesterjegye. A hátlapon dervisruhába öltözött utazó látható teherhordó szamárral. Jobbra ABDER - / RESHID felirat olvasható. Az érem körirata: A NYOMORBAN ÉRIK A FÉRFI – ERÉNY, A TÛZBEN TISZTUL AZ ARANY S EZÜST.
 
 
Az érmet mintázó mûvész Fekete Géza Dezsõ 1939. január 3-án Budapesten született. Apja Galántai Fekete Géza szintén szobrászmûvész, édesanyja Roskoványi Mária festõmûvész – rajztanár. Édesapja a fõiskolán együtt tanulta a szobrászatot Madarassy Walterrel, Búza Barnával, Ispánki Józseffel és Csúcs Ferenccel.
Fekete Géza Dezsõ 1965-ben diplomázott a Képzõmûvészeti Fõiskolán, ahol Szabó Iván és Pátzay Pál voltak a mesterei. Alkotómunkája mellett az 1960-as évektõl szobrászatot is tanít.
Az ÉKE 2013. évben készült Vámbéry Ármin érme 42 számozott példányban került kiosztásra. A sorszámot az érem peremébe ütötték be. A nem szabályos kör alakú alkotás 102 x 107 mm méretben, öntött bronz kivitelben készült.
Hágen
 
Újabb kiegészítés a Bányamentõ szolgálati érmekhez
 
 
A Bányamentõ porcelán szolgálati érmekhez elõkerült néhány újabb, eddig nem ismertetett változat. A Pécsi Dénár 111. számában írt összefoglalót a 137. számban kiegészítettük egy 15 és egy 20 éves szolgálati éremmel. Most az ott látható 20 éves éremnek a 25 éves szolgálatért adományozott változatát mutatjuk be. Szövege , elrendezése megegyezik a 20 évesével.
 
 
A 15 éves viszont újabb típust képvisel. A porcelán alapérem és a középen látható szimbólum megegyezik néhány korábbival, de a felirat és számok jelentõsen eltérnek. Ezeket 10 mm-re növelték.
Gergely Tibor
 
„Újabb” pécsi orvosi érmek XXIV.*
Sz. Egyed Emma: Nagy László
 
 
Nagy László (*Kunmadaras, 1909. március 8. - †Budapest, 1986. december 3.) középiskoláit a Debreceni Református Kollégiumban végezte, majd Pécsett az Erzsébet Tudományegyetem Orvosi Karán tanult és 1937-ben szerzett diplomát. Ezután Budapesten az OTI Központi (Uzsoki u-i) Kórházának I. sz. Belosztályán, 1940-tõl 1942-ig pedig már Pécsett a Belgyógyászati Klinikán dolgozott, ahol belorvostanból szakvizsgát is tett. Majd ismét Budapest következett: az Igazságügyi Minisztérium Kórháza, illetve ennek jogutóda a BV Kórháza, ahol 1956-ig fõorvosként mûködött, de közben – fizetés nélküli szabadságon – a Parádfürdõi Állami Kórház Belosztályán osztályvezetõ fõorvos volt.
A Soproni Állami Szanatórium igazgató fõorvosává 1956. március 1-én nevezték ki. 1975. január 1-én pedig ugyanitt fõigazgató fõorvossá léptették elõ, mert akkor már három intézmény tartozott a Soproni Állami Szanatóriumhoz, ugyanis a korábban önálló Gyermekszanatóriumot és az újonnan létesített Balfi Szanatóriumot is hozzá csatolták. 1984-ben vonult nyugdíjba, amikor is Budapestre költözött és tovább tevékenykedett, mint az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum szaktanácsadója.
Metzl János, aki 1949-tõl 1968-ig Pécsett a Sebészeti Klinikán dolgozott, majd a soproni kórház sebész fõorvosa lett, ahol szakmai kapcsolatban állt Nagy Lászlóval, egy írásos megemlékezésében így foglalta össze kollégája érdemeit: „Nagy László emlékét az igazgatósági ideje alatt megvalósult nagy szanatóriumi beruházások még abban a korban is meg fogják õrizni, amikor mindazok, akik barátai, munkatársai voltak, vagy személyesen ismerték, már régen nem lesznek az élõk sorában. A már a rómaiak idején is ismert balfi fürdõ pedig Woschinszky István után az õ munkásságának köszönheti második virágkorát és ezt az utókor is bizonyára kellõen méltányolni fogja.” Egyéb állami elismerései mellett 1971-ben Pro Urbe Sopron emlékéremmel tüntették ki, 1984-ben pedig a város díszpolgárává választották.
1991. decemberében, halálának 5. évfordulóján, tiszteletére a szanatórium falán emléktáblát (Sz. Egyed Emma alkotása) helyeztek el. A korabeli meghívó** szerint a tábla felavatását Antall József miniszterelnök, mint az Orvostörténeti Társaság elnöke vállalta el. Fentiekkel kapcsolatos az az érdekes, de meglehetõsen „bulvár” jellegû sajtóhír, ami a Nyugati Hírlap c. megyei lapban jelent meg dec. 21-én, az avatóünnepséget követõ napon „Megúszták a botrányt Sopronban” címmel és „Dr. Antall leleplezte” alcímmel. Egyebek mellett ezeket olvashatjuk a cikkben: „Az elõzetes várakozások, az elõre megjósolt botrány ellenére az ünnepség zavartalanul zajlott. Tény viszont, hogy a soproni közvéleményt megosztotta a táblaavatás. Voltak, akik felrótták, hogy dr. Nagy börtönkórház igazgatója volt, mások azért háborogtak, mert tudomásuk szerint "beépített" káder volt. A városban tehát ment a suttogás, a szóbeszéd.” Majd így folytatta az újságíró: „Talán erre is válaszolni akart dr. Antall József miniszterelnök, aki a Magyar Orvostörténeti Társaság elnökeként mondott emléktábla-avató beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy e táblával nem csupán az egykori igazgatónak állítanak emléket, hanem azoknak is, akik a letûnt rendszerben az alkotómunkát választották.”
 
 
Nagy Lászlót az emléktáblán kívül egy érmen is megörökítette Sz. Egyed Emma soproni szobrász- és éremmûvész. Az egyoldalas, 104 mm átmérõjû, öntött bronzérem körirata: Dr. NAGY LÁSZLÓ ORVOS 1909-1986. Az alkotó mesterjegye jobb oldalon, a váll fölött látható. Sajnos az érem születésének az évét nem tudjuk, de elképzelhetõ, hogy ez is a táblaavatásra készült a család és a megjelent notabilitások számára.
Süle Tamás
 
*(”Újabb” alatt érti szerzõ azokat az érmeket, amelyek a „Százötven év pécsi orvosi érmei 1845-1995” c. könyvébõl kimaradtak, vagy annak megjelenése után láttak napvilágot. Természetesen azok az alkotások nem kapnak helyet a sorozatban, amelyeket a Pécsi Dénárban korábban már ismertettünk.)
** Szerzõ a korabeli dokumentumok rendelkezésére bocsátását Csoma Máriának köszöni!
                         Könyvismertetés
                         Yann Labry: Die Biletov der MMM-Bank

 
 
Yann Labry: Die Biletov der MMM-Bank Münzen & Sammeln kiadása 2009. 139 oldal
A papírpénzgyûjtõk gyakran találkoznak az orosz Mavrodi arcképével ékesített különbözõ címletû„biletov”-okkal.
A könyvben négy nyelven (német, angol, orosz és francia) olvasható ismertetés a piramisjátékon meggazdagodott Mavrodi testvérek viselt dolgairól és részletes katalógus, a kibocsátott MMM Bank bilétákról.
Szergej Mavrodi vezetésével hozták létre az MMM Társaságot, amelynek Bankja az MMM Bank, névadója Szergej és Vjacseszláv Mavrodi, a harmadik M Vjacseszláv felesége Olga Melinkova nevébõl ered.

 
 
A Mavrodi fiúk virágzó vállalkozást indítottak videó-kazetták nem mindig legális kereskedelmével, majd amerikai részvényeket adtak el az orosz befektetõknek. De 1993-ban a nagyobb jövedelem érdekében piramis játék elvén mûködõ részvénykibocsátásba fogtak. Eleinte a részvények a valódiakat utánozták. Késõbb egyszerûsítették a kibocsátást és pénzekre emlékeztetõ bilétáik 1, 10, 20, 50, 100, 500, 1000 és legvégül 10 000 biletov néven kerültek forgalomba, mint befektetési jegyek. Eladásukról rendkívül agresszív televíziós reklámhadjárat, és sajtó hirdetések tömege gondoskodott. Bár tõzsdén nem szerepeltek, a megtévesztett emberek és cégek még külföldrõl is vásárolták kiadványaikat és hihetetlen, több milliárd rubelt elérõ vagyonra tettek ez által szert. A piramis játék nem volt tiltva Oroszországban, a Pravda címlapján hirdették nagy haszonnal kecsegtetõ papírjaikat.
De elõbb - utóbb kiderült, hogy a befektetõk pénzét sem tudja visszafizetni, nem hogy a magasra felsrófolt kamatot. És esni kezdett a részvények árfolyama. A hatóság 1994 nyarán az MMM intézményeket adócsalás és adó nem fizetés miatt bezáratta. Mavrodi azonnal a hatóságot vádolta a részvények értéktelenedéséért, sõt képviselõvé választották a hitelezõi. Az elértéktelenedéssel az emberek vagyonukat, megtakarításukat vesztették. A sajtó 52 öngyilkosságról tudott az ügy miatt. A büntetõeljárás jócskán elhúzódott.
A könyvben a három kiadás részletes katalógusa számos adatot gyûjtött össze. Egyes példányok ismert kibocsátott mennyisége tízmilliós tételt mutat. Döbbenetes, hogy az értéktelen papírokat még 1999-ben is gyártották, tehát nyilván ekkor is tudtak eladni belõlük.
Történészeknek, pénzzel foglalkozóknak, a gyûjtõket is beleértve, érdekes olvasmány.
Raýman János
Kiállítás a pécsi Orvostudományi Egyetemen
 
„A császárért és a királyért szikével és fecskendõvel – orvosok az Isonzónál és Dél Tirolban 1915-1917” címmel érdekes és szokatlan kiállítás nyílt a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Romhányi György Aula - Galériájában.
A bemutatott anyag nagyobb részét korabeli amatõr fényképfelvételek felhasználásával összeállított ábrák sokasága adta, ahol a sebesüléstõl a kórházig kísérheti a nézõ a katona és a gyógyító, ápoló személyzet útját.
A tárlókban az Egyetemi Könyvtár anyagából Dezsõ Krisztina gondos válogatása nyomán a háború irodalmi megjelenése került bemutatásra. De elsõ helyen vitéz laborfalvi Berde Károly (1891-1971) a pécsi egyetemi bõrklinika hajdani professzorának világháborús relikviái szerepelnek. Mint fiatal orvos, 1914-ben a frontra került, ahol három évig csapat orvos volt, egyszer meg is sebesült. Ezért szerepel a tárlóban kitüntetései között a sebesülési érem. De a frontszolgálatot idézi az ezüst és bronz Katonai Érdem Érmeinek hadiszalagján a kardok elhelyezése, valamint a vitézi jelvénye is.
A megjelent közönséget dr. Ertl Tibor dékán helyettes köszöntötte, majd a kiállítást dr. Szakály Sándor hadtörténész professzor nyitotta meg. Ezt követõen érdekes elõadást tartott a háború és a gyógyítás sajátos kapcsolatáról, a rendezésben is nagy szerepet vállaló dr. Molnár F. Tamás mellkas sebész, pécsi orvosegyetemi tanár.
Berde Károlyról olvasni lehet a Pécsi Dénár (2009. febr.) 91. számában is.
 
Raýman János
 
Berde Károly kitüntetéseit szemléli Süle Tamás és Kutas László
 
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2014. március 30-án
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 
 
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk
2014. március 30-án (vasárnap) 8.00 – 12.00 között
heti összejöveteleik helyén ( Majorossy út 32, térképünkön 1.)
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek.
Egy asztalt 1000,- illetve 2000,- Ft-ért biztosítunk .
Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158, e-mail: langerno100@gmail.com

Megközelíthetõ a 33. sz. városi autóbusszal (amely a Fõpályaudvartól indul a Vásárcsarnok érintésével a Tettye - Havihegy útvonalon) a Tettye utcai megállótól néhány perces sétával.
Gépjármûvel érkezõknek az épület melletti parkoló áll a rendelkezésükre.
 
Vezetõség
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán