Régebbi híradók - 151. szám
  
151. híradó
2014. február 1.
XIV. évf. / 2.
 
 
   Gerencsér Sebestyén díjérem
   Az MNB 2014. évi emlékérem kibocsátásával kapcsolatos
        elõzetes tájékoztató
   A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia sportérmei
   Két obulus
   Egy pécsi vonatkozású Ivo Kerdic-érem.
   Régi szerzõnk új érme
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2014. március 30-án Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 




A Gerencsér Sebestyén Díjérem

Gerencsér Sebestyén díjérem
 
 
Baranya megye népeinek változatos, gazdag hagyományaira épülõ ünnepségsorozat kezdõdött 1964-ben „Baranyai Vasárnapok” névvel. A vasárnapi ünnepeknek Mohács, Pécsvárad, Siklós és Szigetvár adott rendszeresen otthont.
A pécsváradi ünnepségekhez kapcsolódott a környék jelentõs fazekasságának emlékét ápoló Országos Gerencsér Sebestyén Fazekaspályázat kiírása és a beküldött pályamûvekbõl összeállított kiállítás létrehozása 1966-ban. A rendezést a Népi Iparmûvészeti Tanács és Baranya Megyei Tanács VB Mûvelõdési Osztálya szervezte és bonyolította le 1966-tól 1990-ig, összesen 11 alkalommal.
 
A pályázatnak nevet adó Gerencsér Sebestyén (1898-1955) siklósi fazekas volt. Még Haás Sebestyénként 1911-ben szegõdött fazekas inasnak, 1914-ben szerzett bizonyítványt. Majd többek közt, Mohácson, Zalaegerszegen, Csákváron dolgozott. 1924-ben a mohácsi Turul agyagipari vállalat üzemvezetõje. 1925-ben hazatelepült Siklósra és önálló mûhelyt alapított. 1940-ben változtatta nevét Gerencsér-re. Jó nevet szerzett munkáival. Használati edényei, emléktárgyai, a „gyûdi korsó” és a „gyûdi bika” máig õrzi emlékét. 1950-ben már szövetkezeti dolgozó. 1954-ben elnyerte a Népmûvészet Mestere kitüntetést.
A fazekas pályázat célja a kiírás szerint olyan népmûvészeti fazekas alkotások készítése, amelyek megõrzik a táj hagyományait, és azt korszerû új formában dolgozzák fel. Egyébként nyilvános, bárki részt vehet rajta. Díjazására alapították a Gerencsér Sebestyén érmet, amelyet Szabó Iván (1913-1988) szobrászmûvész mintázott 1966-ban. A kiírás szerint a pályázaton el lehetett nyerni a díjérmet, valamint elsõ, második és harmadik díjat. Egy-egy alkalommal 2 emlékérmet és összesen 12-15 díjat adtak ki.
A díjérem leírása.
Egyoldalas öntött bronzérem. Egyoldalassága miatt helyenként plakettnek nevezik. Ábrája tulajdonképpen egy szép, madaras cseréptányér. Közepén hegyes csõrû madár áll, csõrében különös virágot tart. Virágja akár tulipán is lehet, de levelei nem egy virághoz tartoznak, mert az egyik levél hegyes, a másik fogazott szélû. A madár felett és alatt egy-egy körbe rajzolt virág látható, mintha a fazekasok pingálták volna a tányérra.
Körirata GERENCSÉR SEBESTYÉN DIJ. Átmérõje 100 mm.
A pályázatokon összesen 22 darabot adományoztak a díjazottaknak.
Ábráját a III. és IV. Országos Gerencsér Sebestyén Fazekaspályázat katalógusának címlapja is bemutatja (1968 és 1970).
 
A pályázatok díjérmesei:
I. Pécsvárad 1966. Teimel István
II. Pécsvárad 1967. Busi Lajos, Kósa Klára, Szabó Kinga
III. Pécsvárad 1968. Barth Mária, Szabó Kinga
IV. Pécsvárad 1970. Horváth János, Mónus Ferenc
V. Siklós 1972. Szabó Kinga, ifj. Szabó Mihály
VI. Siklós 1975. Busi Lajos, ifj. Fazekas Lajos
VII. Siklós 1978. ifj. Fazekas Lajos, Gonda István
VIII. Siklós 1981. ifj. Fazekas Lajos, Fusz Lajos
IX. Siklós 1984. Chlumetzky Ildikó, Kiss Andrea
X. Siklós 1987. Szekérné Kiss Andrea, Vargáné Kozák Éva
XI. Siklós 1990. Végh Ákos, Gy. Kamarás Katalin
Raýman János
 
Az MNB 2014. évi emlékérem kibocsátásával kapcsolatos
elõzetes tájékoztató
 
 
Az MNB, mint minden évben, lehetõséget biztosít az emlékérem kibocsátásával kapcsolatos véleménynyilvánításnak. Figyelembe veszi a beérkezett hozzászólásokat és így mérlegelve azokat, hozza meg a végsõ döntést. Ha új javaslat is beérkezett, azt az MNB már nem tudja a 2014-es témák közé felvenni. Az ilyen és ehhez hasonló észrevételeket, viszont figyelembe veszi a 2015-ös kibocsátási programjában. Ami biztos, hogy a 2014-es tervben nem szerepel, azaz nem folytatódik a „Magyar Várak” sorozat.
Az alábbiakban a várható 2014-es kibocsátások:
1. Középkori magyar aranyforintok 1305-1526” sorozat folytatódik.”Mária aranyforintja” aranyérmével.
2. A Dózsa György-féle parasztfelkelés 500. évfordulója emlékére jelenik meg egy érem.
3. Egressy Béni születésének 200. évfordulójára az MNB ezzel az éremmel folytatja az „EUROPA” nemzetközi gyûjtõ programot
4. A „Magyar Nobel-díjasok” ezüst emlékérme sorozatban Bárány Róbertre emlékezõ érmével tiszteleg.
5. Ybl Miklós 200 éve született. Errõl emlékezik meg majd a 2014-es egyik emlékérme.
6. 200 éve született Ganz Ábrahám. Ez az érme „A magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságai, találmányai” sorozatba tartozik.
A korábban indított sorozatok részeiként megjelenõ érmék specifikációi megegyeznek a korábbi elemek technikai paramétereivel, a sorozatokhoz kapcsolódó érmék specifikációit pedig késõbb hozza nyilvánosságra a kibocsátó Magyar Nemzeti Bank.
Kvéder László
(Felhasznált információ, bõvebben megtalálható itt: kattintson ide)
   
A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia sportérmei
 
 
Pécsett mûködött rövid ideig a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia. Megalakítására a döntést maga Horthy Miklós hozta meg, 1928. július 28-án, amelyet a Minisztertanács 1929. jan. 25-i rendeletével elindított. Ez az idõszak a hadsereg és a tisztképzés szempontjából nehéz és bonyolult idõszak volt, mert meg kellett felelni a békeszerzõdésben elõírt nemzetközi elõírásoknak, de az ország véderejének fejlesztésére megerõsödtek a hazai igények. Ezért adtak a tiszti iskolának vámõrtisztképzõ fedõnevet, amely a „rejtés” idõszak követelményeinek megfelelt. Ez rendészeti feladatnak minõsült, nem lehetett jogszerûen belekötni. De mûködése rövid életû volt, mert 1931-ben, valamikor az év közepén egy HM rendelettel az iskolát feloszlatták, és állományát a Ludovika Akadémiába osztották be. Így az iskola legfeljebb 24 hónapig állott fenn. E rövid idõ alatt sportegylet is mûködött, hiszen a sport a katonai oktatás szerves részét képezte.
Az akadémisták közül csak egyet említünk: itt tanult és érte el sikereit Berczelly Tibor, aki 1931-ben kardvívásban világbajnok, a késõbb több olimpián is résztvevõ, igen eredményes vívó, hadseregbajnok volt pisztoly és hadipuska kategóriában is.
Az Akadémiával összekapcsolható az alábbi érem, amely két változatban is elõkerült. Ábrája alapján bármely sportágban felhasználhatták.
 
 
Elõlapján jobb karját magasba lendítõ, gyakorlat bemutatására jelentkezõ férfisportoló áll. Lábfeje mögött ívesen a gyártó HUGUENIN svájci cég neve olvasható ki. Az alak elõtt 3 soros felirat: ZRINYI / AKADÉMIA / SPORT EGYLETE.
Hátlapján babérkoszorút nyújtó kézfej látható. Alatta elegendõ üres hely szöveg bevésésére.
 
A nagyobb érem 40 mm és jelzett ezüstbõl készült.
 
 
A kisebb érem 30 mm-es vert bronz.
Gergely Tibor
Két obulus
 
 
Hunyadi Mátyás (uralkodott 1458-1490) két publikálatlan obulusát mutatom be.
Az egyik darabot az évenkénti kötelezõ pénzbeváltás ideje alatt verték a nagybányai kamara területén 1463-ban. Típusa az Éremhatározó 573 számú obulussal megegyezik, csupán a verdejele nem szerepel a katalógusban. Ebben az esetben n – e.

 
 
A másik darab (ÉH: 576) szintén nem szerepel a katalógusban. 1467-ben verték a budai kamarában. Verdejele: ? – e.
 
 
Az érme kissé kopott, de könnyen azonosítható.
Tóth Ferenc Pincehely
Egy pécsi vonatkozású Ivo Kerdic-érem.
 
Ivo Kerdic ((Davor 1881.05.09 – Zágráb 1953.10.27), az egyik legkiválóbb 20. századi horvát éremmûvész 1921-ben érmet készített az akkor 31 éves Petar Dobrovic festõrõl. Vajon miért? A választ minden bizonnyal az érmen is szereplõ évszám adja meg.
 
 
Petar Dobrovic egy jómódú pécsi szerb család tagjaként 1890. január 14-én Dobrovits Péterként Pécsen látta meg a napvilágot. Itt is érettségizett a cisztercita gimnáziumban, majd a Képzõmûvészeti Fõiskolán Balló Edénél és Zemplényi Tivadarnál tanult. Elsõ kiállítása 1911-ben, a Mûcsarnokban volt, majd 1913-ban kiállított szülõvárosában is. 1911-tõl többször járt tanulmányúton Párizsban, munkáira Cezanne volt nagy hatással.
Az elsõ világháború végén, 1918 novemberében szerb csapatok érkeztek Baranyába és Bácskába. A Pécsen tartózkodó Dobrovits lelkesen üdvözölte a szerb hadsereget, amely mellett tolmácsként is dolgozott.
A trianoni béke-megállapodás értelmében a szerb-horvát-szlovén erõknek 1921. augusztus végéig el kellett hagynia Baranyát és a Baja-környéki Észak-Bácskát. Dobrovits és társai – a Horthy-ellenes propagandától feltüzelt lakosság támogatásával – ennek megakadályozására 1921. augusztus 14-én a pécsi Széchenyi téren kikiáltották a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaságot. A köztársaság elnökének Dobrovits Pétert választották.
Augusztus 16-án Dobrovits tárgyalni Belgrádba utazott, ahol hamar kiderült, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nem fogja megvédeni az újdonsült köztársaságot és a területet kész átadni Horthy Miklós kormányának. Dobrovits soha többé nem tért vissza szülõvárosába, elismert festõként Belgrádban halt meg 1942. január 27-én.
1921. augusztus 21-22-én a magyar honvédség és csendõrség bevonult Pécsre és Bajára, és ezzel megszûnt a tiszavirág életû köztársaság, amelyre ma már legtöbbünket csak Ivo Kerdic érme emlékeztet.
Török Pál
Régi szerzõnk új érme
 
 
Még a múlt évben egy meghívót kaptam Jakó János-tól, amelyen ez állt: "Tisztelettel meghívjuk a Nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Hematológiai Osztálya megalakulásának 30. és az osztályt alapító dr. Jakó János születésének 75. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi tudományos ülésünkre. Idõpont: 2013. október 11". A meghívó tanúsága szerint a bevezetõ és a köszöntõ után a résztvevõk érdekes szakmai elõadásokat hallgathattak meg a hematológia (vérképzõ szervek betegségei) tárgykörébõl, más elõadók mellett az ünnepelt alapítótól és utódjától, Szerafin Lászlótól, a jelenlegi osztályvezetõ fõorvostól. Miután az eseményen részt venni nem tudtam, levélben gratuláltam kollégámnak és barátomnak. De ezzel még nem ért véget a történet, ugyanis az igazi meglepetés és öröm csak késõbb ért, amikor személyesen találkoztunk és megkaptam tõle az alább látható érmet, amelynek elsõ példányát születésnapi ajándékként az ünnepi ülésen nyújtották át neki.
 
 
A 98 mm átmérõjû, öntött bronzérem elõlapi körirata: Dr. JAKÓ JÁNOS - 1938 - Dr. SZERAFIN LÁSZLÓ - 1958. A kettõs portré közül Jakó Jánosé (a bal oldali) jól eltalált, karakteres ábrázolás és a másik is megnyerõ arcmás, de ezt hasonlóság szempontjából személyes ismeretség hiányában megítélni nem tudom. Az évszámok az ábrázoltak születési évét jelzik. Az alkotó Nagy Lajos mj-e (NL) bal oldalon, a váll fölött látható. A hátlapon ugyan kizárólag szöveg található (képünkön), de a szavak elrendezése és a kalligrafikus írásmód érdekes összbenyomást eredményez.
Végezetül megemlítem, hogy Jakó János numizmatikai tárgyú írásaival már sokszor találkozhattak a Pécsi Dénár olvasói, legutóbb 2013 decemberében, a 149. számban.
Süle Tamás
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2014. március 30-án
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 
 
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk
2014. március 30-án (vasárnap) 8.00 – 12.00 között
heti összejöveteleik helyén ( Majorossy út 32, térképünkön 1.)
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek.
Egy asztalt 1000,- illetve 2000,- Ft-ért biztosítunk .
Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158, e-mail: langerno100@gmail.com

Megközelíthetõ a 33. sz. városi autóbusszal (amely a Fõpályaudvartól indul a Vásárcsarnok érintésével a Tettye - Havihegy útvonalon) a Tettye utcai megállótól néhány perces sétával.
Gépjármûvel érkezõknek az épület melletti parkoló áll a rendelkezésükre.
 
Vezetõség
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán