Régebbi híradók - 149. szám
  
149. híradó
2013. december 1.
XIII. évf. / 12.
 
 
   Numizmatikai és Filatéliai találkozó Pécs – 2013. november 24.
   Vertel József papírpénzterve
   MÉE Küldöttközgyûlés Budapest, 2013. november 30.
   Még egy körmöcbányai emlék
   Beszámoló az orvosi numizmatika elkötelezettjeinek õszi         találkozójáról
   Iványi István kiállítása
 




Asztaljegy alumínium rátéttel

Numizmatikai és Filatéliai találkozó Pécs – 2013. november 24.
 
 
Borongós, késõ õszi idõ köszöntött be a 2013. november 24–re meghirdetett Baranya Megyei Éremgyûjtõk Numizmatikai és Filatéliai találkozójára. Ennek ellenére szép számú, mintegy 300 – 350 fõ jött össze a Pécsi Kereskedelmi Központ (Dr. Majorossy Imre utca 36. szám alatt) Zsolnay dísztermében. Az elõre igényelt 56 asztalt zsúfolásig megtöltötték a cserére, vásárlásra felajánlott érmek, kitüntetések, jelvények, és egyéb tárgyak. Az idõ múlásával egyre több és több lett az érdeklõdõ, vásárló. Tíz óra tájékán a teremben már mozogni is alig lehetett. Meg kellett állapítania a vezetõségnek, hogy a találkozó „kinõtte” a termet és a jövõben nagyobb helyiségrõl kell gondoskodnia.
Az ország különbözõ városaiból, helységeibõl érkeztek gyûjtõk, így volt békéscsabai, bokodi, fõvárosi résztvevõ, de természetesen itt voltak Baranya, Tolna és más megyék gyûjtõi is. Horvátországból, Eszékrõl ismerõs arcokat lehetett látni, akik rendszeres látogatói a rendezvényünknek. A találkozó félidején túl aztán beindult az adás – vétel, bartel üzlet.
Új színfoltja volt a találkozónak, hogy sok új és régi katalógus és szakkönyv között válogathatott az, aki az ismereteit bõvíteni kívánta, vagy kíváncsi volt az éppen aktuális árakra. A Pécsi Hírekben megjelent felhívásnak is megvolt az eredménye, mivel többen, fõleg idõsebbek hozták el magukkal az otthon elfekvõ, de most fellelt, tárgyaikat, hogy a gyujtok segítsenek meghatározni, felbecsülni az értéküket.
Rövid tájékozódást végezve a résztvevõk között, úgy tûnik, hogy egy újabb minden szempontból sikeres találkozóval lett gazdagabb a gyûjtõk köre. Dél közeledtével a terem lassan kiürült és az idõ is jobbra fordult. Azzal vettek búcsút egymástól a gyûjtõtársak, ha elõbb nem, de tavasszal újra találkoznak itt, nálunk Pécsett.
Kvéder László
 
Vertel József papírpénzterve
 
 
Húsz éve hunyt el a magyar bélyegtervezés egyik legkiemelkedõbb mûvész egyénisége, Vertel József grafikus, akinek bélyegtervei és azok hazai és nemzetközi sikerei közismertnek tekinthetõk, de pénzterveirõl úgyszólván semmit sem tudunk. Megvalósult pénzterve nem készült, ezért a leírások sehol nem említik.
A kiváló grafikus Dömösön született 1922. január 2-án és Budapesten halt meg 1993. augusztus 5-én.
Szülei gazdálkodók voltak. Nagymaroson járt iskolába. Mûvészeti tanulmányait Budapesten, az Iparrajziskolában kezdte, majd átment a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolára és ott szerzett oklevelet 1947-ben. Mesterei Aba-Novák Vilmos és Konecsni György voltak.
Elsõ munkahelye 1947 és 1950 között a budapesti Képzõ- és Iparmûvészeti Gimnázium, ahol díszítõfestést tanított, majd 1950-tõl 1970-ig a Pénzjegynyomda tervezõje lett, ahol bélyegeket tervezett, elsõsorban a Magyar Posta részére.
A leghíresebb és legtöbbet foglalkoztatott magyar bélyegtervezõk egyike volt. 1950 és 1992 között közel 500 hazai bélyeg terveit készítette el és mintegy 200 bélyeget tervezett az ENSZ megrendelésére és egyes államok, mint pl. Líbia, Libanon, Algéria, Mongólia részére. "Az év bélyege" elismerõ címet bélyegei 8 alkalommal nyerték el. 1992-ben megkapta a Komárom-Esztergom Megyéért díjat, és ekkor rendezték meg életmû-kiállítását a Budapesti Bélyegmúzeumban. 2006-ban posztumusz megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet a magyar és az egyetemes kultúra ápolása és fejlesztése terén kifejtett tevékenysége elismeréséül.
Pénzjegynyomdai mûködése során a pénztervezõ Horváth Endre, majd Nagy Zoltán mellett sikeresen elsajátította a rézmetszést és alkalmazta bélyegtervein. De a hely szelleme azért a pénztervezés útjára is elvezette. Bár csak egyetlen pénztervérõl van tudomásunk, nem zárható ki, hogy többet is készített.
A bemutatott Rákóczi 100 forintos terveit az Esztergomi Balassa Bálint Múzeum 1993 évi kiállítási katalógusából kölcsönöztük. Elõoldalán Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc fejedelem arcképe nyomán készült metszet a pénz ábrája. Szövege tulajdonképpen csak betuminták soraiból áll.
A hátoldali ábrája Budapest látképe a Halászbástyáról készült remek metszeten. A pénzterv nem valósult meg.
Mivel az utóbbi években számos pénzterv látott napvilágot különbözõ feldolgozásokban, de Vertelrol nem találni híradást, szükségesnek tartottuk Vertel József mûvét is bemutatni.
Raýman János
 
Vertel József 100 forintos terve
   
MÉE Küldöttközgyûlés Budapest, 2013. november 30.
 
 
A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete a MABÉOSZ székházában tartotta küldöttközgyûlését. Dr. Török Pál elnök köszöntötte a megjelenteket, majd röviden értékelte a 2013-as évet. A rendezvények és könyvkiadások terén jól teljesített a MÉE, az anyagi helyzetünkrõl ez nem mondható el. Az egyesületi létszám évente mintegy 5 %-kal csökken. Csak kevés olyan csoport van az országban, ahol a létszám egy-két fõvel növekedett. Továbbá az egyesületnél sok az olyan érem, amelyet a megrendelõk nem vettek át. Álljon itt egy-két adat, amelyet Vámosi László alelnök közölt ezzel kapcsolatban. Mintegy 19 millió forint értékben van eladatlan érem, könyv, emlékpénz. Például az I. Lajos 50.000 forintos aranypénzbõl az egyesület 140 darabot kapott és a mai napig még mindig az egyesületnél elfekszik 40 darab, amelynek az összértéke meghaladja a 13 millió forintot. Kéri a küldötteket, hogy ezekre hívják fel a tagság figyelmét. Ezeket az Értesítõben is leközölték, hogy bárki megvásárolhatja! A tagtoborzáshoz pedig a csoportok bátran használják fel a helyi médiát, a média adta törvényre hivatkozva. Szórólapokon reklámozzák a numizmatikát, a szórólapokat juttassák el a múzeumokba, régiségkereskedésekbe, antikváriumokba stb. Továbbá ismertette, hogy a 2014-es évben a Vándorgyûlés Kecskeméten lesz, várhatóan július végén. A Hóman Bálint Numizmatikai Nyári Egyetem megrendezésére Dunaújvárosban kerül sor, 2014. június 13-14-15-én. Erre a rendezvényre várják a minél több jelentkezõt.
Ezek után a hozzászólások következtek, amelyeknek zöme a taglétszám lehetséges növeléséhez adtak ötleteket. Ezen hozzászólások közül egyet kiemelnék, amely – nem szó szerint idézve -, arra hívta fel a figyelmet, hogy a 25-30 éves korosztályt kellene megcélozni, mivel már õk rendelkeznek saját jövedelemmel, míg a fiatalabb iskolás, fõiskolás nem biztos, hogy ki tudná fizetni a tagdíjat.
A 2014-es emlékpénzekkel kapcsolatban az elnök úr nem tudott konkrét adatokat mondani, mivel errõl december 2-án, a MNB elnökségi ülésén hoznak végleges határozatot.
Rövid szünet után a tagdíj rendezése került napirendre. Két javaslatot ismertetett Nagy József fõtitkár. 2014-re 1000.- forintos tagdíjemelést, vagy ha 2014-ben nem emelkedik a tagdíj, úgy 2015-ben 2000.- forintos tagdíjemelést kell megszavaztatniuk a küldöttekkel. (A magyarázat, hogy az anyagi helyzetünk minden téren romlott!). Pro és kontra hozzászólások hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elnök úr szavazásra kérte fel a küldötteket. Végül is pár szavazattöbblettel a jövo évi 1000.- forintos emelést fogadta el a küldöttközgyûlés. Így a jövo évi tagdíj 7000.- forintra emelkedett, amelybõl a helyi csoportok 3500.- forintot kapnak vissza. Ezek után még elhangzott egy – két bejelentés a helyi csoportok vezetõitõl, amely a jövõ év várható rendezvényeire vonatkozott. A szombathelyi küldött még a zárszó elõtt egy, bennünket is érintõ elnökségi határozatra (13/2013. sz. EH.) hívta fel a figyelmet.
A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete elnöksége egyhangúan úgy határozott, hogy a Budapesti és a vidéki csoportok összejövetelein a nem egyesületi tagoktól belépõdíjat kell szedni.
Az elnök úr ezek után megköszönte a küldötteknek a részvételt, kiemelve aktivitásukat és nem utolsó sorban az ötleteiket, amelyeket a soron következõ elnökségi ülésen részletesen megvitatnak, majd bezárta a küldöttközgyûlést.
Kvéder László
Még egy körmöcbányai emlék
 
 
A Pécsi Dénár 2013. novemberi, 148. számában jelent meg Raýman János cikke „Körmöcbányai emlék” címmel. Miután én is kaptam Szentessy László közös barátunktól ugyanonnan egy ugyancsak szép lapot, magától adódott az indíték, hogy ezt is adjuk közre a Dénárban, annál is inkább, mert ezen a rajzon felismerhetõ érem* ábráját találjuk. Nevezetesen a képeslap bal alsó részén II. Lajos (1506-1526) király dísztallérjának elõlapja látható. Az 1525-ben Körmöcbányán vert ezüstérem adatai a Huszár-Procopius (I. köt., 11.) szerint: Ø 35 mm, 56,45 g és 112,53 g. Baranyai vonatkozása az uralkodónak, hogy 1526-ban, a mohácsi csata során vesztette életét. (Mint közismert a MÉE VII. [Pécs-Mohács] Vándorgyûlésének az érmén II. Lajos arcképe szerepel a csata 450. évfordulójára emlékezve.)
A képeslapon látható érem színe aranyra utal, holott ezüstbõl készült, körirata pedig nem mindenben egyezik meg az eredetivel, pl. a római számokkal írott évszám (MDXXV) valójában a hátlapon található, míg a „Croacia” szó lemaradt a rajzról. Persze ezek nem hibák, mert nem tudományos illusztrációról, hanem grafikáról van szó, így az eltérések bõven beleférnek a „mûvészi szabadság”-ba.

 
 
Süle Tamás
*Szerzõ az érem azonosításáért Raýman Jánosnak mond köszönetet!
Beszámoló az orvosi numizmatika elkötelezettjeinek
õszi találkozójáról
 
A Magyar Orvostörténelmi Társaság Orvosi Numizmatikai Szakosztálya 2013. november 9-én tartotta hagyományos õszi ülését a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.
A hallgatóság körében a „törzstagokon” kívül - nem kis örömünkre - vendégeket is felfedezhettünk. A tervezett programban három elõadás szerepelt.
Elsõ elõadónk Süle Tamás, szakosztályunk örökös t. elnöke volt. A hivatalos program elkezdése elõtt részletesen beszámolt dr. Mészáros M. János (1929-2009) emléktáblájának az avatásáról, amire szakosztályunk köztiszteletben álló volt tagjának, az állatorvosi numizmatika legkiválóbb hazai ismerõjének és mûvelõjének a szülõfalujában, Mocsán került sor 2013. szeptember 27-én. Ezt követõen kezdõdött „Érdekességek és mûhelytitkok az „Újabb” pécsi orvosi érmekbõl (Válogatás a Pécsi Dénárban megjelent sorozatból)” címû, nagy érdeklõdéssel várt elõadása. A Pécsi Dénár olvasói elõtt nem ismeretlen Süle Tamás 2008-ban induló cikksorozata. Az eddig napvilágot látott 23 cikkben ismertetett 24 érem közül hét valóban szép numizmatikai alkotást mutatott be. A Takátsy Gyula, Korompay Tihamér, Boros György, Lázár Gyula, Rádler Antal, Benkõ György és Heim Pál arcvonásait megörökítõ érmek részletes leírása és az éremképek bemutatása mellett számos érdekes orvostörténeti adatot hallhattunk az elõadótól, aki az ábrázoltakkal kapcsolatos sok-sok személyes emlékét is megosztotta a jelenlévõkkel.
A második elõadást Csoma Zsigmondné, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) éremtárának nyugalmazott vezetõje tartotta „Sz. Egyed Emma érmei a SOM éremgyûjteményében” címmel. A Sopronban élõ éremmûvész a Pedagógiai Fõiskola tanáraként ment nyugdíjba. Munkái több külföldi és számos magyar múzeumban, közgyûjteményben megtalálhatók, bronz dombormûvei középületek sokaságát díszítik, az általa tervezett 5000 Ft-os ezüst emlékpénzek a gyûjtõk körében igen kedveltek. Helyi, megyei, országos és külföldi kiállítások sokasága jelzi aktivitását, egyszersmind a mûvészete iránt megnyilvánuló lankadatlan érdeklõdést. Több rangos mûvészeti díj tulajdonosa. A SOM gyûjteményében fellelhetõ 10 orvosi érmének mindegyike szûkebb pátriájával, Sopronnal kapcsolatos. Többségük portrés érem, soproni orvosok (Baranyai Tibor, Fodor Zsuzsanna, Nagy László, Orsós Sándor, Szilágyi László, Úry Elõd) arcvonásait örökíti meg, de egészségügyi intézményekkel és tudományos üléssel kapcsolatos alkotások is találhatók közöttük.
Harmadikként került sor e sorok írójának, szakosztályunk elnökének „Bibliai motívumok magyar orvosi érmeken” címû, a Biblia és a magyar éremmûvészet orvosi vonatkozású alkotásainak eddig még fel nem tárt kapcsolatát elemzõ elõadására. Bevezetõül egy rövid ismertetést hallhattak az érdeklõdõk a Biblia szó jelentésérõl és a Szentírás lényegérõl, majd 18 olyan érem és plakett részletes ismertetése következett, amelyek közös jellemzõje a rajtuk megörökített bibliai motívum (kép és/vagy idézet). „Az irgalmas szamaritánus” téma változatos képi feldolgozása több portrés érmünkön is megtalálható (Dubay Miklós sebész, Tompa Kálmán belgyógyász, Varannai Gyula belgyógyász, orvos-numizmatikus érme), de találunk példát a „Tóbiás meggyógyítja atyja vakságát” (Hoór Károly szemészprofesszor érme) és az „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket…” (Vida Margit és Stühmer Frigyes gyermekgyógyászok érmei) motívumok numizmatikai megjelenítésére is. A képi ábrázolás mellett bibliai idézet is látható Berzsenyi Zoltán és Szenthe Lajos (sebészek) érmein, míg a Waltner Károly (gyermekgyógyász professzor) arcvonásait megörökítõ érmen önmagában bibliai idézet olvasható. Olyan numizmatikai alkotások bemutatására is sor került, amelyek személyhez nem kötõdnek, de a rajtuk látható motívum és a Biblia kapcsolata kétségtelen („Lázár feltámasztása”, „Jézus idõs asszonyt vigasztal”, Jézus a keresztfán”, stb.). A szokottnál kissé hosszabbra nyúlt program ellenére a nem mindennapi téma és a szép érmek látványa a hallgatóság érdeklõdését mindvégig lekötötte.
 
 
Az ismertetett érmek közül kettõ pécsi vonatkozásai miatt külön is figyelmet érdemel. A Süle Tamás gyûjteményében található „Egyházak az idõsekért” konferencia érme az 1994. április 9-én Pécsett rendezett tudományos ülés emlékére készült, 108 mm-es kétoldalas öntött bronzérem, Soltra Elemér alkotása. Elõlapján a már említett „Jézus idõs asszonyt vigasztal” kompozíció látható. (Részletes leírása és képe a Pécsi Dénár 2007. novemberi, 76. számában található.) A másik a Tompa Kálmán (1898-1978) budapesti belgyógyász arcképét és „Az irgalmas szamaritánus” jelenetet megörökítõ, 83 mm-es kétoldalas öntött bronzérem, amit Borsos Miklós készített 1953-ban (képeinken). Pécsi vonatkozása csupán közvetett, de nem érdektelen. Tompa Kálmán korának egyik leghíresebb mûgyûjtõje volt, aki csaknem 400 festménybõl álló védett gyûjteményét (többek között Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János, Gulácsy Lajos mûveit) 1967-ben szerény összegért eladta a Pécsi Janus Pannonius Múzeumnak. A ma már felbecsülhetetlen értékû kollekció a Múzeum Modern Magyar Képtárának a gerincévé vált. S ha már festményekrõl és orvosokról, orvosi érmekrõl esett szó, legyen szabad megemlítenem, hogy a Múzeum Modern Magyar Képtárának az alapjait dr. Gegesi Kiss Pál budapesti gyermekgyógyász professzor (Tompa Kálmán unokatestvére) adománya vetette meg. (A róla készült két érem ismertetése nem lehet a feladata e beszámolónak, messze meghaladná annak kereteit.)
Jakó János
Iványi István kiállítása
 
 
Iskolákban, mûvelõdési központokban évek óta rendszeresen állítja ki gyûjteménye féltett darabjait Iványi István, szervezetünk tagja.
2013. november 11-én a Pécsi Leowei Klára Gimnáziumban három tárlóban került bemutatásra gyûjteményének mintegy 300 érme és plakettje, amelyek Magyarország királyairól, uralkodóiról és egyéb híres személyekrõl készültek.
A megnyitón, mint házigazda részt vett dr. Zalay Szabolcs, az iskola igazgatója.
Az eseményrõl a Pécsi Dénárt tudósította, mobiljával a fotót készítette:
Vágvölgyi László
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán