Régebbi híradók - 147. szám
  
147. híradó
2013. október 1.
XIII. évf. / 10.
 
 
   A Pécsi Atlétikai Club díjérmei / 1 /
   Finta Imre tejcsarnokos szükségpénzei
   Új verdejel?
   Mohácson történt
   „Újabb” pécsi orvosi érmek XXIII.*
        Szathmáry Gyöngyi: Halász Béla
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2013. november 24-én Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 




A Pécsi Athlétikai Club jelvénye


A Pécsi Atlétikai Club díjérmei / 1 /
 
 
A pécsi sportszeretõ fiatalok 1886-ban elõkészítõ bizottságot hoztak létre, abból a célból, hogy tanulmányozzák a Magyar Atlétikai Club szabályzatát és mûködését, majd javaslatot dolgozzanak ki a leendõ pécsi egyesület alapszabályára. Ennek nyomán 1886. november 28-án tartották meg a Pécsi Athlétikai Club alakuló közgyûlését. Az itt beterjesztett és elfogadott alapszabályt 1886. december 18-án a belügyminiszter is jóváhagyta.
A klubot fõleg a város tisztviselõi és polgársága hozta létre, számukra biztosított lehetõséget rendszeres testedzésre, számos sportágban sportversenyek rendezésére és versenyeken való részvételre. A vívás és az atlétika mellett labdarúgás, birkózás, tenisz, súlyemelés is sportágai közé tartozott. Érdekes kitétele volt a szabályzatuknak, mely szerint a gyakorló helyiségekben és az öltözõkben tilos volt a dohányzás.
A városi sportegyesület a város színeit és jelvényét használta. Egyik zománcozott jelvényét a címlapon mutatjuk be. Kék körgyûrûben Pécs szabad kir. város címere látható. Körirata PÉCSI ATHLÉ-TIKAI CLUB 1886. Az athlétika szót a címeren lévõ nyitott korona szakítja meg. Átmérõje: 20 mm.
A sportversenyek gyõztesei részére sportérmet készíttettek. Az 1886-os Alapszabály 39. § - a meghatározza, hogy a versenydíjak a „club arany,- ezüst és bronz érmei”.*
Az alábbi érmek tehát a PAC létrejötte után röviddel, még az 1880-as években készültek.
Elõoldalán középen, egymásba fonódó kiemelkedõen díszes betûkbõl az egyesület nevének kezdõbetûi, a PAC monogram látható. A betûket felül nyitott, alul szalaggal átkötött babérkoszorú veszi körbe.
 
 
Az ezüstérmen a babérkoszorú alatt az 1867-1937 között használatos a Fõfémjelzõ és Fémbeváltó Hivatal által, Budapesten beütött magyar ezüst fémjel látható, amely alapján az érem 800 ‰ finomságú ezüstbõl készült. A fémjel mellett beütve JF, vagy FJ monogramot találunk, az érmet készítõ ötvös névjelét.
Hátoldalán körgyûrûben A PÉCSI ATHLETIKAI CLUB VERSENYDÍJA körirat van elhelyezve, középen kiemelkedõ keretû, négy oldalán levélágakkal díszített tábla található, amelyre a felhasználásra utaló szöveget véshették be, valószínûleg a sportág nevét. Eddig egyetlen vésett változattal sem sikerült találkozni.
A bronzérmet szalagjával mutatjuk be.
 
Bronzérmek
Nagyméretû bronzérmek
 
A PAC színe, a kék-sárga került az érem mellszalagjára is. Jellegzetes a szalag sárga cérnával való megerõsítése a hátoldalon és a feltûzést szolgáló tû is ezzel a sárga cérnával van a szalagra varrva. A biztosítótûre a sportolóknak volt szükségük, mert legtöbbször a sportmezre tûzték fel az érmet.
Mivel a sportversenyeken három díjat adnak ki, az elsõ helyezett számára aranyérem jár, amirõl az Alapszabály is megemlékezett. Bemutatni sajnos nem tudjuk, vagy aranyozott bronz, vagy aranyozott ezüst volt.
Átmérõje 29,6 mm.

Ezt az érmet nagyobb méretû sorozatban is elkészítették. A különbség annyi, hogy a nagyobb méretû érmen nem babér, hanem cserkoszorú van elhelyezve az egymásba fonódó PAC betûk körül. A nagyobb méret, nagyobb lehetõséget adott a csipkés levelek kiformálására.
Nyilván ennek a sorozatnak is volt ezüst és arany fokozata. De csak a bronzot tudjuk bemutatni, ugyanolyan kék-sárga szalagon, mint kisebb méretû társát.
Átmérõje 45,8 mm.

Mivel a nagyobb méretû érmek a ritkábbak és nyilván elõállítási költségük is nagyobb, úgy véljük ez a nagyobb méretû sorozat készült elõször, és amikor kifogyott, az utánrendelésnél már a kisebb változatot rendelték meg. Nagy valószínûséggel az 1900-as év elsõ évtizedének elejéig használták. Az biztos, hogy 1910-ben már más sportérmet adományozott a PAC a sportversenyeken.
*Baranya Megyei Levéltár Pécs város egyesületei alapszabály gyûjteménye IV. 1428. PAC 168

Raýman János
Finta Imre tejcsarnokos szükségpénzei
 
 
Adamovszky István szükségpénz katalógusában 31 tételt sorolt fel, mint nem azonosítható kiadásokat, amelyeknek nem ismeretes a kiadás helye, illetve a kiadója. A 31-ik tétel Finta Imre tejcsarnokos Büssü 2 koronás papírpénze. A névmutatóban egyébként nem szerepel a helységnév, talán nem tudta kibetûzni, csak Finta Imre néven található, de hamisnak vélte.
A könyv adataihoz az alábbi megjegyzéseket fûzöm:
Magyarországon a XX. században a falvak háztáji és kisgazdaságaiban termelt tej összegyûjtését, kezelését és szállításra elõkészítését a községi tejcsarnokok országos hálózata látta el. Itt igen szigorú feltételek mellett történt a tej átvétel, átadás és mindenhol volt lakossági tejeladás is. Nyilván nem minden háznál volt tejelõ tehén.
A századelõn Büssü község lakossága közel ezer lélek volt. Ez a somogyi falu Kaposvártól északra, mintegy 25 km-re található. Tejcsarnokát Finta Imre vezette 1910 és 1930 között, amelyet utána unokaöccse, Finta Ferenc vett át.
Mivel a tejcsarnokban tejeladás is folyt, az egyébként általános pénzhiány itt is okozhatott napi nehézségeket. Különösnek inkább az tûnik, hogy alig maradt fenn más község élelmiszerboltjából, tejcsarnokából szükségpénz.
Ezekbõl a Finta pénzekbõl négy különbözõ példány van a gyûjteményemben. 1/5, 1, 2, 3 K címletû. Akkoriban a tej ára 10 fillértõl folyamatosan emelkedett 80 fillérre literenként, ezért valószínûsítem, hogy legalább még egy címlet az 50 filléres, vagy ½ K-ás még létezhetett.
 

 

 
A pénzjegyek sárgás papíron, címletenként más színben, gumibélyegzõs nyomtatásban készültek. Ábrájukon virág és inda motívumú keretben FINTA IMRE tejcsarnokos felirat olvasható (1/5 K lila, 1 K fekete, 2 K zöld, 3 K piros). Középen egy kecske képe látható, alatta Büssü, a község neve olvasható.
A jegyek hátoldalán fekete, kétszámjegyû, sorszámozó géppel nyomtatott sorszám van elhelyezve.
Mérete : 75 x 45 mm. A vágás pontatlansága miatt 1-2 mm-es eltérés elõfordul.
Mivel nem találtam további adatot a pénzek koholtságára, továbbra is elõkelõ helyen vannak gyûjteményemben.
Ezúton is köszönetet mondok Szegvári József úrnak, Büssü polgármesterének a helytörténeti adatok átadásáért.
Farkas Árpád
   
Új verdejel?
 
 

Ismét egy I. Ulászló nevével jelzett, ÉH. 475 típusú, nem publikált veretet mutatok be. Az érem mindkét oldalán levõ köriratok könnyen értelmezhetõk, csupán az elõlapon levõ, a katalógus szerinti GRE rövidítés a legenda végén nem olvasható. Ebben az esetben látszik egy G vagy E betû, szerintem nem egyértelmûen. Ugyanis ha ez G betû, akkor elõtte pontnak kellene a sor közepén szerepelni, ha ez így is van, akkor az elõtte levõ DEI rövidítés I betûje lehetne, itt valami más betûdarab látszik. Vannak olyan példányok, ahol a GRE helyett csak G betût vertek vagy ezt is elhagyták a vésnökök.

 
 
A hátoldalán látható S-B verdejeggyel dénár nem szerepel az Éremhatározóban. De nem található I. Ulászló uralkodása alatt vert dénárok között sem az S-B verdejegy. Ilyen verdejegy Károly Róbert által veretett ÉH. 374/d típusnál szerepel a Szomolnoki verdébõl. Ha feltételezzük azt, hogy ismét dolgozott a verde, akkor még a címer felett szereplõ R betû feloldása számomra magyarázatra szorul. Az érme súlya: 0,75 gramm.
Tóth Ferenc Pincehely
Mohácson történt
 
 
Eltelt egy év és a MÉE mohácsi csoportja újra kiállítást rendezett a Kossuth Filmszínház kamaratermében. Az idei kiállítás témája a Mohács - Bellyei kisvasút és a Mohácsi Farostlemezgyár története volt. A rendezvényt 2013. augusztus 30-án dr. Bokor Béla címzetes egyetemi tanár nyitotta meg.
A kisvasutat Habsburg Albrecht fõherceg (1897-1955) ideje alatt építették ki. Célja az uradalom településeinek összekötése, a munkaerõ és a megtermelt termékek szállítása a termeléstõl a feldolgozásig és a közvetlen értékesítésig. A kiállításon bemutatásra került a kisvasút teljes nyomvonala eredeti térképeken, és képeken a mozdonyok, személy- és teherszállító vasúti kocsik. Az ott dolgozó mozdonyvezetõkre, fûtõkre, pályamunkásokra, pénztárosokra is számos fénykép emlékeztetett.
A megállóhelyek, és a közelükben folyó gazdasági tevékenység, az erdõgazdaság, halászat, növénytermesztés, állattenyésztés, vadászat is helyet kapott a kiállításon.
1946 után a vasutat államosították és a magyarországi része 1967-ig üzemelt. A Jugoszláviába (ma Horvátországba) került részét a Bellyei Mezõgazdasági Kombinát mûködtette sokáig. A megnyitón is résztvevõ horvát vendégek nagy segítséget nyújtottak a kiállítás anyagának összeállításában, amely szeptember 30-ig volt nyitva, utána Pélmonostoron kerül újra bemutatásra.
A „Mohácsi Farostlemezgyár története” címû bemutató csak igen rövid áttekintést tudott nyújtani a gyár történetébõl. A tárlókon nagy szerepet kapott a MOFA Vállalati Tûzoltósága, amelynek fontos szerepe volt a gyár életében. A gyár részletesebb bemutatása még hátra van.
Szeptember 8-án rendezte a MÉE mohácsi csoportja 15. éremgyûjtõ találkozóját. (Az elõzõ évben sajnos pontatlanul közöltük).
 
 
Az érdeklõdés a megszokott volt. Az ország különbözõ részérõl jöttek el a gyûjtõk (Békéscsaba, Szeged, Baja, Szekszárd, Székesfehérvár, Siófok, Pécs, Szigetvár stb.)
Az asztalokon a megszokott dolgokat találhattuk: magyar fém- és papírpénzek az Árpádoktól napjainkig, római pénzek, külföldi fém- és papírpénzek. Érmek, plakettek, jelvények, kitüntetések, részvények, képeslapok és egyéb gyûjtési anyagok. Külföldi látogatóink is voltak Szerbiából, Horvátországból, Ausztriából és Németországból.
A megjelenteket a híres mohácsi vendégszeretettel fogadtuk, amiért többektõl is elismerést kaptunk.
Grünfelder Lõrinc
„Újabb” pécsi orvosi érmek XXIII.*
Szathmáry Gyöngyi: Halász Béla
 
Halász Béla (*Kalaznó [Tolna megye], 1927. július 4.) 1954-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, ahol 1971-ig az Anatómiai Intézetben dolgozott Szentágothai János professzor tanítványaként. 1971-tõl 1995-ig Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Anatómiai Intézetének tanszékvezetõ egyetemi tanára és emellett 1973-tól 1979-ig az egyetem tudományos rektorhelyettese volt. 1997-ben vonult nyugdíjba, azóta professzor emeritusz. 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ, majd 1985-ben rendes tagja lett, míg 1990 és 1996 között az MTA alelnöki tisztét is betöltötte.
Fõ kutatási területe a központi idegrendszeri szabályozó mûködések felderítése, különös tekintettel a belsõelválasztású mirigyek szerepére. A szakirodalomban gyakran idézik az általa kifejlesztett és róla elnevezett „Halász-féle kés”-t, amellyel sikerült az agyalapon a szabályozó és a szabályozott terület idegi kapcsolatait megszüntetnie és így a reguláció mikéntjét felderítenie. Tudományos eredményeit és oktató-nevelõ munkásságát – egyebek mellett – Semmelweis Emlékéremmel, Széchenyi Díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, Szent-Györgyi Albert Díjjal, Genersich Antal Díjjal és Akadémiai Aranyéremmel ismerték el. (Ez utóbbi, 1960-ban alapított kitüntetés adatai ugyancsak érdekesek és figyelemre méltóak, ezért közreadjuk azokat: a vert, kétoldalas aranyérem átmérõje 72 mm, súlya 375,1 g, finomsága 986 ‰! Alkotója Vígh Tamás Kossuth Díjas szobrászmûvész.)
Halász Béla kutatási eredményeit külföldön is ismerik és elismerik, amit az is jelez, hogy számos ország tudományos akadémiája és társasága választotta tiszteletbeli tagjává, vagy díszdoktorává.
 
 
Halász Béla érme 70. születésnapjára készült 1997-ben. Az egyoldalas, öntött bronzérem, átmérõje 110 mm. Alkotója Szathmáry Gyöngyi szobrászmûvész. A portré kissé jobbra néz. Körirata: PROF HALÁSZ BÉLA AKADÉMIKUS 1997 70 ÉVES, fent jobbra, a szemöldök magasságában Sz Gy mesterjegy olvasható.
 
Süle Tamás
 
(”Újabb” alatt érti szerzõ azokat az érmeket, amelyek a „Százötven év pécsi orvosi érmei 1845-1995” c. könyvébõl kimaradtak, vagy annak megjelenése után láttak napvilágot. Természetesen azok az alkotások nem kapnak helyet a sorozatban, amelyeket a Pécsi Dénárban korábban már ismertettünk.)
A Baranya Megyei Éremgyûjtõk 2013. november 24-én
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek
 
 
  A Baranya Megyei Éremgyûjtõk
2013. november 24-én (vasárnap) 8.00 – 12.00 között
heti összejöveteleik helyén ( Majorossy út 32, térképünkön 1.)
Numizmatikai és Filatéliai találkozót rendeznek.
Egy asztalt 1500,- illetve 2000,- Ft-ért biztosítunk .
Asztalfoglalás: Lang Ernõnél
mobil: 06-30-9395 158, e-mail: langerno100@gmail.com
Az összejövetel idõtartama alatt büfé várja a vendégeket.

Megközelíthetõ a 33. sz. városi autóbusszal (amely a Fõpályaudvartól indul a Vásárcsarnok érintésével a Tettye - Havihegy útvonalon) a Tettye utcai megállótól néhány perces sétával.
Gépjármûvel érkezõknek az épület melletti parkoló áll a rendelkezésükre.
 
Vezetõség
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán