Régebbi híradók - 146. szám
  
146. híradó
2013. szeptember 1.
XIII. évf. / 9.
 
 
   A „TeSzedd!” szellemisége érmeken
   Látogatás a szegedi ÉremVerdében
   A nyújtott, préselt érmekrõl (14)
   A pénzkészítés ábrázolása pénzeken és érmeken
   VNGARI variációk 2
   Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 77.
 




Kubászova Tamara: Vigyázzunk a természetre I.


A „TeSzedd!” szellemisége érmeken
 
 
Ha beírjuk a Google-ba, hogy TeSzedd, és rákattintunk a keresésre, akkor – egyebek mellett – az alábbiakat olvashatjuk: „TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért. A TeSzedd! 2013-ban már harmadik alkalommal megrendezésre kerülõ, külföldi minta alapján szervezõdõ önkéntes akció. Célja, hogy összefogja azokat a lakosokat, akik tenni szeretnének azért, hogy tisztább környezetben éljünk, ezért egy napot arra szánnak, hogy megtisztítsák lakóhelyüket és környékét a gazdátlan szemétkupacoktól.” Idén szeptember 14-én kerül sor az országos akcióra.
 
 
Az immár hagyományossá váló mozgalom jelentõségét néhány szám ismerete mindenki számára egyértelmûvé teheti. Tehát: a hivatalos adatok szerint Magyarországon évente mintegy 3 millió tonna lakossági szilárdhulladék keletkezik. Ebbõl a mennyiségbõl tavaly a TeSzedd akció során 3000 tonnát gyûjtöttek össze az önkéntesek. De sajnos a becslések szerint az ország területén (a városokban és falvakban, az utak mentén, az erdõkben stb.) akár még 100 millió(!) tonna illegálisan szétszórt szemét is lehet!
 
 
A fentebbi adatok is bizonyítják, hogy környezetünk védelme mindnyájunk számára fontos és erre minden eszközzel szükséges felhívni a figyelmet. Kubászova Tamara szobrászmûvész mûvészete segítségével jól szolgálta ezt a célt akkor, amikor 1988-ban megalkotta a „Vigyázzunk a természetre” címû éremsorozatát. A 90 mm nagyságú, egyoldalas öntött bronzérmek fõ motívumai az óvó emberi kéz, a természetet jelképezõ növények és a bolygónkat idézõ földgömb részletek. A sorozat elsõ tagja ereje teljében lévõ, terebélyes fát mutat (címlapunkon), azaz itt még nincsen baj. De a második éremképen már hervadó virágot láthatunk, jeléül annak, hogy pusztul a természet, hacsak nem lépünk közbe, amint teszi ezt a jó szándékú ember, akinek a tenyerébõl éltetõ víz hullik a kókadozó növényre. Végül a harmadik érem mutatja az örvendetes végkifejletet: a beavatkozás sikeres volt, a növény, vagy ha úgy tetszik, a természet újra életre kelt. Bárcsak a valóságban is így lenne!
Süle Tamás
 
Látogatás a szegedi ÉremVerdében
 
 
Hajdani iskolatársaimmal Mórahalmon tartottuk esedékes nyári baráti találkozónkat. Számomra Szeged közelsége kínálta a lehetõséget egy nem szokványos és élmény- dúsnak ígérkezõ program megszervezésére. Felhívtam hát régi kedves barátomat, Szabó Géza ötvösmestert, az ÉremVerde tulajdonosát, hogy tudja-e fogadni kis csoportunkat. Õ a tõle megszokott kedvességgel mondott igent. Július 29-én, az idei nyár egyik legmelegebb napján érkeztünk a látogatásra, de a szívélyes fogadtatás és a jól mûködõ légkondicionálás mindenkinek jó közérzetet biztosított. A társaság tagjai nagy érdeklõdéssel hallgatták a házigazda szakszerû magyarázatait az éremverés fortélyairól. Most is osztatlan elismerést aratott a mester édesapja, id. Szabó Géza ötvösmester által háromnegyed évszázada alkotott és ma is mûködõ pantográf, de a mellette elhelyezett digitális vezérlésû, legkorszerûbbnek számító „másológép” is elnyerte mindenki tetszését. Megnéztük a lapkakészítõ részleget és a muzeális értékû golyósprést, valamint a sok száz C fokon mûködõ verõtõ edzõ kemencét is. A kész verõtövek sokasága is izgalmas és szép látvány volt (képünkön). Ki-ki igyekezett a negatív ábrákból és a tükörírásból kitalálni a kompozíció és a szöveg jelentését.
 
 
Nekem azonnal szemet szúrt az a (képünkön látható) verõtõ, amelyen a jól eltalált portré az ismert szegedi szobrász- és éremmûvészt, Tóth Sándort ábrázolja. Kiderült, hogy azt, az ugyancsak szegedi szobrász kollégája, Fritz Mihály mintázta abból az alkalomból, hogy Tóth Sándor ez év március 19-én töltötte be 80. életévét. Ezzel a 80 mm-es vert éremmel ajándékozta meg és köszöntötte a jubilánst Fritz Mihály és Szabó Géza.
Az éremverdét bemutató körsétánk abban a helyiségben ért véget, ahol az érmeket a megszokott szóhasználat szerint „verik”, de a valóságban ma már hidraulikusan préselik. Örömünkre itt mi is értékes ajándékot kaptunk: mindenkinek frissen vertek egy-egy érmet, amelynek elõlapján vendéglátónk édesapjának arcmása, hátlapján pedig a Szabó család címere látható. A szép délelõttért ezúton is köszönetet mondunk!
Süle Tamás
   
A nyújtott, préselt érmekrõl (14)
 
 

2011-ben a németországi Essen és a törökországi Isztambul mellett Pécs is elnyerte Európa Kulturális Fõvárosa címet.
Pécsett az eseményhez kapcsolódó egyik legnagyobb beruházás a Zsolnay Kulturális Negyed kialakítása volt, mely a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra területének nagy részén került megvalósításra. A kiviteli munkák 2009 novemberében kezdõdtek, és az elsõ ütemben a nagy múltú gyár megmaradt, még termelõ részét átköltöztették a negyed keleti csücskébe.
Az átépített, megszépült kulturális negyed teljes egészében csak 2011. decemberében (!) került átadásra.
A Zsolnay Kulturális Negyed hivatalos emblémája, huszonegy, csúcsaival érintkezõ négyágú csillag.

 
 
A mellékelt ábra, amely a Kulturális Negyed információs tábláin is látható, a csillagok szerkesztését, rajzát is mutatja. Ezen látható, hogy az egymást érintõ négy egyenlõ sugarú kör által határolt terület alkotja ezt a négyágú csillagot.
 
Az alapmotívumot, a csillagot, mint azt az alábbi ábrán is láthatjuk a kulturális negyeden kívül még számos intézmény logójában is felismerhetjük.
 
 
A Zsolnay Kulturális Negyedben jelenleg három présgép muködik.
Az elsõn a „birodalom” megalapítójának, Zsolnay Vilmosnak a balra nézõ portréja látható, alatta ZSOLNAY / VILMOS felirattal. Az érmen körben az eddig ismertetett érmektõl eltérõen a díszítés 45 petty és az ívelt vonal, amelyet a gép az 5 Ft-os érme behúzásakor alakít ki. Mérete: 22 x 36 mm.
A másodikon ZSOLNAY / KULTURÁLIS / NEGYED felirat felett a 21 négyágú csillagból szerkesztett embléma látható. A körben látható díszítés megegyezik az elõzõ éremével. Mérete: 22 x 33 mm.
 
 
A harmadik érem a Zsolnay Kulturális Negyed területén található Planetárium-ot népszerûsíti. Felül tíz négyágú csillag szétszórtan a csillagos égboltot megjelenítve, az érem alatt PLANETÁRIUM / PÉCS felirattal. A kördísz az elõzõekben leírtakkal megegyezik. Mérete: 22 x 35 mm.
A negyedik érmen az UNESCO Világörökség részeként számon tartott IV. századi ókeresztény sírépítmények választott jelképe a krisztogram, (amely a Péter-Pál sírkamrában is megcsodálható) szerepel a négyágú csillag közepén. Az érem alatt VILÁGÖRÖKSÉG / PÉCS felirat olvasható. A körben elhelyezett díszítés megegyezik az elõzõ érmeken láthatóval. Mérete: 22 x 38 mm.
 
Hágen
A pénzkészítés ábrázolása pénzeken és érmeken
 
 
A fenti témából érdekes, és éremgyûjtõk, pénztörténettel foglakozók számára különösen fontos kiállítást mutatott be Berlinben, a Berlini Állami Pénzverde 2006. november 16. és 2007 nyara közötti idõben.
A kiállítás anyagát Richard Peterhänsel plaueni (Szászország) német fogorvos nagyszerû gyûjteménye alapján állították össze, akinek több évtizedes gyûjteményében közel ezer érem és plakett szerepel a pénzkészítés témakörébõl.
A kiállításról egy szép katalógus is készült:
 
 
Münztechnik auf Münzen und Medaillen címmel, amelyet a Staatliche Münze Berlin adott ki. Bevezetõjét dr. Andreas Schikora, a Berlini Pénzverde vezetõje, gyûjteménye bemutatását Richard Peterhänsel, és a pénzkészítés folyamatait az érmeken Ingrid Hägele, Helmut Caspar, Olaf Trepke állította össze.
A könyv címlapján szereplõ plaketten a pénzkészítés folyamatát ábrázoló 13 kép látható amelyet 1930-ban F. Krischker készített.
A katalógusban két magyar érem is van. Az egyik Mária Terézia selmecbányai jutalomérmeibõl a nemesfémet vizsgáló vegyész érme, bár nem eredeti, hanem ón kivitelû másolat. A másik érem Czinder Antal pénzverõt ábrázoló érme, amelyet a Budapesten rendezett XVII. FIDEM kongresszusra készített.
A katalógus 138 kiváló minõségû ábrán mutatja be a pénzkészítés történetét és folyamatainak részleteit.
Végül a pénzkészítéssel kapcsolatos érmekrõl és plakettekrõl külön válogatott bibliográfiát tesz közzé.
Raýman János
VNGARI variációk 2
 
Hasonló címmel a Pécsi Dénár májusi, 142. számában, megjelent írásomban, a köriratok legendái végén az VNGARI szó különbözõségeire hívtam fel a figyelmet.
Most ismét ilyen dénárokat mutatok be II. Lajos veretei közül, az 1526-ban K-B verdejeggyel készültekbõl.
 
 
Az 1526-os évszámról általában az embereknek a mohácsi vereség jut elsõ gondolatra az eszébe. Ahol a király és az ország vezetõinek nagy része elesett. Lajos király halála körül sok mendemonda keringett.
Brodarics István szerémi püspök és kancellár, részt vett a csatában, ezt írta az esettel kapcsolatban: „meredélyes szakadékban találták meg a király testét, akirol némelyek azt mondják, hogy maga is amott esett el, itt fulladt vízbe lovastul”.
Szerémi György, aki szintén papi ember volt, de nem tartózkodott a csatatéren, mert Budán többekkel együtt a királynét felügyelték. Egy magyar vitéz elmondása alapján írta meg a király halálát, aki szerint Lajost Szapolyai György cseh kardjával, több mint háromszor megszúrta. A saját története szerint „láttam én … három szúrást a testén”.
Mária özvegy királyné férje holttestének felkutatására küldte Sárffy Ferenc gyõri várparancsnokot, többedmagával. Jelentésében azt írta: „nem volt rajta (mármint a testén) semmiféle seb, még egy tûszúrásnyi sem, csak egy egészen kicsike az ajkán.” Ez az elfogadott történet. Máshol azt lehet olvasni, hogy Korlátkõi Péter fõajtónálló mestert a Csele patakban találták meg II. Lajos királyt ölelve, mintha kimenekíteni akarta volna.
Az alábbi dénárokat pedig II. Lajos halála után verték,
 
 
amikor már másik királya vagy királyai voltak az országnak. (Ferdinándot 1527. november. 3-án koronázták). Verdejelük egységesen L - K.
 
Tóth Ferenc Pincehely
 
 
Szénpataki turistaház
Hullámosan tagolt ovális címke. Közepén a turistaház fákkal övezve, mögötte hegyek látszanak. Felül hullámosan ÚJPESTI SPARTACUS alul ívelten SZÉNPATAKI TURISTAHÁZA. Az 1950-es évek terméke lehet.
M.: 26 mm., Sz.: 32 mm.
     
Szilvásvárad
Ovális alumínium, felül kétoldalt kiugró díszítéssel. Alul a szalagdísz lóg ki kétoldalt. Rajta ívelt felirat: SZILVÁSVÁRAD olvasható. Alatta díszíto motívum van. Kétoldalt gyöngysor keretezi. A lomberdõ sûrûjébõl mauzóleumszerû épület emelkedik ki.
Az 1940-es években készülhetett.
M.: 40 mm., Sz.: 30 mm.
     
Szilvásvárad
Kör alakú vörösréz lemezre balra nézõ lófejet sajtoltak. Alatta az ívet követve SZILVÁSVÁRAD felirat található. A 20. század utolsó éveinek terméke.
Átm.: 37 mm.
   
Tokaj
Ovális, kétoldalt kidudorodó alumíniumlapka. De létezik fehérfém és vörösréz változata is. Az 1940-es években készülhetett. A képen a hegyoldal szõlõsorokkal beültetett része látható. Alatta családi ház, ahol a szüreti elõkészület, a hordómosás folyik. Felül ívesen TOKAJ RÁKÓCZI PINCE felirat van.
M.: 34 mm., Sz.: 41 mm.
     
 
Páger János
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán