Régebbi híradók - 145. szám
  
145. híradó
2013. augusztus 1.
XIII. évf. / 8.
 
 
   A 2013. évi Eligiusz éremrõl
   Két verdejel változat
   Egy szép plakett IV.
        Képíró Zoltán: A szegedi orvosképzés jubileumi plakettje
   Új könyv
        Szakács Béla: A magyar szépirodalom érmei és plakettjei
   A Numizmaticke Vijesti 2012 tartalomjegyzéke
   Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 76.
 



Társaság 2013. évi érme


A 2013. évi Eligiusz éremrõl
 
 
Elkészült a pécsi Szent Eligiusz Társaság idei évre tervezett érme.
A Társaság az érem tervezésére és az elkészült terv alapján az öntéshez szükséges gipszminta elkészítésére Csóka Zsuzsa éremmûvészt kérte fel.
A mûvésznõ szokatlan éremképet javasolt, amely egy verõtövet ábrázol. A felsõ részen a pénzverõ Eligiusz képe és a körirat (mint s verõtõnél ez megszokott) negatív képként jelenik meg. A társaság neve a „verõtõ” oldalán pozitív kiemelkedõ betûkkel került az éremre.
Az elképzelésrõl készült rajz elnyerte a megrendelõk tetszését, néhány változtatást azonban kértek a mûvésztõl:
 
 
az éremverõ Eligiusz alakját kérték megfordítani, hogy a „verõtõ”-vel képletesen készülõ pozitív érmen a szent jobbkezes legyen. Javasolták továbbá az alakot kissé öregíteni és glóriával ékesíteni, mert az érmen a szentnek a glória is megjár. A név helyesen SZENT ELIGIUSZ, valamint az érem baloldalán látható CsZs mesterjegy, a „verõtövön” tükörképpel írva szerepeljen.
A kért módosítások figyelembevételével elkészült a gipszminta, melyrõl egy ón magminta és 10 db., nagyon szépen cizellált bronz öntvény készült 88 x 93 mm méretben.
Az érem polírozott üres hátlapjába PÉCS / 2013. feliratú vésés került.
Hágen
 
Két verdejel változat
 
 
Ez a dénár - bár kissé kopott és félrevert - I. Ulászló uralkodása elején készült. Különlegessége, hogy az ÉH. 469. típus, ilyen verdejelet (h – B mellett pont, 4 fül hozzá kapcsolva) nem tartalmaz.
 
 
Hasonló szerepel pont és fülek nélkül, a B alatt m betûvel az ÉH. 475/k és a 494/b sorszámoknál.
I. Ulászló király nõtlen maradt, tizenhatodik életévét még nem töltötte be, amikor Székesfehérváron magyar királlyá koronázták. A másik trónörökös Habsburg Albert király és Erzsébet királyné csecsemõ fia, V. László. Apja halála után született, amikor még tényleges királya nem volt az országnak. Magyarország elöljárói nem egy akaraton voltak, ezért az özvegy királyné az ellenpárt tagjaitól félvén menekülés közben Komáromban szülte meg fiát. Mint azt a királyné bizalmasa, Kottanner Jánosné (született Wolfram Ilona) emlékirataiban leírta. A Székesfehérváron történt koronázás alatt õ tartotta karján a tizenkéthetes gyermeket. Ennek megtörténte után egy hónappal ugyanott I. Ulászló fejére is feltették a magyar koronát. Uralkodása a várnai csatában fejezõdött be. V. László ténylegesen csak 1452-tõl uralkodott, mivel a gyámja Habsburg Frigyes fogva tartotta. A lenti dénárt anyja, Luxemburgi Zsigmond király lánya, Erzsébet verette a fia nevével.
 
 
A baloldali pénz az ÉH. 494/e típus. A jobb oldali ugyanez a típus, de a verdejelen túl még a kettõs kereszt szárainak jobb alsó, illetve bal felsõ szegletébe egy-egy erõs pontot vertek. Anyaga mindkettõnek ezüst.
Tóth Ferenc
Pincehely
   
           Egy szép plakett IV.
           Képíró Zoltán: A szegedi orvosképzés jubileumi plakettje
 
 
A képünkön látható plakett leírását a szegedi orvosi érmek ismert krónikásának, Bóna Endrének a könyvébõl („Medicina in nummis szegediensis. Szegedi vonatkozású orvos-gyógyszerész történeti emlékek. Szeged, 1986.”) idézzük:
 

 
„A közös múltú szegedi egyetem 1971. október 9-11-én ünnepelte félévszázados mûködését. Ez alkalomra a SZOTE (Szegedi Orvostudományi Egyetem. a szerk.) Rektori Hivatala Kopasz Márta terveinek figyelembevételével az ÁP-vel (Állami Pénzverõ) emlékplakettet készíttetett. Az alkotást az évfordulón meghívott hazai és külföldi egyetemi és fõiskolai küldöttek, késõbb pedig meghívott tudományos elõadók kapták. (Dr. Vass Zoltánnak, a Rektori Hivatal fõtitkárának közlése, 1985.) A 35x80 mm vb. plakett készítõje Képíró Zoltán (HV 1376).
E: az egyetemi épületek falai között álló nõalak baljában kígyós kehellyel, háttérben Dóm téri városkép, sugárzó napkorong, j. KÉPÍRÓ nj. van. H: Ötsoros felirat: UNIVER / SITAS / SCIEN / TIARIUM (helyesen TIARUM a szerk.) / MEDICINAE / SZEGED (Változatokat a megrendelõ nem készíttetett.)”
A fentiekhez, a teljesség kedvéért a következõ kiegészítéseket fûzzük: A vesztes világháború következményeként a kolozsvári és a pozsonyi tudományegyetemeket 1919-ben székhelyükrõl kiutasították, ezért elõbb Budapestre költöztek, majd 1921-ben a kolozsvári Szegeden, míg a pozsonyi 1923-ban Pécsett lelt végleges otthonra.
A „közös múltú szegedi egyetem” kifejezés alatt pedig az értendõ, hogy korábban a tudományegyetemek kebelébe tartozott a jogi és a bölcsészkaron kívül az orvosképzés is, mint „Orvosi Kar”, de 1951-ben ez utóbbiak önállósodtak, ezért ettõl kezdve orvostudományi egyetemekrõl beszéltünk, jelen esetben a SZOTE-rõl. (2000-tõl ismét „orvosi karok”-on folyik az orvostanhallgatók oktatása.)
Az elõlapi éremképen a kígyós kelyhet tartó nõalak és a sugárzó napkorong vélhetõen az orvostudományt jelképezik. (Megjegyezzük, hogy az orvoslás jelképeként általában Aszklepioszt, kezében a kígyós bottal szokták ábrázolni, míg Aszklepiosz leányát, Hygiea-t a kígyós kehellyel az egészség megtestesítõjeként [és egyben a mai egészségtudomány, a higiénia névadójaként] szokták említeni.) A „Dóm téri városkép”-en a nagy szegedi árvíz után épített Fogadalmi templom homlokzatának részlete és egyik tornya, illetve a Dömötör–torony, Szeged legidõsebb, 11. századi alapokon álló építménye, a hajdani Dömötör templom egyetlen megmaradt tornya látható. Megemlítjük, hogy az e sorok írójának birtokában lévõ plakett hátlapja a fenti leírástól annyiban különbözik, hogy rajta alul, bevésve 1921 – 1971 évszámok olvashatók.
 
 
Érdekes a jubileumi plakett „utóélete” is, amennyiben újra felhasználták az 1984-ben alapított „Pro Universitate” éremhez. Ez utóbbi érem leírását és képét is a fentebb már idézett „Medicina in nummis szegediensis” c. könyvbõl adjuk közre:
„1984-ben a SZOTE tanácsa által alapított kitüntetés az egyetem kebelében és "érdekében több évtizeden át kifejtett kiemelkedõ munka elismerése". Az egyetem tanácsa a rektor javaslata alapján évente 1-1 személynek a tárgyév június 1-i hatállyal adományozta. Az elismerés visszavonható. A 7 mm vastag, 135 mm-es öb. érem készítõje: Képíró Zoltán plakettje után az ÁP. Egylapú, a 33 mm-es perem alatt felirat: SZEGEDI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM • PRO UNIVERSITATE. A mezõben középen 35x80 mm plakettrajzolat széli zsinórdíszítéssel. A rajzolatban az egyetemi épületek között nõi alak, balján kígyós kehellyel, háttérben városkép, napkoronggal. A sima hátlapon vésve a kitüntetett neve és az adományozás éve. Az érem ezüstözött bronz változatban is készült.”
Süle Tamás
           Új könyv
           Szakács Béla: A magyar szépirodalom érmei és plakettjei

 
 
Szakács Béla: A magyar szépirodalom érmei és plakettjei. MÉE. Budapest. 2012. 191 oldal.
A MÉE egy érdekes tematikus éremgyûjtemény katalógusát adta ki, a különbözõ korok magyar szépirodalom szereplõinek érmeirõl. Az írók számát 3-5000 fõre becsülik. Ezekbõl a könyv bemutat 219 írót és költõt, 1108 érmen, amelyet 224 mûvész készített.
A számokból és az irodalomjegyzékbõl az következik, hogy az anyaggyûjtés során a legfontosabb összefoglaló leírásokat áttekintették, de nyilván még sok alkotás hiányzik a gyûjteménybõl. Ha csak azt az egyszerû tényt nézzük, hogy a magyar numizmatika évszázados forrásgyûjteményét, a Numizmatikai Közlönyt meg se nézték.

 
 
Bár a Szerzõ abban reménykedik elõszavában, hogy jelentõs magyar irodalmi személyt és mûvészt nem hagyott ki a munkából, úgy vélem elég annyit mondani, hogy a legtöbb jelentõs irodalmi személy helyt kapott a gyûjteményben. Hiszen a teljességre törekvés ebben a témában is lehetetlen. Csak hogy példát is említsek, Tarnai Andor nem szerepel, pedig irodalmi díj viseli nevét és Soltra Elemér remek érmet készített róla. De a pécsi éremmûvészek nagyon szerény képviseletre szorultak. Csak remélni merem, hogy ez nem a vidéki mûvészek megítélését jelenti. Soltra Elemér 2 éremmel szerepel, noha 1987-88-as éremkiállítási katalógusában több mint 20 magyar szépírót lehet összeszámolni, Rétfalvi Sándor szobrászmûvésznek nincsen érme a leírásban, de különösebb keresgélés nélkül legalább két érme tartozik a témához. Trischler Ferenc is csak azért került bele, mert a Réthy érme a MÉE vándorgyûlésére készült, de Radnóti és Lenau érme hiányzik. Nem szerepel Kígyós Sándor szobrász sem, akinek Keresztúri Dezsõ érme azért ide kívánkozik.
A katalógusban az ábrázolt szépírók az abc rendje szerint sorakoznak, az érmek a mûvészek betûrendje szerint felsorolva. Az érmek leírása leegyszerûsített, szinte az ábrázolt személy érmen látható megjelenésére szorítkozik. Az érmek azonosítására ez nem mindig elegendõ. Numizmatikai leírásnál úgy vélem az érem szövegének megadása nem hagyható el. A mesterjegy elhagyása kevésbé zavar.
A katalógus egyébként egy jól szerkesztett, szépen kivitelezett, jó minoségû fekete-fehér ábráival sok hasznos és kevésbé ismert érem adatait közvetíti. Ezért megjelenését üdvözöljük és a könyvet ajánljuk mindazoknak, akik a szép érmeket és a magyar irodalmat kedvelik.
Raýman János
 
Fabry, Edgar: A feszültség éve 3-4
Kovac, Damier: Pelagius pénze 5-14
Duca, Domenico: Pénz és kagyló 15-20
Margetic, Davor és Dalobor: Ritka sisciai antoninianus Probus lóval az elõlapon 21-46
Smajlagic, Robert: Anjou István herceg szlavón bán ismeretlen dénárja 47-53
Sulejmanagic, Amer: Hrvoje Vukcic Hrvatinic /spalatói herceg/ pénze 54-85
Sulejmanagic, Amer: A boszniai négyszeres dukátot Stjepan Tomaš király verette. 86-95
Matic, Branko: Modellek a vert pénzek kiadásához 96-105
Kljajic, Ernela: Az euró bakjegyek és érmék bevezetésének 10. évfordulója 106-114
Geiger, Vladimir: Az Osztrák Nemzeti Bank 1847. január 1-én kiadott hamis 5, 10, 100 és 1000 guldenesei 115-141
Dobrinic, Julian: Bakari krajcár primitív hamisítása a 19. századból 142-146
Pristner, Boris: A cári Oroszország kitüntetései a Horvát Történelmi Múzeumban 147-191
Pavic, Roman: A független Horvát Állam kitüntetései 192-205
Gareljic, Tatijana: Rudolf Valdec (1872-1929) 140. születésnapjára plakettek és érmek a
Beštak, Branko: A Horvát Vöröskereszt új díjai 220-228
Nöthig, Vladimir: Varasdi zseton 229-232
Maric, Ivan: 300 éve született Josip Boškovic 233-234
Maric, Ivan: A horvát csipke 234-235
Maric, Ivan: Krizma 235-236
Maric, Ivan: Anya 236
Gareljic, Tatijana: XXXII FIDEM – Glasgow 2012. 237
 
 
 
 
Lillafüred
Ovális, két oldalán kidudorodó sárgaréz veret. A többtornyú, gyönyörû épület mögött lomberdõvel borított hegyek magasodnak. Az építmény elõtt víz hullámzik. A képet keretbe foglalták. Alul két sorban a felirat: LILLAFÜRED / PALOTA SZÁLLÓ. A címke bal oldali rögzítõ füle hiányzik. 1930 körül gyárthatták.
M.: 34 mm., Sz.: 42 mm.

     
Miskolc – Tapolca
Hatszögletû alumínium lapocska. Terméskõbõl emelt fürdõ bejárat öt boltíve látható rácsozott ablakokkal. Homlokzatán GYÓGYFÜRDÕ felirat. A bejárat mögött tetõrészlet és magas kémény emelkedik, körülötte lomberdõ. Kétoldalt, alul és felül gyöngydíszítés. Alulra M. TAPOLCA feliratot nyomtak. Az 1940 években gyárthatták.
M.: 30 mm., Sz.: 42 mm.
     
Parádfürdõ
Köralakú fehérfém lemez 1930 tájékáról. Középen a fürdõház, elõtte medence, mögötte lombos erdõ. A felsõ részen – a körbõl kissé kilógva – vízköpõ oroszlánfej látható. Lent szép szalagdíszben PARÁDFÜRDÕ feliratot nyomtak.
M.: 33 mm., Sz.: 30 mm.
   
Parádfürdõ
Ovális fehérfém címke négy csücsökkel. Az elõtérben üdülõ épületek, mögöttük lágyvonalú, lombos fákkal takart hegyvonulatok látszanak. A hegyek felett helyezték el a feliratot: PARÁDFÜRDÕ. Az 1934 – 40-es években készíthették.
M.: 30 mm., Sz.: 38 mm.
     
 
Páger János
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán