Régebbi híradók - 143. szám
  
143. híradó
2013. június 1.
XIII. évf. / 6.
 
 
   Soltra Elemér halálára
   Egy régi – új Zsolnay érem
   XXVIII. Országos Vízrajzi Értekezlet – Pécs 2004.
   A Mecseki Uránbányászok Egyesületének jelvénye
   Numizmatikai és Filatéliai találkozó Pécs – 2013. május 26.
   Egy „szerecsenfejes”
   Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete Küldöttközgyûlés 2013.
 



Soltra Elemér önarckép plakettje

Soltra Elemér halálára
 
 
Soltra Elemér festõ- és éremmûvész 1922. december 17-én született a Somogy megyei Jákó községben. Középiskoláit Kaposváron és Csurgón végezte, majd Budapesten, a Képzõmûvészeti Fõiskolán 1941-tõl 1948-ig, mások mellett Ferenczy Bénitõl, Bernáth Auréltól és Pátzay Páltól tanulhatta a képzõmûvészet fortélyait. 1951 óta Pécs jelentette számára a tanítás és az alkotás színterét.
Rajzpedagógiai munkásságát nem csak az fémjelzi, hogy 11 évig vezette a Tanárképzõ Fõiskola Rajz Tanszékét, hanem az is, hogy a „Rajz tanítása” címmel 1982-ben megjelent tankönyve Akadémiai Díjat és Kiadói nívódíjat kapott!
Bár eredendõen festõmûvésznek tanult, az utóbbi évtizedekben fõként érmeket alkotott, melyek száma minden bizonnyal elérte, vagy meg is haladta a félezer darabot. 1978-ban kezdte el a „Velük egy korban éltem” címû éremsorozatát, melyben a neves kortárs mûvészek, írók, tudósok, közéleti személyiségek sokaságát örökítette meg az utókor számára, mint pl. Einsteint, Hemingwayt, Picassót, a magyarok közül Szent-Györgyit, Kodályt, Bartókot, Radnótit. A pécsi vonatkozásúak közül Csontváry Kosztka Tivadart, Amerigo Tot-ot, Fülep Lajost, Weöres Sándort, Schmidt Lajos és Grastyán Endre orvos-professzorokat említjük. De mintázott érmet „történeti távlatból” is pl. Szt. Istvánról, Rákócziról, Széchenyirol, vagy a Szent Koronáról és az Ómagyar Mária siralomról egyaránt. Hívatás szeretetérõl tanúskodnak grátisz készített munkái, mint pl. a pécsi Szent Eligiusz Társaság 1994. évi érme.
 
 
Soltra Elemér dombormûveket is alkotott, melyek közül talán legjelentosebb Bicsérden a templomkertben látható kálvária – amelyet szintén ajándékba adott -, de ezen sorok írójának a legkedvesebb hajdani mesterének, Hámori Artur professzornak a portréja, mely azon az emléktáblán látható, melyet 2007 márciusában avathatott fel a II. sz. Belklinika és Nephrológiai Centrum bejáratánál a Pacsirta utcában. (Hágen József fotóján a mûvész látható a Hámori emléktábla elõtt az avatási ünnepségen.)
Természetesen életmûvének fontos és értékes részét képezik olajfestményei, akvarelljei és grafikái is, de ezek vázlatos felidézése is meghaladná ezen írás kereteit.
Munkásságát, alkotásait nem csak a mûvészetet kedvelõ nagyközönség értékelte sokra, hanem hivatalosan is elismerték, így – egyebek mellett - megkapta a Janus Pannonius Díjat, az Alba Regia Díjat, Baranya és Pécs mûvészeti Díját, a Grastyán Díjat és Pécs városától a Pro Civitate kitüntetést is.
Soltra Elemér Pécsett, 2013 májusában, életének 91. évében hunyt el.
 
Süle Tamás
 
Egy régi – új Zsolnay érem
 
 
Török János a Zsolnay Gyár néhai mûvésze 1987-ben a pécsi Zsolnay Városvédõktõl megbízást kapott egy, a kiemelkedõ városvédõ és városszépítõ munkát végzõk elismerésére szolgáló érem megmintázására.
Az elõlapra a városvédok névadójának, Zsolnay Vilmosnak a „kalapos” portréja került. A portré elõképe a híres pécsi fényképész, Zelesny Károly korabeli, ismertté vált felvétele az idõs Zsolnayról.
 
 
Az érem körirata: ZSOLNAY VÁROSSZÉPÍTÕÉS VÁROSVÉDÕ EMLÉKÉREM. A hátlapon: PÉCS VÁROS / SZÉPÍTÉSÉÉRT / ÉS VÉDELMÉÉRT felirat, alatta a Városvédõ Egylet jelvénye. Mérete: Ø 110 mm., alul TJ mesterjegy.
Az érem eozin mázzal készült és került kiosztásra az arra érdemesek részére. Az érembõl néhány öntött bronz példány is készült a néhai pécsi bronzöntõ mester, Balogh Imre mûhelyében, rövid ideig ezeket is használta jutalmazásra az egyesület.
1988-ban ugyanezzel a Zsolnay portréval Török János elkészítette a fenti érem változatát, azonban a köriratot ZSOLNAY VILMOS GYÁRALAPÍTÓ 1828 – 1900 feliratra cserélte.
A 110 mm átmérõjû, alul TJ mesterjeggyel ellátott, öntött bronz érembõl csak néhány ismert példány létezik.
A 110 mm-es érem eredeti gipszmintájáról Török János egyetlen példányt porcelán-masszából készített el, hátoldalába Próba / Török feliratot vésve. Az érem átmérõje az égetést követõen 98 mm-re zsugorodott.
2013-ban errõl a máznélküli porcelánról készült a képünkön látható bronzba öntött, gyönyörûen cizellált érem 8 példányban. Az egyoldalas érem átmérõje 96 mm, a peremébe beütött számok 08/01-tol 08-ig az aktuális érem sorszámát jelzik.
Végezetül megemlítjük, hogy 1988-ban a mûvész ugyanezzel az éremképpel és körirattal egy Ø 500 mm méretû mázas pirogránit plasztikát is mintázott, amelyet a Zsolnay Gyár az üzleteiben, mint dekorációt kívánt elhelyezni. A kisplasztika egy példánya vasárnapi összejöveteleink helyének elõterében is látható.
Hágen
   
XXVIII. Országos Vízrajzi Értekezlet – Pécs 2004.
 
 
Az 1975-1976-os években jönnek létre országszerte a Vízügyi Igazgatóságokon a Vízrajzi Csoportok, amelyek mûködési területükön látják el a vízrajzi állomások üzemeltetését és a mért adatok elsõdleges feldolgozását. Az ország területén a 12 Igazgatóság (Baja, Budapest, Debrecen, Gyõr, Gyula, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely) vízrajzi, valamint a felettes szervek (KvVm,(1) OKTVF(2) a VITUKI Rt.(3) és az OMSz(4) szakemberei minden évben 2-3 napos értekezleten vitatják meg, az elmúlt év tapasztalatait és a következõ év feladatait. Az elsõ ilyen értekezletre 1977-ben került sor a budapesti Igazgatóság szervezésében Surányban. A pécsi Igazgatóság vízrajzi csoportja 1979-ben Pécsett, 1990-ben Pécsváradon és 2004-ben ismét Pécsett, mint rendezõ fogadta az országos értekezlet vendégeit. Ez létszámban mintegy 83 fõt jelentett. Erre az alkalomra a szervezõk elsõ alkalommal a résztvevõk részére egy kis maradandó pécsi emléket akartak adni. Így került sor egy nyakba akasztható kerámia mázas érem elkészítésére, amelyet az ilyenkor szokásos egységcsomag mellé minden résztvevõ megkapott. (A három nap alatt viselték az érmet a résztvevõk!).
 

 
A kerámia mázas érem leírása:
Mérete: Ø 43 mm, vastagsága: 6,6 mm
Anyaga: kerámia
Elõoldal bevonata: kerámia máz
Körirata: XXVIII. Országos Vízrajzi Értekezlet 2004 . (kézírással!)
(Megjegyzés: Ebbõl következik, hogy nincs két egyforma!)
Középen a Székesegyház az Aradi vértanúk útja felöl fotózva, a kép alsó felében középen Pécs felirattal.
A korong felsõ részén egy lyuk van kiképezve az érem felfüggesztésére: Ø 2,5 mm
Hátoldala: matt és a perem 1/3-a is matt.
Készült belõle: 100 db
Készítõje: Varga Tünde keramikus, Pécs-Vasas.
Az érem elkészítésének leírása:
Az érem nyersanyaga kerámia massza, amely kerek formára lett kivágva, majd kiszárítva. Szárítás után következett az érem csiszolása, majd kiégetése. A kiégetett éremre ezután került rá a kerámia máz, majd a matricás kép, és festés (feliratozás) után az érem újra átesett egy égetési folyamaton.
 
 
Csupán érdekességként: az alsó képen a XXIX. Vízrajzi Értekezletre készült, bõrszíjon lógó, Gyula 2005 feliratú, égetett mázas kerámián a stilizált gyulai vár látható.
Ezt nevezhetnénk a pécsi ötlet tovább vitelének is. Nincs tudomásunk róla, hogy készült volna hasonló emléktárgy a további években megtartott értekezletek alkalmából. A 2010-es évben Szolnok (Berekfürdõ) volt a XXXV. Vízrajzi Értekezlet házigazdája. A 2011-es és 2012-es értekezlet az ágazatot sújtó pénzhiány miatt elmaradt.
Varga Tünde - Kvéder László
 
(1) KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
(2) OKTVF Országos Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Fõigazgatóság
(3) VITUKI Rt. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Rt.
(4) OMSz Országos Meteorológiai Szolgálat
A Mecseki Uránbányászok Egyesületének jelvénye
 
 
A múlt esztendõben, 2012. január 7-én, tizenöt hajdani uránbányász megalapította a Mecseki Uránbányászok Egyesületét. Az Egyesület célja, a volt uránbányászok együvé tartozásának ébrentartása. Felkutatni és megóvni az uránbányászat emlékeit és emlékhelyeit. Alapszabályban is rögzítették a bányászok érdekeinek képviseletét.
Az Egyesület megtartotta a hajdani urános jelképet a bányászjelvény körül keringõ elektronpályákat, amelyeken egy-egy elektron is kering.
 
 
Ez a jelkép került az Egyesület zászlajára, amelyet 2012. szeptember 1-én az Uránvárosban rendezett Bányászünnepélyen dr. Riedl István bányakapitány ünnepi beszéde avatott fel. Ez a jelkép található az Egyesület új jelvényén is, amelyet 2012. május 19-én rendezett ünnepélyen tûzhettek fel elõször a résztvevõ tagok és vendégek.
A jelvény egyszerû, köralakú fémlemez, amelyen az ábra sárga alapon, feketével rajzolt négy szimmetrikusan elhelyezett elektronpályából áll, egy-egy elektronnal. Középen, az atommag helyett halványkék bányavágatot jelképezõ mezõben a bányászjelvény, a nyeles ék és kalapács található.
Körirata Mecseki Uránbányászok Egyesülete. Hátoldalán a feltûzésre szolgáló tû található. Mérete: átmérõ = 20 mm.
Raýman János
Numizmatikai és Filatéliai találkozó Pécs – 2013. május 26.
 
A MÉE Baranya Megyei Szervezete az elõzetes tájékoztatónak megfelelõen Országos Numizmatikai és Filatéliai találkozott rendezett. A találkozóra a Pécsi Kereskedelmi Központ (Majorossy I. u. 36.) Zsolnay dísztermében került sor. 2011-óta a Szervezet itt tartja a heti vasárnapi összejöveteleit is. Az idõ nem kedvezett a rendezvénynek, mivel egész délelott esett az esõ, valamint ezen a napon, Szegeden szintén országos találkozót tartottak a gyûjtõk részére. Lassan azért érkeztek a gyûjtõtársak és kilenc óra körül már minden asztalnak megvolt a „gazdája”. Jöttek Pécsrõl, Baranya megyébõl, Tolna megyébõl, de voltak budapesti gyûjtõk is. Hallani lehetett német és angol beszélgetést is, ami azt bizonyítja, hogy külföldiek is részt vettek a találkozón. Késõbb már az asztalok között is nehéz volt közlekedni, úgy megtelt a díszterem. Mintegy 150-200 gyûjtõ, érdeklõdõ és vendég fordult meg a találkozón ez alatt a négy óra alatt. Egy-két asztalnál bélyeg, képeslap, szakkönyv, vagy éppen saját kiadású könyv, és egyéb tárgyak is voltak. A többi asztalon érmek, pénzek, jelvények, kitüntetések sokasága volt látható.
 
 
Úgy nézett ki a dolog, hogy a találkozó vége felé köttettek leginkább meg a cserék, adás – vételek. Dél közeledtével elcsendesedett a terem és egyre több asztal lett üres. Az ismerõsök még az elõtérben tárgyalták a nap eredményességét, a következõ találkozó helyét és, hogy ott majd újra találkoznak. Ebbõl is az vonható le, hogy van igény az ilyen találkozókra, még akkor is, ha a „nagy üzlet”nem is jött létre, de a régi ismerõsök, barátok itt mindig összefuthatnak. Végeredményben, az õszies idõ ellenére elmondható, hogy egy jó, kellemes vasárnap délelõtti találkozó volt.
Kvéder László
Egy „szerecsenfejes”
 
 
A Szerecsen család az Anjou korban telepedett Magyarországra. Nagyjából két évszázad során a család tagjai több magasabb tisztséget viseltek. Vitézségükkel segítették a mindenkori királyok haderejét. Szerecsen (Gorezci) Miklós részt vett Zsigmond oldalán a nikápolyi csatában, ahonnét 12 évi török fogság után szabadult. Szerecsen János már mesztegnyõi elõnévvel a mohácsi csatát túl élte, vele 1532-ben ki is halt a család férfi ága. A XVI. század elején Tolna megye területén három vár tulajdonosa (Döbrököz, Dáróvár, Györkevár). Halála után özvegye, Szekcsõi Hercegh Katalin Werbõczi Istvánhoz ment nõül (1534). Lányai közül Zsófiát, Werbõczi István fia Imre vezette oltár elé (1541).
A pénzügyeket tekintve, a Szerecsen család Jakab tagja páduai kereskedõbõl emelkedett Magyarországon pécs-szerémi kamaraispánná, majd késõbb a Magyar Királyság kamaraispánjának és harmincados ispánjának nevezték. Feladatát valószínûleg jól végezhette, mert I. Lajos királyunk, engedélyezte neki, hogy családi címerét, ne csak verdejegyként használja, hanem az országban fizetési eszközként használt pénz egyik oldalára veresse. Ebbõl alakult ki a köznyelv szerint a „szerecsenfejes dénár”.
 
 
Ezekbõl mutatok be egy változatot az ÉH. 432-es típusából. A kassai liliom a baloldali érmén a kettõs kereszt szárai közé került, míg a jobboldali példányon a kettõs kereszt szárai alá verték. Az ismert középsõ képen látszik, miért hívták a családot szerecsennek, vagy szaracénnak.
Élt egy másik Szerecsen család is Magyarországon, akiknek nem volt ilyen kiterjedt családfájuk, annak ismert tagja Szaracén (Böszörményi) Mizse 1290 tavaszán az ország nádora, de rokonság nem volt köztük.
Tóth Ferenc
Pincehely

Irodalom:
Dr. Unger Emil: Magyar Éremhatározó.
Dr. Gelencsér Gyula: Mesztegnyõi Szerecsen János
Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete Küldöttközgyûlés 2013.
 
 
2013. május 25-én, Budapesten a MABÉOSZ székházában tartotta meg a MÉE a 2012. évi beszámoló küldött közgyûlését. Tíz napirendi pont került megvitatásra, illetve elfogadtatásra. A közgyûlés jegyzõkönyvi anyagát majd a 2013/2-es Értesítõben lehet elolvasni.
Dr. Török Pál elnök köszöntõje után a fõtitkári beszámoló következett, majd az Egyesület 2012-es közhasznúsági-, és mérleg beszámolója, majd a Felügyelõ Bizottság jelentése, a 2013-as év pénzügyi terve, valamint az éremkiadási terv (itt a fõtitkár megjegyezte, hogy sok esetben az éremtervet nem juttatják el az Érembíráló Bizottsághoz!). Ezeket követõen a Széchényi Ferenc jutalom érmek odaítélése volt napirenden, amelyet a küldöttek többségi szavazattal jóváhagytak.
Ezután következett az Egyesület Alapszabály módosításának ismertetése, amelynek jóváhagyása elott sok hozzászólás hangzott el. Az Alapszabály „kötelezõ” módosítását elsõsorban az un. Civil törvény életbelépése tette szükségessé.
Az egyéb hozzászólásoknál, mint a pécsi szervezet küldötte, a vezetõségünk által megfogalmazott kérdést és kérést tettem fel:
-Tervezi-e a vezetõség, hogy az évente két alkalommal megrendezésre kerülõ árverési anyagot nem csak szöveges, hanem képi megjelenítésben is felteszik a honlapra?
-Mi értelme van elõzõ év novemberében megadni a következõ évi nagyobb rendezvények idõpontját, ha a vezetõség nem koordinálja az idopontokat? Itt gondolok a pécsi és szegedi országos éremcsere egy idõben történõ megrendezésére, amely megosztja a gyûjtõket, és nem jó sem egyik, sem másik csoportnak.
Az elnök válaszolta meg a kérdéseimet:
-Az elsõ felvetésre egyértelmû nem volt a válasz,- röviden az indoklás: sokba kerülne!(?) A másikra azt a választ kaptam, hogy igen is a vezetõség koordinál, de vannak kivételes esetek, amikor nem kerülhetõ el az egybeesés. (Sajnos!)
Egy-két hozzászólás még elhangzott, majd az elnök megköszönte a résztvevõknek a jelenlétet és bezárta a küldöttgyûlést.
Kvéder László
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán