Régebbi híradók - 140. szám
  
140. híradó
2013. március 1.
XIII. évf. / 3.
 
 
   A Hadsegélyzõ Hivatal érme
   „Újabb” pécsi orvosi érmek XXI.*
        E. Lakatos Aranka: Pintér József
   Pécsi motoros plakett
   Talált régi pénzek...
   Márka – dénár.
   A kegyszobor jubileuma
   Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 74.
 



A Hadsegélyzõ Hivatal bronzérme

A Hadsegélyzõ Hivatal érme
 
 
Az I. világháború kitörése után rövidesen létrehozták a m. kir. Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyzõ Hivatalát, ill. Bécsben a K. u. K. Kriegsministerium Kriegsfürsorgeamt-ot.
Feladatuk volt a társadalom mind szélesebb rétegétõl hozzájárulást szerezni a háborús kiadásokhoz. Pénzt és adományokat gyûjtöttek elsõsorban a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvái részére. Az adományok gyûjtésén kívül emléktárgy eladásával is igyekeztek bevételhez jutni. Különbözõ nyomtatványokat, képeket, rajzokat, verseket, könyveket, érmeket, jelvényeket, bélyegeket adtak ki és árusítottak.
Az alábbi megrendelést gyûjtõ válasz levelezõlapon a Hadsegélyzõ Hivatal érmét ajánlották eladásra.
 
 
Mint látható a bronzveretért 2 koronát, a zománcdíszítésû ezüstveretért 10 koronát kértek. De a vásárlók választhattak érem tárolására alkalmas tokot, vagy az óraláncot is hozzá.
Az éremnek többféle zománcdíszítésû bronz és ezüst változata készült 33 x 52 mm méretben. De mutatós színes zománcozású jelvénye is volt. Ábráját Sallay Gergely Pál Mindent a hazáért Zrínyi Kiadó Bp. 2010. könyvében megtaláljuk.
Raýman János
 
„Újabb” pécsi orvosi érmek XXI.*
E. Lakatos Aranka: Pintér József
 
 
Pintér József (*Vácszentlászló, 1930. július 21. – †Budapest, 2009. február 9.) 1948-ban a gödöllõi Premontrei Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1954-ben fejezte be tanulmányait. (A történelmi hûség kedvéért megjegyezzük, hogy ezekben az években az orvosok sem doktori címet, sem diplomát nem kaptak, hanem csak egy oklevél igazolta orvosegyetemi végzettségüket. Késõbb, tehát pótlólag mindkettõt megkapták.) 1954-tõl 1963-ig Budapesten, az Urológiai Klinikán dolgozott. Amikor Huth Tivadar professzor halála után, 1963-ban Budapestrõl Balogh Ferencet nevezték ki a pécsi Urológiai Klinika igazgatójának, õ hozta magával kollégáját, Pintér Józsefet és adjunktusi rangban igazgatóhelyettesnek nevezte ki. 1965-ben szerezte meg az orvostudományok kandidátusa címet. 1966-67-ben WHO ösztöndíjjal Izraelben volt, ahol a veseelégtelenség mûvese kezelését és a veseátültetést tanulmányozta, amely ekkor Magyarországon még kuriózumnak számított. Hazatérte után fõnökével megromlott a kapcsolata, ezért 1968-ban Miskolcra távozott, ahol a Megyei Kórház Urológiai Osztályának vezetõ fõorvosa lett. Itt, hazánkban másodikként, több veseátültetést végzett, amelyért 1974-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Ugyanebben az évben szerezte meg az orvostudományok doktora tudományos fokozatot. 1979-tõl 1995-ig a Debreceni Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikájának volt a professzora és igazgatója. Gyógyító munkája mellett az évek során váltakozva több szakmai vezetõ pozíciót is betöltött. Elnöke volt az Urológusok Társaságának, az Urológiai Szakmai Kollégiumnak, igazgatója az Országos Urológiai Intézetnek és fõszerkesztõje a Magyar Urológia c. szakmai folyóiratnak.
 
 
1990-ben kollégái fõnöküket egy portrééremmel köszöntötték 60. születésnapján. Az egyoldalas 110 mm átmérõjû, öntött bronzérem alkotója E. Lakatos Aranka debreceni szobrászmûvész. Körirata: PROF. PINTÉR JÓZSEF 60 ÉVES. A portré kissé balra néz, jobb oldalon a váll felett az alkotó homorú és kalligrafikus mesterjegye (ELA) olvasható.
Süle Tamás
 
*(”Újabb” alatt érti szerzõ azokat az érmeket, amelyek a „Százötven év pécsi orvosi érmei 1845-1995” c. könyvébõl kimaradtak, vagy annak megjelenése után láttak napvilágot. Természetesen azok az alkotások nem kapnak helyet a sorozatban, amelyeket a Pécsi Dénárban korábban már ismertettünk.)
   
Pécsi motoros plakett
 
 
A húszas években már Pécs utcáin is megjelentek a zajos benzinmotoros jármûvek, riogatva a gyalogosokat és az igás állatokat. Pécsett elsõ alkalommal kétnapos automobil és motorkerékpár megbízhatósági versenyt rendeztek 1927 júniusában a Dunántúl nevû megyei lap és az Automobil Motorsport kezdeményezésére. Ezek után rövidesen, 1928-ban megalakult a motorsportok szervezésére a Pécs-Baranyai Automobil Club. Elsõ pécsi motorkerékpár versenyüket 1929 áprilisában rendezték. Késõbb idõnként pályaversenyeket rendeztek a motorosoknak. Ez a klub 1940-ben megszûnt.
1930-ban a PVSK is motorkerékpár szakosztályt alakított. De valójában Pécsett nem mûködött a motorkerékpáros sport. A Pécsi Torna Egylet is határozatot hozott 1938-ban a megye és a város motorosainak összefogására, de valójában más alig történt.
A bemutatott plakett, verseny céljára készült. Bár keltezés nincsen rajta, valószínû, hogy az 1929-es versenyre készíttették.

 
 
Erre utal, hogy az Arkanzas 1930-ban közzétett 6. sz. Sportérmek, plakettek, versenydíjak címû reklám árjegyzékében a plakett mindkét oldala szerepel. Tehát a verõtövek ekkor már megvoltak.
A plakett elõlapja
Az álló téglalap közepére sajtolták a jobbra haladó motorkerékpáros ábráját, amely eredetileg kör alakú éremre volt mintázva. Felirata nincsen.
Hátoldal közepén egy díszes tábla tetején egy hatalmas hímoroszlán hasal. A tábla szövege négy sorban: PÉCS – BARANYAI / AUTOMOBI CLUB / VERSENYÉNEK / EMLÉK PLAKETTJE. A tábla mögül alul kibújik néhány gyõztesnek járó cserfalevél. A tábla baloldalán alul Huguenin. mesterjegy található.

 
 
Az Arkanzas jegyzékében ez az ábra is szerepel és némi nagyítással úgy tûnik az ábrán is felfedezhetõ a mesterjegy. Ezért valószínû, hogy az Arkanzas megszerezte a felhasználási jogot a svájci Huguenin cégtõl, hiszen számos sportéremnek használták fel a hátoldalára.
Anyaga vert bronz. Mérete 37 x 53 mm. (Azonos a Huguenin plakettek egyik szokásos méretével).
Az Arkanzas hasonló mûvészi plaketteket sok változatban gyártott és 6 P-ért szállította darabonként.
Raýman János
Talált régi pénzek...
 
 
Az Ágoston utcában szerdán régi ezüstpénzekre akadt egy munkás, Bulenyinác József, a vízvezeték csövek lerakása közben. A Nagy Lajos király idejébõl való apró ezüst dénárok -vagy 200 darab- egy bögrefélében volt elhelyezve, összes súlyuk mintegy 70 dekagramm. Primitív vésetû kerek, apró ezüstlemezek, egyforma nagyságú valamennyi, csupán a verés más-más ideje szerint különböznek egymástól. Egy-egynek akkori pénzértéke a maihoz viszonyítva, mintegy ötven krajcárnak felel meg. Van köztük Károly Róbert korabeli dénár is. A Nagy Lajos királybeliek fölírása ez: Moneta Ludovici Regis Hungariae. Az utóbbiak között néhány ritkább is akad, ezeket a rendõrségnél, ahova a megtaláló vitte, Juhász ügyvéd, aki a numizmatikával elõszeretettel foglakozik válogatta ki és osztályozta. Az õ véleménye szerint az akkori háborús idõkben valami hadfi áshatta el a kincseket, nehogy idegen kézre kerüljenek, s a pénz, valószínûleg gazdája eleste után ott maradt. A pénzek egy részét az erre vonatkozó törvény értelmében az országos múzeumba küldték. A megtaláló szintén a törvény értelmében jutalmat kap.
Pécsi Figyelõ, 1893.03.18. 3
Márka – dénár.
 
 
Károly Róbert 1323. január. 6-án a Temesvárra összehívott országgyûlésen kihirdette új pénzreform rendeltét. Amelynek lényege a pénzveréssel kapcsolatos intézkedések. Ezek között szerepelt a meglévõ négy pénzverõkamara mellé további 6 kamara felállítása. Így alakult meg a Pécsi Kamara, Pécs központtal, határai Baranya megyén túlléptek.
Az, hogy ez a rendelkezés Magyarország területét mennyire látta el a kereskedelem mûködéséhez szükséges pénzmennyiséggel, azt a korabeli oklevelek bizonyítják. Ezután sem változtattak a régi szokáson, az adás-vétel mértékegysége, vagyis az árú értéke a márka (a pénzek súlyegysége) volt, nem a dénárok darabszáma.
1337. október. 2-én Siklósi Péter fia Pál mester a hitvesétõl kapott 200 finom márka kölcsönrõl intézkedik a pécsi káptalan elõtt. De a márka milyenségét (pl. budai márka) nem határozza meg az oklevél, vagy azt, hogy milyen típusú pénzérmékbõl ált a kölcsön.
1338. március. 15-én szintén a pécsi káptalan elõtt Tamás fia Tádé a Gunchelen levõ birtoka felét eladta Kéméndi Jakab fia Miklós mesternek és örököseinek, 5 márka báni dénárért. Itt sem azt írták, hogy 50 vagy 60 dénár a birtok ára, hanem márka. Ebben az esetben viszont oda került a lemért pénz típusa, a báni dénár. A különbözõ márkafélékbõl, valószínû területenként mást-mást alkalmaztak, ezért nem fogalmazták meg, illetve a márkában mért pénztípusok forgalma (elõfordulása) is változó. Az ország más területén más dénártípus forgott, mint fizetõeszköz, némelyik oklevélben bécsi széles dénárról lehel olvasni, ami kitöltötte az adott márka súlyát.
Károly Róbert rendelete után 15 évvel még feltételezhetõ, hogy a tíz kamara sem tudta az egész ország területét pénzzel ellátni, mert kialakultak a körzetekre vert pénzek. Ilyen volt a szegedi kispénzként ismert ÉH. 373. Vagy a Székesfehérváron vert kispénz ÉH. 390. típus, amely Fejér, Veszprém és Tolna megyékben forgott.
Ezt a problémát a király is láthatta ezért 1338. március. 29-én, Visegrádon készült oklevelében ez olvasható „felismerve, hogy a régi királyi pénzek sokfélesége az ország lakosokat összezavarja, a fõpapok és az ország bárói óhajából örök érvényûen meg akarja újítani az elõzõ évi királyi pénzeket, javítani a királyság helyzetét a pénzek forgalmában.” stb.
 
 
Ezután kiverésre került az ÉH. 393 típus, amely ez ideig a legtöbb verdében készült dénár, azonos éremképpel, verdejellel ellátva.
Mindezek ismeretében az oklevelekben a fizetõeszköz meghatározása nem változott. Egyik szerint Siklósi Péter fiai 1339. november. 8-án, a pécsi püspök és káptalan elõtt kötelesek 80 márkát fizetni leány negyedként, részben dénárban, részben természetben. Ekkor már a következõ típusú dénár volt forgalomban az ÉH. 394.
Az elõbbi dénár egyik változatát mutatom be a képen. ÉH. 394/ j; m-m verdejeggyel, felsõbányai veret a Szatmári kamarából. Az ÉH. 394/ n; a díszes sisak mindkét oldalán két-két liliom egymás alatt, kassai veret a Szomolnoki (Kassai) kamara területérõl. A fenti darab a két veret keveréke: a sisaktól balra „m”, jobbról a két liliom. Anyaga a szokásos ezüstveret.
Tóth Ferenc
A kegyszobor jubileuma
 
 
Amint arról korábban már beszámoltunk, a Szûzanya tiszteletére meghirdetett Mária Év alkalmából 1998-ban a Pécsi Püspökség érmet adott ki a Máriagyûdi templom építésének 850., illetve a második (1704 óta Eszéken látható) kegyszobor ajándékozásának 300. évfordulójára. (Pécsi Dénár 2003. december 1. III. évf./12., 29. szám)
Most újabb jubileumot ünnepelhetnek a gyûdiek, ugyanis a harmadik, ma is a templomban látható Mária szobrot, karján a kis Jézussal éppen háromszáz éve, 1713-ban adományozta a kegyhelynek Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök. Érdekessége, a szobornak, hogy remekmívû ezüst palástját csak 71 évvel késõbb (1784-ben), vagyis utólag készítették.
 
 
A szobrot Rétfalvi Sándor szobrászmûvész érmén, valamint a jubileumi Szentévet hirdetõ, minden pécsi templomban is 2013. december 8-ig látható képen mutatjuk be. A vert érem – melynek másik oldalán a korábbi, napjainkban az eszéki Ferences templomban lévõ szobor ábrája látható - 42,5 mm nagyságú, ezüst és bronz kivitelben készült 1998-ban. Akkor a Máriagyûdi bazilika elõtti pavilonban volt kapható, de kérdés, hogy 15 év multával, ma is hozzájuthatnak-e a zarándokok a szép medálhoz.
S.T.
S
Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 74.
 
 
Miskolc
Kosár alakú alumínium veret. Körben gyöngysor díszíti az alul elhelyezett szalagdísz kivételével, amelyen MISKOLC felirat van. A képen az Avas templom, látható különálló toronnyal, lomberdõvel övezve. Az 1960-as években készülhetett.
M.: 36 mm., Sz.: 36 mm.
     
Miskolc - Tapolca fürdõ
Felhõalakú sárgaréz lemez. Alsó részében a szalagdísz TAPOLCA FÜRDÕ feliratot kapott. Ábráján üdülõház látszik, szép parkban elhelyezve. Az épület mögött tûlevelû erdõk magasodnak. Az elõtérben lévõ kis híd utal a fürdõre. Az 1930-as években nyomhatták. Fehérfém változata is van.
M.: 29 mm., Sz.: 43 mm.
     
Parád
Téglalap formájú, de az alsó sarok lecsípve. A felsõ részén körívvel megtoldott alumínium lemez. A képen a gyáregyüttes látható magas kéménnyel. A gyár elõtere szépen parkosított. Lent elkülönítve PARÁDI ÜVEGGYÁR felirat hirdeti a címke hovatartozását. 1950 körül készülhetett.
M.: 31 mm., Sz.: 35 mm.
   
Parádfürdõ
A plakett nyolcszögletû, alumíniumból készült az 1940-es években. Gondozott park mögött üdülõ épületek láthatók. Az épületek mögött hegyvonulat és egy benyúló lombos ág van. Alul elkülönített díszes sávban körívesen PARÁDFÜRDÕ felirat olvasható. Az írás alatt négy tölgylevél, három makkterméssel zárja a képet.
M.: 32 mm., Sz.: 32 mm.
     
Páger János
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán