Melléklapok
  
13. melléklap
2014. december 30.
 
 
 



A pécsi és baranyai
ebbárcákról



Összeállította
Raýman János



 

Az ebbárcák, vagy ahogy akkor több helyen is nevezték ebvédjegyek kialakulása tulajdonképpen az ebadózás bevezetésével jelent meg, abból az egyszerû okból, hogy a kutyák nyakörvére erõsítve mindenki elõtt egyértelmûvé tette, hogy a kutya nyilvántartásba vett, nem kóbor állat. Az ebadóztatás pedig, eltekintve bevételként megjelenõ hasznáról kétség kívül az elszaporodó kutyatámadások, néha halállal is járó kutyamarások, de fõleg a kutyák által is terjesztett veszettség /ebdüh/ elleni védekezés egyik lehetõsége volt. A kutyák igazolt nyilvántartásba vétele nélkül a kutyák okozta baleseteknek nem volt gazdája. A rendelkezések sarkalatos pontja volt, hogy a gazdája felel a kutya tetteiért.
Tehát hangsúlyozni kell, hogy az esetek nagy többségében a kutyabárca elsõsorban nem az adó befizetésének volt a jól látható nyugtája a kutya nyakában, hanem a nyilvántartásba vételt jelentette.

Az állam szabályrendeletek alkotására ösztönözte a vármegyéket és a városokat, amelyben az ebtartásra vonatkozó szabályokat már befolyásolta. De, hogy vetnek-e ki adót a kutyákra, vagy nem, ezt milyen módon teszik, hogyan igazolják a befizetést, ebben a vármegyék, városok sokáig szabadon rendelkeztek.
Pécs szabad királyi városban 1873-ban -közgyûlési határozat alapján- az ebvédjegyek használatát a szabályrendelet jóváhagyása elõtt bevezették. Ugyanakkor Baranya vármegye az ebadó bevezetésekor az ebbárcák használatát nem rendelte el. Ezt a községekre bízta.
Így fordult elõ, hogy 1892-ben a vármegye által kivetett ebadó igazolására egyedül Siklós nagyközség vállalta az ebbárca használatát.

A legkorábbi adatot ebadó bevezetésérõl a Vasárnapi Újságban sikerült találni 1855-bõl. E szerint Temesvárott 1855. május 1-tõl vezették be az ebadót. Közönséges kutya adója évente 2 frt, középosztályba esõért 4 frt, nemes fajú ebért 5 frt.1
Rövidesen megjelent a sokakat felizgató hírhez, a jól tájékozott újságíró hozzászólása, mely szerint:
Az ebadó szép elõmenetellel kecsegtet. A hír szerint Pesten is már számba vették elõleges becsü útján a kutyákat, mellyek száma 4000-et tenne. Csak 1500 találtatott olyan ordináré kutyának, a mellynek hasznát veszi gazdája, tehát ezek 2 pft-osok lennének, a többi 2500 mind afféle nemes fajú hasznavehetetlen állat, minõket csupán kedvtelésbõl tart ki szereti, s mellyektõl 5 pft járván, 15 000 pft kerülne évenként ebadó fejében a város pénztárába. Ha egész Magyarországon adót vetnének a heverõ kutyákra, a jövedelemmel legalább 4-500 kisded óvó intézetet lehetne tartani, ami nagy elõmenetel lenne népnevelésünk ügyében s olyanok hozzájárultával történnék, kik jobban szeretik az ölebeket, mint a gyermekeket.”2.
Szöllõsy Gábor szerint a legkorábbi ebtartási szabályrendeletet Pest városa adta ki 1870-ben3. Ez a rendelet már elõírta az ebvédjegyek használatát és a bárcák évenkénti cseréjét.
Steinhardt László korábbi adatokat is talált, Buda 1868. április 8-án tartott közgyûlésén határozott a védjegyek használatáról. 1868-ban Pozsony, 1869-ben Sopron már használta az ebvédjegyet. Pest városa 1869-ben alkotta meg a szabályrendeletét, amely 1870. május 1-én lépett életbe, ezt ismertette Szöllõsy Gábor. Nagykanizsán 1876-ban szabályozták az ebtartás rendjét.

 
A budai kutyavédjegy minta. Felírata: városczímer, Buda város, sorszám. Az alsó rajzon a Pécsnek javasolt vázlat, felül városcímer, alatta sz. kir. Pécs városa, legalul a sorszám
 
Pécs szabad királyi város hatósága 1873-ben kezdett foglalkozni az ebadó kivetésével és az ebek tartásának szabályzásával. Buda sz. kir. fõváros elküldte Pécsre az 1868. ápr. 8. közgyûlésén elfogadott szabályzatát, amelynek lényege,
 
1 Vasárnapi Újság, 1855. május 20.
2 Vasárnapi Újság, 1855. június 3.
3 10.653/1870. kgy. sz. szabályrendelet – Szöllõsy Gábor: Budapesti ebadó bárcák 1870-1949 = Az Érem, 5. (1989/2) 13-15
 

hogy megszüntették a kutyák szájkosár kötelezettségét, helyette védjegyet alkalmaznak.4 Ehhez csatolták az általuk használt ebbárca ábráját.
Továbbá elküldték az ebvédjegyek alkalmazásáról 1873-ban kiadott falragasz magyar és német nyelvû példányát is.
Lényege, az ebeket össze kell írni 1873. május 10-ig. Minden ebnek védjegyet kell viselni, a tulajdonosok ebtartási igazolványt kapnak. Az ebek adója: házi ebek 1 frt, kedvtelésbõl tartottaké 5 frt.
A védjegy az elsõ alkalommal díjtalan, elvesztés esetén 30 kr a pótlása. A védjegy nélküli kutyákat kiirtják.
A Pécs város tanácsának gazdasági választmánya készítette elõ a pécsi szabályrendeletet. Piacsek József elnök javaslata szerint Pécsett is bevezetik a kutyák adóját, jövedelmét a város szegényalapjára fordítják.
Házikutyák adója évenként 2 frt
Mesterséghez használt kutyáké 3 frt
Kéjelmi (így!) luxus kutyák 5 frt
Az 1873. július 1. közgyûlésen elfogadták, felterjesztették a belügyminiszternek, ahonnan 1873. szept. 21-én kifogásokkal jött vissza, elsõsorban az adóösszegek miatt.
Közben beszereztek egy érdekes prágai ajánlatot a bárcák gyártására.5

 
A prágai Franz Cellerin ebbárca gyártásra küldött ajánlata
 
4 4 Korábban a veszettség terjedésének megakadályozására rendelték el több helyen a szájkosár kötelezõ használatát nyilvános helyen, valamennyi kutya részére.
5 BML. Pécs, Polgármesteri iratok 12064/1874.
 
A prágai iparos ónötvözetû (fehér), sárgaréz (sárga) és vörösréz (vörös) bárcákból 100 db-ot 6 forintért kínált. Ha a városnév gravírozva van 4 frt, de ezüstözve, vagy aranyozva is vállalta darabonként 20 kr felárral.

Az átdolgozott ebtartási szabályzat több tárgyalás után 1874. dec. 12-én került elfogadásra. A bárcákat érintõ részei:
A város területén minden eb a szájkosár helyett ezentúl védjegyet, tulajdonosa pedig igazolványt kap. A védjegy ára 10 kr és a rendõrkapitányságon kell beszerezni.

Díjak:

a. Kedvtelésbõl tartott kutyák után évente 3 frt
b. Katonák, tûzoltók kutyái 2 frt
c. Egyéb kutyáknál 1 frt
 
Hentesek, mészárosok 2 kutyája, nyájõrzõ kutyák, elszigetelt helyen lakók házõrzõ kutyái adómentesek, de védjegyet kell viselniük. (10 kr).
A védjegyet és az igazolványt évente ki kell cserélni.6

A belügyminiszter 1875. január 16-án kisebb változtatást kért, (Pl. a katonakutyák adóját leszállíttatta 1 frt 50-re) majd 1875. április 3-án Tisza Kálmán aláírásával megjött a jóváhagyás.7
1875-ben Pécs város ebadója:

425 eb         3 frt       1275 frt
32 eb           1 frt      50 48 frt
806 eb         1 frt         806 frt
1263 eb összesen      2129 frt8
 
Pécs szabad királyi város az ebvédjegy rendelését már az 1873 évre megindította. Tehát a legkorábbi pécsi ebbárca 1873-ból való. Valószínû ehhez a városi hatóságnak nem volt szüksége a belügyminiszteri jóváhagyásra. Az ebadózásról az elsõ adatok csak 1875-bõl vannak.
 
Baranya vármegye ebtartási szabályrendelete 1892 évben

Baranya vármegye az 1888 évi VII. t.c. 72 §-a alapján készített ebtartási szabályrendelet, amely tervezetében már elõírták a kötelezõ bárca használatot. De a közgyûléshez érkezett számos felszólalás hatására elvetették, ezért csak feltételesen, a községek elhatározására bízták az ebbárcák használatának bevezetését.

 
6 BML. Pécs, Polgármesteri iratok 12064/37/1874.
7 BML. Pécs, Polgármesteri Iratok 2830/11/1876
8 BML. Pécs, Polgármesteri Iratok 2830/16/1876
 
A Tervezet néhány részlete:
Az ebadó kivetés alapját az összeírás képezi.
A 4. §: Minden ebtulajdonos, pléhbõl készült, az összeírás folyószámát és évét feltuntetõ bárczával látandó el, ki azt az ebnek nyakszíjára, vagy kötõjére illeszteni köteles, mely határozat az alispánnak a járási fõszolgabíró utján terjsztendõ elõ.
A szükséges bárczák alakját az alispán állapítja meg, amelyek évrõl évre váltóztatandók.
Tehát minden lajstromba vett kutya bárcát visel. A bárcza száma megegyezik az összeírás sorszámával. A bárcáról csak azt lehetett megtudni, hogy a kutyát összeírták és a törvényes kötelezettség szerinti adót ha kellett, lerótták érte. Továbbá a sorszámából a kutya helyi illetõségét és tulajdonosát is meg lehetett állapítani.

Ezt hosszas vita után módosították.
A vármegye rendeletét végül 1892. december 8-án írta alá a belügyminiszteri államtitkár. Ekkor emelkedet jogerõre.

Fontosabb része:
Minden kutya 3 hónapos korától ebadó alá esik egy-egy évre.
A kedvtelésbõl tartott u. n. luxus kutyák adója         2 frt
Vadászkutya, vizsla, tacskó                                           1 frt
Agár, kopó                                                                       5 frt
Házi õrzõ, vagy mészáros kutya                                 50 kr
Egyedül álló házak házõrzõ kutyái, nyájõrzõ kutyák, vadásztelkek tulajdonosai, bérlõi, vadászalakulatok tagjai, erdõk kezelésére alkalmazottak részére egy vizsla és 4 tacskó adómentes.
Az ebtulajdonos az ebadó megfizetését igazoló nyugtát köteles megõrizni és az ellenõrzésre jogosultnak felmutatni.

Egyes nagyobb községek saját külön viszonyaikhoz képest elhatározhatják, hogy minden községbeli ebtulajdonos pléhbõl készült, az összeírás folyószámát és évét feltuntetõ bárczával látandó el, ki azt az ebek nyakszíjára, vagy kötõfékjére illeszteni köteles, mely határozat az alispánnak a járási foszolgabíró útján felterjesztendõ.
A szükséges bárczákat, melynek alakját az alispán állapítja meg és az évrõl évre változtatandó, a kivetéssel együtt küldi ki az elöljáróság, a régieket az újak kiszolgálása mellett 48 óra alatt beszedi és a központba beterjeszteni köteles.
Az adó alól törvényszerûen felmentett kutyák az illetõ községben szintén bárczával látandók el.9.

 
A szabályrendelet
 
A rendeletben található összeírási ûrlap fejlécében az alábbiak kerültek:
Folyószám, tulajdonos lakása, ebek száma, luxus agár, vizsla, házõrzõk, pásztor ebek. Végül adó alá esõés adó alá nem esõ csoportosítás szerepelt.
Egyébként az érvényes szabályrendeletet Taizs nyomdájában 6 oldalas kis füzetben ki is nyomtatták.

Idõközben egy bécsi cég is felajánlotta szolgálatait a vármegyének, hogy kutyavédjegyeket állít elõés szállít. Érdekessége, hogy a Pittner Vilmos bécsi gyártó magyarul írta ajánlatát, mely szerint 1000 db védjegyér 20 frt-ot kért, de egyszerûbb vékony lemezbõl, karika nélkül 14 frt-ért is hajlandó volt szállítnai.10

 
9 Baranya vármegye ebtartási szabályrendelete 984/1892 határozat alapján kiadta megyei aljegyzõ BML. Alispáni iratok, 591/1892
1 0 BML. Alispáni iratok, 591/1892
 
A bécsi Pittner ajánlata
 
 
Steiner cég számlája. Fejlécén az Ó utcai Érczárugyár többszíntes épülete
 
A gyártó Steiner 1892. aug. 28-án kelt levelében visszaigazolta a rendelést, közölte, hogy darabja továbbra is 7 kr, és választ kért az elfogadásáról, hogy a gyártást megindíthassa.11
 
1 1 BML. Alispáni iratok, 591/1892
 
Az alispán nyilván válaszolt, mert Steinerék levélben értesítették az alispáni hivatalt, hogy a rendelt bárcákat feladták és 28 frt-ot kértek átutalni.
A pécsi számvevõ 1892. okt. 28-án ráírta a számlára, hogy a házipénztárból a pénzt 28 frt 10 kr-t visszafizetés mellett kivett.
 
A Steiner cég kutya-védjegy ajánlata
 
Ugyanebben az évben, Steiner Ármin és Ferenc ércárugyára, amely bárcák, zsetonok gyártására is berendezkedett, az általuk tervezett bárcákból egy újabb, néhány képpel is ellátott mintaajánlatot küldött Baranya vármegye alispánjának.
 
Ebtartási szabályrendelet 1898
 
A rendelet 1898. augusztus 1-én megtartott közgyûlésen került napirendre. Ebben már elõírták a fémbárcák használatát. A határozatot a belügyminiszter jóváhagyta 1899. március 6-án.
Gondos folyóírással írt, sokszorosított példányok készültek róla.
Az új rendeletre Baranya vármegye több községébõl nyújtottak be fellebbezést a belügyminiszternek.
Az új adókivetésnél az eddig adómentes házõrzõ kutyákat továbbra is adómentesnek kérték megállapítani. Ugyanígy kérték fenntartani a vadászterületek tulajdonosainak és bérlõinek a kutyáikra a korábbi adómentességet. Úgy vélve, hogy ez az adó csak a községeket fogja sújtani, mert felemelik a bérleti díjakat.
Továbbá a bádoglemezekbõl készült védjegyek kötelezõ beszerzése ellen tiltakoztak. A levéltárban megmaradt Udvard, Áta, Pogány, Szõkéd községek fellebbezési levele 1902. augusztus 19. keltezéssel.
1899-1900-ból újabb ajánlat került ide Prágából. De most már a prágai Cellerin utódok magyar nyelven küldték el ajánlatukat. Mivel keltezve nincsen, talán 1900 elõtt készülhetett, mert a korona fizetõeszközre való átállás 1900 után már kötelezõ volt a Monarchiában, ez az árjegyzék viszont még forintban adja meg az árakat
 
Prágai árjegyzék mintái
 
 
A prágai magyar nyelvû árjegyzék
 

Baranya vármegye ebadó összeírási adatai 1901 évben:

Járás                 Ebek száma        Adóköteles ebek
Pécsi                        2144                           387
Siklósi                      1929                           398
Baranyavári            3052                          739
Mohácsi                   762                             889
Pécsváradi              2184                           256
Hegyháti                 1509                           181
Szentlõrinci            1258                           101
Összesen:           14838                       2951

 
A szabályzat létrehozása újabb viharokat kavart. Végül Baranya vármegye 1893-ben vezette be az abbárcák kötelezõ használatát.
Mint láttuk az alispán már 1892-ben kapcsolatban állt a budapesti Steiner céggel, mivel ott rendelték Siklósnak a kutyabárcákat. Az új ebrendelet készítésének híre is eljuthatott a Steiner Ármin és Ferenc cégéhez, mert 1900-ban képviselõje személyesen is megkereste az alispánt, aki ígéretet tett arra, ha a bárcákra szükség lesz, Steiner cégnél fogják beszerezni. Ezek után 1901-ben küldték el Pécsre a képes árjegyzéket, amelynek eddig nem ismertük a kiadóját és a keltezését. A mintalapon 22 bárca ábrája van feltüntetve. Közülük az ismert bárcák alapján többet azonosítani lehetett, amelyeket a bárca katalógusban a bárca mellett be is mutatunk.
 
A Steiner cég mintalapja
 
Baranya vármegye alispánja, amikor az 1903-ra szükséges bárcákat megrendelte Steiner cégnél, az említett mintalapról választotta ki az ábráját.
A megrendelés fogalmazványa szerencsére megmaradt a levéltárban:

Tek. Steiner Ármin és Ferencz Érczárugyár Budapest Ó u. 6.
1903. március 1-én hozzám intézett kérelmére értesítem, hogy Baranya vármegye új ebtartási szabályrendeletben kötelezõleg elõírt ebvédjegy szükségletet Czímednél, mint hazai ipari termékeket gyártó vállalatnál óhajtván fedezni, a kérelméhez mellékelt árjegyzékben feltüntetett 27-es mintájú ebvédjegybõl a következõ felirattal:

1903
Baranya vármegye
1-10000

A védjegy alsó sorszámot illetõleg 1-tõl 10 000 (tízezer)–ig arab folyószámmal látandók el. 10 000 (tízezer) darabot ezennel megrendelek oly feltétellel, hogy ezen védjeggyel legkésõbb f. évi augusztus hó 15-ig hozzám leszállítandók lesznek és pedig az árat illetõleg 100 darabját az árjegyzék szerinti 3 koronáért számítva, melybe a szállítási költség is már benn foglaltatik.
A szállított összes védjegyek árát szabályszerû számla alapján a szállítás pontos és hiánytalan megtörténte után fogom kiutalványozni.
1903, VII. 13
Aláírások

A Steiner Ármin és Ferenc Ércárugyára az alispánhoz írt válaszlevelében megismételte a rendelés szövegét.12
Különlegessége a levél fejlécet díszítõ ábra, amely az Igazságügyi Palota (Cúria) homlokzatát díszítõ triga rajza, amelynek bronz alakjait 1896-ban rézlemezbõl a Steiner cég mûhelyében kalapálták. Steiner Ármin és Ferenc cs. és kir. udvari ércárugyárosok bronzöntõ üzemükben éremkészítést is végeztek Budapesten, V. ker. Ó utca 6 sz. alatt.
Fontosabb munkáikból néhány: Bp. Igazságügyi Palota fõhomlokzatán lévõ 3 ló által vont diadalszekeret Senyei Károly terve alapján 3 mm-es rézlemezbõl kalapálták 1896-ban. Királyi vázák a Sándor Palota részére. Az amerikai magyaroknak küldött díszzászlót ékesítõ turul. A Széchényi Fürdõ kupolájának alakjait is az üzemükben kalapálták ki.

 
Steiner cég visszaigazolja a rendelt ebvédjegyeket 1903
 
Egy 1907-es iparjegyzék szerint Steiner Ármin és Ferenc császári és királyi udvari ércárugyárosok a Köztelek utca 6. alatt készítettek horgany- és vörösréz épületdíszítményeket, ebvédjegyeket, érmeket és horganyöntvény jelzõtáblákat - festett vagy préselt betûkkel -, akárcsak az érckoporsókat, a vörösrézbõl vert szobrokat és üzleti portálokat.
1892-ben Lembergben díszoklevelet, és Philippolban nagy aranyérmet, 1893-ban az Országos Iparegyesület ezüst díszérmét, 1896-ban Milleniumi nagy érmet, 1897-ben Brüsselben nagy aranyérmet és 1900-ban a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyertek.
1901-ben a kiállításon elért eredményükért a kereskedelmi és ipari miniszter elismerését és köszönetét nyilvánította. Iparmûvészeti érmet kaptak 1905-6-ban a karácsonyi kiállításra.

Mesterjegyük: STEINER ÁRMIN ÉS
FERENC B.PEST.

Ismert érmeik: Országos Baromfitenyésztési Egyesület 1900, II. Rákóczi Ferenc hamvinak hazahozatalára, Vadászati és zoológiai kiállítás Szombathely, Soproni Kamara kiállítási érme.

Levelük szerint ebbárcákat szállítottak 1902-ben: Arad, Árva, Borsód, Brassó, Hajdú, Hont, Hunyad, Nyitra, Pest, Szabolcs, Szatmár, Túróc, Vas, Torontál, Zala, Zólyom vármegyéknek. Továbbá számos magyarországi városnak és helyiségnek, így többek között Budapest, Debrecen, Eger, Eperjes, Gölnicbánya, Jolsva, Kaposvár, Kis-Szeben, Korpona, Lõcse, Marosvásárhely, Miskolc, Nagyvárad, Pancsova, Pápa, Sopron, Székelyudvarhely, Szepes-Béla, Szombathely, Veszprém, Zenta, Zilah városoknak.

Közben két újabb ebbárca készítõ ajánlata is befutott, a megyéhez, amelyeket betudunk mutatni.
Az egyik ajánlatot Sal István bádogos küldte, aki Gyulán a Békés megyei ebbárcákat gyártotta.

A másik ajánlatot Wolf Sándor fémárugyára juttatta el Pécsre Erzsébetfalváról.13

1 2 BML. Alispáni iratok, 11618/1903
1 3 BML. Alispáni iratok, 15735/1906
 
Sal és Wolf ajánlata
 
Baranya vármegye újabb ebtartási szabályrendelete 1908.
A közgyûlési jegyzõkönyv kivonata, 24 §-ban foglalja össze az ebtartás szabályait, amely összesen 4 nyomtatott oldalt tesz ki. 14

A szerb katonai megszállás (1918-1921) alatt Baranya vármegye ideiglenes székhelye Sásd volt. Itt tartották meg az 1921. évi megyei közgyûlést, amelyen határozatot hoztak a korábbi ebrendelet módosításáról. Az 1905-ben jóváhagyott (324. kgy. 1905. /13791 alisp. 1904. sz. rendelet) rendelkezést az ebadókról 1921. január 1-tõl tízszeresére emelték. Így a luxuskutyák adója 60 K, a vadászkutyáké 50 K, agár, kopó 100 K, mezõõr kutyák 10 K, pásztorkutyák házõrzõk adómentesek.15

Baranya vármegye kivetett ebadója 1900-1928-ig
Az összegek mellõl elhagytuk a krajcárokat. A legtöbb adat a következõ évben visszaküldött, fel nem használt bárcák levonása után készült. Csak néhány esetben kellett az év végén készített számla alapján összeállítani, amelyben még a visszaküldöttek nem szerepeltek.

 
1 4 Kivonat Baranya vármegye közönsége Pécsett 1908. évi október 12-én tartott negyedes közgyûlésének jegyzõkönyvébõl. 1740/1908. ad 18151 alisp. Nyomtatvány.
1 5 BML. Alispáni iratok, 4346/1914

 
Év            Adó összege
1900            2 853 K
1901             3 214 K
1902             5 482 K
1903          19 084 K
1904          23 428 K
1905           22 144 K
1906           25 432 K
1907           24 566 K
1908          21 240 K
1909           18 276 K
1910           22 288 K
1911            21 548 K
1912            22 626 K
1913            21 302 K
1914            22 208 K
1915              3 570 K
1916             19 706 K
1917               0 772 K
1918               0 972 K
1919            –
1920               4 406 K
1921               5 292 K
1922             20 570 K
1923           337 808 K
1924          430 000 K
1925       2. 315 000 K
1926  400. 272 500 K
1927            19 0972 P
1928            –
 
1913 évben az alábbi táblázat mutatja a baranyai ebek számát és az ebvédjegyekért beszedett pénzösszeget, 6 fillért számolva darabjáért.
Járás                 ebek száma          ebvédjegyek ára
Baranyavári            4818                        289 K 08 f
Hegyháti                 2484                         149 K 04 f
Mohácsi                  4323                          259 K 38 f
Pécsi                       2607                          156 K 42 f
Pécsváradi             2461                          147 K 66 f
Siklósi                     2852                          171 K 12 f
Szentlorinci            2480                         148 K 80 f
Összesen :         22025                      1321 K 50 f
 
A levéltárban megmaradt néhány visszaküldött ebvédjegy, amelyet nem használtak fel, és az irathoz erõsítettek piros-fehér zöld zsinórral. Egy ilyen irat részletét ábrán is be tudjuk mutatni.16
Nem véletlen, hogy a szabályzatban megkövetelték a lejárt bárcák visszaszolgáltatását. Baranya vármegye takarékos költségvetésére jellemzõ, hogy a visszaszolgáltatott elõzõ évi ebbárcákat és a feleslegessé váló maradékot gondosan összegyûjtötték és a szállító Steiner cégnek eladták.
 
Drávaszerdahely16 védjegyet kaptak, 14-et kiosztottak 6 fillérért darabját, 2 megmaradt, visszaküldték az alispáni hivatalnak
 
Baranya vármegye újra tárgyalta a kutyatartás szabályzatát. 1933 évi május 29-én hozott véghatározatát a belügyminiszter csak részben fogadta el. Ezért december 18-án tartott közgyûlésén átdolgozták.17
Alapja az 1928. évi XIX. tc. 37. §-a.
A bárcákra vonatkozó rész:
13. § Minden ebet, melyre nézve a 1. § értelmében az adókötelezettség fennáll, birtokosa az illetõ adóévre érvényes védjeggyel köteles ellátni. A védjegyeket, melyeket a vármegye nevével, továbbá folyó és évszámmal kell ellátni, évenként változó alakban és színben (vörösréz, sárgaréz, cink stb.) az ebadóalap terhére a vármegye alispánja készítteti el és a kivetés lajstromával együtt küldi el az elöljáróságoknak. A leküldött védjegyek folyószámait az alispán községenként (a megyei városéit is) külön csoportosítva a vármegye Hivatalos Lapjában közzéteszi abból a célból, hogy a netalán befogott kóbor ebek származása a védjegyek sorszáma alapján megállapítható legyen.

14. § A védjegyeket az adó befizetésekor az elöljáróság 10 fillér ellenében adja ki. Ugyanakkor annak folyószámát a kivetési lajstrom megfelelõ rovatába feljegyzi. A védjegy kiadásakor az elõzõ évi védjegyet vissza kell szolgáltatni.
Az elhullott eb védjegyét a tulajdonosa 8 nap alatt az elöljáróságnak szintén beszolgáltatni tartozik.
Az elöljáróság köteles a visszaszolgáltatott védjegyeket a 3 §-ban elõírt úton legkésõbb július hó 1-ig, az ezen idõ után elhullott ebek védjegyeit pedig nyomban a beszolgáltatáskor megsemmisítés végett az alispánhoz felterjeszteni.

15. § Azok, akiknek az ebérõl a védjegy elveszett, az ebadó lefizetést igazoló nyugta elõmutatása és 10 fillér elõzetes lefizetése mellett az elöljáróság útján az alispántól másodlatot kötelesek beszerezni.18

A rendelet nyomtatott füzet formában jelent meg a Taizs nyomda készítette.19
A visszaküldött bárcák 1912-ben 18,9 kg-ot, 1913-ban 14,9 kg-ot nyomtak, amelyet Steinernek elküldtek. A cég 60 fillérért adott egy kg így visszaküldött nyersanyagért. 1913-ban a fenti 33,8 kg bárcáért 20 K 28 fillért fizettek a megye pénztárának.20

 
1 6 BML. Alispáni iratok, 8235/1914
1 7 BML. Alispáni iratok, 120 kgy. 22.636/1933
1 8 BML. Alispáni iratok, 22636/1933
1 9 BML. Alispáni iratok, 3509/1937
2 0 BML. Alispániiratok, 4346/1919
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán