Régebbi híradók - 133. szám
  
133. híradó
2012. augusztus 1.
XII. évf. / 8.
 
 
   Asszonyi Tamás 70 éves
   Két I. Ulászló dénár változat
   Hóman Bálint Numizmatikai Nyári Egyetem.
        Kaposvár, 2012.  július 6 - 8
   MÉE XLII. Vándorgyûlése. Nyíregyháza, 2012. július 21 – 22
   A 19-es Pécsi Honvéd Gyalogezred jelvénye
   A „nyújtott, préselt” érmekrõl (12) Bécs
   Meghívó a MÉE Mohácsi Csoportjának éremgyűjtő találkozójára
        és a Mohácsi iskolák 1960-ig című kiállítására
     


Asszonyi Tamás Baranyáért érme

 
Asszonyi Tamás 70 éves
     
 
1942. augusztus 30-án született Pécsett.
1956-ban felvételt nyert a budapesti Képzõ- és Iparmûvészeti Gimnáziumba, ahol Martsa István tanítványaként végzett. 1960-tól a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola növendéke, ismét Martsa István tanítványa, de mesterei még Szabó Iván és Pátzay Pál. 1966-tól kiállító mûvész, érmeket elsõ alkalommal 1968-ban állított ki.
1974-ben Munkácsy- díjas, 1989-ben kiváló mûvész, 1995-ben a Magyar Mûvészetért elismerõ díjban részesült.
 
P. Szabó Ernõ írja munkásságáról: „Az éremmûvészet magyarországi megújításának egyik legkövetkezetesebb képviselõjeként, az érem plasztikai értékeinek tudatos kutatójaként indult a hatvanas évek második felében, jelentõsen hozzájárulva a magyar szobrászat egészének megújulásához is. A hetvenes évek közepén készített ironikus - önironikus mûveivel, a többi között az 1976-os Éremépítõ szekrénnyel a mûfaj kliséinek, kiürült szimbólumainak elvetése, erõteljes, egyéni megoldások alkalmazása, a mûfaj törvényszerûségeinek érvényesítése mellett érvel (...). Késõbbi periódusainak egyre letisztultabb, a szentendrei építészeti-mûemléki környezetbõl is táplálkozó, de azzal csak közvetett kapcsolatban lévõ formavilága a pálya elsõ szakaszának következetes folytatásaként - kiteljesítéseként tekinthetõ; alakulásában a játékosság, a humor iránti igény érvényesülése mindvégig fontos szerepet játszott. A munkássága kezdetén felbukkant, antik torzókra emlékeztetõ motívum tovább él a nyolcvanas-kilencvenes évek alkotásaiban is, átalakulásai-torzulásai a mûvészi eszmények és a valóság konfliktusának tudatos vállalására utalnak. Az érmészet mellett kisplasztikákat, köztéri mûveket is készít.”
A címlapon és a fent látható szép érmeivel kívánunk minden jót a 70 éves mûvésznek!
Hágen
     
 
Két I. Ulászló dénár változat
     
 
Vegyes házi királyaink pénzverése sokszor okoz meglepetéseket. Ezért nem mondhatjuk egyik típusról sem, hogy adott sorozat példányaiból a gyûjteményünk teljes. Az újonnan kezünkbe kerülõ változatok arra késztetnek, hogy a régebben meglevõk mellé helyezzük õket. Ilyen dolgok teszik izgalmassá, széppé a gyûjtõi tevékenységet.
Habsburg Albert magyar király, alig két éves uralkodás után 42 évesen elhunyt. Halála után született fiát, V. Lászlót csecsemõként megkoronázták 1440. május 15-én. Albertet mégis az ellenpárt jelöltje I. Ulászló követte a trónon. Uralkodásának a várnai csata vetett véget. Dénárjai közül most az ÉH. 469 számú változataiból mutatok be két darabot.
 
1. ábra
2. ábra
 
Az 1. ábra az Éremhatározóban a 469. sorszámot kapta. Az érem hátulján lent a magyar címerpajzs, jobbra fordulva a litván lovas, míg a harmadik címerpajzsban a lengyel sas. Az 1. ábrán a magyar címerpajzs fölé vésték a keresztet, ennek talpa párhuzamos a pajzs felsõ szélével. A 2. ábrán az éremre elfordítva került a kereszt, a lengyel sast ábrázoló pajzs felsõ szélével párhuzamos a kereszt talpa, és a félreverésbõl adódóan látszik az érme szélén a gyöngykör egy részlete. Nincs megcserélve a címerpajzs, mint a CNH II. 149/c típuson szerepel.
Rupp Jakab a VIII. nemû 10 pontjában szerepeltet egy K-M verdejelû dénárt, az ÉH.469 típushoz hasonló darab különbség annyi, hogy a három címerpajzs közé vésett kereszt helyett gótikus M betû szerepel. Erre hivatkozik Réthy László a CNH. 149/b típusnál. Az Éremhatározóból ez kimaradt.
 
3. ábra
4. ábra
 

A 3. ábrán a litván lovas felett a gótikus M betû helyett egy „kerekfejû” A betû került, a 4. ábrán a nagyítása. Az eleje megegyezik a CNH. 149/b típussal, verdejele K-M. Anyaga szép csillogó ezüst. Súlya: 0,42 g.

Tóth Ferenc Pincehely
   
 
Hóman Bálint Numizmatikai Nyári Egyetem.
Kaposvár, 2012. július 6 - 8
     
 
A Somogy megyei csoport tagjai a déli órákban fogadták a Nyári Egyetemre érkezõket. A szakszerû eligazítás, szállásfoglalás után ebédet a rendõrségen kaptunk. Az elõadásokat a szomszédos, már ismert egyetemi épületben tartották. A megnyitón a városvezetés, a MÉE elnöke és a helyi titkár üdvözölte a résztvevõket.
Az elsõ elõadások voltak:
Dr. Kiss József Géza: Hamis pénzek az Árpád-korból.
Pallós Lajos: Szocialista kitüntetések.
Dr. Varga Éva – Gyurkovics Norbert: A Somogy Megyei Múzeum államfõi kitüntetései.
Elõadások után nagy melegben indulás Szennára. Ez már jól kezdõdött. A skanzen fogadó épülete elõtt fák árnyékában pálinkával és langallóval, (kenyérlángos kemencében sütve) rákent tejföllel ízesítve fogadtak bennünket. A skanzen népi építészetét, berendezéseit végigjárva ki-ki elgondolkodhatott az élet rendjén, fejlõdésén. A vacsora ugyancsak Szennán, falusi körülmények között, igen szívélyes vendéglátással, kemencében sütött finom csülök és termelõi bor felszolgálásával zajlott. A hazautazásra jó hangulatot varázsolt. A forró éjszaka után felfrissülés a reggelinél, majd elõadások az alábbi sorrendben:
Varga Máté: Somogy megye középkori leletei
Dr. Garami Erika: Az Aranyvonat története
Dr. Baranyi Anna: Hubay Jenõ az éremmûvészetben
Ebéd után csak egy elõadást hallgattunk dr. Torbágyi Melindától A kelta pénzverés a Dél-Dunántúlon címmel. Majd diavetítést nézhettünk a Kaposvár környéki Nagyberek-Szalacska hegyen folyó kelta ásatásokról. A feltárásokat a mezõgazdaság visszahódította, így a további kutatások még váratnak magukra. A Szalacska szõlõhegy megvendégelt bennünket pálinkával, borral, majd kifogástalan pincepörkölttel.
Ez a fogadtatás feledtette a helyszín megközelítését jelentõ meredek út leküzdését. Lefelé már könnyebb volt.
A vasárnapi reggeli után ismét a elõadások következtek:
Újszászi Róbert: Királynék szerepe az Árpád-kori pénzverésben
Dr. Pandula Attila: Osztrák-magyar érdemkeresztek
Dr. Török Pál: Török ellenes háborúk emlékérmei
Az Egyetem résztvevõi oklevelet kaptak. Kaposvár remekül vizsgázott, kivéve a hangosítást.

Páger János
 
MÉE XLII. Vándorgyûlése. Nyíregyháza, 2012. július 21 – 22
     
 
Útra keltünk már 20-án kora reggel, hogy idõben megérkezzünk és délután még Sóstóra kimehessünk. A véletlenek és a MÁV technikája közbeszólt és fél egy helyett három óra után érkeztünk meg a kaposvári gyûjtõkkel együtt. Fáradtan értünk a szállóra, ahol kellemes környezetben pihenhettünk. Vacsora után az esti séta a gyönyörû parkban kellemesen lehûtött bennünket.
A fogadtatás a nyíregyházi klub részérõl szinte családias volt. A szobák kiosztása, az asztalrendelések, az étkezési rendben jegyek borítékolva, köszönhetõen a házigazda Ildikónak, ki éjt nappallá téve dolgozott mindenki megelégedésére.
A kirakodás az elõadók alatti kerengõben került megrendezésre, ahol tágas hely adódott a 226 asztal elhelyezésére és még köztük is tágas hely maradt.
10 órakor a körelõadó egyikében a szokásos megnyitó, köszöntõk, majd tudományos elõadások hangoztak el a tervezet szerint, majd a jutalomérmek átadására került sor. Az állófogadással együtt 12 óráig tartott a protokoll.
Délután négy órára a Jósa András Múzeumba mentünk, ahol láthattuk az elkápráztató újfehértói aranykincsleletet és a múzeum egyéb értékeit (népmûvészet).
Vasárnap esõs idõre ébredtünk. A tervezett autóbuszos kirándulás a hazautazás miatt nem fért bele az idõnkbe.
Páger János
 
Tudományos ülések:
Dr. Ulrich Attila történész: Az újfehértói aranykincs és ami mögötte van.
 
Dr. Lakatos Sarolta történész: „…mert ilyenek az apák és ilyenek a fiúk, örök a magyar!”
 
Nagy Lajos Imre szobrászmûvész: Magyar éremmûvészet az ezredfordulón.
*
A Vándorgyûlésen adományozott Unger Emil jutalomérmet dr. Jakó János nyíregyházi gyûjtõtársunk kapta meg több évtizedes numizmatikai munkássága elismeréséül, aki a Pécsi Dénárt is támogatja érdekes írásaival. Kitüntetéséhez õszintén gratulálunk!
Szerkesztõk
 
A 19-es Pécsi Honvéd Gyalogezred jelvénye
     
 
A 19-es honvéd gyalogezred jelvénye, Pécsett nem tekinthetõ ismeretlennek, de gyakorinak már aligha. Viszont a jelvény keletkezésének körülményeirol ma keveset tudunk. Az ezred nevezetes tábori lapja a »Fokos« két éven át 1917. augusztusától 1918 augusztusáig jelent meg összesen 14 számmal, és ennek elsõ címlapja tulajdonképpen az ezred jelvény elõképe. A címlap ábráját Kajdy Mihály tartalékos hadnagy rajzolta.
 
 
A rajz tulajdonképpen egy álló ovális tölgy és babérlevelekbõl álló koszorú. Belsejében a lap címe FOKOS, alatta: SZERKESZTI / ÉS KIADJA A /19. / M KIR HONV GY EZR T P 414. (A tábori posta száma).
A koszorún belül M. KIR. HONVÉD GYALOG EZRED felirat, alatta az ívelt de lobogó feliratszalagon: 1914-1915-1916-1917 évszámok, az ezred háborúban eltöltött évei. A koszorún alul keretben nagy 19-es szám, az ezred száma. A szalagot keskenyebb szalagokkal fogták körbe, amelynek felirata balról SZERBIA, KÁRPÁTOK, VOLHINIA, GALICZIA, BUKOVINA, UZSOK/DROHOBICS, RARANCE/CAPUL.
A feliratok nem minden betûje látható jól, a neveket a pécsi emléktábla és a jelvény vésete alapján egészítettük ki.
A koszorún felül a magyar királyi korona van elhelyezve KIRÁLYÉRT ÉS HAZÁÉRT körirattal. A koronából kiáradó sugárnyalábokat kívülrõl töviskoszorú keretezi. A lapot egyébként Pécsett az Engel könyvnyomda készítette a Boltívközben lévõ nyomdájában. Az elõfizetõi pénzekbõl és a lapnak felajánlott támogatásból a költségeken felüli összeg a hadirokkantak és özvegyek támogatására szolgált.
A jelvény a leírt Fokos címlap pontos másolata, azzal a különbséggel, hogy a koszorún belül a lap felirata helyett egy ábra került, az orosz medvét leterítõ vitéz 19-es baka emeli magasra harci fokosát.
 
 
A fokos használatát valószínû éppen a 19-esek kezdeményezték, vagy legalábbis sikeresen alkalmazták a közelharcokban, errõl nevezték az ezredet is Fokos ezrednek. Mivel Nagy Pál tábornok - a 40. hadosztály parancsnoka- meggyõzõdött a fokos harci értékérõl, az egész honvéd hadosztályt felszerelte tábori fokossal. Ezzel a hadosztálynak is nevet adott a fokos és a jelvénye is egy szép harci fokos lett.
Ezekbõl arra lehet következtetni, hogy a Fokos címlap rajzát kiegészítették a medvét leterítõ harcos rajzával. Ennek a rajznak a készítõjét nem is merjük, de ha megtekintjük a Fokos késõbbi címlapját, (1918. februártól) amelyet Gebauer Ernõ pécsi festõmûvész, akkor hadapród készített a lapnak, a fokosát ütésre emelõ katonával a jelvény és a rajz között is lehet kapcsolat.
A jelvény egyoldalas sajtolt fehérfém, talán ezüst, de jelzetlen lemez, gyártó jelzése sincs rajta. Hátoldalára tû van forrasztva. Készítése 1917 második felére tehetõ. A katonák a sapka oldalán viselték, mivel a sapka elején általában a hadosztály fokos jelvénye volt a divatos.
Mérete : 27 x 40 mm.
Raýman János
 
A „nyújtott, préselt” érmekrõl (12) Bécs
     
 
A közelmúltban Bécsben töltött néhány napot egyik barátom, szerkesztõtársunk, aki hazaérkezvén az alábbi három „nyújtott, préselt” numizmatikai szuvenírrel lepett meg. Elmesélte, hogy a préselõ masinára a Práterben, a híres óriáskerék elõtt figyelt fel, amely a Pécsett található gépektõl annyiban különbözik, hogy csak három motívum közül lehet választani. Ami a „költség ráfordítást” illeti, némileg drágább, mint a hazaiak, ugyanis 1 € a szolgáltatás díja és a hengerek 5 Euro centes pénzérmére nyomtatják az ábrát. (Ennek forint értéke a mindenkori árfolyamtól függ, de 270-300 forint esetén is nálunk 205 forintért préselhetünk egy érmet.)
Az egyik érmen a Bécs belvárosában látható, az elsõ keresztény vértanúnak szentelt Szent István - Székesegyház (Stephansdom) képe.
Érem örökíti meg a 2012. március 15-én újra megnyílt Práter, Bécs egyedülálló kalandparkjának egyik fõ látványosságát, az óriáskereket. A Bécsi Óriáskerék 1897-es megnyitása (I. Ferenc József uralkodásának 50. évfordulója) óta az osztrák fõváros jelképe.
A harmadik érmen a Bécsbe látogató turisták kedvelt közlekedési eszköze, a fiáker látható. A fiáker személyfuvarozásra használt, általában kétlovas fogatú, rugós karosszériájú, könnyû kocsi leereszthetõ tetõvel. Az elnevezés eredete francia. Párizsban Szent Fiacriusról elnevezett szálloda (Hotel Saint-Fiacre) közelében várakoztak az elsõ lovas bérkocsik.
     
 
 
Az érmek mérete: 26 x 21 mm.
 
Hágen
 
Meghívó a MÉE Mohácsi Csoportjának éremgyûjtõ találkozójára
és a Mohácsi iskolák 1960-ig címû kiállítására
     
 
 
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán