Régebbi híradók - 128. szám
  
128. híradó
2012. március 1.
XII. évf. / 3.
 
 
   Az üstökös érmeket (is) hozott
   Emlékezés Bárdosi Németh Jánosra
   Megjelent az Obol 2011 évi száma
   Huszár Lajosra emlékezünk halálának 25. évfordulóján
   A „nyújtott, préselt” érmekrõl (9)
   Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 70.
     



Búza Barna érmei

Az üstökös érmeket (is) hozott
 
 

A múlt évben jelent meg Béres Klára és Béres Melinda összeállításában „Az üstökös csillagot hozott” c. könyv az Akovita Könyvkiadónál. A 230 oldalt számláló kötet témáját az alcíme teszi világossá: „Történetek Búza Barna szobrászmûvész életébõl”. A könyv megszületésérõl annyit kell tudni, hogy a mûvész életébõl való epizódokat saját maga mondta el, ilyen értelemben tehát a „történetek” élvezetes stílusban elõadott önéletrajzi mozaikoknak tekinthetõk, melyek összerendezését õ bízta a szerkesztõkre. Béresékhez régi barátság fûzte, melyrõl ezeket olvashatjuk az egyik fejezetben: „Különös szeretet fûz engem a Béres családhoz, ez a kapcsolat három generációt is átölel. Jóskával, a Béres cseppek atyjával ismerkedtem meg legelõbb. Olyan barátság a mienk, ami több, mint rokonság...Több megrendelést is kaptam tõlük. Elkészíthettem egy emlékplakettet Béres Jóska bácsiról, és késõbb, a nyolcvanadik születésnapjára egy szép mellszobrot is.”
A könyv bemutatóját a Klebelsberg Kultúrkúriában tartották. Nem véletlenül, hiszen itt található a mûvész Klebelsberg Kunóról készült mellszobra, melyet kilencvenöt(!) éves korában hálából alkotott a nagyformátumú kultuszminiszter emlékére, ugyanis tizenhét évesen neki köszönhette mûvészi pályája elindulását. (Ez a történet a „Klebelsberg támogatása” c. fejezetben olvasható.)
Búza Barna Vésztõn született 1910. december 30-án és Budapesten hunyt el 2010. október 16-án, vagyis két és fél hónappal a 100. születésnapja elõtt. A könyvvel eredetileg születésének a centenáriumán kívánták felköszönteni, mivel ezt már nem érhette meg, emlékkönyvként látott napvilágot. De honnan ered a különös fõcím? Idézzük a mûvészt: ”Amikor én születtem mínusz 10 fok körüli hideg volt – úgy mesélték nekem -, bent a vaskályhát izzásig melegítették, kint térdig ért a hó, és az égen a Halley-üstökös a fél égboltot beborítva csóválta a farkát.” Innen a címbéli üstökös, a csillagot pedig a szerzõk tették mellé, utalva ezzel Búza Barna emberi értékeire, csodálatos mûvészi tehetségére és gazdag életmûvére.

 

 
Talán még emlékeznek rá a tisztelt olvasók, hogy a Pécsi Dénár 107. számában (2010/6) e sorok írója beszámolt az Magyar Orvostörténelmi Társaság Orvosi Numizmatikai Szakosztályának budapesti ülésérõl, ahol a mûvész jelenlétében Tokai Gábor, a Nemzeti Galéria éremtárának vezetõje tartott elõadást „Búza Barna éremmûvészete” címmel. Ebbõl tudjuk, hogy kb. kétszázra tehetõ érmeinek és plakettjeinek a száma. (Azért csak hozzávetõleges a szám, mert sem listát nem vezetett alkotásairól, sem mintapéldányt nem õrzött meg az elkészült darabokból.) A könyvben számos helyen találkozhatunk éremképekkel az aktuális mondandó illusztrációjaként, míg a „Válogatás érmei közül” c. fejezetben 4 oldalon további 24 érmét láthatjuk szép színes ábrákon. Az egyik ilyen képtáblát, melyen mindnyájunk által ismert történelmi személyiségek láthatók, címlapunkon mutatjuk be. Végezetül a gazdag anyagból a mûvész önarckép érmét – ami a könyv címlapját díszíti -, a könyv egyik szerkesztõjének, a mûvész által „hercegnõnek” kinevezett Béres Melindának a koronás plakettjét, és az ismert, a Pécsi Dénárban többször is hivatkozott (2006/1, 2009/1, 2010/6) orvostörténész, dr. Szállási Árpád portrémedálját választottuk írásunkhoz szemléltetõ ábraként.
Az „Elõszó”-ban írják a szerzõk: „Ez a könyv róla szól, ahogyan õ mesélte nekünk. »A szobraimat sokan ismerik, aki akar a világ számos pontján találkozhat velük - mondta -, de talán érdekes és fontos az is, hogy milyen az ember, aki az alkotások mögött áll, hogyan keletkeztek a mûvei és mit üzen az életével?« S minket, mint szeretett barátait bízott meg azzal, hogy emlékeit papírra vessük.” Nos, a „Történetek Búza Barna szobrászmûvész életébõl” nem csak szép kiállítású, sok képpel illusztrált, érdekfeszítõ olvasmány, de megismerhetjük belõle a mûvész egy évszázadot átívelõ, - saját szavait idézve – »hol fájdalmas, hol dicsõséges« életútját is, amit ajánlunk mindenki figyelmébe!
Süle Tamás
     
     
Emlékezés Bárdosi Németh Jánosra
 
 

Száztíz éve, 1902. márc. 8-án született Szombathelyen Németh János, aki irodalmi pályafutása során vette fel a Bárdosi nevet Bárdos községrõl, ahol gyermekkorát töltötte. Irodalmi munkássága Pécsett jól ismert, kevésbé pécsi hivatalnoki tevékenysége.
Az 1944-es pécsi Búzakölcsön kötvény létrehozásában betöltött szerepérõl korábban már beszámoltunk (Pécsi Dénár, 2002/4. 9. szám). Ez alkalomból az 1945 évi, a második pécsi pénzsorozat kibocsátás körülményeirõl emlékezünk meg.
A németek kivonulása után a szovjet csapatok 1944. november végén megszállták Pécs városát. A város kiürült kasszája a búzakölcsönnel valamelyest tehermentesült, de a város mûködtetéséhez még nem volt elegendõ pénz. A pénzhiány pótlására ekkor is, mint 1919-ben, városi szükségpénz kibocsátásával szerettek volna eredményesen közbelépni. A pénzkiadás feladatát dr. Esztergár Lajos polgármester a számvevõségre bízta, ahol Németh János a fõszámvevõi feladatot látta el. Márciusban számviteli tanácsosként a pénzjegyet a kibocsátásért felelõs Esztergár polgármester mellett alá is írta.
El is készültek a pénzek tervei, Gebauer Ernõ festõmûvész avatott kezébõl került ki a 10, 20, 50 pengõs pénzek rajza. Az 1 pengõs egyszerûbb kivitelû volt és nagyszámú próbanyomata is elkészült. A gyûjtõk gyakran a bekockázott változatokat tekintik próbanyomatnak, noha a legyártott 1 pengõs íveken ennek nyoma sincs. A háború utáni papírhiány miatt használták fel a feleslegessé vált próbanyomatokat és a városháza nyomdájában kézbesítési igazolás szövegét és vonalkázását nyomtatták negyedére darabolt ívekre.

 
210 x 300 mm
Raýman János
   
 
Megjelent az Obol 2011 évi száma
     
     
A horvát numizmatikusok 50 oldalas színes lapjában érdekes cikkeket lehet találni. A kitüntetések rendszeres szakírója, Boris Pristner három írásával kezdõdik a lap. Elsõként a római császárkori kitüntetésekrõl antik pénzek és szobrok felhasználásával ad vázlatos képet. Ezt követi azoknak horvát foméltóságok és fõtisztek bemutatása, akik az Aranygyapjas Rendnek, vagy a Mária Terézia rendjelnek voltak a tulajdonosai. Köztük többen a magyar történelembõl is jól ismertek. (Zrínyi a költõ, Khuen Hédervári Károly horvát bán, késõbb miniszterelnök, vagy Laval Nuget gróf a körülzárt Komáromban Klapkával tárgyaló osztrák tábornok. Jelacic bán is megkapta a Mária Terézia rendjelet).
 
 
A kiadvány különleges ékessége a Dubrovniki Káptalani Kereszt bemutatása. (Lásd az Obol címlapján.) Az egyházi méltóságok kitüntetésére alapított ritka rendjelet is az uralkodó adományozta. Hasonló kitüntetése volt a pécsi kanonokoknak is, a Pécsi Káptalani Kereszt, amelynek ismertetését Gál Éva muzeológusnak köszönhetjük a Pécsi Vándorgyûlés alkalmából.
Valószínû, kevésbé kerül az érdeklõdés középpontjába a japán pénzek leírása az 1868-1912 közötti idõbõl, viszont érdekes válogatás található a jugoszláv papírpénzek hamisítványaiból az 1945-1990 közti idõszakból.
Az utolsó cikkben egy aranyból készült városcímert ábrázoló kitüntetõ plakettet láthatunk, amelyet Csáktornya (Cakovec) városa a Zrínyiek hajdani fontos székhelye adományoz 1995 óta helyi személyeknek és intézményeknek.

 
Raýman János
   
 
Huszár Lajosra emlékezünk halálának 25. évfordulóján
     
 
Részletek dr. Süle Tamás levelébõl, melyet 2004. április 14-én írt dr. Hámori József akadémikusnak, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnökének:

„Alulírott dr. Süle Tamás, mint magyar állampolgár javasolom, hogy dr. Huszár Lajos-t (született Nyárádszeredán 1906-ban, meghalt Budapesten 1987-ben) posztumusz „Magyar Örökség Díj”-jal kitüntetni szíveskedjenek.

Javaslatom indoklásaként az alábbiakat terjesztem elõ: Huszár Lajos a magyar professzionális numizmatika egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb - képviselõje volt, akinek szaktudását és tudományos munkásságát úgy hazánkban, mint külföldön egyaránt elismerték…
1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megkezdte a Corpus Nummorum Hungariae III. kötetének összeállítását, amely késõbb az Akadémiai Kiadónál jelent meg. 1944-ben nevezték ki a Nemzeti Múzeum Éremtárának vezetõjévé, majd 1945-ben az intézmény fõigazgatója lett. Ezen tisztségébõl 1949-ben vélhetõen politikai okokból leváltották és visszahelyezték az Éremtárba, ahonnan 1968-ban ment nyugdíjba. Ezt követoen a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak volt tudományos tanácsadója.
1957-ben lett a mûvészettudományok kandidátusa, majd 1983-ban doktora. Hosszú ideig elõadója volt a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának, ahol 1984-ben címzetes egyetemi tanári címet kapott.
A Magyar Numizmatikai Társulatnak évtizedekig meghatározó személyisége és késõbb tiszteletbeli elnöke volt. 1933-tól 1975-ig szerkesztette a Numizmatikai Közlönyt. A külföldön is ismert és elismert tudóst az osztrák, a horvát, a csehszlovák numizmatikai társulatok tiszteletbeli taggá választották, akárcsak 1979-es berni kongresszusán az International Numismatic Comission is…

A Magyar Régészeti, Mûvészettörténeti és Éremtani Társulat Rómer Flóris, a Numizmatikai Társulat Réthy László, az Orvostörténelmi Társaság Weszprémi István, az Éremgyûjtõk Egyesülete pedig Széchényi Ferenc jutaloméremmel ismerte el Huszár Lajos érdemeit.
Halála után a Numizmatikai Közlöny tette közzé munkásságának bibliográfiáját, amely 15 oldalt tesz ki. A több száz cikkbõl, tanulmányból és monográfiából csupán kettõt emelek ki. Az elsõ, melyet Procopius Bélával közösen írt, 1932-ben jelent meg német nyelven „Medaillen und Plakettenkunst in Ungarn”, míg a második Varannai Gyula belgyógyász fõorvos társszerzõségével 1977-ben angol nyelven látott napvilágot „Medicina in Nummis: Hungarian Coins and Medals Related to Medicine” címen. A két nagy összefoglaló mû a mai napig is etalonnak számít és nélkülözhetetlen az éremtannal, illetve a társtudományokkal foglalkozó bel- és külföldi kutatók számára.

Sok éves személyes ismeretségünk alapján fentiekhez annyit tudok hozzátenni, hogy Huszár Lajos mindenkor segítõkész, nagy tudását másokkal szívesen megosztó, tiszteletünkre méltó szakember volt.”

A posztumusz Magyar Örökség Díjat 2004. júniusában vehették át Huszár Lajos hozzátartozói.
 
 
A „nyújtott, préselt” érmekrõl (9)
     
 
Pécsett az ötödik érempréselõ gép a Széchenyi tér 12. számú épület elõtt került felállításra.
 
Az elsõ érmen a Széchenyi tér egyik nevezetessége, a Gázi Kászim pasa által építtetett dzsámi képe látható. (A dzsámi képe már szerepelt egy préselt érmen, ezt a Pécsi dénár 2009. február 1-i 91-ik számban ismertettük.) Az érmen az épület alatt PÉCS felirat, körben 25 kidomborodó petty, jobb oldalon ívelt vonal keretezi. Mérete: 22x34 mm.
     
A második érmen a Pécs Székesegyház képe látható. A bazilikát Szent István király idejében alapították, legjelentõsebb átalakítása Polláck Mihály nevéhez fûzõdik. Jelenleg is látható formáját az 1882 – 1891 közötti átépítés során nyerte. II. János Pál pápa pécsi látogatása alkalmával, 1991-ben „basilica minor” rangot kapott. Az érmen a Székesegyház képe felett PÉCS felirat, kördíszítése és a mérete megegyezik az elõbb leírt éremével.
     
A következõ érmen Jakováli Hasszán pasa dzsámija és a minaret látható. A dzsámi és a minaret hazánk egyik legszebb állapotában fennmaradt török kori építészeti emléke. A minaret a dzsámi belsejébõl közelíthetõ meg. A tizenkétszög alaprajzú torony 6,5 méter magas, tömör faragott kövekbõl épített lábazaton áll. A torony belsejében 87 lépcsõfok vezet a 22,5 méter magas kõerkélyre, melyet valaha kokorlát díszített. Az érmen a dzsámi és a minaret a hajdani Városi Kórház udvara felõli nézetben látható, alatta PÉCS felirat van. A préselt érem kördísze és a mérete az elõzõkkel megegyezik.
   
A következõ érmen a Zsolnay szobor képe látható. Zsolnay Vilmos halálát követõen azonnal elkezdõdött az emlékmû költségeinek összegyûjtése. Az 1907-es pécsi kiállítás évében az elkészült szoborcsoport avatása is megtörtént. A gyáralapító Zsolnay Vilmost ábrázoló fõalakot Horvay János mintázta. Az öt kiugró szárnyon ülõ férfialakot, melyek a fazekasságot, a szobrászatot, az építészetet, a festészetet és a vegyészetet jelenítik meg Apáti Abt Sándor, a Zsolnay gyár mûvésze mintázta. Az emlékmû szabályos ötszög alaprajzú talapzatát Schulek Frigyes tervezte. A nyújtott érmen az emlékmû látható, felül ZSOLNAY, alatta PÉCS felirattal. A kördíszítés és a méret megegyezik az elõzõ érmekével.
Hágen
 
Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 70.
     
 
Mátraháza
Ovális plakett, két oldalán kidudorodással. Fehér fémbõl készült. Az ábráján egy hatalmas épület látható, ahol a betegeket ápolják. Mögötte erdõvel borított hegyvonulat, elõtte bokros domboldal. Felül ívelten MÁTRAHÁZA, alul szintén ívelten a díszítésben apró betûkkel megosztva HORTHY MIKLÓS / SZANATÓRIUM olvasható. Az 1940-es évek alkotása lehet. M.: 34 mm., Sz. 41 mm.
     
Mátraháza
Kör alakú alumínium jelvény, amelyet díszes keret vesz körül. Ábráján a szálló épülete, közepén toronyszerû építmény látható. Az épület felsõ részéhez lépcsõsor vezet. Felül ívelten MÁTRAHÁZA, alul két sorban BAÁN–SZÁLLÓ * 714 M. felirat található. 1940 körül készülhetett.
Ø = 34 mm.
     
Mátraháza
Alumínium, pajzs alakú, alul és felül díszítve. Középpontjában egy tornyos templomszerû épület látható, két oldalán fákkal. Az épület felett gomolyfelhõk vannak. Alul látható a felirat három sorban: MÁTRAHÁZA / HONVÉDTISZTI / ÜDÜLÕ. 1950 körül készülhetett.
Eloxált alumínium változata is létezik. M.: 37 mm., Sz. : 31 mm.

   
Mátraháza
Az elõzõ veret változata. Fehérfémbõl készült. Ábráján az üdülõ magas tornyú épülete látható. De hiányoznak róla a gomolygó felhõk. Az épületet magas karcsú fák határolják. Alul MÁTRAHÁZA / HONVÉD GYÓGYHÁZ felirat található két sorban. 1930 és 1940 között keletkezhetett. M.: 37 mm. Sz.: 31 mm.
Páger János
     
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán