Régebbi híradók - 127. szám
  
127. híradó
2012. február 1.
XII. évf. / 2.
 
 
   Érmek a „Csókság, figyelemség”-ben
   Az ÉKE 2011. évi érmérõl
   Az elfeledett Szent Pantaleon
   Egy szép plakett I.
   Árpádkori pénzekrõl a Turul-ban
   Szapolyai verdejel a nagybányai aranyforinton
   A „nyújtott, préselt” érmekrõl (8)
   Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 69.
     



A Szent György Lovagrend tisztikeresztje

   
Érmek a „Csókság, figyelemség”-ben
 
 

A fentebb idézőjelbe tett címen jelent meg a közelmúltban N. Szabó Sándor (1944-2011) pécsi színművész emlékkönyve. Összeállításában felesége, Unger Pálma működött közre, Vince Ernő szerkesztette és a HÁZMESTER ’98 Kft. (felelős vezető: Andrell Tamás) gondozásában látott napvilágot. A szokatlan cím a közismert és mindig jó kedélyű színész egyik kedvelt mondását idézi. A 272 oldal terjedelmű kötetben rengeteg fénykép és a feleség jóvoltából a hozzájuk rendelt magyarázó szöveg idézi fel a fiatalon elhunyt, szeretett férj és egyben kolléga sikerekben gazdag pályafutását, amelynek nagyobb része Pécs városához kötődik. A könyv utolsó, „Szívhangok” című fejezetében pedig a pályatársak és barátok visszaemlékezései olvashatók. Az emlékkönyv egészéről elmondhatjuk, hogy nem csak érdekes, de a sorok közül áradó szeretet és derű okán, szívet melengető olvasmányt vehetnek kézbe az érdeklődők. Végezetül arra a részre hívjuk fel a figyelmet, amelyben a színészmesterség a numizmatikával kapcsolódik. Nevezetesen a „Kitüntetések, elismerések” fejezetre, amelyben a különböző állami, önkormányzati szervek, civil szervezetek és a kollégák által adományozott oklevelek, díjak, emlékérmek, kitüntetetések sorakoznak – hála a szerkesztőnek – jó minőségű, színes képeken bemutatva.

 

 
Egyebek mellett Pécs városától megkapta a Városháza és a Pro Communitate Emlékérmeket, a Közművelődési Díjat, míg a Baranya Megyei Közgyűléstől az Elnök Kitüntető Díját. A Szent György Lovagrendnek nem csak tagja volt, de birtokosa a Szent György Emlékéremnek és a Lovagrend tisztikeresztjének is. (címlapunkon) Ugyancsak bemutatjuk a legendás színházi személyiségről, Szendrő Józsefről (1949-től 1952-ig volt a pécsi színház igazgatója) elnevezett díjat is, melyet N. Szabó Sándor 1994-ben nyert el. Ennek a legfőbb értéke, hogy azt a Pécsi Nemzeti Színház társulata titkos szavazással ítéli oda, így ez a díj a kollégák őszinte megbecsülésének a jele! Sajnos a kétoldalas, öntött bronzérem alkotóját nem ismerjük.
Süle Tamás
     
     
Az ÉKE 2011. évi érmérõl
 
 

A MÉE Éremkedvelők Egylete (ÉKE) 2011. évi érmével a francia író és költőre, La Fontaine-re emlékezik.
Jean de La Fontaine 1621. július 8-án a Champagne-i Château-Thierry-ben született és Párizsban hunyt el 1695. április 13-án.
Írói pályája során írt színművet, elégiákat, azonban népszerűségét állatmeséinek (fabuláinak 1) köszönheti. Ezek az állatmesék tizenkét kötetben jelentek meg, melyek közül az első hat az ókorban élt állatmeseíró, Phaedrus műveinek verses fordítása, illetve átirata volt. A többi kötet inkább a felnőtt olvasóknak készült írásokat tartalmaz, melyekben mesékbe szőve bírálja kora társadalmi erkölcseit, az emberi gyarlóságot, a francia és spanyol uralkodóház közötti vetélkedést. Leghíresebb meséi a ma már klasszikussá vált: A róka és a holló, A tücsök és a hangya.

 

Az ÉKE érem előlapján a költő korabeli metszet szerint mintázott portréja látható. Az érem alsó részén állatfigurák képei: macska, egér, róka és kecske. Némely állat végtagja túlnyúlik az érem szélén. Balra fent La Fontaine felirat, jobbra a kecske felett az érem készítőjének, Csóka Zsuzsának a mesterjegye olvasható.
A hátlapon egy La Fontaine idézet olvasható: „ Most könyveim sorát / e leckével lezárom. / Bár használnák a jövendő / századok! / Bölcseknek címezem, / királyoknak / ajánlom”
Mérete: Ø 110 mm, a perembe ütött szám szerint 39 példányban készült, öntött kivitelben.
Hágen
1 Fabula: latin eredetű, jelentése „kitalált történet, mese”. Versben és prózában megírt történet, melyekben emberi alakban ábrázolva, emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, vagy ritkábban növények a főszereplők
   
 
Az elfeledett Szent Pantaleon
     
     
Palotás József Munkácsy díjas pécsi szobrászművész 1976-ban Dunaújvárosba költözött és 25 évig ott alkotott, majd visszatért szülovárosába. Ottani működését köztéri szobrok, és számos érem jelzi. Éremművészeti munkásságáról korábban már megemlékeztünk (l. Pécsi Dénár 2004/4), most egyetlen érmére mégis visszatérünk, nevezetesen a dunaújvárosi kórház Szent Pantaleon Emlékérmére.
Ennek „előzményei”, több mint 17 évszázadra nyúlnak vissza, ugyanis a szentéletű orvos Krisztus után 250 körül született Nicomédiában (ma Izmir, Törökország). Pantaleon Maximianus császár háziorvosa volt. A legenda szerint pogány kollégái irigységből feljelentették, melynek következményeként halálra ítélték. Kivégzését csodák sorozata kísérte. Ma Pantaleon az orvosok és bábák védőszentje. Emlékét világszerte nagy tisztelet övezi, számos emlékhelye ismeretes. Magyarországon legrégebbi ábrázolása az 1030-ból való koronázási paláston található, melyen az ugyancsak mártíromságot szenvedett orvos testvérpárral, Szent Kozmával és Damjánnal együtt látható. Pantaleonról településeket neveztek el, így róla kapta nevét a mai Dunaújváros elődje, Dunapentele is, mégpedig valószínűleg az egykori Duna szigeten 1050 körül épült, görög szerzetesek által lakott Szent Pantaleon monostor után.
 
 
A dunaújvárosi kórház 1991. november 5-e óta viseli az orvos-szent nevét, az emlékérmet pedig 1992-ben alapították, a szabályzat szerint „azon megfontolásból, hogy az egészségügyi ellátás terén nyújtott kiemelkedő munka-teljesítmény megbecsülését” kifejezésre juttassák. Évente egy, legfeljebb két személy részesülhet a kitüntetésben, melynek példányonként számozott attribútuma a 92 mm átmérőjű, egyoldalas öntött bronzérem, melyen Veronese 1578-ból származó „Szent Pantaleon meggyógyít egy gyermeket” című képének részletét mintázta meg Palotás József szobrászművész, akinek mesterjegye bal oldalt, lent látható. A képünkön bemutatott, számozatlan példány „különlegessége”, hogy azt jelen sorok írója ajándékba kapta, amikor az a megtiszteltetés érte, hogy a Szent Pantaleon Kórház Tudományos Bizottsága meghívta előadást tartani. Az érem adományozását a Dlustus Péter orvos-igazgató által aláírt és lebélyegzett, 1997. május 21-én kelt „Okirat” tanúsítja.
Mindezt csak azért elevenítettük fel, mert a közelmúltban megjelent, és a Pécsi Dénárban (2011/10) is ismertetett, egyébként gondosan szerkesztett, 340 tételt felsoroló könyvből, sajnos ez a rangos jutalomérem kimaradt! (Asztalos Andrásné: Dunapentele, Sztálinváros, Dunaújváros numizmatikai emlékei 1950-2010). Reméljük, hogy a második kiadásban már – az esetleges egyéb hiányzókkal együtt – ez a szép érem is helyet kap majd!

 
 
És ha már Pantaleonról ejtettünk szót, megemlítem, hogy a fentebb bemutatott érmén kívül más magyar éremművészeti ábrázolására nem sikerült rábukkannom, de találtam egyet külföldön: Egino Weinert ötvös és éremművész (Németország, Köln) alkotását. (képünkön) Az egyoldalas, öntött bronzérem 66 mm nagyságú.
Süle Tamás
   
 
Egy szép plakett I.
     
 
Harmincöt évvel ezelõtt Párizsban nemzetközi élettani kongresszust tartottak, melyen a résztvevõk – köztük pécsiek is - egy 50x63 mm nagyságú, vert bronz plakettet kaptak ajándékba. Elõlapján Etienne Jules Marey (1830-1904) korszakos jelentoségû szív és vérkeringés kutató francia tudós látható kísérleti eszközei között. A hátteret kitöltõ futó emberek, lovak és repülõ gémek az állatkísérleteket, illetve azok eredményeinek az emberi élettanba történõ adaptációját jelképezik. A hátlapon négy sorban az alábbi felirat olvasható: 27éme CONGRESS INTERNATIONAL / DES SCIENCES PHYSIOLOGIQUES / PARIS 1977 / E. J. MAREY. A plakett alkotója Paul Richer.
 
S.T.
 
     
 

A közelmúltban jelent meg a Turul 2011. évi 3. száma, amelyben a magyar pénztörténetben az idõrendi besorolására is hatást gyakorló kettõskereszt ábrázolásának és idõrendjének meghatározásával két cikk is foglalkozik.
Körmendi András a magyar királyok címerének kialakulásáról, a kettõskereszt megjelenésérõl és a címerben való beépülésérõl szóló fejtegetéseiben bizonyítékokat sorakoztat fel arra nézve, hogy az eddig III. Béla dénárjaként meghatározott H 69, (CNH 263, ME 101, A 219) számon katalogizált dénár nagyobb valószínûséggel sorolható IV. Béla király uralkodásának a tatár dúlás körüli idejére (1241-1242), mint III. Bélához. Ugyanígy II. András két obulusának keltezését (H 279 és H 280) is IV. Béla uralkodása idejére helyezi.
A fentiekhez hasonló következtetésre utal Takács Imre a Turul másik írásában, amelyben az Árpád-házi királyaink okmányokon megmaradt pecsétjeivel foglalkozik. Különös tekintettel a pecséteken megjelenõ címerekre. Úgy véli õ is, semmi nem bizonyítja, hogy IV. Béla trónra lépése elõtt megjelent volna a címerhasználatban a kettõskereszt.

Körmendi Tamás: A magyar királyok kettõskeresztes címerének kialakulás = Turul, 84. (2011/3.) 73-83
Takács Imre: Címerek az Árpád-háziak pecsétjein = Turul, 84. (2011/3.) 84-91

Raýman János
 
Szapolyai verdejel a nagybányai aranyforinton
     
 
A Turulban megjelent egy érdekes cikk a Szapolyai család címereirõl. A szerzõje régi pecsétlenyomatok alapján igazoltnak látja, hogy a Szapolyai család korai címere a fél kocsikerék (5, vagy 6 küllõvel) és felette kivont karddal (jobbra, vagy balra) vágó férfikar. Ennek a felismerésnek a felhasználásával arra következtetésre jutott, hogy Mátyás király Nagybányán 1459-1470 között vert aranyforintjain (Unger: 531 ß, CNH. II. 240A) lévõ verdejelbõl az N köztudottan Nagybánya, de a Szent László alakja mellett jobbra elhelyezett mesterjegy egy címerpajzsban elhelyezett küllõs kocsikerék, valószínû inkább a Szapolyai címerbõl ered. Az irodalom Dengelegi Pongrác családi címerének tartja. De Szapolyai Imre 1458-1459-be valóban kamaraispáni szerepet töltött be Nagybányán, a Dengelegi családról viszont nem is mert ilyen adat.

Neumann Tibor: A Szapolyai család legrégibb címere = Turul, 84. (2011/4.) 123-130

Raýman János
 
A „nyújtott, préselt” érmekrõl (8)
     
 
Pécsett a harmadik éremkészítõ gép a Király u. 3. sz. épület bejárata mellett található.
Az elsõ érmen a Hunyadi szobor látható. A törökverõ hõs mészkõ alapon álló lovas szobrát Pátzay Pál szobrászmûvész mintázta.
Az alkotás 1956-ban, Hunyadi halálának és a Nándorfehérvári gyõzelem 500-ik évfordulóján került felállításra a Széchenyi tér délkeleti sarkában. Felül HUNYADI JÁNOS, a szobor alatt PÉCS felirat olvasható. Az érmet körben 25 kidomborodó petty, alul ívelt vonal keretezi, mérete: 22 x 34 mm
     
A Pécsett született Viktor Vasarely alkotásai közül már szerepelt egy a nyújtott érmek ábrái között (Pécsi dénár 2009. február 1. 91-ik szám). A geometrikus alkotások egyike adott ihletet a bemutatásra kerülõ következõ nyújtott éremhez. Az ábra felett VASARELY, alul PÉCS felirat látható. A kördísz és a méret az elõzõ éremmel megegyezik
     
A következõ érmen a Zsolnay Mauzóleum képe látható.
1900. március 23-án meghalt a gyáralapító Zsolnay Vilmos. Veje Sikorszky Tádé tervei alapján 1901-ben elkezdõdött a mauzóleum építése, a kriptában található szarkofágba azonban csak 1913. október 13-án temették el Zsolnay Vilmost.
Az 1980-as években a teljes megsemmisülés határára került a mauzóleum és környezete. 2011-ben sikerült az eredeti állapotának megfelelõen felújítani, így júliustól ismét látogatható. A felvezetõ út két oldalán az eredeti állapotnak megfelelõen 42 pirogránit oroszlán köszönti a látogatót.
Felirata felül ZSOLNAY MAUZÓLEUM, alul PÉCS. Mérete és a széldíszítés az elõzõkével megegyezik

   
A következõ érmen a Pécsi Zsinagóga képe látható. A Kossuth tér keleti oldalán látható romantikus stílusban épült neológ zsinagógát 1869. július 29-én avatta fel Löw Lipót szegedi és Ehrlich Ede pécsi fõrabbi.
A zsinagóga orgonáját a pécsi orgonaépítõ Angster József készítette, alkotása az Angster orgonagyár elsõ munkája volt. A homlokzati félköríves timpanonban látható órát a pécsi Gulácsi János elektromechanikus munkája tette egyedivé. Az óra külsõ részén egy hagyományos óra mutatja az idõ múlását, a belsõ fekete lapos körön héber feliratú óra látható, amely a jeruzsálemi idõt mutatja. Felirat alul: PÉCS / ZSINAGÓGA. Mérete és a széldíszítés az elõzõ érmekkel megegyezõ.
Hágen
 
Magyarországi botveretek, vagy botcímkék 69.
     
 
Mátraháza
Téglalap alakú vörösréz lemez, amelynek a sarkait levágták. A két oldalán felerõsítõ fület helyeztek el. Ábráján a Sportszálló ismerhetõ fel, amelyhez lépcsõk vezetnek. Az épület baloldalán fenyõ, jobboldalán lombos fa látható. Alul a címke keretét követve MÁTRAHÁZA felirat olvasható. Az 1970-es években készülhetett.
M.: 33 mm., Sz.: 40 mm.
     
Mátraháza
Kör alakú vörösréz lemezre nyomták a Sportszálló pagodát utánzó épületének ábráját. Kétoldalt lombos fák vannak. Lent ívesen keretezett feliratszalagban MÁTRAHÁZA felirat látható. Az évezredforduló körül készülhetett.
Ø = 38 mm.
     
Mátraháza
Ovális, kétoldalt kidudorodó alumínium lemez. A veret 1950-1960 között készülhetett. A Sportszálló pagodaszerû épületét ábrázolja. Az épület két oldalán lombos fák egészítik ki az épület képét. Alul két sorban MÁTRAHÁZA / SPORT–SZÁLLÓ felirat olvasható.
M.: 32 mm., Sz.: 40 mm.

   
Mátraháza
Pajzs alakú alumínium veret, mely több helyre készülhetett. A pajzs alatt két makk és tölgylevelek vannak elhelyezve. A képen fenyves sor elõtt lesikló sízõ látható. A távolban egy henger alakú lépcsõzetes kilátó tûnik fel. A sízõ talpai alá MÁTRAHÁZA szöveget ütöttek be. Gyártása 1950-es évekre tehetõ.
M.: 25 mm., Sz.: 22 mm.
Páger János
     
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán