Régebbi híradók - 125. szám
  
125. híradó
2011. december 1.
XI. évf. / 12.
 
 
   Trischler Ferenc Eligiusz érme
   Éremgyűjtő találkozó
   Megjelent a Numizmatikai Közlöny
   A Magyar Orvostörténelmi Társaság Orvosi Numizmatikai         Szakosztályának őszi ülése
   Könyvismertetés
        Elek Miklós: Szükségpénzek Pápán és Csóton (1849-1920)
        Jókai Mór Városi Könyvtár Pápa, 2011. 27 old. Színes ábrákkal.
     



Trischler Ferenc
Eligiusz érme


   
Trischler Ferenc Eligiusz érme
 
 

A pécsi Szent Eligiusz Társaság ebben az évben egy újabb, a névadót ábrázoló éremmel gazdagította alkalmi érmeinek eddig sem szegény sorozatát. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Pécsett rendezett 40. Vándorgyűlésére kibocsátott központi emlékérmet a pécsi csoport javaslatára és legnagyobb örömünkre Trischler Ferenc pécsi művész mintázta meg. (A pécsi Kórház téri dzsámi ábrájával és Réthy László mellképével). A viszonylag kevés érmet készítő szobrászművésznek ez volt az első vert érme.

 
 
Az új Eligiusz érem tervezésére és megalkotására ezért az Eligiusz Társaság is Trischler Ferencet kérte fel, aki vállalkozott a feladatra. Rövidesen megrajzolta éremtervét, amelyen az általa választott téma szereplője, az eddig kevésbé megörökített, szegényeket gyámolító Eligiusz.
A rajz alapján az egyoldalas érem is rövidesen elkészült. Ábráján egy hagyományos püspöksüveges férfi, pénzadományt, és szemmel láthatóan nem is keveset, ad át a kezeit kérőn nyújtó, hiányosan öltözött szegény koldusnak. Az előtérben lévő asztalon az áldozó kehely a papi hivatására, az ötvös kalapács a szentéletű püspök eredeti mesterségére, az ötvösségre utal. A két alak feje között látható furcsa horgonykereszt Eligiusz ismert szimbóluma, amellyel azt kívánta kifejezni, hogy keresztény hite a mennyekhez köti. Az asztal mellett balra alul TF mesterjegy található. Az érmet Kocsis János öntötte bronzból. Átmérője 105 mm. Összesen 10 példány készült.
A szép érmet Eligiusz neve napján, december 1-én kapják kézhez a Társaság tagjai.
Raýman János
     
     
Éremgyûjtõ találkozó
 
 
Az előzetes tájékoztatásnak, és az éves programnak megfelelően a MÉE Baranya Megyei Szervezete 2011. november 20-án tartotta meg ez évi második éremgyűjtő találkozóját. A rendezvényre a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében került sor. A baranyai éremgyűjtők szeptember óta minden vasárnap itt tartják hetii összejövetelüket is. Az első itteni összejövetelen csupán néhányan jelentek meg, ehhez képest a mostani éremcsere találkozón, mintegy száz-százötven fő vett részt. Ötven asztalból gyakorlatilag mindegyiknek volt gazdája. Ezen az összejövetelen egy asztalt ingyen vehettek igénybe a gyűjtők. A többi pécsi találkozóhoz hasonlóan sokan jöttek el a környező településekről (Mohács, Komló, Kaposvár, Baja stb.), sőt az ország távolabbi vidékeiről, de érkeztek Eszékről is. Az éremgyűjtő találkozót megelőzően, november 16-án, szerdán az Új Dunántúli Naplóban megjelent egy cikk, amelyben említésre került, hogy „az összejövetel ideje alatt ingyenes numizmatikai tanácsadás, értékbecslés lesz…”
Ennek volt köszönhető, hogy több olyan vendég is megjelent, akik éltek a felajánlott lehetőséggel és elhozták a család által régóta őrzött régi pénzeiket, érmeiket, hogy felbecsültessék, mit is érhet manapság a féltve őrzött „kincsük”! Közöttük voltak, akik meg is váltak a „kincsüktől”, vagy csalódottan vették tudomásul, hogy nem is ér annyit, mint gondolták. Egy rövid közvélemény kutatás szerint érdemes volt eljönni erre a találkozóra, vagyis összességében jó, mozgalmas, eredményes és baráti összejövetelt tudhat maga mögött a pécsi szervezet.
Kvéder László
Az összejövetelen apa és fia, Felóber Ronald és József
     
   
 
Megjelent a Numizmatikai Közlöny
     
     
Ismét kézbe vehetjük a Magyar Numizmatikai Társulat (MNT) patinás folyóiratát, a Numizmatikai Közlönyt, ugyanis megjelent CVIII-CIX. évfolyam 2009-2010. évi dupla száma, szokás szerint gazdag tartalommal. A kötetet most is, mint már évek óta Torbágyi Melinda jegyzi főszerkesztőként, aki azon kívül, hogy a MNT elnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának is a vezetője. Terjedelmi okok miatt a sok érdekes írást egyenként ismertetni nem tudjuk, ezért csak kedvcsinálónak „szemezgetünk” a megjelent cikkekből, tanulmányokból.
A közlönyt – sajnos – két nekrológ nyitja. Török Pál a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete (MÉE) elnöke emlékezik meg a 2009- ben elhunyt Szolláth Györgyrõl, aki régóta meghatározó alakja volt úgy a MNT-nak, mint az éremgyűjtőknek. Akik nem ismerték személyesen, azok is találkozhattak a nevével, mert ő írta meg három kötetben a MÉE érmeinek részletes katalógusát. E sorok írójának pedig az a megtisztelő, de egyben szomorú feladat jutott, hogy elbúcsúzzon az ugyancsak 2009-ben örökre eltávozott állatorvos kollégától, Mészáros M. Jánostól, aki az állatorvosi numizmatika kiváló ismerője és szakírója volt.
A kötet legnagyobb, „Tanulmányok” címet viselő fejezetében nagyobbrészt pénztörténeti értekezések találhatók, melyek főként magyar témákat dolgoznak fel, de van köztük külhoni vonatkozású tanulmány is. Külön is megemlítjük - pécsi illetősége miatt is – Raýman Jánost, aki most is kedvenc szakterületéről vette témáját, ugyanis a pénzhelyettesítő pénzek egyik válfajáról írt cikket, nevezetesen az esztergomi hadifogolytábornak nem csak a történetét, de pénzeit is részletesen ismerteti. Majd a további két katonai témájú írást Soós Ferenc cikke követi, aki a magyar biztosítótársaságok numizmatikai emlékeit gyűjtötte össze.
Egy nagyon érdekes, de a lélektan tudományában járatlan olvasónak helyenként nehezen érthető cikkel zárul a fejezet: Karsay Orsolya „Aranyaknak őrültje” címen Réthy László betegségét dolgozza fel korabeli dokumentumok alapján. Ezek közül Réthy 13 oldal terjedelmű levele, amelyet két évig(!) írt, a legfontosabb és a legérdekesebb „kórjelző” írásos anyag. (Réthy László a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának igazgató őre volt. Méltatását lásd: a Pécsi Dénár előző, 124. számának 2. oldalán.)
A „Kisebb közlemények” című fejezet is értékes írásokat tartalmaz, melyek közül kiemeljük a MNT korábbi elnökének, Bakos Miklósnak „A IV. Világjamboree (Gödöllő) jelvényei” c. közleményét, már csak azért is, mert ezeknek a szép cserkész jelvényeknek a képei színesben jelentek meg. (Ezen kívül még Kovács Ákos Ferenc közleményének ábráit láthatjuk színes nyomtatásban.) És most joggal kérdezhetné bárki: vajon a többi írás képanyaga miért csak fekete-fehérben látott napvilágot? Az ok egyszerű: a szűkös anyagiak.
A két kivételre pedig a magyarázatot a „Társulati élet” rovatban találjuk, ahol – egyebek mellett – a MNT elnöke és a főtitkára ezeket írják: „Köszönet illeti jelen Közlöny azon szerzőit, akik cikkeik képmellékleteinek színesben való megjelenését maguk finanszírozták, és ez által folyóiratunk színvonalasabb külalakjához járultak hozzá.” Kár, hogy az „illetékesek” nem biztosítanak nagyobb javadalmazást hazánk egyik legrégebbi szakfolyóiratának!
Végezetül arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kötetet záró igen részletes, a 2007-2008 éveket felölelő magyar numizmatikai bibliográfia olvasóink számára élvezetes és izgalmas böngészést tesz lehetővé, mert sok ismerõs nevet fedezhetnek fel benne, tekintettel arra, hogy az Új Dunántúli Napló, a Pécsi Hét és a PTE Orvoskari Hírmondó mellett, a Pécsi Dénár kétévi anyagát (24 számát) is feldolgozza az összeállítás. A bibliográfia szakszerű elkészítése Balogh Éva munkáját dicséri.
Süle Tamás
     
 
(Borsos Miklós rézkarca)
 
Minden kedves Olvasónknak békés, boldog Karácsonyt kívánunk!
A szerkesztők
   
 
A Magyar Orvostörténelmi Társaság Orvosi Numizmatikai         Szakosztályának õszi ülése
     
A Magyar Orvostörténelmi Társaság Orvosi Numizmatikai Szakosztályának õszi ülésére 2011. november 26-án került sor a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum könyvtárában, ahol az elõadókon és a szakosztály tagjain kívül vendégek is szép számmal megjelentek.
Elsõként Bene Attila (Budapest) „Carl Radnitzky orvosi érmei” címû elõadását hallgattuk meg. Az elõadó számos éremképet és egyéb dokumentumot bemutató, logikusan felépített, tartalmas elõadásából megismerhettük a 19. sz. jeles vésnök-éremmûvészének, a bécsi császári-királyi Képzõmûvészeti Akadémia professzorának munkásságát, aki kb. 250 (közöttük 19 orvosi vonatkozású) érmet készített. A bemutatott érmek sorát két magyar orvosi érem (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók X. Gyûlésének 1864 /Marosvásárhely/ érme, és Toldy Ferenc szép portrés jubileumi érme) is gazdagította.
A második programpont dr. Csíky László (Szentes) orvos-szobrászmûvész (portré és karikatúra szobrász) bemutatkozása volt. Életének, munkásságának fontosabb mozzanatairól beszélt, miközben „élõben” láthattuk, kézbe vehettük néhány magával hozott kisebb méretû alkotását is (Semmelweis Ignác és Szent-Györgyi Albert szobra, a Táncoló székely, illetve jellegzetes karikatúra szobrok, stb.).
A továbbiakban pécsi „szereplõk” kaptak szót. Dr. Süle Tamás, Szakosztályunk örökös elnöke Török Pál „Magyarországi érem- és plakettmûvészet 1850-1945” címû, 2011-ben megjelent katalógusát ismertette, ami Huszár Lajos és Procopius Béla „Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn” címû, 1932-ben kiadott (6860 tételt ismertetõ) numizmatikai munka „kiegészítése és folytatása”. A „kiegészítés” a Huszár-Procopius katalógusból kimaradt alkotásokat, illetve azokat a változatokat mutatja be, amelyek a mû megjelenése óta váltak ismertté. A „folytatás”-ban a szerzõ 484 mûvész 1932 és 1945 között készült 3096 mûvét ismerteti, mondanivalóját 47 táblán több mint 500 éremképpel illusztrálva. A katalógusban szép számmal találhatók orvosi érmek (közöttük pécsi vonatkozásúak) is.
Süle Tamást Raýman János követte az „elõadói pulpituson”, aki Soós Ferenc „Magyar numizmatikusok panteonja” címmel 2010-ben napvilágot látott kötetét mutatta be. A hatalmas „gyûjtemény” 323 magyar numizmatikus életérõl és munkásságáról nyújt ismereteket, akik között 15 orvos, két állatorvos és négy gyógyszerész is található.
Az ismertetett kötetek megjelenését óriási elõkészítõ (adatgyûjtõ és feldolgozó) munka elõzte meg, de rövid bemutatásuk sem volt egyszerû feladat, amit ennek ellenére mindkét pécsi elõadó nagyszerûen oldott meg. Élvezetes stílusú, szép képekkel és tömören megfogalmazott rövid tájékoztatókkal illusztrált bemutatóik nagy sikert arattak.
Az ülés utolsó elõadója dr. Jakó János (Nyíregyháza), a Szakosztály elnöke volt. „Üzenetek a mának (Latin aforizmák portrés magyar orvosi érmeken)” címû elõadásában 11 latin feliratot tartalmazó portrés magyar orvosi érmet ismertetett, amelyek között olyan közismert orvosok érmei is szerepeltek, mint Korányi Frigyes, Sebestény Gyula, Hültl Hümér, Moravcsik Ernõ Emil, Rák Kálmán és Varannai Gyula. A bemutatott érmeken olvasható latin aforizmák lényegében négy gondolatot „járnak körül”, amelyek magyar megfelelõit (az orvosnak elsõsorban mások javára, s nem önmaga boldogulása érdekében kell élnie és dolgoznia; a hivatást kell életünk meghatározó tényezõjének tekintenünk; munkánk során a beteg java legyen a cselekedeteinket irányító legfõbb törvény; a legfontosabb dolog helyesen cselekednünk) az elõadó szerint intelemként is felfoghatjuk. Ha ezeket fiatal orvosaink is ismernék, üzenetükön elgondolkodnának, és el is tudnák fogadni azt, minden bizonnyal mindannyian derulátóbban ítélhetnénk meg a magyar egészségügy jövõjét.
Az egyes elõadások után a hallgatóság tagjai kérdéseket tehettek fel az elõadónak, a hallottakat kiegészíthették, azokhoz megjegyzéseket fûzhettek. Az ülés végén mindannyiunk örömére, kötetlen beszélgetésre is maradt idõ.
Jakó János
     
 
Az ülést vezetõ dr. Jakó János
     
     
        Könyvismertetés
        Elek Miklós: Szükségpénzek Pápán és Csóton (1849-1920)
        Jókai Mór Városi Könyvtár Pápa, 2011. 27 old. Színes ábrákkal.
     
     
A kiadvány elsõ része a pápai kiadású szükségpénzeket mutatja be 1919-1920-ból. A pápai pénzintézetek kiadványai jól ismertek, ma is gyakran kerülnek csereanyagba. Kevésbé ismert, hogy a 10 koronás A és C jelzése az elsõ ill. a második kiadást jelenti, ugyanúgy a 20 koronás B és D sorozatjele. Örvendetes, hogy a ritkábban elõforduló kisebb méretû és kiscímletû kiadványok (Elsõ Pápai Hírlapközvetítõ és Hirdetési Iroda 20 f, Pápa Köz- és Magántisztviselõk és Alkalmazottak Fogyasztási Szövetkezete 20 f, Pápa és Vidéke 20 f, valamint Stern Ernõ nyomdász 20 és 40f) is bemutatásra kerültek.
A cikk második része a csóti hadifogolytábor papírpénzeit mutatja be. A csóti tábor története a magyarországi táborok közül talán a leginkább feldolgozott, mégis papírpénzeirõl alig tudunk valamit.
Azt mindenképpen szükséges megjegyezni, hogy a tábori pénzek, hadifogolypénzek, büntetõtáborok pénzei, vagy börtönpénzek valójában nem szükségpénzek. Nem a törvényes fizetõeszköz hiánya teremtette a szükséghelyzetet létrehozásukhoz, hanem létrejöttük teremtette meg a törvényes fizetõeszköz hiányát. A nemzetközi irodalom is jobb híján a szükségpénzekkel együtt tárgyalja õket, de kihangsúlyozza különleges helyzetüket. A bencés rendi (pannonhalmi) pénzhelyettesítõ pengõ címletû elszámolási pénzek jól megnevezett pénzértékük ellenére, semmiképpen nem szükségpénzek, mint ezt a szükségpénzeket bevezetõ eszmefuttatásában a Szerzõ állítja.
Ugyanehhez a kötethez van kötve, de fordítva, hogy a két írás egyenrangúságát hangsúlyozza, mert így mindkét címlap kezdõ címlap, Lóky György: A Pápai Éremgyûjtõ Csoport alkalmi pénzei (1998-2011) címû, 21 oldalas dolgozata. A cikkben bemutatott papírpénz anyag 2009-ig az Éremtani Lapokban már megjelent (124, 125, 126. számban). Viszont a kiváló minõségû színes ábrák nagy segítséget nyújtanak a pénzjegyek jobb megismeréséhez, ez is indokolta az összefoglaló kiadást.
Örvendetes, hogy a szép kiállítású, gondosan szerkesztett füzetet a helyi könyvtár közreadta. Más helyi szervezeteknek is volna hasonló feladata!
Raýman János
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán