Régebbi híradók - 122. szám
  
122. híradó
2011. szeptember 1.
XI. évf. / 9.
 
 
   Szent Bertalan harangjai
   Az Osztrák-Magyar Monarchia hadgyakorlati emlékérmei
   A Magyar Numizmatikai Társulat 110 éves jubileumi érme
   A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete Széchenyi Ferenc jutalomérme
   Egyesületi Vándorgyûlés Szombathelyen
   Emlékezzünk Köves L. Imrére
  Értesítés az összejöveteli helyünk megváltozásáról!
     



A belvárosi templom harangjai

   
Szent Bertalan harangjai
 
 

A Széchenyi téren Gázi Kászim pasa dzsámija, mely a 13. századi Szent Bertalan templom köveibõl épült, ma, mint tudjuk katolikus templom. A hívek régi vágya volt, hogy innen is hangozzék fel a harangszó délben és egyéb alkalmakkor. Ezen óhajt Kele Pál plébános képviselte, amint a megvalósult alkotás is mutatja, eredményesen. Mivel hagyományos torony a dzsámihoz nem illik, ezért speciális szerkezetet készítettek, amely „torony is, meg nem is”. A tervezõk – Bachman Zoltán és munkacsoportja - úgy oldották meg a feladatot, hogy a három harang, három olyan acéloszlop között van felfüggesztve, melyek képesek toronnyá magasodni. Egy 13 méter mély, 2 méter átmérõjû akna rejti a torony acélszerkezetét, melyet hidraulika emel 13 méter magasra. A harangok lassú emelkedését a Kircsi László által komponált harangjáték dallama kíséri. A torony elõtt álló bronz szobor a hajdani templom névadóját Szent Bertalan apostolt, a tímárok és a szõlõhegyek védõszentjét ábrázolja. Bertalan apostol életútja kevéssé ismert, sokféle népi hagyomány él vele kapcsolatban. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy vértanúhalált halt Kr.u. 70-ben, mégpedig rendkívüli módon: elevenen lenyúzták a bõrét, keresztre feszítették, majd fejét vették. A szobor tartalmi lényegét három fõ elem határozza meg. A Szent Bertalan lábai alatt tekergõdzõ kígyó az apostol fõ tevékenységére, az ördögûzésre utal, a kereszt a megfeszítésre emlékeztet, a legmeghatározóbb motívum pedig a figura egyik felének lecsupaszított teste, ami bõrének lenyúzását ábrázolja. A szobor alkotója Rétfalvi Sándor szobrászmûvész.

 
A ma már turista látványosságként is nevezetes Szent Bertalan harangtornyot 2004. szeptember 11-én szentelték fel. Erre az alkalomra készült Mészáros Gergely érme, melynek az elõlapján a három kilendülõ harang, az egykori templom szentélyének kontúrjait mutató betonkaréj és a dzsámi kupoláját díszítõ félhold és kereszt kompozíciója látható (címlapunkon). A 42,5 mm nagyságú, vert ezüstérem hátlapja üres, ide vésték be a megajándékozott notabilitások nevét és az esemény dátumát.
Süle Tamás
     
     
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadgyakorlati emlékérmei
 
 
Az 1850-es és az 1860-as években Ausztria több alkalommal is katonai vereséget szenvedett. A hadvezetés és az uralkodó levonták azt a következtetést, hogy a hadsereget nemcsak technikailag kell fejleszteni, hanem gyakorolni kell a nagy létszámú csapatok mozgatását, a különbözõ fegyvernemek közötti összhang biztosítását. Erre szolgált a hadgyakorlat, amely háború alatt végrehajtandó, a valósághoz hasonló feladatot jelentõ gyakorlat. Rendeltetése, hogy a vezérek, a tisztek és a legénység a terepviszonyoknak, a csapatok nagy létszámának, s a parancsok és jelentések szállítására szükséges idõközök által elõidézett súrlódásoknak tevékenységükre való befolyásával már béke idején megismerkedjenek. A nagy hadi erõknek gyors összpontosítását és az aránylag kis téren összegyûjtött embertömegnek és állatoknak fennakadás nélküli élelmezését is gyakorolják. /Révai Nagy Lexikon/
Ilyen nagygyakorlatra került sor az uralkodó részvételével 1901-ben a baranyai Görcsöny község térségében és központjával. Az elõkészületek már 1900 szeptemberében megkezdõdtek, Benyovszkyné görcsönyi kastélyát az uralkodó és a trónörökös szállására a bécsi Burgnak megfelelõen átrendezte, a plébánia lakot, a román trónörökös részére rendezték be. Még a templom renoválása is megtörtént. /Pécsi Napló, 1901.09.26. 2-3., Pécsi Közlöny, 1901.09.26. 4./ Amikor az uralkodó megérkezett, 1901. szeptember 14-én, Görcsöny egy-két napig a Monarchia közepévé vált. Pellérden a külföldi katonai megfigyelõk voltak elszállásolva. /Pécsi Közlöny, 1901.09.19. 2./ Az utakat a vármegye hozatta rendbe, Görcsöny erre az idõre posta- és távíróvonalat, villanyvilágítást kapott.
A hadgyakorlat a Dráván való átkeléssel, ponton hídveréssel kezdõdött, amelyet az „ellenség” igyekezett megakadályozni. A gyakorlaton a zágrábi 13. hadtest a 3. lovasdandárral megerõsítve, a budapesti 4. hadtest, a 79. és 80. honvéd gyalogdandárral, valamint a 39. közös és a 81. 82. 83. és 84. honvéd gyalogos dandárral összesen kb. 50 000 fõvel vett részt. /Pécsi Napló, 1901.09.15. 6-7./
A görcsönyi zárógyakorlat 18-án reggel elkezdõdött, de a kitört felhõszakadás miatt, csak késõbb fejezték be. A gyakorlatot a vezérkar az uralkodóval még Görcsönyben kiértékelte. /Pécsi Közlöny, 1901. 09. 19. 4./
Tegzes Ferenc
A száztíz éve lezajlott hadgyakorlat alkalmára emlékérmek készültek. Kevés példányról tudunk, ezért aligha 50 000 katona részére készültek. Valójában arra sincsen adat, hogy adományozták-e, vagy vásárolható emlékérem volt. Így viselésének módjára sem ismerünk hiteles elõírást.

Éremváltozatok
1. E: Vonalkörben középen az uralkodó díszegyenruhás jobbra nézõ mellképe. Melle alatt keresztbefektetve két-két farkasfogakkal szegélyezett, felszalagozott magyar zászló. Elõtérben egy dob. A jobboldali zászlók takarásában még egy olajág látható. Felirata felül ívesen I. FERENCZ JÓSZEF (így!)
H: Középen a gyakorlatot szemlézõ három jobbra tekintõ lovas alakja, a középsõ az uralkodó. A háttérben mindkét oldalon katonák. Felirata felül ívesen 3 sorban: EMLÉKEZET A DOLNI-MIHOLJACI / ÉS PÉCSI ÕSZI HADGYAKORLATOKRA. / 1901 SZEPTEMBER HAVÁBAN 1. ábra

2. E: Középen az uralkodó díszegyenruhás jobbra nézõ mellképe. A mell alatt az elõtérben két-két szegélynélküli osztrák zászló, elõtte dob, de a babérág a dob alatt van eltakarva.
H: Ábrája középen az elõbbi lovas szemlélõk a gyakorlaton. Felirata: félkörben: ERINNERUNG AN DIE HERBSTMANÖVER / IN DOLNI-MIHOLJAC u. FÜNFKIRCHEN / SEPTEMBER 1901 2. ábra

3. E: Gyöngykörben az uralkodó mellképe, de alatta nincsenek hadi jelvények Felirata félkörben FERENCZ JÓSZEF I.
H: Vonalkörben a teljes mezõt betöltõ kétnyelvû felirat: EMLÉKÜL / Õ FELSÉGE A KIRÁLY / JELENLÉTE ALKALMÁBÓL / DOLNI-MIHOLJAC-GÖRCSÖNYI / ÕSZI GYAKORLATOKNÁL / SZEPTEMBER HÓBAN 1901
ZUR ERINNERUNG AN DIE ANWESENHEIT / SR. MAJESTÄT DES KÖNIGS / BEI DEM HERBST-MANÖVER / IN DOLNI-MIHOLJAC-GÖRCSÖNY / SEPTEMBER 1901 3. ábra

4. E: Középen díszegyenruhában I. Ferenc József, magyar király, I. Károly román király, és Ferenc Ferdinánd fõherceg jobbra nézõ mellképe. Felirata nincsen.
H: Középen a gyakorlatot szemlézõ lovasok, felirata magyar nyelvû, megegyezik az 1 éremével. Irodalomban nem szerepel. 4. ábra

5. E: Az elõbb látott három mellkép.
H: A gyakorlatot szemlézõ lovasok, mint elõbb, felirata azonos a 3. számú érem német nyelvû feliratával. 5. ábra
Valamennyi, általunk ismert érem bronzból készült, de eltérõ összetételük miatt vannak sárgásabb és sötétebb vöröses színû példányok. Az irodalom arany, aranyozott ezüst és aranyozott bronz példányokat is említ. Méretük is azonos, Ø = 29 mm. Vastagságuk a peremnél 2 mm.
Szagittális füllel készültek, de csak egy érmet ismerünk, amelyen szalag van, az elso magyar nyelvû érmen piros fehér zöld háromszögû mellszalag található. Eredetiségét vitatják. Az érmeken mesterjegyet nem találni, alkotójuk ismeretlen.
Gergely Tibor
 
A Monarchia hadgyakorlati érmei Die Manövermedaillen der Monarchie 1887-1914. MÉE Budapest, 1990. 68-71 old. No.56-59.
 
 
 
1. ábra elõ- és hátlap
 
2. ábra elõ- és hátlap
         
 
3. ábra elõ- és hátlap
 
4. ábra elõlap
5. ábra hátlap
 
 
Képeslap a hadgyakorlatról
   
 
A Magyar Numizmatikai Társulat 110 éves jubileumi érme
     
     
Az 1901-ben alapított Magyar Numizmatikai Társulat a kerek évfordulóira eddig minden alkalommal jubileumi érmet (zsetont, plakettet) adott ki, ezzel is megemlékezve a fontos eseményrõl. A fennállás 110. évfordulójára Gáti Gábor szobrász- és éremmûvész készített emlékérmet, amelyet a társulat tagjai rendelhettek meg. Elõlap: 110 ÉVES A / MAGYAR / NUMIZMATIKAI / TÁRSULAT / 2011 / CX. Hátlap: éremtálcában ókori érmek, felettük nagyító. Alul G. G. mesterjegy. Átmérõje 88 mm, anyaga öntött bronz. Készült 51 példányban, peremében sorszámozott. A Sopronban megrendezett XVIII. Országos Érembiennálén (2011) díjat nyert az érem.
Soós Ferenc
 


   
 
A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete Széchenyi Ferenc jutalomérme
     

     
A vert jutalomérem fokozatai: bronz, ezüst I., II. és III. és arany. Az utóbbi négy fokozat a MÉE elnökségi döntése alapján kerül kiadásra. A perembe az adományozott neve, tagsági száma és az adományozás éve kerül bevésésre. Tervezte: Tóth Sándor.
     
     
Egyesületi Vándorgyûlés Szombathelyen
     
     
A Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete 41. Vándorgyûlését Szombathelyen rendezték meg 2011. augusztus 5-7 között. A Savaria Egyetem központjában a megnyitón a város polgármesteri hivatal képviselõje és az egyetem rektora köszöntötte a megjelenteket. Majd Sosztarics Ottó régész a szombathelyi Isis szentély feltárásáról és az ott talált néhány éremleletrõl, valamint az ugyanott, fémkeresõkkel felkutatott nagyszámú, több mint 2000 római pénzrõl számolt be. Ezt követte Kiss Gábor régész Szombathely barokk kori éremleleteirõl és éremgyûjteményeirõl tartott elõadása.
Az Egyesület vezetõsége kiosztotta a szokásos jutalomérmeket. Ekkor vehette át a pécsi gyûjtõk közül Hágen József a Széchényi Ferenc érem elsõ fokozatát, majd szakirodalmi munkásságáért dr. Süle Tamás az Unger Emil érmet.
Az egyesületi érmek átadása után az összejövetel kedves színfoltja volt, amikor dr. Torbágyi Melinda, a jelenlévõ Pogacnik Albin (*Budapest, 1915. január 31.) szlovéniai gyûjtõnek átadta a Magyar Numizmatikai Társulat tiszteletbeli tagságát igazoló oklevelét. (Képünkön)
A börze ugyanott, az egyetemi épület folyosóin, több szinten zajlott le. (Talán az elmúlt évi pécsi vándorgyulés asztalai a Pátria Hotel azonos szinten lévõ nagytermében és teraszán, kedvezõbb lehetõséget kínáltak az éremcsere és vásárlás lebonyolítására.)
Dicséretes, hogy az érdeklõdõk számára a helyi rendezõk lehetõvé tették a püspöki palota, az egyházmegyei kincstár és könyvtár megtekintését. Majd szombaton Sitkére rándultak ki, végül vasárnap a Savaria Múzeumban megcsodálhatták a katafai és herényi római aranykincs leletet.
Raýman János
   
     
Emlékezzünk Köves L. Imrére
     
 
A közelmúltban jutott tudomásunkra, hogy ismét egy öreg barátunk távozott közülünk. 1922. február 26-án született Budapesten. Aktív korában a Fényszöv osztályvezetõje volt Pécsett, fõleg reklámfeladatokkal foglalkozott. Már fiatalon megmutatkozott gyûjtõi hajlama és érdeklõdése elõbb a bélyegek világába vezették. De gyûjteményében a pénzérmék papírpénzek és jelvények is helyet kaptak. Az 1980-as évek végéig rendszeres látogatója volt a pécsi éremgyûjtõk összejövetelének. Aztán egyre inkább a szép Zsolnay kerámiák, elsõsorban a korsók érdekelték. A csaknem 1500 kerámia edénybõl, elsõsorban korsókból álló gyûjteménye értékét ma 70 millió forintra becsülik. Szerette volna kedves gyûjteményét halála után is együtt tartani, ezért a múzeumokat járta ajándékozási szándékával. Annak a múzeumnak kívánta ajándékozni korsóit, amely állandó kiállításon bemutatja azokat egy, a nevét viselõ, Köves L. Imre kiállító teremben. Sajnálatos, hogy Pécsnek nem kellett ez a különleges gyûjtemény! De nem tudta vállalni ezt az óhajt az Iparmûvészeti Múzeum, és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum sem.
Végül szerencsére a szegedi Móra Ferenc Múzeum vállalta feltételeit és a Fekete Házban rendezendõ állandó kiállításra tett ajánlatot. Ezzel el is nyerte a gyûjteményt.
Köves Imre szívesen írt elbeszéléseket, novellákat is. Elsõ elbeszélésével már 1958-ban bemutatkozott. Azóta folyamatosan jelentek meg novellái, kisregényei, elbeszélései különbözõ lapokban. Néhány önálló kötetet is közreadott. Kezdeményezésére jött létre 1996-ban Pécsett a TESZ Tollforgatók Klubja. 1999. április 27-én megalakult Söröskorsó és Pohárgyûjtõk Egyesületének lett a tagja. Köves L. Imre 2010. június 27-én hunyt el. Emlékét megõrizzük!
Raýman János
     
Értesítés az összejöveteli helyünk megváltozásáról
     
 
Értesítjük a kedves Gyûjtõtársakat, hogy 2011. szeptember 4-tõl a vasárnapi összejöveteleink helye változik.
Az új összejöveteli helyünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2. sz oktatóterme (7625. Pécs, Majorossy I. u. 36.) Térképünkön 1-es jelzéssel.
Az összejöveteleink ideje minden vasárnap 8.30 – 10.30-ig tart.
Megközelíthetõ a 33. sz. városi autóbusszal (amely a Fõpályaudvartól indul a Vásárcsarnok érintésével a Tettye - Havihegy útvonalon) a Tettye utcai megállótól néhány perces sétával.
Gépjármûvel érkezõk az épület elõtt találnak parkolási lehetõséget.
Pécs, 2011. augusztus 8.
Vezetõség
 
 
 
Szerkesztõk: Hágen J. – Raýman J. – Süle T.
MÉE Baranya Megyei Szervezete 7601. Pécs, Pf 325
e-mail: info@pecsidenar.hu
 
 
numizmatika - pécsi numizmatika - numizmatika Pécs - pécsi numizmatika - numizmatika
numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika - numizmatika
 Webbolthely.hu
A weboldalt készítette és folyamatosan frissíti: Szirtes Zoltán